Babaszoba

Kiemelt támogató

szandralog


Pillanatképek az életünkből: egy durcazsák lány, egy köz-és önveszélyes kisfiú, egy munkaőrült apa és egy házisárkány anya, no meg a harmadik gyerek szerepét betöltő haszontalan, Morzsi névre hallgató véreb hétköznapjai. (ha van kedved még tovább olvasni, akkor kattincs)

hullámvölgy

2012.04.15. 15:26
most már jó régen nem írtam, és azért, mert kb másfél hónaja folyamatosan hullámvölgyben vagyunk, és anniyra várom már hogy jöjjön a hullámhegy, hogy kicsit rendeződjenek a dolgaink, hogy legalább visszatérjünk az átlagos szintre, hogy ki sem tudom mondani.
kezdődött egy rusnya, ügyeletről-ügyeletre rohangálós négynapos hétvégével ( a férjem köszvénnyel feküdt, szüleim vidéken) én a a két gyerekkel rohantam ügyeletre az egyik feldagadt szájával, onnan fogászati ügyelet, közben a másiknak vérezni kezd az orra, ügyelet, vérnyomásmérés, majd fül-orr gégésezti ügyelet, itt többféle betegség összeszedése. másnap kardiológia fél nap, majd fél nap másik fül orr gégészet, addigra az egyik dagadt szája szerencsére magától meggyógyul. köv. hét végén egy ijesztő kiszáradás, mentő, kórház, bőgés, haza, egy hétig para hogy miket kaptunk el a kórházban. megint egy ügyeletezős hétvége, majd a következőn engem megmar az idióta nyúl, tetanusz oltás, aminek olyan mellékhatása lett, amitől napokig feküdtem alig voltam magamnál. a húsvétot így élveztük ki, majd alig jöttem helyre, megoint egy kórházazás a pankával, de ezúttal mi is elkaptuk, saját felelősségre haza, és most lessük miket szedett össze a 6 fős kórteremben....:(
nem tudom, hogyan érhetnék el egy pici, aprócska hullámhegyet, de szinte bármit odaadnék érte....
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(1 értékelés eddig)

tavaszi zsírégetés

2012.03.07. 19:56
na akkor most leírom, hogy miket eszek egy nap.
utána pedig, hogy ne utáljon senki, leírom azt is, hogy miért:)

Reggel amikor felkelek, egy túró rudi, nagy bögre mézes tea.
miután elvittem a gyerekeket oviba, utána: ham and eggs szalonnával, két tojással, két vajas kiflivel, sajttal (sokkal). nagy bögre jó cukros kakaó. utána kb fél tábla csoki.
délelőtt: furdal a bűntudat, ezért narancs.
délben: egy nagy tál főzelék sült kolbásszal vagy szalonnával, utána néhány karéj vajas kenyér sonkával vagy szalonnával. utána nasi (pl háztartási keksz)
délután: gyümölcs a gyerekekkel
este már majdnem éhen halok, úgyhogy jó sok karéj saját sütésű zsíros kenyér szalonnával, kolbásszal, káposztasalátával. (ha a gyerekek miatt főzelék a vacsi, akkor is megeszem ezeket, csak titokban, amíg ők fürdenek.) utána szörp.
este későn már csak gyümölcs és befőtt (kb fél üveg).

na most ahogy így elolvasom, elgé brutál:) kalóriabomba.
na és most leírom, miért.

nem, nem vagyok (még) terhes. hanem délelőtt 3 órát lapátolok, ások, talicskában sittet hordok, téglát rakok, gereblyézek.
délután 2 km-t gyalogolok erőltetet menetben (gyorsan) felfelé a hegyre, közben a folyton méltatlankodó andrist tolom babakocsiban (ez tényleg durva, a végére a hasamon is folyik az izzadtság). utána lefelé babakocsi nélkül de két gyerekkel a 2 km, ez már könnyebb. és du még egy kis kerti meló ha belefér, ha nem, akkor csak a szokásos háztartási rohangászás.

hát, ezért... ( a Norbi hétvégén mondta, hogy itt a tavasz, akkor ő eljár edzeni. én kezébe nyomtam az ásót, mondtam hogy 2 óra múlva bejöhet, és kérem a 2000 ft-ot:)
tovább(2 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(18 értékelés eddig)

a legjobb otthon

2012.02.27. 17:48
az úgy volt, hogy még tavaly, amikor egyrészt még volt melóm, másrészt még a gyedet kaptam és abban dúskáltunk, kaptunk egy akkor nyíló hotelhez egy nagyon kedvezményes ajánlatot, amire le is csaptunk, ki is fizettük, de az odamenésre már nem került sor, mert tavasszal a vetélés, utána meg a depresszív hangulatom nem volt túl jó alap a kiruccanásokhoz. aztán meg elfeledkeztünk róla. egészen mostanáig, amikor is eszembe jutott, és izibe tárcsáztam is a számot, és csodák csodája: él a foglalásunk, ráadásul nem is kell pluszban fizetnünk semmit. nosza! lelki szemeim előtt megjelent a következő csábító kép:
délelőtt 9ig alszunk az előző naptól kifáradt gyerekekkel (na jó belátom azért telhetetlen vagyok), majd leruccanunk a svédasztalos reggelire, ahol a tejérzékenyeknek külön asztalon sorakoznak a kaják (már ezért is megéri nem? csoda ez a hotel). sietnünk kell, mert délelőtt a lovaskocsin kilátogatunk a közeli állatfarmra (mindez az eredeti csomagárban, tehát plusz fizetés nélkül). hazatérés után gyors ebéd (keksz és gyümölcs), majd a fáradt gyerekek kidőlnek mi meg egész délután szexelünk. délután, mikor felébrednek a gyerekek, sétálunk egyet a parkban, kipróbáljuk a szuper játszóteret, majd belevetjük magunkat a szállodánk ingyenes wellness-részlegébe, és estig pancsizunk boldogan. aztán felmegyünk vacsizni fürdőköpenyben (külön tejmentes kaják!), majd a gyerekek a jól felszerelt játszószobában szórakoznak 1-2 órát, mialatt mi csendesen beszélgetünk. mivel már későre jár, a gyerekek bedőlnek az ágyba, és mi is, alig várjuk a következő napot!
ki állna ellen ilyen csábításnak???
és most jöjjön a valóság. a hotel nevét egyetlen okból kifolyólag nem írom le, és az az, hogy második nap este megkegyelmeztek az órák óta bőgő andrisnak és sütöttek neki külön tej és tojásmentes (liszt víz cukor ) palacsintát.
tehát. mivel péntek este nem bírtam összepakolni, ezért szombaton 5 kor keltem. (6 kor már a gyerekek is talpon voltak és lelkesen segítettek.) végül olyan gyorsak voltunk, hogy indulás előtt még két ágyás borsót is elvetettünk.
bepakolás (kocsi full tele) indulás, benzinkút, majd beugorttunk a helyi bababörzére mert a pankának nincs papucsa. 11-re leértünk a balcsira de ott akkora szél volt hogy szó szerint majdnem elrepültem, úgyhogy a betervezett kacsakergetés helyett mentünk tovább. norbi kezdett rosszul lenni, de gondoltam, utál utazni, és most ezzel büntet. 12-re leértünk, de a szobát csak 2-től kaphattuk meg. a portán megkérdezték, hogy 2000 ft felárért szeretnénk-e azonnal elfoglalni a szobát. költségérzékeny anyuka válasza: nem, akkor inkább visszaülünk a kocsiba addig. portás: na jó, akkor odaadom a kulcsot, a szoba már úgyis készen van.
ez meg mi????
természetesen a gyerekek nem aludtak délután. lementünk a wellness részlegbe, ahol a rengeteg medence fele jéghideg (csobbanó és úszómedencék), a másik fele cserébe tűzforró termálvíz, amibe a panka nem mehet bele. gyerekmedence nincs. miután fagyoskodtunk a hideg medencékben egy kicsit, a bőgő gyerekekkel csalódottan felcaplattunk, hogy megnézzük a játszószobát. nem túlzok a felszerelés 6 koszos plüssállat és 20 felnőtt ponyvaregény volt. a plüssállatokat a gyerekek rövid úton kivégezték, bár éhesek nem voltunk, de beültünk vacsizni (természetesen nem volt tejmentes részleg.) mire a gyerekeknek feldaraboltuk a hús-krumplit (andrisnak főtt krumplit amit gyűlöl), és magunkak is hoztunk valamit addigra a gyerekek végeztek az evéssel, és mivel nem volt játszósarok (se más gyerek rajtuk kívül, illetve volt két ijedt kislány akit az andris még inkább halálra rémített), ezért mi is rövid távon befejeztük a vacsit. még fél 6 volt csak, de mi már végeztünk aznapra mindennel, és még egy rohadt tecsó se volt a közelben hogy elvihessük a gyerekeket rohangálni. így egész este mesefilmeket néztünk (miközben én majdnem megőrültem az idegességtől hogy ennyi pénzt kifizettünk a nagy semmire. amúgy nem vagyok ilyen anyagias, de basszus!) norbi persze egész nap és délután rosszul volt, fél óránként rohangált wc-re.
reggel 5kor keltek a gyerekek (andris körülnézett, közölte, hogy nem otthon vagyunk és igy nem alszik) így a fél 8-as reggeliig a kies játszószobában szórakoztattam a borzasztóan szenvedő gyerekeket a puszta kezemmel.a farmlátogatás egyáltalán nem lett volna ingyenes így kihagytuk (kisnyulakat látnak itthon is).
még volt egy pár húzás (pl baracklé helyett ananászlét adtak az andrisnak, amire allergiás, tiszta szerencse hogy a balf@sz pincér véletlenül (feltűnés nélkül) szúrós vízzel hígította fel ezért andris nem itta meg), a lényeg, hogy a norbit megeskettem hogy ha legközelebb akárhova is el akarok menni, akkor lyukassza ki az autó kerekeit.
végül 1 nap után hazajöttünk, és itthon mindenki rendkívü boldog. ha másra nem, erre jó volt, most mindenki megbecsüli, milyen jó itthon:)
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(3 értékelés eddig)

láblógatás

2012.02.13. 15:10módosítva: 2012.02.13. 15:36
múlt héttől hivatalosan is itthoni láblógatóvá léptem elő, mivel Andrist beadtam oviba. az anyatársak már hónapokkal előre figyelmeztettek, hogy milyen nehéz lesz az első pár nap, főleg nekem, milyen rossz lesz látni a bőgő kis gyermeket amint úgy kapaszkodik a lábamba mintha ez lenne egyetlen esélye az életben maradásra, és milyen rossz lesz nekem a kongó üres napjaimat kitölteni.
jelentem, nálunk a következőképpen zajlott a beszoktatás. reggel visszük az előző nap összekészített pakkot, átöltözünk, bemegyünk a terembe. andriskám... suttogom elhaló hangon. Andris kissé kényelmetlenül érzi magát, hogy miért drámázok itt, türelmetlenül int (hogy húzzak ki) a dadus néni ezt kicsit félreértelmezi, megpróbálja átölelni andrist, és komrpomisszumot kötni vele, hogy az ablakból integethet nekem. minek?-veti oda apja nyomán hasonló nagy lélekkel rendelkező kisfiam, majd leül játszani. én még egy darabig zavartan toporgok, majd miután látom hogy senkinek nincs rám szüksége, eloldalgok.
szabadság!!! erre várok évek óta. az első büntetlenül szabad délelőttöm, amikor nem kell lelkifurkával küzdve rohannom haza a gyerekekhez, hiszen jó helyen vannak, remekül szórakoznak, én meg intézhetem a dolgaimat. ez a délelőtt el is ment jó kis intézkedéssel (gyes, doki stb). majd andris beszámolója: büntetést kapott, mert rosszalkodott (mit? rángattam a díszítéseket) és akkor sem hagyta abba amikor rászóltak (dehát ilyenek a fiúk, nem?-kérdezi őszintén)

azóta belerázódunk a hétköznapokba.

egy láblógatós hétköznapom tehát így fest:
5.30. felkelek, észlelem hogy 16 fok van a házban, fűtést feltekerem, majd vacogva megpróbálok internetet csiholni.
5.40. internet nincs, de nem is baj, úgyis kaját kell csinálnom. 3 szenyó a Norbinak, illetve az előző este elkészített ebéd becsomagolása, süti felvágása, bedobozolása.
6.00 gyorsan teát főzök a gyerekeknek meg a Norbinak, közben Andris előző este ovi mintára elkészített ebédjét is becsomagolom (tejérzékenysége miatt én viszem neki a kaját.) Andrisnak vajaskenyér vagy kalács csomagolása, kis üvegben reggeli tea csomagolása az oviba (itt ugye tej a reggeli). Pankának uzsonna elkészítése: felvágott gyümölcsök
6.20. pankának pótruha összekészítése, andrisnak az elfelejtett tornacipő stb odakészítése
lassan kelnek a gyerekek, öltözés, orrszívás, wc, csipakiszedés, tea gyerekekbe erőltetése, reggeli hiszti kibírása.
7.30: kocsi melegítése, majd gyerekek bezsákolása, autóba be mindenki.
7.50 Norbit visszük a vonathoz (gyerekekkel), majd Pankát viszem oviba. itt andris is be, mindkettő levetkőztet (mert andris ordít hogy izzad), Panka oviba beadása, pár perc beszélgetés óvónőkkel-fejlesztőkkel. andrist visszaöltöztet, kocsiba be, andris ovijába be, andrist oviba beadom. ekkor még nincs 9 óra, időmilliomos vagyok. rohanhatok hazafelé bevásárolni, postára, 9.30: hazaérek, gyorsan eszem mert már szédülök az éhségtől. kimegyek állatokat etetni: nyulak (3 most kölykedzik!!!), csirkék, kutyák, macskák, most télen madarak. (hamarosan ehhez jön a kert...)
hazajövök, gyorsan dolgozok kicsit, közben szimultán takarítok, vagy kimosom ha valaki bepisitl éjjel stb.
délre rohanok az andrisért az oviba, hazáig hallgatom hogy mért nem alhat ott mint a többeik (azért mert én itthon lébecolok). haza, nagy nehezen elaltatom, gyorsan dolgozok, ha van időm, eszek. utána ébresztem mert menni kell a pankáért, overall, autó, oviba be, overall le, majd két gyerekre overall fel (ha gyalog megyünk, könnyebb.) hazaérünk fél5-5 felé, bemegyünk, ilyenkor olvasok nekik, iszank, én begyúrom a kenyeret vagy kalácsot estére és másnapra, uzsonnáznak, de hamarosan overall fel, kocsiba be, mert mennünk kell a Norbiért aki vonattal jön. mire hazaérünk, kapkodva vacsi, fürdés (norbi tanul), közben szimulrán másnapi 3 fogásos ebéd főzése, este harc, fektetés (ált. 22.00-kor.)
és ebbennem volt orvos, extrém egyéb eset, mint pl fogorvos akihez heti egyszer megyünk sajnos az andris 5 (!!!) rossz foga miatt.
marhára unatkozom...
tovább(1 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(2 értékelés eddig)

hóhelyzet

2012.02.03. 19:50
hóhelyzet, amivel riogatnak kb egy hete, na az itt (még) nincs. minden reggel három orrocska tapad csalódottan az ablakra nálunk (a harmadik, vagyis inkább az első az enyém). mért nincs hó? milyen tél már ez? az elmúlt tél kivételével itt nálunk a hátsó utca két hónapon át szánküzható volt, vagy hó, vagy lefagyott jég miatt. na az tél.
aztán most egy hete jönnek a rémisztgető hírek. és hűl is odakint az idő. reggelente a szokásos 17 fok (ami nálunk bent van) már melegnek tűnik, mivel egész éjjel megy így is a fűtés, és meleg a padló. anyuéknál a 13 fok nekem egy kicsit hideg (egyik reggel át is telefonáltam hozzájuk, hogy csomagoljanak, mert hívom a krízisautót, mert azt hallottam a hírekben, hogy mindenki menjen át a szomszédjához, és ahol nincs 18-20 fok, oda ki kell hívni a specialistákat hogy hozzanak fát vagy tekerjék feljebb a fűtést). anyuék kicsit kacarásztak rajtam, majd testületileg levonultak a zalai szőlősünkbe a vályogházba (na ott lehet 3 fokban wc-zni, másnap anyu kicsit bűnbánóan hívott reggel, hogy szó szerint a sz@r is belefagyott...) Morzsi viszont jobban érzi magát mint valaha, végre nem sül meg a bundájában, és virgoncan lohol fel-alá. A Norbi próbálkozott egyik reggel hogy nem megy dolgozni, de miután figyelmeztettem hogy mi a nap nagy részében itthon leszünk, pánikszerűen készülődni kezdett. (mellesleg tegnap volt 11. évfordulója annak hogy összejöttünk a Norbival, én összedobtam egy csodállatos -tényleg jó volt- csokitortát, norbitól pedig, többszörös figyelmeztetés és enyhe célozgatás után kaptam 16 m hajókötelet.
hogy miért, azt ne tőlem kérdezzétek. gondolhatjátok, hogy nem erre célozgattam.
amúgy, nem emlékeztek arra a telekre, amikor mi pl 7-8 évesek voltunk, embermagas hó volt, egy hetes síszünet, és anyu síléccel ment át a szomszédba, mert úgy befújta őket a hó hogy napokig az ablakon át adogatta be anyu nekik a kenyeret?
amúgy meg hát itt a tél, nem?
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(9 értékelés eddig)

lemosható tetű

2012.01.14. 15:23
az úgy volt, hogy az oviban már év eleje óta riogattak ilyen-olyan betegségekkel. meg tetűvel is. amire persze mindenki azt gondolja, hogy ez vele nem fog megtörténni.... ezért kicsit leforrázva éreztem magam, amikor csütörtök délután az óvó néni azzal fogadott: A panka bizonyítottan tetves. sebtiben meg is tekintettem a tetveket, azaz a serkéket (én amúgy simán korpának néztem volna őket.) aztán kezdődött a neheze: gyalog (gyalog, babakocsival felmegyünk Andrissal a Pankáért a hegyre, majd együtt gyalog haza, babakocsit otthagyom, másnap reggel mikor viszem pankát,. babakocsi autóba be, és hazahozom. miért? mert az ovi fenn van a hegyen, jó kis 2 km tőlünk elég emelkedő, nekem jó kis edzés, de az andris délutáni álmából riasztva biztos nyűgösen teljesítené. így nekem még nehezítés hogy babakocsitolás(derékszögben) közben még különleges kérdésekre kell FOLYAMATOSAN válaszolnom. ja és persze, a fő dolog: A panka ottalvós lett januártól, és nagyon élvezi! az óvónénik talán már kevésbé, főleg, mert a panka minden napra tartogat valami mutatványt. egyik nap nekem is említették, hogy nem értik, hogy vetkőzésnél a panka mért áll ki mindig középre, és kecses fej fölött pörgetés után mért hajítja messze a ruhadarabjait egyesével. hmmm, mélyen hallgattam, és elhatároztam, hogy itthon mérsékelem ezentúl magamat. amúgy újévre megfogadtam, hogy nem alszom el este a gyerekekkkel, és ez már egyszer sikerült is, de az egy végülis több mint a nulla.) na vissza a tetvekhez. felgyalogoltunk a gyógyszertárba (Panka útközben bemutatta egyik legújabb kedvencét, a végigcsorgatom a pisit mindenen közben vádlón nézek rád hogy mért nem vittél el pisilni-t, gyors átöltözés a mindig nálam levő zsákból, és gyalog tovább. kicsit nehezíti a helyzetet hogy az andris 1 m 20 cm kardját is cipelnem kell, közben feltétlenül mindkét gyerek kezét fogni, nem mintha olyan veszélyes lenne a terep, csak az írígykedés miatt, de persze nem férünk el 3-an a járdán, így az egyikat vagy végighúzom a kerítésen, és/vagy a másikat letolom az árokb/úttestre, amivel garantálom a folyamatos nyafogást.
a gyógyszertárban undorodva felvilágosítottak a tetűirtó sampon használatáról, valamint felhívták a figyelmemet, hogy ágyat, szőnyeget, játékokat, a héten hordott ruhákat, gyerekülést, sapkákat, kabátokat, nagyszülőket, testvéreket és apákat stb is ugyanaznap amikor a samponozás történik, fertőtleníteni kell. hazajöttünk (gyalog persze, 6 ra értünk haza), nekiestem a mosásnak-teregetésnek, vasalóval való fertőtlenítésnek, amit lehet mélyhűtöbe pakolásnak. estére kellően kimerülve megmostam az ördög haját, majd nekiestem a fésűvel, hogy kiszedjem a rovarokat. amiből egy db sem volt.
milyen tetű ez ami sima samponnal lejön????? végighívtam az szomszéd anyukákat, de nagyrészt csak hümmögtek.
igen, jól sejtitek, másnap a védőnői kontroll (hogy én vagyok béna vagy tényleg csak korpa volt) engem igazolt, tényleg csak korpa volt. a ház viszont csillog-villog!!!!
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(7 értékelés eddig)

legjobb karácsony

2011.12.25. 09:23
Amilyen negatívan indult az egész, és hát talán részben éppen ezért, mert nem vártam tőle semmit (úgy semmit, hogy semmi nagyon különöset), nagyon jól sikerült a karácsony esténk.
először is, szakítottam a gyerekkoromból hozott hagyománnyal, hogy a gyerekek nélkül, meglepetésre díszítsük a fát. az eddigi években alvásidő alatt kapkodtunk, szitkozódtunk, majd amikor kész volt, a gyerekekkel összeveszve (hogy ne jöjjenek már ki a kis szobából) idegbetegen rogytunk a fa alá. hát idén nem. kényelmesen, együtt elsétáltunk karácsonyfát venni. délelőtt kiderült, hogy nem fér bele a talpba, úgyhogy apu egy nagy fadarabra szegelte egy óriási szeggel az amúgy tetőig érő fát, majd behozták a lákásba. mivel ténlyeg hatalmas fa volt (amúgy lealkudtam 1800 ft-ra, merthogy idén maradtunk a hagyományosnál...), ezért le kellett vágni a tetejéből, mert az alja ugye már oda volt szegelve. így viszont a felső ágai magasabbak lettek, mint a teteje... végülis mindegy, úgysincs csúcsdíszünk.... közben elromlott a fűtés és nem volt melegvíz. a gyerekekkel együtt díszíteni kezdtünk, a gyerekek két hatalmas kartondobozba bújkáltak, ezt tuti jobban élvezték mint az egész délutáni cécót. az ebéd paradicsomos tészta lett, miután jéghideg vízben kimosakodtunk. amikor nagy nehezen elaludtak, akkor behoztuk az ajándékokat, amit már októberben összeszedtem (és nagyrészt hatékonyan , mert pl egy óriási zsák barbibútort, ruhát és 10 barbit cseréltem összesen egy üveg lekvárra, stb) nem csomagoltuk be, hanem szétterítettük őket a fa alatt. délután filmet néztem, szépen felöltöztem (mint mikor is utoljára? hmmm...6 éve talán. megtaláltam az özönvíz előtti sminkkészletemet! sminkeltem! majd amikor felkeltek a gyerekek, kimentünk és bekapcsoltuk a fényeket. volt nagy öröm... bár kb 10 perc kellett hozzá, hogy a pucérra vetkőztetett barbik vadul megtámadják andris doboz várát, kicsit szürreális volt az egész... aztán átmentünk anyuékhoz, ahol a gyerekek a fának örültek, a kandallónak is, de utána legjobb játékuk a lufikkal és anyuékkal volt, majd mindannyian ice aget néztünk a tv-n.
szóval, szuper, veszekedésmentes, nyugodt karácsonyunk volt:)))
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(202 értékelés eddig)

tükör

2011.12.15. 18:30
a Renáta mondta nekem a múltkor, hogy ne hagyjam elfoszlani az édes kis mondásokat. és mennyire igaza van! az andris most lépten nyomon ilyenekkel örvendeztet meg:

narancskarikákat vágok, hogy a sütőben megszárítsam karácsonyfadísznek. odajön, néz egy ideig, majd megkérdi: segítsek?
igen, légy szíves!-örülök meg én.
Hát-mondja ő-jó szívvel segítenék, de sajnos nem lehet-ezzel elrohan.

mostanában sokat kardozik, az ellenség fogalmát még nem igen érti. vigyázat! jön a simabőrű!-idéz a vukkból. na ne bántsd, anya! a simabőrű a barátom, felmászhat ide a katonáimhoz!

na itt vagy, te lompos! most elkaplak! csakzéártis elkaplak! ordítozza, miközben a vihogó pankát üldözi egy (játék) csavarhúzóval.

nem, most nem érek rá-motyogja maga elé. -Még meg kell írnom néhány sms-t, és különben is. Dolgom van.

Bújjunk ide! meglátjuk hogy mikor jön , akkor nagyon megijesztjük, és akkor.. futás! -buzdítja a pankát.

nem tudok szabadulni tőle, hogy akaratlanul is nevelem, engem másol a szavaiban, a dühében, az önkifejezésében. legfőképp azt az énemet, amikor eszembe nem jut a nevelés, hanem csak úgy vagyok:végzem a dolgom, igyekszem őt lerázni, vagy éppen játszunk.
nagyon sokat sír az andris egyébként, és igaz, hogy sokat veszekszenek a pankával, de akkor is fura nekem ez a nyughatatlanság. és ebben is olyan mint én: az egyik pillanatban még alszik, a másikban (ha valami felébreszti, akár az éjszaka közepén) álomtól teljesen mentesen pattan fel, új kalandra készen (és képes azonnal overállba öltözni, és jönni, ha éppen úgy alakul, és elég gyakran úgy alakul, igaz, nem az éjszakai, hanem a délutáni alvásából, de kb 3 másodperce van az átállásra.)

Reggel ezzel kel: reggel van már? jaj de jó! akkor felkelhetek! és itt is szinte az én érzéseimet mondja ki, mert amikor éjszaka felébredek, akkor szinte bosszant, hogy még nem kelhetek fel a dolgaimat csinálni.

ha rossz hangulatom van, akkor ő sír, vigasztalhatatlanul. kiváncsi vagyok, hogy ha oviba megy, akkor lazul-e ez a nagyon szoros kötelék?
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

a szemét emberek

2011.12.15. 14:23
igazából arról akartam íni, hogy milyen szemetek az emberek, de most eldurrant az agyam hogy a Norbi már másodszor halasztja el az igenfontoscégáltalkötelező vizsgáját, most éppen külhoni kiruccanás (igaz, meló) miatt. de én már két hónapja szívok a vizsga miatt, azóta hétvégén is én vagyok egyedül a gyerekekkel, hétköznap este is csak a Norbi teste van itthon, a lelke a PM mélységes mély és szénfekete bugyraiban tanyázik. Végül is a hétvégi szívás is ennek köszönhető. szombaton hivatalosak lettünk a szívbeteg gyermekek télapó ünnepségére, ahova elcibáltam a gyerekeket, mondván, hogy itt lát majd olyanokat a Panka, akinek szintén forradás van a mellén, mert már kérdezgeti, hogy mia z és másnak mért nincs, (persze mindenki állig volt gombolkozva). a műsor mondjuk nagyon színvonalas volt, nem beszélve a terülj-terülj asztalkámról (itt csak az Andris szívott, mert ő csak gyümölcsöt ehetett, de annyira megsajnáltam hogy nem falhatja a szuper szenyókat, mint mi, hogy hagytam hogy szőlőt egyen, amit imád, viszont fosik tőle. a hatás egyébként sajnos nem is maradt el.) na mindegy. viszont ugyanaznap délután volt a down egyesület mikulása is, amire szintén gondoltam hogy megerőszakolom magam és elviszem a Pankát, elvégre nem ér, hogy azért, mert én nem csípem a sérült embereket, ezért Panka full kimaradjon belőlük, ki tudja, talán ő szereti őket. a kettő között viszont volt két óra, és éppen alvásidő... kitaláltam, hogy előbányászom a pince mélyéről az évekkel ezelőtt használt babakocsikat, majd szerválok valakit, aki tolja velem őket. a két barátnő közül az egyik utolsó pillanatban lemondta a találkát, a másikkal meg egy kis félreértésbe keveredtünk a helyszínt illetően, így 40 percen keresztül egyedül maradtam két álmos gyerek, két babakocs, plusz hatalmas embertömeg. az andris persze éhezett, mert kifosta magát, amúgy is csak szőlőt ebédelt, így gondoltam, veszek egy mindenmentes műanyag mekis krumplit neki. azám, de hogy jutok a 70 m-re levő mekibe???? nem hiszitek el, de senki nem segített, még akkor sem, amikor megkértem rá (pedig rutinosan nem vénlányokra vadásztam, hanem erős apukával, esetleg nagymamával és 10 évnél idősebb gyerekkel rendelkező családokra, ahol legalább 6 üres felnőtt kéz állt volna rendelkezésre). kínomban, mikor a két, amúgy irányíthatatlan babakoscsit már derékkal lökdöstem előre, kivettem a félig alvó pankát és ráparancsoltam hogy tolja a saját kocsját. míg a folyton csengő telefonomat bányásztam elő, addig a panka nekitolta egy úriembernek (feleség, gyerekek végignézték az előadást) a babakocsit, kb gyök kettővel, mire a faszi olyan hangnemben támadt a pankára, hogy ha nem húzza a kezemet táska, bili, két mikuláscsomag és telefon, akkor be is húztam volna neki egyet, így csak ordítva vázoltam neki a helyzetet. a faszi még utánunk jött kiabálni, szerinte az lett volna a megoldás, hogy elveszem a Pankától a babakocsit. Imádom az ilyen okos faszikat, ha tehetném, olyan szívesen cserélnék vele csak egy napra...
amúgy a délutáni nem volt jó, tele volt sérültekkel, az egyik teljesen rámszállt, az andris meg olyan nehéz volt az ölemben mint egy zsák, ráadásul a kaja sajtos croassan volt, úgyhogy evés nélkül kellett elhúznunk.

látjátok, én próbálok pozitív lenni, de nem megy.
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(2 értékelés eddig)

karácsony

2011.12.13. 20:38
már napok óta érzem, hogy nem érzem.
nagyon gyorsan közeledik a karácsony, és egyszerűen nem érzek belőle semmit.
az ajándékokat már hónapok óta készítgetem, bogarászom, főleg persze a gyerekeknek, de családnak, barátoknak is. tegnap végigjártuk andrissal a kórházakat, orvosokat, akik az elmúlt években néhányszor megmentették a Panka életét, összevakartak engem a vetélések után. itt volt pár megható pillanat, de az egész napos gyötrődés a bkv-n, a osk negatív tapasztalat az utca embereitől, erősen negatívan uralta az érzéseimet.
itthon már hetek óta vagdossuk a díszeket, kint és bent hívogató fények, ablakokon hópelyhek, mindent magunk készítek a gyerekekkel, mézeskalácsot sütünk, szép zenéket hallgatunk, és úgy látom a gyerekek élvezik, és csak remélni tudom, hogy őket átjárja a várakozás, a csodavárás, ahogyan engem gyerekkoromban átjárt ilyenkor.
nem hajszolok elérhetetlen vágyakat, nem költekezünk, nem hajrázunk egyáltalán, valahogy... nekem mégsincs meg.
gyerekkoromban, egészen a 20-as éveimig az otthoni karácsonyfa ugyanazt a csodát jelentette, az illatokat, fényeket, könnyeket, meghatottságot és örömet. utána jött néhány fura év, de aztán mikor összházasodtunk a Norbival, megint értelme lett az egészenk, főleg, hogy szinte rögtön jöttek a gyerekek. első évben céget alapítottunk, karácsonykor is dolgoztunk a fa alatt, különös volt és jó. aztán a házasság első évében már a hasamban volt Panka, van is pár karácsonyi fotó, kicsi még a hasam 5 hónaposan, tudom már a rossz híreket, de nagyon boldog vagyok.
utána való évben túl voltunk a szülésen, a szívműtéten és életben maradt: sőt, már tudott mosolyogni és örülni a gyermek: ennél szebb ajándék nincs. következő évben már folyt az építkezés, saját családi házunk lesz... az izgalom és a rengeteg munka mellett Panka második karácsonya, amikor megint túléltünk egy durva kórházazást, és végre, otthon, boldogan... következő évben hasamban volt már az andris, nekem babával a hasamban mindig elvarázsolt, befelé forduló időszak a tél.
utána következőben már majdnem egy éves volt a baba, már lehetett a két gyerekkel készülődni, sütögetni, sötétet csodálni, az, hogy az andris a kendőben élt rajtam, olyan volt, mintha meghosszabítottuk volna a várandósságot.
aztán tavaly, az andris már majdnem kettő, a panka már majdnem öt, és jött a harmadik baba, tervezgetés,,,,

és utána idén, amikor csak ürességet érzek.
sokat játszok a gyerekekkel, sokat szeretgetem őket és hancúrozunk és élvezem is, de valahogy sokkal közelebb kerültek hozzám az árnyékok, ebben az évben sok elmúlás volt az ismerősök körében, és ami szörnyű, hogy nem öregek, hanem ártatlan, pici, 0-1-2 éves vagy pár évvel nagyobb gyerekek. talán ezért. talán másért, nem tudom. talán az idő, hogy inkább március vége van.. ki tudja?
talán, ha leesik a hó, én is megbékélek.
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(12 értékelés eddig)

A blog létrehozója és / vagy tulajdonosa kizárólagos felelősséget vállal az általa létrehozott és / vagy szerkesztett blog teljes tartalmáért. A HáziPatika.com Kft. - mint a babaszoba.hu oldal tulajdonosa - a portálon látogatói által szerkesztett blogok igazság- és valóságtartalmért, valamint az azokban elhelyezett tartalommal összefüggésben semmilyen felősséget nem vállal.

Ugrás a lap tetejére

A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2012 Sanoma Media Budapest Zrt. - Minden jog fenntartva