A Social Forces jelent meg nemrégiben egy tanulmány, amely azt vizsgálta, hogy az apasági szabadságnak milyen hatása van a szülő-gyerek kapcsolatra és az együttnevelés minőségére a gyerek születését követő öt évben.
A longitudinális vizsgálat során közel ötezer gyermeket és szüleiket követték. Az adatokat interjúkból nyerték, amelyek a gyermek születése után egy, három és öt év múlva készültek. Volt olyan kérdés, amely megválaszolását csak az apáktól kérték (ilyen volt a szabadidőre vonatkozó kérdés) és olyan is, amit csak az anyáktól.
A szülői kapcsolat három dimenzióját értékelték ki (az anyák válaszai alapján):
- A kapcsolat minősége
- Kapcsolattartás – odafigyelés, kompromisszumkészség, segítőkészség, bátorítás
- Szülőtársi minőség (co-parenting vagyis olyan szülőtársak, amikor két egymással házastársi/élettársi kapcsolatban NEM lévő szülők közösen nevelnek gyereket (leggyakrabban elvált szülők) – a szerk.) – képesség és elkötelezettség a gyermeknevelésben
A szabadidő és a szülői kapcsolat viszonya
A kutatásban részt vett apák közel 80% -a vett ki szabadságot a gyermeke születése után, átlagosan csak egy hétig. A statisztikai elemzés kimutatta, hogy a szabadidő pozitív hatással volt mind a kapcsolatukra, mind az együttnevelésre; ezek a pozitív hatások az idő múlásával is megmaradtak.Az anyák magasabb kapcsolatminőségről, az együttnevelés minőségéről és az apák részvételéről számoltak be, abban az esetben amikor az apák szabadságot vettek ki a gyerekük születését követően. A gyermek születése utáni hosszabb szabadság pozitívan hatott a kapcsolatra és a szülői kompetenciákra is.
- Kapcsolódó: Apai pótszabadság 2020-ban
Az eredmények szerint valószínű, hogy a hosszabb apasági szabadság azt eredményezi, hogy apák nagyobb mértékben tudnak bevonódni a gyermekgondozásba már a kezdet kezdetén. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy mind az apasági szabadság ténye, mind annak hossza összefüggésben áll az apa bevonódásával, részvételével a gyereknevelésben. Ha jobban részt vesznek, akkor elkötelezettebbek lesznek a gyerekeikkel, sőt mindez kihat a férfi-nő (anya-apa) kapcsolatra is – ez derül ki abból, ahogyan az anyák nyilatkoztak a kérdésről.Máshogyan fogalmazva: úgy tűnik, hogy az apasági szabadság mind a kapcsolatra, mind a közös nevelésre pozitív hatással van.Az apasági szabadság igénybevételével a férfiak azt a szándékukat nyilvánítják ki, hogy részt akarnak venni a gyermekgondozásban és nem csak pénzkeresők akarnak lenni.A hosszabb apasági szabadság lehetővé teszi mindkét szülő (de különösen az apák) számára, hogy felismerjék saját és házastársuk erősségeit és gyengeségeit, ami eredményesebb együttműködést eredményez a szülői feladatok ellátásában.A szerzők megjegyzik, hogy “a gyermek születése után az apasági szabadság lehetővé teszi az apák számára, hogy aktívabb szülőkké váljanak, hozzájárulva a szerepkonfliktusok csökkenéséhez, a házimunka méltányosabb megosztásához és az anyákkal való szorosabb kapcsolatukhoz”.Sok apa vesz ki apasági szabadságot, hosszabbat is, de sokan vannak, akik csupán egy hetet tudnak otthon lenni miután gyermekük született -nyilatkozták a kutatás szerzői. Ez pedig nyilvánvalóan attól is függ, hogy az adott országban milyen jogok illetik meg e tekintetben az apákat. Magyarországon az apasági szabadság 5 nap, amit a munkáltató legkésőbb a gyerek születését követő második hónap végéig köteles kiadni. Ha ikrek érkeztek a családba, akkor az apai pótszabadság 7 nap.(Cikk forrása: psychologytoday.com)
Kapcsolódó cikkek
