Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A császármetszéssel született babáknak más a bélflórájuk

Szerző: Babaszoba.hu

2019. szeptember 23.

Forrás: MTI

Jelentősen eltér a bélflórájuk a természetes úton és a császármetszéssel született csecsemőknek - állapította meg egy nagy létszámú kutatás, melyben csecsemők székletmintáit elemezték.

A császármetszéssel született babáknak más a bélflórájuk (kép: iStock)
Az eredmények nagy segítséget jelentenek az immunrendszer fejlődésének megértésében - írták a Nature című tudományos lap aktuális számában megjelent angol tanulmány szerzői.
A természetes, azaz hüvelyi úton világra jött újszülöttek bélbaktériumaik, vagyis mikrobiomuk többségét édesanyjuktól kapják, a műtéttel születetteknek azonban több baktériuma származik a kórházi környezetből - állapította meg a kutatás, amely a maga nemében az eddigi legnagyobb a területen.
Nem tudni pontosan, a különbség milyen hatással lehet a felnövő gyerekek későbbi egészségére, így az eredményeknek nem szabad elijeszteniük az anyákat a császármetszéstől - írták a tudósok.
"Az élet első hetei kulcsfontosságú időszakot jelentenek a gyerek immunrendszerének fejlődésében, azonban nagyon keveset tudunk róla. Nyomon kell követnünk ezeket a gyerekeket, hogy lássuk, a mikrobiom kezdeti különbségeinek milyen későbbi egészségi következményei lesznek" - mondta Peter Brocklehurst, a Birminghami Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője.
A bél mikrobiomja sok millió mikroba bonyolult együttélését jelenti. A tudósok szerint fontos szerepet játszik az immunrendszer fejlődésében.
Korábbi kutatások arra engedtek következtetni, hogy ha az élet elején bizonyos mikrobákkal nem kerül kapcsolatba a gyerek, annak köze lehet az autoimmun betegségek - köztük az asztma, az allergia, a diabétesz - kialakulásához.
Azt azonban még nem tárták fel, milyen szerepet játszik a legkorábbi bélflóra - vagy bébibiom, ahogy a friss tanulmányban nevezték - a későbbi immunrendszer és egészség szempontjából, valamint azt sem, hogy a szülés különböző módjai hogyan befolyásolják az összetételét.
A University College London, a Wellcome Sanger Intézet és a Birminghami Egyetem tudósai 175 anya és majdnem 600 csecsemő több mint 1600 székletmintáján végeztek DNS-szekvenálást - vagyis a DNS-t alkotó alapegységek, az úgynevezett nukleotidok sorrendjének a meghatározását, ami az egyedi genetikai alapprogram alapja.
Az anyák és a négy-, hét- és 21-napos babák mintáiban jelentős különbségeket tapasztaltak a születés módja alapján. A természetes úton világra jött csecsemők mintáiban több volt az édesanyjuktól származó, egészségesnek tartott baktérium, mint a császármetszéssel születetteknél.
Náluk az anyai baktériumok némelyikének helyét jellemzően kórházi mikrobák vették át, melyek nagyobb eséllyel voltak gyógyszerrezisztensek is.
Kapcsolódó cikkeink:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések