Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A mozgásfejlődés stádiumai

Szerző: Greff András

2021. március 16.

Forrás: babaszoba.hu

A babák mozgásfejlődése meghatározott szakaszokban zajlik. Érdemes ismernünk ezeket, hogy képet alkothassunk a fejlődés üteméről.

A mozgásfejlődés stádiumai (fotó: Getty Images)
A születésük utáni napokban még mindenben a szüleik támogatására szoruló, csupán nagyon csekély önálló mozgásra képes babák életük első hónapjaiban ezen a területen is rohamos fejlődést mutatnak. Noha minden gyerek más ütemben fejlődik (részben az adottságaiktól, részben a környezettől függően), aminek megfelelően a mozgásfejlődés útjának lényeges állomásait is tágabb határok között kell kijelölni, fontos ismernünk a stádiumokat, hogy képet alkothassunk babánk fejlődéséről, az esetleges problémákról, illetve, mivel a mozgás fejlődésében a szükséges képességek jó része egymásra épül, arról is, hogy a gyermek nem ugrott-e át vagy rövidített le valamilyen szakaszt.

A WHO vonatkozó táblázata például hat fontos, elérendő állomást különít el a babák életének első 18 hónapjában. A táblázat elemei magyarul (alulról fölfelé haladva): ülés önállóan; állás segítséggel; mászás; járás segítséggel; állás önállóan; járás önállóan. Ezen az ábrán jól láthatjuk, hogy milyen tágak is az elemekhez tartozó határok - amit fontos észben tartani, hogy ne essünk pánikba, ha gyerekünk bizonyos mozgásfajtákban még nem tart ugyanott, mint a környezetünkben látott kortársai, ugyanakkor pedig azt is megbecsülhetjük, mikor szükséges beszélnünk a témáról a védőnővel, hogy időben léphessünk például az esetleges fejlesztésben.
Ennél a hat kiemelt mérföldkőnél persze jóval több ponton tetten érhető a babák mozgásának fejlődése ebben a korai időszakban, illetve némiképp tovább is haladva (a WHO táblázata másfél éves korig jut el, mi óvodáskorig). Javarészt nagymozgásokról (mászás, járás, futás) van szó, de említeni lehet finommozgásokat is, ami alatt itt elsősorban a kéz és az ujjak mozgásformáit értjük - ennek legintenzívebb fejlődési stádiuma azonban már az iskoláskorba nyúlik.
Az első életév kifejezetten zsúfolt a mozgásfejlődésben. A táblázat nem mutatja például az első három hónapot, pedig már akkor is jelentős változások történnek: a baba hason fekve képessé válik karjával feltolni magát; szintén hason fekve felemelni a fejét; kezét a szájához közelíteni; illetve bezárni-kinyitni az öklét.
A 4.-6. hónap közötti időben kezével magát megtámasztva ül; megtartja a fejét önállóan; kezét magabiztosan a szájához emeli; hasról hátra fordul (és fordítva); ha kezünkben tartva a talpára nehezedik, lába elbírja a testsúlyát; hason fekve nyúlni kezd a közeli játékokért; háton fekve saját talpáért tud nyúlni, hogy játsszon vele; szintén háton fekve pedig játékait egyik kezéből a másikba teszi át.
A 7. és a 9. hónap között már igen nagy ugrás észlelhető az önállóságban: a baba immár önállóan ül; ülés közben megpróbál a játékai után nyúlni, és nem dől el; hasról vagy hátról is felül segítség nélkül; beindul a kúszás, mászás; stabilan váll fölé emeli a fejét hason; és apróbb tárgyakat ragad meg az ujjaival.
Mire az első születésnapig eljutunk, már állásba húzza magát, és bútorokba kapaszkodva halad is néhány lépést; ezután önállóan áll és tesz lépéseket; megtartja az egyensúlyát ülve akkor is, amikor eldob valamit; tapsol.
Másfél éves korig beindul az önálló járás, a guggolás (például ha a játékaiért akar nyúlni), az önálló (vagy kevés segítséggel végzett) evés, a pohárfogás és az önálló ivás.
A gyerekek kétévesen már szabályosan járnak, és elkezdenek futni; egy játékot magukkal tudnak cipelni mozgás közben; segítség nélkül fel-lemásznak bútorokról; lépcsőznek. Bele tudnak rúgni továbbá a labdába, ami pedig a finommozgásokat illeti, ekkor már ujjaikkal fogják a krétát, filcet (nem ököllel), s míg eleinte az egész karjukat mozgatva festenek, a harmadik születésnaphoz közelebb már csak csuklómozgással.
A Scholastic cikke szerint egyébként az első négy, mozgásfejlődési mozzanatokban oly gazdag életévre összegzően úgy is lehet tekinteni, hogy az első két év arról szól, hogy a baba önállóan szeretné elérni a dolgokat, tárgyakat, embereket; segítség nélkül akar eljutni hozzájuk, de ilyenkor alapvetően még a környezetének elemeire támaszkodik. A következő, az óvodáskor első periódusáig tartó, már valóban önálló szakasz pedig az imitálásról, a gyerek ügyességének felmutatásáról szól: ekkor már olyan, fejlettebb és számukra kívánatosnak tűnő készségeket, mozgásokat igyekeznek elsősorban elsajátítani, amiket a tévében, a játszótéren a többi gyerektől vagy épp nagyobb testvérüktől látnak.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák