Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A baba fejlődése - A hetedik hónap történései

Szerző: Greff András

2019. szeptember 23.

Forrás: babaszoba.hu

Növekvő önállóság és növekedő fogak - ez sem lenne kevés, de ebben a hónapban még egyéb változásokra is számíthatunk.

A baba fejlődése - A hetedik hónap történései (fotó: iStock)
A hetedik hónap jelentős állomás, egyúttal különös átmeneti időszak a babák életében, amikor számos olyan képességük kezd kifejlődni vagy megerősödni, amelyek elengedhetetlenek a függetlenné váláshoz. Az egyébként is mindig a saját tempójukban, nem óraműszerűen fejlődő gyerekek ugyanakkor egymástól nagyon eltérően élhetik meg ezt az időszakot: lesz, aki gyorsabban halad például az önálló evés vagy mozgás álomcélja felé, míg más csak lassabban éri el a vágyott szinteket, ebből azonban ne vonjunk le messzemenő következtetéseket, mert nem lehet, és főleg ne méricskéljük babánk fejlődésének ütemét a baráti körben, a bölcsődében vagy a játszótéren látott, azonos korú gyerekek haladásához.

Jönnek a fogak

Az egyik nagy horderejű változás a babák életében, hogy a hetedik hónapra általában már beindul náluk a fogzás. Persze, akkor sem kell megijedni, ha még ebben a hónapban sincsenek nyomai az ütemesen növekedő fogacskáknak: megesik - ha ritkán is -, hogy egy gyereknek már újszülött korában is látszanak a fogai, míg másnál csak az első születésnap táján indul be a folyamat, amely a legtöbbjüknél valamikor négy és hét hónapos kor között veszi kezdetét.
Általában már akkor is könnyű észrevenni, hogy megkezdődött a fogzás, amikor a fogak szabad szemmel még nem láthatóak: a babák ugyanis a korábbiaknál látványosan többet nyáladzanak, miközben nyűgösebbek, sírósabbak is lesznek. Ilyenkor érdemes puhább, rágásra szánt eszközöket adni nekik, ami enyhíti a fájdalmat is, de ha nagyon rosszul viselik a fogzást, például nem alszanak tőle éjjel, akkor egyeztessünk a gyerekorvossal az alkalmi fájdalomcsillapítás lehetőségeiről. Egyébként pedig rögvest azután, hogy előbújtak az első fogak, puha, babáknak való fogkefével és nekik gyártott fogkrémmel elkezdhetjük a fogmosást.
Az önálló étkezés felé vezető úton a fogak megjelenése jelenti az egyik mérföldkövet, de ezen a téren nem ez az egyetlen jelentős állomás ebben a hónapban, hanem az is, hogy már többé-kevésbé stabilan meg tudják tartani a poharukat, illetve esetleg a kanalat. Markolásuk ugyanis egyre stabilabb, és a kezükkel egyéb mozgásformákra is rákaphatnak, legfőképp a tapsolásra (amelyen keresztül aztán a babák rájönnek, hogy milyen jó móka zajt okozni egyes dolgok összeütögetésével), illetve arra, hogy egyik kezükből a másikba rakjanak át játékokat és egyéb tárgyakat.
A mozgásfajtáknak ebben a hónapban igen széles skálája lehet jellemző a babákra: van, aki csúszik, van, aki kúszva halad, más gördül, netán már mászik, és ezek különböző kombinációi is elképzelhetőek. Van, aki a kúszást vagy a mászást először hátrafelé gyakorolja, de ez nem probléma, csak igyekezzünk jelezni neki, hogy a másik irányba is haladhat.
Könnyen önálló mozgásra serkenthetjük a babákat, ha a közelükbe helyezzük a kedvenc játékaikat, hogy mozdulniuk kelljen érte. Ha ilyenkor a baba sírni kezd, mert nem éri el azonnal, amit szeretne, akkor először inkább gyengéden buzdítsuk még ahelyett, hogy megoldanánk helyette a feladatot - de feleslegesen ne erőltessük: ha aznap nem megy, másnap már valószínűleg sikerülni fog.

Lehet, hogy érti, de attól még nem hallgat ránk

A babák ekkor már ismerkednek egy ideje a tejnél szilárdabb, pürésített ételekkel - ezen a vonalon pedig nyugodtan tovább lehet haladni egyre kevésbé folyós állagú gyümölcs- és zöldségkeverékekkel, hogy érezzenek új textúrákat, és megismertessük őket a rágás igényével és gyakorlatával. Ha új ételtípust vezetünk be, mindig várjunk utána pár napot, mielőtt más újdonságot is tálalunk nekik, hogy kiderülhessen, ha esetleg az adott étel allergiás reakciókat vált ki belőlük. Az evésen keresztül ráadásul a társas képességeiket is elkezdhetjük fejleszteni, ha a közös étkezésekkor gyerekszékükben odaültetjük őket a családtagok közé.
Ebben a hónapban megfigyelhetjük, hogy egyre jobban kezdik megérteni a gyakran ismételt nyelvi motívumokat, így például a nevüket, amelyre legalábbis odafigyelnek, illetve a tiltásokat, főleg a gyerekkorban oly sokszor elhangzó "nem szabad!" formulát. Ám ez még nem jelenti, hogy valóban nem is teszik meg azt, amit tiltani akarunk nekik: kíváncsiságuk egyrészt győzni fog, másfelől pedig a memóriájuk sem olyan fejlett még, hogy másnap is emlékezzenek rá, hogy nem szabad megenni, mondjuk, a mobiltelefont.
És persze nem is nagyon értik még, hogy mi számít játéktárgynak, és mi nem - azt viszont már kezdik kapiskálni, hogy mit lehet egyes tárgyakkal kezdeni, és értelemszerűen azokhoz vonzódnak, amelyek számukra izgalmasnak tűnnek, tehát fényesek, hangosak, vagy mozognak. Ha van ilyen használati tárgyunk, amit nem kellene a babának megfogdosnia, akkor egyelőre inkább csak pakoljuk el oda, ahol nem éri el, illetve ebben a korban még mindig a legjobb taktika, ha eltereljük a figyelmét, amikor valami olyat tesz, aminek nem igazán örülünk.
A babák memóriája a hetedik hónapra annyira azért már fejlett, hogy ezek a napok-hetek elhozhassák a számukra a tárgyállandóság (vagyis a tény, hogy a tárgyak, személyek akkor is léteznek, ha épp nem látjuk őket) megértését, ami kulcsjelentőségű ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak az életben. Ennek egyenes folyománya, hogy a babáknak akkor is eszébe juthat anya és apa, ha épp messze járnak, ami sok sírást eredményezhet, illetve megjelenhetnek annak jelei, hogy idegenkednek az új arcoktól, és inkább a jól ismert személyeket részesítik előnyben. Ha ebben a korban el kell hagynunk gyermekünk társaságát, igyekezzünk akkor tenni, amikor épp elégedett: már evett, tiszta pelenka van rajta, és nem nagyon fáradt. Ekkor még ha sír is a távozásunk miatt, a vele lévő rokon vagy gondozó könnyen meg tudja nyugtatni és/vagy elterelni a figyelmét egy játékkal.
A babák fejlődéséhez most és még jó ideig elengedhetetlen a megfelelő, nyugodt alvásmennyiség biztosítása, így gondoskodjunk róla, hogy a délutáni és esti alvás menete, a már kialakított rutin a változások között is állandó maradjon.
A gyerekorvossal pedig akkor beszéljünk, ha úgy tapasztaljuk ebben a hónapban, hogy babánk nem nyúl a tárgyakért; nem reagál a gyengédségünkre, valamint a hangokra; nem tud forogni; nem ad ki hangokat; látszólag sohasem vidám; nehézkesen, mereven végez valamilyen mozdulatot; illetve ha egyáltalán nem hízik.
Kapcsolódó cikkeink:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Bevált altatási technikák: tippek anyáktól

Amíg nem vágunk bele, azt gondolhatnánk, hogy a világ legegyszerűbb dolga egy baba elaltatása. A valóságban ez egy igazi kihívás, és több lehetséges út is van: teheted együtt vagy egyedül, cicin vagy cumival.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések