Gyerek

Mi számít minőségi időnek a gyereknevelésben?

A gyerekek számára alapvető fontosságúak a szüleikkel közösen végzett tevékenységek, amelyeknek távolról sem kell különlegeseknek lenniük.
2018. December 25.
Miért fontos az együtt töltött, minőségi idő?

Miért fontos a minőségi idő?

Senki sem vonja ma kétségbe, hogy a gyerekeknek szükségük van tartalmas, minőségi időtöltésre a szüleikkel. Ezzel fűzhetjük valóban szorosra a viszonyt köztük és magunk között, erősíthetjük meg önbizalmukat, formálhatjuk egészségesebbé énképüket, személyiségük alaposabb megértésén át pedig kulcsot adhatunk saját kezünkbe úgy az aktuális, mint a majd csak később kiélesedő konfliktusok hatékonyabb kezeléséhez is. Sokan vannak viszont, akik hajlamosak túlszorongani ezt a kérdést, mivel a legtöbb szülő dolgozik, a gyerekekkel kapcsolatban pedig sok apróbb-nagyobb tennivaló akad, ami szintén értékes perceket vesz el a közös tevékenységektől. Mi számít hát minőségi időnek, és mennyit szükséges erre szánnunk?Minőségi idő minden olyan közös tevékenység, amely során a gyerekek láthatják, megérthetik, hogy kik vagyunk, melyek az értékeink, hogyan éljük az életünket, miközben mi is lényeges dolgokat tanulhatunk róluk. Ha törekszünk rá, hogy a bölcsi, óvoda, iskola, a különórák és egyéb tevékenységek mellett (amikor gyerekünk nem a mi társaságunkban van) legyenek közös tevékenységeink, hogy amíg a gyerek ezt igényli, együtt töltsük vele például az estéket vagy a hétvégéket, akkor már igen nagy lépést tettünk a minőségi idő álomcélja felé.

Mindennapi ügyeink

Ennek időtartamán pedig tényleg nem érdemes szorongani. Több kutatás is rámutat ugyanis, hogy kisgyermekkorban, a kamaszkort megelőzően nem az eltöltött percek vagy órák mennyiségének van jelentősége – hanem egyszerűen csak az ilyen, több-kevesebb rendszerességgel ismétlődő alkalmak tényének. Ráadásul nem kell feltétlenül gondosan szervezett, különleges és/vagy szórakoztató programokra gondolni: a jókedvűen végzett mindennapi tevékenységek (a lakásban, a ház körül, az autóban, a játszótéren stb.) pontosan ugyanannyit érnek a szülő-gyermek kapcsolatok szorosabbra fűzésében. Ha gyerekeinkkel együtt ebédelünk vagy vacsorázunk, ha részt veszünk bármilyen kedvenc játékukban, ha odafigyelünk rájuk, amikor mesélnek valamit, ha együtt nézzük velük a kedvenc rajzfilmjüket, majd beszélgetünk is kicsit róla, ha közösen olvasunk (ami rendkívül fontos, amíg igénylik ezt), akkor minőségi időt töltünk velük, ez pedig mélyen rögzülni fog bennük még akkor is, ha ezek a tevékenységek (látszólag) nem olyan színesek és izgalmasak, mint egy vízparti nyaralás vagy egy délelőtt a vidámparkban (amelyek persze úgyszintén a minőségi időt gyarapítják, csak nem érdemes a fogalmat kizárólag ilyen alkalmakkal azonosítani).

Negyedóra itt, tíz perc ott

Nagyon jó és igen könnyen kivitelezhető módszer, ha bevonjuk őket olykor a számunkra amúgy is mindenképpen elvégzendő, egyébként viszont a gyerekek nélkül bonyolított tevékenységekbe: teregetésbe, autómosásba, a reggeli elkészítésébe, viráglocsolásba, a kutya szőrének ápolásába, és így tovább – valami olyasmibe, amit élveznek a gyerekek, nem pedig, amit kötelező feladatként szabunk ki nekik.Ha pedig végképp zsúfoltak a napjaink, akkor gondoljuk át, hogy hová tudnánk 10-15 percet beszuszakolni, amikor tényleg csak a gyerekünkre figyelünk, vele együtt tevékenykedünk. Alvás előtt, ébredés után, oviba jövet vagy menet találni fogunk ilyet, amikor ha eltesszük a telefonunkat, és nem siettetjük sem magunkat, sem a gyereket, akkor meg is teremtettük a minőségi időhöz szükséges atmoszférát. És bár a spontán alkalmak nagyon értékesek ebben a tárgykörben is, ha számunkra megkönnyíti a dolgot, nyugodtan tervezzük be ezeket a negyed- vagy félórákat is ugyanúgy, ahogy a különórákat vagy az orvosi vizsgálat idejét tesszük.Kapcsolódó írásaink: