A jó nagyszülő-gyerek kapcsolat pozitív hatásai

A gyerekek nagyszülőkkel kialakított jó viszonya távolról sem csak az extra édességekben és egyéb, a szülők szigorúbb szabályainak kicselezésében megmutatkozó apró előnyökben érhető tetten, hanem jóval messzebbre és mélyebbre is mutat. Mindenekelőtt ha a gyerekek és a nagyszülők kapcsolata harmonikus, akkor a kicsik általában is pozitívabban viszonyulnak majd az idős emberekhez, ami egész közösségek életminőségét határozhatja meg a későbbiek során.

Ehhez vagy az alább sorolt egyéb pozitív hatásokhoz nem szükséges, hogy sülve-főve együtt legyenek a gyerekek a nagymamával és a nagypapával: világszemléletüket már az is komolyan befolyásolja, ha minden héten találkoznak velük, ráadásul ma már nyugodtan építhetünk a modern technológiára, vagyis a mobiltelefonra, a video-chatekre és egyéb kommunikációs lehetőségekre - velük is.

A nagyszülők és a stabilitás

A nagyszülők pozitív hatása azonban távolról sem merül ki annyiban, hogy a gyerekek kevésbé fognak idegenkedni az idősebb emberektől. Vonatkozó vizsgálatok szerint a jó viszony például úgy a gyerekekben, mint a nagyszülőkben csökkentette a hangulati zavarokat, a pszichés betegségek esélyét, illetve a gyerekeknél még a magatartási és/vagy beilleszkedési zavarok megjelenésének rizikóját is.

Ha a gyereknek jó viszonya van a nagyszüleivel, akkor idejekorán megtanulja, hogy a legszűkebb családján kívül is lehet emberekkel bensőséges, szoros kapcsolatokat kialakítani, amelyek mindkét fél számára sokat jelenthetnek. A nagyszülők segíthetnek a szeparációs problémák megelőzésében vagy enyhítésében is: ha jó velük a viszony, a nagyszülők lehetnek a legjobb babysitterek, illetve ők biztosíthatják a legotthonosabb környezetet a gyerekek első, szüleiktől távol töltött napjai vagy éjszakái számára is.

Ezek a hatások minden gyerek számára lényegesek, de különösen fontossá válnak, ha olyan, érzelmileg megterhelő változásokkal kell szembenézniük, amilyen például a szülők válása. Ilyenkor gyakran megesik, hogy a gyerekek könnyebben megnyílnak a nagyszüleik, mint apjuk vagy anyjuk előtt.

A nagyszülő mint hű társ

A nagyszülők sokszor a gyerekek cinkostársai, ami olykor megnehezíti a szülők dolgát, de érdemes a pozitív oldalát is nézni ennek a felállásnak: a nagypapák és nagymamák, akikben minden pillanatban megbíznak a gyerekek, akikről tudják, hogy mindig az ő pártjukat fogják és kiállnak értük, nehezen túlbecsülhető stabil érzelmi alapokat biztosítanak az unokák számára. És az sem baj, ha a megtépázott idegrendszerű szülők mellett van valaki a gyerekekkel, akinek több ideje, könnyebb szíve és így nagyobb türelme van a sok bosszantó bohóság elviseléséhez.

A nagyszülőknek a családtörténet és a családi hagyományok, a kulturális örökség, a megőrzendőnek gondolt rituálék átadásában tradicionálisan igen nagy szerep jut, amire szintén érdemes építeni, biztatni őket a sokat látott, bölcs figura szerepkörére.

A kiegyensúlyozott unoka-nagyszülő viszonynak ráadásul nemcsak a gyerekek életében mutatkozik meg pozitív hatása, hanem a nagypapákéban, nagymamákéban is: az ilyen kapcsolatok ugyanis képesek úgy a fizikai, mint a mentális állapotot az idős korban kívánatos szinten megtartani. Úgyhogy hívjuk fel bármikor bátran a nagymamát, bízzuk a nagypapára a szombati programot, és ha már elég nagyok hozzá a gyerekek, engedjük, hogy nélkülünk aludjanak a mamáéknál egy-két éjszakát! Akkor is, ha tudjuk, hogy ilyenkor a szokásosnál három-négyszer több édességet és rajzfilmet fognak elfogyasztani.

• A családok fele nem tudja kire bízni a gyereket
• Ideális nagymama: modernizáltuk a képet
• Ha a nagyszülő vigyáz az unokára, tovább