Kisgyerek

Mikor van szükség fejlesztésre egy kisgyereknél?

Úgy érzed, valami nincs rendben? Bizonytalan vagy, hogy jó úton halad gyermeked fejlődése? Vegyük sorra, mikor lehet szüksége egy kisgyermeknek fejlesztésre!
2018. Május 07.
Mikor van szükség fejlesztésre egy kisgyereknél?

A gyerekek mindig egyéni módon fejlődnek és növekednek, van, aki hamarabb, míg más később jut el egy-egy fontosabb mérföldkőig. Számos oka lehet annak, hogy egy gyermek nem a megszokott módon és ütemben fejlődik. Öröklött és szerzett betegség, születési komplikáció, környezeti hatások egyaránt befolyásolhatják, hogy formálódik testi és lelki egészsége.

A csecsemőkor és kisgyermekkor jelentősége

A kisgyermekkori képességek szintje nagy egyéni eltéréseket mutat. A megismerő (kognitív) képességek szintje, fejlődése hatással van a személyiségfejlődésre, és később a tanulási képességek alakulását is befolyásolja. Mindezt azonban megelőzi a csecsemőkor, amely nagy jelentőséggel bír a gyermek fejlődésében.

Nagyon fontos, hogy ebben az időszakban a legfontosabb szükségletei (például a szükséges mennyiségű és minőségű étel, személyes kapcsolatban megvalósuló szerető, elfogadó, nyugodt légkör; életkorának megfelelő mozgáslehetőség és játékeszközök) biztosítva legyenek. A csecsemőkor a mozgásos és szenzoros tanulás időszaka, amikor az érzékszervek, az érzékelés fejlődése a mozgások által tud megvalósulni, a biológiai érés által pedig fokozatosan új képességek jönnek létre.

A kisgyermekkorban jelenik meg a járás, a beszéd, a játék, a szobatisztaság és az éntudat kialakulása is. Jelentős változások zajlanak tehát a gyermek életében.

Segíts neki!

A gyereknevelés kapcsán érdemes újra és újra felidéznünk Deákné B. Katalin az Anya, Taníts engem! c. sikerkönyv szerzőjének egyik gondolatát: szülőként mindig szem előtt kell tartanunk, hogy gyermekünk nevelése, tanítása életünk legnagyobb vállalkozása. Ahhoz tehát, hogy képességeit a legjobban kibontakoztathassa, segítséget kell nyújtanunk számára, akkor is, amikor lemaradást vagy valamilyen problémát tapasztalunk nála.

Nézzük most meg, hogy az 1-3 éves korosztályban melyek azok a figyelmeztető jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy a gyermeknek segítségre, fejlesztésre lehet szüksége? Általánosságban elmondható, hogy ebben az időszakban is érvényes az a gondolat, hogy ha bármilyen, a szokásostól eltérő fejlődést tapasztalsz gyermekednél, ha úgy érzed, valamiben elmarad kortársaitól egy vagy több fejlődési területen, akkor ne késlekedj segítséget kérni.

Mely területeken akadhatnak problémák? Íme a legfontosabbak:

  • a mozgás- és értelmi fejlődés területén
  • a hallás- és látásfejlődés területén
  • a kommunikáció- és beszédfejlődés területén
  • a szociális, érzelmi fejlődés területén
  • a viselkedésében

Amennyiben a látási, hallási, tapintási, ízlelési, szaglási, egyensúlyi és az izomérzésből eredő ingerek feldolgozásának, értelmezésének késése vagy gyengesége figyelhető meg a gyermeknél, mindenképpen figyelmeztető jelnek kell tekinteni, amelyet szakembernek is meg kell mutatni.

Mozgás

Az 1-3 éves korosztálynál figyelmeztető jel a megkésett vagy elmaradt felállás és járás. Ha gyermekünk 15 hónapos koráig nem tanul meg önállóan járni, mindenképpen vigyük szakemberhez. Ne hunyjunk szemet afelett sem, ha a baba lábujjhegyen, terpeszben jár, sántít és a látszólag ok nélkül elesik.

Vegyük észre, és kérjünk segítséget, ha furcsa, sztereotip mozgások jelennek meg a gyermeknél. Érdemes odafigyelni arra is, ha a test két féloldalának használata között látványos különbség van, vagy ha ebben az időszakban egyensúlyi zavart/gyengeséget tapasztalunk a gyermeknél.

Viselkedés, játék

Fejlesztés javasolt, ha a gyermek csak rövid ideig tud egy dologra koncentrálni, játéktevékenysége csapongó, és figyelme könnyen elterelhető. Szintén figyelmeztető jel, ha nehezen irányítható, nem együttműködő, vagy úgy tapasztaljuk, hogy gyengék a kontrollfunkciói, illetve viselkedése agresszív jegyeket mutat (hajlamos a dühkitörésekre). Kérjünk segítséget, ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk az érzelmeket nem tudja értelmezni, felfogni illetve megosztani, vagy ha nagyon nehéz megnyugtatni, esetleg kötődési zavart észlelünk nála.

Ha egyéves gyermekünk nem tudja a tárgyakat elengedni vagy a tárgyakat egymásra tenni, ki- és belehelyezni a kisebb dolgokat a nagyobbakba, illetve képtelen apró tárgyakat felcsippenteni, az szintén arra utal, hogy segítségre szorul. Egyéves korra már apróbb problémamegoldó feladatokkal is megbirkózik a legtöbb gyermek: közelebb húz magához tárgyakat másik eszközzel, doboztetőt kinyit, eldugott játékot megtalál. Amennyiben itt problémát tapasztalsz, vidd szakemberhez a gyermeket. Ha háromévesen nem teremt még kapcsolatot társaival, nem tud zenére, mesére figyelni huzamosabb ideig, nem boldogul el egy egyszerűbb (pl. 4 darabos kirakójátékkal), finommotorikus készségeivel gondok vannak, szintén ne habozz segítséget kérni.

Hallás, beszéd

Fordulj szakemberhez, ha a gyermek egyévesen még nem kezd el hangadással kommunikálni, vagy nem képes a környezetében beszélőkre hosszabb ideig figyelni. Figyelmeztető jel, ha a későbbiekben is inkább csak mutogatással igyekszik magát kifejezni. Érdemes arra is odafigyelni, hogy reagál-e a ritmikus zenére kéz vagy testmozdulatokkal.

Két-háromévesen már kb. 150-200 szót ismernek és használnak a gyerkőcök. Ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk szavakkal továbbra sem kommunikál vagy beszédének 2/3-a nem tiszta, továbbá nem tud legalább kétszavas mondatokat alkotni, testrészeit kérésre nem képes megmutatni vagy megnevezni, akkor forduljunk szakemberhez mindenképp!

Jó tudni!

A szakemberhez fordulás mindenképpen szükséges, ha nagyobb mértékű eltérés figyelhető meg. Fontos, hogy a szülő kitartó legyen, akár több szakember segítségét is kérje, ha bizonytalan! Nem szabad belenyugodni abba, ha a védőnő vagy a háziorvos egy kézlegyintéssel elintézi a dolgot.

A 18 hónapnál idősebb gyermek esetében a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot. A vizsgálatot a szülő, védőnő, orvos kérheti. A szakértői bizottságban gyógypedagógus, pszichológus, orvos vizsgálja meg a gyermeket, és ennek alapján születik meg a szakvélemény. A korai fejlesztés és gondozás a szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési tervnek megfelelően végzik el a szülő és a család bevonásával. Amennyiben a gyermek már bölcsődébe, óvodába jár, a fejlesztést az intézmény keretein belül végzik el.

Szakértő: Zagyva Jánosné Fábián Ilona, fejlesztő pedagógus

Kapcsolódó írásaink: