A szenzoros integráció nem más, mint az érzékelt információk felhasználása és összerendezése. Az ingerek jöhetnek kívülről vagy belülről: meleg van, zaj van, szomjas vagyok, stb. - ezeket az ingereket a szenzomotoros integráció során érzékeli és rendezi a gyermek, és ez teszi lehetővé számára, hogy a testét megfelelően tudja használni. Ha ez az érzékelés jól, hasznosan rendeződik, és be tudnak épülni a korábban megszerzett tapasztalatok is, akkor az ingerekre megfelelő választ tud adni. Amikor ez
az érzékelés sérül, akkor van szükség a szenzoros integrációs terápiára.
Azok a gyerekek, akik szenzoros integrációs zavarral küzdenek, nem tudják az őket érő ingereket megfelelően integrálni és azokra megfelelő válaszokat adni, elmaradnak a nagy-és
finommozgások terén, ügyetlenek, gyenge az
egyensúlyérzékük, magatartási és tanulási zavart mutatnak, a sort hosszan folytathatnánk, mert a tünetek nagyon sokfélék lehetnek.
Mit mindenre jó a csepphinta?
Elsőre csak egy egyszerű, vízcsepp formájú hintának tűnik, amiben a gyerek elbújhat, ringatózhat, előre-hátra hintázhat, pöröghet, vagy éppen lecsendesedhet. Ezekkel a mozgásokkal azonban a játszáson túl a gyermek
"fejleszti" is magát, a
saját mozgása közben tanulja meg érzékelni önmagát.
"A csepphinta olyan, mint egy batyu. A terápia során mindig a gyerek dönti el, hogy melyik eszközt használja, a csepphinta is szerepel a kínálatban. Van olyan gyerek, aki egyből szereti, és vannak, akik bele nem ülnének. Nincs erőszak, itt a gyerek irányít, a terapeuta csak kísér" - mondja Forstreuter Katalin, gyógypedagógus.
A csepphinta elsődlegesen a vesztibuláris, azaz
egyensúlyi rendszert ingerli és már 2-3 éves kortól használható. Mivel a csepphinta körül öleli a testet, így érintéses, azaz taktilis ingert is nyújt. Az idegrendszer érettsége az egyensúlyi és más érzékszervek ingerlésével serkenthető, ezzel pedig elősegíthetjük, hogy az érzékelt információk összerendeződjenek. A csepphinta többirányú mozgásaival - forgás hintázás - fejleszti az egyensúlyérzéket, de a
téri tájékozódást, az irányok tanulását is elősegíti és hatással van a koncentrációs készségre is.
A gyerek - öngyógyító mechanizmusa által - megtalálja a csepphintázás során azt a játékot, azt a mozgást, amely a leginkább segíti a fejlődését. A csepphinta alakja miatt el lehet benne bújni, ellazít, megnyugtat, ringat, biztonságérzetet ad. De a mozgása miatt pörgésre, forgásra, tekergésre, hajtásra is csalogathat.
"Sokan magzati pózban helyezkednek el a csepphintában, az ujjukat cumizva, mások épp ellenkezőleg, azt kérik, hogy tekerjem be őket, pörögni szeretnének. Sokféleképpen használják a gyerekek a csepphintát: a pörgéstől, tekergéstől, hintázástól, forgáson át a relaxáló, pihenő, csendes-megnyugvósig. A csepphinta
az idegrendszeri elmaradást fokozza, a gyerek pedig pontosan tudja, hogy mire van szüksége." Éppen ezért ugyanolyan jó terápiás-fejlesztő eszköze lehet egy félénk, szorongó gyermeknek, mint egy
hiperaktívnak.
A csepphintát a gyerek saját akaratából, saját maga irányítja, ő dönti el hogyan használja. Nem utolsó sorban a csepphinta egy igazán játékos, örömteli és vidám cselekvés mindenki számára.
Kapcsolódó cikkeink a gyermek fejlődése témában:
Hozzászólások