Baba

A nehézlégzés otthoni ellátása – Krupp, hörghurut és bronchiolitis

A kicsiknél az egyik legijesztőbb jelenség, ha nem kap megfelelően levegőt a gyerek, vagy problémás a kilégzés, s mindezt köhögés kíséri. Nézzük, mit kell tudniuk a szülőknek a kruppról és a hörghurutról!
2021. Május 17.
A krupp különösen a legkisebbeknél veszélyes Fotó: Getty Images

A téma kapcsán dr. Szőllősi Anettet, a Bethesda Gyermekkórház pulmonológusát, gyermekgyógyászát hívtuk segítségül.

Krupp: tünetek és teendő

A krupp a felső légutak vírusos megbetegedése, amely leggyakrabban ősztől tavaszig jelentkezik, de előfordulhat akár nyáron is. Korábban a krupp elnevezés alatt egy baktérium által okozott gégebemeneti gyulladást értettek, de a Haemophylus influenzae elleni védőoltás kötelezővé válása óta a vírusok kóroki szerepe került előtérbe, hivatalosan pedig pszeudokruppnak hívják a szakemberek összefoglaló néven a kórképet – tudjuk meg dr. Szőllősi Anettől. A leggyakoribb kiváltó kórokozók a parainfluenza-, influenza- és az adenovírusok.

Van, mikor megfázásos tünetek előzik meg, de rendszerint teljesen váratlanul jön – és leginkább éjszaka – a belégzési nehezítettség, ami akár életveszélyes is lehet – fulladást okozhat! Mivel a csecsemők, kisgyerekek légútja még sokkal szűkebb, ezért a 3 év alatti korosztályban a legveszélyesebb a légúti nyálkahártya-duzzanat.

Hogy ismerhető fel? Ezek a krupp tünetei a láz, elesettség, hurutos tünetek mellett:

  • stridoros légzési hang,
  • nehezített belégzés, mellkasi behúzódások, szapora légzés 
  • ugató, száraz köhögés,
  • orrfolyás,
  • nyugtalanság, ijedtség, sírás, zavartság, 
  • köhögés kapcsán jelentkezhet öklendezés, hányás,
  • rekedtség, elmegy a hangja.

Mi a teendő, ha kruppos a gyerek?

Ha nyugalomban is stridoros, hangos légzést tapasztalsz, a gyermek kifejezetten sápadt vagy az ajkai kékülnek, esetleg zavart a tudata, azonnal hívj mentőt! Az első kruppos roham alkalmával mindenképp vidd ügyeletre a gyereket! Fontos, hogy szakember lássa, milyen súlyosságú a gyereknél a krupp lefolyása és hogy megállapítsa, elegendő-e az otthoni kezelés vagy kórházi ellátás szükséges. 

A legkisebbeknél, egy éves kor alatt kruppos roham esetén rendszerint pár napos kórházi kezelés javasolt, mivel a célzott készítmények csak egészségügyi intézményben, felügyelet mellett alkalmazhatók a mellékhatások miatt.

Az otthoni használatra javasolt inhalátort is csak gyermek-tüdőgyógyász vagy fül-orr-gégész írhatja fel receptre, bár teljes áron beszerezhetők gyógyászati segédeszközként vagy elektronikai készülékeket árusító üzletekben. 

Lássuk, mit tehetsz otthon a kicsi állapotának javulásáért!

Legfontosabb a megnyugtatás és a hideg levegő! 

Ha a fenti tüneteket észleled, mindenekelőtt ne akadályozd az ösztönösen felvett, számára komfortos, akár félülő testhelyzetet, a kicsi legtöbbször anya mellkasán vagy ölében nyugszik meg, nem kell lefektetni! – tanácsolja dr. Szőllősi Anett. Ebben a pozícióban a légzési segédizmok használatával könnyebbé válik számára a levegővétel. Ugyanilyen fontos lépés, hogy igyekezz megnyugtatni, mert az izgalom fokozza a légzési nehézséget. A figyelemeltérés bármilyen módja megengedett ilyenkor! 

Biztosíts számára hideg, párás levegőt!

Ha van lehetőséged rá, a legjobb, ha kiültök a kertbe, az erkélyre, esetleg kinyitod rá az ablakot (természetesen miután jól betakartad).  Ezen lehetőségek híján a hideg pára biztosításához bevethető a hűtő, fagyasztó is: nyisd ki az ajtaját és ülj oda a jól bebugyolált gyerekkel az öledben. 

Létezik speciális hidegpárásító készülék is, mely nem összekeverendő a szobalevegőt párásító berendezésekkel. Az (ultrahangos vagy kompresszoros) inhalátor segítségével porlassz el pár milliliter fiziológiás sóoldatot vagy Salvus vizet, majd ezt a hideg párát csövön keresztül vezesd a légutakhoz – ezáltal csökkentheted a nyálkahártya duzzanatát. 

Fontos még a megfelelő folyadékbevitel is, mely elősegíti a váladék oldódását, de önmagában váladékoldó adása nem javasolt – figyelmeztet a pulmonológus szakorvos. 

Bizonyos esetekben arra hajlamos gyermeknél vissza-visszatérhet a krupp,  ilyenkor a tapasztaltabb szülők, orvosi felügyelet mellett egyéb gyógyszereket, például szteroidos kúpot is alkalmazhatnak otthon. 

Obstruktív bronchitis (gyermekkori asztma)

A kruppal ellentétben – mely a felső légutak betegsége és főként belégzési nehezítettséget okoz – a hörghurut az alsó légutakat érinti és a kilégzést teszi nehezítetté. Ugyanakkor a bronchitis is sokszor egy náthából, felső légúti fertőzésből indul, és ez húzódik le az alsóbb légutakra. A hörgők begyulladnak, a nyálkahártya ödémás lesz, a váladéktermelődés mellett a hörgőfalban lévő izomzat összehúzódik. Az előbbi okok miatt szűkület alakul ki a hörgőcskékben, így a kis beteg számára nehezítetté válik a kilégzés és problémássá a váladék felköhögése.

Mivel hozható összefüggésbe a gyermekkori asztma?

A szakemberek szerint genetikai hajlam és a környezeti tényezők együttes hatása áll a háttérben: vannak gyerekek, akik egyszerűen hajlamosak arra, hogy szinte minden légúti vírusfertőzést hörghuruttal “fejezzenek be”.

Ilyen öröklött tényező lehet az allergia, szénanátha – erre jellemző, hogy idősebb gyerekeknél nem előzi meg lázas betegség a hörghurutot. Visszatérő bronchitis hátterében felmerülhet a tehéntejallergia gyanúja is. Ez nemcsak tápszeres babáknál, hanem anyatejeseknél is jelentkezhet az anya által elfogyasztott tehéntej révén.

Ezen felül szerepe lehet polleneknek, poratkának, penészgombáknak, állatszőrnek, valamint a légszennyezettségnek, passzív dohányzásnak, koraszülöttségnek, szociális tényezőknek, túlsúlynak és számos vírusfertőzésnek is a kialakulásában. De kijelenthetjük: kisdedkorban legtöbbször légúti fertőzés váltja ki az asztmás rohamot. 

Az obstruktív bronchitis tünetei:

  • száraz vagy hurutos, olykor fullasztó köhögés,
  • nehezített kilégzés, megnyúlt kilégzés, préselés, mellkasi behúzódások, orrszárnyi légzés,
  • sípoló légzés, melyet akár enyhe fizikai terhelés is kiválthat,
  • szapora légzés, nyugalomban is,
  • ülő testhelyzet preferálása, karokon támaszkodás – így könnyebb a légzés a légzési segédizmok használata miatt,
  • izgatottság vagy épp aluszékonyság,
  • hányás is jelentkezhet,
  • romlik az étvágy,
  • a folyadékot sem kívánja a gyerek.

A krupphoz hasonlóan az obstruktív bronchitisnél is fennáll a fulladásveszély, bár itt inkább a kifáradás fokozatosan vezet légzési elégtelenséghez. Ezen túl a hörghurut kezeletlen formában nyákdugót, bakteriális felülfertőződést, tüdőgyulladást, hörgőfalkárosodást is okozhat. 

Mit tehet a szülő a gyógyulásért obstruktív hörghurutnál?

A legfontosabb, hogy nulladik lépésként feltétlen keressétek fel a gyermekorvost, aki a tüneti szereken kívül valószínűleg inhalációs hörgőtágító gyógyszert javasol majd. A megfelelő folyadék- és sóbevitelről sem szabad elfeledkezni, ám nyákoldót, köhögéscsillapítót semmiképp se adj! Sajnos sok esetben a leggondosabb ápolás mellett is elkerülhetetlenné válik egy rövid időtartamú kórházi kezelés. 

Ha csak ritkán jelentkezik a hörghurut, akkor elegendő gyermekorvoshoz fordulni, ám ha gyakoribbá válik, mindenképp keressetek fel gyermek-tüdőgyógyászt – a segítségével feltárhatók a kiváltó tényezők, és ő tud felírni tartós gyulladáscsökkentő gyógyszert, mellyel az asztmás epizódok súlyossága vagy gyakorisága mérsékelhető. 

Szinte minden légúti betegségnél javasolt az orrjáratok átjárhatóvá tétele – ez 6 hónapos kor alatt különösen igaz, hiszen a kicsik féléves korig obligát orrlégzők. A cél elérésben segíthet a nyákoldás, a sós vizes inhalálás, orrcseppek, orrsprayk és orrszívók használata. 

Kerüld a gyermek környezetében a dohányzást, mert a dohányfüst fokozza a légutak irritációját és gyulladásos reakcióját! 

Bronchiolitis a babánál

A csecsemők esetén meg kell még említeni a legkisebb hörgőcskék gyulladásos betegségét, melyet általában vírusok, leggyakrabban az RSV okoz, és súlyos nehézlégzéshez tud vezetni. Téli hónapokban a leggyakoribb, járványosan fordul elő. Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott a gyógyszeres terápiája, és előtérbe került a minél kíméletesebb ápolás, a csecsemők nagyrészt kórházi körülmények között gyógyulnak. Sokan nem tudják, hogy veszélyeztetett gyermekek, pl. koraszülöttek számára létezik ellene védőoltás. Hogy ismerhető fel?

A bronchiolitis tünetei:

  • enyhe felső légúti tünetek, orrfolyás,
  • hőemelkedés, láz,
  • bágyadtság, ingerlékenység, 
  • köhögés, mely lehet száraz, rohamokban jelentkező, 
  • szapora légzés, akár 50-60/ min légzésszám, 
  • légzési nehezítettség, behúzódások, orrszárnyi légzés,
  • étvágytalanság, hányás. 

Ha iszik eleget, otthon kezelhető

Amíg a csecsemőnek jó az általános állapota, jó benyomást kelt, megfelelő a folyadékbevitele, addig otthon is kezelhető. Amivel legtöbbet tehetsz – a bő folyadékbevitelen túl – az állapotjavításért, az a gondos orrtoilette és a nyálkahártyák nedvesítése – hangsúlyozza dr. Szőllősi Anett. Törekedj az orrjáratok – lehetőleg kíméletes – tisztán tartására is: sóoldattal lazítsd a váladékot, majd fogd be az egyik orrlyukat és a másikat tedd átjárhatóvá az orrszívóval. Ezt naponta többször megismételheted, de lehetőség szerint evés vagy alvás előttre időzítsd.  

Itt is előnyös lehet a mellkas kiemelése, a megemelt fejvégű fektetés, valamint a hidegpára belélegeztetése. A csecsemőknél gyakrabban fordulhat elő hirtelen állapotromlás. Ezért fontos, hogy figyeld a baba állapotát és ne habozz orvoshoz fordulni, ha változást látsz vagy bizonytalan vagy.

Végezetül még egy fontos dolog: a szoptatást semmiképp se függeszd fel – ez is segítheti a kicsi gyógyulását!

Készülj az első évre a DOKIMAMIKKAL! – Egészségügyi gyorstalpaló a baba első 12 hónapjára

Doktornők, akik maguk is épp babát várnak vagy épp kisgyerekkel vannak otthon… – Ki tudhatná jobban náluk, milyen tudnivalókra van szüksége az édesanyáknak? Gyűjtsd be a legfontosabb egészségügyi információkat a kicsi első évével kapcsolatban a Bethesda Gyermekkórház orvos anyukáitól! Kövess minket 1 hónapig – heti 4-5 új cikkel jövünk!

Témák:

Kérdezd a szakembert!

Ha kérdésed van a témával kapcsolatban, tedd fel a cikk szerzőjének: ITT