Gyerek

8 órát ülnek padban a gyerekek, a szülők többsége szerint mégis kell házi feladat

Bár a szakemberek között sincs egységes álláspont arról, hogy van-e értelme a házi feladatnak, az IDEA Intézet kutatásából úgy tűnik, a magyar szülők ragaszkodnak hozzá.
2022. Augusztus 19.
(fotó: Getty Images)

Az IDEA Intézet reprezentatív kutatását végzett tanulással, gyermekneveléssel kapcsolatban, négy kérdést tettek fel az 1800 fős kutatásban – írja az Eduline.

A kutatásból kiderül, hogy a magyar szülők ragaszkodnak a házi feladathoz, tíz megkérdezettből hatan érzik szükségesnek. A szakemberek között nincs egyetértés a házi feladat szükségességéről: a tanárok egy része szerint gyorsabban fejlődnek a gyerekek készségei, ha otthon is gyakorolnak, mások szerint viszont kifejezetten káros leckét adni azoknak a gyerekeknek, akik naponta nyolc-kilenc órát ülnek az iskolapadban. Az IDEA kutatásában részt vevők 58 százaléka úgy nyilatkozott, hogy lecke kell, “nekem is volt, ez mindig is így volt”.

Pártpreferencia szerint a kormánypártokkal szimpatizálók 66, míg az ellenzéki szavazóknak 43 százaléka gondolja úgy, hogy szükség van házi feladatra.

A megkérdezettek 42 százaléka szerint az iskolában, 38 százalék szerint viszont otthon kellene megírni a házi feladatot. A szülők 11 százaléka azért is tartja jónak a házi feladatokat, mert felnőttként is tanul belőle, amikor segít a gyermekének, 9 százalék azonban úgy gondolja: a lecke csak arra jó, “hogy amit a tanár nem tudott leadni az órán, azt bepótoltassa a gyerekekkel”.

A kutatók arra is rákérdeztek, hogy kinek kell döntenie a továbbtanulásról. A válaszadók 86 százaléka szerint a szülőnek és a gyereknek együtt kell választania. A szülők 3 százaléka válaszolt úgy, hogy a döntés joga az övé, mert “a szülő tudja leginkább, mi a gyermek érdeke”, 11 százalékuk szerint pedig a gyereknek kell választania a lehetőségek közül.

A válaszokból az is kiderül, hogy a nők jóval nagyobb arányban adnák át a döntés jogát a gyerekeiknek, mint a férfiak – az anyák 16 százaléka gondolja úgy, hogy annak kell a továbbtanulásról döntenie, akinek a jövőjéről van szó.

A kutatás negyedik kérdése arra volt kíváncsi, hogy mi történik, ha a gyerek visszabeszél? A válaszolók 49 százaléka azt mondta, engedi a gyereknek, mert “fontos, hogy megélje az érzéseit, utána viszont leülünk, és megbeszéljük az esetet”. A gyerekekre a szülők 2 százaléka hagyja rá a dolgot, 7 százalékuk nem tudta megmondani, hogyan szokott reagálni, 12 százalék viszont azt válaszolta, náluk veszekedés van az ehhez hasonló esetekből, “a szülői szót a gyerek ne kérdőjelezze meg”.

 

Forrás: Eduline.hu