Fodor Tímea logopédustól megtudtuk, hogy a sikeres beszédfejlődéshez a beszéd
biológiai feltételeinek is teljesülnie kell. A sikeres beszédfejlődéshez épp beszédszervekre, jó hallásra és
látásra is szükség van, és a központi idegrendszer sértetlensége is alapfeltétel. - Az újszülött képes egy olyan trükkre, hogy egyszerre szopizzon és levegőt is vegyen, mert a gégéje nem a torokban van, hanem feljebb, az orrüregbe vezető utat foglalja el. Hangadási képességei ezért viszont igencsak korlátozottak, egyfélék.
A második hónaptól viszont fájdalmat, éhséget, unalmat és apróbb kellemetlenséget jelző sírásokat fedezhetünk fel nála, egyre inkább tudjuk azonosítani a sírásából, hogy mi lenne jó neki - magyarázza a szakértő. A harmadik hónapra ereszkedik le a baba gégéje a torokba, így a garat is megnyílik, a nyelv pedig szabadon mozoghat, innentől kezdve pedig a magánhangzók teljes arzenálját zengheti a gyermek.
- Ebben a korban jelenik meg a
nevetés és a gőgicsélés is. Öt és hét hónapos kor között a csecsemő elkezd játszani is a hangokkal, míg hét és nyolc hónapos kor között elkezd szótagokat gagyogni. Ez egyfajta játék, ami örömet okoz a babának, ezért egyre gyakrabban variálja a hangokat, a saját szórakoztatására. Rájön, hogy képes hangokat kiadni, létrehozni valamit a saját teste által, és ez ösztönzi a próbálkozásra. Éppen ezért
nem szabad egy kicsi babát állandóan hangkeltő eszközökkel bombázni, mert így a saját hangadási öröme és késztetése csökkenni fog. Ha egész nap megy a TV, rádió, gyakran van okostelefon,
tablet előtte, inkább az fogja lekötni - hívja fel rá a figyelmet Fodor Tímea.
Nem csak utánzás a tanulás
A nyelv, a beszéd elsajátítása tehát egyrészt tanulás a baba számára, amiben
a környezetnek óriási szerepe van, másrészt a gyermek egy nyelvi előre kódoltsággal születik, ami azt jelenti, hogy az emberi
agy fejlődése során kifinomította a beszédre való alkalmasságot. - Ez azt jelenti, hogy a gyerek beszédtanulás közben nem csak egyszerűen utánoz, hanem a nyelvi rendszer praktikáit is próbálja elcsenni. Agyának nyelvi feldolgozó és létrehozó területe megpróbál felépíteni és működtetni egy rendszert, ami az adott nyelvtanra érvényes - mondja a szakértő.
A logopédus szerint azzal, hogy beszélünk babánkhoz, megtanítjuk az adott nyelv szavaira is. - Például ha azt mondjuk neki, hogy nézd, itt a labda, ez a labda, a labda gurul, szép piros a labda, stb., a baba fejében összeáll a kép. Anyu ezt a valamit labdának hívja, mert ezt emelte fel (nézd itt a...), erre mutatott rá (ez a...), ez jött felém (gurul a...), stb., tehát elhangzik egy tárgyra vonatkozóan sokszor, különböző helyzetekben ugyan az a szó.
A baba rájön, hogy ha azt mondja például, hogy egöá, nem biztos, hogy megkapja a labdát, ezért idővel egyre hasonlóbb variációkat hoz létre, mert figyeli anyu, apu száját is, hogy mozog, mikor kimondja a szót. Ha neki ezután még csak például úgy megy, hogy babda, a szülők szeme arra már felcsillan, mosolyognak rá és meg is erősítik benne: Igen ez labda! Így a baba érzi, hogy megjutalmazták, büszkék rá és tovább próbálkozik, amíg meg tudja formázni pontosan a
szavakat - magyarázta a logopédus.
Miért jó a dajkanyelv használata?
A szülők részéről segítség a baba beszédfejlődésére, ha a napi tevékenységeket beszéddel kísérik, nem beszélnek hozzá pöszén, a beszédét nem javítgatják folyton. Sokkal jobb, ha a szülői viselkedés természetes, szívből jövő, nem pedig a feladat teljesítése lesz szem előtt, mert a külső sémák és normák erőltetése hátráltatja a fejlődést.
- Az anyukák sokszor ösztönösen úgynevezett
dajkanyelven beszélnek gyermekükhöz, ami azt jelenti, hogy lassabban, egyszerűbben fogalmazva, sokszor ismételve, dallamosan szólnak hozzá. Ezt nagyon jól teszik, mert a baba a
ritmust nagyon szereti, mert a pocakban is sok ütem, ritmus, dallam vette körül (az anya szívdobogása, stb). Ezért tanácsolom többek között a mondókákat,
gyermekdalokat, énekes játékokat is, de ne essünk át a ló túloldalára sem, ne kántálva, énekelve mondjunk mindent a babának. A dajkanyelv azonban nem pöszén gügyögést jelent a babához, hiszen így milyen jogon várnánk el tőle, hogy ő helyesen mondja a szavakat, ha így tanítottuk - fogalmaz a szakember.
Mikor indokolt a fejlesztés?
A nyelv és beszédfejlődés része a mozgás, a gondolkodás, a figyelem, az emlékezet, valamint más készségek is. Ezek fejlesztése - az adott életkornak megfelelően - szintén segítik a beszédfejlődést. - Az ennyi idős babánál a
korai fejlesztés abban az esetben lehet indokolt, ha idegrendszeri sérülés áll fenn - a terhesség lefolyása nem volt zavartalan, a szülés folyamán komplikációk léptek fel, oxigénhiányos állapot jelentkezett, koraszülött volt a baba, stb. -, ha nagy az elmaradása a mozgásfejlődésben, illetve ha a baba
rosszul hall, lát - tette hozzá a logopédus.
Kapcsolódó cikkeink a gyermek fejlődése témában:
Hozzászólások