A beszédfejlődés szakaszai 1 éves korig

Címkék:

Szerző: Bordohányi Alexandra

2018. június 22. | Frissítve: 2021. január 28.

Forrás: babaszoba.hu

A beszéd fejlődése már az anyaméhben elkezdődik, hiszen az édesanya és a környezet hangjainak egy részét már ott hallja. Lássuk, milyen fontosabb történések vannak az első életévben.

*A beszédfejlődés szakaszai 1 éves korig*

Az elsődleges eszköz a sírás

Az 1 év alatti babáknál a kommunikáció elsődleges eszköze kezdetben a sírás, melynek különböző mintázatai különböző érzelmeket, igényeket fejezhetnek ki. - A gyerekek gőgicsélését felváltja a gagyogás, melyből 7-10 hónapos korra ciklikus sorok jönnek létre (ba-ba-ba, ma-ma-ma, stb.), melyek bár még nem tartalommal bíró szavak, de a környezet erősen jutalmazza ezeket a próbálkozásokat és általában ezekből alakulnak ki az első szavak 11-12 hónapos kor körül - magyarázza Józsa Fruzsina, logopédus.

Használd a baba fejlődése kalkulátorunkat, hogy nyomon tudd követni kisbabád fejlődését!

A szakember szerint a kommunikáció ilyenkor nem csak verbális elemekből áll, hanem nagyon fontos az a közös figyelmi helyzet is, amiben a kommunikáció végbemegy: hogy a szülők szemkontaktust teremtenek-e a gyermekükkel, figyelnek egymásra, követik egymást tekintetét, gesztusokat alkalmaznak, majd ezekben a helyzetekben felhívják egymás figyelmét egy külső dologra mutatással. Ezeket a helyzeteket az elején a szülő kezdeményezi, de egy idő után a baba is felhívja a szülő figyelmét külső dolgokra.

Mikor ismeri fel a szavakat a baba?

Ugyan a babák csak 11-12 hónapos kor körül mondják az első szavakat, de már hónapokkal korábban képesek szavak felismerésére. - Az első évben nagy szerepe van a szupraszegmentális jegyeknek: a picit magasabb hang, lassabb tempó, dallamos beszéd segít a beszédfolyamból kiválasztani a fontos információt, amelyek így a nyelvelsajátítást is segítik. Ezek az úgynevezett dajkanyelvi jellemzők - mondja a szakember.

A baba 1 éves kora körül jellemző a globális beszédmegértés, amikor a beszédhelyzetnek meghatározó szerepe van. Ilyenkor szókincs tekintetében nagy egyéni eltérések lehetnek, de a környező személyek, tárgyak nevei, és néhány ige ismerete jellemző a babák szókészletére.

Mit tehet a szülő?

A szakembert kérdeztük arról is, szülőként hogy segíthetjük a gyermek beszédfejlődését ilyen idős korban. - A közös figyelmi helyzetek kialakítása elsődleges fontosságú az ekkora babáknál: ezekre jó alkalom a fürdetés, tisztába tétel, étkezés, közös játék, amikor is igyekezzünk minden tevékenységünket verbalizálni, szavakba önteni. Emellett mondókázzunk, énekeljünk, meséljünk rövid történeteket a gyereknek - javasolja a logopédus.

Ne csak a beszédfejlődést kövessük!

A szakértő szerint fontos, hogy ne csak a beszéd fejlődését kísérjük figyelemmel, hanem a kommunikáció fejlődését tekintsük alapvetőnek, amit ebben az életkorban a mozgásfejlődés egészít ki. Ha a gyerekünk nem veszi fel a szemkontaktust, nem követi a tekintetünket, a mutatásunkat egy éves kor körül, az jelzésértékű lehet. - Ha a gagyogás ritmustalan, szegényes (kevés hangot hallat a baba, nem ciklizál, egyszerűen nem játszik a hangjával), ha gyakoriak a középfülgyulladások, ha az első szavak nem jelennek meg 1,5 éves korig, azt mindenképp jelző tünetnek értékeljük. Ilyen esetben keressünk fel egy fül-orr-gégészt és kérjünk hallásvizsgálatot, hiszen ha nem hall a gyermek, nem várhatjuk a beszéd- és nyelvfejlődés megfelelő alakulását sem - figyelmeztet Józsa Fruzsina.

A baba mozgásfejlődésben is adódhatnak olyan tünetek, melyek valamilyen fejlődési késésre utalhatnak, ilyen, ha a mozgásfejlődés egyes szakaszai kimaradnak, vagy egy szakasznál megreked a gyermek, illetve ha túl gyors a fejlődés. - Ha a fenti tüneteket tapasztaljuk, igyekezzünk minél többször kapcsolatot teremteni a babával, sokat mondókázni, játszani vele - tette hozzá -, és kérjünk tanácsot a helyi védőnőtől, illetve az illetékes Pedagógiai Szakszolgálattól.

A beszéd biológiai feltételei

Fodor Tímea logopédustól megtudtuk, hogy a sikeres beszédfejlődéshez a beszéd biológiai feltételeinek is teljesülnie kell. A sikeres beszédfejlődéshez épp beszédszervekre, jó hallásra és látásra is szükség van, és a központi idegrendszer sértetlensége is alapfeltétel. - Az újszülött képes egy olyan trükkre, hogy egyszerre szopizzon és levegőt is vegyen, mert a gégéje nem a torokban van, hanem feljebb, az orrüregbe vezető utat foglalja el. Hangadási képességei ezért viszont igencsak korlátozottak, egyfélék.

Örömet okoz a hangadás

A második hónaptól viszont fájdalmat, éhséget, unalmat és apróbb kellemetlenséget jelző sírásokat fedezhetünk fel nála, egyre inkább tudjuk azonosítani a sírásából, hogy mi lenne jó neki - magyarázza a szakértő. A harmadik hónapra ereszkedik le a baba gégéje a torokba, így a garat is megnyílik, a nyelv pedig szabadon mozoghat, innentől kezdve pedig a magánhangzók teljes arzenálját zengheti a gyermek.

- Ebben a korban jelenik meg a nevetés és a gőgicsélés is. Öt és hét hónapos kor között a csecsemő elkezd játszani is a hangokkal, míg hét és nyolc hónapos kor között elkezd szótagokat gagyogni. Ez egyfajta játék, ami örömet okoz a babának, ezért egyre gyakrabban variálja a hangokat, a saját szórakoztatására. Rájön, hogy képes hangokat kiadni, létrehozni valamit a saját teste által, és ez ösztönzi a próbálkozásra. Éppen ezért nem szabad egy kicsi babát állandóan hangkeltő eszközökkel bombázni, mert így a saját hangadási öröme és késztetése csökkenni fog. Ha egész nap megy a TV, rádió, gyakran van okostelefon, tablet előtte, inkább az fogja lekötni - hívja fel rá a figyelmet Fodor Tímea.

Nem csak utánzás a tanulás

A nyelv, a beszéd elsajátítása tehát egyrészt tanulás a baba számára, amiben a környezetnek óriási szerepe van, másrészt a gyermek egy nyelvi előre kódoltsággal születik, ami azt jelenti, hogy az emberi agy fejlődése során kifinomította a beszédre való alkalmasságot. - Ez azt jelenti, hogy a gyerek beszédtanulás közben nem csak egyszerűen utánoz, hanem a nyelvi rendszer praktikáit is próbálja elcsenni. Agyának nyelvi feldolgozó és létrehozó területe megpróbál felépíteni és működtetni egy rendszert, ami az adott nyelvtanra érvényes - mondja a szakértő.

A logopédus szerint azzal, hogy beszélünk babánkhoz, megtanítjuk az adott nyelv szavaira is. - Például ha azt mondjuk neki, hogy nézd, itt a labda, ez a labda, a labda gurul, szép piros a labda, stb., a baba fejében összeáll a kép. Anyu ezt a valamit labdának hívja, mert ezt emelte fel (nézd itt a...), erre mutatott rá (ez a...), ez jött felém (gurul a...), stb., tehát elhangzik egy tárgyra vonatkozóan sokszor, különböző helyzetekben ugyan az a szó.

A baba rájön, hogy ha azt mondja például, hogy egöá, nem biztos, hogy megkapja a labdát, ezért idővel egyre hasonlóbb variációkat hoz létre, mert figyeli anyu, apu száját is, hogy mozog, mikor kimondja a szót. Ha neki ezután még csak például úgy megy, hogy babda, a szülők szeme arra már felcsillan, mosolyognak rá és meg is erősítik benne: Igen ez labda! Így a baba érzi, hogy megjutalmazták, büszkék rá és tovább próbálkozik, amíg meg tudja formázni pontosan a szavakat - magyarázta a logopédus.

Miért jó a dajkanyelv használata?

A szülők részéről segítség a baba beszédfejlődésére, ha a napi tevékenységeket beszéddel kísérik, nem beszélnek hozzá pöszén, a beszédét nem javítgatják folyton. Sokkal jobb, ha a szülői viselkedés természetes, szívből jövő, nem pedig a feladat teljesítése lesz szem előtt, mert a külső sémák és normák erőltetése hátráltatja a fejlődést.

- Az anyukák sokszor ösztönösen úgynevezett dajkanyelven beszélnek gyermekükhöz, ami azt jelenti, hogy lassabban, egyszerűbben fogalmazva, sokszor ismételve, dallamosan szólnak hozzá. Ezt nagyon jól teszik, mert a baba a ritmust nagyon szereti, mert a pocakban is sok ütem, ritmus, dallam vette körül (az anya szívdobogása, stb). Ezért tanácsolom többek között a mondókákat, gyermekdalokat, énekes játékokat is, de ne essünk át a ló túloldalára sem, ne kántálva, énekelve mondjunk mindent a babának. A dajkanyelv azonban nem pöszén gügyögést jelent a babához, hiszen így milyen jogon várnánk el tőle, hogy ő helyesen mondja a szavakat, ha így tanítottuk - fogalmaz a szakember.

Mikor indokolt a fejlesztés?

A nyelv és beszédfejlődés része a mozgás, a gondolkodás, a figyelem, az emlékezet, valamint más készségek is. Ezek fejlesztése - az adott életkornak megfelelően - szintén segítik a beszédfejlődést. - Az ennyi idős babánál a korai fejlesztés abban az esetben lehet indokolt, ha idegrendszeri sérülés áll fenn - a terhesség lefolyása nem volt zavartalan, a szülés folyamán komplikációk léptek fel, oxigénhiányos állapot jelentkezett, koraszülött volt a baba, stb. -, ha nagy az elmaradása a mozgásfejlődésben, illetve ha a baba rosszul hall, lát - tette hozzá a logopédus.

Kapcsolódó cikkeink a gyermek fejlődése témában: