A becslések igencsak eltérőek, de az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention’s – CDC) legjobb becslése szerint a COVID-19-ben szenvedők 40%-ánál nem jelentkeznek tünetek. Ezek az emberek akár anélkül folytathatják a szokásos napi teendőiket, hogy rájönnének, hogy megfertőződtek – így pedig akaratlanul is terjeszthetik a vírust. A CDC további becslése, hogy a vírus átadása az esetek felében még azelőtt történik, hogy megjelennének a tünetek.
Egy nemrégiben készült tanulmány ad egy lehetséges magyarázatot a tünetmentes esetekre és a súlyos fertőzés korai szakaszában a tünetek hiányára – írja a Medical News Today. A SARS-CoV-2 vírus a külső membránján található, ACE2 nevű receptoron keresztül jut be a gazdasejtekbe. Ezekre a receptorokra tapadnak azok a tüske fehérjék, melyek a koronavírus jellegzetes alakját adják. A vírus azonban akkor is be tud jutni a sejtekbe, amikor a tüskék a membrán egy másik receptorához kötődnek, melyet neuropilinnek neveznek.
Ennek a receptornak a szokásos kötő-párját VEGF-A-nak nevezik, amely többek között a vérerek növekedését segíti elő. Ami nagyon fontos, hogy amikor a VEGF-A a neuropilinhez kötődik, ez stimulálja az idegrendszerben a fájdalom jelzését is. Az Arizonai Egyetem (University of Arizona) kutatói most felfedezték, hogy amikor a neuropiplinhez kötődik, a SARS-CoV-2 tüske fehérjéje blokkolja ezt a fájdalomjelzést. Ez azt feltételezheti, hogy a vírus olyan mértékben elnyomhatja a fertőzés okozta fájdalmat, hogy a betegség korai szakaszában csupán kevés tünetet észlelnek, ha egyáltalán jelentkezik tünet.
A tanulmány a Pain folyóiratban jelent meg.
“Érthetőnek tűnik, hogy a COVID-19 szüntelen terjedésének talán az oka az, hogy a korai szakaszban még úgy teszi az ember a dolgát, mintha minden rendben lenne, mert a fájdalma el van nyomva” – nyilatkozta a portálnak Rajesh Khanna, az Arizonai Egyetem Orvostudományi Iskolájának Farmakológiai Tanszékének professzora, a tanulmány szerzője. Hozzátette: “Elkapja az adott személy a vírust, de nem érzi magát rosszul, mert a fájdalma elmúlik. Ha be tudjuk bizonyítani, hogy ez a fajta fájdalomcsillapítás okozza a COVID-19 terjedését, annak óriási értéke lenne.”
A vizsgálat során a kutatók laboratóriumban tenyésztett sejtekkel mutatták ki, hogy amikor a VEGF-A a neuropilinhez kötődik, a patkány szenzoros idegsejtjeinek tüzelési rátája (ez jelzi a sejt aktivitását) megnő. Amikor a kutatók a SARS-CoV-2 tüskefehérjéit adták a táptalajhoz, az megakadályozta, hogy a VEGF-A stimulálja az idegsejteket.
- Kapcsolódó: Súlyos szövődményeket hagyhat hátra a vírus
Ezután VEGF-A-t injekcióztak a patkányokba, és kimutatták, hogy ez növelte az állatok fájdalomérzékenységét. De amikor a vírus tüske fehérjéjét is a beadott oldathoz adták, a patkányok fájdalomérzékenysége a normál szinten maradt. “A tüske fehérje teljesen megfordította a VEGF által kiváltott fájdalomjelzést. Nem számított, hogy nagy dózist vagy rendkívül alacsonyt használtunk a tüske fehérjéből, teljesen megfordította a fájdalomjelzést” – mondta Khanna professzor.
Azt fontos megjegyezni, hogy az új vizsgálatot laboratóriumi körülmények között végezték. Így azt nem tudta bizonyítani, hogy a neuropilin fájdalomgátló hatásának mennyire van jelentős szerepe a COVID-19-ben szenvedő embereknél.
Kapcsolódó cikkek
