Baba

Gyógyíthatja a rotavírust a saját bélflóránk?

Egy egereken végzett kísérlet véletlenszerű felfedezése lehet a kulcsa az egyik legveszélyesebb vírus gyógyításának.
2019. Október 21.
Gyógyíthatja a rotavírust a saját bélflóránk? (Fotó: iStock)

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint évente 215 ezer 5 év alatti gyermek hal meg a rotavírussal járó súlyos hasmenés okozta kiszáradás miatt világszerte. Az atlantai Georgia Állami Egyetem Biomedicinális Tudományos Intézetének kutatói azonban olyan speciális mikroorganizmusokat azonosítottak a bélrendszerben, amelyek megakadályozzák, sőt gyógyítják is a vírust. Az eredményeket a Cell tudományos folyóiratban publikálták. Andrew Gewritz, a kutatás vezetője szerint az eredmény azt mutatja, hogy a fertőzésre való hajlam egyik meghatározója a bélflóra összetétele.

Mit kell tudni a rotavírusról?

A kerek kórokozókból álló vírus leggyakrabban csecsemőket és kisgyerekeket fertőz meg. A rotavírus a fertőzött széklettel szennyezett tárgyakról, kézről, játékokról juthat be a szervezetbe, de a levegő porszemcséire tapadt vírust be is lélegezhetjük. A vírus napokig életben maradhat azokon a tárgyakon, amelyeket szennyezett kézzel megfogtunk. Sem az oltás, sem egy korábbi fertőzés nem garantálja, hogy nem fertőződik meg valaki a vírussal – ugyan a rotavírus elleni oltás jelentősen csökkenti az esélyét a megfertőződésnek, hiszen a leggyakoribb vírustörzsek ellen védelmet nyújt.

A rota-fertőzés tünetei közé tartozik a súlyos, vizes hasmenés, a hányás, a láz, a hasi fájdalom. A hasmenés, hányás jellemzően 3-8 napig tart. A folyadék folyamatos pótlásával meg lehet akadályozni az életveszélyes kiszáradást. Mivel a szegényebb országokban nem mindenhol megoldott a megfelelő tiszta vízellátás, ezért ezekben a térségekben különösen veszélyes a vírus.

Véletlen felfedezés

Ahogy a kutatók magyarázták a cikkben, a rotavírus leküzdése szerzett immunitást igényel, azonban a tudósok most véletlenszerűen létrehoztak olyan immunhiányos egereket, amik rezisztensek a vírusra. Ennek kapcsán azt feltételezték, hogy bizonyos mikróbák lehetnek azok, amelyek védelmet nyújtanak a vírussal szemben. Hipotézisük alátámasztására megvizsgálták, hogy a vírussal szembeni ellenállás széklettranszplantációval átadható-e az egyedek között – az eredmény az lett, hogy más gazdaszervezet is rezisztenssé vált a rotavírussal szemben.

A kutatók végül azt találták, hogy egyetlen baktériumfaj, amelyet szegmentált filamentózus baktériumnak (SFB) neveznek, volt az elsődleges tényezője annak, hogy az egyed rezisztens volt-e a rotavírus-fertőzéssel szemben. Az SFB emellett képes csökkenteni a rotavírus okozta károkat a szervezetben azáltal, hogy gátolja a fertőzött hámsejtek elszaporodását, és ezeket új, egészséges sejtekkel helyettesíti.

– A felfedezésünk segíteni tud majd abban, hogy megértsük a rotavírus fertőzésre való hajlamot – jegyezte meg Gewirtz. Azonban ez csak az első lépés a rotavírus elleni küzdelemben, hiszen nem ad azonnali kezelési lehetőséget, csupán segít megérteni annak a mechanizmusát, hogy lehet különböző az emberek érzékenysége bizonyos bélfertőzésekkel szemben.

(VIA)

Kapcsolódó írásaink: