A gyerekek 40 százalékának nincs erős érzelmi kötődése a szüleihez

Egy 14 ezer gyermeket vizsgáló amerikai tanulmány arra az igen meglepő és egyben szomorú eredményre jutott, hogy a kicsik 40%-ának nincs erős érzelmi kötődése a szüleihez. A dolog azért lényeges, mert kutatások szerint azok a gyerekek, akik 3 éves koruk alatt ilyesmire nem tesznek szert, nagyobb eséllyel lesznek később agresszívek, makacsak és hiperaktívak.

Ez a kötődés a születés pillanatában elkezdődik, és újszülött korban tovább erősíthető azzal, ha a szülők felveszik a babát és magukhoz ölelik, mikor sír, így a gyerek megtanulja, hogy a negatív érzelmeit is bátran kifejezheti, mert olyankor is megértésre, oltalmazásra talál.

A kötődés kialakulása gyakran tudattalan folyamat eredménye, ám vannak dolgok, amikkel tudatosan erősíthetjük.

1. Az érintés ereje

A születés utáni aranyóra óriási jelentőséggel bír, mégis sokan még mindig nem fordítanak rá kellő figyelmet. Ez az a minimum egy órás idő, amit szülés után a baba és az anya zavartalanul együtt tölthetnek. Ideális esetben bőr-bőr kontaktusban, mellyel tulajdonképpen a kötődés alapköveit fektetjük le. Amennyiben valamilyen beavatkozás pl. császármetszés történt, akkor is nagyon fontos, hogy az aranyórát bepótoljuk, amilyen hamar csak lehet. Akkor is, ha ez órákkal vagy akár napokkal később lehetséges csak. Minél hamarabb, annál jobb. A kórházból hazaérve is folytathatjuk a bőr-bőr kontaktus gyakorlását, így a pici az apukával is szorosabbra fűzheti a kapcsolatát. A masszázs szintén szuper módja az érintés kifejezésének és megélésének.

2. Táplálás közbeni figyelem és jelenlét

A szoptatás közbeni szemkontaktus, ölelés és becézgetés szintén rendkívül fontos szerepet tölt be a korai kötődés kialakulásában. Ha nem tudunk szoptatni, és cumisüvegből tápláljuk a gyerekünket, akkor is lényeges figyelni rá, hogy 1.) közel tartsuk magunkhoz a babát 2.) figyeljünk rá teljes mértékben 3.) beszéljünk hozzá, énekeljünk neki 4.) igyekezzünk ugyanolyan meghitt élménnyé tenni az etetést, mintha szoptatnánk.

3. Hordozás

A 21. századi babák rengeteg időt töltenek különböző ülőalkalmatosságokban, babakocsiban, etető- és pihenőszékben, autósülésben, ezért a hordozás különösen jótékony hatású lehet ennek ellensúlyozására. Kutatások szerint az elöl hordozás ideálisabb, ugyanis azok a kicsik, akik nem látták az anyukájuk/apukájuk arcát, hevesebben vert a szívük és különböző stresszreakciókat produkáltak. A hordozás lehetővé teszi a szemkontaktus, az érintés, szaglás és hallás egyidőben történő megtapasztalását, ami tovább erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot.

4. Szelíd alvástréning

A kutatások ma már erősen ajánlják a babával egy szobában alvást az első 6-12 hónapban, ezzel ugyanis jelentős mértékben csökkenthető a bölcsőhalál rizikója. A tudomány mai állása szerint a sírni hagyás a szülő-gyermek közötti kötődés kialakulása ellen dolgozik, hiszen a kicsi ugyan idővel valóban "leszokik" a sírásról, de valójában arról is, hogy az édesanyjára számíthat. Az első 1-1,5 évben normális és szükséges is a baba fejlődéséhez az éjszakai ébredés, ezért ezt érdemes átvészelni.

5. A baba sírásának tiszteletben tartása

Igen, a babák sírnak, gyakran elég sokat. A természet azonban nem véletlenül találta ki, hogy ez az anyukát "zavarja", hanem azért, hogy mihamarabb reagáljon rá, (hiszen a túléléshez ehhez van szüksége). Lehetőség szerint a baba igényeinek kielégítésével. Ezzel együtt a túl sok sírás sincs jó hatással a kötődésre. Éppen ezért, ha a babánk az átlagosnál többet sír, ettől pedig frusztráltak, idegesek, mérgesek vagyunk és attól félünk, hogy ártanánk a kicsinek, nagyon fontos, hogy kérjünk segítséget!

(Cikk forrása)

• Kötődési problémák gyermekkorban
• Kötődés és kötődési zavarok gyermekkorban
• Jó hatással lehet a kötődésre az anya-gyermek pszichoanalízis