Terhesség

Megjelent az új szülészeti protokoll

Mit tartalmaz pontosan szakmai irányelv a szülészeti és újszülött ellátásról?
2020. Január 08.
Megjelent az új szülészeti protokoll (fotó: iStock)

A 2019. 12. 17-i Egészségügyi Közlönyben jelent meg az új, családbarát alapelvekre épülő egészségügyi szakmai irányelv a szülészeti és újszülött ellátásról. Noha hosszú évek óta nincs egységes, országos szakmai szülészeti protokoll, az új irányelv megjelenését nem verték nagydobra, digitális formában nem tették elérhetővé (az irányelv szkennelt változatát a Másállapotot a szülészetben mozgalom tette közzé Facebook oldalán). Pedig évek óta sürgetik az új irányelv megjelenését civil mozgalmak, szervezetek, szakmai fórumok. Egységes protokoll hiányában ugyanis ahány hely, annyi szokás: az intézmények saját belső szabályaik, gyakorlataik alapján járnak el sok esetben.

Jó példa erre a VBAC (császármetszés utáni hüvelyi szülés) lehetősége: vannak orvosok, akik lehetővé teszik, míg mások – akár ugyanabban a kórházban – szigorúan tiltják. Hasonlóan nem egységes a szemlélet abban sem, hogy meddig engedik a terhességet, egyes helyeken a 40.héten megindítják a szülést, másutt várnak 41 hétig is. De a sort hosszan lehetne folytatni a vízben vajúdástól, a szülés alatt engedélyezett ivás, evés kérdéskörétől, egészen addig, hogy bent lehet-e császármetszés alatt egy kísérő az anyával, ha ő erre igényt tart. Egységes irányelv hiányában így azonban a szülés kimenetele, folyamata nagymértékben azon múlik, hogy a szülők mennyire tájékozottak, mennyire vértezik fel magukat, milyen mértékben jól informáltak, mennyire felkészültek. Éppen ezért mindenképpen jó hír, hogyha nem is kapott nagy publicitást, de megjelent az új, országos szakmai protokoll.

Az új irányelv sok ponton progresszív és felzárkózik azokhoz a nemzetközi ajánlásokhoz, amelyeket évek óta hangoztatnak hazai szakmai, civil szervezetek. Az új irányelv kimondja például, hogy:

A szülészeti ellátás során a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venni az alábbi, evidenciák alapján összeállított kritériumrendszert, hogy a szülés a lehető legkevesebb beavatkozás mellett menjen végbe:

– a szülés spontán megindulásának támogatása a 41.hét+7 nap előtt

– a szabad mozgás, testhelyzet lehetőségének biztosítása a vajúdás alatt

– folyamatos fizikai és lelki támogatás, és kísérő jelenlétének lehetősége

– a rutinszerűen végzett beavatkozások (pl. intravénás infúzió adása, evés és ivás tiltása, gátmetszés, a magzati szívműködés folyamatos ellenőrzése, epidurális érzéstelenítés, gyógyszeres fájáserősítés) elkerülése.

Az ajánlás kimondja, hogy ezek a rutinszerűen alkalmazott gyakorlatok csökkentik az anya képességét arra, hogy megszüljön és olyan beavatkozásokat vonhatnak láncreakció szerűen maguk után, amelyek növelik a császármetszés előfordulásának valószínűségét (amelyről egyébként szintén ebből az ajánlásból megtudhatjuk, hogy 2017-ben 40 százalékot tett ki).

Vajúdás

Az irányelv kimondja, hogy a vajúdás összetett folyamat és így nem lehet egyetlen jelhez kötni. Kimondja továbbá azt is, hogy ha rendben halad a vajúdás, akkor nincs szükség beavatkozásra, hüvelyi vizsgálat csak a szükséges gyakorisággal végzendő, mivel a fertőzés okozta újszülött halálozás összefüggésben van a belső vizsgálatok számával.

Lehetőleg ugyanaz a szülésznő gondoskodjon az anyáról a teljes szülés alatt, ha ez megoldható, akkor erre kell törekedni.

A vajúdás alatt megengedhető az evés és az ivás, igaz, körültekintő döntés után.

Fájdalomcsillapításnál előnyben kell részesíteni a nem gyógyszeres megoldásokat.

A testhelyzet szabadon megválasztását javasolja az irányelv, ha a tárgyi és személyi feltételek adottak, vajúdhat ülve, állva, guggolva, négykézláb, stb.

Ajánlott a szülés második fázisában a spontán induló tolófájások kivárása és ebben a szakaszban is a szabad testhelyzet biztosítása, amennyiben az ellátónak megfelelő tudása és a tapasztalata van ebben a vonatkozásban –  ajánlja az új irányelv.

A kitolási szakban is biztosítani kell a szabad testhelyzetet. Az irányelv azt ajánlja, hogy rutinszerűen ne irányítsák a kitolás menetét – amelynek hossza egyénileg változó és mindaddig nem szükséges beavatkozni, amíg az anya és a magzat állapota is rendben van. Nem ajánlott továbbá a hosszan tartó hasprés sem, mert ez kockázattal jár (magzati hipoxia, medencefenék izmai és húgyhólyag sérülése). Érdemes azonban megengedni, hogy az anya a saját ütemében, a neki megfelelő módon és testhelyzetben vajúdjon.

Az új irányelv kimondja, hogy a szülés életre szóló élmény, a szülés alatt a szakembereknek rövid és hosszú távú hatásuk van az anya fizikai, érzelmi és pszichés állapotára, az anya-gyermek kapcsolatra és a gyermek egészségére. Ezért a megfelelő kommunikáció és az anya érzelmi támogatása felbecsülhetetlen fontosságú. A kommunikáció fontossága több ponton is megjelenik az irányelvben, a tekintetben is például, hogy a szülő nőt minden beavatkozásról, lépésről tájékoztatni kell.

Kísérő jelenléte

Az új protokoll kitér a kísérő kérdésére is. E szerint:

– az anya által választott kísérő, vagy kísérők jelenléte jótékonyan befolyásolja a szülés menetét, ezért támogatni kell, hogy legalább egy kísérő jelen lehessen.

– császármetszés esetén az anyának joga van ahhoz, hogy az általa választott kísérő jelen lehessen a műtét alatt

Gátmetszés

Rutinszerű alkalmazása nem ajánlott.

Vízben vajúdás és szülés

Az ajánlás úgy fogalmaz, hogy vízben vajúdás és vízben szülés a szövődménymentes vajúdók esetében ajánlott. Csak kevés szülészeti intézetben biztosítottak a vízben szülés feltételei, ahol azonban ezt a lehetőséget kínálják, ott saját protokollal és dokumentált gyakorlattal kell rendelkezniük.

VBAC

Az új irányelv úgy fogalmaz, hogy az előzetes császármetszéses átesett várandósok egy része hüvelyi szülésbe bocsátható.

Aranyóra, szoptatás, rooming-in, ambuláns szülés

Az irányelv legprogresszívabb részei az aranyórára, szoptatásra vonatkozó ajánlások. Míg a szüléssel kapcsolatos irányelvek sok ponton megengedőek az attól való eltérésben (például az olyan megfogalmazással, mint a “ha a személyi és tárgyi feltételek adottak” ) és egyetlen szó sem esik arról, hogy a szemléletváltás mitől fog bekövetkezni, addig a szoptatással kapcsolatos részbe bekerült, hogy az ajánlások teljesülésének érdekében minden szolgáltató feladata, hogy biztosítsa a továbbképzést annak érdekében, hogy a szülészeti dolgozók megismerjék a bőrkontaktus és az aranyóra fontosságát.

Az irányelv szerint a lepény megszületése után a bőr-bőr kontaktus folyamatosnak, megszakítás nélkülinek ajánlott lennie, minden vizsgálatnak (mérés, fürdetés, orvosi vizsgálatok) csak az aranyóra után kéne megtörténnie. Egészséges újszülött vizsgálata akár 24 óráig is halasztható. Az aranyórára legalább egy, akár két órát is ajánlott biztosítani. Minden újszülöttnek biztosítani ajánlott az azonnali bőrkontaktust és a szopás lehetőségét.

A szülés-születés utáni első napokban ajánlott a 24 órás rooming-in elhelyezés, a vizsgálatok ideje alatt is. A rooming-in elősegíti a kötődés kialakulását, megalapozza a sikeres szoptatást. Az újszülöttet el lehet helyezni az anya ágyában vagy egy kiságyban mellette.

Az irányelv kitér az ambuláns szülés lehetőségére is: ha az anya ezt kéri és a feltételek adottak (egészséges anya, baba), akkor 24 órával a szülést követően távozhatnak a kórházból. Az irányelv támogatja a korai hazaadást, ambuláns szülést abban az esetben, ha azt az anya kéri és adottak a feltételek, mert javítja a kötődés és az igény szerinti szoptatás kialakulását. Az ambuláns szülés teljesülését a hazai ellátási viszonyok jelentősen befolyásolják, így csak abban az esetben lehetséges, ha az újszülött egészségi állapotának ellenőrzése az intézeten kívül is garantált.

“Bár az egészségügyi szakmai irányelvek ajánlásai a legjobb gyakorlatot képviselik, amelyek az egészségügyi szakmai irányelv megjelenésekor a legfrissebb bizonyítékokon alapulnak, nem pótolhatják minden esetben az egészségügyi szakember döntését, ezért attól indokolt esetben, dokumentáltan, el lehet térni” – olvashatjuk az új irányelvben.

Kapcsolódó cikkeink: