babaszoba.hu



Mátéság


Verebics Máté vagyok, 2005. június 17-én születtem az Ikrek jegyében. Ezt nem is hazudtolom meg, és anya szerint akár rólam is formálhatták volna e jegy szülötteinek jellemrajzát. Igazi örökmozgó, "sajtkukac-típusú" gyerkőc vagyok, akit minden érdekel és mindig kapható valami csibészségre. Ugye ismerős? Ja, és persze be nem áll a szám, mindenhez van hozzáfűzivalóm.:-) "Amikor születtem nem jeleztek nagyot Messiás-mutató különös csillagok, csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok." (Mécs László)

Beleléptem a 4. évembe....

2008.06.27. 14:18
Nos, elmúltam 3 éves!:-)
A szülinapi összejövetelt a hármasikres uncsitesóimnál tartottuk, ahol jól elfért mindenki és pancsolni is tudtunk a skacokkal.
Ott voltak a Nagyiék is és Bözsikéék, és persze Edináék, ami természetes, hiszen ők voltak a házigazdák.
Gyönyörűséges tortát kaptam, rajta Thomasszal és Mici Mackóval.

Ez volt az én személyes kívánságom, hogy ők ketten legyenek rajta, és már napokkal korábban mindenkinek aki az utamba került ezzel dicsekedtem, hogy nekem ilyen tortám lesz!;-)
Nagy sikere volt! Elfújtam hama-hama a gyertyákat, ügyesen, aztán még ügyesebben másodperc töredéke alatt kirántottam őket a tortából, elkaptam Mici Mackó barátom nyakát és hammm...no meg thomas kéménye sem maradhatott sokáig a helyén. De a tortával való kapcsolatom ennyiben ki is merült.:-(
Igazából a nagy kert, a medence jobban izgatott, így hát otthagytam az ünneplő tömeget, falják fel ők a tortát.:-);-)
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(359 értékelés eddig)

Nagyon régen nem jelentkeztünk....

2008.05.14. 23:18módosítva: 2008.05.14. 23:19
...pedig rengetegséges dolog történik velem, velünk.
Hétfőn a Jeli Arborétumban jártunk a családdal, Ági mamókámat is vittük. Na, az a hely a döfi nekem!:-) Volt ám lótás-futás, miegyéb. A képen épp a nagyon klassz kis botommal "szejelek". (Hogy mit? Ne kérezzétek! - anya megj.)

Már készülök egy kis összefoglaló megörökítésére, nagyon illő lenne már, hiszen lassan 3 éves leszek!;-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

33 hósan

2008.03.17. 21:35módosítva: 2008.03.17. 22:04
Már csak 3 hónap és 3 éves leszek!:-) Rohan az idő! Mintha most írtam volna a 32. hófordulós bejegyzésemet.:-)
Nos, nagyon sokat változtam azóta, és azt hiszem, ez leginkább a cumikám elhagyásának tudható be. Rengeteget beszélek, folyamatosan, szép kerek, egész mondatokban. A kiejtésem is rendben van, egyedül az "R" hanggal van némi nehézségem, ez még nálam mindig csak "J"-nek hangzik.:s
A cumimra 3 hete nincs már szükségem, és az igazat mevallva, csak az eltűnését követő néhány napban kerestem, azóta eszembe sem jut és ha valaki másnál látok, már az sem csigáz fel.:-D;-)
A szobatisztasággal még mindig hadilábon állok, bár Babi néni (a bölcsis daduskám) komoly erőfeszítéseket tesz, hogy sikerüljön a pelustól is megválnom.:-) Már pár napja a kisvécébe pisilek a bölcsiben. A "nagy dolgot" még szeretem kényelmesen, úgymond sutyiban a függöny mögött és persze a pelusba elintézni. Sajnos, még nem vagyok hajlandó előre jelezni ebbéli cselekedetemet, de nem adjuk fel a reményt....!;-)
Néhány szó evési szokásaimról. A kedvenc még mindig a bóbászos kenyérke, de szeretem a spagettit, a tejfölös csirkepaprikást "lukas" tésztával (szarvacska), de mindent ami tésztával készült. Tésztás vagyok!;-) +édesszájú is, mert a csokit is nagyon kedvelem. :-) Amikor jönnek értem a bölcsibe - Ági mamám, vagy Édesapa, vagy Ibike mama - mindig kell valami "megpepetés", azaz ilyen vagy olyan csokika, kindertojás, de a sajtos pogácsa is megteszi.;-)
Már elmondható, hogy evésileg nagyfiú lettem, teljesen egyedül és nagyon ügyesen eszek.:-)
Méret- és súlyadatokkal most nem tudok szolgálni, de szerintem nem sok változás történt az elmúlt hónapban e téren.
Március 15.
Szuper szombatunk volt, sok érdekes látnivalóval és új élményekkel. Felemelő érzésekkel, új kalandokkal. És naná, hogy nekem is volt saját kokárdám, amit édesanyám direkte nekem varrt!:-)
Délelőtt felkerekedett kis családunk, és elmentünk megkoszorúzni Petőfi bácsi szobrát. Nagyon sokan voltak ott, többen beszéltek, aztán énekeltünk is, de nem több, mint 10 perc után nekem feltétlenül fel kellett derítenem a közelben lévő fajátszit.;-) Másztam, csúsztam, egyensúlyoztam, aranyhalakat kukkeroltam, botokat gyűjtöttem és dolbáltam a halastavacskába, mindeközben pedig jóanyám folyamatosan törölgette az orrom, ami egyre csak folyt és folyt.:-( Bár hozzáteszem, engem ez nem igazán zavart.;-)
Ha nem történt volna némi "baleset", nem kellett volna hazamenni kicserélni a pelust, hanem egyből mehettünk volna megnézni a lovas huszárok díszmenetét. Így sem maradtunk le róla, ugyanis majnem fél órás késéssel kezdődött el.
Nagyon nagy élmény volt számomra, nagyon tetszett, bár már kezdtem nyűglődi egy kicsit...elfáradtam.:s
Este újabb kultúrális élményben volt részem és valójában részesévé is váltam. A Városház téren felállított óriási színpadon sok-sok népviseletbe öltözött lány és fiú ropta a táncot. Engem teljesen lenyűgözött a látvány, a zene ritmusára pedig beindultam. Én nagyon szeretek táncolni, és ez a zene magával ragadott. Apának le kellett tennie a remek kilátást biztosító nyakából, és nekem táncolnom kellett!;-) Csakhamar találtam magamnak egy kb. 5 éves kisfiút, aki hozzám hasonlóan "nem bírt magával" és őt húztam-vontam, pörögtünk és forogtunk, ugráltunk, táncoltunk, majd mindez futkározásba csapott át és tartott közel fél óráig.:o;-)
Ugye mondanom sem kell, hogy nem volt gond az elalvással!;-)
Igazán szép és tartalmas szombattal ünnepelhettük március 15-ét!:-D
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Volt cumi, nincs cumi...

2008.02.27. 21:24
Életem ismét fordulóponthoz érkezett...az alig remélt és szinte elképzelhetetlennek vélt cumimentes időszak is bekövetkezett.:-D
Az egész véletlenszerűen történt, e hét hétfőjével kezdődően, mikoris Apa és Dani elmentek a szokásos hétfő esti focira, Anya és én pedig kettesben maradtunk. Hogy, hogynem, eccercsak eltűnt a cumikám, és akármennyire kerestük nem találtuk.:-( Így cumikám nélkül kellett álomba szenderülnöm, ami érthetően elég nehezen sikeredett. Éjjel is 2x felébredtem, "A cumikámat akarom!" feljajdulással riasztva fel szegény Anyámat legédesebb álmaiból. :s Szerencsére nem tartottak sokáig ezek a zaklatott pillanatok.
Másnap reggel a bölcsiben tárgyilagosan közöltem Babi nénivel, hogy "Elveszett a cumikám!". Asszem nem kell külön megmagyaráznom, miért is nem sikerül két napja a délutáni szunyám a bölcsiben. Igaz, cumikával se ment nagyon, de nélküle aztán egyáltalán nem.:-(
Szóval tegnap még párszor óhajtottam volna az én drága cumejkámat, ma azonban már valahogy nem. Pediiiiig! Meg is találtam délután a nagy hangfal mögé volt beeseve. Igaz, hogy nagy boldogan kiáltozva rohantam ki vele a szobából, hogy "Megtaláltam a cumimat!", de Dani szemfüles volt azonnal lenyúlta és ráfogta a....nem a nyuszira, hanem a denevérre.(???);-):-D ....és nem is kell már nekem:-) az esti lefekvésnél sem kértem már!:-D
Mindenki boldog, hogy ilyen könnyen sikerült lemondanom a cumizásról, hiszen már az őrületbe kergettem őket a hozzá kapcsolódó hóbortjaimmal, mint pl. a cumi szőnyegen való letörlése, huzigálása, majd bekapása; ide-oda eldugdosása, majd agyba-főbe való keresése felfokozott idegállapotban, hangos nyüszítésem kíséretében.;-)
Ímhol még egy cumis kép Anyával, mely pediglen készült vasárnap, Balatonfüreden, egy nappal az ominózus cumieltűnési eset előtt.
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az 5-ös jegyében

2008.02.12. 21:07módosítva: 2008.02.12. 21:11
Már egy hónap eltelt az utolsó bejegyzésem óta, és rengeteg dolog történik velem.
A bölcsiben helyt állok már kb. 3 hónapja nem voltam "nagyon" beteg. Az orrfolyás persze jelen van, hol erősebben, hol kevésbé, de ezen kívül semmi komoly. Igaz, a múlt héten teljesen kidőltem valami vírustól, ami lehet, hogy influenza volt, de a dottornénim nem állította 100% biztonsággal. Viszont az bizti, hogy ennyire taknyos még soha nem voltam eddigi rövidke életem folyamán, mint most.:-( ...és ilyen zöld se volt még soha...:s
Most már meggyógyeszoltam, hétfőn kezdtem a bölit és zsiványkodok ezerrel, és élvezem a dackorszak minden pillanatát!;-)
Aludni még mindig nehezemre esik a bölcsiben:-(, soxor mire elaludnék, már keltenek is fel. Ez nagyon gáz!:-(:s Bezzeg otthon! A rekord, amit a múlt héten állítottam fel, 3 és fél óra!:-)

Kedvenc hóbortjaim egyike a "nagyok" cipőiben császkálás
, és amint látható még mindig a cumikám a legjobb barátom, de a függöny mögött bújkálás a favorit!;-) A "nagy" dolog is ott sikerül a legjobban, de ennek is csak én örülök;-), anya meg kikészül, és biztosra veszi, hogy már közel az a pillanat, mikor a függöny leszakad....:s

Az előző bejegyzésben nagy bütykén írtam a "kiságymentesítés" óriási sikerélményéről. Nos, ez kb. egy hétig tartott, maj miután jóanyám több alkalommal az ideösszeomlás szélére sodródott az el nem alvásom, illetve az alvást megelőző tekergés, forgolódás, egy pillanatra nyugton nem maradás miatt, úgy döntöttünk, hogy a kiságyat már nem hívjuk vissza a padlásra történt száműzetésből, hanem az utazóágyamat fogjuk be. Én értékeltem talán leginkább az ötletet, majd kiugrottam a bőrömből, amikor anya felállította és belemászhattam.:-D

Más. Miért is "az 5-ös jegyében" a címe a bejegyzésemnek? Mert így, lassan 32 hósan (vasárnap leszek;-) ) 15 kg-t nyomok, 25-ös cípőket gyúrok és rakok tele homokkal a játszin, és 95 cm magas vok.:-D Sőt, ha a 32 számjegyeit öszeadom, az is 5.;-):-D De ezt már csak anya furmányolta ki.;-)

Ja, és el ne felejtsem megjegyezni, hogy Balu mesterem nem vall szégyent velem, hiszen a keménykedésben én is az elsők között vagyok. Drágaságos Dorka barátosnémet is megvédtem ám a bölcsiben, de úgy ám!;-):-) Egyébként azt mindenkinek látnia kellene, ahogy mi Dókával ropjuk a táncot!:-D

Február 21-én ismerkedős nap lesz az oviban, és bennünket is átvisznek a dadus nénik. Hát, mit nem mondjak, nagyon kiíváncsi vagyok....!;-)

Ami most kimaradt, az elfelejtődött, de ha újból eszünkbe jut...hát folyt. köv.:-D
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

01.11. péntek Mérföldkő

2008.01.11. 22:18
A mai napom arról nevezetes - és amit minenképpen meg kell örökítenem itt a naplómban - hogy mától "nagy" ágyban alszom!:-D
Édesanya és édesapa első felindulásból kipakolták a kiságyamat a szobámból, és megörököltem édesanya franyesz ágyikóját! Nekem nagyon tetszett az ötlet, a cumim (igen! még mindig..:s ) mögött szélesre húzott vigyorral rohantam neki és vetettem rá magam.;-)
Az esti elalvás annak ellenére, hogy amint az minden nap történt, azaz nem történt, vagyis hogy nem aludtam ma sem a bölcsiben délután, szóval ennek ellenére nehezemre esett elaludni. :-( Forgolódtam meg pörögtem és rakodtam ide-oda a plüsseimet, édesanya kezét markolásztam, meg a fejem alá kellett raknia, mert azt szeretem. De tudom, hogy ez csakis annak tudható be, hogy új még ez a dolog nekem, meg kell szoknom.:-)

Majd meglátjuk, hogy mit hoz a reggel.....!;-)
Jó éjt!
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Karácsony!

2007.12.25. 15:55
Drága Barátaim!
Már oly régen nem írtam a naplómba, meg sehova se, hogy nem is csoda, ha elfeledkeztek rólam. :-( De ezen a szép ünnepen, Karácsonykor, szeretnék mégis sok örömet, békességes és szeretettel teljes együttléteket kívánni kedves Mindnyájatoknak!:-)

Bizonyára Nektek is nagy élmény volt megpillantani a fényességes karácsonyfát és nagy izgalommal bontogattátok az ajcsikat, csakúgy, mint én.:-)
Édesapa már vasárnap beállította nagy és finomságos illatú karifánkat. Amikor megláttam, ujjongva örömködtem, "Karácsony!" felkiáltással. Ugyanis számomra a Karácsony és a karácsonyfa egy és ugyanaz. Annyira izgatott lettem, hogy nagy hirtelen nem is tudtam ezzel az érzéssel mit kezdeni, és a plüss sárkányos hátizsákomat frankón belehajítottam a fa közepibe, így vezetvén le eme felindulásomat. Még jó, hogy nem volt még feldíszitve.
Másnap Édesanya megígérte, hogy mire felébredek, az angyalkák mindenféle szépséges és csillogó dolgot tesznek majd a fára, alá pedig az ajándékokat, amiket már nagyon várok. :-) De csak akkor, ha alszom egyet. (Ez mostanság nehezemre esik, ugyanis a bölcsiben teljesen más ritmusban alszanak a gyerekek, mint ahogy azt én két év alatt megszoktam, így kizökkentem a saját ritmusomból.:s A bölcsiben szinte semmit sem alszok.:-( )
Aludtam...és mire felébredtem, tényleg megtörtént a csoda! Csodálatos volt, csak ámultam és bámultam a fényeket....pár pillanatig, amíg észre nem vettem az ajándékokat a fa tövében! A "Mennyből az angyal" végét sem tudtam kivárni, "Ajándékok!" harci kiáltással megrohamoztam a dobozokat. (Bezzeg drága bátyóm, Dani, amikor ennyi idős volt mint én, karácsonykor teljesen meghatódott a fa látványától, még a könnye is kicsordult teljes áhitatában, és az ajándékokat szinte úgy kellett rátukmálniuk anyáéknak. Bezzeg én....!:s)
Nagy volt a boldogságom, hiszen kaptam mindenféle Thomaszos dolgot, aki még mindig a kedvenc gőzmozdonyom. Persze mondanom sem kell - mert ugye a másé mindig szebb és jobb és izgalmasabb - Dani ajándékáért mindent odaadtam volna. Gitárt kapott a bátyó, ami számomra lenyűgözően hatott, és a másodperc törtrésze alatt csaptam a húrok közé, a szó szoros értelmében.:s Ez a megmozdulásom persze senkinek sem nyerte el a tetszését, legfőképp Daninak nem, úgyhogy gyorsan el is vonult az új szerzeményével a szobájába.
A vacsora fincsi volt, én egy egész rántottszeletet befaltam, csak úgy, minden nélkül. Megjegyzem, sosem tartoztam a "jóevők" táborába, de mostanában nem vagyok hajlandó normálisan enni, kiköpködöm ami nem ízlik.:s
A csoki a barátom lett, csak falnám és falnám, ha hagynák.:-)
Na de most nem akarok nagybeszámolót tartani jelenlegi szokásaimról, hiszen Karácsony van, és ez a lényeg! Holnap a hármasiker unokatesóimhoz megyünk együtt ünnepelni, amit nagyon várok már!:-)

További boldogságos és békességes karácsonyi ünnepet kívánok Nektek és az egész családotoknak!:-D
Ezer pacsi és ölelés: Mátéság
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Újabb helyzetjelentés...

2007.10.23. 22:13
Szijasztok!
Már megint nagyon régen nem jelentkeztünk, de ez télleg annak tudható be, hogy édesanya újra dógozóba jár, és miután hazajön, rengetegséges dóga van itthon is, és peeesze velem is, meg Danival is annyi időt akar eltölteni, amennyit csak lehet. Így hát elmarad a jegyzetelés, pedig igazán lett volna mit!
Időközben betöltöttem 28. hómat. Eme állapotomban 92 cm magas, 14 kg súlyú legényke vagyok, 24-25-ös pipőket koptatok.
Rengeteget szövegelek már, ha lány lennék, cserfesnek neveznének!;-)
Szinte egyik hétről a másikra indult be a beszélőkém és csak úgy szívom magamba a mondókákat és énekeket, melyekből a nagyon hosszúak sem jelentenek gondot. Néhány különlegesség a repertoáromból:
„A cigányok sátora, ladiladilom, sárgaliliom…”
„Debrecenbe kéne menni, kukakakast kéne venni…”:-D
„Én elmentem a vásárba fél pénzzel…”
Nagy kedvencem: „Tavaszi szél vizet áraszt…” mind a 4 versszakával!, valamint a „Most viszik, most viszik Danikáné lányát, bíbojba, bááásonyba…”;-)
Már a Télapót is nagyon várom, tudom a „Hull a pelyhest” és a „Télapó itt van…” című nótát.
Esti elalvásom záloga a „Csendes éj” meghallgatása, már ezt is majdnem teljesen elsajátítottam.J
A mickimackós film betétdalait már csak mellékesen említem, hiszen annyiszor láttam a filmet, hogy az lenne a csoda, ha nem tudnám belőle a dalokat.:s
Imádom a Zeneovi cd-t, és közös táncot a családdal.
Tudom a teljes nevemet és azt is, hogy pontosan hol lakunk.

A BÖLCSI…nos, három hétig kimaradt a „jóból”, hiszen 1 hétig beteg voltam (erről írtam is az előző bejegyzésemben), aztán egy hét „pihenőt” rendelt a dottornénim, hogy összeszedjem magam. A múlt héten, kedden pedig megkaptam a Prevenar nevű oltást, és mivel kell pár nap a védettség kialakulásához, még itthon lehettem egész héten. Arany életem volt, a nagymamáim vigyáztak rám felváltva, minek következtében rendesen elkutyálkodtam magam, azaz szófogadatlan lettem.:s Most pedig ünnep van, de holnap megkezdem megint a bölcsiszezont. Igaz, hogy az ősök – beleértve a nagyszülőket is – úgy határoztak, hogy egy darabig nem kell ott alukálnom, hanem ebéd után hazajöhetek a saját ágyikómba. Úgy gondolták ugyanis - mormotákat meghazudtoló alvókámat figyelembe véve - , hogy a fél 3-kor történő ébresztés a bölcsiben nem tett jót nekem, hiszen én legalább 4-ig szoktam itthon pacibőrt húzigálni.;-)
Egyébként az utóbbi egy hétben elromlani láccik az alvókám, nemigen akaródzik szundizni, és ha mégis sikerül, az csak fél 3 magasságában. De már ez a ritkább, inkább „tévét szejetnék nézni” és „kijövök kicsit” az ágyamból.:s

Holnap gondoljatok rám, valszeg nem fogom „szó” nélkül hagyni, hogy megint otthagynak a bölcsiben. Ezt akár készpénznek is lehet venni, ugyanis ha megkérdeznek, akarok-e megint menni, én kijelentem, „Nem, nem jó!” mert „Egy kisgyerejek bántott engem!”, „Megütötte a fejemet és síjtam is!”
Remélem, holnap nem ér semmiféle attrocitás….;-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Betegeskedés - 2. forduló

2007.10.02. 21:27módosítva: 2007.10.07. 14:38
Sziasztok!
Ígértem, hogy ha meggyógyeszolok, leírom mi is döntött le a lábamról a múltkor.:-(
Nos, meggyógyeszoltam....de ma reggelre megint belázasodtam, úgyhogy "kemény" 5 nap bölcsi után, megint itthon vagyok...:s így mesélem el első, a bölcsiből származó vírusfertőzésem történetét.:-(

Igazából már péntekre meglevesedett az orrom (1. hét), ami hétfőre "bekeményített". Keddre virradó éjjel majdnem 40 fokos lázzal küzdöttünk már, anya kénytelen volt hűtőfürdővel lehűteni a "kedélyemet", mert a vizes borogatás, karöltve az utálatos kúppal és a fini Nurofen sziruppal sem volt képes 38 fok alá lehúzni a lázamat.:-( Ráadásul elkezdtem "ugatni", bár anya szerint a köhögésem a velociraptor segélykérő kiáltására hasonlított leginkább, a Jurassic Park c. filmből.;-)
Reggelre aztán jött a java! Befulladtam, rohanás a rendelőbe, ahol kaptam egy kúpot, plussz meg is szúrtak!:-D;'( Ezt semmiképpen nem hagyhattam szó nélkül;-(, így a maradék, az átlagnál több oktávval magasabbá vált, repedtfazék-hangomon eladtam a rendelőt:s és kaptam cserébe lórugással is feléről antibiotikumot, mivel a hurut a fülemre is felhúzódott.:-(
Szerdán már egész jól voltam, ám csütörtökre "fortyogós" lett a köhögésem, és az egész nap lázadozással telt, és ez kitartott az éjjel és másnap is. Pénteken vért is vettek tőlem, ami egyértelművé tette a vírusfertőzést, így érthetővé vált, miért nem használt az antibiotikum. Még a fülészeten is megfordultam, de hála Istennek, nem talált "lázgerjesztő" gyulladást a dottornéni a fülemben.:-D
Jó kis névnap, mi? Megszurkálnak, meg a fülemben is matatnak!:o Na de jó is volt ám ebben a napban!;-) Anyuéktól megkaptam a 2. Thomas könyvet, Ági mamókámtól pedig egy olyan össze+vissza nyeklődős cicát, meg ezt a pikulát kaptam!;-):-D
"Pikulázok!";-)

Mivel a takonykór folyamatosnak mondható (még mindig...sajnos:-( ) csak szerdán (3. hét) mentem bölibe. Háááát:s......már nem volt olyan büszke az anya:-(....alig bírtak levakarni róla, Babi néni rám se ismert:s, annyira bömböltem;'(...és történt ez így a következő napokban is, bár enyhülő tendenciát követve.;-)
Pénteken már rendesen megettem az ebédemet, hamar elaludtam és úgy kellett felébreszteni, sőt ,az uzsimat is befaltam.:-):p

HÉTFŐ: fordulópont családunk életében! Édesnanám visszament dolgozni, így apa visz a bölcsibe és ő is hoz el....vagy majd a nagyiék.:-)

És elérkeztünk a mai naphoz, amikoris megint lázzal ébredtem, így Nurofent reggeliztem.:-( Vissza is aludtam, negyed 11-ig!:o.
Ági mamikám vigyázott rám délig, aztán Ibike mamim 3-ig, mert akkor váratlanul megjelent anya! A főnöke volt annyira rendibendi, hogy hazaküldte az ő beteg kisifához!:-D
Én annyira, de annyira megörültem neki!:-D Le se szakadtam róla percekig! :-D Egyből jobban lettem!;-)
A dottornénim is meglátogatott, és megállapította, hogy megint egy fránya vírus garázdálkodik bennem. Semmi más tünetet nem produkálok a lázon és az orrfolyáson kívül.:o

Sajnos drágaságos Dókabóka barátosném is betegeskedik.:o Ő már hétfőn se volt bölibe, fertőző kötőhártyagyulladástól és baloldali hörghuruttól szenved szegénykém!:o:-(
Ma vitte haza Ágicanyu Sümegre, a nagymamik gondoskodnak most róla pár napig. Szerintem a mi kis Tündérbogyónk ezt egy csöppet se bánja!;-):-D

S.O.S! KÜLDJETEK NEKÜNK GYÓGYPUSZIKAAAAAT!:o:o:o LÉCCI, LÉCCI, LÉCCI!;-)
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Helyzetjelentés...

2007.09.21. 23:30módosítva: 2007.09.21. 23:50
ELŐSZÖR IS NAGYON KÖSZÖNÖM A NÉVNAPI KÖSZÖNTŐKET MINDEN KEDVES BABARÁTOMNAK, AKINEK ESZÉBE JUTOTTAM!:-D NAGYON ARANYOSAK VAGYTOK!:-D
Attán meg, ígértem, hogy beszámolok a bölcsis kezdetekről nektek, sőt, még nyaralós albumot is beharangoztam.:-D
Az egyik album emitten látható jobbfelől, és a rogoznicai képekből mazsoláztam bele. A másik albumot - a Plitvicei tavaknál és Trogirban tett kirándulásunkról - itt találjátok: http://www.babaszoba.hu/services/albums?alid=29251, persze, csak ha érdekel benneteket. Bár szerintem érdemes belekukkantanotok, mert meseszép mindkét hely.:-D

Most pediglen jöjjön a nagy kaland!;-)
Múlt hét hétfőn léptem be először - úgy igaziból - a bölcsi ajtaján, és első utam az udvarra vezetett. Hát itt nagyon sok kisgyerkőc volt, meg kedves nénik is! Én nem estem pánikba, egyből belevetettem magam a játékba, felültem a kis favonatra, barátkoztam,
csúszdáztam, homokoztam, mociztam (rengeteg moci van a bölibe!;-) ) aztán mindenáron be akartam jutni a "titkos" épületbe, de mindig megakadályozta valaki!:s
Igaz, hogy Dorkával és Ágicával együtt mentünk, de ott nem sokat foglalkoztunk egymással. Dorkának kellett jó fél óra, mire feloldódott és végre csatlakozott hozzám a csúszdán!;-)
Kedden már anyákok nélkül töltöttünk el egy órát a Mici Mackó csoportban. Számomra nem jelentett megrázkódtatást, de szegény Dókabóka nagyon nehezen viselte, sokat sírdogált. A harmadik nap is hasonlóan telt mindkettőnk számára, de már másfél óráig kellett nélkülöznünk jóanyáink jelenlétét. :-( Jómagam tudomásul vettem a szitut, olyannyira, hogy amikor megérkeztünk és levetköztem, nyomtam egy cuppanóst anya képére, és már lódultam is az ajtó felé nagy önállóan.;-):-D:-D
4. napon már ott is ebédeltünk, azaz ebédeltem, mert Dorka sajnos egy falatot sem volt hajlandó magához venni.:-( Én személy szerint ettem pár falatot, de Babi néni (ő az egyik gondozónénink:-) ) elmondása szerint szükségem lesz segítségre.:s
Pénteken megkaptam a "rendes kisgyerek" titulust Babi nénitől, és biztosra veszi, hogy "jó bölcsis" leszek. Nem sírtam eccer se, csak a 2. napon imitáltam némi, könnyek nélküli nyafogást, röpke fél percig, attán játszódtam tovább.;-) :-D
Édesanya nagyon büszke volt rám, gondolhatjátok!;-)
Az én jelem "házikó", Dorkáé pedig "labda".;-)

A nagy örömködés azonban nem folytatódhatott ezen a héten, ugyanis lebetegedtem, így kimaradt a böli.:-( Megvallom, nagy szívfájdalmam, olyannyira, hogy minden nap emlegettem anyának, hogy én bizony "bőcsis naffiú" vagyok, és "bőcsibe megyek".;-)
Talán jövő hét kedden már mehetek...:o

A betegségem története egy külön bejegyzés tárgyát képezi majd, ha már meggyógyeszoltam, leírom.;-)
Addig is nektek "Makk Marcis" napokat, toljátok befele a C-vitamint szakvánba!;-)
Vírusmentes távpuszi: Mátéság;-)
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Még egy kicsit beszéljünk a nyárról....

2007.09.12. 22:39
Sziasztok drága babanaplós barátaim!
Hát ismét feltűntem a láthatáron, de van is miről beszámolnom nektek, hiszen az elmúlt hónap szuperságosra sikeredett, plussz kis életem első jelentős fordulópontjához érkezett, bölcsis lettem!:-D De erről majd később....

Először is mesélek egy kicsit első külföldi nyaralásomról, mely Horvátországban esett meg. Rogoznicában töltöttünk egy hetet anya (már nem nanának hívom!:-D) hugáékkal, Krisztivel, Martinnal és Zdenkoval, akik mellesleg Zágrábban élnek. (Ott is voltunk két napot!:-D )
A tenger teljesen lenyűgözött, és minden alkalommal, amikor megláttam, kiabáltam, hogy "Ott a tengej!" Nagyon élveztem minden pillanatot, pancsoltam, Danival egymást szórakoztattuk, ő hatalmas fejeseket és bombákat ugrott nekem, én pedig igennagyon örvendeztem ezeknek.;-):-D
Ha most megkérdeznétek tőlem, hogy "Milyen volt a tenger?", én biza' rávágnám, hogy "Sós!", merthogy marhára "sós bót" (értsd:volt). De nem zavartattam magam miatta, igaz, egyszer-kétszerbenyeltem és olyankor a rókakoma kerülgetett, de közelebb nem jött!:s
Az úton odafelé és hazafelé is a várakozások felett teljesítettem, igazi nagyfiúként viseltem magam. Zenét hallgattam, nézelődtem, olvasgattam.:-D
Ja, és voltunk a Plitvicei tavaknál, tudjátok, ahol azt az "indiánusos fímet", a Winnetou-t forgatták, valami kincsről szólt.
Nekem is nagyon teccett a hely, de anya teljes extázisban gyalogolta végig a fél délutánt, mire elértünk ahhoz a nagyon-nagyon magasról lezúduló vízeséshez. Ezt én is tátott szájjal bámultam, a hátihordozómban csücsülve, ugyanis az én királyi hátsómat édesapa hurcolta, meg egy kicsit anya is. :s
Trogírban is voltunk, itt kiélhettem felfedezői ambícióimat, anyáék nem nagy örömére. ;-) Hát persze, hogy a kocsiban, lekötözve végeztem.:s Iszonyatosan meleg volt, de a szuperebbnél is szuperebb jachtok, mesésebbnél mesésebb vitorláshajók és a közeli reptérre leszálló óriási repülőgépek látványa engem mindenért kárpótolt!:-D
Itt ettem először teljes gombóc fagyikát:p, az eredmény alább látható:-D:-D:-D

Szeretnénk majd egy albumot is összerakni, - vagy kettőt - mert annyi szépséget láttunk, hogy szeretnénk veletek is megosztani, hátha kedvet kaptok ti is jövő nyárra.:-D

Sajnos a 35 fokból 23-ra érkeztünk haza, és azóta is pocsék az idő.:-(
Sajnos ennek köszönhetően a szobatisztasággal megint visszaestem, pedig Rogoznicában, már a nagy wc-be végeztem kisebb és nagyobb dolgaimat is, és csak a szunyához kellett pelus.:-(

Na de most már bölcsis nagyfiú vagyok, amit tudatok is mindenkivel, és azt is megmondom, hogy "Mici mackó csopojtos vagyok." Nektek pedig elárulom, hogy Dorka baba tündérbogyó a csoporttársam lett!:-D
További részleteket a jövő hét elején árulok majd el azoknak, akiket érdekel, hogy miként is éltük meg, mi ketten Dókabókával a bölcsibeszoktatást!:-D
Remélem azért még vagytok néhányan, akik nem feledkeztetek meg rólam, rólunk!;-)
Addig is ezer és egy pacsi: Mátéság;-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Helyzetjelentés

2007.08.01. 14:02módosítva: 2007.08.04. 13:55
Drága barátaim!
Nagyon jó érzés, hogy hiányoztam Nektek! Köszönöm! Ti is nekem, azaz nekünk, de hát annyi sok elfoglaltságunk akadózott mostanság, meg itthon sem voltunk, szóval értitek.:-D
Most is csak röviden szeretnék lejegyezni egy-két figyelemre méltó dolgot, kicsit összefoglalva az elmúlt hetek eseményeit, amennyire lehet, persze.

Először is tudnotok kell, hogy kiváló beszélgetőpartner vált belőlem.:-) Szórakoztató egyéniség vok, rengeteget szövegelek. Már mondatokban is kifejezem magam, ráadásul illedelmes is vagyok. Nem idegen tőlem a "köszönöm", kiegészítve "az ebédet" szóval, de a "csókolom", és a "kérem szépen" is a repertoáromhoz tartozik.

A "nem" szócska - a vélhető dackorszakom ellenére - rotkán hangzik el, ellenben az "igen" annál inkább!;-)
Az evészetem hol ilyen, hol olyan.:s Gyümit még mindig nem vagyok hajlandó "a la natur" fogyasztani, csak pépesítve:s. Ezért nanám még mindig szomorkodik.:-(
Édesszájúnak sem vagyok mondható, ellentétben a családom több tagjával.;-) Viszont a csoki begyűjtése szórakoztat, így a szomszéd Dudi nénit, Zsuzsa nénit és Kiszti nénit szép sorban leveszem csokiilag. ;-) Ez úgy néz ki, hogy először bemegyek Dudi nénihez "csokit!" felkiáltással. Természetesen ellenállni nekem senki sem tud, ő sem, és már landol is a kezemben a kis csokitallér! Megköszönöm, és már futok is tovább Zsuzsa nénihez, ahol hozzáteszem a "Daninak is!" felszólítást. Ugye milyen rendi vagyok! A tesómra is gondolok!;-) Végül Kiszti néniékhez trappolok át, felhajtva az aznapra esedékes csokiadagomat. ;-)

A bilizéses dologról csak anyit, hogy többszöri eredményes nagydolog után, ma megakadtunk, úgyhogy pár napig szüneteltetjük a bili-projektet. A pisilés is hol megy, hol nem. Ma pölö 4 bugyikát pisiltem össze, és mindig azután, hogy már a bilibe is csurgattam. :s Dédesnanám szerint kezdhetjük előlről az egészet....:-(

Pár szó arról. hogy merre jártam!:-D
Balcsin voltam két hétig!:-D Az első héten a szűk családommal, a másodikon pedig dédesapa nélkül:-(, de Ági mamókámmal és Dominik uncsitesámmal, no meg persze Danival és dédesnanával.:-D Pont kifogtuk az irdatlan kánikulát, igazi, pelusbuggyantó meleget!;-)
Szuper volt, rengeteget bogarásztunk, megismerkedtünk csudijófej gyerekekkel - Attilával és Angival - akik nagyon jó barátaim lettem, pancsiztam reggel, délután, este.:-D Jégkrémet ettem, sült kumpit majszoltam a strandon, délutánonként óriásikat durmoltam, és megúsztam nagyobb sérülések nélkül, ami nagy szó, mert én még mindig csa futva tudok közlekedni, a balatoni házikónk sok-sok vörös kővel van körülvéve.
Összedobtunk egy albumkát a vakációmat bemutatandó, mert úgysem tudok mindent leírni, ebből meg legalább kiderül jó sok dolog.:-D;-) --->

Még annyit, hogy ma érkeznek kerianyumék Stuttgartból és majdnem 3 hétig velünk lesznek ismét!:-D:-D:-D Aztán 20-án mi kelünk útra, és irány Zágráb, majd a dalmát tengerpart!:-D;-)
Szóval programokból nálunk sincs hiány, de gondolom ezzel ti is így vagytok, így nyár derekán!:-D
További szupcsi nyarat nektek, ne igyatok mosatlan gyümölcslevet, és még jó, hogy nem hagyjátok az ősöket ellustulni!;-):-D
Majd a hónap végén jelentkezek egy kis beszámolóval, addig is megpróbálok egyen-egyenként bekukkantani hozzátok is!:-D
Puszi, pacsi és ölelés: Mátéság
tovább(13 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Dorka Tündérbogyó

2007.07.04. 23:22
Mivel mostanság Dorka-hiányban szenved a babanaplósok tábora, úgy gondoltam, megosztok veletek egy is montázst hőn szeretett barátosnénkről, aki minden nappal elbűvölőbb lesz!:-D
Nekem csak az antennácskák hiányoznak:s....de azért ez a frizu is frenetikusan áll neki!:-D

1. Dorka és a tigris
2. Dorka éppen a pörgentyűt veszi szemügyre
3. Dorka, a kormányos: "Irány dél, dél-nyugat...!":-D
tovább(17 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Egy Dorkás nap...

2007.07.04. 23:17
Kedden VIP vendégeink voltak!-D
Dorka babázhattam végre megint!:-D
Az úgy volt, hogy Ágicanyunak és Petiapunak sokaságos dóga akadt elintézőbe, ez idő alatt pedig Dókabóka Tüdérbogyó barátosném nálunk leledzett és az én játszótársam volt!:-D
Eleinte tartott tőlem, mivel én ugyibár meglehetős vehemens módon fejezem ki vonzalmamat és minduntalan szerettem volna megölelgetni, de ő elhúzódott és nanához menekült előlem. A puszi reménytelennek látszott, de mire az ebéd utáni játszóterezésre került sor, sikerült végre egy cuppanósost a pofijára nyomnom!;-)
Szóval mindent együtt csináltunk tennap: együtt ebédeltünk, együtt ittunk, együtt sétáltunk a ligetben és együtt ücsörögtünk a pörgentyűn, amiről Dorka bájosan megjegyezte: "Én még sosem láttam ilyet!"

Egyébként teljesen lenyűgözött Dókabóka bájos női csacsogása, és kissé szégyenkezve döbbentem rá, hogy van mit behoznom!:$

Természetesen a délutáni szundi most kimaradt midkettőnknél, de egyikünk se bánta! ;-):-D Fantörpikusat játszottunk együtt:-D, még szappanbuborákokat is fújtunk, amiben Dorka jeleskedett, én viszont kevesebb sikerrel jártam.:s
Mire Ágicanyuék visszajöttek úgy elvoltunk egymással, mint ha legalább minden nap együtt lennénk. Csoda, ha nehéz volt az elválás!:o

De vígasztal bennünket a tudat, hogy két hét múlva ismét látjuk egymást és aztán ősztől remélhetőleg még többször találkozunk majd...hiszen egy bölcsibe és még az is lehet, hogy egy csoportba fogunk járni!:-D:-D:-D
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Rohan az idő...

2007.07.04. 23:02
...és minden napra jutnak új kalandok és természetesen új fejlemények is!:-)
Most a "nagy dolgok" mennek simábban, és a "kis" dolgok problémásabbak. Azaz, ráülök én a bilire nagy lelkesen, de gatyástól mindenestül, úgyhogy ott vagyunk ahol a part szakad, mert alsót így is úgy is cserélni kell:s. Bezzeg kedden 2* is elrendeztem a "nagy" dolgomat és vittem a bilit dédesnanának (mert egyébként így hívom én anyut:-) ), mint a véres kardot, és dicsekedtem a teljesítményemmel, majd learattam a nekem járó elismerést!;-) Ekkora örömködést, amit rendezett....csak azt nem értem, ha ilyen fontos ez a kaki, akkor miért tünteti el azonnal a klotyóban?;-)

Nassszóval kicsit azért szeretnék visszafeléről is mesélgetni, merthogy olyan sok annyimind történt a napokban.
Pénteken Ági mamimhoz mentünk ki autóval. Ott volt Dominik uncsitesóm is (ő 7 éves, most megy majd suiba), akit sikerült megörvendeztetnem nevének tökéletes kiejtésével!:-D
Ő szuper játszótárs - na jó, Dani is az, de ő már "öreg" hozzám - akkorát mókáztunk, hogy csak na. Lent a játszin versenyt hintáztunk, ki röpült magasabbra. Csusziztunk is, ráadásul a nagy csuszin, nana felrakott Domi ölébe és együtt csúsztunk.:-D

Hétfőn Abdán múlattuk a délutánt, ugyancsak unokatesókkal. Dani óriási homokvárat épített nekünk, amit mindnyájan álmélkodva, némán néztünk. Én Brandyt idomítottam, aztán Szabival ralliztunk. A csajok meggyet majszoltak, és képzeljétek, kiköpik a magokat is!:o
Én nem szeretem a meggyet, Dani egyenesen "gyűlöli", úgyhogy nem is értem, hogy nana mindek mászott fel a meggyfa tetejére szedni. Ja tudom már! Apa viszont imádja a meggyes pitét, azér'....:-D
Danival bírkóztam a hintaágyon, és hát persze, hogy megint én kerekedtem felül!;-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Vasárnapi kalandok

2007.06.25. 22:09
Tegnap két fontos esemény is történt, amit feltétlenül meg kell osztanom veletek!:-D
Az egyik igazi sikerélmény volt, mégpedig első alkalommal sikerült a bilibe végeznem a nagy dolgomat, és ráadásul én szóltam anyuéknak, hogy „bilibe, bilibe”, azaz, hogy adják már ide a bilit, mert kakilnom kell.:-D Azér' ez már teljesítmény, nem?;-)
Egyébként a kisvécézés is sikerül már bilibe, igaz, hogy bugyistól, de az is valami. Egy-két baleset mindig megesik, és elfelejtkezve magamról a padlóra csurgatok, de hát minden kezdet nehéz, majd belejövök!:-D
Pedig tudom ám én, hogy hova kellene ezeket a „dolgokat” raknom, mert ha nana megkérdezi, én egyből rávágom, hogy a „bilibe”. Csak hát mondani könnyű, ugyibár!

A második is igazán klassz élmény volt, bár ez nem a sikerélmény kategóriába tartozik, sokkal inkább a szórakoztató és a felejthetetlen jelzők illenek rá.:-)
Esti sétánkból hazafelé megálltunk a színház előtt, ahol a Nemzetközi Táncművészeti Biennálé záróműsorába nézhettünk bele. Egy mexikói tánccsoport lépett fel fantasztikus színkavalkáddal, fülbemászó muzsikával, gyönyörű nénik csodás ruhakölteményekben ropták a táncot, és nagy kalapos bácsik zenéltek. Fergeteges hangulat volt és a taps nem maradt el, részemről sem!;-)
Az egyik szépséges táncosnővel készült egy közös képünk is, Danival. Először nem akartam hinni a szememnek…!
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

"Tettő" éves lettem...

2007.06.18. 23:17módosítva: 2007.06.18. 23:46
Drága barátaim!
Szeretném mindenkinek szívből megköszönni, hogy gondolt rám a szülinapomon és megajéndékoztatok kedvességetekkel, szeretetetekkel. Köszönöm a barátságotokat, nagyon hálás vagyok érte, télleg ám!;-) A sok kedves képeslap megmelengette kis szívemet, és nanám is elérzékenyült párszor.:-) A virtuális lapokat kinyomtattam egytől-egyig és elteszem a többi postán érkezettel együtt emlékbe, hogyha majd nagy leszek, és újra melegségre vágyik a szívem, ezek felvidítsák.:-)
Drága Kristóf barátomnak pedig külön köszönet a "sohajobbajándékért", a "Momaszjól" (Thomas-ról) szóló könyvért! Sirályoooos, cimbikém!!;-)
*************
Biza' "tettő" éves vagyok már és hirdetem is úton útfélen "öregségemet".;-)
A szülinapomat családi körben ünnepeltük - nagyszülőkkel és a hármasiker uncsiteóimmal - , és nagyon klassz, fantörpikus ajcsikat kaptam. :-D
A "buliról" - és néhány feledhetetlen májusi, június eleji élményemről - összerakunk egy albumot, és átnyújtjuk nagy szeretettel minden érdeklődőnek.:-D

Én egyébként már napokkal korábban tudatában voltam a jeles eseménynek és ha megkérdezték tőlem, "Kinek lesz szülinapja vasárnap?", én rávágtam "Máténak". Sőt, már a tortára is izzítottam, mert az "És mit kapsz szülinapodra, Máté?" kérdésre közöltem, hogy "tójtát".;-)
Kaptam is, mégpedig nem kis meglepetésemre a torta Thomast barátomat formázta és természetesen nagyon finimini:p volt....degeszre ettem magam belőle!;-)

A két éves summázást én most kihagynám, hiszen a temérdek tudományt nem győzném felsorolni.;-) De hogy a kíváncsiság ne fúrja oly nagyon az oldalatokat:s;-) egy kis ízelítőt átadok a legintenzívebben fejlődő képességem, a "Beszélőkém" gyöngyszemeiből!;-)
Nana szerint szeptemberre, mikoris bölcsis leszek, már nagyon szépen ki tudom majd fejezni magamat. Ragozok már, például: busszal, mumit, beviszem anyunak a papucsát és hozzáfűzöm: "nanáé", ugyanezt megteszem apáéval is, és közlöm, hogy "dédespapájé", mármint a papucs.A "szandi" pedig "Mátéjé". Kicsinyítőképzőt is alkalmazok némely esetekben, úgymint "sziszike"(innivaló), "mumika" (még mindig a cumi:s) és "Danika".
:-D:-D:-D
Apropó Danika! 06.02-án, szombaton mondtam ki először, hogy Dani, a "Dada" helyett, sőt, nem sokkal ezután már "Daniká"nak becéztem, és most is így hívom a bátyómat, aki, mondanom sem kell, teljesen el van ragadtatva ettől!:-D
:-D:-D:-D
Imádom a hangyákat nyüstölni a függőfolyosón. Már nem félek megfogni őket, úgyhogy ha kiszabadulok hozzájuk, néhány szorgos dolgozó bánja....
Viszont mindent "le-pókozok". A darázstól rettegek, és erre Dani, ha lehet, rátesz egy lapáttal....ijesztget a kis piszok!
A hangyát "gájá"-nak hívom, és miközben a szemeimet meregetem a parányi jószágok után, a közelemben fellelhető emberkét, legyen az bárki, a "Gugúj le!" felszólítás kíséretében húzkodom lefelé magam mellé.;-)

Esti és délutáni fürdőzéseim elmaradhatatlan kelléke a "bakabék fújó", melyből dédespapa tudja a legnagyobb buborékokat elővarázsolni. De én nanát is mindig invitálom egy kis fújásra a "Nana fújjá" felszólítással, de ő szegény nem olyan ügyes ebben.:s
Nagyszüléim örömére tökélyre fejlesztettem a "nagy-papa" és a "nagy-mama" szavaimat.
Ha valamit szépnek találok, nem rejtem véka alá a véleményemet és közlöm "szép".:-)

Még rengeteg új szót tudnék felvonultatni a repertoáromból, (na még néhány a számomra legfontosabbak közül: dízel-vonat, sín, "gagon", azaz vagon:-D,-) ), de már ennyi is bőven elég belőle, ugye!;-)
Továbbra is maxirosszcsont vagyok, és nana retteg, hogy hiperaktív - vagy csak eccerűen a jövő távfutó bajnoka -leszek, mert a hátsó felem még mindig nem nagyon szeret egyhelyben maradózni!;-) Csak futok, futok és futok....mindig és mindenhova!;-)
***************
Puszi Nektek, kis barátaim! Mégegyszer is hála és köszönet a megemlékezésért és kis szívem legnagyobb szeretetével kívánok Nektek és családotok minden kedves tagjának csodás, napfényes nyarat, feledhetetlenül élménydús és kalandos nyaralást!:-D
Sajnos, nem tudom mikor jövök megint, mert nálunk már beindult a "balcsis-szezon", és sokat nem vagyunk itthon....;-)
Csákó-mákó! Mátéság
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Betegségem története, avagy vírushordozó lettem

2007.05.26. 15:40módosítva: 2007.05.26. 15:44
Az egész szerda délután kezdődött, már nem tudtam aludni, elég nyűglődős voltam:-(, minekutána este 8-kor már húzgáltam a pacibőrt:s. De nem tartott sokáig a nyugodt álom, ugyanis a rókakoma felzavart:@! Majdnem minden kijött belőlem, még ebédmaradék is díszelgett a takarómon:p. Teljes alvófelszerelés - ágyruha, pizsama - cseréje vált szükségessé, és történt ez még kétszer éjfélig.:-(:o


Én nagyon nehezen viselem a hánykódást, rettenetesen tudok sírni :'( ilyenkor, amitől még rosszabbul leszek. Jelen esetben lázadozni is kezdtem, úgyhogy előkerült a kúp és a Nurofen. Na, mondanom sem kell, hogy a hánykódásnál már csak a kúpozást utálom jobban:@....majdnem eladtam a házat, úgy üvöltöttem:'(.
Éjjel szinte óránként fent voltunk nanával, vagy a cumimat nem találtam, vagy szomjas voltam, de mivel csak keveset ihattam egyszerre - mert hát az is kijött belőlem - többször megszomjaztam. Reggel egyikünk sem mondhatta el magáról, hogy hűha milyen fitt és üde:s....

Nem is csoda hogy másnap délelőtt 10-kor már aludtam ismét. Ezalatt nana megbeszélte a dottornénimmel, hogy fél 1-re lemegyünk hozzá. Már dél elmúlt, de nekem csak nem akaródzott felébrednem, így nana kénytelen volt felébreszteni. Hát, nem ugrottam ki a bőrömből erre a hírre...
A vizsgálatot a megszokott módon, nehezen tűrtem, alig lehetett nanáról levakarni. A torkomat kicsit pirosnak találta a dokinéni, de más tünetem nem volt. Cataflam cseppeket kaptam, és visszarendelt másnapra pisimintával egyetemben.

Az egész csütörtökünk tragikus volt:-(, és hát a hőség is rátett egy lapáttal a szenvedéseimre. A lázam szinte folyamatosan 38 fok fölött volt.
Hánykódni csak egyszer hánykódtam, reggel, mikor a tea és az a mütyüri menyiségű ropi jött ki belőlem, amit reggeli gyanánt rágcsáltam. Így aztán egész nap semmit nem voltam hajlandó enni, még a kedvenc Túró Rudolfom sem kellett. (Még szerencse, hogy a víz megmaradt bennem és hasmenésem egyáltalán nem volt!)
De a dottornénim is megmondta, hogy csak akkor adjon nana ennivalót, ha kérek.... Ez legközelebb másnap hajnalban esett meg, addig azonban még túléltünk egy kemény éjszakát....éjfél körül már a 40 fokot kerülgette a hőm, így megint kaptam egy kúpot, plussz nanáék prizniceltek, amit szintúgy üvöltéssel "köszöntem" meg:'(. De így legalább sikerült 38 fokig levinni a lázamat és végre el tudtam aludni.

Hajnali fél ötkor felébredtem, és annyira korgott a pocám, hogy követeltem a kakajómat:p nanámtól. Le is húztam az adagomat és aludtam 8-ig. Ez mindenképpen felüdítő volt nana számára!:-)
Tegnap aztán már vidámabban:-D, már láz nélkül, de még nagyon kótyagosan ébredtem. Sajnos rókakoma még nem adta meg magát! A reggelire szánt tejbedarapépből két kanál csúszott le, aztán jött is fel, de nem egyedül, hanem a kakaóval....úúúúh, azt nem kívánom senkinek!:s
De nem volt elég ennyi kellemetlenség, még pisigyűjtő zacsit is kaptam a sajátom mellé....és azt levenni onnan....úúúú....még nanának is fáááájt!:o
Attán dottornéhez megint le, hát- és mellkas-hallgatózás, számban matatás (ezt is úúúútálom!:@) következett. A pisim rendben volt :-) , de a biztonság kedvéért - péntek lévén - felírták az antibiotikumot is, hátha szombatra rosszabbodik az állapotom:o.

Hála Istennek nem így lett:-), mert ma már egyáltalán nincs lázam, a múlt éjszakám is remekül telt, végigaludtam. Már tegnap délután is elfogadtam egy is levest:p, este már a kedvences vajas-bóbászos kenyérkémet kértem, ma reggeltől pedig visszatértem a régi kerékvágásba.:-D

Végre megint csibészkedhetek és hucutkodhatok, holnap pedig teljes erőbedobással, hiszen gyerkőcnap lesz, és ilyenkor mindent szabad nekünk!;-)
Maxividám és fantörpikus gyerkőcnapot kívánok nektek is!;-):-D:-D
Mátéság
tovább(25 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Elmúltam 23....hónapos!

2007.05.22. 15:27
Hahóóó! Itt vok...és be kell pótolnom egy csomóságos lemaradást, de legfőképpen a megemlékezést hófordulásomról.:-D
Mivelhogy a múlt hét csütörtökön betöltöttem 23. hómat is, ennek örömére, ama kivételes napon kivételesen rendesen viselkedtem, még szót is fogadtam, képzeljétek csak el!;-)
Az elmúlt pár napban megtörni látszik a jég, ami annyit jelent, hogy ha utánam kiált nana, hogy álljak meg és jöjjek vissza, én megállok, kivárok – ez a türelmi idő;-) – és odafutok jónanámhoz, amit ő mindig puszhival és ölelgetéssel jutalmaz. :-D Már csak ezért is megéri, nem?;-)
Ezt csak azért írtam le, mert ez az egyik legnagyobb fejleményem mostanság, ami megérdemli a pozitív jelzőt!:-D (én legalábbis nagyon örülök neki! - nana:-D)

Ezen a napon 12.20-ra időpontunk volt a dottornénihez, aki megbökött!:-( A barik ellen kaptam szúrmányt, amit derekasan, immár két éves legénykéhez méltó módon viseltem….tűrtem…és csak icirit sírtam:'(, de azt is csak azért, mert ketten fogtak le, és egyik se nana volt.:-( Jó kis névnapi ajcsi!:o:-(
Kilóilag most nem mértek meg, de a magasságom 90 cm és már 24-es csukát és szandit kellett ma vennünk.;-)

Mint 23 hós csemete, 18 foggal büszkélkedhetek, és már csak a leghátsó felső „tettőőőő” hiányzik a repertoáromból. Ennyi csecse foggal sokkal egyszerűbb a cummancsok leamortizálása, és annak ellenére, hogy már csak alváshoz tartok igényt a mumira, hetente kell újat beszereznünk, mert szétrágom.

Rengeteget szövegelek már, és igyekszem ismételgetni az elhangzott szavakat. A ragozás is megyeget.
Irtó udvarias gyerek vagyok, köszönök mindenkinek hangos "szija-szija" felkiáltással és integetegek is hozzá.;-)
************
Tudok egy-két mondókát, bár ez enyhe túlzás….mármint, hogy tudom, hiszen csak az első sorukig jutottam de az is valami, nem? Ezek pedig:
:-D gólya, gólya, kikiki (kicsit átköltöttem;-) )
:-D mese, mese, máka (a –t még hiányzik)
:-D bóbita, bóbita (egyelőre ennyi:s )
************
Gyakran mondogatom kritikus esetekben, hogy „mammamíja”, vagy „hűha”
A mozdonyaimat már név szerint ismerem. Ti is megismerhetitek őket, ha megnézitek a köv. vidijót, http://www.videoplayer.hu/videos/play/58450 , melyen igaz, hogy a saját nevemet nem voltam hajlandó megmondani (pedig tudom ám, és szép tisztán ejtem ki: Máté), de a mozdonyaimét igen! (Momasz=Thomas, Pőszi=Percy, Dódon=Gordon, Bört=Bert, Jenji=Henry, Bobili=Emily );-):-D:-D

Még az evészetről annyit, hogy már szinte teljesen egyedül eszek, amint azt ez a kép is bizonyítja
:-D a kanállal nagyon ügyesen bánok, alig maszatolok, sőt pohárból is kiválóan iszok már, bár a csőrös poharat és a kulacsomat azért jobban favorizálom.:-D
A "bijibe" még csak a kis dolgok mennek, a "nagy", még várat magára. ;-)
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az új sityak...

2007.05.13. 22:59
....és kaptam a múlt héten egy új tökfödőt is....;-)
Ezt meg kell mutassam!;-) Ímeeee!;-)
;-) Ugye sirályoooos!:-D (Nana teeeeljesen odavan ezért a fotómért, vajon miért?;-) )
Na, pusszanat nektek! Majd gyüvök!;-)
tovább(17 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Garázdálkodok

2007.05.13. 22:50módosítva: 2007.05.13. 22:55
Sziasztok! Mátéság jelentkezik!;-)

Előrebocsájtom, hogy semmi "jó"-val nem szolgálhatok!;-)
Egy fergeteges hét múlt el, és én annyit, de annyit zsiványkodtam;-)...no meg rapliztam és hisztiztem, hogy minden családtagom számára nyilvánvalóvá vált, beléptem a dackorszakba!:s;-)
Legfőbb bizonyítéka ennek az, hogy akármit is kérnek tőlem, vagy kínálnak nekem - mondjuk ebéd közben - én mindenre rávágom: "Mem! Mem!", még akkor is, ha igazából "igen"-re gondolok.:s;-)
Nyafogós és raplis lettem, és akaratos is!:'(
Mindemellett pedig úgy tudok az ősökre nézni, hogy elolvadoznak tőlem azonnal, vagy csak ránéznek a huncut ábrázatomra, és máris elnevetik magukat.:-D
Történt mégpedig ez utóbbi a minap, amikor a popikenőcsös dobozt szemeltem ki magamnak és mivel már felérem a szekrényt:-), melyen fellelhető, hát le is csentem onnan;-), nagy csendben....és mivel már bárminek a kupakját le tudom csavarni, ezét is leszedtem...az eredmény pedig.....
ez lett!;-)
Hát őszitén, lehet rám haragudni?;-) Na jó, nana nem nagyon örült ennek a húzásomnak:@, de családom férfitagjai megértően és együttérzően jó nagyot nevettek rajta!;-):-D

De ez csak egy volt, a heti, hirtelen felindulásból elkövetett garázdaságaim közül!;-)
Szombaton, amíg jónanám mit sem sejtve éppen befele ágyazott a szobánkban, megnyugodva annak tudatában, hogy én mozdulatlanul nézem Thomast a tévében:-), eccercsak egy hatalmas robajt hallott:o...sikerült frankón lerántanom egy cserepes virágot a nálam 15 cm-rel magasabb hangfalról, ráadásul a kaspó - amit nana még Ági mamókámtól kapott egyik szülinapjára - enyhén veszített a formájából.:s A virágföldről nem is beszélek...merre és mennyi borította be a szőnyeget....meg miként borította el jónanám agyát is a....én meg húztam a hátsó felemet rendesen - mert tisztában vagyok ám én azzal, hogy rosszat csinálok - de megúsztam...;-)
Aztán rájöttem, hogy a hintalovacskám nanám egyetlen páfrányának apró levélkéit részesíti előnyben:p, úgyhogy szép aprólékosan átkonvertáltam azokat a növényről a paci szájába!;-)
Sajnos nanám ezt a leleményességemet és figyelmességemet sem díjazta...!:@

Aztán sorolhatnám még a gyümölcslé szándékos kilocsolását a padlóra, a telefon gombjának állandó nyomkodását, a DVD lemezek kívülről és belülről történő tüzetes átvizsgálását és lepakolását az állványról, a dohányzóasztalra felmászást, az örökös függöny-mögötti bújkálást, a lépcső meghódítása utáni, szűnni soha nem akaró vágyamat, a tévéképernyő keménységének tesztelését a mecsijeimmel, a szökési kísérleteimet a függőfólyosóra, a kincskeresést a szemetesben, stb. ...és persze mindezeket határozott és szigorú szülői intés ellenére.;-):-D

Esetleg valakinek ismerőőőőős a helyzet?;-)
*****Legközelebbi jelentkezésünkig - ami 23. hófordulóm után válik esedékessé - mindnyájatoknak vidám és hasonlóképpen huncut hetet kívánok!;-):-D Jót ne halljak rólatok!;-)*******
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Áprilisi élmények

2007.05.05. 17:43
Drága babarátaim!
Fogadjátok szeretettel a korábban beígért és mostanra létrejött új albumomat, melyben megpróbáltuk egy csokorba gyűjteni az elmúlt hónap fontosabb eseményeit és az azokról készült legjobb képeket.:-D
Itt láthatjátok oldalvást!---------------------------------------------->
További jelentkezésünkig kívánunk minden lehetséges szépet és jót nektek és családjaitoknak!
Millijó pusszancs: Mátéság, akit mellesleg elkapott a fűnyíró, s így lett kopirnyó;-)
tovább(17 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Hétvégi események

2007.05.01. 22:58módosítva: 2007.05.01. 22:59
Sajnamajna még az albumom nem készült el, de nana igyexik pótolni, mert megint csak csúszik, csúszik....:s
Addig is pár szó a hosszú 7végéről!
Zoli papám szülinapját is ünnepeltük szombaton, a nagyok részéről kerti sütögetéssel, részünkről - kis garázdák részéről pedig - rosszcsontkodással, fáramászással és lótás-futással egybekötve.;-):-D
A nappapát jól lebírkóztuk a skacokkal, Martinnal és Domival.:-D És ez a rakás nem volt kicsi!
Én, ahhoz képest, hogy délután egy szemhunyásnyit sem aludtam, derekasan viseltem magamat és hűen önmagamhoz, nem sok nyugodalmas pillanatot engedélyeztem nanámnak.;-)
Mivel mindhárman elég pörgős gyerkőcök vagyunk, a nappapa szegény galambjai valszeg "fekete szombat"ként élték meg azt a napot, amikor ott randalíroztunk a közelükben.:s

Vasárnap Dani bicaját szereltem meg Dédespapával, mivel Őbátyósága hétfőn maxikirándulásra ment az osztályával: vonattal Sopronig, onnan bicajjal át Ausztriába NeuseedlerSee-be, a vidámparkba. Már hajnal hasadtán, 5.40-re kellett kimennie az állomásra és este fél10-re ért haza. Ugye mondanom sem kell, hogy totálkáros volt szegény pára. Csodálkoztunk is, hogy mára nem lett izomláza.:o:-D

És picit térjünk vissza a tegnapi NAGY napra....mivel Dani bátyóm szülinapja volt!:-D 15 évvel ezelőtt, reggel 8.45-kor bújt ki nanánk pocijából, 56 cm-rel és 3,60 kg-val.:-D Szép, daliás legénke volt már akkor is!;-)
És képzeljétek, akkora mázlija volt, hogy a vidámparkba ingyen mehetett be, mert ugyibár szülinapja volt!;-):-D

****Isten éltessen ezúton is drága Danink, köszönjük, hogy vagy nekünk! Nagyon szeretünk és büszkék vagyunk Rád!:-D:-D Anya, Apa és Mátéságos öcséd*****

De nem csak a bratyóm kirándult ám tennap, hanem mi is, Dédespapával és nanával! Balcsira ruccanóztunk, és csodás időnk volt, és bár kicsit hűs volt sok esetben, a napocska végig sütött, engem meg úgysem érdekel különösebben, hogy milyen az idő, szóval, én csudimód jól éreztem magamat.:-D
De ez már megint egy hosszabb történet, amiről majd egy másik bejegyzésben emlékezek meg....:-D, de egy képet itt hagyok, amint éppen a kifogott keszegeket tekintem meg a parton, azért lehetőleg tisztes távolságból!;-)
tovább(14 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Rohan az idő....

2007.04.27. 23:08módosítva: 2007.04.27. 23:12
...és annyi, de annyi minden történik velünk, hogy csak na!

Köszönjük, jól vagyunk, zsufi napjaink zajlanak. Gondolom, ti sem vagytok másképpen ebben a meseszép, koranyári időben.:-D
Viszont nálunk a zsufibbnál is zsufibbak a napok, ugyanis Kitti nénikém (nana húga) és "Mahmíni" (így hívom Martint, Kitti nénikém kisfiát;-) ) mindennapos vendégeink, és nem telhet el egy nap sem anélkül, hogy együtt lennénk. Vasárnap lesz két hete, hogy megérkeztek, és akkor mennek majd vissza Zágrábba, ahol élnek.

Minden napra jutott rengeteg játék, itthon is, de főleg a jáccin...és voltunk állatkertben is, ami fantasztikus élmény volt a számomra! Ünnepeltünk szülinapot, Martinét és "Dédespapá"-ét (édesapa), és fogunk is, mégpedig Zoli papáét holnap, Daniét pedig kedden.:-D
Rengeteget sétáltunk, kilométereket motoroztam, fagyiztunk, kavicsoztam, a fél homokozót hazavittem már a nadrágomban és a cipőmben, több órát vártam a hintára, fényesre koptattam a gatyómat a csúszdán, a liget főkertésze lettem és a hölgyek kedvence, mert a "virágot a virágnak" jelszó alatt boldog boldogtalannak osztogattam a százszorszépeket. A galambok rettegnek tőlem, a parkőrök pedig örülnek, ha meglátnak, mert tudják, hogy a cigaretta csikkek eltakarításában nagy segítség vagyok!;-)
A jácciról szökdösök, frászt hozva nanámra, és ennek folyományaként kiérdemeltem egy seggrepacsit is a napokban.:-(:'(

Mivel annyi sokaságos dolog esett meg az elmúlt, több, mint egy hétben, kitaláltuk, hogy a hétvégén összedobunk majd egy albumot a legjobb, legérdekesebb képekből, melyek nagyjából elmesélik csodás kaladjaimat.

Azonban még szeretnék néhány roppant fontos előrelépésről beszámolni nektek, télleg, csak dióhéjban.
*** MUMIZÁS! A számomra legnagyobb jelentőséggel bíró fejlődés a mumizás terén zajlik.:-D Ma az 5. napja annak, hogy napközben egyáltalán nem csócsálom a mumimat (nekem ez a cumi):s, szigorúan csak alváshoz kapom vissza a "manó"-tól, és csakis miután hangos "manó! mumi!" felkiáltással visszakövetelem tőle!:-D
*** BILIZEK! Igaz, hogy a "nagy dolog" még késik, de minden este, fürcsi előtt zenélésre bírom a bijimet. Volt már példa arra is, hogy napközben sikerült anyai vezényszóra produkálnom a bijibe.:-);-) Megjegyzem, ez csak nanának fontos, és csakis az ő kedvéért csinálom!
*** EVÉSZET!:p Az ebédem 90%-át egyedül kanalazom ki a tányérból, szinte maszatolás nélkül, a maradék 10%-ot nana segítségével termelem be. :-D
*** FOGAK! Nanám ma vette észre, hogy kibújtak a két alsó, leghátsó örlőfogaim (17-es és 18-as) csücskei.:-D Tehát, megvan a rejtély kulcsa, azaz, miért nem tudtam napokig aludni délután, és miért voltam olyan észtveszejtően hisztérikus napközben.:s:-D
És már csak 2 db fog van hátra....;-)

A jövő hét már nyugisabb lesz, remélem, akkor mindnyájatokhoz be tudunk majd nézni, hiszen van mit bepótolnunk nekünk is!;-)
Addig is millijó puszi, pacsi és ölelés, legyetek jók, ha tudtok;-) (ússe fog menni!;-) ), és legyen hancúros, hipervidám és csodás hosszú hétvégétek!:-D
Mátéságos barátotok az ő Dani bátyójával
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

04.17. 22. hófordulásom

2007.04.17. 22:32módosítva: 2007.04.17. 22:34
Igaz, hogy benne vagyunk a sűrűjében, időnk majdnem zéró, de a 22. hófordulásomról meg kell emlékeznünk.:-D
Paramétereim: súlyom 14 kg, magasságom 89 cm.
A 22. hónapom legnagyobb eredményei:
***A lépcsőzést a tőlem telhető maximum tökélyre sikerült fejlesztenem, azaz nem úgy megyek felfele és lefele, hogy az egyik lábam mellé lépek a másikkal, hanem mint a nagyok, egyesével lépegetek, és csak az egyik kezemet kell közben fogni.:-D
***Hófordulós napom tiszteletére, és nanám megörvendeztetése céljából ma egy tisztességes adag pisit sikerált a bilimbe produkálnom, még a zenélésre is rábírtam.;-)
A "nagy dolog" még várat magára....
(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy napközben nem vagyok hajlandó ráülni a "biji"-re, csakis este, fürcsi előtt. Ilyenkor azonban nagyon készséges vagyok, magamtól ráülök, és bőszen, fennhangon bíztatom magam a "pis-pis"-ilésre.)
*** Éjjel már egyáltalán nem kelek fel inni, és nagyon ritkán ébredek meg a "mumi"-mért. Viszont napközben még soxor igényt tartok rá, egy kis csócsálás erejéig. Néha kettő mumi lóg a számból...ja, és tudok ám kettőig számolni!:-D Megszámolom a mumikat is, "tet, tettő", azaz egy, kettő!;-)
*** A reggeli ébredésemet már nem kíséri sírás rivás.
***A hajmosás és -szárítás sem képezi már nyafogás tárgyát.

:-D:-D:-D A szókincsem is napról-napra bővül. :-D:-D:-D
Ebből egy igazi "gyöngyszem": Ha nana megkérdezi, hogy "ki vagyok én neki", akkor én, miután ő elmondta, hogy "a szeme fénye..." én kiegészítem azzal, hogy "győje", azaz gyöngye.;-)
;-) Nana egyik kedvenc szava tőlem a "gongoja"=zongora.
;-) A motoromat, és minden más motrot is, én "boja-boja"-nak hívok, és senkinek sincs a leghalványabb fogalma sem arról, hogy vajon mi indukálta ezt az elnevezést.
;-) Ucsak egy érdekes szó a repertoáromból: "mahman", mely kifejezés a szappant takarja.
Egyébként nagy előszeretettel mosakodok "mahman"-nal, és megmosom a "bába"m, a "déjde"m, a "dődök"-ömet is (?), meg peesze a "kuki"mat.

:p:p:pA legeslegkedvencebb kajcsim a "bóbász"=kolbász, "sziszim" pedig a "kakajó".:p:p:p

Nagyon szeretek templomba járni, "Jéus"t nagyon szeretem és mindig hozzá szeretnék menni, így amikor csak elhaladunk egy templom mellett - nem is kell közvetlen közelében lennem, elég, ha csak meglátok egyet - én már el is kezdem hajtogatni Jézus nevét, és mindenáron be kell mennem hozzá!
Nanával sokat olvasunk a képes gyerekbibliából és már ismerem "Noé"-t, aki óóriási "báká"t épített, és "Óvef"et is (József), aki egy csodaszép köntöst kapott az appapájától.

Legszívesebben még mindig az autóimmal bíbelődök a, de a könyveket is nagyon szeretem. Legesleginkább azonban a lótás-futás, jövés-menés és a nyüzsgés a lét-elemem;-), és peesze ez az elem, a Duracell.... (ez itt nem a reklám helye!;-) )
tovább(17 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Elmúlt a Húsvét...

2007.04.11. 15:13módosítva: 2007.04.11. 22:36
...és a tavaszi szünetnek is vége, lassan visszatér minden a régi kerékvágásba nálunk is.
A keresztanyámék is visszautaznak holnap Stuttgartba, az itt töltött csodálatos 10 nap után.

Nagyon mozgalmas napjaink voltak, de gondolom Nektek is.:-D
Már régen nem jelentkeztünk, ennek pedig a fent említett "mozgalmasság" volt az oka. Szinte gép közelében sem voltunk, rengeteget csavarogtunk, majdnem minden délutánt Ibikéékkel (kerianyumék) töltöttünk.:-D
A húsvéti ünnepekben is sokat jöttünk-mentünk, a vasárnapi ebédet Ági mamókámnál (nekem csak Gági mamma;-) ) töltöttük el, hétfőn kerianyumék ebédeltek nálunk és még aznap délután az uncsitesáimhoz is kilátogattunk Abdára.:-)

A Húsvéti "Nuszi"-val nem sikerült személyesen találkoznom, de hagyott itt nekem egy dömpernyi csokitojást és egyéb nassolnivalókat. :-D Én azonban az ucsak tőle kapott trakinak és vontatóautónak örültem a legjobban. ;-)Nagyon cseles volt a Nuszi, mert a tojáskákat úgy potyogtatta el, hogy azok elvezessenek a járműparkom eme legújabb tagjaihoz.;-)

A locsolkodás alól kihúztam magam, nem úgy, mint Dani bátyóm, aki gondoskodott arról, hogy a szomszédban lakó fehérnépek el ne hervadozzanak.;-)

Annyi mindenséges dolog történt velem, hogy így utólag már nem is tudom összefoglalni, de az biztos, hogy szuperságos napok vannak a hátam mögött!;-)
És az is biztos, hogy lesznek is, merthogy vasárnap megérkeznek Kittina nénikémék Zágrábból, "Mamin" (Martin) unokabátyámmal, aki itt ünnepli majd 5. szülinapját Appapával, ugyanis egy napon, április 18-án születtek mindketten, csak nem egy évben.:s;-)
Szóval itt lesznek 2 hétig, úgyhogy nem fogunk unatkozni az április további részében sem.
És ugye el ne felejtkezzünk Dani bátyóm szülinapjáról sem, aki ugyancsak e hónapban (30-án) tölti majd be 15. életévét.:-D
Szülinapozásban nem lesz hiány, annyi szent!;-)

Nektek is további fantörpikus áprilist, rengeteg napsütéses és maxividámságos napot kívánunk!:-D
Majd jelentkezünk.....
Pusszanat: Mátéság
tovább(14 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Ez+az és csak úgy....

2007.04.02. 21:33
Nem is tudom, mivel és hol kezdjem....szóval tavasz van, időnk meg nemigen....:s
Rengeteget csavargunk nanával, nagy jáccóterezések, homokozás, mocizás, téren rohangálós és tubietetős napok állnak a hátunk mögött.:-D

Még a múlt hét péntekjén Zoli papám hugát, Marika nénit látogattuk meg, akinek csodaszép - olyan jó, felforgatnivaló;-) - belső kertecskéje van. Én persze egyből rácuppantam az öntözőkannákra, azokat hordoztam körbe-körbe, mint a véres kardot, néha öntözést is imitálva.;-)

Szombaton hármasikres-uncsitesós délutánt szerveztünk....most már szinte végig a kertben voltunk a skacokkal.:-D A legjobb mókának a tujasor között és mögött való bújkálás bizonyult.;-) Nagy izgalom és kuncogások közepette bujdosódtunk, felváltva....ki, be, aztán megint ki....szóval nagyon élveztük!;-)
Az én boldogságom abban csúcsosodott ki, hogy Brandyt táplálhattam finom, friss fűszálakkal.:s Akár hiszitek, akár nem, ez egy - majdnem - vegi kutyus....és nagyon óvatosan vett el miden egyes szálat a kezemből!:-D

Tegnap és ma is óriási sétákat tettünk a városban és a folyóparton. Ma csak nana és én bóklásztunk, mivel Appapa kiment a reptérre a kerianyuék elé.:-D Én majd csak holnap délelőtt találkozok velük, amit nagyon várok!

Nagy általánosságban elmondhatjuk még, hogy az étvágyért felelős manócskákban nálam nincs hiány! Kedvencem lett a "kakajó"!
Sikerült szert tennünk egy DVD-re Thomas barátomról, most ez a sláger....26 epizód közül válogathatok!:-D Tarzant már egy ideje hanyagolja nana, minek következtében én pedig a párducos morgolódásomat hanyagolom...de jobban is alszom, ezt meg kell mondjam!:s Lehet, hogy titokban féltem, azért maradt ki soxor a délutáni szundi?:o Nana szerint igen, mert mostanában az alvásommal nincs semmi gond, sőt az óraállítást is könnyedén átvészeltem, röpke két nap alatt beállt a megszokott rendszerünk.:-D

Még az esti fürdőzéseimről elmesélem, hogy Dorka szülinapi bulija után Ágicanyutól én is kaptam egy buborékfújót! Nos, fürdés előtt fennhangon kántálom, hogy "bakabék" , "bakabék"(értsd: buborék;-) ), és fürcsi közben családom valamelyik tagja azzal szórakoztat, hogy szebbnél szebb buborékokat fúj nekem, én pedig elkapom őket, vagy csak éppen csodálom őket. Ja, és már nem esik nehezemre a fogmosás sem!;-)

Most így hirtelen felindulásból ennyi jutott eszembe...most pedig, megyek, bekukkantok hozzátok:-D....van mit bepótolnom:s
Pacsi: Mátéság
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Bogarászás

2007.03.29. 15:16módosítva: 2007.03.29. 15:17
Így "bogarásztunk"....
..én és a kis "bogaras" barátnőm, Rebeka!:-D
tovább(13 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Élmények és új szavak

2007.03.29. 15:11módosítva: 2007.03.29. 15:24
Nagy-nagy időhiányban szenvedünk...meg lusták is vagyunk:s.....ezért jócskán lemaradóztunk.:-(
De most megemlékezünk néhány felejthetetlen élményemről, melyekre az ugyancsak felejthetetlen Csipet csapat:-D buli óta sikerült szert tennem.
Az egyik kedden történt, amikor délután kimentünk Ági mamókámhoz látogatózni. Csak nana, Dani és én. Appapának kemény dógozós napja volt, kicsit hagytuk magányoskodni.:p
A mamikát pediglen elcsaltuk sétálni egy picurit, ugyanis akkor már 4. napja ki sem mozdult, mert gyendélkedett:-(. Én meg úgy gondoltam, hogy kicsit formába kell hoznom a nagyikát, így kiváló edző módjára minden tagját megdolgoztattam.;-) Motoroztam peesze, százzal, ha nem többel, alig bírta tartani az iramot a drága!:-D Kerítést is másztam, amiben ucsak Ági mamim volt a támaszom. Cikáztam jobbra, balra, és persze húztam-vontam magammal őt is.
Kemény egy órás edzés után megálltunk pihegni egy nagy virágládánál az ovi előtt.
Mami talált nekem egy "kasszíját" (katicát), ami teljesen lebilincselt, jó darabig vele voltam elfoglalva és amikor beletettük a virágládába és ott bukdácsolt esetlenkedve az apró virágok között, én maxióvatossággal, nagyon lassú és finom csuklómozdulatokkal terelgettem őt egy vékony ágdarabkával.:-D Aztán találtam ám még "gigát" (csiga) is és kis hangyákat. Nammami szerint olyan leszek, mint Dani bátyóm volt, mert ő is nagyon szeretett "bogarászni"!;-)
A nagy bogarászás közepette egy aranyos kislány is csatlakozott hozzám, akinek annyira megörültem, hogy egyből megölelgettem.:-D Ő azonban kevésbé örült:s....elpityeregte magát.:s

Vannak új szavaim is!
Thomas barátom nevét is ki tudom már mondani:-D, igaz, hogy Momasz-nak kereszteltem át, de így is mindenki tudja, kiről van szó!;-)
Tegnap esti jáccóterezés alkalmával sikerült nanának dekódolnia a "momak" szót....hát peesze hogy a homokot értem alatta. A hintában csücsülve hajtogattam, és se Appapa, se nana nem jött rá, hogy mit akarok. Amikor végre eljutott az agyukig, hogy nem hintázni, hanem valami egész mást szeretnék, akkor kivettek és én meglódultam a homokozó felé, fennhangon tovább hajtogatva ezt a szót. Na, így végre leesett nekik a tantusz!;-) Szegénykéim, nehéz már a felfogásuk!;-)

És amit feltétlenül el kell meséljek...a "potopó" evészetem! Hogy mit takar ez kifejezés?;-) Kéremszépen ez lenne a töpörtyű, de megkapta a lerövidített "tütyű" nevet is tőlem! Mellesleg nagyon fincsi:p, alig bírtam abbahagyni az evészetét. :p:-D;-)

További szép napot Nektek és ha addig nem jelentkeznénk, akkor a hétvégére is a legszebb időt kívánjuk. :-D
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

03.24. Rajcsúros babazsúr

2007.03.26. 16:03módosítva: 2007.03.26. 16:09
Dorkáék és Baluék már megemlékeztek eme emlékezetes szombat délutánról, az ő naplójukban is olvashattok róla. Ím az én verzióm:

"Hej, de széles jókedvem van, nem férek a bőrömbe" hangulat jellemezte egész szombat délelőttömet, mely néha át-átcsapott nyügyinyüszizős állapotba. Mindennek oka és magyarázata az volt, hogy jónanám már reggel beoltott, hogy meglátogatjuk Dókabóka barátosnémat Sümegen. Ettől fogva, ha valaki kiejtette a száján a "megyünk" szót, én egyből rávágtam "Kókka", ami az én szótáramban Dorkát jelent.;-)
Ebéd után kerekedtünk fel, az eső esett, de semmi nem vethetett gátat lelkesedésünknek és szeghette jókedvünket! A zityi-zötyi útviszonyok ellenére még szunnyantanom is sikeredett, egy jó órácska erejéig. Így majdnem feltöltött aksikkal érkeztünk meg Illésékhez....Petiaput láttam meg először a kocsiból, és nagyboldogan integettem neki, itt vagyok!:-D
"S a kis szobába toppanék, repült felém....." mesterem, azaz Balu kapitány! Olyan vehemenciával kaptam meg az "Isten hozott'-ot, hogy egy darab időnek el kellett telnie, mire felfogtam a helyzet komolyságát!;-) Meglepődtem, na! Ők voltak a titkos meglepetés!;-)
Amint Dókát megpillantottam, minden kételyem és félelmem szertofoszlott és máris otthon éreztem magam. Ő is nagyon megörült látásomon.:-D
Miután drágaságos barátosnémnek átnyújtottam a virágot és az ajcsikat közös erővel felfedeztük, belevetettük magunkat a rajcsúrozásba. ;-)
Csakhama új babarát érkezett, Csepkeség személyében. Róla a délután folyamán megállapítást nyert, hogy a jövő világhírű szopránja testesült meg benne, olyan magas frekvenciát képes hangilag produkálni. Igaz, Balu se "kutya" ezen téren, de valszeg ő nem lesz szoprán!;-)

Az apákokat beültettük a sarokba, a nanák trécselhettek a konyhában, mi pediglen buliztunk, de maximód! ;-):-D
Balu és én - három ill. négy keréken - felváltva szeltük át az előszobát, keresztül-kasul, az egyik ajtótól a másikig pattogva. Eleinte nehezemre esett a Mester tempóját felvennem - mindenféle téren;-) - de aztán jó padavanhoz méltón, behoztam a lemaradást. Bár Balu mászástechnikáját még csak csodálom, a mutatványait még nem tudom utánacsinálni.:s Olyan erő van ebben a kiscsákóban, hogy csak na!;-)
A lányok nagyon jól elvoltak. A Dorka-Nonó párost lehetett leginkább megtapasztalni, Csepke gyakran önállósította magát, vagy éppen a hangjára gyúrt.:p
Közös szórakozás, melyben mindenki - még Dani bátyóm is rész vett - a lépcső alatti zegzug bevétele volt. Erről kép Balu naplójában látható.
Ami az evészetet illeti, volt mindenféle földi jó, mi szem-szájnak ingere, de szerény személyem eléldegélt a ripi-ropi rágcsa halacskákon.:p Én ezeket szeretem!:-D

3 csodálatos órácskát tölthettünk együtt Dorkaság 2. évfordulóját ünneplendő, és fantörpikus hangulatot varázsoltunk Ágicanyuék hajlékába! :-D
Szívből sajnáljuk, hogy Kristófék és Dzsenikéék nem tudtak eljönni, akkor lett volna ám igazi megabuli!:-D De ahogy mondani szokás: Ami késik, az el nem muladózik....;-)
:-D:-D:-D Drágaságos Illéseink! Mindent szívből köszönünk, azt, hogy együtt ünnepelhettünk, együtt örülhettünk! :-D Csipet csapat hajrááááá!;-);-);-)
tovább(16 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

03.23. péntek PaMaCsolás, bijizés és nehneenőzés....

2007.03.23. 22:23módosítva: 2007.03.23. 22:25
Ma reggel korántsem volt olyan fényes jóidő, mint tennap. :-( Viharnapnak ígérkezett....de bennünket nem tántoríthatott el attól, hogy előzetes terveinknek megfelelően elmenjünk szeretett játszóházunkba.:-D
Előtte még randalíroztam egyet Dani bátyóm "papus"aiban....estem-keltem, de jó móka volt, agyokat nevettünk nanával!:-D

Visszatérve a PaMaCsoláshoz.....ha péntek, akkor zenekuckó foglalkozás....gitár, síp, furulya, mindenféle csörgentyűk, xilofon, triangulum és a nanák "csodás":s hangja száll.:-D
Én, Mátéságos nevemhez híven és méltón, egy pillanatig sem voltam képes a hátsó fertályomon megülni. :s Minden gyerkőc érdeklődve ücsörgött édesnanája ölében, vagy ácsorgott előtte. Nem, nekem ez nem ment!:s;-) Jövés-menés, ismeretlen nanák ölébe spontán belecsücsülés, ucsak ismeretlen nana felkérése "keringőre", mely kezének megragadásában és annak húzásában-vonásában nyilvánult meg, lufidobálás és pattogtatás, persze középen, hogy mindenki jól lássa, mit csinálok, többszöri kísérlet a gitár elhangolására és kipróbálására, furulya eltávolítása a néni szájából egy hirtelen, jól irányzott mozdulattal, egy kisbaba többszöri inzultálása, cumijának eltulajdonítására irányuló kísérlet kéccer....és nem folytatom:s;-)
Nanám derekasan tűrt és terelgetett, majd miután az egyik nanukát már puszhival akartam lekenyerzeni, csak juttasson ki onnan valahogy, nos, akkor átmentünk tütüzni, a másik szobába.;-) Ott még autóztam egy fél órát, Vera nénivel megetettünk egy kisbabát (nem igazit), aztán nana első szavára, engedelmesen elbúcsúztam és elindultunk mammamáékhoz ebédelni.:p

Délután Appapa nem hiszitek el, mit hozott nekem!:o Bijit!;-) Zenélőst!:s
Én egyből tudtam, miként kell rendeltetésszerűen használni....belehúztam a fejembe!;-) Irtó szupi, olyan mint egy túlméretezett cowboy kalap. Zenélős kalap!;-)
Nanám reméli, hogy csakhamar felnövök a feladathoz, és elkezdem nagyfiúként végezni folyó ügyeimet.;-)

Este nanám lelécelt egy darab időre. Mi hárman, férfiak, nagyon elemünkben voltunk. Bohóckodás, viháncolás a köbön, ez jellemezte azt a másfél órát, amíg magunk lehettünk.;-) De azért nagyon hiányzott ám az én nanám! Amikor hazaért, csak úgy röpültem feléje....meg az ernyője felé, ami már a mamiéktól hazafelé is felkeltette az érdeklődésemet. És mit tesz pár óra....este már a nevét is ki tudtam mondani...."nehneenő";-) Nanám szerint zabbantanivalóan ejtem ezt a szót.;-):-D
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

03.22. csütörtök Nammamás-Nappapás nap...

2007.03.23. 15:30
Széles napsütésre ébredőztünk, de meleg egyáltalán nem volt. :s Az alacsony hőviszonyok ellenére, délelőtt bevállaltunk egy kiadós sétát Ági mamival, hagytuk nanát takarítani és tenni-venni. :-)
Ettünk pogit:p, vettünk a tubiknak magocskát és megetettük őket a téren. Voltunk a jáccin is, ahol a hintában majdnem elaludtam már, annyira fáradt voltam.:s
Borsófőzit és egy egész virslit belapátoltam ebéd gyanánt, ily teli pocakkal dőltem le délutáni sziesztámra, ami végül 3 és negyed órásra sikeredett. Megállapítható tehát, hogy megjavult az alvókám!;-)
Koraeste Zoli papám toppant be, akit egyből befogtam „kakk”-ozni (tankozni). Nappapa nagyon készségesen bonyolódik jáccódásba vélem, nem kell soha kéccer mondanom neki. Imádja a tütüket, de leginkább a kakkokat, és abból van jó sok, mert Dani teljes ármádiáját megörököltem!;-)

Este még sétáltunk Ákos barátomékkal – már ha ezt sétának lehet egyáltalán nevezni:s - , versenyt mociztunk, és versenyt rohangáltunk. Betoltam majdnem egy egész pizzaszeletet, úgyhogy vacsira már csak a „Dani-turmixot” ittam meg: 2 dl tej, fél túrókrém, 2 db babapiskóta és 1 tk. méz :p És hogy miért ez a neve? Hát azért, mert amikor Dani pirinyó volt – olyasmi, mint most én – ezt a turmixot itta minden este. Nem is volt gond az iccakai szunnyantással sohasenem. De amióta ezt iszom – hozzáteszem, ugyanabból a cüvegből, mint amiből ő itta:-D, - már én sem kelek fel éjjelente teázni. Ajánlom minden, álmatlanságban szenvedő, kedves babarátom szíves figyelmébe, naaaagggyooon finimini!:p
Itt pedig közkívánatra egy kép az újdonsült szobatársamról, polcocskámról….:-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Megint egy hónappal öregebb lettem....

2007.03.22. 14:51módosítva: 2007.03.22. 14:51
21 hósan a magasságom 87 cm, testsúlyom 13 kg. A lábam valahogy nem akar nőni, még mindig a tavaly októberben kapott 22-es csukámat hordom.:s
Jelen állás szerint kopirnyó vagyok, mivel nanám tegnap elkapott és megszabadított a loboncomtól!;-)

Összefoglalómban csakis az elmúlt 1 hónap újdonságaira szorítkozom, vázlatszerűen.
- néhány autómárkát már felismerek: "tété"=TT Audi, "póse tütü"=Porshe, "passzhá"=WVPassat
- 3 focistát képről felsimerek: "dodádó"=Ronaldo, "káká"=Kaká, "totti"=Totti
- számolok kettőig: "tet" "tettő" Megszámolom a kezeimet, lábaimat és egyéb páros alkatrészemet;-)
- tudom, hogy a kígyónak nincs se lába, se keze, és azt mondja: "ssssssz".
- Felérem a kilincseket, megszűntek az akadályok...szökdösök is rendesen
- Két-három naponta amortizálok le egy-egy "mumi"t, úgyhogy nanával elhatároztuk, hogy leteszem a cummancsot, mert nem bírjuk anyagilag az utánpótlás bezserzését.:s
- Lefekvés nem történhet "sziszi" és "mumi" nélkül. Nélkülük egy tapodtat se, úgyhogy addig hajtogatom "sziszi-mumi, sziszi-mumi" míg végre megkapom őket
- Viszont éjjelente már nem kelek fel teázni, végigalszom az iccakákat
- LEGNAGYOBB EREDMÉNY: megiszom a tejcit és a kakaót. :-D:-D:-D Ez ugyibár azért különleges, mert 10 hónapos korom óta - mikoris önszántamból felhagytam a cicizéssel - nem voltam hajlandó egyiket sem meginni, pedig nana többször is bepróbálkozott hol ezzel, hol azzal.:s
Most pedig minden reggel mézes tejcivel nyitok, ezt követi valamilyen tejbedarapép vagy tejpép (sztracsist imádom!:p), délelőtt még jöhet néminemű gyümis joghurt, ebéd, amolyan felnőttes adag, ébredőzés után szigorúan gyümölcsturmix, séta közben nasi gyanánt mogyorós puffancs vagy "fiffi"=kifli, esetleg "gógi"=pogi. Imádom a "vívi"t=virslit és a ""bóbász"t=kolbászt. Vacsi után pedig jöhet a kakaó!:-D
- Egy-két friss szavacska: "ganga néni"=Kanga néni és "gűge"=Ürge, a Mici Mackóból; "dédi mama"; "gági mama"=Ági mama; béka, "bái"=bácsi; nos, hűha, "maaas!"=mars! (nana után szoktam mondani, amikor kizavar a fotel mögül;-) ),

És amit még nem csinálok:
- nem bilizek, bár a köv. 5 hós terv része :s
- nem eszek önállóan :s
- nem beszélek mondatokban, bár a szavak közötti összefüggéseket felismerem és ki is tudom fejezni :-D
- nem hagyom nanát telefonálni, addig piszkálom, húzom-vonom, és kiabálok+szövegelek neki, amíg végre leteszi;-) Nem is értem, hogy gondolja, hogy nem velem foglalkozik!;-)

Asszem ennyi lenne!;-) De nanám szerint ez is bőven sok(k)!;-)
Végül pedig szeretnék egy vidijóval is kedveskedni Nektek, melyből kiderül, miként fűzöm nanámat és Appapámat, hogy ugyanmá' tegyék be nekem a Tarzan c. rajzfilmet. Appapa még a vajaskenyérrel sem tudott eltántorítani a szándékomtól!:-D
http://www.videoplayer.hu/videos/play/40334
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Mindenséges mindenféle

2007.03.21. 15:19
A hosszú 7végénkről már részben írtam. Azonban sok, számomra kedves kép készült, és azóta is eltelt már két nap, amiről még nem emlékeztem meg....mert mindig lemaradok a lusta nana miatt...szóval-szóval összedobattam vele egy albumot.:-D Itt oldalvást is látható...
http://www.babaszoba.hu/services/albums?alid=24712
Ebben vannak olyan fotók, amiket feltétlen meg szerettem volna megosztani veletek, mint legjobb barátaimmal. :-)A legemlékezetesebb pillanatokat próbáltuk összegyűjteni és néhány mondat erejéig kommentálni, valamint a 21 hós summázás egy-két elemét képekkel alátámasztani.:-D
Mivel hogy öregebb lettem 1 hónappal ismét. Erre nagyon kedves barátaim - Kristóf, Tomika és Kirike - hívták fel figyelmemet, amit ezúton is szeretnék megköszönni nekik.:-D

A következő bejegyzésben fogok megemlékezni az elmúlt 1 hónapom eredményeiről, újdonságairól, legújabb tudományaimról.;-) Van ám belőlük bőven!;-)
Egy amolyan "mátéságos" fotó...;-)
tovább(14 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Még hétvégés...

2007.03.19. 22:02módosítva: 2007.03.19. 22:03
A szombati reggel már egyáltalán nem volt napsütésesnek mondható, sőt...!:o
Megint széllel bélelt széltoló nap volt, de ennek ellenére, mégis enyhe.
Délelőtt Appapa, nana és én elindultunk polcvásárló körútra. Mivel már tengernyi játékkal rendelkezem, és nem volt mire felraknom őket, szükségessé vált a beszerzése valamiféle rakodófelületnek. ;-)
Végül itt a belvárosban sikerült egy klassz fenyőpolcot vennünk, amit alvásom után együtt szereltem össze Appapával.
Nagy érdeklődéssel, egész közelről figyeltem, amint összecsavarozta.;-)
Annyira boldoggá tett, hogy miután nana mindent szépen felpakolt rá, én ügyesen le is rámoltam! ;-) De nagyon élveztem, hogy nem a nagy dobozomban kell kotorásznom, hanem csupán egy karnyújtás, és csak leveszem a polcról, amit éppen megkívánok!:-D

A délutáni elalvásról még annyit, hogy még mindig nem volt zökkenőmentes. Nanámnak be kellett ülnie mellém énekelni, így majdnem egy óra forgolódás után, 2-kor aludtam el.:-s
Történt ugyanez vasárnap is, bár már csak fél óra kellett az elalvásomhoz.:s
Jó kétórás szunnyanat után felkerekedtünk, és elmentünk Robiékhoz (Appapa unokabátyja). Folyt.köv.-------->
tovább(15 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

03.16. csütörtök Balcsis nap

2007.03.18. 14:56módosítva: 2007.03.18. 14:57
Délelőtt fél 10-kor felkerekedtünk és leindultunk Káptalanfüredre. Az utat jól viseltem, bár volt néhány kitörési kísérletem, ami erőteljes nyafogásban nyilvánult meg. A Zeneovi zenéje azonban lehűtötte a kedélyemet, és szép csendben, mumimat csócsálva utaztam.:-D
Mikor megérkeztünk tele volt az utca. Szinte minden szomszédunk lent volt, engem pedig csakhamar mindenki körülzsongott és agyon+vissza dicsért, és álmélkodtak, hogy mekkorát nőttem!;-)
Frenetikusan éreztem magam az első perctől, ahogy kiszálltunk a kocsiból. Visongtam, volt nagy lótás-futás, hirtelen azt sem tudtam hova, mihez nyúljak.
Szedtem makkot (ezt már mondani is megtanultam: "makk" ) ezerszám,
egész közelről is megvizsgáltam őket, néha meg is kóstoltam, de mindig ugyanolyan rossz volt az ízük!:p
Fociztunk Danival, kavicsoztam, megtaláltuk Dani óriási távirányítós terepjáróját, azzal játszottam.
Nanával átsétáltunk a kápolnába, Szűz Mária tavacskáját teledobáltam makkal. Közben mogyorós puffancsot eszegettem, de párszor a makkot vettem a számba a pufi helyett.:s Persze ilyenkor nagyon meglepődtem, és értetlenül néztem a számból kikerült, agyonnyálazott makkra, hogy az vajon miként került a számba.;-)
Mindeközben Appapa ráengedte a vizet a házra, pakolászott és megmelegítette az ebédet.:p

Ebéd után irány Alsóörs, Józsefékhez. Alvás természetesen kimaradt.
"Jóvef"-éknek (így hívom őt!) van egy aranyos és szép vizslájuk, Soma. Hamar összebarátkoztam vele, kölcsönösen megkedveltük egymást. Még egy kiadós laffancsot, kutyapuszmót is kaptam tőle, amit úgy köszöntem meg, hogy megvakargattam a füle tövét.:-D

Tőlük Veszprémbe mentünk, Orsihoz és Lacihoz. Nos, megmondva az őszintét, itt nem voltam egyből olyan felszabadult, mint Józseféknél.:s Alig akartam bemenni, úgy kellett betuszkolni az ajtón.:s Még el is pityeregtem magam és nanámhoz menekültem. De ez sem tartott ám két percnél tovább!;-)
Feloldódtam és birtokba vettem Bazsi (Orsi kisfia, 9 éves) szobáját, aki éppen Budapesten tartózkodott. Elfogyasztottam két hűtőmágnest is Orsi 10 éve gyűjtögetett gyűjteményéből, rajzolgattam, ropit rágcsáltam, szóval remekül elvoltam.;-)
Miután appapa ölében ücsörögve befaltam az Orsi gyümölcssalátájából turmixolt gyümölcsadagomat - mivel még mindig csak így vagyok hajlandó gyümit magamhoz venni - elindultunk hazafelé.
Amint kigördültünk a ház elől, kb. 10 másodperc elforgása alatt beájultam és mozdulatlanul aludtam hazáig.:-D
Fél 8 körül érkeztünk haza. Sajnos nana nem volt elég óvatos és felébresztett, miközben kivett a kocsiülésből, amit én nagyon zokonvettem.:'( Otthon aztán átöltözés pizsimizsibe, tejciadag elfogyasztása, majd ismét szunnyantás következett, röpke 10 perc eltelte után.:-D
tovább(13 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Lemaradózásaink pótlása

2007.03.15. 22:09
Mostanában rendkívüli módon lefoglalom és lestrapálom jónanámat.:s Jórészt ennek köszönhető, hogy nem nagyon tudom rávenni naplóm vezetgetésére se, így kissé lemaradóztunk a naplóirogatással, és a naplócskáitok olvasgatásával is. De rajta vagyunk és igyekszünk pótolni.:-D

Amúgy nekünk – de gondolom nektek is - csodás tavaszi napjaink voltak.:-D Rengeteget csavarogtunk, jöttünk mentünk, néha csak nanámmal kettecskén, délutánonként már Appapa és néha Dani is csatlakozott hozzánk.:-D
Szinte minden napra jutott játszóterezés is.;-) Kedden homokozás közben megismerkedtem egy kedves, 2 éves kislánnyal, Lizával, aki minden homokozós alkalmatosságát önzetlenül megosztotta velem. Persze másnap én is viszonoztam, a frissen kapott markolós traktoromat készségesen bocsátottam rendelkezésére.;-)

Az evőkém nagyon meglódult, rengeteget eszek. A kakaó mellett már megiszom a mézes tejcit is. :p

Kétszer is meglátogattuk Ági mamókámat. Kedden délután tóparti sétára invitáltuk, ma pedig nála ebédeltünk és ebéd után sikerült aludnom is nála másfél órát!
Ez azért kiemelendő, mert mostanában valami zűr van az alvókámmal. Arról már beszámoltunk, hogy a múlt hétvégén kimaradt a délutáni szundi, ugyanez történt meg kedden is. Nanám nem igazán érti, mi lehet az oka! Már majdnem leragad a szemem az álmosságtól, éppen elaludnék, de én inkább még jobban felspanolom magam, nehogy megtörténjen.
Mivel tehát aludni nem akartam, miután kiszabadultam a rácsok közül csak pörögtem ezerrel. Így hát fogtuk magunkat és kiautóztunk Ági mamimhoz. Azon a környéken 3 tó is van, mi most a „középső” tóhoz sétáltunk el kacsalesbe, meg csak úgy lótni-futni, focizni és mocizni.;-)
Nem tudom, mennyire láccik, de éppen egy gödörből evickélek kifele a megmentett focilabdával.;-) Ennek okán ül a széles vigyor az orcámon, ami viszont biztos rememül látható!;-)
Sikerült oly mértékben kipurcantanom magam, hogy hazafelé a kocsiban elaludtam, és még akkor sem ébredtem fel, amikor nana onnan kibányászott, levetkőztetett, átöltöztetett, és betett az ágyamba. Sőt, már eme kómás állapotban képes voltam egy cüvegnyi mézes tejcit is megszlopálni.;-) Mindez történt fél 8 magasságában, és reggelig úgy aludtam, mint a tej!:-D
tovább(14 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

2+2, avagy duplán ketteses...;-)

2007.03.14. 09:57módosítva: 2007.03.14. 10:00

Dorka és Dzsenike, két legrégebbi barátosném, ma ünnepli 2. szülinapját!:-D
Nagy nap ez a mai, melyen szívből kívánjuk Nekik, hogy minden álmuk váljon valóra és legyenek mindig nagyon boldogok és vidámak!:-D
Nagyon Boldog Születésnapot lányok!:-D

"A nap ma olyan fényesen ragyog,
Ma mindenki azt suttogja: Boldog Születésnapot.
És azok, akik nagyon szeretnek,
Sok ilyen szép napot kívánnak Nektek.

E jeles napon kívánok én is sok szépet,
Legyen vidám, derűs számotokra az élet!
Szerencse galambja mindig felétek szálljon,
Legyetek boldogok ezen a világon."

Nagyon szeretünk Titeket és köszönjük a barátságotokat, amivel megajándékoztatok!:-D
Mátéság;-) és családja:-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Rajzolgatok...

2007.03.12. 21:26
...és megy jobb kézzel is!:-D
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

09.11. vasárnap Megint kakaó, megint nemalvós

2007.03.12. 21:24
Ma reggel is kakaót ittam, miután kinéztem Dani szájából a kakaóscsigabigát és befaltam belőle egy jó adagot.;-) Hozzáteszem, ma már egyáltalán nem húzódoztam!;-)
És ha már a számomra új itókáknál tartunk, akkor ne felejtsük el megjegyezni, hogy rákaptam az őszibaracklére!:p Most ez a favorit, a gyümiteát pihentetem.;-)

Amint a címből is kiderül, ma sem sikerült megvalósítanom a „Délutáni szendergés” fedőnevű projektet.:s Nanámék már kezdenek egy kicsit aggódni…:s
Minekutána már az idegeikre mentem a folytonos visításommal, ismét szabadlábra helyeztek.;-) Ezt össznépi focimeccs-nézés követte. Dani kedvenc csapata, az AC Milan küzdött a címvédő Interrel….kikaptak:'(…sajnos….Dani totál kész volt.:-(
Nagyon megsajnáltuk és lecsaltuk sétálni….gyönyörű napsütéssel kényeztetett az idő bennünket, egész nap!:-D Hát elég nehezen állt kötélnek a bratyó, de végül beadta a derekát.:-D
Nana és Appapa már fagyiztak egyet, én rengeteget mociztam, Dani pedig lógatta az orrát….a meccs miatt peessze.:s Úgy gondoltam, be kell vetnem egy-két jól irányzott cselt és trükköt, hogy kicsit felvidítsam a bátyót. A terv részét képezték a hatalmas víztócsák, amik még az elmúlt napok esőzései után maradtak meg az utak szélén. Fogtam magam, nekiiramodtam, mint az iramszarvas, és megcéloztam a tócsát….na, futhatott utánam a tesó!;-) Épp hogy elért….
Az első ilyen alkalommal még mérgeskedett velem, de a második és harmadik eset után már vette a lapot és végre fellazult.;-) Aztán a nyakába is felülhettem, így kergetőztünk nanával. Ez is nagyon jó mókának bizonyult.:-D Olyannyira, hogy mire hazaértünk, már teljesen helyreállt a lelki egyensúlya…. és ez nekem köszönhető, természetesen.:-D
Jól elfáradtunk mindketten, ill. mind a négyen, vacsiztunk egy frankót – én stefániát krumplipürével - és miután fél 8-kor ágyba kerültem, azonnal beájultam.;-)

Az elmúlt pár napban ráéreztem az alkotás örömére, így egyre gyakrabban bitorlom a bátyó íróasztalát rajzolgatás céljából. A zsírkréta vált be leginkább, nagyon jól láccik és bármilyen felületen alkalmazható!;-) Egyelőre mindkét kezemet alkalmazom, még nem döntöttem el, melyik legyen majd a gyakrabban használatos.;-)
Megy bal kézzel...
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

03.10. szombat Alvás=zéró

2007.03.11. 21:49
03.10. szombat Alvás=zéró
A mai nap még csúfos, esős idővel indult.:-(
Mivel munkanap volt, szegény Dani bratyesznak is munkába, azaz suliba kellett mennie.:-(
Így délelőtt csak édeshármasban mentünk bevásárolni a Sparba.
Nagyon rendesen viselkedtem, majdnem végig kibírtam a bevkocsiban.:-D Ez főleg azzal magyarázható, hogy amíg az ősök begyűjtötték a szükségeset, én majdnem egy egész zacsi mogyorós puffancsot befaltam, ez kötötte le minden energiámat.:s

Délutánra kisütött a napocska…most vagy nagy örömömben, vagy pedig a szél, esetleg a kettős fronthatás okán, nem sikerült a délutáni szunnyanat…egy fikarcnyi nem sok, annyit se aludtam.:s Pedig már nanám is befeküdt mellém, hátha elnyugszom, de én neeeeem….csak visítoztam, ahogy újabban szokok, ha valami nem tetszős…:s
Mondanom se kell, hogy ezt nem sokáig díjazták az ősök, megkönyörültek rajtam és kiszabadultam az rácsok közül! Appapával lementünk csavarogni egyet, elmentünk meglesni Danit focizás közben. Nagy focirajongó ám az én kedves bátyóm, és ráadásul kiválóan kezeli és rúgja a „bőrt”!;-) Kedvenc focistája Kaká, a kedvenc csapatából, az AC Milanból. Mint jó öcsikének, nekem is illik tudni e nevet, de nekem egyelőre mindenki „Kaká”, akit focizni látok!:s
Igaz, hogy van még egy világklasszis focista, akit viszont már be tudok azonosítani, ő pedig Ronaldo, aki nekem csak „Dodadó”.;-)
Így szeressem én az én drágaságos Dani bratyómat...:-D

És még valami!!! El ne felejtsem lejegyezni az utókor számára, hogy ma történelmi jelentőségű áttörés következett be étkezési szokásaimat illetően! Én, aki köztudottan 10 hónapos korom óta nem vagyok hajlandó semmiféle tejes dolgot inni, ÉN!!!! KAKAÓZTAM!!!!!
A vacsi után – vajaskenyérke kóbival – másfél deci kakaót lehúztam…..először vonakodtam…de nanám beletuszmákolta a számba a cüveget és a harmadik korty után már nem kellett noszogatni!;-)
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

03.08. Semmi külcsis, esős nap....

2007.03.08. 22:03módosítva: 2007.03.08. 22:55
Ma szinte egész nap esett az essső:-(, úgyhogy ki sem dugtam a nózimat itthonról. :-( Igaz, akartam, mert hogy én mindig ki szeretnék menni, és mutatom nanámnak a bejárati ajtót, mondván "ki! Ki!", de ma nem volt"ki".:-(
Itt jegyzem meg, hogy sűrűn alkalmazom a "ki", "be" és "föl" igekötőket, és az esetek 90%-ában eltalálom, hogy az adott szituban éppen melyik a helyes. Ugye milyen zseniális vagyok?;-)

Talán eme pocsék időjárási körülményeknek is köszönhető, hogy semmi különleges nem történt ma velem.:-(
Nem is baj legalább írhatok pár sort az új szokásaimról, hóbortjaimról, melyek különféle reakciókat váltanak ki a családom tagjaiból.;-)
ÚJ SZOKÁSOM, mely a legintenzívebb ellenállásba ütközik, a visítozás:o. Újabban sikítozok, kiabálok nanának, kiabálok papának. Nanám szerint Szauron (Gyűrűk ura) nazgúljainak nem volt ilyen sértő és agysejteket pusztító visítása, mint az enyém, a dobhártyaszaggatásról nem is beszélve.:s
Van, hogy csak úgy, elkiáltom magam, de többnyire akkor teszem ezt, ha fel akarom hívni valamelyik családtagom figyelmét magamra. Vagy, ha mondjuk éppen könyvet nézegetünk nanával, és ő egy fél pillanatig nem figyel oda a mondanivalómra. Na, ilyenkor visítok egyet....
.... valahogy így....a hangot képzeljétek hozzá, mérlegelvén azt a tényt, hogy óriásira tátom a számat közben. Hanganyagot is próbálok majd eszközölni, úgy lesz az igazi.;-)

ÚJ MONDÓKÁIM: "Diszi-düszü diszi-düsz" Nem nagy ügy, kissé alternatív jellegű, de nekem irtóra teccik....és ez ellen nem ágál senki!;-)
Továbbá nagyom megkedveltem a "Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet..." kezdetű mondókát, és amikor a "sósat..." részhez érünk, én jónanámat kisegítve mondogatom, hogy "sósas, sósas".:s Nem igazán érti, hogy miért nem tudok egyből "sósat" mondani, de valahogy ez az "egyszóbancsakegyfélemássalhangzólehet" módszer nekem bejön.;-)
ÚJ SZAVAIM: 'gigó"=rigó; "kéka"=béka (na jó, ezt néha "géká"-nak ejtem), pisis, tank, föl, "vévé"=tévé, "Jóvef"=József
Ha nanám megkérdezi mit játszunk, én azt felelem: "tütüs" , tehát autózni szeretnék.

És végül egy mókás;-) kis intermezzo, a minap zajlott párbeszéd köztem és nanám közt:
Nana: - Ej, Máté, te bekakiltál!
Én: - Mem, mem! Púúúú!
Nana: - Nem igaz! Ez bizony kaka!
Én: - Mem, mem, meeem! Púúú!
....minden alkalmat megragadok, hogy ellenkezhessek;-).....nehogy má' az öreglánynak legyen igaza!;-) De mindemellett pozitívum, hogy a hiszti, mint olyan igazi, lányos dolog, nem jellemző rám. Én csak mondogatom mindenre, hogy "Mem! Mem!" és közben erőteljesen rázom a fejemet. Néha még akkor is nemet mondok, amikor valójában igenre gondolok...:s
*********************************************************
Drága Fazekas Kristóf barátomnak pedig ezúton is szeretnék nagyonságosan boldog és vidám hófordulót kívánni!:-D:-D:-D
tovább(13 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

03.07. Beiratkozás a bölcsibe....

2007.03.07. 21:25
A mai tavasziasság felülmúlta a hétfőit és a tegnapit is, aminek peessze irtózatosan örömködtünk. Kihasználva a csodás idő adta lehetőségeket, délelőtt is és délután is kiadós csavargásokat bonyolítottunk.:-D

A mai délelőtt kuriózuma volt jövendő bölcsim feltérképezése, meglátogatása, bejárása. Igazibul már be is iratkoztam!:-D Ha minden jól megy, a Mici Mackó csoport oszlopos tagjává válhatok majdan!;-) Az első beszoktatós gyakorlatra, szeptember 10-én, délelőtt 10 órára rendelt be Gyöngyi néni, a bölcsi vezetője. Egyébként mindenki meglepően kedvesnek bizonyult.:-) Rengeteg játék van, nekem egyből bejött a hely!;-) Aztán majd meglássuk nanám nélkül is ilyen nagylegény leszek-é?;-)
A bölcsiből gyümibeszerző-körútra vetemedtünk, hazafelé pedig nagy örömömre:-D belehallgattunk az indiánusok cd-népszerüsítő előadásába a sétálóutcán, intenzív ropiropogtatás kíséretében.

Délutáni ébredésem első éber pillantásával Ági mamókámat fókuszálhattam be, mely nagy örömmel töltött el. Erre rátett egy lapáttal a sok, számomra elkülönített fincsiség:p, amit újfent – már szertartásos jelleggel - bányászhattam elő a táskájából.;-)
Uzsi után tehát ismét irány a város, az ágyúk, és fáramászás appapa segedelmével. Állítólag úgy lógtam a fán, mint Tarzan….ezt appapa mondta….és én nagyon örültem ennek! ;-)
Ja, egyébként ez amolyan appapás sétafika volt, fiffievészettel egybekötve.
Estére totálisan kipurcantam:p, úgy feküdtem az ágyon, mint egy kumpiszsák és csak néztem kifele a bucimból. Hiába…. Ezt teszi a jó, tavaszi levegő….és a rengeteg mászkera!;-)
tovább(15 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

03.03-04. Esős szombat, napos vasárnap...

2007.03.05. 14:39módosítva: 2007.03.05. 14:40
Szombat reggeli párbeszéd, még az ágyikómban...
Meglátván a teásdobozomat, azt "mé"-nek nevezvén, nanám kérdezte, hogy talán csak nem a mézre asszociálok...erre én persze rávágtam, hogy "méz", és vidámkodtam, mivel nanám kitalálta, mire gondolok. A folytatás így hangzott:
Nana: - Ki szereti nagyon a mézet?
Máté: - Búúúa-búúúa! (brumma-brumma, azaz Micki Mackó)
Nana: - És kik készítik a mézet?
Máté: - Zzzzzzzzzz! (züm-züm, azaz a méhek);-)
Ugye, milyen okos vagyok? Egyébként télleg az vagyok, mert már az esetek többségében szót is fogadok.
A szombatot a nyűglődés jellemezte, egész nap csak nanám lógtam volna. Esett az eső szinte egész nap, csak délután állt el.
Délelőtt appapával, (akit mostanság inkább csak a papának hívok) megszereltük a bicajomat. Az egyik pedál nem forgott, nem tudtam tekerni.:s

Mindennapjaimat egyéként "mumi" (azaz cumi) őrület jellemzi . Van, hogy mindhárom cumimat akarom eccerre, és akárhogy is fáj, sajnos nem tudok többet, csak kettőt bedugmányolni a számba eccerre.:s
*****************************************************************
Az elmúlt napok újdonságai:
- a cüvegemet elkereszteltem "sziszi"-nek, azaz iszinek. Valójában lehet, hogy magát az innivalót hívom annak, de erre még nem derült teljesen fény.
- ki tudom mondani Thomas barátjának, Percynek a nevét. "Pősszi", így mondom.
- további új szavak: köszi, kóbi=kolbász, tess=tessék.
Mindenki kedvence pedig a :-Dpuszi:-D, amit kissé "há"-san ejtek, valahogy így: "puszhi", és akkor mondom, ha valamit nagyon szeretnék, és puszival próbálom lekenyerezni a célszemélyt.
- az ajtók csapkodása a legújabb hóbort, mindenkinek égnek áll a haja tőle....
- a rádió programozását is próbálgatom, sikeresen elállítottam minden rádióállomást, este megállapítást nyert apa részéről.
*****************************************************************
Vasárnap ünnepeltük Ági mamókám szülinapját, ami valójában 29-ével megszökött, de azért mi megemlékeztünk róla. A szülinapja négyévenkénti megszökdösése miatt még csak 16 éves a nagyim!:-D "Antik bakfis", ezt szokta mondogatni magáról a drága!
Az ünnepi ebédke nálunk volt.
Ebéd után nagyikám elfújhatta a gyertyát a tortáján, amiből én most csodák-csodája csak egyetlen falatot voltam hajlandó lenyelni.
Mivel ahogy reméltük, tegnap már sütött egy kicsit a napocska, a délutáni szunya után - mely most rekordrövidségűre (1 óra se volt!:o) sikeredett, lementünk egy nagyot sétálni, kacsaetetéssel egybekötve. :-D
Másfél óra alatt meglehetősen elfáradtunk, itthon még jáccottunk egy kicsit, aztán 7-kor pancsi, utána alvás, mert már alig álltam a lábamon.;-)
tovább(13 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Meggyógyeszoltam!:-D

2007.03.02. 21:04módosítva: 2007.03.02. 21:06
Kedves Barátaim!
Szeretném megköszönni nektek a sokaságos gyógypusszancsot, amit küldtetek nékem, meglett a hatása. Meggyógyeszoltnak vagyok nyilvánítva!

Tegnap reggel 7-kor már viribültem.:s Még enyhe hőemelkedés kerülgetett ugyan, de kicseleztük, kapott egy adag Nurofent, és elkotródott hamahama!;-)
A dottornéninek leadtuk a drótot, mire ő lerendelt bennünket 11.40-re a rendelőbe. Megvizsgált és azon kívül, hogy kicsit pirosabbnak látta a torkomat, mint hétfőn volt, más tünetet ismét nem talált. Azt mondta, hogy várjuk meg a mai napot, azaz a péntek reggelt, és ha belázasodok megint, akkor kezdjük el az antibiotikumot szedni.

Ma már egyáltalán nem volt lázam, úgyhogy bebizonyosodott, hogy a dottornénim jól diagnosztizálta a 3 napos lázat, és hála az égnek nem kell antibiotikumot szednem.:-D
Igaz, hogy a lázam elmúlt, de a nyügösködés megmaradt. Nagyon nanás lettem ebben a pár napban. Meg valahogy még olyan "kókadt" vagyok, ma például sokat ücsörögtem a tévé előtt, amiről tudom, hogy nem jó, de most valahogy jól esett. Thomassal ma kéccer találkoztam, tegnap meg 3-szor!;-)
Biztos az időjárásnak is nagy szerepe volt ebben, ugyanis nagyon pocsék, esős időre ébredtünk, ami kitartott fél napig. Délután már néha-néha láthattuk az ég kékjét is, de akkora és olyan félelmetes, sötét felhők jöttek-mentek közben, hogy azt hittük, jég is eshet tán!:o

Az ebéd utáni szunnyantásra fél 1-kor kerül sor, rendhagyó módon. Nem aludtam valami mélyen, egy óra múlva felriadtam, nanám kellett meg a "mumim", de sikerült visszaaludnom még egy fél órát. Hát, nem mondhatom el, hogy fitten és vidáman ébredtem!:s

Elég nehezen viseltem már a bezártságot, és kezdtem mindenkinek az agyára menni az örökös nyafogásommal. Végül fogtuk magunkat, lementünk egy jót sétálni. Hazafelé egy mekis kumpival vigasztalódtam.
Remélem, a holnap meghozza a jókedvemet is!

**********SZÉPSÉGES HÉTVÉGÉT KÍVÁNOK NEKTEK!*********
tovább(15 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

02.27-28. Hát kivártuk a végét...

2007.02.28. 20:51módosítva: 2007.02.28. 21:07
...és elég rossz vége lett, illetve még nincs is vége.:-(

Tegnap még bevittük a pisimintát a dottornénimnek, ami negatív lett, tehát ilyen jellegű fertőzés kizárva.:-)
Már kezdtünk örömködni, mert egész nap nyugisan telt, láznak se híre, se hamva nem volt. Bezzeg este és éjjel .....:o
A fürcsi idejére szökött fel a lázam, roppant gyorsan és nagyon kitartó volt! :o Lefekvéskor Nurofent kaptam 39,2 fokra és nanám kitartóan borogatott ismét, amit én nagyon nehezen viseltem...ismét.:'( :s Fél 10-re 38,3-ra sikerült leküzdeni, úgyhogy annak reményében mehettem vissza az ágyikómba alukálni - végre! - hogy most már lejjebb is megy!:-)
Majdnem éjfél volt, amikor nanám végre nyugovóra akart térni, ekkor én már megint irtó lázas voltam. Priznicelés, és újabb adag Nurofen ellenére sem hagyott alább a láz...így nem sokkal 1 óra előtt újabb kúp-merénylet következett...eredménytelenül.:-(
Fél kettő után, 39,97 fokot mért nanám hónaljban, felkeltette Appapát és megfürdettek. Na, a hűtőfürdő végre hatásosnak bizonyult, de amíg odáig eljutottam nem kívánom senkinek!:-(
Ezt követően szinte azonnal álomba szenderültem és reggelig kiválóan aludtam. :-)

Ma reggel a szokásos időben ébredtem, annak ellenére, hogy nem mondhattam kipihentnek magamat. :s Ez a roppant ragaszkodó láz megintcsak kúszott fölfele és már majdnem elérte a 38 fokot, de újabb adag lázcsillapítóval megelőztük.;-)
Amint lehetett felhítuk a dottornénimet és beszámoltunk az éjszakai eseményekről. Mivel más egyéb tünetet a lázon kívül most sem produkáltam, még várunk egy napot a további vizsgálatokkal.

Egész nap láztalan voltam, de annál nyügisebb, nem találtam a helyem, és igazából semmi nem kötött le, kivéve Thomas barátomat.;-) Nanás voltam nagyon, állandóan csak rajta lógtam volna, és körülötte sertepertéltem rendületlen.
Délután majdnem 3 órát aludtam, de sajnos nem volt elég az éjszakai fáradtságom kipihenéséhez.:s

Bocsi a kissé fantáziátlan irományhoz, de eléggé kivagyok...
A kedvet feldobandó mellékelek egy korábbi videofelvételt http://www.videoplayer.hu/videos/play/35004 a "pancsi" sorozatomból és egy vidám képet...
Dani bratyesszal bohóckodunk éppen nanám ágyikójában, az esti pancsizás után.;-) Ez már mindennapos szertartássá vált...;-)
tovább(20 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

02.26. Lázadozás

2007.02.27. 14:12
Hétfő reggel hőemelkedéssel ébredőztem, ekkor még gyanútlanul. Nanám is úgy vélte, nincs ok az aggodalomra, mivel a jobb hátsó örlőm, a 17-eske jövöget éppen kifele. Igen ám, de a délutáni röpke, csak 1 órásra kerekedett alvásomból irtó nyűgösen, és tűzforró fejjel ébredtem. Az arcom kipirult, majd kicsattant. Ekkor már sejtettük, hogy itt valami más baj van. :o
Villámgyors lázmérés, villámgyors eredménnyel, ugyanis tényleg egy pillanat alatt jelezte ki a hőmérő a 40,1 fokot! :o Mondanom se kell, hogy első felindulásból pánikhangulat lett úrrá mindenkin, aztán jött a Nurofen és kúúúúúp! :o :'( Aztán Nanám egyből hívta a dottornéninket, aki egy óra múltán ki is jött.
Az addig eltelt idő egy örökkévalóságnak tűnt, hideg, vizes borogatással a fejemen, a kezeimen és a bokámon.

Először iszonyúan sírtam:'(, reklamáltam, de a harmadik, negyedik csere után beletörődtem. Appapa szerencsére pont itthon volt és elszórakoztatott: a Tigrissel és az egyik Medvével bábozott nekem, bohóckodtunk, és egyből felvidultam!:-D

Fél óra után lejjebb ment a lázam, felöltöztem. Appapával duplóztunk éppen, amikor megérkezett a dottornénim. Amint meghallottam a hangját, megállt bennem az ütő és a kezemben a kocka:s, felálltam és zavarodottan kezdtem fel és alá járkálni a szobámban. Amikor belépett….háááát, nem volt elég messze az a sarok, ahova elbújtam volna.:s Tehát…megintcsak bömbölde, kétségbeesett és elkeseredett:'(. Hallgatózott azzal a hideg izével elől is meg hátul is, én oda se néztem! Aztán meg belegudta a torkomba azt a másik hideg izét... majd megfulladtam....szörnyűséges volt!:o
Pedig még a szuperságos „passzhá” (WV Passat) autómat is odaadtam neki, csak hagyjon má’ békében! :s

Végül megállapítást nyert, hogy semmi más tünet nincs, csak a lázadozás, tehát valszeg valami galád vájrusz garázdálkodik bennem. De esetleges pisi-úti fertőzés esélyét kizárandó, mintát kell beszolgáltatnom.:s
Estére megint lázadozás vett rajtam erőt, és az egész Germicid-C sem húzta le. Fél 10-kor, hónaljban 39,5 fokot regisztráltunk. Ekkor megint egy adag Nurofen következett, nanám magamellé vett az ágyába és borogatott, borogatott 38,3 fokig. Itt fogyott el a türelmem és visszakéretőztem az ágyikómba…szunya.:-)
Éjjel ¾ 3-kor nyüsziztem egy pirinyót, nanám felébredt, megfogta a homlokomat és meleg volt. Félálomban ismét Nurofent nyeltem.
Reggelre láztalan lettem és még ma nem volt lázam. Várjuk ki a végét.....
tovább(16 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

02.24-25. Hétvége

2007.02.27. 14:06
Az elmúlt hétvégénkbe is belefért mindenféle földi jó.
Igaz, a szombat elég lájtosra sikeredett, itthon voltunk egész nap és én végig nagyon csendes és rendes gyerek voltam.:$
Zord volt az idő, mintha visszaléptünk volna a tavaszból a télbe, így a délelőtti sétánk most csupán némi tejpép beszerzésére korlátozódott és tartott vagy 20 percig. Most nem is bántam!
Ebédre Ibike mamiékhoz voltunk hivatalosak, a kedvences gezemice (zöldség) levesemet főzte+pörit nokival!:p Annyira fincsi volt a pöri, hogy még a délutáni ébredésem után, uzsira is befaltam egy jó nagy adagot, majd bevágtam rá egy kindercsokit nasi gyanánt.:p
A délutánunk sok játékkal telt, Appapával és Danival is duplóztunk, autókáztunk, berregtünk, meg garázsokat építettünk, tévét néztünk.Nanámat hagytuk takarítgatni. ;-)
Említésre méltó, hogy a beszélőkém mellett a háziasságom is kinövőben van, ugyanis nagy lelkesedéssel segítettem nanának a portörlésben. Remek az a kis portörlő pamacska, minden „szösz”-t összeszed mindenhonnan.;-)

Este nanámmal kettesben maradtunk, mert a fiúk színházba mentek, és csak nagyon későn, majdnem 10 órakor értek haza. Persze én akkor már javában húzgáltam a pacibőrt.

Vasárnap délután Bözsikééknél voltunk Mosonszentmiklóson. Már két hónapja nem láttuk egymást. Benike nagyot nőtt megint, márciusban lesz 1 éves. A „nagy” korkülönbség ellenére nagyon jól kijöttünk egymással. Minden játékát megosztotta velem, én pedig puszival és öleléssel köszöntem meg. J Mivel ő még csak mászni tud, együttérzésből én is visszamentem mászósba, és jókat nevetgéltünk, amint körbe-körbe kergettük egymást.;-)
Összehaverkodtam Beni jegesmacijával is, akinek mintha egy kicsit bedugult volna a nózija.;-) Gondoltam segítek rajta…

Egyébként nem beszéltem sokat, szolid fiúcskásra vettem a fazont;-), de Beni bátyóját, Dodit nevén szólítottam!:-D

Már itthon történt, hogy a taxim épp a konyha közepén állt, a mocim a szobámban, és mivel a fürcsivizem már kifolyt, nanám megkért, hogy parkoljam be őket a garázsba, tegyem vissza őket a helyükre. És én készségesen és tökéletes manőverekkel eleget is tettem a kérésének!;-)
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

02.23. Egy csodás, 14 fokos, tavaszi napocska...

2007.02.23. 22:16
Gyönyörűséges napot adott nekünk mára a Mindenható! Igazzzzzi tavassssszt!;-) Egészen 14 fokig kúszott fel ma a hőmérőnek az a higanyos szála!;-)
Ennek ellenére meglehetős nyifnyaf volt ébredésem:s, és ezt az alaphangulatot tetőzte a nem sokkal ez után bekövetkezett hatalmas elperecelésem, melyet a térdkalácsom bánt, ha már a pékáruknál tartunk.:-(
Szépen be is lilult, „hála” érte a küszöbnek!:s

A délelőtti kedvenceim – Csárli és Mimmó, Thomas és BicsiBocs - kalandjai után megérkezett Zoli papám, a már rendszeresnek mondható, heti 2dik vizitre. Papának kávé be, aztán szobámba be, és a nagy autózás közben megtanított nekem egy új szót, ez pedig a „tank”! Hibátlanul ejtem!;-)
Picirit sétáltunk is, bár ez inkább erőltetett menet volt. :s Én trappoltam legelöl, tűzön-vízen át, a másik kettő meg csak próbálta velem tartani a tempót. Volt lótás meg futás a színház előtt, rámpamászás, arról lerohanás – huhhhh! Félelmetes!;-) – bújócskázás az oszlopok mögött és között, lépcsőzés fel s le, hol egyedül, hol némi megtámogatással. Nappapa megdicsért, szerinte ez utóbbit már nagyon ügyesen mívelem. Na, nem mintha a többit nem így tenném!;-)

Ebédre finimini zöldséglevest lapátoltam befele, Ibikemami konyhájából valót! :p
Utána milánói makaróni következett, először kóstoltam ma, és az első falat utáni bizonytalanságom a második falattal elpárolgott, így sikerült egy jó emberes adagot magamévá tennem.:p;-)

Megfelelő mennyiségű – röpke 2 órás – szunnyanat után, felbuzdulva a mesés időjárási körülményeken, appapával és nanával nekirugaszkodtunk a „nagy körünknek”. 4-től 6-ig csavarogtunk.
Mivel a mocit is elvittük a béjárgánnyal, volt mocizás is. Hasaltam is egy rendeset a nagy lendületben, úgyhogy a reggeli lila folt mellé egy csodás horzsolást is sikerült begyűjtenem a jobb hüvelykemre. :-( Deeeee, nem sírtam!;-)
Aztán megnéztük a horgászokat, akik kirajzottak a Rába partra. Halfogást sajna nem sikerült elcsípnünk, de ezt a horgászok szerintem jobban sajnálták.:s
Megetettük a kacsákokat is a hídról, bár nem voltak túl lelkesek…valszeg egész nap tömték őket az éppne arra és az éppen ezért arra járó kelők.;-)
Útközben sikerült betermelnem majdnem egy egész zacskónyit a legújabb kedvences nasimból, a Cheetos mogyorós puffancsból!:p Két pofira tömködtem befele az arcomba, valahogy emígyen:

Találkoztunk egy ari kutyussal is, őt is megkínáltam, és ő el is fogadta. A kezemből evett, nagyon óvatosan vette el mindkét darabot, merthogy csak ennyit engedélyezett neki a gazdija.

Vacsira melegszenyóztunk, jól megtömtük a pocakunkat. Ma is pohárból ittam jórészt, a Cappy narancs is kedvenc lesz asszem!;-)
Már alszom, de ma kriminális volt míg idáig eljutottam! Megmagyarázhatatlan oknál fogva levágtam egy jókora hisztit, és appapának kellett lejönnie hozzám, mellém feküdt és így megnyugodtam.
Nanám reméli, hogy ez ecceri eset volt….:s
tovább(16 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

02.22. csitvérg

2007.02.22. 23:08
Ma délelőtti extra-jáccódos társamnak szegődött Ági mamókám.:-) A héten már 2* látogat meg és megint hozott nekem valami fincsiséget:p….amit én kutakodhatok kifele a szatyójából.
Már addig fajult e helyzet, hogy amint megérkezik én már le is csapok a szatyrára, és mindent felforgatva találgatom, hogy mi lehet az enyém. Ma szilvát kaptam – a már rendszeressé váló kindercsoki mellé:p -, amit uzsira részben el is fogyasztottam, némi banánnal, almával és peessze mézzel társítva.

A kellemes tavaszi időben sétáltunk is egy közöset, csak mocit vittünk. A jáccin megint csak a másé kellett volna. Nanám folyamatos és sikertelen próbálkozásokat tett, hogy megértesse velem, ami nem az enyém, arra nem ülhetek, ami az enyém, arra ülhetek….nekem ez nem teccik! Rohangáltam egyik mocitól a másikig míg nanám jól megunta és hazafelé vettük az irányt.:-(
Ákos haveromékkal is összefutottunk. Ildianyu előrelátóbb volt, és béjárgányt is hozott a moci mellé. Elmondanám, hogy Ákos mocija dettó olyan, mint az enyém, igaz, hogy kékebb, de nekem ismételten csakis az övé kellett. Ki érti ezt?:o;-)
Kukuuuucccs!;-) (Ez a kép a jáccin, a csúszdán készült és nanám imádjaaaa!)
Ebédke: sültpiphusi+rizová…nyam-nyam…degeszre ettem magam, majd óriásit durmoltam, fél2-től 4-ig.

Estefelé Évike és kisfia, Dani jöttek el hozzánk, az elmaradt karácsonyi látogatást pótolni. :s Danival megintcsak hamar megtaláltuk a közös hangot, húztam-vontam magam után szegényt, de ő jött mindenhova készségesen.;-) Legóztunk, építettünk a tőlük kapott duplóból, kocsikáztunk és Dani mindenféle vicces hangot tudott produkálni, amit én hangos kacagással díjaztam is!;-)
Esti sétánkra is elkísértek bennünket egy darabig, nagyon kíváncsiak voltak rám, miként repesztek a mocimmal!;-)
A búcsú alkalmával Évike és Dani is kapott tőlem egy jó nagy cuppanósat a pofijára!
Sétánk ezt követő része hasonlóképpen telt, mint tegnap, azzal a különbséggel, hogy most 3-5 méter mocizást 10-15 méter caplatás követett, és így tovább…..
Megnéztük a „csónakos bácsit”, beleültem a csónakjába, és megnéztük a ”sárkányos bácsit”, a sárkányát jól megtapogadtam….mint minden mást, mert nekem mindent meg kell fognom…mindent, mindent, mindent!!!!;-)

Vacsira megint kóbit tömtem befele, közben Dani bratyesz lőtt rólam pár szuper felvételt és videózott is. Alkalomadtán meg tudom majd mutatni…
Ja, és történelmet írtam, legörgettem 8 egész korty teljcit a vacsira, ééééés bögrébőőőől!;-)

Végül el kell mondjam, hogy Nüby2 nem lesz az enyém!:’( Napközben pohárból iszok már, elfogadtam a cüvegnélküliséget, este, lefekvés utánra pedig elfogadtam a hajdani Avent cüvegemet az exNüby cumijával. Úgy érzem ebből a válságból én is és nanám is jól jöttünk ki….:-D
KÖSZÖNÖK MINDEN KEDVES BÍZTATÁST ÉS EGYÜTTÉRZÉST RÉSZETEKRŐL, jó tudni, hogy nem csak én küszködtem ilyen problémával!:$
tovább(16 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Ugri-bugri, sírás-rivás, lótás-futás...

2007.02.22. 22:42módosítva: 2007.02.22. 22:47
Szerdán Zoli papám volt a soros délelőtti jáccópajtásom. Bújócskáztunk, fogócskáztunk, tankoztunk, kocsikáztunk, Tigris-ugrást utánoztunk, hatalmasakat kacarászva:-D, ez utóbbi mókához nana is csatlakozott, de csakhamar kifogyott a szuszból....na jó, mi is!
Képzeljétek, amint megérkezik a papa, én egyből letámadom, és már bontom is a cipőfűzőjét, hogy minél előbb meg tudjon szabadulni lábbelijétől és csatlakozzon hozzám a jáccódásban.;-)
Ebéd előtti séta a nappapa látogatása és az idő meglehetős barátságtalanul ködös-nyirkos mivolta miatt kimaradózott.:-(
Bezzeg, ha lementünk volna, nem történik meg velem a köv. baleset: az úgy volt, hogy megint bedugászoltam az ujjaimat, illetve a fél tenyeremet a WC ajtó és tokja közé.:o Mindezt a másodperc töredéke alatt, azaz amint nanám kifele igyekezett én már hopp! be is csúsztattam...még az volt a szerencse, hogy egyből jobbra nézett és meglátta eltorzult ábrázatomat,...és nem csukta tovább az ajtót....na szoval fááááájt nagyoooon....és sírtam is nagyoooon:'(....de hála Istennek, ép maradt minden porcikám, úgyhogy a zongoraművészi ambícióimnak nem kell búcsút mondanon....egyelőre.

Sajnos Nüby 2 még nem érkezett meg:-(, de asszem már nem is fog. A rendelkezésre álló cüveg készletünkben van néhány reménykeltő darab, egyelőre kísérleti stádiumban leledzünk. A Micimackós nem jött be, na nem a cimbik miatt, hanem mert túl pici a cumija már. Talán a régi Aventos minicüvegem beváltja a hozzá fűzött reményeket.....:s
Mátéságos ivászat, avagy még mindig Nübyyyy!;-)

Délutáni szunnyanatomat nana miatt meg kellett szakítanom és ez nem nagyon tetszett. :@ Az úgy volt, hogy ugyebár nana mindig bejön hozzám, ha már elalukáltam és betakargat és megigazítja a helyzetemet, ha éppen nagyon ki vagyok tekeredve, vagy a lábam beakadozott a rácsba, vagy ilyesmi.:-) Ma a pótcüveggel volt gond, pont lefelé fordult helyzetben volt a karjaim között, félő volt hogy elúsztatom magam. Nana kihúzta....de bármennyire óvatos volt, éledezni kezdtem...mire ő villámgyorsan kisurrant a szobából, de már késő volt...Ez a késő pedig pont háromnegyed3-kor volt...
Túl sokáig nem nyafiztam, mert jött Dani és felvidított. :-D

Nana kapott egy óra kimenőst, így Appapa felügyelt rám 5-től 6-ig. Majd miután nana hazaért, már öltöztetett is és mentünk "tátá", a délelőtti sétaadagot bepótolandó.
Alig értünk le, összefutottunk - majdnem szó szerint - Ákossal és apukájával, Csabival. Ákos mocival volt...én béjárgánnyal...elég gázos szitu keveredett....:o
Lótás-futás cikcakban, szegény szüléink loholnak utánunk. Mi aztán nem hagyunk időt az ősöknek megöregedni!;-)
Vacsira csakis kóbit (házikolbász) voltam csak hajlandó enni:p, hiába traktáltak nanáék parízerrel és sajttal....;-)

Mai új szavaim: persze="peessze", csoki="koki", ló="ló"
Ha meghallom, hogy az utcán dudál egy autó, egyből jelzem nanámnak: "dúda", és hozzáteszem:"brrrr!", ami tömören annyit tesz: "Dudált egy autó!"
Ma pedig már azt is meg tudtam mondani a nappapának, hogyha dudál az autó, akkor azt mondja: "tütűűt".
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

02.19-20. hétfő-kedd

2007.02.20. 21:49módosítva: 2007.02.20. 22:56
Csodálatos tavaszi időjárás uralkodik még mindig errefelénk is, úgyhogy csavargásból nekünk is kijutott az elmúlt két napban, mégpedig bőven!:-D
A fogmanó-sereg is garázdálkodik ismét nálam, úgyhogy a nyüszizés is lassan mindennapossá válik. :-(
Annak a bizonyos dackorszaknak a beköszöntében nem vagyok biztos, de mindenestre egyre többet dacoskodok nanámmal, egyre több esetben nem fedik egymást elképzeléseink. Persze nekem ez egyáltalán nem tetszik, és eme nemtetszésemnek magas frekvencián adok hangot. Vagy ha éppen séta közben esik meg ez eset, eccerűen térdre rogyok, és nem vagyok hajlandó tovahaladózni.:s
A nyafizás mellett azért szövegelek is, ha éppen nincs a "mumim" a számban.
Megint újabb szavaim vannak:
Még szombatról: Reggel Danival bohóckodtunk nanám ágyában. Két új szót tanultam tőle, miközben a "pipp" (dzsip) alkatrészeit elemeztük. Ezek pedig a pneumatikus motorháztető, ami az én tolmácsolásomban eccerűen csak "tető", és "kék", ami széket akar jelenteni.;-)
Vasárnap elkezdtem ragozni: a szemüveg a "papáé"
Ma pedig minden szóhoz egy "s" betűt biggyesztettem: "mamas", "Dadas", kukás
További szó-kincsek: tüske="tűse", tócsa="túcsa", "pöfpöf"=ezt mondja Thomas, és nanám szerint annyira, de annyira édesen mondom, hogy "puszhi"!;-) Hát még milyen fincsike ez a puszi!;-)

Ma tragédia is történt!:o
Kimúlt hőn szeretett Nübykém, imádott, harcedzett cumisüvegem! :'( Kilyukadt az alja.:s Ez önmagában nem vón probléma, mert van tartalékcüvegem bőven, de egyik sem ilyen. Én pedig - finnyantos és kényelmes mivoltomat meg nem hazudtolva - nem vagyok hajlandó másból inni.:$
Nanám pedig kigondolta, hogy a helyzet adta lehetőséget kihasználja, és nyomatékosítja nálam a pohár használatát. Sikeres volt, nagyon ügyesen iszok pohárból! Csak egy kuc-kuc volt, semmi több.;-)
Ettől függetlenül Appapának holnap harctéri feladata lesz beszerezni egy új csodacuclit részemre!
Ez a kép pont egy hónapja készült, itt még teljes volt az idill!
Drága Nübykém! Nem felejtelek el sohasem!....mmm....Nüby?
tovább(17 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Hétvége az ikrek jegyében....

2007.02.19. 21:38módosítva: 2007.02.19. 21:40
Hétvégénk mozgalmatosságát annak köszönhettük, hogy szombaton és vasárnap is kijutott a 3as ikrekből, az uncsitesáimból.;-) Szombaton mi látogattuk meg őket, vasárnap meg ők viszonozták igencsakhama a vizitet. Vizitdíjat egyik alkalommal se kellett fizetnie senkinek!;-)
Ettől függetlenül megkaptunk minden szükséges ellátást és ellátmányt, azaz nassolnivalókat és az összes, a lakásban fellelhető játékszert!;-)

A kezdeti hűvös távolságtartás után gyorsan belemelegedtünk a játékba, először külön-külön, aztán közösen sikerült borzolni az ősök kedélyeit.;-)
Mi mindkét alkalommal fantörpikusan éreztük magunkat, mindent szétpakoltunk, beterítettük a placcot rendesen, újságokat tépkedtünk, veszkődtünk a dobozok tologatásával, veszekedtünk egy sort a bébitaximon, és peesze mondanom se kell. hogy én, mint rangidős és tulajdonos jöttem ki jól a végén.:-D
Na jó, nem vagyok ám annyira irigy, egy kis anyai rábeszélés eredményeként kicsit kölcsönadtam nekik. Ezután már nekik kellett eldönteni, hogy ki üljön fel rá elsőnek, de ebbe a vitába én már nem szálltam be!;-)
Íme a "zsizzs" kis otthonunkban, avagy pillantkép vasárnapról:
Dani éppen Szabit győzködi az építőkockák nagyszerűségéről, Mizsike Henryt tologatja nagy lelkesen, Barbi és én átszellemülten versenytkutakodtunk a dobozomban Edinanya óva intése közepette, Ani mama (Nanám kerianyuja) kezében falatkával várja az éppen soros csemetét.:p;-)

Végül, de semmiképpen nem utsósorban MINDNYÁJATOKNAK NAGYON KÖSZÖNÖM A HÓFORDULÓS KÖSZÖNTÉSEKET, A CSODÁS KÉPESLAPOKAT, JÓKÍVÁNSÁGOKAT!:-D Nagyon sokat jelent nekünk, hogy gondoltok rám! Nagyon szeretünk benneteket!:-D
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

20 hós lettem

2007.02.18. 15:01módosítva: 2007.02.18. 17:22
Kerek egész hófordulót ünnepeltünk szombaton, 20 hós lettem!:-D
Ez utóbbi hónapban a legfeltűnőbb változás a beszélőkémben jelentkezett, ami úgymond elkezdett rohamtempóban "kinőni"!;-) Egyre bővülő szókincsem egy-egy új gyöngyszeméről folyamatosan megemlékeztünk a naplómban, úgyhogy ezt most nem részletezzük ismét.:-)

Azonban egy pár napja keveset jártatom a számat, mert szinte egész nap a "mumim"-mal van tele. Ha éppen nincs a számban, akkor ott van helyette a kezem, amit majdnem teljesen képes vagyok betömni az arcomba, és a fogam helyét bizdergálom.:s Ebből következik, hogy a leggyakrabban kiejtett szó a "mumi", mert ha nem találom, kétségbeesve keresem égen-földön, közben pedig ezt a szót hajtogatom, amíg meg nem lelem.:s
Nanám úgy véli, hogy a jobb alsó hátsó, és bal felső hátsó örlőfogaim (a 17. és 18. fogim) készülődnek kifelé, és ezért matatok minduntalan a számban. Sejtését mi sem tudná jobban bizonyítani, mint az, hogy megint nyáltúltengés jeleit tapasztaljuk.:s
*******************************************************************
A tudományaim is nagyon megszaporodtak mostanra, és ezekről az újdonságokról úgyis mindig megemlékezünk, úgyhogy lássuk csak, mit nem tudok még:-D
Tehát:
:-D még nem próbálkozom a BILIZÉSsel, de ezt még a következő hófordulóm alkalmával is el fogom tudni mondani, mert a terveink szerint, a szobatisztaságra szoktatásomat a nyári hónapokban foganatosítjuk majd.:-D
:-D nem tudok még egyedül ÉTKEZNI :s Próbálkozások voltak már részemről is, és nanám részéről is, de ő még képtelen feldolgozni az e téren történő önállósodásom pillanatnyi következményeinek a lehetőségét is.:s
:-D POHÁR: kísérletek folynak az önálló ivászatra, folyamatosan, és egyre kevesebb a kuc-kuc és a "vizes pólós" jelenet.;-)
:-D ÖLTÖZKÖDÉS: ki- és be simán húzkodom és dugdosom a kezemet a ruhából és -ba, tehát aktív résztvevője vagyok, de egyedül még nem megy.:s Az egyes ruhadarabokat már be tudom azonosítani, és egyenként adogatom nanának őket öltözködés közben.:-)
********************************************************************
Egy-két friss dolog, melyekre még nem tértünk ki a naplómban:
A házias kifejezés rám vonatkoztatva még enyhe túlzás, de a szemetet kérés nélkül kidobom a kukába, és sajna néha mást is...:s
KONYHATÜNDE-FIÚ lettem. ;-) A konyhában nagyon szeretek kotnyeleskedni. Minden konyhai tevékenység érdekel, hogyan pucolják a hagymát, hámozzák a krumplit, stb., de leginkább kevergetni és kóstolgatni szeretem az éppen készülőfélben lévő finomságokat. Szombat délelőtt pl. appapával főztünk halászlét, amit szinte percenként le kellett meóznom! Nyami!:p Extrafinomságos lett, természetesen nekem köszönhetően!;-)

Nana megtanított KÖSZÖNNI.:-) Mivel mondani még nem tudom, hogy "Csókolom!", meg "Jó napot!", a köszönésemet leccerüsítettem és csak intek egyet lazán. De mindenkinek ám, öregnek, fiatalnak, egyre megy! Még mocizás közben is! Laza csuklómozdulat és mindenki mosolyog és elalél tőlem. ;-)
Van, amikor hozzáteszem, hogy "Csá!" Na, mondanom se kell, mekkora ováció követi ezt a megnyilvánulásomat!;-)
Ezt már csak az múlja felül, amikor puszit is dobok, mert annak mindig óriási sikere van!:-D
Puszit is szívesen adok, ha kérnek. Nem fukarkodok vele. Sőt, már előre jelzem is, és közlöm "puszi", azaz "Na, most adok egy puszit neked!"
Ehhez leggyakrabban meleg baráti ölelést is társítok!,-)
Az egyetlen negatívuma ennek a nagy barátkozósdinak, hogy bárkivel hajlandó lennék elmenni.:s Megtörtént már, hogy egy teljesen vadidegen emberhez odamentem a ligetben, kézenfogtam és el akartam vinni sétálni. Nanám meg csak hüledezett és hirtelen nem is tudta, mit lépjen erre.:o:s

Sajnos van más ROSSZ SZOKÁSOM is. :s
Engem egyedül nanám tud kihozni a béketűrésemből, de ő nagyon. Ha néhanapján összeakad a bajszunk és testközelben vagyunk, nagyon bele tudok csípni az arcába, és eközben lefelé biggyesztem a számat, lehajtom a fejem, és úgy lesek felfelé mérgesen.

De ugye mondanom se kell, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetek ritkán fordulnak elő, hiszen én egy tüneményes és irtó rendibendi kiskrapek vagyok, nanám "szemefényegyöngye";-), és többnyire a fenti ábrázat jellemző rám.
tovább(16 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

02.13. kedd

2007.02.15. 21:36módosítva: 2007.02.15. 21:56
Nyüszítős ébredés után nagy meglepetést okoztam nanámnak, ugyanis nagyon jó kisgyerek voltam, és hagytam őt ügyködni a konyhában.:-)
Felváltva néztem a Minimaxot és a "Malacka, a hős" című rajzfilmet.
Zoli papám megint eljött hozzám, és megint jáccottunk egy "férfiasat"!;-) A délelőtti sétánkra is elkísért bennünket. Megjegyezte, hogy milyen pufi vagyok, pedig ugye nem is! Csak a sapim előnytelen, és kifejezetten kerek a képem benne!;-) Na de nem is ez a lényeg, hanem hogy egyből utánamondtam, hogy "pufi".:-)

Délután Appapával mentünk le kettecskén egy kis sétára, mert nanámat maga alá temette a vasalnivaló:s, Dani pedig mostanában a "kamasz vagyok, mindenki hagyjon békén" című műsorát gyakorolja, no meg lustaság is!:s L
Nos, a mi "páros" sétánk mocizásnak indult, de attán nem az lett belőle. Mikor felértünk, Appapa ki is jelentette, hogy ő soha többet nem viszi le ezt a mocit, merthogy szinte végig cipelnie:p kellett, mivel én köbö 2 méter erejéig helyeztem rá a hátsó felemet.:s
Hát....hogy is szól a mondás? Minden csoda 3 napig tart?;-) (Reméljük ez esetben nem! - a szerk.)

Annak ellenére, hogy nem motoroztam, mégis rendesen elfáradtam a sok lótás-futásban, úgyhogy vacsira be is faltam az ebédről megmaradt rakott kumpit, de szigorúan tojásmentesítve.;-):p
Új fürdőzési szokásokat vettem fel:
-Többször megkísérlem leereszteni a vizet
-Megengedem a meleg vizet, majd gyorsan hátrébb csúszok, nehogy megégessem magam
-A fogmosás Danival a legjobb, neki teljesen megengedem, nanával küzdünk rendesen:s
-Fent a leeresztő gombban nézegetem magam és közben nyomom a sódert;-)
-Felülök a kád peremére: "nűni, nűni!" felkiáltással.
-Újabban a vacsimat is a kádban fogyasztom el, pancsizás közben valahogy jobban esik minden falat!;-)
Fogmosáshoz készülve...;-)
tovább(16 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Hétfői szössssz....

2007.02.13. 22:18módosítva: 2007.02.13. 22:21
Hétfő reggel, a csodás napsütés ellenére, nagyon nyüszizősen ébredtem és ez sajna egész nap jellemző volt rám!:o:s
A reggelim is nagyon nehezen csúszott le, de a tízóraira szánt vaníliás Danette Duo nagyon bejött, befaltam kettőt egyből!;-)
Délelőtt nanámnak pénztkölthetnékje támadt, be kellett szereznie a havi pelusadagomat és még sok egyéb irtó szükséges dolgot:s. Ez idő alatt Ibike mamim vigyázott rám és közben rengeteg mesét olvastunk!:-D
Az ebéd előtti sétánk sem maradhatott el, most szigorúan csak a mocimmal voltam hajlandó közlekedni. Bementünk a jáccira is, ahol az enyémen kívül három másik moci forgott közkézen. Mert peeeesze, hogy a másé sokkal jobb!;-)
És igencsak nagy szerencséje volt nanámnak, hogy a pocsolyák már majdnem teljesen felszikkadtak, merthogy nekem mindegyikbe bele kell ám tapicskolnom kézzel-lábbal!
A kimerítő rosszcsontoskodás után nagyon jól esett a fincsi zöldbabfőzi (most kóstoltam először!) virslivel és kenyérkével, mely utóbbit mindig én aprítom bele a főzelékbe. Nagyon kedvelem ezt a tevékenységet!;-)

Most ebéd közben azonban másik elfoglaltságom is akadt, mégpedig nanám frissen beszerzett hajcsatjának árcéduláját sikerült több fecniként eltávolítanom róla, és természetesen azokat is a főzibe akartam szórni. Nanám elmagyarázta, hogy ez "papír", és ezt nem esszük meg. Én pedig rögtön utánamondtam, hogy "papír". (A "r" betűt kicsit sejpítve mondom, de mégsem teljesen úgy. Némi "r" hangzás is vegyül azért bele.)

További új szavam a "sas". Az esti séta során, az egyik kirakatban megláttunk egy nagy, ezüst madarat, nanám felvilágosított róla, hogy ez egy sas, és én megint leutánoztam.
Egyébként soxor utánozom a hallott szavakat. Ilyen volt például az elmúlt napokban a gyűrű, ami az én tolmácsolásomban inkább "gyűjű"-nek hangzott. Az esti pancsi közben Appapa ráhúzta az ujjamra a gyűrűjét, nanám mondta, hogy mi az, és én már ismételtem is utána!:-D
Vagy Ági mamókám után szabadon a "srác" helyett "sjác"-ot mondtam.
Szóval így történnek ezek a beszélőkés dolgaim mostanság.
Még a jáccin:
Na, most jól behúztak a csőbe!;-)
tovább(14 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A MOCIIIIII !!!

2007.02.11. 21:17
Pénteken reggel esőnapra ébredtünk, de mire a délelőtti sétánkra került a sor, már megint gyönyörűen sütött a napocska.:-D
Ugyanezen időpont előtt nem sokkal érkezett meg Zoli nappapám, úgyhogy asszem ő hozta a napsütést magával!;-)
A séta előtt még befogtam a papit egy jó kis jáccódásra, minden járgányomat kiraktuk a dobozból, jókat berregtünk és csikorogtunk,-)
Aztán elérkezett a pillanat, felöltöztünk és útnak indultunk. Nanám roppant titokzatos volt.:o Azt bejelentette, hogy kapok valami izgalmasat ma, de nem is sejtettem, hogy végre én is igazi mocitulajdonossá válok eme napon!:-D Merthogy bizony az lettem, ugyanis kaptam egy szupcsi mocit, olyan közepes magasságút, pont jó!:-D
Ugye mondanom sem kell, hogy azóta akárhányszor lementünk az utcára, vagy a ligetbe, én feltétlenül motorral akartam menni és mentem is! Úgy száguldozok vele, mint a vihar!;-) Még otthon a lakásban is mocizok!;-)
Ez a kép ma délelőtt készült, mikoris nanával lementünk a ligetbe még ebéd előtt, kicsit kiszellőztettük a bucinkat, no meg jól megmozgattuk a lábainkat!:-D
Persze a jáccira is el kellett látogatnom, ahol hintáztam, és csusziztam is!
tovább(18 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

:-D

2007.02.09. 14:18módosítva: 2007.02.09. 14:20
Már harmadik napja csodálatos tavaszi időben lehet részünk!:-D Mi ki is használtuk ezt a csodás napsütést, és rengeteget csaviztunk, hol nanámmal kettecskén, hol Zoli papámmal, hol összcsaládilag, sőt, még Dorka barátosnémmel és Ágica kerianyummal is sétálhattunk egyet.:-D
De csak úgy, mint máskor, most is történt sok érdekes és izgalmas dolog velem ezeken a napokon is, a sétákon kívül. Minden napra jutott valami, amin örömködhettem!;-)
SZERDÁN például megkaptam a Süsüről szóló mesefilmet.:-D Nagyon örültem neki, nagy lelkesen modogattam is hogy "Shüshü", merthogy én így hívom!;-)
Szintén e napon esett meg, hogy bekerült a fotóm a megyei újságba. A "Kisalföld" című lap egyik cikkéhez kellett fotó, melynek "alanya" én lettem.;-)

CSÜTÖRTÖK "mormotanap"-nak lett kikiáltva, ugyanis negyed 9-ig horpasztottam, ami az én szokásos fél8-as ébredezésemhez képest rendhagyónak számít!;-)
A délelőttöm szuper volt, Sikerült elcsípnem Thomas barátomat a Minimaxon, aztán Zoli papám is megérkezett.:-D Újabban egyből letámadom a frissen érkezők cipőit, bogozom ki a cipőfűzőket, ezzel is siettetve a szobámba történő bejuttatásukat.;-) Így volt ez tegnap is, Zoli pappapámmal. Hamagyorsan be is csaltam jáccódni, amire ő mindig kapható és nagyon lelkes is!;-) Fél szempillantás alatt sikerült is csatateret csinálnunk a szobámból, mindent szétrámoltunk!;-)

A délelőtti sétánkhoz, nagy meglepetésemre és persze örömömre, különleges és számunkra nagyon kedves társaságot kaptunk. Az Illés családot szólította a kötelesség városunkba, s míg Petiapu ügyintézett, Dorka baba és Ágicanyuja velünk sétálgattak. Nagyon-nagyon boldogságos voltam, hogy drága barátosnémet végre viszontláthattam, s bár a találkozás pillanatában kissé félénk:$ voltam, pár perc után már el se akartam engedni a kezét, és együtt sétálgattunk.:-D
Megnéztük a kiskacsákat és a tubikat is a Rábaparton!:-D Drága Dókabókának nagyon-nagyon teccett!
Odanézzetek! Mennyi háp-háp!:-D:-D:-D
Nagyon fájlaltam, hogy csak egy röpke órácska erejéig, vagy talán még annyi se volt, láthattuk egymást, de vígasztal már bennünket az a tudat, hogy még nagyon soxor és sokkal több időt fogunk együtt eltölteni, nemsokára!:-D

A délutáni alvás tegnap kimaradt, ami vagy a Dókáékkal való találkozás lelkesítő hatásának tudható be, vagy a csodás időnek, amiről úgy véltem, ki kell használni minden pillanatát, vagy mindkettőnek eccerre!;-)
Ági mamókám is meglátogatott tegnap, délután jött, mert szegény Dani bátyómmal soha nem találkozik, ha ebéd előtt jön be hozzánk.:-( A mamikámat is elcsábítva sétáltunk még egy óriásit délután is, négyesben, Danival és nanával.:-D
Estefelé még Imre nappapám is átjött, úgyhogy teljes "nasszülős" napom volt!:-D;-)
tovább(20 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Már megint szerda van...

2007.02.07. 14:47módosítva: 2007.02.07. 14:49
...és már megint lemaradtunk az irogatással.:-(
Pedig történnek ám a dolgok, úgy, ahogy annak lennie kell!;-)
Hétfő délelőtt egy óriásit sétáltunk nanámmal, én részben kocsiban csücsülve, részben kétlábon közlekedve, nana peesze végig kétlábon.:s
Voltunk a jáccin is, ahol első és legfontosabb ténykedés részemről a "títa" palintázás.:-D Szerencsére nem volt most senki, aki sorban állt volna a hintáért, úgyhogy én bitorolhattam hosszasan, olyannyira hosszan, hogy majdnem elaludtam benne!:s:$ Nanám jól meg is mosolygott, ahogy kókadoztam lefele a hintában.;-)

Még mielőtt hazamentünk volna, betértünk egy szupcsi kis üzletbe, amit már régóta figyelgettünk, merthogy volt a kirakatában egy irtó klassz mickimackósos szőnyeg!:-D Már régóta fájt a szívem utána, meg nanámé is, és most megvettük! :-D
Volt ám nagy öröm otthon, mikor leterítettük!;-):-D Maximód örvendeztem, aminek hangot is adtam, közben meg ugrándoztam rajta nagy örömömben, mint a Tigris!;-)
Ezen a képen látható a "varázsszőnyegem" és a "csodafrizum" is, igaz ez utóbbi nem nagyon feltűnő.:s
Szóval az úgy volt, hogy tegnap télleg el kellett mennem a fodrászos "Dói" nénihez, aki kis várakozás után nekem esett egy ollóval és egy fésűvel, miután frankón lespriccelte vízzel a búrámat. Mondanom se kell, hogy nekem már ez se teccett, nemhogy az ollócsattogtatás a fülem mögött, arról a meleg kendőről nem is beszélve, amit a nyakam köré terített, nehogy a hajszálak befurakodjanak a rucim alá.:s
Hát biza' ha a dottornénim ott lett volna, megnyugodott volna, hogy nem nála bömbölök a legerőteljesebben.:'( A tegnapi alakításomhoz képest az csak "kismiska".;-)
Vörös volt a fejem, és úgy leizzadtam, hogy felesleges volt annakelőtte bevizezni a hajamat, mindeközben tekregtem jobbra-balra, óriási kroki-könnyeket potyogtatva.:s (Szegény Dóri is leizzadt rendesen! - a szerk.)
Hab volt a tortán, amikor Dói elővette a hajszárítót! Annak ellenére, hogy itthon a hajmosás után már természetessé vált a hajszárítás, és egyáltalán semmi frusztrációt nem okoz, most megint volt haddelhad!:-(
Közben megérkezett Ági mamókám is. Csak a hangot kellett követnie, azt mondta...:s
Amint kiléptünk az ajtón, természetesen minden mérgem és bánatom elillant.:-) Ági mamókám karjaiban teljesen megvígasztalódtam!:-D

Még délutánról egy aranyos sztori, leglábbis nanám szerint az:
A délutáni sétánkhoz készülődtünk, nanám éppen a "pipő"-met akarta rám adni, amikor hirtelen "szagot kapott";-). Meg is kérdezte tőlem, hogy ez az-e, aminek gondolja, azaz, hogy "Máté! Te bekakiltál?;-)" Mire én nagy bőszen és teljes faarccal rávágtam: "Nem, nem!" ;-) Mintha ezt le lehetne tagadni!:p
tovább(15 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Ez-az...

2007.02.05. 15:36módosítva: 2007.02.06. 15:12
Mint már említettem volt, a vasárnap nagyon lájtosra sikeredett, semmi külcsi nem történt. Pihentünk, jókat ettünk és talán a rendhagyó délutáni - nem pedig esti ! - séta az egyetlen, ami említésre méltó.:s

Nem is baj, legalább végre írhatok egy kis summázást a legújabb szokásaimról és a szókincsem legújabb tagjait is megemlíthetem, melyekkel az elmúlt egy hétben örvendezettem meg a családomat!
Kezdjük is mindjárt ezekkel:
"popsi", "husi", "tű", "kő", "Pépapó"=Télapó (kicsit megkésve bár, de törve nem...;-) ), "pisziri"=iciri-piciri; "jó", "hu-hú"-ezt mondja a bagoly; "Móni", "Peti", "Kókka"= leginkább Dorka, de a rókát is így hívom.;-); "fiffi"=kifli

A dolgokat kezdem összekötni a fogalmakkal:
Egyik nap elcsentem egy tiszta pelust a fiókból, odavittem nanámnak és közöltem vele, hogy "kaka".
Ma megtudtam, hogy holnap meglátogatjuk fodrász Dóri nénit, aki le fogja vágni a hajamat. Én rögtön ezután mondtam, hogy "Dói", és rámutattam a hajamra.:-)
Elmesélek egy másik példát is, eme képességem tényleges fejlődésének bizonyítékaként:
:-D A minap megnézhettem a Tarzanról készült rajzfilmet. Tudjátok, a történet elején a gorillamama (továbbiakban "néni" ) bemegy a hajótörött házaspár viskójába, ahol talál egy kisbabát (továbbiakban "baba" ). Még a házban tartózkodott a párduc (továbbiakban "vááááóóó" ), akit valszeg a néni megzavart, és nem tudta elkapni a babát. Így nagy feldühödve megtámadja őket, de végül a néni megmenti a babát.:-D
Ezt a történetet én három szóval el tudom mondani, nanám meg kiegészíti ott, ahol kell.
Szóval:
Máté: "Vááááóóóó!
Nana: "Igen! Láttuk a csúnya párducot!"
Máté: "Baba!"
Nana: "Bizony! A csúnya párduc el akarta kapni a kisbabát (Máté eközben erőteljesen bólogat és nagyon komoly arcot vág!;-) )
Máté: "Néni!"
Nana: "Igen-igen! A gorillamama megmentette a kisbabát!" (Ismét bólogatás és nagy örömködés Máté részéről.:-D )

Hát ennyire nagy benyomást tett rám ez a jelenet! Azóta is a tőlem hallható, leggyakoribb hangeffektus a "vááááóóó", melynek előadását nanám sikeresen rögzített, és a következő linkre kattintva ti is meghallgathatjátok, miként is utánozom én a párduc hangját!;-)
http://www.videoplayer.hu/videos/play/28575
tovább(16 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Vendégeskedős szombat, otthonülős vasárnap

2007.02.05. 15:10
Erre a hétvégére ijutott miden jóból!;-)
Szombaton vendégeskedtünk szentiváni barátainknál. Peti apu, Jutka anyu, Enikő és Tomi nagyon régi barátaink, és nagyon szeretünk velük lenni!:-D
Most is szuperságosan éreztük magunkat. ;-) Igaz, hogy a kezdet kezdetén volt némi fenntartás részemről irányukba, bújkáltam jónanám háta mögé, lába mögé és hozzá:s, meg ilyesmi:s, de pár perc leforgása után hirtelen elkaptam Jutka anyu kezét és beinvitáltattam magamat!;-)
Nos, innentől nem lépett fel semmilyen probléma, hacsak azt nem nevezzük annak, hogy teljes ottlétünk alatt felturbózott lényemmel boldogítottam mindenkit.;-) Ha úgy vesszük, ez valójában csak édesszüléimnek okozott gondott (persze, mivel Petivel felváltva rohangáltunk a kis csibész után!;-) - a szerk.), a vendéglátóinknak nagyon tetszett az elevenségem, én meg természetesen remekül éreztem magam!;-)
Na jó, a szülői aggodalmak alapját leginkább az a kandalló képezte, melyet a házigazdák eme óriási télre felkészülve, frissen raktak és most jól megraktak fával, úgyhogy nagyon-nagyon meleg volt. Engem pedig köztudottan vonzanak a veszélyes szituk, így most sem maradt el az izgalom, hiszen több alkalommal rohantam úgy a hő- és veszélyforrás felé, mintha tényleg le akartam volna tenyerelni. Pedig nem is, csak rendes és figyelmes gyermek lévén, gondot fordítok szüleim adrenalin-szinjtjének szinten tartására!;-)

Miután idegileg és fizikailag teljesen lefárasztottam az ősöket, Jutka anyu az időközben hazaérkezett Enikő (11 éves) gondjaira bízott, ugyanis a két hímnemű kiskorú a folyosófocival és a csocsóval volt elfoglalva, nem velem.:-(
Egyébként most már látom, hogy így sokkal jobban jártam.;-) Teljes odaadást és osztatlan figyelmet csakis egy nőtől kaphat az ember fia.;-) Enikő ürelmesen és nagy érdeklődéssel figyelte, amint Tomi autóit kiragosgatom a dobozból és tologatom őket ide oda. Aztán kergetőztünk is, meg a szobájukban megmutatta a szintetizátort, ami nagyon tetszett.:-) Kaptam egy nagy rózsaszín lufit is, amit most nem sikerült kiluggasztanom.:s
A villanykapcsolók viszont sikerélményhez juttattak, ugyanis pont nekem való magasságban találhatóak Enikőéknél! ;-)
A közös játék sem maradt el természetesen.:-) Enikő és Tomi nagyon ügyesen zongoráznak, amit prezentáltak nekünk is. Én ugyibár imádom a zongorát, és kis kotnyeleskedőnek ott kellett lennem és részt kellett vennem a játékban.;-) Így lett a négykezesből 5, illetve 6kezes!;-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Csütörtök-péntek, a hiszti napjai...

2007.02.02. 22:27
..avagy miként jutassuk édesszüléinket az idegösszeomlás határára.:s

Nos, e két, feledhetetlen nap beírta magát kis életem történelmébe. Hogy miért is? :o
Mert röpke 20 hónap alatt nem sikerült íly mértékben kiakasztanom és lefárasztanom jónanámat, mint eme két jeles napon, de leginkább CSÜTÖRTÖKÖN.:S Ha nem sajnálta volna azt a sok pénzt, amit fodrászra költött kedden, valszeg kitépte vón már minden egyes hajszálát - azt mondta!;-)

Ugyebár már köztudott - leglábbis remélős - hogy csütörtöktől viseli kedves naplóm az egyszerű, ám de nagyszerű "Mátéság" címet. (Köszönet érte mégecceris szeretett Ágicanyunknak, Dókabóka nanájának, mivelhogy tőle kaptam szeretetből ezt a nevet.:-D)
Most pediglen jónanám stílusosan a következő jelzőket aggatta rám: RosszaSÁG MátéSÁG, Rontom Pál, Katrabont Úrfi, Tőpehuszár. Ugye milyen kedves?:s
Bár megvallom, mindegyikre rászolgáltam rendesen, mentségemre legyen mondva, nem bírom a széllel bélelt napokat, tennap is egész nap a számban kellett tudnom a "mumi"-mat, (én így hívom a cumimat; a cumisüvegem eccerűen "téja") és amint számon kívül volt, már nyavalyogtam is.:$
Mondjuk szinte egész nap nyüginyüsziztem, csakhát ahogy nő az ember fia, a hangja is erősödik ugyibár!;-)

A mai nap már nyugisabb volt és kellemesebb is. Nagyon kedves vendégeink voltak, Ágica másodkerianyum látogatott be hozzánk a felvételije után, ami hála Istennek sikeres volt, úgyhogy lehet, hogy nekem már ő lesz a tanítónénim!:-D
Jött vele kedves barátosnője, Mártika, aki szintén nagyon kedves volt velem, hamar összebarátkozunk. De hát tudna egyetlen férfiú is ellenállni két ilyen csinos csajszinak?;-):-D
Nemsoká Peti apu is berobogott, de vele már nem voltam olyan közvetlen, mint a hölgyekkel, ami asszem érthető.:s;-)
Egyet nagyon fájlaltam - és ezt még az a csodálatos, mickimackós nótát zenélő, micki mackós könyv sem tudta enyhíteni - , hogy drágaságos Dókabóka barátosnémet nem láthattam személyesen viszont!:'( Szomorkásos vagyok....:-(
Drága Dókánk! Nagyon hiányzol, de tudjuk és várjuk, hogy nemsoká végre láthatjuk egymást!
*****SZÉPSÉGES HÉTVÉGÉT NEKTEK ÉS MINDEN KEDVES BABARÁTOMNAK!*****
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Vegyesfelvágott, azaz a 4. hét történései

2007.02.02. 21:59
Elég komoly feladatnak ígérkezik a múlt heti események összefoglalása, de én mégis megpróbálkozom vele, hiszen annyi minden érdekes történt, és sok új szóval és szokással is gazdagodtam megint!:-D

A HÉTFŐ délelőttöm Ági mamókám társaságában telt. Sajnos sétizni nem tudtunk lemenni, mert egész nap szélvihar tombolt és csak úgy vagdalta az esőt!:-(
Viszont a lakásban tartózkodásom alatt rájöttem, hogy miként lehet egyedül felülnöm Ráróm nyergébe, sőt, már le is tudok szállni róla, minden segítség nélkül!:-D A kettő között meg csak hajtom "gyí-gyí", majdnem orraesünk mindketten a lovacskámmal, akkora tempóval vágtázunk!;-)
Na, ezt a tudományomat legalább be tudtam mutatni a nagyikámnak!:-D
Aztán nevetgélésre is sor került mamival, tüsszentett egy nagyot és mókásat, és ami nekem nagyon tetszett, erre ő felbuzdult és "rátett egy lapáttal", úgy imitálta a hapcit. Nekem se kellett több, én is elkezdtem "hasszi"-zni, és nagyokat kacarásztunk ezen az új hangeffektuson.;-)

KEDDen rosszcsontoskodós voltam, letéptem a pelenkázóm fölött futó macis bordűrt, vagy mit.:s Igaz, már pár napja komolyan dolgoztam rajta mire alulról végre sikerült megbontanom, és e napon végre sikerült lehasítanom!;-) Gondolhatjátok, hogy nanám kedve nem volt oly rózsás, mint az enyém!;-)
Márpedig az enyém a sok szidalmazás ellenére is az volt. Még egy kedves dolog, amivel nanámnak örömet okoztam e napon: a pelusos (de nem ám a steril pelusokét!-a szerk.:s) bugyromat felkaptam és hordoztam körbe-körbe a lakásban, mint a véres kardot.;-) Hogy nanám miért engedte? Alig bírt elkapni!;-) hihihi...

SZERDA, egy igazán jó nap volt! Megint jött hozzám Ági mamókám, felpakolva egy óriási fazék vadassal, amiből a délelőtti nagy, közös, mamis sétánk után jól be is lakmároztam!:p
E nap igazi fénypontja számomra azonban mégis az volt, amikor nanám felügyelete és navigálása mellett, saját két kis kacsómat alkalmazva kapcsolhattam be a dvd-lejátszót, nyithattam ki a cd-tartóját gombnyomással persze, és helyezhettem bele sajátkezűleg a kedvenc mesefilmemet, ami köztudottan nem más, mint Micki Mackó kalandjai. Ja, és egyedül indítottam el magát a filmet is, miután becsuktam a tévéállvány ajtajait is!:-D;-) Naaaaa? Irigykedtek ugye?;-)
Azóta is többször megkísérlem ezt a műveletet, persze önállóan szeretném, de nanám azt sajna nem engedi. Én meg ezt nem is értem, hiszen látta, hogy meg tudom csinálni!:o
Melyik gombot is kell megnyomni először?;-)
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Olivér barátoméknál

2007.01.31. 18:03módosítva: 2007.01.31. 18:06
Már a 7vége előtt megjósoltam, hogy valami izgalmas és szupi dolog biztos történik majd a hétvégén és lám, így is lett. Esett a hó, jáccódhattunk egy óriásit, sőt, szombaton délután nagy meglepetésemre, meglátogattuk Olivér barátomékat!:-D
Már nagyon régen találkoztunk, először kicsit meg is voltam illetődve, de Olivér annyira kedves és jóságos volt, hogy pár perc elég volt a barátságom kimutatásához!;-):-D
Olivérnek rengeteg szupcsi játéka van ám! :o:-D Amint beléptem a szobába - miért is ne, náluk is a nappali a játszószoba, mint nálunk - megpillantottam Thomas barátomat és az ő barátait!:-D Na, mondanom se kell, már oda is telepedtem a sínek mellé, és szinte teljes ott tartózkodásunk alatt velük játszottam. :-D
Amikor egy-egy pillanatra otthagytam őket, az csak azért volt, mert Olivér mindig hozott be valami újat, vagy egy óriási tűzoltó-autót (én a magam nyelvén "nínó-tütü"-nek hívom), vagy egy hatalmas dömpert meg markolót is!:-D
Ez a nínó-tütü szerintem minden fiú-babarátomnak igencsak bejött volna, csak úgy mint nekem!;-) Fantörpikus élethűen szirénázik, többféleképpen, és van igazi víztartálya, megtölthető vízzel, és egy kis pumpa segítségével ténylegesen lehet vele "tüzet oltani"!:-D Szupeeeer! És a létrája! Maxihosszúra kinyújtható és kosara is van!:-D
A képen még jól látható Olivér barátom is, aki júniusban lesz 3 éves, 3 nappal az én szülinapon után. Majdnem egy napon születtünk!;-) Ja és peesze a jobb alsó sarokban, részben bár, de az első számú favorit is felismerhető!:-D
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

01.27. Hull a hó és hózik, zik, zik....és még mindig

2007.01.28. 21:27módosítva: 2007.01.28. 21:32
Peesze én is húztam a szánkómat ám! Úgy éreztem magam, mint a "deltások".;-)

Nagyon jól éreztük magunkat, jól kipirultunk, közben a napocska is ki-kidugta a nózáját a felhők mögül.:-D Ennek örömére, egyre többen jelentek meg a ligetben is.:-)
Összességében szupcsi volt, azt az egyet utáltam, hogy a kesztyűm valahogy mindig lecsúszott a kezemről. Peesze a hó ide-oda tologatása közben, mivelhogy nekem feltétlenül el kellett távolítanom a havat mindenhonnan, - a hintákról, a csúszdákról, a padokról, a kerítésről, stb. - és eztán ez nagyon kellemetlenül hidegnek bizonyult, ahogy becsúszott a kabátujjamba, arról nem is beszélve, hogy jónanámnak már majdnem az idegeire mentem az állandó felhúzogatással, azaz a kesztyűm.;-)
tovább(16 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

01.27. Hull a hó és hózik, zik, zik....még mindig

2007.01.28. 21:19
Itt még frankón bebugyolálva édesen csücsülök a szánkómon, teljes volt az idill. :-) Dani húzott én vigyorogtam és mindeközben szakadt a hó.
Kábé 5 perc leperegte után kényszert éreztem a kiszállásra. Appapa és dani kemény hógolyó-csatába kezdtek, szétdobálva egymást keményen, én és nanám pedig megtekintettük a jáccit. Olyan furi volt! Így, teljes fehérségben.:o
Hintázni nem tudtam sajna, pedig feltett szándékom volt. Azonban a kishajómra felszálltam, és tettem egy röpke kirádulást az Északi-sarkra.;-)
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

01.27. Hull a hó és hózik, zik, zik....

2007.01.28. 21:10módosítva: 2007.01.28. 21:11
...Mici Mackó fázik, zik zik...énekelhettük ezt végre szombat reggel!:-D
Mikor felébredtem és kinéztem az ablakon, a redőny alatti résen, már sejtettem, hogy valami klönlegesség zajlik odakinn, aztán összeraktam a képet hamahama magamban, és rájöttem, hull a hó!:-D Mivel már tudom mondani, hogy "hóóóóó", amiből néha "lóóó" vagy eccerűen "óóóó" sikeredik:s, hangosan, majd kiugorva az ágyikómból és a bőrömből, kiabáltam nanámnak! Gyorsan, gyorsan kikukucskáltunk és télleg! zuhogott a havacska, és minden csodaszépségesen fehér volt!:-D

Mivel appapa úgy gondolta . a kis negatív:s - hogy délutánra úgyis elolvad (mellesleg majdnem igaza lett:-( ) koradélelőtt, még frissibe lementünk a ligetbe. Annyira lázban égtem, folyamatosan hajtogatva teljes transzban, hogy "hóóóó, hóóóó", hogy nanám alig bírt felöltöztetni. Amint kiléptem az ajtón, sikeresen seggreültem, mivelhogy meglehetős csúszkálós volt a folyosó és ez a hótaposó ugyibár hó-taposó, nem jég-taposó.:s
Végülis leindultunk, a pinyóból előkerült a szupcsi ferraris sportszánkóm, melynek először nagyon örömködtem, még pár percet hajlandó is voltam benne csücsülni, húzott először Dani, majd appapa és hazafele nanám.
De attán inkább mehetnékem támadt, na volt ám nagy esés-kelés, bukdácsolás,(de Dani mindig ott volt, hogy segítsen nekem!:-) ) meg lótás-futás és viháncolás a hóban!;-):-D
Dani megpróbálkozott a hóembör építéssel is, peesze hogy az én kedvemért!;-) de nem volt valami "tapadós" a hav, így nem sikerált. Egy pici kupacot összehordtunk, de kicsinyellettem, ez a képen láccik is.:s Hiába mutattam neki, hogy magasabbra, magasabbra...;-)
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Visszatekintés....

2007.01.26. 21:45
Ha visszatekintek az elmúlt hétre - ami tulképpen még nem is múlt el teljesen és bizti tartogat még számunkra néhány izgalmas kalandot - megállapíthatom, hogy semmi extra nem történt velem.:s Kivéve a Tittiékkal való találkozásunkat és minden egyebet ami ezzel járt.;-)
Nos, ők kedden vissza is utaztak Zágrábba:-(, és legközelebb áprilisban jönnek ismét:-).
A szerda egy totálisan átlagos nap volt, átlagos rosszcsontkodással, átlagos evészettel és alvászattal. Még a jáccódásaim is teljesen átlagosak voltak.:s
Csütörtök - nem mondott csütörtököt!;-) - délelőtt Ági mamisan, délután Zoli papásan telt.
A mai nap legnagyobb szenzációja az esti séta volt, mikoris a meglehetős hideg (-3fok) ellenére - igaz teljes északi sarktúrás felszereléssel ellátva - több, mint másfél órát csavarogtunk a városban. Ebből én úgy fél órát a saját kis lábaimon tettem meg, össze-vissza cikázva az utcákon, minden kirakatot szemügyre véve, peesze a lépcsőkre felmászva, néha frankón elborulva, hol jobbra, hol balra.;-) De mondanom se kell, fel se vettem, meg se éreztem, hiszen ti is tudjátok, hogy a pufikabát tökéletesen tompítja az eséseket!;-)
Esti séta útvonala: posta-vasútállomás:"si-ta-ta" megtekintése-pékség:esti rágcsa, azaz sós kiffi beszerzése-belváros: kirakatnézegetés-bazilika:belehallgatás az ökumenikus misébe, de gyorsan távozás, mert hangoskodtam:s-gyalogszerrel le a Káptalandombról, közben csillagok és Hold megfigyelése, orraesés sikeres megúszása;-)-irány a tér:lótás-futás, játékbolt kirakati mustra-szülők részéről már szuszogás és vacogás, szóval ettán hazafele.:-D;-) Hűűűű, de jót jártunk!;-)

De nem csak járni tudunk ám jót, hanem ropni is, mégpedig a táncot.:-D Leginkább körbe-körbe karikába....Dani tanította
....és körtáncot járunk mondjuk balra, Dani vezényel:Fordulj! és én fordulok az ellenkező irányba!;-) Nagyon szeretem ezt a táncot, és amikor csak alkalom adódik, hívom nanát is, appapát is vagy valamelyik éppen kéznél - illetve lábnál;-) - lévő nasszülőmet is.:-D
Ismét hálás köszönet Kristóf barátoméknak, mert valszeg ez a projekt se valósulhatott volna meg, ha ők nem küldik nekünk azokat a szupcsi kis cödöket!:-D;-)
tovább(15 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

01.22. Még Tittiék

2007.01.25. 13:35módosítva: 2007.01.25. 13:40
Hétfő reggel kissé meglepődtem, ugyanis amikor kinyitottam a szemeimet, nem láttam nanámat seholsenem:o. Attán peesze elkezdtem reklamálni:'(, amit appapa meghallott és besietett hozzám. Kimentünk, de ott se volt nana!
Mint később kiderült, valami vizsgálatra kellett így hajnalok hajnalán mennie, ezért hagyományozott apára. :-) De félreértés ne essék, én apappával is nagyonságosan jól érzem magam, jól elvagyunk mi, férfiak!;-)
Egyébként meg nana nemsokára meg is érkezett, úgyhogy nem kellett sokáig nélkülöznöm a társaságát.:-)

Délelőtt sokat jöttünk-mentünk, a meglehetős nagy szél és kellemetlen időjáratosság ellenére.:-( Titti nénikémet kísérgettük ide+oda, merthogy az útlevelét kellett sürgősségileg ügyintéznie, tulképpen most ezért is jöttek haza.

Még délután együtt tölthettünk egy kis időt, jáccódtunk egy haaaatalmasat! Ráró lovacskám teljesen elbűvölte Martint, szinte állandóan azon lovagolt és nagyon ügyesen!:-D;-) Dani bátyóm szobája pedig nemcsak számomra, de Martin számára is roppant izgalmas, rejtélyes hely, és természetesen felfedezésre várt! ;-) Talált is mindenféle kütyüt, meg valami valamiféle pokemonokat, vagy miket, és úgy örült nekik, mint kismajom a farkának.;-) De miért van úgy oda azokért az izékért, én nem értem!;-):-D
Mennyivel jobb autókkal jáccani, nem? Na meg peesze a bátyóval bújócskázni, meg bolondozni! ;-)
Esténként Danival mostanában azt jáccuk, hogy amint végeztem a fürcsivel, nana gyorsan-gyorsan de izibe - merthogy annyira türelmetlen vagyok, hogy csak na - felöltöztet, én eközben folyamatosan hajtogatom, hogy "be! be! be! appapa be! be!" (ez annyit tesz: Apa, tegyél már bele az ágyba!;-) ) és amikor kész vagyok - már mindenhogy!;-) - akkor appapa végre berak Dani mellé nanám ágyába!;-)
Bebújunk a takaró alá, jókat kuncogunk és nevetgélünk.
Peesze ettől frankón felpörgetőzök, és igencsak nem akarózik lefeküdni.:s Na de ha Dani tesz be az ágyikómba, akkor nem ellenkezek!:-D
tovább(13 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

01.21. Vendégek

2007.01.25. 13:13
Nagy várakozással tekintettünk a vasárnap elé, egyrészt mert Ági mamókám névnapja volt és ennek örömére meghívtuk ebédkére, másrészt meg délutánra vártuk a Horvátországban élő unokatesómék, Martin, nanája Krisztina (nekem csak Titti;-) ) és apája Zdenko érkezését.:-D Igaz, hogy most csak egy villámlátogatást tesznek, kedden már mennek is haza, de mi így is igennagyon örültünk nekik!:-D
Hála Istennek, minden úgy történt, ahogy lennie kellett; egy nagyon szuperságos napot tudhattunk magunk mögött.:-D

Tittiék 4 óra után érkeztek, én éppen felébredtem a rekordmennyiségű, 3 órás délutáni szunyámból.:-D Teljesen kipihenve fogadhattam tehát őket, és láss csodát, egyből meg is ismertem őket. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a pelenkázóm mellett van egy nagy fotó róluk, amit majdnem miden nap szemügyre veszek és lelkesen gyakorlom a felismerésüket.;-) Martint csak eccerűen "Babá"-nak hívtam.:s

Mivel eddig is nagyon szerettem képeskönyveket nézegetni, és most, hogy már a zenei aláfestés is biztosítva van Kristóf barátomék jóvoltából, most méginkább szeretem ezt művelni. Titti nénikémet is elcsábítottam egy is könyvnézegetésre
és Martin is csatlakozott hozzánk, igaz nem sokáig, őt már az én könyveim nem kötik le.:-)

Este még volt egy közös sétánk velük, és én "jó kismajom"hoz híven, remekül utánoztam Martint minden bohóckodásban.;-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Mozgalmatos 7vége...ismét

2007.01.22. 22:25módosítva: 2007.01.22. 22:32
Szuperságos 7végén vagyunk túl, elmondhatom!:-D
Már a szombat is remekül kezdődött, fél 9-kor sikerült abbahagynunk a pacibőr huzogatást;-) Majd a szokásos kávézás következett Apával és nanával, mikoris én mindig elkunyizom és peesze meg is kapom a tejszínhabot a kávéjukról.;-)
Ezután megismerkedtem Süsüvel a tévében, és egyből irtó szimpinek találtam, azonnal megtanultam a nevét is, és a délelőtt folyamán többször is szerettem volna látni "Shüshüt" (így mondom;-) ).
Volt még aranyos megszólalásom is: Éppen Danit "majmoltam" valamivel, erre nanám rám szólt, hogy olyan vagyok, mint egy kismajom.:-D Erre én fennhangon elkezdtem kiabálni: "Ú-u-u-u", és jót nevettem nanán.;-):-D

Ebédre Ibike mamiékhoz mentünk át, ők is agyon kényeztetnek bennünket! Sikeres felderítő hadjáratom során felfedeztem egy zacskó lencsét, és gondoltam megkóstolom.:s Nem is vacillláltam, kitéptem a zacsi oldalát, én ugyan nem bíbelődök a kibontásával.;-) Peesze elárasztottam vele a szobát és teletömtem a pofazacskómat, Dani bátyóm nem győzte kibányászni a számból.:o:s;-)

A délutáni alvásom után végre, nagy nehezen, de rászántuk magunkat, hogy átmászkeráljunk a tőlünk oly távol fellelhető (kb. 500 m), Árkád nevezetű bev.kp.-ba, ugyanis a 22-es házipapucsom már össze+vissza nyomkodta a nagylábujjamat, és új darab beszerzése vált szükségessé. Csakhama gazdagabb lettem egy pókemberes házipapuccsal, 22-23-as méretben ez volt egyetlen fellelhető darab. Da nanám meglelte!:-D Igaz, hogy elég sokat kellett keresgélnie, de sikerült!
Mivel a BurgerKinget Dani mindenáron ki akarta próbálni, kapott egy menüt, sült kumpival peesze. És az is peesze, hogy én aztatat immmmádooom!:p Főleg majonézzel! ,-) Azt látni kellett volna, ahogy én minden egyes harapás után beletunkoltam a kumpimat! Nyami!:p
Erre a tappancsra kellett a "pipő"!;-) (már ezt is tudom mondani ám!:-D)
Nemhiába, aki nagy lábon él....!;-):-D
tovább(16 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

01.19. Merénylet

2007.01.20. 21:55módosítva: 2007.01.20. 22:04
Csütiről péntekre virradó éjjel meglehetős szélvihar tombolt nálunk is, lótott-futott Szél Kálmán a háztetőnkön és vadul cibálta a redőnyeinket. Ebből mondjuk én nem sokat észleltem, mivel aludtam közben, de nanám reggel elmesélte. Azt hittük, hogy pénteken is viharnap lesz, de nem nagyon lett, hála Istennek.:-) Igaz, fújkált azért, de nem volt vészes.:-)
Én azonban köztudottan nem kedvelem sem a nemvészes, sem a vészes széllelbélelt időszakokat, és ennek köszönhetően eléggé zaklatott voltam egész nap.:s

Talán a legjobb dolog a péntekben az volt, hogy amíg a szüléim elrobogtak beszerezni a szükséges elemózsiát a hétvégére, rám Ibike mamikám vigyázott. Zenét hallgattunk, nézegettünk kifele az ablakon, mesét olvastunk meg ilyesmi. Nagyon jó volt!;-)
A nagy jáccósdiban kellően elfáradva, ebédre befaltam egy nagy tányér frankfurti levest, rápakoltam némi kumpipürét reszteltmájjal, azaz inkább csak a szaftjával, de nagyon ízlett! És peesze egy kis szelet kindercsokit is letoltam nasi gyanánt.:p
Alvás csak nyúlfarknyi volt, de ezt is a szél számlájára írhatjuk.:s

Apukám délután Budapestre ment, az unokatestvérééket hozta haza a repcsitérről. Ezalatt Dani és nanám elkövettek ellenem egy szörnyű merényletet!:o Levágták a hajamat!:o Dani az ölébe vett, lefogta a kezeimet, hogy nem kapálózzak, nana meg eközben megfosztott gyönyörű tincseimtől!:o:-( Hiába bömböltem, sivalkodtam, vörös volt a fejem, mint a cékla, csak nem eresztettek!:o:'(
Végülis az eredmény nem lett olyan vészes, hamar megbékéltem vele, de Ági mamókámat azonnal fel kellett hívnom
és elpanaszkodtam neki ezt a szörnyű álnokságot, mit ellenem elkövetett e két galád személy!;-):-D

Apci szerencsésen hazaért, és mivel sokat üldögélt az autóban, elcsaltuk sétálni egyet, mozgassa meg elgémberedett végtagjait.;-) Taliztunk Ákos barátomékkal is. Én amint meglátom Ildit, a nanukáját, már mondom is neki: "Dídi" és kéretőzök fel az ölébe, nagyon szeretem!:-)
Féluton akkora zuhé kapott el bennünket, hogy éppcsak be tudtunk menekülni egy fedett átjáróba. Igazi felhőszakadás volt, úgy ömlött, mitha dézsából öntötték volna. Majd 20 percig dekkoltunk itt, közben falatoztunk a fincsi, már hagyományossá vált sajtos poginkból, szóval jól éreztük magunkat.:-)
tovább(15 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Ekerülve a 19.-et

2007.01.18. 22:13módosítva: 2007.01.19. 18:11
Tennap betöltöttem a 19. hómat és ezúton is mindnyájatoknak szívből köszönöm, hogy gondoltatok rám ez alkalomból is és elhalmoztatok jókívánságaitokkal!:-D
Kristóf barátomnak külön köszönöm a "titkos küldeményt", melyet frenetikusan sikerült pont a hófordulóm napjára időzíteni, és a két "titkos" CD (Zeneovi és Micki Mackó albuma) igencsak nagyon örömömre szolgált!:-D;-) Ma pölö egész nap a kis pufók, piros pólós medve albumát hallgattam!:-D

Leltárt most nem készítünk a tudományaimról, hiszen aki olvassa a naplómat, mindent tud rólam, meg különben is annyi mindent tudnék írni - minden szerénytelenség nélkül peesze;-) - hogy úgyse olvasnátok végig!;-)

Inkább arról írok, hogy a legutóbbi bejegyzésem óta rengeteg csudijó dolog történt vélem, de egy rettentő rossz élményben is volt részem.:-( Ez pediglen mai esemény, mikoris harmadik időpontban már, megkaptam a betegségem miatt elhalasztott másfeledik évre esedékes szurmányt. Hát mondanom sem kell, jogosan kaptam meg jónanámtól, hogy én vagyok a "katonája", mármint "anyámasszony katonája", merthogy bömböltem, de úgy férfiasan ám, úgy Mátéságos módra!:s:$;-)
Persze a pánik csak az esemény alatt tartott, utána mintha elvágták volna, még kedvesen integettem is a dottornénimnek kifele menet.:-D Hát igen, örömködésem nem alaptalan, hiszen 6 éves koromig nem bökdösnek már!;-)

Na de a jó dolgokról is essen pár szó, vázlatszerűen peesze, merthogy vót ám sokaság!;-)
Kijutott nammamákból és nappapákból meglehetős jól eme pár napban. :-D
Kedden délelőtt Ági mamókám társaságát élvezhettem, óóóóriásit jáccottunk! Állandóan lefelé húztam magam mellé, mondogatva, hogy "nűni", ami azt jelenti "Mami gyere ülj le ide mellém!", és így építettük fel a vasutat és a garázsokat az autóimnak.:-D
Szerdán Ibike mami imádott lencsefőzijét ebédeltem, pöriveeeel! :p Nyam-nyam!:-D
Este Zoli papásan telt, megint sok-sok mókával! A papát is teljesen bele tudom vonni a berregésbe és kocsikázásba, ő is nagyon szereti az autókat. Itt maradt az esti pancsira is, megdicsért, hogy milyen klasszul össze- meg visszaszedtem magamat így a betegségem után, és szerinte nagyon izmos is vagyok!;-)
Ma Imre papás estém volt, megint zenélős kedvünk kerekedett, zongoráztunk! Kétkezest, illetve kéccer kétkezest jáccottunk a pappapával!:-D


Minden egyéb történés a megszokott mederben zajlott, jókat eszek, jókat alszom és hát igencsak vidámkodós és huncutkodós vagyok folyton s folyvást!;-):-D
tovább(19 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Kinövőben a beszélőkém....

2007.01.16. 15:06módosítva: 2007.01.16. 15:13
..olyan szinten, hogy minden napra beújítok egy vagy két új szót!;-)
Tennap, példának okáért a "pisze" szóval nyitottam a napot, erre nanám teljesen felbuzdulva pisze babának kezdett el hívni. Én is bepróbálkoztam eme két szó együttes kiejtésével, de nekem "pipe baba" lett belőle.:s

Na de van mááásik....délelőtti óóóóriási séta a nagy tavaszban - erről még később - nagy fák látványa, melyre jónanám eképpen hívta fel figyelmemet: - Nézd csak Máté, milyen nagyra nőtt ez a fa! - Erre én: - Nő!:-D Innentől kezdve, ha megkérdezi tőlem, mit csinál a fa, én magasra emelem a kezem és azt mondom: Nő! (néha "nó" lesz belőle, de ez a lényegen semmit sem változtat.;-)
Még a tennap újdonságai a "hahó!" és az "ijá-ijá-ó" az Old McDonald című nótából, amit nagyon szeretek, és ha nanám énekli nekem, legalább ezt a refrént én is ismételgethetem.;-)
A legnagyobb előrelépés pedig talán az, hogy tegnap vacsora közben képes voltam "KÉ"rni, nemcsak "mmmm"-ztem!:-D;-) (én ennek örültem a legjobban!-a szerk.)
"ÁÁÁÁÁÁÁÁ!" - ezzel sohasenem volt gondom!;-)

Aztán fontos azt is megemlíteni, hogy próbálgatom összekötni a szavakat. Igaz, ez még meglehetősen kezdetleges periódusban van nálam, de majd belejövök. Valahogy így néz ki: pl. Nanám mondja: -Elmegyünk a nagymamához! - az én reakcióm erre: "nammama, brrrr" - mivelhogy autóval szoktunk elmenni hozzá!;-)
Vagy: Jön valaki hozzánk, megmutatom a Rárómat és hozzáteszem: "pappapa" - ez azt jelenti, hogy a nagypapától kaptam.;-)
Szóval valahogy így néz ki ez a dolog, jelen állás szerint.;-)
tovább(24 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Néhány szösszenet...

2007.01.14. 22:12módosítva: 2007.01.14. 22:17
Még mindig tavaszosdit jáccik az idő, aminek peesze igencsak örülünk, és jókat sétálgatunk .:-D Boldogságom határtalan, mivel nem kell vastagon, úgymond eszkimókásan öltözködni, lekerült a pufikabát, és végre megint elég volt csak egy farmerjaki szimplán mellénnyel.;-) Ma is így indultam, azaz lódultam neki a délelőtti, vagy inkább ebéd előtti sétámnak,
melyet ma kivételesen csak kettecskén, Apával tettünk meg.;-) Ennek oka abban keresendő, hogy nanámat lefoglalózta az ebédke - számomra még mindig csak eccerűen "mamma" - elkészítése.:-D

Mióta normaflórral helyrerakták a pocakomat, egyre gyakrabban emlegetem ezt a szócskát!;-) Legújabb kedvencem, főleg vacsira, de reggelinek is szuper, a fonottkalács vajjal és az "aranygaluská"-nak nevezett ugyencsak kalácsféle ugyancsak vajjal, esetleg némi mézzel.:p

Nemcsak az evőkém, de a beszélőkém is felpörgetőzött a napokban. Ez utóbbinak különösen jót tett az is, hogy napközben már teljes cummancsmegvonást írt elő nanám számomra, amit meglehetős könnyedén viselek.:-D;-) Igaz, az elalváshoz még szükség van "a jó öreg" "mumi"-ra (én így hívom a cumit;-) ), de remélhetőleg egy-két hónapon belül le tudok szokni róla.:-D

:-DDrágaságos barátosnéimnek,
¤¤¤¤DÓKABÓKÁNAK, és DZSENIKÉNEK¤¤¤¤
ma volt a hófordulójuk, nekik szívből kívánunk minden szépségeset és jót is, minden napra vidámságot és sok örömet, kalandokat!;-)
Millijó pusszanat a szépséges pofikátokra lányok! Mátéság;-)
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Megáll az eszem, csak eszem....

2007.01.11. 14:41módosítva: 2007.01.11. 14:44
...csak eszem! Rengeteget! Amióta kigyógyolásztam a betegeskedésből, hihetetlen mennyiségű élelmiszert tezsek magamévá!;-)
Sikerült megkóstolnom a lecsót a minap, kiéztem jóapám szájából úgymod. Úgy kell neki, minek falatozik előttem!;-)
Mindenféle és fajta "mammát" góliáti adagban falok be. Tennap "felnőttnek is elég lenne" mennyiségű spenót csúszott le egy egész virslivel. Mondjuk ez az egyik kedvenc kajám.:-D
Ma tejfölös csirke volt csigatésztával, ebből is elpusztítottam egy "szemernyit"!;-)
Mindemellett nassolok is, hol ezt, hol azt: hol "popi"-t, azaz ropit rágcsálok, hol csokikát majszolok, vagy csak eccerűen külön adag sonkás szendvicset rendelek.;-)
Úgyhogy lassacskán kezdem visszanyerni versenysúlyomat!;-)
Na jó, egy kudarcélményem is volt, illetve nem nekem, hanem nanámnak.:-( Újra bepróbálkozott a kakaóval, de ez sajnos még mindig nem jön be nekem. Csak belenyaltam és máris jeleztem, köszi, nem kérek többet.:-(:s Pedig Dani bátyómnak még most is az egyik kedvence ez az itóka.:s

A kedvem már rég a régi, csibészkedésben sincs hiány. Pár napja egy óvatlan pillanatban sikerült lelapoznom a szobámat ... a pelusaimmal.;-) Naná, hogy nanám irtó büszke volt rám!;-)

Sorra jönnek az új szavak is a repertoáromba, ilyen pölö az "oké!"
A tegnap reggeli játék közben nevén szólítottam a kukásautómat, azaz "kuká"-nak hívtam.:-)
Ha véletlenül elesnék, ami most már egyre ritkábban fordul elő, akkor sem kesergek, egyszerűen "poppá!"-zok, azaz hoppá!-zok egyet, felállok, lesöpröm a tenyeremet és megyek tovább.;-)

Ági mamókám megtanította nekem, hogyan gondolkodik a Micki Mackó!:-D
Hát így!

*************Drágaságos Balu Mesterünknek ezúton is NAGYON BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNUNK;-):-D, Marci Manó barátomnak pedig BOLDOG HÓFORDULÓT!:-D:-D:-D*******************
tovább(17 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Fejlemények...

2007.01.08. 21:42módosítva: 2007.01.08. 22:13
Nanám lustaságossága és mindenmássaltörődömsége, a naplómmal meg nemtörődömsége miatt sok érdekes információ merült majdnem a feledés homályába vélem kapcsolatosan.
Ennek köszöhető(?) az is, hogy én is csak jelentős fáziskéséssel jutok hozzá babarátaim kalandjairól szóló információkhoz!:-(:s
De mostanra már kifütkésztem nanám eme hébehóbairkálós hóbortját, és lejegyzetelem napközben a fontosságokat, és mostand ezekből a széljegyzetekből mazsolázgatok:

Talán a legfontosabb esemény feljlődésemre vonatkozóan, hogy konkrétan felismerem a piros színt! Ha nanám piros autót kér, én választok egyet az "ezerből" (rengeteg autóm van, Dani bátyóm teljes mecsboksz gyűjteményét megörököltem, mely több év gyűjtőmunka eredménye!:-) ) és már viszem is!:-D És minden egyéb helyen felismerem a pirosat! Karácsonyi ajándék gyanánt kaptam egy zenélős bocit a hármasiker uncsitesóimtól, most ezzel szeretek nagyon jáccani. Ezen is van két piros dolog, egy csengő és egy gomb.
Nekem nem okoz gondot itt sem a piros gomb felismerése!:-D Már a zöld és a sárga színeket is fel-felismerem, a többi még nem megy, de ami késik....;-)

A felnőttek ide-oda vezetgetésének is nagy mestere lettem! Mindenki engedelmeskedik nekem;-) Tennap este megfogtam nanám naciját és húztam befele a szobába, közben ellenkezést nem tűrő hangon utasítottam is, hogy "be!" "be!" ;-) És bejött velem, természetesen!;-)
De ha azt szeretném, hogy Dani leüljön mellém és meséljen (mert mostanában soxor mesél nekem és saját kútfőből ám! Nem könyvből! Csak úgy!;-) ), vagy autózzon velem, akkor ugyancsak gatyahuzogatós módszert bevetve közlöm vele, hogy "nűni!", azaz ülni, tehát ugyanmá tegye le a hátsó felét és foglalkozzon velem!;-)

Egyre többet beszélek, azaz inkább csak a szám jár, de az szinte egész nap!;-)
Kedvemc mondókám a "dí-dá-dú, te vagy az a nagyszájú!", ami az én tolmácsolásomban így hangzik: "dí-dá-dú, jeje juja mmm áúúúú" ;-) Úgye klassz?:-D

Ja, és még annyit, hogy pénteken reggel, mielőtt Dani suliba indult, gondoltuk bohóckodunk egyet, és ez pont a konyhában jutott eszünkbe. Dani gatyóját megmarkoltam, bújkáltam mögötte, jókat röhögcsélve közben, de meglett a böjtje, mert Dani térült-fordult, én meg centrifugális erő rásegítésével frankón lefejeltem a mosogatógépet.:s:'( Ezen kívül több baleset nem történt velem.:-D

Mára asszem ennyi elég is lesz a jóból, holnapra is tartogatok egy-két - ahogy Dani bátyóm mondaná - "ínycsiklandó" sztorit.
Good night everybody!;-)
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Még a tennap

2007.01.05. 21:54módosítva: 2007.01.05. 21:55
Még a tegnapi napon történt, mégpedig délutáni szundim után, hogy meglátogattuk dédimamámat - aki képzeljétek a 87. évét tapossa - és egész úton odafele egyfolytában ezt mondogattam: dédi, dédi!:-D Ugye milyen édi! Aztán persze már nem voltam ilyen nagylegény, amikor odaértünk és megláttam, egyből nanám háta mögé kellett elbújnom, attán meg az öléből sem akartam eltávozni, úgy kemény 5 percig.:s Ennyi kellett a feloldódásig, utána már nem volt semmi gond, mindent felderítettem a dédike szobájában és fél napi kexkészletét magamévá tettem!;-)

Ezután átmentünk Ági mamókámhoz, ahol elfogyasztottam kissé megkésve a joghurtadagomat és sikeresen kirámoltam mindent a "jáccós" szekrényből, ahol még olyan kincsek is vannak, amikel anno Dani bátyóm jáccadozott!;-)

Hazaérve szinte ott folytattam, ahol abbahagytam, azaz óriási kirakodóvásárt rendeztem a nappaliban.:-D
A legújabb kitalálmányom, hogy a sárga hídon (Ági mamókám rendelt nekem egy kisvonatos játékot a Jézuskától, annak egyik eleme ez a híd!:-D ) áttolom az autóimat.:-D De mindet ám!;-) Már amelyik átfér...peesze...mer' van olyan igennagyon széles is...az nem megy át.:s De így is szinte beterítették a kanapét a járgányok!:-D

Még el kell mondjam, hogy amióta kilábaltam a betegeskedésből, nanám szerint igazi kis "bélgép" lettem.;-) Azaz csak ennék és csak ennék szakvánba!:-D Ez jó! Nem győzöm úccse bepótolászni a leadott dekákat!;-)
Tennap és tennapelőtt új ízélményt hozott az életembe a lencsefőzelék!:-) Gyerekek! Hogy az milyen finom!:p Ha el nem fogy, talán még most is azt enném!;-)
Attán már nem csak teát vagyok hajlandó inni! Felkerült az itóka-repertoárra a gyümölcslé, mégpedig az ananászos-narancsos-almás és az epres-almás-málnás.:-D:-D:-D Ez is olyan dolog, hogy ha a béka megélne a gyümilében, bittos nőne a pocomban legalább egy, annyit képes vagyok megvedelni ezekből a fincsi nedűkből!:-D:p
Ja, és hát a lényeg kéremszépen! A csokiiiii! Igen-igen-igen!:-D Már ebéd után is kérek egy kis nasi gyanánt, kihagyhatatlan!:-D:p
tovább(13 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Móka és kacagás

2007.01.04. 22:14módosítva: 2007.01.04. 22:16
Hamagyorsan deizibe megemlékezés az elmúlt 3 napról:;-)
Kedden (01.02.) délután kedves vendégünk volt Kispeti, szüléim keresztfia, aki most múlt 16 éves és szerintük annyira kamasz (bár , hogy az mit jelent nemtom) hogy csak na! Én nem bántam, szerintem irtó jó fej!:-D Igazi jáccódás nemigen volt véle, mert valahogy nem volt merszem kezdeményezni, csak kekeckedtem és huncutkodtam!:-D

Szerda (01.03.) kicsit szomorkásos is volt a nagy vidámság mellett, ugyanis utolsó esténket töltöttük el közösen Ibike kerianyummal, Joachim keriapummal és Cornelius uncsibratyómmal.:-( Ma utaztak haza délután, és legközelebb csak Húsvétkor találkozunk.:-( )
Na de nemigen akaródzott ám nékünk belemélyedni a szomorúság és bánat mocsarába, hanem minden közös pillanatot kihasználva igencsak jót jáccottunk!;-)
Ibikével azt találtuk ki, hogy ő a fejére tett egy kicsi, hatszögletű milkás dobozt, ami egyébként teljesen úgy nézett ki, mint egy kis kalapka.;-) Aztán mindenféle vicces hang és mókás grimasz kíséretében lepottyantotta a fejéről legalább százszor, és minden alkalommal óriási gurgulázó kacagással örömködtem neki, annyira teccett!:-D Hát télleg nagyon jó móka volt! A család többi tagja meg azon nevetett, hogy én hogyan nevetek és még a könnyük is kicsordult, annyira édes voltam!:-D;-)
Ennyire nagyon vidámkodtam, sőt még jobban is!;-):-D:-D
Attán volt még foci a fiúkkal, Danival és Konival, és irtóra rendik voltak, nem taszajtottak fel, sőt még gólt is rúghattam!:-D Na, mondanom se kell, hogy eközben is volt kacagás rendesen!;-)

A mai, azaz csütörtöki nap legjobb híre számomra, hogy nem kaptam meg másodszorra sem a másfél évemnek kijáró szurmányt!:-D A dottornénim szerint valszeg még a jövő héten is megúszom, merthogy amíg teljesen fel nem erősödök (még ennél is jobban???;-) - a szerk.) addig még a legyengített "támadókból" senem kaphatok!:-D:-D:-D
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az első napok...

2007.01.03. 15:10
...már remekül teltek, mindenféle kellemetlenségtől mentesen.
A szilveszter éjszakai nagy élményem teljesen véletlenül érkezett, mikoris hajnali 1 óra magasságában elkezdődött a "nagy" vagy mondhatjuk "hivatalos" tüzijáték a városháza mellett, plussz itt a közelünkben is durrogtattak rendesen. Így engem is sikerült felébreszteni, de legalább én is végignézhettem az ablakból ezt a csdálatos égi tüneményt!:-D Nagyon-nagyon teccett, csak ámultam és bámultam, attán valami oknál fogva, hogy milyen megfontolásból nemtom, de "fá"-nak tituláltam azokat a fényesen villódzó, mindeféle színben pompázó fénycsóvákat, ráadásul el is akartam őket fújni!;-) Nanám jót mulatott rajtam!:$

Az év első napján én nagyon vidáman ébredtem, az ősök azonban kissé álomkórosan és maradtak azok is egész nap. Csak azért nem sikerült időben ágyba kerülniük, mert Danit várták haza, aki a szomszédban bulizott attán meg a tüzijátékra mentek ki a barátaival. Én még ezt a szilvesztert kihagytam, de idén én is bittos bulizok majd egy jót!;-):-D
A hétfő a vendégeskedés jegyében telt, délután unokatesóim, Alexa, Barbi és Szabi jöttek be hozzánk, természetesen teljes szülői és nagymamai kísérettel. :-) Ági mamókám is bejött hozzánk, sőt Imre papám is átjött, úgyhogy nagy hirtelen 12-en népesítettük be lakóteret. Nem semmi nyüzsgés volt, elhihetitek!;-):-D
Találjátok ki, melyik játékomnak volt a legnagyobb sikere az ikrek körében? Hát peesze, hogy Ráró örvendett a legnagyobb érdeklődésnek, mindegyikük felült rá és hosszan lovacsláztak!;-)
Este még Ákos barátomék jöttek át, nagyon örültem nekik, majd kiugrottam nanám kezéből, amikor Ildit, Ákos nanáját megláttam!:-D Míg szüléink cseverésztek és koccintottak az új esztendőre, mi feje tetejére állítottuk a lakást, ami már amúgy is eléggé szanaszét volt esve a korábbi "ikres" látogatás következményeként.:s:-D;-)
Én természetesen Ildin lógtam egy sort, Ákost ez különösebben nem zavarta, vidáman majszolgatta ő is a pupit, azaz ropit.;-)
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az év uccsó napja elérkezett...

2006.12.31. 16:15módosítva: 2006.12.31. 16:17
....és végre elmondhatom, hogy meggyógyeszoltam...remélem...hogy az új esztendőbe nem viszek át semmilyen bacit se vájruszt!;-)

Mielőtt eme fórumon is elhangzana újévi köszöntőm, pár sorban megemlékezem az elmúlt napok eseményeiről, mi is történt a legutóbbi bejelentkezésünk óta.

***Hétfőn este jött hozzánk Zoli papám, neki köszönhetem a fantörpikus Ráró lovacskámat. :-D Ezen felül az is boldoggá tette ekkor már eléggé megviselt lényemet, hogy Zoli papa mindig rengeteget mókázik nekem és velem, és most is teljesen fel tudott vidítani!:-D
***Kedden Ági mamókámnál ebédelt a siserehad, azaz mi. Azaz most csak a galád család másik három tagja, mivel én ekkor még javában hánykolódtam. Pedig köztudottan Ági mamim húslevesénél nem ismerek jobbat, most azonban még ez sem maradt meg bennem.:-(
***Szerda délelőtt Kati néném és Dominik uncsitesóm jöttek el hozzánk, tőlük is szép ajándékokat kaptam. :-) Délután ismét viszontláthattam Ági mamikámat, nem bírta tovább egy napnál sem látásom nélkül!;-)
***Csütörtökön délután volt az első igazi sétám, mivel kétnapig ki sem mozdultam itthonról. Most pedig felsétáltunk Ibike keresztanyumék szállásához és náluk töltöttünk két szépséges órát.:-D Ezen a napon már megmaradt bennem a kajcsi, jól be is kajoltam mennyei sajtos pogiból ott náluk!;-)
***Pénteken sikerült átérnünk Ibike mamámhoz és Imre papámhoz, most végre megcsodálhattam az ő csodás karifájukat is. De a látogatás igazi aprópója a fincsi ebédke volt, amit drága Ibike nammamám direkte nekem címzett, annak nagy örömére, hogy végre tudok megint enni. :-D Ettem is, degeszre tömtem magam a mami tökélyre fejlesztett csipetkés borsóleveséből, és pár falatka fasírt és kumpipüré is lecsusszant!;-)
***Szombat délelőtt ismét sétiztünk egyet. Amíg nanám gondoskodott a betegeskedésen folytán jócskán megcsappant pelus- és popitörlőkészleteink feltöltéséről, én és apu meglátogattuk a kiskacsákokat a Rábaparton, kívántunk nekik is boldog új évet!;-)
Délutáni szunnyanatom után Zoli papával találtam szembe magam, aki újévi jókívánságaival és némi borocskával jött, bár ez utóbbi csak az ősöket villanyozta fel, engem nem annyira!;-)
***Elérkeztünk a mai naphoz, mikoris legjobb barátainkkal, Bözsikével, Zozival és két gyerkőcükkel, Dominikkal és Benedekkel költhettük el az év utolsó ebédjét, és tölthettünk el néhány kellemes órát itt nálunk.:-D

Már csak pár óra, és 2007-et írunk!
Ezúton is szeretnék a következő, jól ismert és kissé átköltött versikével NAGYON BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNNI minden szeretett babarátomnak és családjának!:-D

:-D:-D:-D Kicsi vagyok, lóra szállok, :-D:-D:-D
:-D:-D:-D onnét egy nagyot kiáltok, :-D:-D:-D
:-D:-D:-D hogy mindnyájan meghalljátok, :-D:-D:-D
:-D:-D:-D Boldog Új Évet Kívánok! :-D:-D:-D
tovább(18 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Elmúlt a Karácsony...

2006.12.28. 23:04
...és ma már elmondhatom, hogy túl vagyok a nehezén. Tegnap derült ki, hogy salmonellás voltam, azaz vagyok. Erre senki sem számított, még a dottornénim se! Csodával határos módon nem kerültem kórházba, hála Istennek!
Nem akarok senkit traktálni a részletekkel, elég, ha mi emlékszünk rá, azaz jobb is, ha elfelejtjük.

A sok aggódás mellett a szülők és a család részéről, valamint a sok kellemetlenség mellett, amit átéltem, számos szépséges és emlékezetes dolog is történt ám velem!
Gondolom mindnyájatok számára nagy meglepi volt ez a Karácsonynak nevezett különleges időszak!
Mennyi szépséges ajándékot kaptam! Ráadásul, most, hogy betegeskedtem, duplán, sőt triplán a kedvembe akart mindenki járni!:-D;-)
A legnagyobb ajándék talán mégis az volt, hogy a keresztszüleim is velünk töltötték a Szentestét, és még pár napig örülhetünk egymásnak.

Naszoval ajcsik! Thomas mellé megkaptam Henryt, a zöld gőzmozdonyt, és további két, vonatos játékot. Kaptam két szupcsi mesekönyvet is, egy Disney könyvet, mely természetesen Mici mackó kalandjairól mesél, és egy 3 dimenziósat, amiben mindenféle vízi állat található Ha kinyitom a könyvet, pölö a kroki kinyitja a száját, a teki olyan, mintha úszna, stb. Nagyon tetszős, bár nanám kicsit fél, hogy hamar leamortizálom majd.;-) Gazdagabb lettem egy csodapizsamával is.
Saját hintalóval is büszkélkedhetek, akinek még neve nincs, de nyerít, prüszköl és a farkát meg a száját is mozgatja közben. Nagyon bírom!:-D
„Szerelem” első látásra!:-D

Sajnos a finomabbnál finomabb étkekről le kellett mondanom, napokig szinte semmi nem maradt meg bennem. Az egész haccacáré – mármint a salmonellás – múlt héten csütörtökön kezdődött. Pénteken adtuk be azt a bizonyos mintát, de eredmény csak tegnapra lett - mert ugye az ünnepek - és hát ez volt az, amire nem gondolt egyikünk sem. :o Még a köjálos néni is kint volt nálunk tennap faggatózni, hogy vajon mitől, meg kit hogyan érintett a családban és tünetek meg miegymás. :o
Ma volt az első napom, hogy minden, amit bepakoltam a pocimba, az benne is maradt. És ma már tényleges étvágyam is volt. Már két napja a pocim is megunta a jövés-menést, ami már nagyon aktuális volt, ugyanis többnyire csak kóvályogtam, mint az őszi légy és jócskán meg is csappantam!:-( Amúgy se voltam egy "vastag" gyerkőc, most valszeg a szél is elfújna, mint szegény Malackát tette!:o:s
Mivel ennek a makacs bacinak nincs orvossága, meg kell várni, hogy magától távozzon, csak ki kell tartani. Mégpedig vasárnapig, ugyanis 10 nap a teljes gyógyulás ideje.

Köszönöm mindenkinek a sokaságos gyógypusszancsot, most már télleg, de télleg meg kell gyógyeszolnom!:-D:-D:-D
tovább(15 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A KARÁCSONY

2006.12.25. 21:37módosítva: 2006.12.25. 21:41
Hát elérkezett végre ez a csodás ünnep, szent Karácsonyunk!
Kis életem eddigi talán legnagyobb csodája!:-D

Igaz, nem sok reménységgel futottunk neki az ünneplésnek, némi szomorúság és már majdnem elkeseredés vegyült az örömünkbe, hiszen el nem múló, sőt rosszabbodó betegségemmel küszködtünk, küzdöttem és sajnos a család szinte minden egyes tagjának is szerzett igencsak kellemetlen pillanatokat egy közismert, miértisnepontmost garázdálkodó vájrusz!

Ők, a nagyok, egy-egy nap alatt túl voltak minden kínon, én pedig talán mára mondhatom el, hogy túl vagyok a nehezén. :-( Kijutott hányódásból, heves lázadozásból és bizony a pocakom is jövősmenős lett de frankón. :-( 3 napig szinte semmit se voltam hajlandó enni, némi "pupi", azaz ropi kivételével. Úgyhogy a "nagy" ünnepi vacsiról is le kellett mondanom, gondolhatjátok.:-(
Ma már megmaradt bennem a kumpipüre, este pedig kénytelen voltam megkóstizni a halászlét, mert nagyon megkívántam Dani bátyómtól, olyan jóízűen falatozta! Nekem is ízlett, fincsi:p!

Sajnos csak most jutottunk el odáig, illetve idáig, hogy MINDEN KEDVES ÉS NAGYON SZERETETT BABARÁTOMNAK *CSODÁS* ÉS *VARÁZSLATOS* KARÁCSONYT KÍVÁNJUNK!
Talán még nem késő, de hisszük, hogy meg is adta és adja mindnyájatoknak a Mindenható ezt a kivételes boldogságot és örvendező lelkületet, amit csak ilyenkor érez igazán az ember fia és leánya!:-D

További szépséges ünnepet!
:-D:-D:-DVidámságot, örömet, szeretetet!:-D:-D:-D

Ui: Ezúton is szívből köszönjük Nektek a kedves szavakat, a karácsonyi jókívánságokat és mindazt a szeretetet, amit nap mint nap megtapasztalhatunk részetekről! :-D
Köszönjük, hogy vagytok nekünk, még ha sokatokat nem is ismerünk személyesen. A szeretet azonban összeköt bennünket!:-D
tovább(15 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

12.21. Hányódok...:-(

2006.12.21. 20:58módosítva: 2006.12.21. 21:06
A mai napom katasztrófálisan kezdődött, sikeresen beleraktam jónanám tenyerébe az iccaka folyamán bennem felgyülemlett slejmos trutyit. Tudom, hogy ez nem éppen guszta, de ez van! És ez még nem minden!:-(
Nem csak a kezébe, hanem mellé és alá, szóval az egész ágyamat rendbe kellett vágni, a pizsimről nem is beszélve, amin csodás zöldessárga foltok éktelenkedtek eme mutatványomat követően.:-(

Aztán nanám mindenezek ellenére - ostoba módon, mint aztán kiderült - úgy gondolta, hogy reggelizzen meg ez a gyerkőc, aki evett is, a sztracsis tejpépadagjának feléig el is jutott, majd ezt követően három, közel egyforma intenzitással kitörő sugárban ki is bocsátotta magából!:-)
Öltözés 2odszor, mosakodás, etetőszék asztallapjának letakarítása...:-(
Ennél a pontnál már sejtettük, hogy valami nincs rendben a gyomrommal úgyhogy kaptam egy kis "pupi"-t, azaz ropit (csak én így hívom! Jó nem?;-) ) rágcsának. Icipici tea bevitelét is megkíséreltük; amint bement, már sietőzött is kifele.:-(
Öltözés 3adszor, szőnyegről a három dekoratív folt eltávolítása...:s

Dél környékén már nagyon fáradt voltam, nanám berakott az ágyikómba, hogy pihenjek és kaptam egy kis teát....mivel irtózatosan szomjas voltam, úgy kb. 1 decit lehúztam, és ezt nem kellett volna...ennek is sürgős dóga akadt idekinn...
Öltözés 4edszer, ágyregeneráció másodszor... és itt fogyott el nanám cérnája, dottornénit hívta, a dottornéni mondta menjünk le...lementünk, megnézett és dedalon kúpot írt fel. Szerinte nem vagyok beteg, aminek örülünk, de ez a hányódás, ez ne lenne...:-(
Ebédet nem ettem, tulképpen szinte semmit se vettem magamhoz egész nap, a folyadékon kívül. Na jó, egy fél zsömit és három falatka melegszenyót leerőltettem...Nanám meg aggódik, mert amúgy sem vagyok egy vasgyúró alkat, most estére meg még véknyábbnak látott. :-(:s Csak "kis pálcikám"-nak hív, most szóljatok hozzá!;-)
Még szerencse, hogy a nózámat egyre kevesebbszer kell színyózni...:-)
Tennap még ilyen vidáman beszélgettem a keresztanyummal telefonon, fürcsi után. :-D Ugye a séróm egyedülÁLLÓ?;-) Nana szerint olyan vagyok, mint Pumukli!;-)

¤¤¤¤¤¤ Tomika barátunknak sok*sok örömet, boldogságot és vidámságot kívánunk névnapja alkalmán!:-D ¤¤¤¤¤¤¤
tovább(16 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

12.20. Zaklatott nap

2006.12.21. 20:37módosítva: 2006.12.21. 20:40
Tegnap a zaklatott éjszaka után zaklatott nap következett. nem elég, hogy éjszaka sem tudtam rendesen aludni, kétszer is fenn voltam fél 3 és fél 4 magasságában, a kettő között röpke 10 percet sikerült aludnom. Ennek legfőbb oka az volt, hogy új köptetőt kaptam, és az biza' szaggat felfele de rendesen, és hát köhögök, nagyon.:-( Hogy ez milyen katasztrófális, ne tudjátok meg!:-( Még nanámhoz is odakéretőztem egy kicsikét vígasztalódni.:s
Az előző köptetőszert le kellett cserélnünk, mert egyszerűen nem bírtam lenyelni. Egyszer hánytam is tőle, másszor meg majdnem. Közte pedig a teámba tette nanám, de úgyse kellett. Ez a mostani meg brutális..

Nos, napközben meglehetős nyűglődős voltam, a délutáni alvásom is csak másfél órásra sikeredett, pedig roppant fáradt voltam. Visítva ébredtem és még sokáig utána nyüsziztem és nyafogtam.
Még szerencse, hogy estére jól elfáradva fürcsiztem ez nagyot, közben óriásit jáccottunk Danival, bohóckodtunk, fröcsköltünk, nagyokat nevetgéltünk, merthogy Dani mindig figurázik nekem, meg vicces hangokat tud produkálni, ami nekem nagyon teccik.:-D
A nagy jókedvünket lehűtendő, apu eccercsak behozott egy hógolyót!
Ugye mondanom sem kell, hogy totál meglepődtem és először nem is tudtam mire vélni ezt a fehér, hideg izét.:o:-D (Mielőtt megkérdeznétek, hogy honnan varázsolta elő ezt apu, elárulom, hogy a leolvasztott hűtőszekrény fagyasztójának jégtartalmát használta fel.:-D Ugye milyen leleményes az én apukám!;-) )
Na, attán ez a golyó beleesett a vízbe és gyorsan zsugorodni kezdett, és akkor én gyorsan kikaptam onnan, de mivel nagyon hideg volt, megint beledobtam a vízbe.:s És hirtelen eltűnt...sajna...de Dani megígérte, hogy ha végre esik igazi hav akkor sok ilyet gyúr majd nekem, és meg is tanítja a hógolyókészítés csínyját-bínyját! Már alig várom!;-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

12.19. Szuri vagy nem szuri...?

2006.12.19. 22:35módosítva: 2006.12.19. 22:37
A tegnapi napom eléggé uncsira sikeredett, illetve úgymond semmi külcsi nem történt vélem. Nanám már tesz-vesz rendületlen, én meg irtó rendi vagyok és hagyom!;-)
Még segédkezek is a takarításban, ha kell, kidobom a szemetet - néha a cummancsomat is, vagy egy-egy aptóbb játékomat is - a szemetesbe, és porszinyózni is besegítek, hiszen ki szelídítené meg a porszinyót, ha nem én!;-)


Ma kaptam volna a másfél évre esedékes szurmányomat, azonban még mindig nem vagyok egészségesnek mondható, sőt, már köhögni is elkezdtem, így a dottornénim és Nanám megegyeztek, hogy csak januárban böknek meg.:-D Húúúh, ezt monstand megúsztam!;-):-D
Egyébként pozitív dolog, hogy a fülem teljesen rendbejött, a torkom nem piros és a tüdőmmel is minden rendben, csak hát az orrom folyik még és ez a köhögés....:s:-(
De bizakodunk, hogy Karácsonyig teljesen felépülök! :-)
A rengeteg jótékony gyógypuszkót ezúton is nagyonságosan köszönjük, a hatásuk nem maradt el!:-D

Az étvágyam fentiek ellenére a maximumon van, melynek köszönhetően ma egy felnőtt adag spenótot vágtam be ebédre egy egész virslivel! :p Ez az a kajcsi, amibe bele tunnék fulladni!:-D
Teli pocakkal ma is óriásit horpasztottam, bár a tennapi 3 órás szundit nem múltam felül.

Alvás után már csak a játék maradt, Danival is sokat bohóckodtunk. :-D Attán Imre papám jött át a szokásos esti látogatását megtéve, és utánozta nekem a tuba hangját. És amikor azt mondta: Ugye milyen mély?(mármint a tuba hangja) én egyből utánamondtam, hogy "mély". :-D
Igen, elkezdtem utánozni a hallott szavakat, de Nanám nagy bánatára sajnos csak eccer mondom ki őket....egyelőre!;-)
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

12.17. Másfél éves lettem!:-)

2006.12.17. 14:22módosítva: 2006.12.17. 14:24
Először is köszönjük szépen a sok aggódást és gyógypuszkákat nektek!
Talán a jövő hétre már teljesen rendbejövünk, bár nálam egy nap még többször ügyködik az orrszívó-szörny:@, akivel lassan, de csak nagyon lassan, megbarátkozok. Ez azt jelenti, hogy már nem kapálózok kézzel-lábbal, amikor nanám közelít felém vele.:s
Egyébként ő is sokkal jobban van már, a kutyaugatást tegnap már egyáltalán nem utánozta!:-)

A napjaink a dáthával és annak vonzataival való küszködés mellett, sok jövés-menéssel és tevékenykedéssel teltek. Mindemellett nagyon lefoglalom mostanában nanámat, valahogy olyan bújós lettem, és szeretem megint, ha felvesz a karjára és megszeretget.:-D Mindezek okán nem jelentkeztünk sokáig, és sajnos nem jutott idő a naplóitok olvasgatására sem. :-(
De azért szép lassan megpróbáljuk bepótolni a lemaradásainkat, bár a jövő hetünk is meglehetősen sűrűnek ígérkezik. Gondolom, ti is így vagytok ezzel, így Karácsony előtt...:-)

Nálam talán a legnagyobb előrelépés, ami a múlt hét eseményeit illeti, hogy nagyon beindult a beszélőkém, minden nap mondok valami új szót, és ez boldogsággal tölti el a családot! Épp itt volt az ideje, hiszen ma töltöttem be a 18. hómat, azaz
:-D:-D:-D****MÁSFÉL ÉVES LETTEM!****:-D:-D:-D
Ennek örömére nanám összeállított rólam egy új fotóalbumot, melyben az elmúlt 1 hónap legjobb képeiből mazsoláztunk.:-D;-)
http://www.babaszoba.hu/services/albums?alid=22140

Nos, mit is mondhatnék, rohan az idő. És én növögetek rendesen, jelen állás szerint magasságom 85 cm és úgy kb. 12 kilót nyomok a latba. Nanám szerint igazi dalia vagyok!;-)
Jelenlegi szótudományom a teljesség igénye nélkül:
Fa, néni, dédi, nínó-nínó, pupu (ez a tevét takarja) cici, citta (ez a cica), sitata (vonat), na! (csak úgy!), te (rád mutatok és neked mondom!), dí-dá-dú (a mondókából), busz (néha bisznek sikerül), tütü (autó), bibi (seb), báába (lába valakinek), páápa (lámpa), tata (hinta), titta (tiktak óra). A papappa (nagypapa), mammama (nagymama), Dadi (Dani) és nana (anya) szavak már nem számítanak újdonságnak, de feltétlenül a szókincsének részét képezi! És elég gáz, de aput is papapának hívom!:s
Sok állatot ismerek: vava=kutya, citta=cica, töftöf=kismalac, gyígyí=ló, búúú=boci, pápa=cápa, bááá=bálna, búa-búa=még mindig brumma-brummát jelent és még mindig a mackót, leginkább a Micit takarja. Ja, és tegnap fürcsi közben egyszer kimondtam nanám nevét, azaz "Móni". Lehet, hogy véletlen volt?:s;-) És Dóka barátosném nevét is gyakorlom rendületlen, Kókáig jutottam, de dolgozok rajta!;-)
A fantasztikus tudományhalmaz részletezését most mellőzném, hiszen ti, akik olvassátok a naplómat, úgyis mindent tudtok rólam. :-D;-)
Nanám azonban azt mindenképpen szeretné kihangsúlyozni, hogy így másfél évesen, már tényleg mindent megértek, és tökéletesen ki tudom fejezni és peesze érvényre is juttatom az akaratomat.:-D ;-)

Az elmúlt pár napról dióhéjban: Volt játszóterezés, hintázás, séta és levélkupacok szétdöngetése a ligetben. Rájöttem arra is, hogy miként műxik a bébitaxim, már tudom hajtani a lábammal és kormányozni is!:-D
Szívesen nézegettem az egyszervolt.hu kárókatonáját és mindig jól szórakozom a ponty és a pinty történetén.:-D
A tegnapi vacsora közben apum megkóstoltatta velem a "pirosarany" ízét! Nagyon fincsi volt, teljesen extázisba estem tőle és csak kértem és kértem méééég!;-)
Ha már az evészetnél tartunk, megjegyzendő, hogy már majdnem a teljes csokimennyiségemet felfaltam, amit a Télapótól kaptam! Na jó, azért Dani is besegített egy kicsit, ne csak az én fogaim lássák kárát a sok nasinak.;-) Bár hozzáteszem, annak ellenére, hogy a bratyó is imádja az édességet, egyetlen rossz foga sincs!:-D
Na, lássuk csak, mi van még ebben a zacsiban?
Karácsonyig egész bittos mindent felfalunk, akkor meg jön a sok fincsi sütiiii!;-)

*****Kívánunk Nektek áldott várakozást és boldog készülődést!:-)******
tovább(17 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

12.12. Betegség!

2006.12.12. 20:40
Tegnap azt hittük, mi kis naívak, hogy egy nap alatt lezajlott a takonykórom. Na, hát nem eszik ám olyan forrón a kását!:-(
Mára bebizonyosodott, hogy egyáltalán nem vagyok egészséges sőt!
Köhögni nem köhögök...az orrom tartalmának állaga már a sűrű kategóriájába soroltatott és a színe, hát...nem a legbíztatóbb.
Nanám úgy gondolta, azért megmutat a dottornéninek. Ebben az elhatározásában az is megerősítette, hogy meglehetősen sokat nyűglődtem egész nap, délután elaludni sem tudtam, csak sírtam és sírtam és hisztiztem.:-( :'(
Nos, a délutáni vizsgálaton - amit most sokkal jobban viseltem, mint a múltkor és csak egy picikét sírtam, amikor a dottornéni ledugta azt a fém izét a torkomra:-( - kiderült, hogy ráment a fülemre ez a trutyi, ami a nózimból is jön, azaz hurutos lett a fülem és valszeg ez fájt, illetve ezért fájt.:-(
Nana is kidőlni láccik a sorból, őt is megvizsgálta a dottornénije.:o A torka begyuladózott, "érdes" a légzése:-D és megint kutyásost jáccik, azaz ugat szakvánba.
Annyi gyógyszert kaptunk, hogy csak na, örültek a patikában ma, majdnem 7ezer pénzt hagytunk ott.:-(

Betegségemmel magyarázható az a hihetetlen felturbózott maxirosszalkodás, amit eddig édesszüléim csak hallomásból ismertek, de ma megtapasztalhatták.;-)
Visszasírták a vasárnapi meghitt, nyugodt pillanatokat, többek között ezt, amikor nyugodtan és átszellemülten ültem az asztalnál, csodálva az adventi gyertyákat.:-D
tovább(16 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

12.11. hétfő - Betegség volt,...nincs!:-D

2006.12.11. 23:06módosítva: 2006.12.11. 23:07
Ma reggelre mintha elvágták volna, megszűnt folyni a nózám! :o;-) Szinte az egész nap zsebkendő és az orrszívó-szörny nélkül telt, csupán estefelé jelentek meg ismét a fényes csíkok a nózim alatt,:o de semmi komoly.:-)
Bezzeg szegény nanám már megint benyalt valami vájruszt, vagy mit, mert ugat mint egy kutya és felemésztett már egy százas papírzsepit.L Lehetőség szerint a jobbikfajta, gyorsan ható gyógypuszákból kérnénk szépen pár adagot....előre is köszike!;-)

Ma megkóstiztam a savanyú ubit! Brrr, először tényleg nagyon savanyúúúúú volt, de végülis bejött nekem!:-D

Egyébként kakaóscsigát is ettem valamelyik nap reggelire - először persze - és nagyon fincsinek találatam!:p A kezembe kaptam egy hosszabb darabot, és naná, hogy keresztbe gyömöszöltem a számba, ;-) hogy még véletlenül se maradjon egy iciripiciri maszatmentes hely sem a képemen!;-) Nem is lenne Verebics Máté a becsületes nevem, hanem így (t)ennék!;-)
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A múlt hét mérlege...

2006.12.11. 22:56módosítva: 2006.12.11. 23:00
...bővült a szókincsem:-D, lenyúztam az orrom:s és betegeskedtem:-(...

Az elmúlt héten rosszcsontoskodásban szerintem senki alkotott nálam nagyobbakat, de mindemellett a szókincsem is nagyot gyarapodott. Mondhatni az elmúlt hét minden napjára jutott új szó! Sorolom őket:
"busz" (néha bisz-nek vagy bitty-nek sikerül:s)=busz
"dédi" - tegnap óta tudom ezt a szót, Ibike mamáéknál nézegettem dédimamókám fotóját, Ibike mama mondta, hogy itt a dédimama. Azóta tudom ezt a szót is.
"néni" - ez asszem egyértelmű! A Nők Lapját lapozgattuk nanával, és az biza tele van velük!:-D
"nínó-nínó" - ez mai termés, tütütologatás közben mondogatom nagy hévvel
"pupu" = puputeve, amin akkorát nevettünk nanával, hogy csak na!:-D Az egyik mesekönyvemben lakik!:-D
"cici" - ma este a fürcsi közben tanultam, és igen! ilyen tisztán ki tudom mondani!

SÉRÜLÉS!:'(
Pénteken (12.08.), azon a csodás, meleg délelőttön lementünk nanával a jáccira. Gyalog, illetve a bébitaximmal haladóztunk előrefele. A jáccin találkoztam Ádámmal, akinek van egy szupcsi ezüstmetál moci a tulajdonában. Nagyon menő járgány és peesze én nagyon áhítoztam utána. Ádám, aki egyébként most lesz 2 éves, pedig nosztalgiázni szeretett volna - szerencsémre - úgyhogy bartereztünk egyet, és mindegyikünk a másikunk járgányával rodeózott a jáccin. ;-)
Én peesze kezdő játékosként, rutintalanul mociztam, minek eredményeképpen háromszor sikerült elperecelnem, s mely 3 esésből - miért is ne persze - az utolsó alkalmával frankón pofára estem, mégpedig a szó szoros értelmében. Ennek folyományaként sikerült a klazúrt eltávolítanom az orrom bal feléről, és ráadásul egy jó adag homokot is sikerült benyalnom, mindezeknek peesze nem nagyon örültem.:'(

BETEGSÉG!:-(
Szombat (12.09.) délutánra Bözsikéékhez voltunk hivatalosak. Azonban amikor a délutáni alvásomból felébredtem, azaz felriadtam, merthogy majdnem megfulladtam, úgy tele volt az orrom azzal a bizonyossal, megkérdőjeleződött a látogatásunk valószínűsége.
"Na, ma sem jön össze" - gondolta nanám, úgyanis már két hete tologatjuk a vizitet, pontosan Erzsébet, azaz Bözsike névnap óta.:s
Gyorsan föl is hívta Bözsikét és elmondta a tényállást, ő azonban hallani sem akart holmi újbóli halogatásról, mennünk kellett.
Náluk szuperül éreztem magamat, óriásit jáccottunk, Dodi minden autóját csatasorba állítottam, Beni zenélő-forgó-pörgő-csörgő
nemtudommineknevezzem játékát hurcolásztam, ettem Bözsike sonkás tekercséből:p is, szóval minden oké volt. Hazafelé már nyüsszögősre vettem a figurát, otthonra kész voltam, lázadoztam is, 38,7°C volt a hőm. :-( Az orromból csak úgy dőlt a cucc, nanám meg majdnem kidőlt. Hamagyorsan delémdiktált egy kúpot, (jaj, hogy azt én hogy rühellem!L:@), a biztos hatás érdekében Panadol szirupot is kaptam, "desszertnek". Eeeez fincsi!:p És peesze Calcimuscot is, egy felet, mert nálam ez mindig beválik....és most is megtette hatását. Éjjel remekül aludtam.
Vasárnap (12.10.) - egész nap orrtörlés, orrszívás:'(, orrtörlés, orrszívás:'(, sprézés....nanám nem akarta elhinni, hogy így tud ömleni a "T" egy ekkora gyerek - rólam van szó - orrából. :s:o Most valahogy nem volt ínyemre ez a kíntatás a legkevésbé sem, nanámnak latba kellett vetnie minden erejét, hogy lefogja a kezem és némileg rögzítse a fejemet, amit ide-oda vagdaltam, óriási sivítás kíséretében.:s
Lázam nem volt már, de étvágyam se. Azonban a gyümölcsöt mézzel és C-vitaminnal felturbózva belémerőltette nanám, este a sztracsis tejpépre pedig már nem kellett rábeszélni.
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

12.06. Mit hozott a Télapó?

2006.12.11. 22:53módosítva: 2006.12.11. 22:54
Nagyon jó gyereknek gondolhat engem a Mikibá, hogy ilyen szupcsi ajándékokat kaptam tőle. Hogy mit is? Hozott nekem Thomas gőzmozdonyt, amit nagyon szeretek, nézni a Minimaxon is és jáccani is vele. Amióta csak a tulajdonomat képezi, szinte le nem teszem a kezemből!
Aztán kaptam egy csodaszánkót is, ami ugyanolyan gyönyörű piros, mint a Télapó ruhája, de mondhatnám azt is, hogy ferrarista sportszánkó! Ennek is nagyon örültem, gyorsan le is teszteltem, hogy elég kényelmes-e. Megfelel! Szívesen meg is mutatnám nektek, de inkább megvárom a hóesést, és amikor elemében lesz, megörökítjük!:-D

Aztán peesze csokimikulásokban és egyéb nyalánkságokban sem szenvedek hiányt. Az egyik mikulásomat már sikerült megfosztanom fejfedőjétől, igaz, majdnem papirostul, de aztán nanám rávezetett, hogy azt talán nem kellene megennem. :-D
Virgácsot szerencsére nem kaptam, bár megmondom őszintén, számítottam rá, mivel mostanában olyan "eleven" vagyok, hogy nanámat soxor sikerül kihoznom a béketűréséből.

Most, hogy a Télapó hazament, és az ajándékokat bezsebeltem, édesszüléimnek ki kellett találni valami újat, amivel megfenyegethetnek, ha már túlságosan zabolátlan lennék. Most az a sláger, hogy az angyalkák nem hoznak nekem semmiféle ajándékot a karifa alá, ha nem emberelem meg magamat.:s Na, majd meglátjuk....ha előveszem legelbűvölőbb tekintetemet, nekem úgyse tud ellenállni egyetlen angyalka sem!;-);-):-D
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Csengőszó....

2006.12.06. 15:43módosítva: 2006.12.06. 15:52
Miután mindenki átvette a csomagocskáját, odatelepedtünk a Télapó köré és együtt énekeltünk és tapsoltunk vele! Nagyon jól éreztük magunkat!;-)
Egy kedves néni gitározott, egy másik kedves néni pedig mindenféle más hangszeren, furulyán és egyéb csörgős zörgős herkenytyűkön játszott.
Gondolhatjátok, hogy nekem ezekre hirtelen nagyon nagy szükségem lett!;-)
Hát, igaz, hogy egy kis időbe beletelt, mire megfűztem a nénit
, hogy valamelyik csörgentyűjét adja nekem oda egy kicsit, de végül kitartásomat siker koronázta, és megszereztem a csörgőt!;-)
Sőt, még a gitárt is megtapizhattam!:-D

Aztán sajnos a Télapónak el kellett mennie, hiszen várta még a sok-sok kisgyerek!
Mi azonban még rohangáltunk egy jó kiadósat, közbe-közbe lelopkodtunk némi finomságot a terüljasztalkáról, és rendesen kifáradtunk!:-D

Valszeg a nagy izgalom hatására, és peesze a lótás-futás eredményeként sikerült úgy felpörögnöm, hogy az esti elalvás nagyon döcögősre sikeredett.:s Már elmúlt 9 óra, mire elszenderedtem, azzal az utolsó gondolattal, hogy holnap reggel is bittos találok valamit a csizmácskámban, hiszen "apáék Mikulása" az éjjel jön majd el!;-):-D
tovább(16 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Télapó itt van...

2006.12.06. 15:34
...itt volt, és mivel nagy örömet okozott nekem ezzel a kis csomaggal, én hálából besegítettem neki és Vera néninek ( ő vezeti a PaMaCs Klubunkat!:-D ) a maradék csomag kiosztásában!
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Kezdődik a hét, ...

2006.12.06. 15:30
..mi pedig már nagyon várjuk a Mikulást!:-D

Hétfő (12.04.) délelőtt végre viszontláthattam a már több, mint egy hete nem látott Ági mamókámat, aki csúnya influenzán esett át.L Hála Istennek, már teljesen meggyógyult.
Nagyon meglepődtem, amikor egy nagy piros csomagot húzott elő a szatyijából, plussz egy óóóriási Télapót! Azt mondta, hogy ezt az ő Mikulása hozta, illetve küldi nekem.:-D
(Peesze Dani bátyómnak is hozott a Télapó ajcsit, hiszen hiába tapossa 15. évét, még ő is csak gyerek!:-D És úgy is örült neki, mint egy kisgyerek!;-) )
Szóval, kissé fogalom- és képzavarral küszködök, ami a Télapót illetve Mikulást illeti.:s Most akkor hányan is vannak, és mindenkinek van saját megbízott Mikulása?:o És akkor hogy is van ez kéremszépen?

12.05. kedd A naaaagy találkozás
Nos, fentebb említett dilemmámra ma sem kaptam igazán választ, hiszen ma délután találkoztam az állítólagos „igazi” Mikulás bácsival, aki a Pamacs Klubos gyerkőcöket – köztük peesze engem - látogatta meg, mielőtt ma éjjel nekivág a nagy útnak és mindenkinek a cipőcskéjébe és csizmácskájába becsempészné az „igazi” ajándékot!:-D
De még hátravan nanáék Mikulása, meg az Ibike mamókámék Mikulása….:s Majd meglátjuk, hátha holnap okosabbak leszünk….!;-)

Na de a mai nagy találkozásról mindenképpen szeretnék beszámolni, hiszen úgy érzem, felejthetetlen pillanatokat éltünk át!
Apával és nanával együtt autókáztunk elfele a Kálvária Hotelbe, a találkozó színhelyére. Már rengetegen voltak, sok izgatott kisgyerkőc, rohangáltak, sivítoztak, ütötték verték a zongorát, várták a Télapót!:-D
Pontban 5 órakor meg is érkezett!
Én pedig nem hiába „gyúrtam” Télapóra az elmúlt napokban. Mikor megláttam őt, amint belépett a terembe, egyből fülig ért a szám, bár némi döbbenet, vagy inkább rácsodálkozás nyomait is fel lehetett fedezni az arcomon.;-)
- Hát ez tényleg az igazi, kedves, mosolygós és hohohózós Mikibá lenne? – gondoltam magamban.
És ő volt az, valóban. Énekeltünk neki gitárkísérettel, aztán elmesélte, hogy honnan jött és hova is megy tovább, majd a legbátrabb gyerkőcöknek, akik először oda mertek hozzá menni, adott egy-egy szaloncukit. Attán mielőtt midenkinek névre szólóan átadta az ajándékát, megint énekeltünk egyet, és a legügyesebben éneklő apukák és anyukák is kaptak szaloncukrot, de csak úgy szórta a nagy puttonyából a Mikulás bácsi!:-D

Minden kisgyerek kapott egy „rendes” csomagot, volt benne gyümölcslé, ropi (nyamnyam, a kedvencem!:-D ) és peesze csokikák! Nagy örömmel fogadtam ezt a kis ajcsit a Mikibától!
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Hétvége a "páápa" jegyében

2006.12.05. 21:19módosítva: 2006.12.05. 21:19
Igen, ez az a szó, melynek jelentése "lámpa", amit a múlt hétvégén nem is tudom, hányszor mondtam ki...
Mivel vasárnap advent első napja volt, ez alkalomból nálunk is kikerültek az ablakokba és egyéb helyekre csodálatos fények! Nekem pedig minden csak így eccerűen "páápa"!;-) És peesze nekem mindent közvetlen közelről, úgy is mondhatnám, hogy testközelből meg kell vizsgálnom, azaz megtapogatnom!
Miután észrevettem az ablakban az adventi gyertyasort, folyamatosan valamelyik ősömtől követeltem, hogy vegyen fel, emeljen fel, mert én közelről is akarom látni.J Aztán a csodás fényekkel körülvett girlandot is felrakták apáék a lépcsőre, na mondanom se kell, hogy az első pillanattól kezdve a rabja vagyok!;-) Amint akad egy óvatlan pillanat, én odasurranok és nézem a színes égőket, ami önmagában nem lenne baj, de már két alkalommal sikerült egyet-egyet kibányásznom a helyéről és ez júúúj!:o Nana szerint legalábbis!;-)

A városban sokat sétálunk, és már meséltem, hogy milyen szépséges mostanság a sok-sok kivilágítással. Fényárban úszik minden. Ezen séták alkalmával sem mulasztottam el egy alkalmat sem, és folyamatosan emlékeztettem nanáékat, hogy igen, én felismerem a lámpát, mint olyat.
Apának rengetegszer fel kellett vennie, hogy az elérhető faágakon lévő égőket megnézhessem és peesze megfoghassam. :-D
Az egyik étterem előtt álló világító Mikulásbácsit majdnem sikerült ledöntenem a lábairól, oly nagy érdeklődéssel vettem körül. :s

Szegény szüléim egyfolytában azon rágódnak, hogy miként is lesz nálunk idén a karácsonyfa-állítás, hiszen én köztudottan közveszélyes vagyok, különösen a karácsonyfára és annak tartalmára...majdan...;-) Arról nem is beszélve, hogy ami mozgatható, azt én elmozdítom a helyéről, aaaaaz tuti!:-D
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

12.01. Csuda egy nap...

2006.12.01. 22:19
..volt a mai, hiszen ma nanám nagy ámulatára és bámulatára nagyonságosan jól, mondhatni angyali módon viselkedtem...viseltem hosszan és szó nélkül a járókámba történt számüzetésemet.:s De kellett ennek emígyen lennie, hiszen nanának rengeteg dolga akadózott délelőtt és mivel engem nem a "házias fajta fából farigcsáltak", rám úgysem számíthat a házimunkában.:-D
Még ebéd előtt futotta egy kis sétafikára, azaz futottam, de nem sétafikáltam. ;-) Röpke fél óra alatt nanámat sikerült teljesen lefárasztanom mindenféle szinten.;-)
Azért a nagylótás-futás közben elintéztünk egy-két dolgot, mint pölö postai ügyletek és adalék- valamint tartósítószer nélküli túrókrém beszerzése Mátéságnak, azaz nekem!;-)
Na ezzel csak azért vágok ám fel, mert a házunkkal szemben télleg van egy ilyen bolt, ahol olyan tejtermékeket árulnak, melyek valóban nem tartalmaznak semmiféle, az előbb említett anyagot.:-D (Cserpes Sajtműhely állítja elő ezeket a fincsi dolgokat!:-) )
Uzsira a vaníliás túrókrémhez egy egész banánt turmixolt nanám egy nagy evőkanál méz kíséretében.Nyam-nyam!:p Naaagyon fini volt, mindet be is burkoltam.:-D
Egyébiránt mostanság nem valami jó az evőkém, egyedül a gyümölcsös dolgokat eszem ugyanazzal a lendülettel és kedvvel.:-D

Ma újat tanultam nanámtól! Igaz, hogy már régóta mondogatjuk a "Di-dá-dú, te vagy az a nagyszájú!" mondókát (amit mintha rólam írtak volna!;-) ), de ma végre én is tisztán és érthetően kimondtam a "di-dá-dú"-t!:-D A következő strófát a magam nyelvén folytattam, de szerintem ez már fél siker!:-D

Az esti sétánk fényáradatban zajlott, ugyanis mától teljes díszkiválgításban pompázik a belváros, a sétálóutca két oldalán álló fák mindegyikén, a környező utcák házai között, a Városháza előtti óriási fenyőfán és az ott lévő összes fán, épületeken stb. szóval mindenhol gyönyörűséges fényfüzérek, lámpák, vagy ahogy én szoktam mondani, "páá-pák" ragyognak (lámpa=páá-pa)!:-D Csodaszééép! Ismét beülhetünk majd a Mikulás rénszarvasos szánjába a Vásártéren, és megnéztük a jászolt a városháza előtti téren.:-D Mindenfelé a forralt bor bódító, és a kürtös kalács édes illata tölti be a levegőt. És peesze nyüzsi, nyüzsi, nyüzsi!;-) Nagyon jól éreztem magamat!:-D

Csodás ez az adventi várakozás....kívánom, hogy advent első vasárnapja ehhez hasonló fantasztikus hangulattal ajándékozzon meg benneteket, és tartson ez ki egészen Karácsonyig, sőt tovább.....:-D
Szépséges hétvégét minden kedves babarátomnak, TOMIKA és JAkULYÁK GERGI barátunknak pedig boldogságos hófordulós napot kívánunk szombatra!:-D
Na de ünnepi hangulat ide vagy oda, ide a rozsdás bökőt, hogy ez a 7vége se telik el zsiványkodás és csibészkedés nélkül egyikünknél se!;-);-):-D
tovább(13 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

"mi-mmi-kulás"

2006.12.01. 11:08módosítva: 2006.12.01. 11:09
11.29. szerda
Szerda délelőtt találkoztunk nanám egykori kolléganőjével, Kati nénivel a szökős kutamnál, ami mostanra már nem szökik sehovasenem:-(, mert le van takarva a hav és a fagy elől. Kati néni nagyon hasonlít Ági mamókámra:-), úgyhogy valszeg ez az oka, amiért rögtön az elején lemammamáztam:s. Peesze ennek nagyonságosan örült és így hamagyorsan összebarátkozódtunk, volt sok mosoly:-), meg affektálás:p (ez utóbbi a részemről), meg puszidobálás;-). Jól elbeszélgettünk, és eközben fény derült szókincsem legújabb darabjának, a "mimmi"-nek a jelentésére is. Nos, ez pedig jelenti a cummancsomat! Mondanom se kell, hogy ezt a nagy fontosságú eseményt Nanám mekkora nagy üdvrivalgás kíséretében üdvözölte!:-D
"Szó"val - mégpedig a "szó" szoros értelmében véve - igyexem a beszélőkében már oly előrehaladott állapotban lévő babatársaim után....:s

11.30. csütörtök
Ha csütörtök, akkor PamacsKlub....ma már ketten voltunk:s! Na jó, ez nem azért van ám, merthogy oda senki sem jár, csak valahogy ezzel a csütörtökkel csütörtököt mondanak, és úgy látszik, csak nekünk jó ez az időpont. Állítólag kedden és pénteken zsúfolásig tele van...:s
Én azért megint játszottam egy jó kiadósat, közben nanám jelezte részvételi szándékunkat a keddi mikulásünnepségre, ahol vééééégre találkozhatok az "igazi" Télapóval, vagy Mikulással, kinek hasonmásait már mindenhol felkutattuk és megnéztük, mivel nanám retteg, hogy én rettegni fogok a Mikibá-tól. Úgyhogy most a Nagy Találkozásra "gyúrunk"!;-)

Mivel a klubba ismét gyalogszerrel mentünk, onnan visszafelé meg még szerteszéjjel sokat bóklásztunk így, két lábon. A hatás ismét nem maradózott el, egy kiadós adag tőtött paprika:p elfogyasztása után egy kiadós adag alvás következett, fél2-től fél5-ig. Ekkor már nanám elérkezettnek látta az időt, hogy csörögjön, zörögjön és mindenféle hangeffekteket használva felébresszen, hiszen mi lesz akkor az esti alvásommal, ha már most kipihenem magamat.:-D

Este jó nagyot sétáltunk Ákos barátomékkal, és természetesen ma sem maradt ki a Mikulás-les
, és a jófajta kürtős kalács majszolgatás senem!;-)
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.28. Újra rosszcsontos

2006.11.28. 23:06módosítva: 2006.11.29. 15:17
Drága babarátaim és nanáik!
Szívből ezer köszönet és hála a sokaságos mindenféle jófajta gyógyítósos puszkáért, melyet helyzetünk és állapotunk fel- és megjavítása érdekében küldtetek nékünk.:-D
Én remekül vagyok immár, megy a rosszcsontkodás ezerrel;-), vagy ahogy Nyuszi mondaná: "Mátéság olyannyira szertelen és rakoncátlan, hogy ráncba kellene szedni!" - Biza', ma akadt néhány pillanat, amikor nanám is hasonlatosképpen vélekedett.... Még szerencse, hogy megmaradt elméleti síkon!;-)

Egyébként neki még szüksége lenne további gyógypusz-küldeményekre:o, mert ha már a homeo- nem, talán a telepátia segít. Kehes a lelkem még:p, főleg reggel és este szenvedőzik....na jó, azér' egy iciripicivel talán már jobb a helyzet....:s

Na de a mai nap eseményeire térve:
Meglátogatott Kati nagynénim (nanám huga):-), akit csak Katy-nak hívunk, és mivel sohasenem jön az ő kis szerelmetes unokaöccséhez üres kézzel, most is kaptam fincsiséget, mégpedig csokis pudingot:p. Az újdonság erejével hatott rám, mivel még sosenem kóstiztam. Az első kanál némelyest elbizonytalanított arra vonatkozólag, hogy szeretem-e, a második kanállal ezért nem nagyon akaródzott lenyelnem, de a harmadik mégiscsak meggyőzött és befaltam az egészet.:-D
Miután jól kibohóckodtuk magunkat, lementünk sétálni, és ami rendhagyó, a járgányom nélkül tettük mindezt. Elkísértük Katyot a Városházáig, onnan hazafelé vettük az irányt és ezt a meglehetősen hosszú távot én a két saját, szépséges lábamon tettem meg! Eccer vagy kéccer kéretőztem csak fel nanám karjaiba megpihenni egy pindurit, de csak pár lépés erejéig.
Ma kifejezetten jó kedvemben voltam, nagylelkűen dobáltam a puszikat jobbra-balra, sok-sok járókelő nagy örömére.:-D:-D;-)

Meglehetősen ki is purcantam ebbe a nagy gyaloglásba, úgyhogy miután belapátoltam egy kiadós adag vágottborsófőzit másfél fasírttal, pár perc leforgása alatt mély álomba szenderültem.:-)

A ma esti sétánk elmaradt, senkinek nem volt már kedve bóklászni a sötétben:s. Helyette volt nagy játék apával és nanával. "Dadi"-val (végre én is elmondhatom, hogy fejlődik a beszélőkém, Dada helyett már Dadit mondok a bátyónak;-) ) meg Depeche Mode-ot hallgattunk! Irtó jó volt, pogóztunk is egy rendeset!;-)
tovább(19 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Hétvége

2006.11.27. 15:12
Hétvége?
Nos, megint nem sikerült megúsznom sérülések nélkül.
Szombaton frankón telibetaláltam a jobb tenyeremmel a tréleremet, miért is ne zuhanásom közben, illetve végén, minek következtében becsipődött valahogy és felszakadt a bőr. Ezt követően ismét bemutattam a toporgós-sikítós bömbimet, hatalmas kroki-könnyek kíséretében. Nanámtól tudom, hogy ezeket a sérüléseket bibinek hívjuk….ezt a leckét hamagyorsan megtanulva mondogattam is és mutogattam is boldog-boldogtalannak a „bibi”-met, hogy bizony, nézzék meg, itt van, és lehetőség szerint egy-egy gyógypuszikát is kérek rá!

Vasárnap arra is fény derült, hogy már a kiságyamban sem vagyok biztonságban. Oly hihetetlen precizitással zakkantottam neki jobb pofimat az ágyrácsnak, hogy egy szépséges vörös puklit kaptam tőle vissza.

Szerencsére az ilyen s ezekhez hasonló bal-esetek miatti „igazi bánatom” csak kérészéletű, de szombat óta már tudom tudatosan sajnáltatni magamat. Ez úgy néz ki, hogy szörnyű savanyú képet vágok
, melyet mesterséges nyüszizéssel kísérek, szám csücsörítése közben.
Irtó mókás… közbe-közbe még én is elnevetem magamat!

Szegény nanámra is ráférne egy kis móka, s kacagás, merthogy neki most inkább a kahogásból jut ki, de abból rendesen. Ma már nem csinálja annyit, de a 7végén szoxor aszittem kiszakad a torka.
Ha lehetséges, lécci küldjetek neki is azokból a jóféle, bevált gyógypuszikból, amik bennünket is meggyógyítottak, jó?
Egyébként engem eleddig még nem sikerült neki megfertőznie, meg a többi Verebet se, ….lehet, hogy nem is fertőzősös…?
tovább(17 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Hát itt van...

2006.11.27. 15:11
Nos, ő lenne az új étkezőnk, amit már alulról jól megvizsgáltam, mivel remekül át lehet sétálni alatta. Na jó, egy kicsit guggantani kell, meg a bukóra is vigyázni de azér’ simán átférek alatta.;-) Asszem megérte a fáradságot....:-)
Még gondolatban sem léteztem, már nanám egy ilyenről álmodozott.Végre kényelmesen el fogunk férni a karácsonyi asztalnál mindannyian….
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.25. Új szerzemény

2006.11.25. 14:55
Még eddig nem is írtam róla, de egy hete járjuk az ősökkel a bútorboltokat. Na nem azért, hogy olyan jó kis „megmászható” fiókos szekrénykét szerezzünk be nékem is, mint Balu mesternek megadatott, hanem étkezőgarnitúrát, vagy mit hajkurásznak nanáék, csak azt nem értem, ehhez én mér’ kellek…?:o;-)
Na, ma végre végeszakadt a pont egy hete tartó keresgélésnek, az én, de peesze a többi családtagom legnagyobb örömére….megvan az új szerzemééééény!:-D

Ezt a bizonyos délelőtti beszerzési procedúrát eléggé nehezen viseltem, még szerencse, hogy Ági mamókám csatlakozott hozzánk félúton, és nekem egyből jobb kedvem lett és peesze még jobb lett a kedvem, amikor megkaptam a kindercsokiadagomat tőle.;-)

Képzeljétek, ma „igazi” teát ittam….szerencsétlenségemre….mivel nem tudtam rendesen elaludni ebéd után. Nanám megfogadta, hogy ilyen s hasonló dolgokban többet nem hallgat Apára, mivelhogy az ő ötlete volt, hogy a Dani bátyómnak főzött teát kóstoltassa meg velem…és megtette…és nekem irtóra ízlett ez a fincsi:p mézes, citromos teja.:-D Lehúztam az egész cüveggel, attán frankón fel is pörögtem….tettem ezt fél1-től 3-ig…ekkor sikeredett elaludnom, nagynehezen…L:o

Még az evészetemmel kapcsolatban kell megjegyeznem, hogy az elmúlt napokban több új ízzel ismerkedtem meg. Tennap pölö kétpofira tömtem a pörit tésztával, attán este házikolbászt és retket loptam nanám tányérjáról, és mivel nagyon ízlett, utána már nem kellett lopkodnom, kaptam.:-D Megkóstoltam a vágottborsó főzit is, ugyancsak pörivel:p….mmmmm….nyamnyam, ez attán fincsi! :-D Asszem akármennyit képes lennék megenni belőle, de attán jaj annak, aki este felemeli a takarómat…!;-);-);-)
Ma mandarin-próbán estem át….és kiestem, nem ízlett….egyből át is passzoltam Daninak, egye csak ő, ha akarja, úgyis neki van most szüksége több C-vitamira.:-D
Meg sajna Nanámnak is, kahog rendesen szegény feje, a zsepiket is amortizálja szakvánba.L Mégiscsak „kidőlt”!:s De ami legjobban fááááj, hogy most nem puszilgathat és nem ölelgethet úgy, mint szokott!:oL :’(


Estéként a kádban gyakoroljuk a pohárból ivást, ott legalább nem baj, ha nyakon öntöm magamat…mivelhogy többnyire ezt teszem, annyira nagy lendülettel indítom útjára a poharat.;-)
Majd belejövök, mint kiskutya az ugatásba! Vau-vau!;-)

Dókának üzenem, hogy ha nem is új szóval, de valami újjal bővült a hangtáram: közös barátunkat, Mickimackót tudom utánozni, amint ki-„pö-pö-pö”-ködi a méhecskéket a szájából!;-) Nanám szerint annyira zabbantanivaló vagyok e művelet közben, hogy csak na!;-)
tovább(19 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.23. Gyáva Kukac Úrfi

2006.11.23. 21:51módosítva: 2006.11.23. 23:02
:-D Nagyonságosan köszönjük nektek a sok kedves szót, bíztatást, mindenféle gyógyítósos pusszancsot és törődést!:-D
Mindennek meg is lett a hatása, de leginkább apumra és rám vonatkozik mindez, mert Dani bátyóm még egy kicsit betegeskedik....:s Reggel meglátogatta a dottornéninket, aki antibiotikumot írt fel neki és eltiltotta a társaságomtól.:-(:'( Lázadozott ma is, össze+vissza (én meg azér', mert a közelébe se mehetek!:-( ), de szerencsére nem köhög és a nózája se levesedett meg annak ellenére, hogy gennyes a torka.:o Szegényke holnap se mehet suliba!;-)Brühühü!;-)

Apukám köszöni szépen majdnem megjavult teljesen, annyira jól érezte magát már reggel, hogy el is utazott kedvenc főnökével Szigetszentmiklósra egy újabb fejtágító mítingre. Hála az égnek, végig bírta ülni mind az utat, mind a 6 órás okítást anélkül, hogy romlott volna az állapota.:-D

Velem se történt ma semmiféle bal-eset, bár zsiványkodásból megint kaptam egy csillagos ötösöt
, annak ellenére, hogy a dottornéninél frankón beégtem.:s:$
Nemhiába kaptam nanámtól a címben is szereplő "Gyáva Kukac Úrfi" megtisztelő címet.:s Épphogy beléptünk a rendelőbe, nekem sikerült akkora sivításba és kétségbeesett bömbizésbe kezdenem és folytatnom azt amíg el nem hagytuk ama nevezetes helyszínt, hogy még az ablakok is belerezegtek, de nanám és minden jelenlévő dobhártyája bittos megsínylette.:s :$
Pedig hát szegény dottornénim nem is bántott, csak megtapogatózta a nyakincámat meg a pocimat, belekukkantott a számba (és örömmel nyugtázta, hogy má' mennyi fogam jelen van!;-) ) és meghallgatózta a belső berendezésemet elülről is eg hátulról is, de szerintem semmi értékelhetőt nem hallott a bömbölésemtől.:-(
Le is mázsáltak - nagy nehezen - de majdnem kiugrottam a mérlegből, de attán nanám meggyőzőtt, hogy ne tegyem. Így sikerült leolvasnunk az eredményt, miszerint 11,6 kg vagyok.:o
Nanám szerint pehelysúlyú vagyok 17 hónapos koromhoz képest, a dottornéni szerint viszont bombasztikusan jól nézek ki!;-):-D:-D

Gyáva Kukacságom további bizonyítékát az esti pancsi után szolgáltattam, amikoris jónanám valódi hajszárító berendezéssel kezdett bele immár óriási loboncom szárazzá tételébe, mely közben hangos nyüszítéssel adtam hangot meglehetős nemteccésemnek és majdnem belebújtam nanámba úgy paráztam.:s:$
Tudod, hogy ez kicsit gáz...nem is kicsit, nagyon...de most mit csináljak? :o;-)
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Ránk jár a rúd...

2006.11.22. 20:59
...mostanság, kezdődött mindez szombaton ugyibár velem.
Attán vasárnap még úgy ahogy eltelt különösebb bal-esemény nélkül de tennap megint beütött a mennykő!:o
Szegény apukámat sikerült a szó szoros értelmében véve leamortizálnom.:-( Éppen apa sityakjában bohóckodtam, tettem vettem magamat és apu meg akart mutatni magamnak a tükörben. És amikor fel akarta emelni a már ugyancsak súlyos hátsó felemet, én pont egyet léptem még előre, így az emelés nagyon rossz szögben történt és beállt a dereka.:o:-( Annyira fájt szegénynek, hogy majdnem sírt.:'(
Még ma is szenvedett tőle, nanám szerint egy rossz kérdőjel különbül néz ki, mint ő.:o

A mai napra pedig nekem is, meg a bratyómnak is kijutott...a fene egye meg aztat!:@
A tesó már reggel nem érezte jól magát, de azért nagy hősiesen elment sulájba.:s Délután meg már 38,55 fokos lázzal tért haza szegény pára, kókadozott össze meg vissza. :o Nanám egyből ágyba tessékelte, apa főzött neki fincsi teját (mer' azt az apa tudja a legjobban csinálniiiii....;-) ), nanánk belediktált egy Algót meg egy 500-as C-vitamint. Csak lassan ment lejjebb a hője, de mostanra megint felment. Ugyebár este van, és ez a lázadozással már csak így van.:s

Hát velem meg mi történt megint, nem hiszitek el.:o Délelőtt sikerült közelebbi kapcsolatba, mondhatni személyes testi kontaktusba kerülnöm az ajtó élével. :o Pontosabban a fülemnek és mivel az a bucimon található, annak is. Én nem is tudom, miként történt, szinte álló helyzetből zupáltam el íly durván! Júúúúúúj.....ez télleg irtóra fááááájt!:'( Szabályosan sikítottam, úgy sírtam és közben toporogtam fájdalmamban...kegyetlen volt!:o:-( Babszemnyi lilásvörös dudor nőtt ki azonnal a fülcimpám tetején. Jónanám meg csak puszilgatta a fülemet én meg csak nyomtam oda a kis buckómat az arcához...így lassan elmúlt ez az iszonyú fájdalom.
Most estére már azonban szinte nem is láccik, hála Istennek!:-D

Holnap Dani is és én is megyünk a dottornéninkhez. A bátyó már kora reggel kénytelen kelletlen a kókadozás okát kiderítendő, én meg 10.40-re vagyok hivatalos kisebb állapotfelmérésre és mázsálásra. ;-)
Fürdőkrémet is fel kell iratnunk, mert nagyon száraz a bőröm.:s

Már csak jónanánk van hátra, vele még nem történt eddig semmi megrázó...:o és remélem nem is fog, mert mi lesz akkor velünk..???:s:o
Jó, hogy vége ennek a napnak is, alvás közben remélhetőleg nem történik már semmi ....
Gondtalanul, az álmok mezején, ahol mindig süt a nap, nem úgy mint ma, itt nálunk, a való világban....
tovább(21 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.18. Fekete szombat:-(

2006.11.21. 15:30módosítva: 2006.11.21. 15:30
:-( Ezt a címet adtam a szombati napomról szóló bejegyzésemnek, mivel annyi balesetem volt, hogy csak na!:-( Mindemellett az egész napomat nyafogás, nyűglődés és nyüszizés töltötte ki, kisebb megszakításokkal.:o
Reggel indult a balesetsorozat, amikoris nagy nyűglődésem közepette felkéretőztem jóapám erős karjaiba és igényt tartottam a cummancsomra. Ezt jónanám már nyújtotta is felém, én pedig akkora erővel és hirtelen fordultam felé, hogy belefejeltem a hüvelykujján lévő körömbe, ami pedig nem is nagy.:o Mindezek ellenére mégis sikerült felsértenie a homlokomat, és melyet meglehetősen zokon is vettem!:'( Ezen a képen jól láccik a bibim!:-(


Attán még ebéd előtt leindultunk vón sétálni apával, aki nem vette észre, hogy a függőfolyosó ajtaját valaki nyitva hagyta, én pedig természetesen nagyonságosan önállóan szándékoztam leindulni a lépcsőn, minek jókora esés lett a vége. Apu hiába rohant utánam, már a 3. és a 4. lépcsőfokon lógtam lefelé fejjel, de nem rítam egyáltalán.:-) Még szerencse, hogy a pufikabátomat adta rám nanám...:s

A legfájdalmasabb baleset délután történt velem, de ennek is én vagyok az oka, mert nekem mindig mindenhol kotnyeleskednem kell. :s Jelen szituációban jóapám igyekezett kifelé "egy helyről", mire én a másodperc törtrésze alatt már be is csúsztattam a mancsomat a kinyitott ajtó és a tok közé....azzal nem számolva ugyibár, hogy aztatat az ajtót be is fogják csukni....és akkor....júúúúj, még rá gondolni is hátborzongató....szegény kezeeeem!:o:'( A gondviselésnek köszönhetően écsapa nem balra, hanem most kivételesen jobbra nézett, amikor kijött és így vette észre, hogy ugyancsak kétségbeesett és a fájdalomtól eltorzult arccal, tátott szájjal nézek rá...attán leesett neki, hogy miért is.:o Azt az üvöltést, amit ezek után produkáltam, ne tudjátok meg!:$ Szerencsére nem törött el egyik ujjacskám se!:-)

Végül a negyedik, amit jónanámnak köszönhetek, aki nagyon ügyesen:s odacsípte az ujjamat - és raádásul ugyanazon a kezemen, amit előtte az ajtó meggyötört - az etetőszékem asztalkájához, mikor éppen feljebbtolta az ülőkémet, és benne peesze engem.:-( Úgyhogy megint vígasztalni kellett szegény fejemet...:$:s

Erről a szombatról mást nem is tudok írni, csak még annyit, hogy mindenki alig várta, hogy vége legyen....:-(
tovább(19 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Lemaradózásaink pótlása

2006.11.20. 15:35
Nos, imhol tárom elétek "Jéjjababa" titkát, melyet már két alkalommal is megígértem.:-)
A történet a következő: Van a szobám falán egy képecske, amelyen a kis Jézus születését álmodta meg a festő.:-) Igen, Jéjjababa nem más, mint a kis Jézuska baba, aki éppen édesnanája ölében pihen, előtte pedig a 3 király hódol, és átadják a neki szánt ajcsikat éppen. :-D Nagyon szép ez a kis életkép, és én minden reggel, amikor felébredek, első tekinteteim egyikét reá vetem (pont az ágyikómmal szemben lóg a falon!:-D ), rámutatok és peesze mondom nanának, hogy "Jéjjababa", azaz legyen szíves kivenni az ágyikómból, hogy közelebbről is megnézhessem ismét.:-D És ezt követően mindig elsoroljuk, hogy kik is láthatók rajta.:-)

Hát ez lenne az én kis Jéjjababás sztorim. Bittos nem ilyen történetre számítottatok, de én azért örülök, hogy megoszthattam veletek!;-):-D

Attán van itt még 1-2 dolgocska, ami a 17. hós summázásból kimaradózott, de azóta eszembe ötlött, így hát le is jegyzetelem ittend:
----> esténként, pancsizás előtt, peesze csak ha nanám vagy apum felkér rá, segítek összerámolni a szanaszéjjel szóródott, azaz szórt játékaimat. De teszem ezt őrült nagy hévvel és vehemenciával, melye leginkább az autóim karosszáriája sínyli meg, mivel oly erővel hajigálom őket vissza a dobozukban.;-)
---> na de nemcsak a dobozukba dobálom őket, hanem esetenként a kajcsikba is.:o Ha evészet közben éppen autókkal jáccom, és nana nem elég szemfüles, akkor máris hopppp! és valameliyk járgány már benne is csücsül a tányérban, tartalmazzon az tejpépet, levest, vagy főzit, nem számít!;-)
----> tudok már "Csip-csip csókázni", és nagyon szeretek is, leginkább a hessegetős részt kedvelem, bár én személy szerint még nem hessegetek!:-D
----> már szinte mindent megértek, ha egyetértek vele akkor hevesen bólogatok, ha nem, akkor rázom a fejem hasonlatosképpen hevesen!;-)
----> nagyon szeretem a Minimaxot nézni, ha meglátom a cicát, már mondom is, hogy "citta". Peesze ha a kutyust vélem felfedezni, azt is jelzem hangos vavázással, de ezt már régebbóta művelem.:-D Legkedvencebb mesefilmem, amit egyébként teljes hosszában végigcsücsülök nem más, mint Thomas, a kis kék gőzmozdony kalandjai.:-D

Hát asszem ennyi lenne....és egyúttal szeretném megköszönni minden kedves és hőn szeretett babarátomnak a hófordulómra küldött jókívánságait és kedves szavait!:-D
Millió puszi, pacsi és ölelés: Mátéságos babó
tovább(14 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.17. 17.hófordulós napom

2006.11.18. 21:45módosítva: 2006.11.18. 21:54
Éppen arra gondoltam, hogy ilyen nem lesz mégeccer az életemben, hogy 17-én töltöm be a 17.-et, legyen az hónap, vagy év. :-)
Na de ez nem is olyan fontos, mint annak megörökítése, hogy milyen új dolgokkal gyarapítottam tudományaim tárházát az elmúlt hónap alatt.;-)

Súly- és magasságadatokkal csak 23-án szolgálhatok, akkor megyünk vizitre a dottornénimhez.:s
16 darab fogacskával büszkélkedhetek.:-)
Legújabb TUDOMÁNYaim:
---> mindenre fel tudok és fel is mászok, leginkább előszeretettel a székekre és a lépcsőre.;-) Ez utóbbinak 5. fokáig sikerült felszöknöm egy óvatlan pillanatban, de jóapám 7. vagy nem is tudom hányadik érzéke sugallatára kifutott a szobából, és rajtakapott és jól kikaptam.:-( Igen-igen, életem első elfenekelésén vagyok túl, melyet jóatyám eszközölt irányomban első és hirtelen felindultságában.:-(
---> kidobom az üres kindercsokis papírt a szemetesbe:-)...néha egy-egy autóm is áldozatul esik, de nana attán megmenti őket!;-)
----> megengedem nanának, hogy kipucerálja a fülemet...ez nagy dolog!:-)
----> bekapcsolom a tévét, attán a DVD lejátszót is, és amikor megjelenik a Mici Mackó főmenüje (mivel ez a mesefilm a főbérlője a dvd-lejátszónak, mást egy ideje már nem nézünk..:s) odanyújtom nanának a távirányítót és lefelé ívelő hanglejtéssel közlöm: "ááááá, búúúa-búúúa!";-)
----> imádok lépcsőzni a lépcsőházban, nanám két kezét fogva ügyesen fellépegetek a második emeletre!:-)
----> rengeteget "mondókázok", igaz, hogy babanyelven, de a ritmus és a dallam jól kivehető.:-D
----> az öltözésnél jóelőre odaadom nanámnak az oknimat (azaz a zoknimat;-) ) és a cipőmet is.:-D
----> már a köldökömet is meg tudom mutatni, ha esetleg valaki szeretné tudni, hol van.;-)

(ROSSZ) SZOKÁSAIM:
---> cummancsos babó vagyok:s:$, ésasszem egy darabig még maradok is. Jelenleg 4 remek cumival rendelkezek.:-)
---> nem iszok tejet...egyáltalán...se kakaót.:s Nálam csakis a tea, (gyümi vagy narancs) vagy gyümilé jöhet szóba, esetleg víz, de ez utóbbit csak pohárból fogyasztom.;-)
---> malackodok a teásüvegemmel, össze meg vissza pancsolok az ülőgarnitúrán, kifolyatom rá a nedűt és frankón szétpaszálom. (Még jó, hogy nem szövet a kárpit, különben már em tudom hogy nézne ki!-a szerk.:s) Peesze ilyenkor nana jól leszid és elveszi a cüvegemet, de ez nem gátolhat meg abban, hogy a következő adandó alkalommal elkövessem ugyanezt.;-)

Annyi mindent tudnék még írni, de asszem a naplómban már korábban is leírtam a fontosabb dolgokat.
A bátyómat még mindig imádom, mondhatni teljes rajongással veszem körül, ölelgetem,
puszilgatom és csakazértse mondom neki, hogy Dani, csak azt,hogy Dada.
Egyébként ma télleg ő volt a dadám, mert este écsapáék kiruccanósra vették a fazont. Peesze csak azután léptek le, miután meggyőződtek abban, hogy az igazak álmát alszom.:p Nem szoktam felébredni az esti elalvás után, úgyhogy viszonylag nyugodt szívvel mertek ráhagyományozni a bratyóra.:-D De télleg nem volt semmi zűr, meg nem is maradtak sokáig.:-D
tovább(17 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.16. Jövő-menő-manó

2006.11.16. 22:46módosítva: 2006.11.16. 22:51
Ma reggel fél8-kor mentek el az álommanók, és szép csendben, úgyhogy nyafizás nélkül, széles mosollyal az ábrázatomon ébredtem.:-D Reggelit csak immel-ámmal vettem magamhoz, ami mindig kisebbfajta aggodalommal tölti el jónanámat, mert szerinte amúgy is olyan vékonka kisgyerkőc vagyok, és mér' nem eszek többet.:s

Délelőtt 10-re PaMaCsolni mentünk, és megdöbbenésünkre csak mi voltunk ott. :o Vera nénivel közösen megállapítottuk, hogy ennek vagy az az oka, hogy irtó csudiszuper idő van, és inkább a jó városi :s levegő szipogatását választották a babatársak, vagy a nanák rettegnek a baciktól vagy attól a kalici, vagy milyen vájrusztól.:p
Na mindegy, én nem bántam, gondolhatjátok!;-) Mindent kiprószáltam, mindent, mindent, mindent! ;-) Duplóztam, csuszdáztam, dömpereztem, teát főztem, óriás "füles" lasztin rugóztam, alagúton másztam át, lepakoltam a polcokat, és mindent ami rajtuk leledzett.:-)
És mielőtt hazaindultunk vón, megettem a tizimet, barackos joghurtomat.:p

Hazafelé betértünk a jáccira, amit mi ritkán teszünk, mert mindig valami zűrbe keveredünk ottand. Most is sikerült egy "okos" kislánynak - aki szerintünk már a 3 éves kor felé haladózott - frankón képen szórnia homokkal, és ráadásul direkt:@, és minden hacukám csupa homok lett. :-( Ugye el tudjátok képzelni, nanám mennyire díjazta ezt a cselekedetét! Peesze az ő nanukája is megszidta, mire ő óriási bömbölésbe kezdett.:'(
Beült a kocsijába, és amikor indultak volna kifelé, én még oda akartam menni hozzá, jelezvén, hogy nem haragszok ám, mire ő elkezdett rúgkapálni felém, és még le is kiabálta a fejemet!:o Ugye milyen buta gyerekek vannak?:@
Nanám nem szólt, de elhatározta, hogy nem egyhamar megyünk megint a játszótérre.:-(
Mindettől függetlenül én még egy jót hintáztam meg csusziztam is.:-)

Megint van új szavam!:-D Asszem beindult a mondókám!
Nanám rávett, hogy a brü-re szimpla berregés helyett, vagy mellett mondjam, hogy "tütü".;-) Mondom is...de nemcsak az autókra;-)...tulképpen mindenre alkalmazom ezt a kifejezést. Még nem tisztult le bennem a valóságtartalma, asszem.;-)

A délutáni sikeres durmolászásom után nem sokkal megérkezett Imre papám, kinek számomra igencsak fontos személyét néhány napig nélkülöznöm kellett ismeretlen eredetű gyengélkedése miatt.:-( Mostanra azonban már jól érezte magát, főleg, hogy engem láthatott!;-) Adtunk a papáéknak egy új fotót is rólam, hadd dicsekedjenek az ő legapróbb uncsijukkal.:-D

Miután nappapa elment, én az ősökkel kiautóztam a Kikába. Most voltunk ott először, amióta megnyitott. Nekem nagyon bejött az a hely, főleg a gyerkőc-részleg, ahol mindenféle moci, dömper, bébitaxi, stb. csudálatos dolgot fedeztem fel.:-D
Nanáék egy forgószéket akartak venni Daninak, de peesze pont kifogyott a raktárból és fel kellett (volna) iratkozni rá. Écsapám negyed óráig türelmesen várt a sorára annál az
egy szem, árva eladónál, aki eme ügyeket intézte, és aki körül még legalább 4 család várakozott.:-( (Ezt egyébként nevetségesnek de egyben nagyon bosszantónak is vélem, hogy egy ekkora komplexumban 1 ember intézi ezeket a dolgokat.:@- a szerk.)
Na, attán már én is, apa meg annál inkább kezdett türelmetlen lenni, nana pedig felismerve a helyzet komolyra fordulásának esélyét, kivezényelt bennünket a pénztáron keresztül az épületből, megfadván, hogy csakis 7köznap dilelőtt teszi be ide legközelebb a "bábu"-ját!;-)

Este még csaviztunk egyet, pizzáztunk, taliztunk Ákos haveromékkal, volt lótás-futás, visítozás, ölelkezés, olyan férfias módra, otthon vacsi és kiadós fürdőzés Dani bratyóm felügyelete alatt!:-D Ma különösen jókat mókáztunk a tesóval, de majd holnap elmesélem, a "Jéjababás" sztorimmal egyetemben, amivel még mindig adós vagyok felétek!;-)
Ilyen büdi a k.....!;-):-D
tovább(15 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.15. Csodás "tavaszi" nap...

2006.11.15. 21:26módosítva: 2006.11.15. 21:30
...adatott mára, hála érte az égnek!:-) Ki is használtuk ezt az mesés, napocskasugárral símogató, 17 fokos délelőttöt, és Ági mamókámmal, meg peesze nanámmal sétáltunk egy óóóóriásit! Útközben magunkhoz vettük a fornetti adagunkat, ami részemről szigorúan sajtos pogi.:-) Átkeltünk a hídon, megnéztük, mennyire kevés a víz a Mosoni-Dunában.:-(
Megnéztük a hápikat az uszi mögött, attán gyalogoltam egy sort, peesze mindig a menetiránnyal ellenkező irányba!;-) Nammamival és nanával "egy kis dombra lecsücsülőst" jáccottunk, meg mondókáztunk olyat, hogy "aki nem lép eccerre, nem kap rétest estére...." :-) Ezt nagyonságosan szeretem, közben igazi katonásan, jó magasra fellendítem majd lecsapom a "bábu"-imat, azaz a lábaimat, de én most így mondom.:s "Bábu"=lába; ez a legújabb szavam, amit nagy előszeretetettel mondogatok mindenkinek, és közben peesze szemléltetem is, leguggolva megfogom vagy a saját, vagy pedig az éppen ott tartózkodó személy lábát.;-)

Attán pitypangfújó-versenyt is rendeztünk így hármasban, hiszen már én is tudok fújni! És nagyon jól is szerepeltem és irtóra élveztem is, meg nagy szemekkel néztem a tovaröppenő kis "ernyők" után.:o :-D
Belefért még a sétába egy kis kavicsozás, óriási kavicsokkal az élményfürdő előtt, apró kavicsokkal a Radón, horgászles és vavaszemle.;-)
Nagyonságosan elfáradóztam, mégsem tudtam egyből elaludni, csupán 1 órás nyűglődés után. :-(:s És az alvásom se volt valami fényes, alig tette ki a másfél órát, ami nálam nagyon kevésnek számít.

Durmolászás után Dani bátyóm szobájában randalíroztam egy kicsit. Igazából már mindent felfedeztem, felkutattam....megint jó lenne valami újdonság....:s
Ekkor már erőteljesen vártuk haza écsapát, akinek ma a nagy Budapestre kellett mennie valami valamiféle mítingre.:s:p Attán várhattuk, merthiszen már majdnem 8 óra volt, mire hazaért.:o Bedugultak, vagy mi...;-)
És mivel ma apa egész nap nem volt velünk, és igencsak maximód hiányozós volt, és továbbá mer' okos nanám fotógépet megint nem hozott:s a délelőtti csodasétára, így új kép nem készült, mindezek okán egy "apás" képet rendelek eme bejegyzésem mellé. :-)
Ezen legalább az is jól láccik, hogy milyen nyurga kiskölök vagyok.;-)

És végül szeretném hálás köszönetemet kifejezni minden kedves babarátomnak, akik küldték a gyógypuszákat számomra rendületlen, merthogy úgy néz ki, használós!;-)
Javulgatok, javulgatok, ma mindösszesen 1 db orrszippancsot kellett foganatosítani!;-)
tovább(18 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.12-14. Új fogi, dáthás nózi...

2006.11.14. 21:13módosítva: 2006.11.14. 21:14
Egy nagyon mozgalmas és felejthetetlen szombat után jöttek az uncsibb napjaim. Igazából semmi különös nem történt az elmúlt pár napban velem.

Na jó, volt azért néhány említésre méltó esemény, amiről érdemes megemlékeznem, ilyen volt a 16. fogam érkezése.:-D Bizony-bizony, már csak a 4 hátsó őrlőm van hátra, melyek remélhetőleg még váratnak magukra egy jó darabig, de legalább jövő évig. Nagyon el tudnám viselni ezt a fogmanónélküli állapotot már!;-)

Jókat alszom mostanában, ma is negyed 9-kor ébredőztünk nanával, azt is apa indukálta.:-D Napközben is megvan a másfél órám minyimum.;-)
Leginkább a brüimmel jáccom, nagyon szeretem tologatni őket, szépen sorbaállítom őket egyen-egyenként és mindeközben hangosan berregek, így
, és peesze több littyó nyálat elpazarlok ennek kíséretében.;-)
Most a legmenőbb járgányom a Dorkáéktól ajcsiba kapott Subarum, aminek ha felemelem a csomagtartóját, kemény hip-hop-ot nyomat dübörgősen. Irtó klassz!;-):-D Alkalomadtán nem mulasztom el bemutatózni.:-D

Még csak annyit memóként, hogy bár szombaton makk egészségesnek tűntem, vasárnap reggelre megint szürcsögős lettem, és kezdhettük az egész Calcimuscos, orrszippancsos tortúrát elölről. :-(:s Úgy láccik, a szombat annyira jelentőségteljes napnak számított a tudatalattim számára, hogy aznapra minden hátráltató tényezőt beszüntetett.;-)
Még ma is folyt egy kicsit az orrom, de szerencsére nem dugult be. Kicsit kahogok is, néha-néha, de a második fele már bohóckodásba csap át!;-):-D
És ami nagy szó, és peesze nanám számára nagy megkönnyebbülés, hogy már nem kell közelharcot vívnia velem, ha az orrspray használata szüségessé válik, hanem nyugodtan ülve a fenekemen megengedem neki, hogy besprézzen. a nózámba.:-D
És már az orrszívó-szörnytől se félek annyira, ami abban nyilvánul meg, hogy nem sivítok közben csak egy picit nyüszizek.:s:-)

Hát ennyi dióshéjban, nektek hapci-, köhécs- és nózilémentes napokat kívánok!;-)
Pacsi: Mátéságos babó
tovább(13 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.11. Meglepi babatali 3.

2006.11.12. 21:09módosítva: 2006.11.12. 21:36
Remekül éreztük magunkat, frankón felpörögtünk, úgyhogy kitaláltuk, bemegyünk valamelyik (kettő van a Camponában) játszóházba. Az apákokat és Danit leráztuk, és csak a nanák és Nonó jöttek velünk.:-) Végülis a Sárkányvárat választottuk, mert ott nem volt akkora tömeg.:s De irtó klassz hely, az emeletről egy szupcsi csúszdán is le lehet jutni a földszintre, és a nanáknak is engedélyezett a használata! :-D Na, nem is kellett több a mi nanáinknak se, ki is prószálták velünk azonnyombandeizibe!;-)

Az én érdeklődésemet leginkább a kis favonatos modellasztal kötötte le, nagyon teccett a sok kis vonat a szerelvényekkel, ahogy át lehetett őket tolni a kis hidakon, meg egyáltalán ahogy a síneken tudtam tolni őket!:-D
Dorka drága felült a királykisasszony trónjára, megjegyzem, a számára leginkább méltó helyre!:-D És képzeljétek, balu is melléült, és olyanok voltak, mint a király és a királynő! :-D
Úgy egy órát játszottunk ott, nagyon jól éreztük magunkat, mindeközben nanáink jól elbeszélgettek.:-) Dorka és Balu bittos többet ír majd erről a klassz kalandról, ráadásul ők tesznek majd fel fotókat is.:-D

Amikor az ember boldog és jól érzi magát, hát peesze, hogy röpül az idő.:-( Sajnos így volt ez most is.:-( Még egy kicsit összeültünk, mindenki csillapította a szomját, lőttünk néhány közös fotót és nagyon szomorkásan elbúcsúztunk.:-( Úgy hiszem, hogy nagyon jó kis csapat vagyunk:-D
;-) (Dani, Máté babó, Dorka baba, Balu mester és Nonó) és reméljük, csakhamar ismét találkozunk!:-D

Ágicanyának pedig mégecceris nagyonságosan köszönjük, hogy ezt a meglepi babatalit, nanatalit és apatalit összehozta, megszervezte.:-)
És természetesen Baluéknak is hasonlatosképpen nagy köszönet, hogy eljöttek!:-D
tovább(15 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.11. Meglepi babatali 2.

2006.11.12. 20:59
Amikor Balu mestert meglátták szemeim, nem akartam hinni nekik. :o Tulképpen nem kellett sok idő, gyorsan összebarátkoztunk, és mire az egymásnak hozott ajcsikat kibontottuk és belevetettük magunkat a játékba, már teljes volt az összhang.:-D;-)
Drága Dorkánk kicsit nehezebben engedett fel, igazából csak akkor, mikor bementünk a Sárkányvár nevű játsziházba, ami ugyancsak egy remek hely:-D, (De erről majd később részletesebben írunk, azaz írnak majd ők, mert nanám volt annyira élelmes és figyelmes, hogy a fotoapparátot figyelmen és a játsziházon kívül hagyta:-(:s )
Visszatérve a Mesterre: nos, teljesen olyan ő, mint amilyennek elképzeltük, azaz zsivány, csibész, huncut, vidám, erős, bátor, és mindezek maximód!;-) Szóval, olyan igazi mester!;-)
Hamagyorsan a szárnyai alá is vett, és a sok elméleti távoktatás után, végre némi gyakorlatra is sor került. Midfárerként számos, hasznos autóvezetési praktikát leshettem el tőle.:-) Az bittos, hogy ilyen 180 fokos hajtűkanyart, ilyen sebességgel csak ő képes bevenni!;-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.11. Meglepi babatali

2006.11.12. 20:53módosítva: 2006.11.12. 20:54
Hát, csütörtökön még aszittem, hogy nem lesz semmi a szombati meglepi babatalinkból, de péntekre már teljesen rendben voltam. Nemhiába, a sokaságos gyógypusszancs, amit küldtetek nékem, megtette hatását!:-D

Így, mivel betegségnek se híre, se hamva nem volt már pénteken, szombaton meg főleg senem, nyugodt szívvel vághattunk neki ebéd után a nagy Budapestnek.:-) A célállomás a Campona üzletközpont volt, kiszemelt színhelye a találkánknak, méééégpediiiiig, Dorkával és Balu Mesterrel!;-) És peesze mindegyikünk minden egyes és összes szeretett családtagjával.:-D
Szerény személyem az egész utat, sőt a már ottani köbö plussz 30 km-es össze+vissza kevergést végigaludtam, melynek köszönhetően teljes mértékben kiegyensúlyozottan érkeztem a randira.:-D
Dókabókababát egybőlderögtön megismertem, de Ágicanyát is ám!:-D Asszem Dorka is hamar rájött, ki ez az ismerős kiscsákó.;-)
"Asszem én téged ismerlek valahonnan!";-)
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.09. :-( Dáthás lettem!

2006.11.09. 23:04módosítva: 2006.11.09. 23:06
Sziasztok!
Nos igaz a cím, valóban elkapott a dátha!:-(
Már tennap éjjel érezhető volt, hogy valami nem stimmel velem, hiszen többször felsírtam, nem tudtam nyugodtan aludni.:-( Akkor még nanám csak a fognyűvő manók ténykedésének tulajdonította keserűségemet, melyen attán röpke 1 óra álmatlanság után megesett a szíve és odafekücskézhettem mellé vígasztalásul!:-) Ott egyből el is szenderültem ismét. (Ő meg visszacsempészett az ágyikómba nagy cselesen.)
Napközben csak nanát akartam, csimpaszkodtam, állandóan felkéretőztem hozzá és nyüsziztem maximód egész nap. :-(
A nózim azonban mára eredt meg, és előkerült a fiókból az orrszívószörny is!:-(:o Ez még haggyán, de nanám orvul használta is ellenem, mely merényletét természetesen nem hagyhattam szó, mi szó! sivítás nélkül!:'(
Mára bebizonyosodott, hogy nem csak a fogmanók a ludasak a szokásosnál jóval felfokozottabb nyafogási és nyűglődési hullámért, hanem betegség is húzódik a háttérben.:-(
Rögtön lefolytattuk az ilyenkor esedékes diskurzust a dottornénimmel, aki szerint csak megfázhattam egy pirinyót, merthogy lázam senincsen.:-) (Calcimuscot kaptam, +Cebion cseppeket is szedek és peesze sprézünk is nózimba Nasivinnel. Nana megspékelte ezt egy nagy evőkanál mézzel is, amit a délutáni gyümikémbe csempészett bele. :-) )
Egyébiránt alul várományos a két szemfogam, ráadásul eccerre, és már úgy kiemelkednek mint egy kisebbfajta dombocska. Ez pedig köztudottan gyengíti szegény szervezetem ellenállóképességét is.:o
Egyébként ma estére a jobboldali fog ki is hasadt::-)

A dátha ellenére az evőkém jónak nevezhető, és ma estére már majdhogynem vígkedélyűvé váltam.:-D Danival bírkóztunk is egy jót, és jól le is nyálaztam szegényt, a cápámat meg letüsszögtem. ;-) Mert hapcibenős is voltam ma, ezt elfelejtettem megemlíteni.:-)

Van egy új szavam is, ami "nagy szó"! Ha be akarok menni valahová, mondjuk a fürdőbe vagy a szobámba, akkor fennhangon és roppant határozottan azt mondom: "Be!" Na?;-) Sirályos ugye? Teljesen le vagyok nyűgözve magamtól, meg jónanám is peesze!;-)
Na de komolyan, tudok ám hosszabb szót is, ez pedig a "Jéjababa".:-) Ússe találjátok ki mit jelent, de majd holnap elmondom....:-)

Addig is szépséges álmokat, aludjatok jól és én is aludjak továbbra is jól, amint teszem azt már 8 óra óta!;-):-D
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

:-D

2006.11.07. 21:15módosítva: 2006.11.07. 21:17
10.06. hétfő
Délelőtt is és délután is Árkádiáztunk: délelőtt Ági mamókámmal és nanával látogattuk meg a Játéksziget elnevezésű csodás játékboltot, este pedig Ákos barátomékkal és az ősökkel ruccantunk át körülnézni.
Nekem peesze mindkét alkalommal be volt sózva a hátsó felem, mellesleg jegyzem meg, mostanában ez egyre gyakrabban fordul elő. ;-)

A "Játéksziget" egy meseszerű hely, annyi de annyi játékkal, amennyit álmaimban sem láttam még! Van ott minden, ami szem-szájnak ingere!:-D Természetesen mondanom se kell, hogy engem legeslegelsősorban azok a játékok érdekeltek, amik rendelkeztek legalább 2 db kerékkel. Ha ennél több is akadt rajtuk, az még jobb volt!;-) Asszem már tudom is, mit kérek Karácsonyra!:-D

10.07. kedd
Ragyogó napsütés, lenge szellő, megint egy "tavaszi" nap!:-D
Délelőtt csavargás, este csavargás.... alaposan kiszellőztettem ma magamat!;-)
Az evőkém fenemód beindult, egész nap csak ennék.;-) A főétkezések közötti időszakokat a zsiványkodás mellett rágcsálással (ropi hegyek, hova legyek!;-) ) és szövegeléssel töltöm ki, pedig tudom, hogy "magyar ember evés közben nem beszél"!:s Ennek ellenére pár napja szinte be sem áll a szám egész nap! Igaz, hogy én még lusta vagyok szép kerek szavakat formálni, és többnyire maradok a halandzsa-babanyelvnél, de szűk környezetem ezt is fenemód akceptálja, és nagy örömrivalgásban törnek ki, ha egy-egy "valódi" szónak tűnő betűösszetétel hagyja el a számat!;-)
Elkezdtem például mondogatni azt, hogy"Na!". Amikor valahova lecsüccsenek, vagy nanám felrak a pelenkázóra, ezzel a szóval nyugtázom a helyzetemet.;-)

Még az evészetről pár szót, hiszen a mai étlap tele volt újdonságokkal, én pedig e téren ma remekül vettem az akadályokat. Ma ettem életemben először rizi-bizit, majdnem teljesen az eredeti állapotában, csak egy kicsit nyomkodta össze nana. Megettem! Ez fontos, mert igaz, hogy minden mikroszkópikus méretű mütyürt beveszek a számba, de eddig ha ez a mütyür kajából volt, egyből kiköpködtem.:s:-)
Attán este fürcsi közben kaptam mézes kenyérke falatkákat. Hmmmmm....most már tudom, hogy Mici Mackónak miért a mééééz a kedvence!;-) Nekem is nagyonságosan ízlett, jól telepakoltam a pocimat és még jó, hogy nekem nem kellett most semmilyen lyukon átmásznom, hogy az ágyikómba jussak, mert valszeg én is beszorultam volna, mint a kis kövér medve!.;-)
Ennyi finomság és édesség után ne felejtsünk el fogat mosni sem!:-)
Én már profi szinten kezdem művelni ezt a roppant fontos tevékenységet.;-)
tovább(14 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.05. Vidám vasárnap...

2006.11.07. 16:01módosítva: 2006.11.07. 16:02
...délutánunk kerekedett, annak ellenére, hogy az idő jócskán a zordabbik felét mutogatta, meg szórta az esőcseppeket is rendesen.:-( De bennünket semmi nem tántoríthatott el tervünktől, hogy meglátogatjuk az abdai uncsitesáinkat.:-)

Kábé egy hónapja taliztunk utoljára, úgyhogy megint kellett egy kis idő, amíg magunkra és peesze egymásra találtunk.:-D Szabival nagyon gyorsan egy hullámhosszra keveredtünk, és minden gátlásunkat levetkőzve rodeóztunk a folyosón, hangos csatakiáltásokat hallatva.;-)
A lányok közül Alexa csatlakozott előbb hozzánk, bár ő még nem jár olyan stabilan, mint Szabi.:s Barbika pedig valahogy aznap egyáltalán nem volt a helyzet magaslatán, végig a nammamája mellett maradózott. Igaz, hogy Dani bátyómról szinte le sem vette a szemét, amit egyébként nem csodálok, mert a legtöbb nőnemű személy is ezt teszi, ha találkozik véle!;-)
Itt a díszes társaság!:-D Ezt a pillanatot már a "buli" végefelé sikerült megörökíteni, és jól látható, hogy - szégyenszemre:$ - én, a rangidős szenvedtem leginkább...:-);-)
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.04. Egy nap, ami mégsem lett dóóóókás:-(

2006.11.05. 20:53
Nagy vidámságosan ébredtem e szép, és akkor még napsütéses napra, ráadásul nana beharangozta jókorán, hogy Dorkáék eljönnek ma hozzánk. :-D Ehhez képest, éppencsak kikászálódoztunk az ágyikóból s a többi szokványos reggeli teendőnkön, mint pölö reggeli elfogyasztása, túlvoltunk, megszólalt az a fránya telefon!:o Nana arca ekkor még mit sem sejtően, Ágicanya hangjának meghallása után még igencsak boldogságosan festett, attán igenhama igenszomorkásos lett, mivel kiderült, hogy mégsenem tunnak jönni, merhogy cefetül esik a hav arrafeléjük, plussz szegénke Petiapu betegeskedős, meg valami téligumiból se volt a brüjükön.:-(

Nos, már régesrégen nem voltunk ilyen búsak, mint most.:'( Ráadásképpen - bár egy kicsit megnyugtatólag is, hogy hát télleg nem alkalmas az időjárás holmi nagyutazásra - elkezdett nálunk is havazni, hol erősebben, hol gyengébben, délután meg már csak eső maradt belőle.:-(

Még szerencse, hogy délelőtt le tudtuk zavarni a már szertartásossá váló sétánkat, ami csak abban volt rendhagyó, hogy apuval és Danival tettük meg, miközben jónanám ebédet főzött (sajnos csak 4 személyre kellett:-( ), porszinyózott meg porcicákat kergetett a lakásban.;-)

Mivel az óraátállítás következtében kialakult új "időbeosztásomat", ami tulképpen ugyanaz lett mint volt, már pár napja megszoktam, ma is remekül húztam le a két órát csicsikálva.:-)

Dókabóka nélkül nem volt olyan izgalmas a napom, "'sokat" ücsörögtem a tévé előtt,
ropit rágcsálva megnéztem a Mickimackós sztorit ixedszer, peesze Dorkára gondolva közben, aki ugyancsak nagy rajongója a kis kövér medvének!;-)
A tegnap kitalált "nííí-nááá-nono"-s mondókámat átalakítottam, és lett belőle "dííí-dááá-dodo". ;-)
Attán így, lassacskán bár, de eltelt ez a napom is....
tovább(16 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

1103_Dupla Dani

2006.11.05. 14:47módosítva: 2006.11.05. 14:47
Péntek délelőtt még Ági mamókámat is láthattam, aki a csúf időjárás ellenére meglátogatott. Drága mamikám még be se lép az ajtón, én már lerohanom a szatyiját és hangos "öööö"-zés kíséretében elkezdek kutakodni benne.;-) Erre pediglen a nagyi szoktatott rá, mer' mindig van valami fincsiség - kindercsoki, danonino vagy banántos - a táskájában. Mostand megint feltöltötte a csokikészletemet, amiből azonnyomba' de izibe kettőt be is faltam!;-):p

Lementünk sétizni is egyet, pogácsáztunk is peesze (ez ki nem maradhat már!;-) ), a téren pedig megint biztosítottunk egy kis mag-apanázst a tubiknak, akik nagyonságosan éhesek voltak (szegénykék!:-(, pedig még csak most jön a tél!:o), és olyannyira elszántak, hogy az egyik tubi rászállt a cipőmre és onnan kicsippantotta a pogidarabot a kezemből.:o Hát néztem is bambán kifele a fejemből, és kellett pár pillanat, mire feldolgoztam ezt a történést.:o;-)

Délután meglátogatott bennünket Évike és a kisfia, Dani. Ez a kiscsákó már az első pillanattól kezdve nagyon szimpi volt nekem, úgyhogy különösebb akklimatizációra nem volt szükségem, rekordgyorsasággal vetődtünk bele a játékba. Nagy lelkendezéssel vettem tudomásul, hogy őt is Daninak hívják, mint a bátyómat, úgyhogy onnantól kezdve már őt is "Dadá"-nak hívtam, és mondogattam neki ezerrel, aminek ő igencsak örült.:-D
Nanáék jót beszélgettek, közben mi barátkozunk, én löktem a sódert hejdenagyon, be nem állt a szám. ;-) A legújabb mondókámat is elmondtam, mely így hangzik: "nííí-nááá-nono, nííí-nááá-nono". Ezt aznap találtam ki!;-)
Attán kaptunk pattogatott kukoricát, amit mindkét Danika nagyon szeret. Én maradtam a ropinál, ami nálam mostanság az első számú rágcsa.:-D
"Danika! Mondd szépen, hogy ááááá!";-)
Így adogattam Danika szájába a popkornost, a vacsinál pedig ő bíztatott engem, hogy ugyanmá' legyek jó babó és egyem csak meg az adagomat.:-)

Még a fürcsim idejére is itt maradtak, bemutattam nekik az esti pancsi-rutint, majd a nyugovóratérős procedúránknak is részesei lehettek.:-) Kaptam és adtam jóéjtpusszancsot, és megígértettem velük, hogy nemsokára megint eljönnek!:-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.03._Ha-hóóóó!

2006.11.04. 14:11módosítva: 2006.11.04. 14:22
Reggel, mikor kinéztünk az ablakon, óóóóriási pelyhekben esett ez a fehérséges, és mint később kiderült hidegséges izé, amit havnak hínak.;-) Csak ámultam és bámultam, hiszen hol van már a tavalyi hó, amiből természetesen egy pihényi sem maradt meg az emlékezetemben, pirinyó babó lévén akkor.;-)

Volt zimankós rendesen, nanám felruházott minden lehetséges meleg, északi sarki túlélőtúrás felszereléssel és így kimehettem. A függőfolyosón találkoztunk szemtől szembe ezzel a hóóóóval. Először csak lábbal tapogatóztam
, attán megmerészeltem fogni, ééés akkor derült ki, milyen hidegséges! :o De nagyon teccett, ennek ellenére is!;-)
tovább(14 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

1102_Síppal, dobbal, nádihegedűvel...

2006.11.04. 14:00módosítva: 2006.11.04. 14:00
...Még csütörtökös nap estéjén látogatózott meg bennünket Mártika és Titi. Az ő esküvőjük lagzijában buliztam egy óóóriásit még augusztusban.:-)
Most is jól elszórakoztunk, kölcsönösen szórakoztattuk egymást. Én peesze előbb minden kedvenc brümet, aztán meg azt amelyik épp a kezemügyébe került, bemutattam nekik. :-D Mártikával mindig is különlegesen jóban voltunk - még eccer mozgólépcsőzni is elvitt magával! Na, az milyen jó móka!;-) - szoval most se volt ez másképpen. Kaptam tőle ajcsiba egy fantörpikus találmányt, egy sííííípooot!;-) Pont jókor, hiszen előző nap jöttem rá a fújás tudományára, most élesben is kipróbálhattam. :-) Egy-két sikertelen kísérlet után ráéreztem a mikéntjére, na, onnantól fogva remekül szórakoztam. ;-)
Még jó, hogy ez a fellángolásom nem tartott soká, mert valszeg mindenki elmenekült volna itthonról, vagy az én szűrömet teszik ki.;-)
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.02. Széllelbélelt széltoló nap...

2006.11.03. 14:37módosítva: 2006.11.03. 14:39
...volt ma, ki se dugtuk az orrunkat a lakásból, annyira vacvac és brrr volt odakinn.:-( Este pedig, mikoris felbuzdultunk volna, hogy mégiscsak sétizünk egy kicsit, mivel elállt a szélnek fúvása, elkezdett szakadni a hóóóó!:o És hiába volt ez az első hó, valahogy nem örültünk neki, inkább elvette azt a picuri kedvünket is a kültéri tartózkodástól!:-(

Na de ne szaladjunk ennyire előre, maradjunk a reggeli eseményeknél, melyek ismét újdonsággal kecsegtettek, azaz én szolgáltam újdonsággal, mivel megtanultam kip-kop kopogtatni a mutatóujjam görbítésével, szóval úgy igaziból!:-D És peesze ki más lehetett volna ismét a tanítómesterem, mint Dani bátyókám!:-D

Délelőtt Zoli nappapám jött látogatósba, így garantált volt ismét a bújócskázás és kacagás!:-D Bemutattam neki is az új tudományaimat, a székreegyedülfelmászást és a szélkálmánosfújásost is!;-)

Mivel ugyibár elmaradózott a délelőtti szokványos sétánk, az ebéd utáni szundi nagyon nehezemre esett, csak nagy kínlódások után sikerált elszenderednem, röpke 1 órára. Igaz, én a szélre nagyonságosan allergiás vagyok, többnyire hiperaktívból hiperhiperaktívvá válok és nehezen, vagy egyáltalán nem alszom el. Hát ez történt valahogy most is!:o:-(

Amíg én alukáltam, apuci elment bevásárolni és vett fincsi friss kenyérkét is, többek között. Ez önmagában még nem egy különleges esemény, de azzá vált, mikor én felébredtem és a konyhába kimenvén észleltem a hatalmas kenyérkét és mivel engem minden érdekel és mindent meg kell fognom és ízlelnem, most se volt ez másképp.:-D Elmarkoltam jóapám kezéből és hammmmm, még jó, hogy beleharapdáltam!;-)
tovább(13 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Tomika 1 éves!

2006.11.02. 15:28
Drága kis barátom, Tomika!
Fogadd szeretettel jókívánságainkat ebből a jeles alkalomból, miszerint beléptél az 1 év felettiek népes táborába! Nagyonságosan boldog születésnapot kívánunk!:-D;-)

Millió pusszancsos: Máté babó barátod és Mónanája:-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11.01. Esős, de tevékeny nap

2006.11.01. 22:14módosítva: 2006.11.01. 22:27
Jó korán kezdtem a napomat, éjjel 2 körül arra ébredt jónanám, hogy nyomom a sódert az ágyamban, pedig hol van még csütörtök?;-) Még szerencse, hogy a beszélőkém nem bírta egy óránál tovább, és elaludtam, de így a reggeli ébredés történt egy órával később, fél8-kor.:s
Vidámságosan ébredőztem, hamahama nekiláttam a reggelimnek, virsliztem ma, amit igencsak szeretek!:-D

Az eső szinte egész nap esett, de a jókedvünket nem szeghette a fránya!;-)
Nagyon sokat jáccottunk ma apuval meg Danival is. Apu lábán gurigáztam az autóimmal, a macinacijának a csíkja volt az autópálya.;-) Danival többnyire bírkóztunk, meg ugráltam rajta és jókat kacagtunk közben. Nanával garázst építettünk az autóimnak, volt kicsi a kcsiknek, meg nagyobb a nagyobbacskáknak. Két játék között Thomas kalandjait néztem, és megint jött Micimaci is. Ez utóbbi megtekintését megelőzően felkéretőztem nanához, mutattam, hogy menjünk be a szobába, rámutattam a tévére és azt mondtam: Búabúababa, azaz Micimaci. Nana biztos akart lenni a dolgában, hogy télleg azt szeretném-e nézni, és rákérdezett. Én pedig nagyboldogan bólogattam, és széles vigyorral az ábrázatomon üdvözöltem a kis pocakos medvét, amint épp a reggeli tornájához kezd!;-)
Ja, és ma valahogy a szokásosnál is több pusszancsot kaptam mindenkitől,...hmmm...nemértemmér', de jól esett!;-)

Sokaságos dolgot műveltem ma, rengeteget rosszalkodtam meg zsiványkodtam, úgymond súroltam a teljes engedetlenség határait: "csakazértis" csináltam minden "nem szabad" jelzővel illetett dolgot, azaz "csakazértis" lépcsőtmásztam, székremásztam, fiókothuzigáltam, asztalalattátmásztam a tévét tapizni, éjjeliszekrény kislámpáját burogattam ide-oda, nem hagytam békét a telefonnak, mindig a nammamát akartam felhívni, attánmeg nyomkodtam az egyik gombját, minek köszönhetően iszonytató sípolásba kezdett, borzolva minden jelenlévő idegszálait, könyveket amortizáltam, stb., szóval feltaláltam magam!;-)

DE! Nemcsak magamat, hanem egy új tudomáááányt is feltaláltam! :-D Ma fedeztem fel, hogy tudok fújni!;-) Úgyhogy edéd közben - mivel közben fedeztem fel - szinte minden egyes falatot megfújtam, mire a család többi tagja boldog ujjongásba tört ki és engem dicsért, én meg jót szórakoztam rajta, azaz én is örültem neki!;-):-D
A kindercsokit nagyon szeretem, csak azt nem értem, hogy miért ilyen kicsi? Úgyis megeszek legalább 2őt eccerre, lehetne nagyobb és megspórolnánk egy csomó papírt!;-)

Este bohóckodós voltam, séta közben jobbra-balra dülöngéltem, mint a részeg tengerész és a bucimmal is jobbra-balra bólogattam. Nagyon viccesen néztem ki - állítólag - az új meleg sapómba, leginkább annak két fülecskéje jóvoltából. Nanáék jót mulattak rajtam, télleg igencsak tettem a fejemet.;-)

És van még egy dolog, ami ugyancsak ma vált nyilvánvalóvá: fürcsi közben tologatni kezdtem a mozdonyomat, ami nem igazán vizijármű, ennek ellenére kéményig a víz alatt.:o Éééés, közben mondtam ám neki a magamét, illetve az ővét, azt hogy "si-ta-ta-ta", többször is. Hiába mondja nekem nana, hogy az sihaha, nekem a sitatata jobban teccik, és mivel ma "csakazértis nap" volt, estére is hagytam belőle.;-)
tovább(13 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Hideglelős és széltolós napok...

2006.10.31. 21:16módosítva: 2006.10.31. 21:19
...voltak a 7 első napjai.:-( Minden sétánk alkalmával komoly mozgást kellett végeznem, hogy ne vacogjak.Vac-vac...és brrrr...! Még jó, hogy van meleg kettyűm meg sálam és peesze sapka a bucimon.:-)
Tegnap pl. délelőtt majdnem elvitt a szél, annnnnyira kellett neki fújnia. Lent voltunk a ligetben és azzal szórakoztunk, hogy a hatalmas levélkupacokba belegázoltunk és rugdostuk szanaszét a faleveleket!;-) Na peesze a kavicsozás sem maradhatott el! Mindeközben nagyonságosan fútt és mint említettem volt, jelentősen lehűlt a levegő, mondjuk a péntekihez (25fok) képest.
Egyébiránt ezt a hideget nem éppen szívelem, ez a rengeteg gönc, amit magamra kell öltenem minden házon kívüli tevékenységem előtt....szőőőrnyűűű! Már-már közelharcot vívunk jónanámmal az utsó ruhadarabok - mint sapka és sál - felvétele előtt, de nem jön ám rá szegénkém, hogy közben rámsül az egész hóbelebanc, azér' nyüsszögök közben!;-)

Más.
Tegnapról mára mintha kicseréltek volna! Tennap, attól a pillanattól kezdve, hogy felébredtem és kikerültem az ágyamból, pattogtam ide-oda a lakásban, pörögtem ezerrel és sivítoztam, meg nyafiztam, mely egyre sűrűbben váltott át hisztire a délelőtt folyamán. Attán délután - mintegy nanámat kiengesztelendő és ismét rekordomat megdöntendő - óriásit, több, mint 3ésfél órát szunyáltam.:-D Na azt a kipihent bucit láttátok volna, ami nekem volt az ébredésem után.:-D
Naszoval, ma meg igencsak rendibendi gyerkőc voltam, egész délelőtt csendesen, szelíden léteztem itthon, megtekintettem 128ezer216odszorra a Mickimackós bagázs kalandjait, amit nem tudok megunni.;-) És végignézem ám! :-D

Még néhány szössssz:
-- Tennap Dani bratyó Ági mamókánknál szundizott ismét. Ma délelőtt együtt jöttek be mamival hozzánk, és együtt mentünk csavizni is.
A hideg ellenére még szerencse, hogy sütött a napocska!:-D
-- Dottornénim felírt nekem Vigantol cseppeket télre, nana kiváltotta ma és este már kaptam is egy csöppöt.:-D
-- Ma gyakorlatoztam a bébitíximmal, már nemcsak oldalt ülök rajta, hanem átteszem az egyik lábamat rajta és imitálok némi előrehajtó mozdulatot is velük, mármint a lábaimmal. Talán rájövök végre, hogy is kell ezt csinálni?:s
-- Ebédre tejfölös pipit főzőtt nanám, ami nagyonságosan ízlett nekem, két pofira habzsolhápoztam befele!;-)
-- Estefelé kimentünk a szigeti temetőbe az anyus dédimamikám sírjához. Még soha nem voltam ilyen helyen! Olyan szép volt az a sokaságos égő mécses és gyertya!:-) Csudiszép volt, de iszonytató és csontigható hideg, főleg a szél miatt. Nagyon fáztunk, úgyhogy nem maradtunk sokáig, bármennyire is szerettünk volna.
-- Egy jó "forró" fürdő csodákra képes, szokták volt mondani, és így is van. Nekem is maximód jól esett a mai pancsi, főleg, hogy kiadósnagyot játsziztunk nanával.:-D
Ezúton szeretném megjegyezni, és címzem ezt kedves babanaplós babarátaimnak, akik érdeklődtek a "szappanos" mókánk után, hogy szigorúan babaszappan az áldozat!;-)
Kedves Kristóf barátomtól kedvet kapva, most én is egy pancsis képet mellékelek, a mai fürcsiből ráadásul.:-D Végre arra is rájöttem, hogy "miként őröl a vizimolnár?";-)
tovább(15 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Hétvégi szösszenetek

2006.10.30. 13:47módosítva: 2006.10.30. 13:49
Nyárból a télbe - mondhatnók péntekről szombatra virradólag, hiszen betoppant a beígért hidegfront.:-(
Szombat délelőtt vásárlással telt, a szokásos heti bevásárlást zavartuk le anyáékkal, peesze Dani megint kihúzta magát alóla. Na azér' a felcuccolást már nem úszta meg!;-)
A vásárlásokat én 4 okból szeretem nagyon: 1. a bevkocsiban csücsülök, jó magason és ha anyáék óvatlanok, pakolok!;-) 2. kapok kiffit, hogy csöndbe legyek és ne nagyon ficeregjek 3. amíg valamelyik ősöm perkál, én a másikukkal arany- és egyéb halacska-lesre meg mindenféle vizi állatka-, no meg peesze papagájlesre megyek az állatkereskedésbe!;-) 4. beülhetek az előtérben lévő autóba, tudjátok bittos, hogy milyenbe igaz?;-)

Délután vendégeink voltak, Jutka, Peti és a két gyerkőc, Enikő és Tomi.:-D Hát, meg kell mondjam, velem nem sokat törődtek, mondhatni levegőnek néztek.:-( Felmentek Danihoz és ott legóztak, stb. Ennek ellenére én egész jól elvoltam a felnőttekkel:-) vagy a szobában játszottam, tévét néztem, vagy kimentem hozzájuk és egy kicsit szórakoztattam őket a bolondozásommal. ;-) Néha-néha elcsentem egy-egy ropit, és nagy boldogan berohantam vele a szobába és ott majszolgattam el!;-)
Az elcsenéses hadművelet úgy zajlott, hogy felevickéltem a székre, felhasaltam először attán felhúztam magam, attán leültem és onnan irány az asztal és a ropi.:-D Ez egy egészen új tudományom ám! Teeeljesen e 7végére tehető a felfedezése és folytatom a tökéletesítését.;-)
Egyébként amióta fel tudok mászni minden kanapéra és ágyra, már nem kell hídba lemennem, ha inni szeretnék.:s Csak hopp! felugrok, hanyattvágom magam és eme rendkívül kényelmes pozícióban iszogatok!;-)


Vasárnapra még csúfondárosabb idő lett, mmég az uccára se merészkedtünk ki.:-( Ennek következtében - no meg az óratekergetés miatt - kissé meg voltam zavarodva, és estére lepipáltam minden létező pöttyös labdát, úgy pattogtam össze meg vissza a lakásban.;-)
A tegnapi nap azonban más dolgok miatt különleges. Kidugta csücskét a 14. szemfogam, a bal felső 3-as. Most szóljatok hozzá! Egy 7 alatt 2 fog!:-)
Már csak 6 van hátra, és reméljük a fogmanók megkímélnek a kontár munkájuktól és nem lesz túl fájdalmas a berakásuk.:o

Attán felvettem egy iszonytató sivítási formát is, amit nagy előszeretetettel alkalmazok, látván a család többi tagjának eltorzult arckifejezését azt követően. Nana szerint olyan vagyok, mint egy kis nazgúl, a gyűrűk urából. Ha lennének kristálypoharaink, már mind ripityára törött volna ettől a hangeffektusomtól!;-)
tovább(13 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

1027_Balcsis nap 3.

2006.10.27. 22:37módosítva: 2006.10.27. 23:11
Csakhamar koffeinhiány lépett fel az ősöknél, így gyorsan-gyorsan kitalálózták, hogy összekötve a kellemeset a hasznossal, átruccanunk Tihanyba kávézni.:-) Peesze nekem nem volt szükséges ilyetén élénkítőszerekre, én enélkül is hiperélénk voltam!;-)

Miközben felfelé, a "visszhang" irányába sétáltunk, találkoztunk egy kedves bácsival, aki mindenféle, levendulából készült dolgot - olajat, szappant, illatosítót - árult, és mivel az én Ibike mamám nagyonságosan szereti eztet a fincsi illatos növénykét, meg kellett állnunk, "vásárfiát" vásárolni neki. Közben ennek a kedves bácsikának a jóvoltából közelebbről is szagmintát vehettem ebből az illatból,
ami állítólag nagyonis nyugtatólag hat ránk, babókra is. ;-) Háááát....végülis....lehet, hogy van benne valami!;-)

Ezt követően nanáék magukhoz vették a kávéinfúziójukat, nézelődtünk még és sétáltunk nagyot. Én hol apa nyakában, hol gyalogosan, hol a kocsimban ülve, de haladtam.;-) Természetesen megint mindent meg kellett tapogatnom és mindehová fel akartam mászni.:-D Reeengeteg képet lőttünk, nana nem bírt betelni a színekkel és a fényekkel, meg peesze velünk, de ez evidens!;-)
(Készítettünk egy kis összeállítást is, mely a következő linkre kattintva megnézhető: http://www.babaszoba.hu/services/albums?alid=21114 )

Csodálatos ez a hely, a Balcsi gyönyörű, bár most nagyon párás volt a levegő, a másik oldalt alig lehetett kivenni a távolban. De láttunk egy kósza vitorláshajót, aminek nagyon megörültem.:-D

Mivel alvászat, mint olyan csak egy 20 perces történt délelőtt a kocsiban, most amint elhagytuk Tihanyt mély álomba zuhantam, és egészen Győrig húzgáltam azt a bizonyos pacibőrt. :-) Ugye nem is kell megmagyaráznom, miér csak negyed 10-kor aludtam el megint?;-)
tovább(17 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

1027_Balcsis nap 2.

2006.10.27. 22:18
Miután minden lehetséges zugát felkutattam és felmatattam a szobának ahol voltunk, több alkalommal tekintettem meg a halacskákat az akváriumban, zongoráztam, csúsztam-másztam, hifi berendezéseket veszélyeztettem, megkíséreltem a telefon leamortizálását és néhány futó kísérletet tettem a kiszökésre, majd igencsak kezdtem felturbózni mind a mozgásomat, mind a hangerőmet, nanáék úgy érezték, ideje a távozás mezejére lépnünk.;-)
Elbúcsúztunk és felmentünk a házunkhoz Kápiba, ahol amíg én ismét hódolhattam kedvenc szenvedélyemnek a bogarászásnak (ez egyébként mostanság a Dókáék kedvenc mulaccsága is!;-) ) apu megmelegítette az ebédkét.:-) Jól beettünk spenótból és víííísiből.;-)
Ebéd után még lombszállítmányozásra adtam fejemet.
Csak azt sajnálom, hogy otthagytam ezt a jó kis dömpert.:-(
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

1027_Balcsis nap

2006.10.27. 22:07
Mielőtt belefognék mai, ugyancsak szupcsi-balcsisra sikeredett napom ecsetelésében, feltétlen megörökítem az utókorom számára, hogy szerdán virradóra kibújt a 13. fogam. :-) Véééégre kiküzdötte magát ez a szó szerint szerencsétlen 13-as, amit már nagyon jól tett, mert lassan egy hónapja feszült neki az ínyemnek hol kisebb, hol nagyobb hisztériás és hiperaktív rohamokat kiváltva belőlem.;-)

Innentől pedig a kirándulásunkról:
Tennap nana kitalálta, hogy neki mostan már ki kell mozdulnia egy icipicit, és mivel az időt előre megjóslók mára ígérték az utsó csodaszépséges nyárutószerű melegséges napot, gondolta kiruccantja a családot és peesze magát is egy kis nyárutós - bár én inkább őszutósnak nevezném - csavargózásra.;-)
Úgy 9 körül indultunk el, sajnos Dani nélkül, ugyanis neki suliba kellett mennie. Igaz, nagyon nem is lett volna kedve lejönni velünk, de most már, tudván, hogy milyen jól sikerült a kirándulásunk, nagyon sajnálja, hogy nem volt ott velünk.:s:-(

Első állomásunk Almádi volt, ahol kedvenc és kedves barátunkat, József tiszteletest látogattuk meg. Ő keresztelt meg engem tavaly augusztusban. Mikor beléptünk az ajtón, bevallom férfiasan, hogy nem éppen férfiasan sikerült eltörnöm a mécsesem, de úgy rendesen. :$ Pedig szegény József egyáltalán nem ijesztő, csakhát a meglepetés, meg nem is tom mi...:$
Na, azért nem tartott ám ez olyan hű de sokáig, hamahama megvígasztalódtam a ropikupactól, amit elejbem rakott.
A közel egy óra leforgása alatt majdnem sikerült az egész adagot felfalnom és peesze a hangyáknak is biztosítottam a betevőt legalább egy 7re előre.;-)
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Virágszálunk 1 éves lett!

2006.10.26. 11:42
DRÁGA VIRÁGSZÁLUNK!
ISTEN ÉLTESSEN SOKÁIG! SOK-SOK BOLDOGSÁGOT, MAXIHUNCUTSÁGOT ÉS HIPERVIDÁMSÁGOT KÍVÁNUNK SZERETETTEL 1. SZÜLETÉSNAPOD ALKALMÁN!:-D;-)

MILLIÓSÁGOS PUSSZANTÓS: MÁTÉ BABÓ ÉS MÓNANA
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az elmúlt napokról....

2006.10.25. 23:03
....télleg csak dióhéjban.:-)

10.22. vasárnap
Ági mamókám a drága főzött fincsike ebédkét, és mi össznépileg vonultunk oda mindent fölfalatozni. Jóapám mindig azt mondja: "Na, megjött a siserehad!";-)
Kihagyhatatlan volt a husileves, iiiimáááádooom, kétpofira tömöm és tömöm!;-) Attán jött a tőőőőtött pipihusi, nyam-nyam...na, abból is jól beettem....úgymond degeszre, ki is dőltem izibe...alvászatom negyed 2-től majdnem 4-ig kihúzta.:-D
Utána, meg peesze mindezelőtt is, volt játék, móka s kacagás, nammamával ez nem vitás!:-D

10.23. hétfő
Ünnepre készültünk...meg vendégeket is vártunk.:s Ahogy haladtunk előre a napban, és nyomonkövettük az eseményeket - bár néha már morcogósra vettem a figurát, ert nanáék mindig elkapcsolták a minimaxomat -, egyre szomorúbbak lettünk.:-( Délután, éppen az uzsimat eszegettem, amikor megérkezet Pisti, Reni és a kisfiúk, Olivér. Végre történt valami igazán örömteli is aznap. :s
Igaz, hogy Olivér 1 évvel idősebb nálam, és már régesrégen találkoztunk, most nagyon hamar összebarátkoztunk, és játszottunk egy jót együtt is, meg külön-külön is. :-) Én nagyon szívesen odaadom bármelyik játékomat bárkinek, így természetesen neki is szabad választása volt. Azt hiszem leginkább az eksönmenes mocim jött be neki.
Nagyon szuper kis moci ám az, itt éppen azt mutatom meg Olivérnek, hogy miként lehet letámasztani, merthogy van neki olyan támasztókája, vagy mije!;-)

10.24. kedd
Már 8 óra elmúlt, mikor anával felébredtünk és ugyancsak össze kellett kapnunk magunkat, hogy fél10-re odaérjünk a PaMaCs Klubba. Egy kicsit el is késtünk, de szerencsére nem kaptunk ki, és két mondóka között beslisszantunk.:-D Ismét nagyon jól éreztük magunkat, sok új mondókát tanultunk és jót játszottunk.;-) Nagyon tetszettek a csörgő-zörgő alkalmatosságok, illetve zeneeszközök, a csörgődob és társai. De gondolom, nem csak én imádok hangzavart előállítani!;-)
(Itthon is nagyon hangos és hangoskodó vagyok, a bébitaximat is irdatlan robajjal juttatom el a lakás egyik végéből a másikba. Lenyomom a hátulját miközben tolom, és ezáltal valami eszméletlen libabőrcsalogató hangeffektust tudok kivarázsolni belőle, amitől peesze mindenkinek égnek áll a haja!;-) )
Hazafelé még útbaejtettük a játszit, egy kicsikét mindent kipróbáltam, de most valahogy nem kívántam annyira az ottlétet.:s
Délután egy szemhunyásnyit se akaródzott aludnom, melynek következtében koraeste nyűglődősre váltottam, és egy jó kiadós, nyugtató fürdőzés után nyugovóra is tértem!:-D
Azt még elmesélem, hogy mostanában nagyokat vidámkodunk nanával a pancsi közben, ugyanis rájöttünk, hogy a szappannal irtó jót lehet játszani.;-):-D Nekem nagyonságosan teccik, ahogy mindig kicsúszik a kezemből, és többnyire hiába próbálom jó erősen megmarkolni, annál inkább kiröpül a kezemből. Ezen jókat nevetgélünk, és a csutakolást is szívesebben veszem a mókázás közben.:-D
tovább(16 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Bözsikééknél 4.

2006.10.23. 21:34módosítva: 2006.10.23. 21:58
... Mindezek után a család golden retrieverjét vettem kezelésbe, és rövid tréninget tartottam neki. A kutyus, akit Lizinek hívnak, nagyonságosan barátságos és közreműködő volt, minden utasítást kitűnően végrehajtott.
Itt éppen a "Feküdj" parancsra való engedelmeskedést gyakoroltuk, Lizi 5-ös osztályzattal végzett!

Játszottunk még "kicsi a rakást", ahol apum volt legallul, és mindenki más, beleértve a kutyát is, rajta. Én először egy picikét megijedtem, hogy szegény apumnak valami baja lesz, és aggódva guggoltam le mellé. De szerencsére és természetesen nem tudtak kárt tenni benne. Még jó, hiszen az én apukám nagyon-nagyon naaagy és nagyon-nagyon erőőőős!;-)

Sétáltunk is még egy jó nagyot, mer' hát úgy 4 körül már elég nehezen viseltem az alvásnélküliséget és nanám remélte, hogy a babakocsiban majd elalszom. Elfogyasztottuk hát uzsinkat hamahama, attán uzsgyiztunk a "diós" útra, ahol 10 perc alatt elaludtam a kocsimban, a többiek meg diót szedtek és majszolgattak az úton és közben jót beszélgettek.:-)
Hazafelé a kocsiban végig ásítoztam, pedig még odébb volt az esti pancsi és szunya, mert előbb Danit vittük ki Ági mamókámhoz. Ivel ő már nagy fiú, nagyon régen aludt a nammamánál, és most kedvet kapott egy kis nosztalgiázásra.;-)

Itthon nekem még volt egy mutatványom;-)...annyira felpörögtem, hogy elkezdtem az étkezőasztal körül rohangálni, mindenféle különösebb ok nélkül. És csak róttam a köröket és csak róttam, irdatlanisszimusz sebességgel. ;-) Az őseim meg csak nézték egy darabig, attán nanám felkapott, megfürdetett és eltett másnapra. Már rámfért...;-)
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Bözsikééknél 3.

2006.10.23. 21:14módosítva: 2006.10.23. 21:15
...Almaszedés után a kukorica minőségi vizsgálatát végeztem el
fantörpikus szaktudásomat alkalmazva e témában.;-) A szemek nagyságát, színét és keménységét megfelelőnek minősítettem.;-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Bözsikééknél 2.

2006.10.23. 20:58módosítva: 2006.10.23. 20:58
A játék hevében frankón felpörögtem, úgyhogy a szülők úgy döntöttek, vonuljunk ki a kertbe és vezessük le a fölös energiákat. :-) Az idő meseszép volt, a kertben meg rengeteg, számomra roppantmód érdekfeszítő és nem mindennapi dolgot sikerült felfedeznem.
Pl. megleltem az egyetlen árva almafát, ami a kertben fellelhető, és rendelkezett még némi almamennyiséggel. Ez igencsak felkeltette az érdeklődésemet, hiszen aaamááát, városi gyerek lévén még csak önmagában, fája nélkül láttam.:s Nem is sejtettem, hogy mi fán terem!:o ;-) Eme hatalmas felfedezés örömére közelebbről is szemügyre vettem ezt dolgot, azaz szedtem is az aaaaamáááát!;-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Bözsikééknél 1.

2006.10.22. 21:05módosítva: 2006.10.23. 20:49
10.21. szombat
Ebédre Bözsikéékhez voltunk hivatalosak Mosonszentmiklósra. Nagyon vártuk már a találkozást, és őszintén megvallva, igencsaknagyon szeretünk náluk!;-)
Az ebéd maxifincsi volt, jól bekajáltunk mindahányan. Ebéd után részemről alvás szóba se jöhetett, bár nanának volt egy gyöngécske próbálkozása elaltatásomra, mondanom se kell, sikertelenül.;-)
Dani Dominikkal játszott, pléjsztésönöztek ;-), attán kimentek focizni. Én meg Benivel voltam el nagyon jól, csípem a kissrácot. Megpróbáltam nagyonságosan rendibendi lenni és vigyáztam a hirtelen mozdulataimra, nehogy fájdalmat okozzak neki véletlenül. De sajnos mégis sikerült egy iciripicirit nyafizásra serkentem, miközben megmutattam neki, hol is találja a nóziját.:s

A játék közben eccer-kéccer betévedtem Dominik szobájába is, ahol reeeengeteg nekem való kincsre leltem, autók, vonatok, mindenféle kütyümütyü állt hegyekben nála. No, nem untakoztam!:-D
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Új tudomány

2006.10.22. 20:45
10.20. péntek
Rájöttem, miként tudok felmászni a nem éppen alacsony kanapénkra és ez akkora lelkesedéssel töltött el, hogy egész nap eme új tudományomra "gyúrtam".:-D
Minden adandó alkalommal felkepesztettem valamelyikre és ott tevékenykedtem.
Ott ittam a teámat (tehát már nem kell hídba lemennem, ha teához akarok jutni:-D), ott olvasgattam
és onnan néztem a tévét.:-) A lemászás is remekül megy már, bár vannak hajmeresztő ötleteim is az új helyzetre vonatkozóan. Pl. kitaláltam, hogy felülök a kanapé karfájára, háttal nana féltett páfrányának. Ez eddig oké is lenne, ha nem dülöngélnék előre-hátra, a frász legerősebb formáját hozva jónanámra. Úgyhogy ő most erősen törekszik rá, hogy ettől a zsiványságtól elvegye a kedvemet, meg maximód figyelget engem, ezt megelőzendő.;-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Sétálni, sétolni, tolni és tolni....

2006.10.22. 20:37
...Még csütörtök délutánra esett Ági mamókám esedékes heti 2. látogatása, aminek én mindig nagyonságosan örülök! :-D Szaladok eléje ezerrel, fülig érő szájjal!:-D
Most is jól időzített a nammama, felébredtem, és rá 5 percre itt is volt. Mamikám egyből beáll játszani velem és gondolom érthető hogy ezt én felettébb akceptálom!;-)
Játék és uzsi után mentünk egyet bucikat szellőztetni, jó hosszan, a kissé hűvöskés idő ellenére. Kedvem peesze semmi sem szegheti, Mátéságosan aktív voltam ismét.;-)
Felkéretőztem a Rába menti kőfalra, és azon trappoltam nagy vígan. Eccer majdnem le is esőkéztem, de apu résen volt, mint mindig, és megvédett!;-)
Attán innen a földre szállva lábaim jártak mint motolla, és rendületlen, teljes erőbedobással segítettem a kocsim előrehaladtát.
Így szoktam volt legújabban eztet tenni, de mellékelek egy huncutságot is...;-)
Apa szerint igencsak rafkós kiskrapek vagyok, mert igaz, hogy tolom a kocsimat, de első adandó alkalommal elszökök az éppen szabad irányba nagy sebessen.;-) Ezen hiábavaló szökési próbálkozásaimon peesze nanáék jól szórakoznak, mert még utolérnek.:-( Na de várjatok csak!;-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

:-)

2006.10.21. 22:18módosítva: 2006.10.21. 22:21
10.18. szerda
Mivel a reggelek és az esték már meglehetősen hűvösek, és mancsaim meglehetősen fázosak, nanával idejét láttuk beszerezni egy nem túl vastag, de nem is túl vékonka kesztyűcskét. Fel is kerekedtünk, de mint mindig, most se csak ezt vettünk, hanem kaptam egy gumicsizmát az esős napokra pocsolyábanugrálós kedvemre;-), valamint egy harisnyát, ami nem túl férfias viselet :$, de rendkívül hasznos a hűvös napokon.

10.19. csütörtök
Reggel ugyancsak meglepődős voltam, mikor nem találtam nanámat az ágyikójában ébredésemkor.:o Számon is kértem azon nyomban jóapámtól, aki széles jókedvvel jött be hozzám jó reggelt kívánni, ám én, nem túl kedvesen, de tudtára adtam, hogy nanámat szeretném látni.:s Nana pedig fodrászkodós Dóri néninél tartózkodott éppen, világosított fel apa, aki nagyon megértő és nem haragudósos a morcogásom miatt.:-)
Nana épphogy hazaért, már fel is cuccolt, és startoltunk a pamacsklubba. A múlt héten kimaradózott ez a csütörtöki progi, már nem is tudom miért. A jövő héttől azonban keddenként fogunk már járni.:-)
Most nem voltunk olyan sokan, de ezt nem sérelmeztem, hiszen nem kellett közelharcot vívnom a kiszemelt játékokért. :-D
Tobzódtam is jobbnál jobb játékokban, itt éppen összeharácsoltam magamnak a gokartot, a kistraktort, és a favonatot.;-)
Peesze a foglalkozás is nagyon jó volt, rengeteget mondókáztunk, nagy, füles gumilabdán lovagoltunk, labdáztunk, hulahoppkarikával "húzz-húzz engemet..." játszottunk, mutogatós énekeket tanultunk.:-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.17. Megint eltelt egy újabb hónap...

2006.10.17. 22:58módosítva: 2006.10.17. 23:08
... és 16 hós babó lettem.:-)
Mivel az előző hófordulósosom alkalmával nana hanyagmód nem írt summázást,pedig beígérte, most ezt a restanciáját bepótolandó peesze, ki nem hagyhatja.:-D

16 hónaposan? Már nagy lábon élek!;-);-);-)
Nos, mivel aki ismer és szeret és olvasgatja írásaimat, tudja, hogy a csibészkedéseim, huncutságaim, vidámságom és szeretetkinyilvánításaim mennyisége állandó, azaz sokaságos.:-D;-)
Ami változó, az az étvágyam, a pacibőrhúzgálási időintervallumok hossza, a paramétereim és a frizim.;-)
Az első kettő nagyban összefügg azoknak a bizonyos fogmanóknak a ténykedéseivel, akiknek eddig 12 darab fogat sikerált beügyködniük a számba. Ebben az ominózus 16. hónapomban azonban 1 egész(!) darabbal piszmognak már egy ideje, a jobb felső szemfogamat várjuk, de ezidáig hiába.:-(
Az szundizás még mindig erősségem, lehet irigykedni!;-) És még ami fontos, hogy már jó ideje nem sírva ébredek.:-)

Paraméterek? X.:s A múltkor még 82 cm voltam.Nanám megmért ma, szerinte nőttem fél centit. Háááát, nemtom, az olyan kevés, akár csalhatott is az a mérőszalag, nem? :s A ruháim még rámjönnek úgyhogy őrült nagyot bittos nem nőttem. Bár nana szerint már olyan nagyfiús vagyok!;-)
A súlyomat meg egyáltalán nem tudjuk, úgy 11 és 12 kg közé tesszük valahova.:-)

A legújabb dolgaim, melyekre eme 16. hónapom során tettem szert, a következőek:;-)
--- Ráéreztem a tologatás ízére! Az autóimon kívül tologatom a kocsimat az uccán meg a téren meg otthon is, van, hogy Ákos kocsiját is tologatom, peesze benne Ákossal:-D; tologatom a bébitaximat irtózatos vehemeciával, mindenhajszálatégnekmeregető iszonytató hangzavarral kísértetve:s; tologatom, helyesebben a helyére tolom az etetőszékemet minden étkezésem után; tologatom és ki-be tologatom a székeket az étkezőben.Ezekre már fel is tudok mászni, bár ahogy nana szokta vót mondani: nehéééz a kuffer!:-D;-) úgyhogy erőlködés megy a köbön, de megoldom!;-)
--- Megtanultam puszit hajigálni, bár a családtagjaimon kívül még senkin se teszteltem. Náluk beválik, remélem nem lesz ez másképp a hölgyismerőseim esetében sem.;-)
Pápát inteni viszont már elég gáz, ezért aztán mindig fáziskéséssel hajtom végre, mikor az illető távozó személy már nem látja:s de szegén nana legalább örömködhet.,-)
--- Rengeteg dolgot, szinte mindent megértek már, amit kérnek tőlem. Csak néhányat említek példának okáért:
Ha mondjuk jónanám aszongya, hogy
:-D dobjam bele a szemetet a kukába, megteszem;
:-D menjünk a fürdőbe pancsizni, máris nyomulok;
:-D pakoljam vissza az autóimat a dobozba, elkezdem visszarakni - na jó, csak elkezdem, de már ez is valami ,nem?
:-D keressük meg a cummancsomat, széles vigyorral vágok neki, az esetek többségében sikertelenül, mert mindig elfelejtem, hová is dugászolom őket. A legutóbb Dani egyik cipőjében volt az egyik, amit előző este a szokásos össznépi cumifelderítés keretében agybafőbe kerestünk. Nos, Dani találta meg ismét a "lost" cumit, és a cipőjében!;-)
:-D menjünk fel Danihoz, már rohanok a lépcsőhöz és nyújtom a karom, hogy anya vegyen és vigyen fel.;-)
:-D satöbbi, satöbbi, satöbbi....

És végül még néhány kedvencem, időtöltéseim és egyebek, így, 16 hónaposan:
--ásványvizespalackok burogatása a spejzban--függönymögébújkálásos, majdnemletépős szellemesdi--legapróbb zugokba bebújkálás és ott autók gurigatása--reggeli sajtcsipegetés--legnagyobb csúszdáról csúszkálósdi a játszin--Noddy, Miss Spider és Thomas kalandjainak nyomokövetése a Minimaxon, de a favorit továbbra is a kis kövér medve piros pólóban meg a haverjai;-)--zene, zene, zene és tánc!:-D--Kindercsokiiiii!nyaminyami:p--

Nos asszem ennyi, dióhéjban! Azért remélem, hogy szókincsileg némelyest többet fogok fejlődni a következő hónapban, mert má' ugyancsak lemaradóztam egyesektől. :-) (Úgyis tudjátok kikről van szóóó!;-) )
tovább(17 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.15. Éljen a friss levegő! 4/4.

2006.10.17. 13:43módosítva: 2006.10.17. 13:54
--- és itt is! Foci forever!:-D
Futballmenedzserek kíméljenek!;-)
A laszti pontnem láccik, de éppen Ákosnak passzolom! :-)

Képzelhetitek, mennyire elfáradóztunk a cimbivel. 4-kor uzsiztunk, pessze kétpofira faltuk, mondanom se kell. A jó levegő megtette hatását. :-)
Nem kellett kéccer mondani azt se, hogy kicsit lájtosabbra véve a figurát, kocsistól menjünk sétálni a tó körül. Ekkor már elég későre járt, elmúlt 5 óra jócskán, kezdett hűvösödni is. Ennek ellenére azért még hintáztunk egy jót Ákossal, megnéztük a halastavat is, halat azonban nem láttunk.:-(
Majdnem 6 óra volt, amikor hazaindultunk. Annyira fáradt voltam már addigra, hogy amint kigördültünk Matyi háza elől, beájultam.:$

Csodálatos, emlékezetes vasárnapunk volt. Hála ezért Csabi apunak és Ildi anyunak, meg peesze Matyinak! Köszönjük nektek, fantörpikusan éreztük magunkat!:-D
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.15. Éljen a friss levegő! 4/3.

2006.10.17. 13:38módosítva: 2006.10.17. 13:52
--- Ebéd után jól esik a pihenés! Szokták volt mondani, de nekünk ugyan nem volt kedvünk holmi pihenéshez! Már csak az hiányzott volna, hogy a csudiszép időben, - ami nem sokkal megérkezésünk után kikerekedett -, alvásra pazaroljuk az időnket.;-)
Ehelyett inkább, kedvet kapva Dani bátyómtól, elkezdtük rúgni a bőrt! :-)
Volt ám nagy lótásfutás, kergettük a lasztit. :-) A kapucnis manó én lennék. Azért a lábmozdulat magáért beszél, nem igaz? ;-)
Mivel néhol elég lejtős volt a "pálya", a nanák mindigfigyelősenszemfüles társaságát nem tudtuk mellőzni.:-( Itt éppen Ildi anyu követi tekintetével Ákos barátom fürge lépteit, melyeket a pálya másik fele irányába szaporázott igencsaknagyon!;-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.15. Éljen a friss levegő! 4/2.

2006.10.17. 13:32módosítva: 2006.10.17. 13:53
... Ákos is csatlakozott hozzám, bár ő nem annyira vavapárti. Oda-odamerészkedett a kutyákokhoz, de amint valamelyik felugrott a rácsra, Ákos is ugrott egyet elarrébb, de izibe!;-)
Inkább megtartotta a 3 lépés távolságot, úgy figyelmezett az ebekre.;-)

Mindeközben az apák és Matyi izzították a lávakövet, ugyanis azon sütögették utána a pecsenyéjüket!;-) Mi peesze ezt nem győztük kivárni, így megkaptuk a részünket idejekorán, 1 óra tájékán. :-) Hát biza' arra a pecsenyeebédre várhattunk vón, úgy köbö fél 3 tájékán már volt mit az ősöknek is falatozniuk!;-):s
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.15. Éljen a friss levegő! 4/1.

2006.10.17. 13:22módosítva: 2006.10.17. 13:53
Vasárnap meglehetősen szomorkásos, igencsak ködös időre ébredőztünk, és ez kicsit rá is nyomta bélyegét a tervezett programunkkal kapcsolatos elképzeléseinkre.:-( Szerencsére, imáink meghallgatásra találtak, és nem kellett sokáig várni a napocskára!:-)

Ákos barátommal és családjával mentünk ki Vámosszabadira, a horgásztó mellé, Ákos apukájának, Csabinak egyik kedves ismerőséhez. Aki egyébként erdész és vadász és Matyinak hívják.:-)
Amikor kiértünk, úgy dél körül, még erősen ködbe burkolózott a táj, ami még így is nagyonságosan szépséges volt. Igaz, hogy brrrr-hideg volt, de ez se Ákost, se engem nem érdekelt, hamahama birtokba vettük a környéket és a kertet persze. Ez utóbbit azonban csak miután Matyi elkülönítette a három kutyuskáját, nehogy kárt tegyünk bennük ;-) mi rontombontom fiúcskák! ;-)
Pedig mi nem is vagyunk olyanok! Sőt!:-D Én személy szerint imááááádom a kutyákokat (ahogy Dókabóka mondaná!;-) ) ezek 3an - 1 vizsla, 1 drótszőrű tacskó és 1 erdei kopó kölök -, meg annyira édesek voltak. :-D
A kocsin kívül töltött időm 90%-át az ő társaságukban töltöttem, kavicsot meg faleveleket adtam nekik nagy szeretettel és ők szintúgy el is fogadták. ;-) :-)
Nagyon kedvesek voltak, ött nyüzsögtek a rácsnál és amikor lehajoltam a következő fincsi kavicsért, ők hálából megpuszilták a sapkámat, izé, a bucimat!;-)
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.14. Nemalvós szombat

2006.10.16. 10:09
Folytatva a rekordolást, ezen a 7végén sikerült egy újabbat, a "napközben legkevesebbet alvós" rekordomat megdönteni, merthogy ma egyáltalán nem is aludtam egy szemhunyásnyit se.:s

Délelőtt beszerzőkörútra indultunk össznépileg, Daninak farmergatyóst kerestünk és találtunk. Amíg ő próbálgatott nana "felügyelete" mellett, én apunak segítettem minden szükségeset bepakolni a kosárba. Igazából ha rajtam múlt volna, bisztos sok, kevésbé vagy egyáltalán nem szükséges dolog is bekerült volna a kocsiba, de nem csak rajtam múlott.:s :-( Ám a legfontosabbak, kedvenc joghurtom meg sajtocskám és egyéb Mátéságnak való nyalánkságok nem maradhattak ki!;-)

Délután peesze nem akaródzott aludnom (amint az már a címből sejthető volt), úgyhogy nem is erőltették sokáig anyuék. És mivel apunak 20 éves osztálytalija volt, Dani meg irtózatos nagy vehemenciával tanult és várta a Milán meccset, így nanával kettesben mentünk le sétizni. Kimentünk a Rábaparta, ahol reeeengeteg hápikacsa csámpázott a parton.:-) A legújabb szokásuk, hogy kint pihennek a fűben, és ha valaki már gyanús mozdulatot tesz, azaz a zsebébe, vagy a táskájába nyúl, és elővesz valami zörgős zacskót, ők már meg is indulnak feléje, fini falatkák reményében. Jöttek ám hozzánk is!:-D És nem is kellett csalódniuk, mert kérem készültünk! ;-) Nagyon tetszett, ahogy ezek a kedves kis madárkák ott sertepertéltek és hangos hápogással jelezték, kérik a jussukat.:-D Már majdnem a kézből is elveszik a kenyérfalatot!
Sajnos a fotómasinka megintcsak otthon maradt, ami nagy kár, mert ezt télleg jó lett volna megörökíteni. Talán legközelebb!:-)

Ezután még egy jó nagyot csavarogtunk, pizzáztunk is, attán kimetünk a térre, ahol kicsit futkároztam, meg tologattam a kocsimat, mert újabban ezt nagyon szeretem csinálni. :-D Hazafelé is egy jó darabon én toltam, nagyon erős vagyok ám!;-)
Azér' apu nagyonságosan hiányzott, furi volt nélküle az esti séta.:-( Kimaradt az apanyakábanlógósésottugarbugrálós móka, amit akkor szoktunk beiktatni apuval, amikor már fáradózok. De most csak a menetelés volt, úgyhogy jól kis purcantam. Ráadásul ugye a délutáni alvásom kimaradózott, így este igennagyongyorsan elaludtam.:-)
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.14. Dupla hófodulósos nap...

2006.10.14. 21:34
...volt ma, ugyanis a babaszoba két prominens női személyisége lépett ma bele a 20. hónapocskájába!;-)
Szépséges Tündérbogyónk, Dóka baba és szépséges királykisasszonyunk, Zsuzsika, azaz Dzsenike!:-D
Mindkettőjüknek ezzel a kedves képecskével kívánunk boldogságos hófordulót sok szeretettel!;-):-D


Millió puszkó: Máté babó és Mónana
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.13. A legnagyobb esés rekordja

2006.10.14. 20:56módosítva: 2006.10.16. 10:13
Még a tegnapi naphoz tartozik megemlítendő, hogy ismét megdöntöttem egy rekordomat, (bár ezt inkább kihagytam volna) mégpedig eddigi legnagyobb esésem kivitelezésével.:-(
Este jónanám nélkül töltendő apum vigyázott rám, mer' anyu két kolléganőjével kéthavonta esedékes eltávján tartózkodott. Apu peesze nagyonságosan jól tudja nanát helyettesíteni az ilyen ritka alkalmakkor, de most szegénke nem volt elég elővigyázatos.:s
Már kifolyt a pancsolósos vizem, de túl meleg volt és apu még engedett hozzá egy kis hideget. Ezalatt engem, aki már pucéran várta a vízbeszállást:-), letett, de nem a szőnyegre, hanem a járólapra. Hát még jó, hogy egyből pipilom kellett azon a hidegen:$, attán elhúzott onnan, de én egy másodperc törtrésze alatt (amíg kivette a zuhanyrózsát a vízből) hátraarcot csináltam és visszafelé trappolva biza' akkkkorát tanyáltam - elcsúsztam, abban:s - hogy szó szerint a lábam se érte a földet, de a fejem annál inkább, mégpedig elsőnek. A dudor óóóóriáááási lett a fejemen, és azt a visítást :'( szegény jó apám elég nehezen tudta feldolgozni, amit tőlem ezt követően kapott.:-(
Mire nanám hazaért már túl voltam a krízishelyzeten és jóízűen falatoztam, rendhagyó módon a pelenkázóm tetején. :-) Ez az apu, ez az apu! Teljesen kéééééész volt!;-) Attán mindent elkövetett, hogy javítson a helyzetén szegénke.;-)
Peesze a fürcsi után, mire nana hazért, már semmi bajom nem volt!:-D
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.13. A legnedvesebb rekord

2006.10.13. 15:37
Még életemben nem áztam el ennyire mint ma reggel. Lehet, hogy ebben a 13.-ában, ráadásul pénteken, van valami?:s

Mikor nana felébredt hajnal hasadtán, nemistom mikor, de korán volt még, épp be akarta takargatni picurka babóját. Ám amint kissé odébb taszajtotta, érezte ám, hogy igenagyon nedves ez a gyerkőc. És hogy mit is takar az "igennagyon nedves"? Hát köbö nyakig és combközépig átázott alvósrucit!:s
És itt jön a képbe a régi cumival felszerelt új cumisüveg, melynek jóval nagyobb a teabefogadó kapacitása, s melyből jóval nagyobb kedvvel fogyasztom is ezt a számomra legkedvesebb nedűt. És hát meg is ittam több, mint 3 dl-t, mely mennyiséget szerencsétlen pelusom már nem bírta asszimilálni. Így a felesleg a pizsamámba vándorolt.:-(
Az én elfogult és naív nanám aszitte, hogy majd ééééén (!) visszaalszom a szárazbatétel után, de természetesen nem is én lennék én, ha ez megtörtént volna. ;-) Így hát korán kezdődött a napunk, és az álommanócskák is korán kezdtek el körülöttem sertepertélni.:-)
Már 1 óra óta, azaz 2 és fél órája alszom, de hát be kell pótolni a kimaradást nem?;-)

A délután további történései még a rejtély kategóriájába tartoznak, de egy dolog, a séta bittos!;-)

Még egy dolog! Képzeljétek, nanától ellestem, mit kell csinálni, ha "valami bűzlik"!;-) Nózibefogás, fintorgás és "pfű"-zés!;-) És ezt csinálom én is utánna! Nana azt mondta, hogy úgyse bírja már sokáig, eccer megrágcsál, mert annyira nagyonságosan aranyosan csinálom!;-) Igaz, ezt még nem sikerült megörökíteni, de mást már igen. Már szinte minden alkatrészemet ismerem, itt éppen a bucim és a pocim hollétéről tájékoztatom nanámat.;-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Rekordokat döntögetve

2006.10.13. 14:57módosítva: 2006.10.13. 15:05
Nos, elmondható, hogy az elmúlt héten több rekordomat is megdöntöttem, az alvás terén, főleg.
Volt ugyebár a több mint 3 órás délutáni szundibundi, asszem kedden, attán tegnap reggel jött az újabb rekord! Féééél kileeeencig húztam annak a szegény párának a bőrét!;-) Jól össze is gyűrődtem, de nagyon kialudt ábrázattal vártam nanát az ágyikómban. :-D
Jó reggeeeeeeelt!;-) Kiáltottam aztán!

Nagyonságosan vidámkodós napom kerekedett ebből az irgalmatlan nagy alvásmennyiségből kifolyólag, és annyira rendes voltam, hogy még délután is hagytam jónanámat egy órácskát kikapcsolódni, azaz horpasztottam egy picurkát.;-)

Amúgy semi külcsi nem történt, legalábbis most nem jut az eszembe.:-)

Illetve megjegyzendő, hogy nana kénytelen volt visszarakni a cumisüvegembe a régi cumit, mert az újjal nem voltam hajlandó elegendő mennyiségű folyadékot magamhoz venni. Tudjátok Dókabóka babónak van egy szupcsi nem csöpögtetősös cumisüvegje, és ezt jónanám meglátván igencsak megörült és nekem is beszerzett egyet. Igen ááááám! De Mátéságos úrfinak nem volt tetszetős az új cumiból inni, mert abból másként jött a tea, mint szokott volt. :s Erre nana vett bele egy másik cumit, majdnem olyat, mint amilyennel a régi cumisüveg rendelkezett. De mégsem ugyanolyat, mert abból is több jött eccerre. De nekem ez se volt jó, így nagy huzavona után visszakaptam a régi cumimat az új cumisüvegembe! Na erre varrjatok gombot!;-)
Egyébként ennek a következő bejegyzésben válik majdan nyilvánvalóvá a jelentősége...
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.10. A merénylet

2006.10.11. 21:35módosítva: 2006.10.11. 21:36
Hamagyorsan lejegyzeteljük a tennapi nap említést érdemlő eseményeit, még mielőtt jónanám elvonulna "Született feleségeket" nézni.:s

Kiderült, mi is jelent a "dzitta", azaz kicsit tökélesítve "szissza": A legpontosabban aztat jelenti, amit sejtet, azazhogy cicára gondolok közben! Ez reggel vált nyilvánvalóvá, amikoris megint kiszöktem a függőfolyosóra - mert én ilyesmiket is szoktam ám elkövetni;-) - és a folyosó végén lakó cicusra mutatva közöltem nanaával, hogy "szissza". :-D Erről ennyit. Más új szavam nincsen most.

Attán a "címadó" merénylet mibenlétét fedem fel előttetek.:-D
Az egész úgy kezdődött, hogy már hétfő este némi aggódalomra okot adó pirosságot
vélt felfedezni nanám a férfiasságomon. És ez még kedd reggel is fellelhető volt, ugyanott. Erre peesze nana pánikolásos lett és igengyorsandeizibe a dottornénit hívta fel és elmondott neki mindent a rémülete okáról. A dottornéni meg azt mondta, hogy nekije mindenképpen látnia kell a "bizonyost", csak úgy, látatlanban nem ad rá semmilyen kenceficét. :s
Én peesze nem sejtettem nanám szándékából semmit, gyanútlanul és vidámságosan trappoltam mellette a rendelőbe (kocsi nélkül, gyaloooog!:-D ezér' vidámkodtam ám!;-) ).
De aztáááán, amikor lekerült a gatyó meg az alsó, biza' már nem vidámkodtam!:-( Hát még, amikor hirtelen lecsapott a legdrágább alkatrészemre a gonosz dottornéni és bántottaaaaa! Na, azt nem tette zsebre senkise, bevallom a férfiasat!:'(
De végül is "nagyobb volt a füstje, mint a lángja", mert semmi bajom sincs igazából, sőt még meg is dicsérte a dottornéni, hogy milyen kis rendes a ... (bocsi, de ezt mondta!;-) )
Hát ez vót a gonosz nana meg a gonosz dottornéni közös cselvetése ellenem!:@

Este megint cummancskereső expedícióra indult az egész famíliám, mert hiába van ám nékem 2 db alvósos + 1 sétálósos cummancsom, tennap mindhármat sikerült elvarázsolnom, és pedeglen cummancs nélkül nem vagyok hajlandó aludni! Azt látnotok kéne, amikor ezek szegények térden csúszva, kétségbeesetten keresgélik a cumikat én meg peesze eközben fennhangon visítva sürgetem őket! Olyan jól szórakozom!;-) Nem is sejtik, hogy mindezt direkt ezért csinálom!;-)
Egyébként ez a kedvencem a 3 közül!;-)
tovább(14 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.09. :-D

2006.10.09. 21:21
Csodaszépséges napsütéses reggelre ébredtem pontban 7-kor. Ez jó, mert így a délutáni alvás menetrendszerűen műxik, általában.:-)
Már reggel felvidítottam a családtagjaimat a szókincsem egy új tagjának bemutatásával. Attán egész nap mondogattam azt hogy "ditta" meg 'titta" és nana nem tudja eldönteni, hogy ez most mit is jelenthet: hinta vagy cica vagy...nemistom micsoda, de jól hangzik.;-)

Már 11 óra elmúlott, mikor nekiindultunk a szokásos ebéd előtti kocsikázásunknak Nanával, és a házuk előtt pont összetalálkoztunk Ákos cimborámmal - akinek kissé meglevesedett a napokban a nózija, meg köhécsel is kicsikét - és az ő nanájával, Ildivel. Útba ejtettük a fornettis boltot, magunkhoz vettük a már rendszeresnek mondható sajtos pogi adagunkat, attán nanám bement a vetőmagosboltba, ahol a téren portyázó tubik számára szerzett be némi apanázst, azaz mindenféle magocskát. Ettet széjjelszórtuk a téren, és a rengeteg tubi csak úgy özönlött midenfelől. Nagyon éhesek voltak szegénkék!:-( Minekünk peesze ez a nagy evészet igennagyon tetszett.:-)

A délutáni, jól sikerült 2 órás szunya után még játszottam egy kicsit a brüimmel, míg nana vasalgatott mellettem, attán Imre papám jött fel hozzánk (drágaságos nappapám majdnem minden napon feljön ám hozzánk, és ugye mondanom se kell, hogy mééér'? Há' peesze, hogy a legapróbb uncsikáját annira szereti, hogy amikor csak teheti, ő jön, és meglátogatja!:-D ) bohóckodtuk egy kicsit, azaz én inkább, ő meg nevetgélt rajtam.:-D

5 után felkerekedtünk mindnyájan és elmentünk Dani bratyómnak focicsukát vásárolni, ugyanis most azt vette a fejébe az én drágalátos, fociőrült, AC Milan fan bátyókám, hogy bepróbálja a futballt "hivatásosként" is, úhogy holnap élete első komolyságos edzésére megy, ennek pedig alapfeltélele a "csuka". Kapott is egy fantörpikusat, igencsak boldogságos volt, de én már nem győztem kivárni mire eldönti, hogy melyik is kell neki és ugyancsak sokat hangoskodtam, azaz hisztizem.:$

Miután megszületett véééégre a döntés és vééééégre megint a kocsiban ültünk, Ági mamókához vettük az irányt, aki palacsintával várt bennünket, és amiből én nem ettem.
Ezt is meg kell említenem, hogy finnyásos lettem. :$ Ami nem tetszik első ránézésre, azt tuti, hogy én a számba be nem veszem. És hát a palacsinta se ebbe a kategóriába tartozott, pekkjére, vagy inkább az enyimére!;-) Helyette kaptam Danoninót, amit viszont bármikor, bármilyen mennyiségben beburkolok.:-D
Már kezdett sötétedni, amikor lementünk a játszira, ahol csak mi voltunk már, de legalább nem kellett semmiért sorbanállnom.:-D De bejártam az egészet, és rendesen kipurcantam, minek köszönhetően ma is hamahama elaludtam.:-D
Napözben, vannak ritka pillanatok, amikor nyugton ülök a hátsó felemen. ;-)Ilyenkor többnyire az autóimmal játszom, mindet kipakolom a dobozból és tologatom őket, eközben pedig fel-felnézek a tévére, ahol Thomast, a gőzmozdonyt szeretem mostanában nézni, meg azt a helyes pókos mesét, a Minimaxon.:-D
tovább(15 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

BOGI BABA 1 ÉVES!

2006.10.09. 15:43
DRÁGASÁGOS ÉS SZÉPSÉGES BOGI BABÁNKNAK:

NAGYONSÁGOSAN BOLDOGSÁGOS SZÜLINAPOT KÍVÁNUNK NEKED! :-D

Puszika: Máté babó és Mónana
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.08. Ma is vendégeskedős nap volt...

2006.10.08. 22:34módosítva: 2006.10.08. 22:36
... de ma nem mi mentünk hanem hozzánk jöttek, mégpedig Bözsike, Dodi és az iciripiciri Benedek.:-D Már nagyonságosan vártuk őket, mert igencsak rég voltak minálunk, és hát biza' hiányoztak már!
Zoziapu sajna nem jött, mert betonozott, vagy mit csinált, a rokonoknál.:-(

Szóval, én még éppen az igazak álmát alukáltam (ma már csak 3/4 órát sikerült kínszenvedéssel eltöltenem ezen állapotom elérését megelőzően :s ), amikor megérkeztek, de bittos megéreztem a jelenlétüket, mert gyorsan-gyorsan felébredőztem. Kiabáltam is nanámnak azonnyombandeizibe, hogy vegyen ki az ágyból, és hadd nézzem meg, kik vannak itt minálunk, és csak úgy, kócmókos hajszerkezetemmel mit sem törődve kivitettem magamat. Attán meglátva az idegen, de mégis valahogy ismerős arcokat, belekezdtem a "szégyenlős fiúcska" című produkcióm kivitelezésébe, a már ismert "bújjunk bele nanába" menekülős figura kíséretében.:s
Ez tartott 5 percig, se, attán mintha száz+1 ezer éve minden napunkat együtt töltöttük volna, nagy játékba fogtunk...és...én megint csakhamar irigy kutyásosan kezdtem viselkedni.
Először is, rácuppantam a Beni cummancsára, ill. csak szerettem volna, - de nagyonságosan ám! - de a gonosz nanák nem engedőzték. Pedig odaadtam volna az enyémet cserébe, dugászoltam is erőteljesen Benike felé, de mégse hagyták!:-(

Attán nanámra is irigykedtem, azaz irigyeltem a Benitől, mert őt fogta a kezében, és ez mégse kóser, hogy az én különbejáratú nanám más babót ölelgessen meg puszilgasson!:@
És még az etetőszékemet is irigyeltem a Benitől, pedig szegénke csak kölcsönvette az uzsija elfogyasztásához, de én akkora visításba kezdtem ezt látván, hogy csak na!:$

Na de azér' nem eszik ám ilyen forrón a kását, mert ez a nagy "irigység" - aminek ráadásul én is szenvedő alanya voltam a babaklubban, és haragvósos és szomorkásos is lettem miatta - nem tartott ám sokáig!;-) Sőőőőt! Miután Bözsikétől megkaptam az elmaradt névnapos ajcsimat, amire tulképpen nem számítottam, szóval onnantól meg minden görbe egyenes volt!:-D
Kaptam egy pulcsit, egy pólót, csokimokikát, de ami nekem a legnagyobb örömöt jelentette, az egy szupcsi kihajtogathatós mesekönyv volt.
Ennek nagyonságosan örültem, és asszem ezt le se tudnám tagadni!;-)
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.07. Az uncsitesók ...

2006.10.08. 22:06
.. egyáltalán nem uncsi tesók, amit ma, azaz szombat délután ismét be is bizonyítottak.:-D (De én is ám, sőt sikerült bemutatnom az év legkatasztrófálisabb elalvását is!;-) )

Mivel lassan egy kerek hónapja, hogy betöltötték a kerek 1 esztendőt, és akkor voltunk náluk utoljára a szülinapi buli alkalmán, már nagyonságosan hiányoztak nekünk - Nanáéknak Alexa, alias Mizsike keresztlányuk meg különöseképpen - így meglátogattuk őket.:-)

Hát igencsak nagyot cseperedtek az elmúlt 1 hónap alatt, Szabi már fut, a két kiscsajt még vezetgetni kell, de teljesen belefeszülve a kezekbe, ugyancsak fürgén tudják szedni azokat az aprócska lábikóikat.;-)
És olyen édimédik, mert csak és kizárólag lábujjhegyen tipegőznek! Haláliak!;-)

Hát én most nem a legfinomabb modoromat hoztam ez alkalommal, és féltékenykedősös is voltam és sivalkodósos is. Nana ezt - az egyébként tőlem szokatlan - hozzáállásomat annak számlájára írta, hogy délután nem éppen a legkönnyebben tudtam elszenderülni, és nem éppen a legpihentetőbb alvásomat tudhatom magam mögött. :-(

(Igazából vagy másfél órát kínlódtam az ágyikómban hulla fáradtan, álomsúlytól leragadni készülő pillákkal, de csakazértse! Csakazértse maradtam nyugton a hátsó felemen, csakazértse maradtam vón' csöndbe, mindent kidobáltam az ágyamból, a cummancsomat a legtöbbször, és attán nanám megunta a cummancskidobást követő hisztériás rohamaimat, megszánt és befeküdt mellém. Majd ezt követően többször ejtette ki a száján a "Mátéka feküdj le!" és az "Alszunk szépen!" szóösszetételeket, mint az elmúlt hónapokban összesen!:s
De fél óra múlva meglett az eredménye, vééééégre alvó kisgyerek lettem, és tartott ez köbö 1 órát?:s Nagggyon kevéééés, ez, nekem... )

Azért összességében egy kellemes órát töltöttünk a társaságukban, többről szó sem lehetett, mert az a zsibvásár amit produkcióztunk mi ottand 4en, azt egy óránál tovább nem hiszem, hogy bárki el tunná viselni!;-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

10.06. Papás péntek délelőtt

2006.10.08. 21:38
Még elmaradoztam a nappapás péntekem megemlítésével, ami pediglen nagy hiba lenne, mivelhogy igencsak jó kis nap volt. :-D
Igazából az volt a legjobb, hogy Zoli nappapám meglátogatott délelőtt és lecsalt egy jót csavizni a városba. Nanám kihasználta az alkalmat, és amíg a posta nevű helyen könnyített a pénztárcáján, ráhagyományozott Zolipapára, sétizzünk egy kicsit kettesben.:-D
Nana attán hamahama végzett, utánunk jött és a kedvenc pékségemnél taliztunk, ahol kaptam egy nagyonságosan guszta brióst, amit két kézzel toltam befelé a pofikámba, olyannyira ízletesnek találtam.:-D

A séta érdemi része ezután következett a téren, ahol reeeengeteg tubi volt és peesze én ki nem bírnám a tubikkal való kergetőzés nélkül!;-)
Attán nappapával is kergetőztünk, én mindig elbújtam az ivókút mögé és onnan kuksiztam, jön-e már a nappapa. És amikor már fenyegetően közel jött, nagy sikongatások kíséretében kirohantam a kút mögül és eliszkoltam egy másik irányba. ;-) Igennagyon jól szórakoztunk, és nappapa meglepően jól bírta a tempómat követni!:-D Nana meg jókat nevetgélt rajtunk.:-D

Miután meglehetősen kifárasztódtam, és már kellett egy kis pihi, a nappapával szoborkerülőútra mentünk. Ezen a magas párkányon peesze egyedül még véletlenül se közlekedhettem volna, de Zoli papa vigyázott rám!;-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

1005_PA.MA.CS Klub...

2006.10.07. 16:29
...tag lettem csütörtökön! :-D Azaz, PApa, MAma és CSemete Klubtag.:-D
Még a jómúltkor, amikor bababörzézni voltunk Nanával, kaptunk egy szórólapot erről a klubról, és akkor elhatároztunk, hogy meglessük! Így is tettünk csütörtökön, amikoris 10-től 11-ig tartott a mi foglalkozásunk. Itt a "mi" az 1 és 2 év közötti csemeték csoportját takarja.;-)
Nincs messze tőlünk, hamar odaértünk, és a kezdeti húzódozásomat, ami a Nanám nyakába való felcsimpaszkodás iránti heves vágyam kifejezésében nyilvánult meg, hamahama felváltotta a teljes átszellemülés és maxijátékos kedvem kerekedett felül. ;-) :-D
Nana mintha ott se lett vóna, úgy belefeledkeztem az új dolgok felfedezésébe és új kapcsolatok kiépítésébe.;-)

Sajnos azonban, annak ellenére, hogy télleg fantörpikusan éreztem magamat - mondókáztunk, énekeltünk, csörömpöltünk dobolás címszó alatt, csúszdáztunk, báboztunk, kirakóztunk, kicsi és nagy kocsikákat toligáltunk lázas brűzés kíséretében - volt egy kis negatív élményem is.:-( Sajna bele kell törődnöm, hogy a gyerkőcök többsége nagyon irigy és akaratos. Főleg a nálam nagyobbacskákról mondható ez el. Nana morgolódott is néha magában, de leginkább azon, hogy egyik édesnana se vette zokon kisdedjének eme kellemetlen viselkedését. Csak én!:-( MIvel mindig az kellett, amivel én jáccok. Talán mert én voltam a legkisebb? Na de kérem, ez hátrányos megkülönböztetés!:@
Egyébként nehogy azt higgye bárki, hogy az én drága jó nanám ezt csak tűrte szótlanul. Mint bátor anyaoroszlán sietett segítségemre és visszaszerezte a játékomat. Ha már más anyaoroszlánok nem tartották fontosnak picurka tapasztalatlan kölykeik rendreutasítását.;-)

Mindezek ellenére - amik Nanát talán jobban megviselték és elbizonytalanították, mint engem - a jövő héten is elmegyünk, hiszen én azért igencsak jól éreztem magamat!;-):-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

1004_Kicsi gesztenye...

2006.10.05. 21:52módosítva: 2006.10.05. 22:09
...barna a szeme, úgy mosolyog ráááám...:-D
Tegnap délelőtt bébijárgányom nélkül mentünk le Nanával csavizni egyet, felkerestük kedvenc csúszdával felszerelt játszinkat, ahol mostanában leginkább ezt a játékeszközt részesítem előnyben!:-D
Na de hogy miért is adtam ezt a címet a bejegyzésemnek? Mert tegnap ugyancsak begesztenyéztem! Misi barátomtól kaptunk kedvet ehhez a tevékenységhez, és én is bizonyíthatom már, hogy télleg tök jó! Én szedegettem a földről, Nana letörölgette, visszaadta, én meg szépen belerakosgattam a zsebébe!;-) Nagyon élveztem. :-D
Ennél már csak az volt jobb, hogy otthon beleraktuk az egész gyűjteményt a kis kék homokozós vödrömbe, - egyenként peesze - onnan meg kirakosgattam, attán megint bele egy másik edénykébe. Néha-néha megkóstiztam egyet-egyet, hogy vajon egyforma ízük van-e? Egész jól elvoltam ezzel a kis tevékenységgel!;-)

E jeles napon rekordot állítottam fel! Mégpedig az én saját, különbejáratú rekordomat sikerált túlszárnyalnom, alvásilag! Azaz, 3 és negyed órát aludtam, folyamatosan, egy nyikkanás nélkül.:-D;-)
Mint kiderült, Nana már ott strázsált az ajtó előtt, és leskelődött, vajon nincs-e valami bajom, illetve, hogy télleg alszom-e, vagy csak úgy csinálok!;-)

Aprópopó! Ezt még el kell meséljem nektek! Ha már a szimulációnál tartunk, hát elmondanám, én ennek már komoly nagymestere vagyok! :-D
Mivel senki nem volt hajlandó velem foglalkozni, hát csak fel kellett valahogy hívnom magamra a figyelmet, így műesésre és műsírásra vetemedtem. Pekkemre (Dani szokta ilyenkor mondani: "Tudod mid volt barátom? Pekked!;-) ) Apa pont szemtanúja volt az egész műveletnek, amikoris álló helyzetből elvetődtem és teljes kiterült állapotomban produkáltam némi nyafogásszerű hangot. Szóval nagyonságosan gázos, de ez a csel nem jött be, ráadásul jól ki is nevettek! :-(

A kedvenc alvási pozitúrám - Nana csak csibabigapóznak nevezi - is mindig mosolyt csal édesszüléim arcára, bár ezt csak hallomásból tudom, mivel ugyibár én aközben éppen alszom.:s
Drága Kristóf barátom alszik még úgyanígy, de vele nemcsak ebben, hanem sokminden másban is hasonlítunk!:-D;-)
Ez a kép azért is bír nagy jelentőséggel, mivel az általam viselt alvósruci még Dani bratyómé volt, még Nana sajátkezűleg varrta neki anno, azaz 14 évvel ezelőtt, és most lett jó rám! :-D Nagyon szeretek benne aludni, aranyos pingvinek vannak rajta, de ami peesze a legnagyobb vonzereje, hogy a bátyóé volt!;-)
tovább(17 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

És csak úgy...

2006.10.03. 22:42
...jöjjön a legfrissebb befutó, napjaink favoritja, Nana és Apa legkedvesebb és legszeretettebb fotója...kettőnkről!:-D
;-) Címe: A kamasz és a komisz :-D
tovább(18 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

1002 és 03_Mamis napok

2006.10.03. 22:30módosítva: 2006.10.03. 22:39
Amennyire izgalmas és kalandos volt a vasárnapom, annyira semmi külcsi nem jellemezte az elmúlt két napomat.:s

A legeslegjobb a 7 első két napjában az volt, hogy Ági mamókámmal mindkét nap taliztam: tegnap ő látogatott meg és mentünk le együtt játszizni, ma meg én és nanám kocsikáztunk ki hozzá, mert fincsi töltött paprikát főzött és kaptunk belőle egy jó kiadós adagot!:-D

És peesze sétiztünk is egyet ott, az ő környékén, és elmentünk arra játszira, ahol még jónanám gyerekeskedett anno!:-D Ültem abban a hintában is, amiben nana csücsült úgy kb. 6 éves korában. Nagyon nosztalgikus volt!:-D Mármint neki! Meg a nammaminak is asszem.:-)

Aztán visszamentünk Ági mamókám háza előtti, már "modern" játszira, és ott is hintapalintáztam egyet a Mamókámmal, aztán nana többször felrakott a legnagyobb csuszira lecsúszási, vagy inkább lecsúsztatási célzattal. Ezt is roppantmód élvezem, szerintem az egyik legjobb buli a játszin!;-)

Az ebédet csak azért említem most meg, mert rendhagyósos volt. Mégpediglen a tőőtött papjika okán. Azaz, én még sosenem ettem pajadicsomos kajcsit, mer' nemistom mér'nem.:s Nana úgy gondolta talán, hogy úgysenem ízlene. Pedig ízlett!!!:-D Bejött nagyon--->máskor is kéééérek!;-)

Szóval más említésre méltó dolog nem történt, hacsak az nem, hogy Dani bratyómmal megint hancúroztunk egy fantörpikusat, bújócskázással és kergetőzéssel megspékelve, és igennagyon szeretjük egymást!;-)
Emígyen:
Puszi a nózidra te, te, te...;-) bratyó!

Holnapra beígérte Lucia néni a brrrr-időt, ennek ellenére szépséges napocskát kívánok jóelőre mindnyájatoknak!
Pacsi: Máté babó
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

1001_Rodeo Ranch_2.

2006.10.02. 18:05módosítva: 2006.10.02. 18:08
A pacigolásban nagyon megéheztem, de szerencsémre éppen ebédhez kolompoltak, úgyhogy nem kellett a pocikámat különösebben megvárakoztatnom. :-D
A nagy lendület hamar alábbhagyott, és végülis nem sokat ettem, de amit igen, az nagyon fincsi volt, mégpedig szarvaspöri+krumplikával. :-D
És úgyibár, mint lenni szokott, én az ebédke után követelem az ágyikómat természetesen alvási célzattal, rendes körülmények között. Azonban most a legkevésbé sem voltak rendesek a körülmények, sőt!:o
Így hát eléggé nyüglődősre vettem a figurát, így a családtagjaimnak újabb elterelő hadműveletbe kellett kezdeniük!;-) Még jó, hogy ez a kis rendezvény, ami egyébként partnertalálkozónak volt titulálva, több olyan dologgal is szolgált, amit az ilyen hadműveletekben hasznosítani lehet.;-) Ilyen volt a kvad-mánia, ami nálam nagyonságosan beválós lett!;-)
Amíg a bátyóm Dani rótta a köröket rendületlen, attán meg jóapám is visszament gyerekbe és tette ugyanezt, addig én sem tétlenkedtem ám! Birtokba vettem én is egy ilyen csodajárgányt, és irtózatosan mélységes átéléssel, komolyságosan összpontosítva - képzeletben peesze - meghódítottam a végtelent!;-):-D
Jóanyám peesze intett, hogy"Kiffiam, ne száguldozz ezerrel, mer' baj lesz!" - (szokásos anyai szöveg), de én csak azér' is túútam neki, még a nyelvemet is kiöltöttem, annyira!;-)

Amint elindult a kocsink hazafelé, két perc leforgása alatt bekómáltam, és a béta-szint olyan mély tartományait sikerült elérnem, hogy azt sem vettem észre, amikor hazaérve Nana kibányászott a kocsiülésből és áthelyezett a babakocsimba. Megjegyzem ez már csak azért sem volt kis teljesítmény, mivel az én oldalamon a kocsiban bekrepált a közpizár és jóanyámnak télleg igennagyon lassacskán és óvatosságosan kellett kiemelnie, áthelyeznie és leraknia engemet! :-D
Apu és Nana még sétáltak velem egyet, peesze én szundiztam. Eközben felváltva bementek szavazni, aztán hazamentünk. :-)
Csupán 1 órát, 4-ig tartott az álomkórom, s mivel nem pihentem ki magam teljes mértékben, a "Nyafka Herceg" című műsorommal is sikerült édesszüléimnek kellemes perceket szereznem.;-)
Estig így maximód velem kellett foglalkoznia mindenkinek, amiből idejekorán elegük lett és melynek folyományaként már fél8-kor száműztek engem az ágyamba, de nem bántam...!;-)
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

1001_Rodeo Ranch_1.

2006.10.02. 17:37módosítva: 2006.10.02. 17:39
Vasárnap reggel nagyon szomorkásan ébredtem, arra gondolva, hogy majdnem az összes babarátom a nagy Budapestre megy megatalizni én meg megint kimaradok ebből a buliból is. :-(
Aztán nanáék nagyon kezdtek sürgölődni és valami sanda gyanúm támadt, valamire készülnek. Nem is kellett sokáig várnom, csakhamar felkerekedtünk és elautóztunk a címben szereplő helyre, arra a bizonyos Rodeo Ranch-re. Mint később számomra is kiderült, apu céges progijának lettem én is részese, emiatt nem tudott felsofőrködni bennünket Bpre.:s
Megvallom őszintén, az ott átélt élmények némelyest kárpótoltak a bababuliról történt lemaradásomért, szupcsi kalandjaim voltak!:-D

Kezdjük ott, hogy amint odaértünk kezdődött a malacfogó verseny, ahol két röfit engedtek be egy arénába, miután nénik és gyerekek kezdtek bele a kergetésükbe, és hát ugye el kellett csípni ezeket a kis 4lábúakat. Volt ám nagy visítozás mindkét "tábor" részéről!;-) Jó kis móka volt!:-D

Aztán lehetett még íjászkodni - ezt Apu és Dani is kipróbálta, engem azonban nem nagyon kötött le, úhogy mi nanával leléptünk és célba vettük a légvárat, ahol viszont egy adag fölösleges energiámtól sikerült megszabadulnom több fékevesztett gyerkőc társaságában.:-D
Mielőtt kellően csatakosra sikerült volna leizzadnom magamat, Nanáék más foglalatosság után néztek és láttak, azaz megláttak egy helyes pónipacit, akire ilyen mütymürütty és peesze nagyobb gyerekek ülhettek fel.:-D
Hűha! Ez volt ám a döfi nekem! Nem kellett rábeszélni a dologra, nyeregbe pattantam és fantörpikusan éreztem magamat!:-D
Azért Aput megkértem, legyen az őrangyalom, ki tudja, hátha megbokrosodik ez a derék paripa!;-)
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0925-29_Rendes babó

2006.09.29. 14:58módosítva: 2006.09.29. 15:00
Semmiképpen nem szabad elmulasztanunk megemlíteni, hogy roppantságos módon rendes gyerekként viselkedtem egész 7en.:-D
Naná, hogy Nana ennek felettébb tudott örömködni!;-) Ez a "rendességem" egyrészt abban nyilvánult meg, hogy feltűnően kevesett nyafogtam, eljátszogattam a brüüüüimmel, meg képeskönyveket nézegettem, szóval jól elvoltam magammal és anyum mindenféle teendőjét tudta végezni.:-D
Aztán olyat is elkezdtem, hogy bekéredzkedek a járókámba, onnan szeretem nézni Noddy kalandjait meg a többi kedves mesét és nadon jól eljátszogatok benne.:-D

Másrészt meg annyira rendibendi vagyok, hogy hagyom jóanyámat szenderegni egész iccaka. Igaz, hogy reggel már fél7 vagy 7 óra magasságában ébresztem, de legalább éjjel nem zaklatom. Ő peesze nadon hálás ezért, agyon puszilgat meg szorongat is engem örömében!:-D

De mindemellett a huncutkodás és csibészkedés mint olyan, sem maradhatott el egyik napon se. Ugye elhiszitek?
;-):-D

Jaj, ezt még le kell írjam! A minap óriási öröm ért! Megtaláltuk rég elveszettnek nyilvánított kedves zöld cummancsomat. :-D Az úgy volt, hogy Nana megunta, hogy nincs egy talpalatnyi hely a nappalinkban, mivel a rengeteg játékkal - túlnyomórészt peesze Danitól megörökölt temérdek mecsivel - beterítem a placcot. Szóval elhatározta magát és nekiálltunk a szobaközepén szétválogatni a játékaimat, kezdve azt a naaaagy zöld dobozom teljes tartalmának kiürítésével ééééés akkkkkorr! Ott volt!;-) Legeslegeslegallul volt az a bitang!;-)
Nos, nagy örömömben nem is tudtam hirtelen, hogy melyik cumimat rágcsáljam. Az egyiket bekaptam a másikat kivettem a számból és fordítva, és így bóklásztam a lakásban percekig. Anyuék meg jókat mulattak rajtam. Mi tagadás, télleg vicces volt!;-)
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0925-29_Új hóbortok

2006.09.29. 14:35módosítva: 2006.09.29. 14:37
Sajna igennagyon lemaradóztunk a memoárjaim írásban történő rögzítésével, de hát annyi minden dolgunk volt a 7en és annyi minden történt, hogy az iciripiciri időnket inkább csak a bababarátok kalandjainak elolvasgatásával töltöttük.:-D

No de most, mielőtt NADON SZÉPSÉGES 7VÉGÉT KÍVÁNNÁNK MINDNYÁJATOKNAK, röviden - már ha lehet 1 7et így összetömöríteni - leírjuk a fontosabbakat.

Több új hóbortot találtam magamnak a napokban. ;-) Hóbortos lettem.;-)
Rájöttem, hogy Nana egy alsó fiókban rejtegeti a Nesquickes dobozt, számomra tökéletesen hozzáférhető helyen. :-D Én élve ezzel az elérhetőségi lehetőséggel sorozatosan kihúzgálom ezt a bizonyos fiókot, már egy szempillantásos idő alatt lekapom a fedelét a kakaós doboznak és beletunkolom a cummancsomat, aztán meg hamm, és lenyalogatom. Ez nadon jóóóóó, és peesze fini!;-)
Nana pessze nem nadon akceptálja ebbéli tevékenységemet, ma még meg is fenyegetett, de ez most engem nem nadon érdekel!;-):-D
(Csak zárójelben jegyzem, meg, hogy a többi fiók kihúzgálásáról és a szekrényajtót nyitogatásáról már majdnem teljesen sikerült leszoknom.:-) )

A másik klassz dolog, amit ugyancsak a 7en találtam ki, hogy bemászok a nappalimban az asztal alá, és ott foglalatoskodok játék címén.;-)
Jó nagy felfordulást tudok ám cinálni, ez jól lejön a képről, ugye?;-) Pedig ez még csak nem is olyan hűdenagy!
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0924_Balatoni 7vége_4.

2006.09.27. 21:14
Csopak után még Füredre is átmentünk egy jó nagyot csavarogni!:-D Nadon nad sokaságosság volt ott. Drága Kristóf és Tomika barátaimra, a kis mociimádókra, gondoltam egyből, amikor megláttam egy nagy, bőrszerkós, mocis csapatot, szebbnél szebb és szupibb járgányokkal.:-D

Kimentünk a hajóállomásra, megcsodáltam két óóóóriási nagy hajót, amik éppen akkor futottak ki a kikötőből.:-D
A Tagore sétány felé visszaúton felkéredzkedtem az egyik szoborbácsihoz
, aki egy hatalmas evezősöst szorongatott a kezében. Igen nagyon nagy volt az a bácsi, kicsit meg is illetődtem, amikor mellé állított Apu. Valahogy az előbb még nem tűnt olyan nagynak!:s

Aztán még nézelődtünk a parton, figyeltem ahogy a hápogó sokaságot etetik az emberek a partról, majd kavicsoztam egyet és futkározósra vettem a figurát, amit azonban se Nana, se Apa nem díjazott, így nem tartott sokáig.:-(
Fagyiztunk még egyet, aztán hazaindultunk Kápiba, ahol gyorsan-gyorsan befaltam az uzsigyümimet, összecuccoltunk és elindultunk Győrbe. Nem telt bele sok időbe, már húztam is azt a bizonyos pacibőrt, egészen hazáig, úhogy a család megúszta nyivákolásom nélkül ezt az utat!;-)

Summa summárum, csodálatosanszépeségeses napocskánk volt, és nagyonságosan fárasztósos is, minek köszönhetően az esti elalvással ismét nem volt problémám!;-)
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0924_Balatoni 7vége_3.

2006.09.27. 18:39módosítva: 2006.09.27. 18:40
Ittend meg mán benne vagyunk de rendesen, és meg kell valljam az őszintét, egy iciripicirit hűs volt a víz, úhogy nem is nagyon merészkedtem beljebb, maradtunk a szélén.;-):-D
:-D de hát ki nem bírtam volna, ha nem mehetek bele!;-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0924_Balatoni 7vége_2.

2006.09.27. 18:33
A nagy mikkezés-makkozás után megebédelt a bagázs, aztán fel is kerekedtünk, és átmentünk Csopakra, mivel az ősök kávéra vágytak, és ott a strandon van egy szupi kis kávézó. Remélték, hogy nyitva lesz, és volt is, és a strandon is tök sokan voltak ahhoz képest, hogy ugyibár szeptember 24-ét írtunk.:-D

Lementünk aztán a partra is, ahol volt csuszizás, hintázás, hápikacsák kergetése a fűben, ééééés, mivel több merész "magyar tengerész" bemerészkedett a vízbe, így én is - bevállalós fiúcska lévén - gondoltam, hogy bevállalom.:-D
Velem, meg peesze a család többi férfitagjával nem volt gond, de Nanát csak többszöri próbálkozás után tuttam rávenni, hogy bejöjjön velem a vízbe!;-)
Itt éppen csalogatom befele...:-D
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0924_Balatoni 7vége_1.

2006.09.27. 14:38módosítva: 2006.09.27. 18:41
Kicsit meg vagyunk csúszva a naplóm aktualizálásával, de a vasárnapi kirándulásunk olyan jól sikerült, hogy mindenképpen szeretném ha megörökítenénk!:-D Így hát visszakanyarodunk a múltba, és lássuk csak, hogy is esett az eset....

Szombat este még a család 2 idősebb férfitagja ugyancsak húzódozott a balatoni kiruccanás ötletétől, de Nana addig puhította őket, míg végül beadták a derekukat!;-) Szerencsére, mert igen nagy kár lett volna kihagyni ezt a kis kirándulást.

Vasárnap reggel 9-kor startoltunk a ház elől, már akkor verőfényes szép napsütés volt, és maradt ez így egész nap!:-D
Balatonalmádi előtt 10 perccel elaludtam, de igen nagyon mélyen ám! Ennek anyciék örültek, két okból is, mert be tudtak menni istentiszteletre míg dani rám vigyázott a kocsiban, és délután nem kellett azon aggódniuk, hogy elalszom-e a megint újdonságnak számító utazóágyikómban, vagy sem.:-D

Végigszundítottam az istentiszteletet, és csak a házunk elé felérve ébredtem fel. Nagyon vidáman ébredtem és csak meregettem a szemeimet, hogy hogy kerültem ide?;-)
Aztán hamar felderítettem a terepet, egyből rátaláltam a rengeteg makkocskára (megjegyzem nem volt nehéz, mert amerre a szem ellátott, mindent makk borított:-) ) és hát igencsak jó mókának bizonyult azok válogatása, ide-oda rakosgatása, és peesze ne felejtkezzünk meg az ízminta-vételéről sem.;-)
Nos, a makk nem valami fini, úhogy nem veszem fel a kedvenc csemegéim listájára!;-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0923_Dorkás nap_4.

2006.09.25. 21:27
Nadon jól éreztük magunkat, a nanák jól kidumcsizták magukat, mi meg csak játszottunk.:-D
Ebéd után alvás peeesze hogy nem volt, hiába próbálkoztak a nanák mindenféle csel és trükk bevetésével, én részemről kiadós bömböléssel jeleztem, hogy nem szándékozok szundizni, hiszen hogy is tehetném ezt, amikor itt van Dorka.:-D
Így hát kicsivel több mint fél óra után Nana beadta a derekát és újra kiszabadulhattam az ágyikómból. Mivel Dorka se tudott az "új" helyen álomba szenderülni, hát neki is megkegyelmezett Ágica anyu és folytathattuk a játszit.:-D

Meg kell jegyeznem, hogy Dorka antennácskái mindig is a csodálatom tárgyát képezték, és most végre volt merszem meg is vizsgálni őket!:-D
Annyira édesek!:-D

A délutánba még belefért egy közös városnézős és fagyizósos séta, amin már Peti apu is részt vett, mert időközben végeztek a falfelületek egyenletessé tételével.:-D

Mindig igennagyon szomorkásosak vagyunk, amikor eljön a búcsú ideje, és integetni kell Dorkáék után, így volt ez most is!:-( De nemsokára megint talizunk, úúúúúgyis, úúúúgyis!;-)

Miután elmentek, mi még kimentünk Mosonmszentmiklósra Bözsikéékhez. Dani bratyóm nagy bánatára Dominik nem volt otthon, így egyedül kergette a focilabdát a kertben, míg én bent térképeztem fel Dominik szobáját, és mivel szabad volt a pálya, naná, hogy az összes fellelhető kerékkel rendelkező tárgyat magamköré gyűjtöttem.;-)
Hazafelé természetesen elaludtam, és csak a vacsora és fürdés idejére tértem magamhoz - hozzáteszem nagyon nehezemre esett - majd mindezek után ismét az álmok mezejére léptem, ahol talán megint Dorkával játszottunk!;-)
tovább(15 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0923_Dorkás nap_3.

2006.09.25. 21:11
És még egy - Nanám szerint angyali - fotó, és mivel úgy érzem magáért beszél, én nem is fűzök hozzá most semmit!:-D
:-D:-D:-D
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0923_Dorkás nap_2.

2006.09.25. 21:03módosítva: 2006.09.25. 21:06
Mivel Dorkáék már nagyon frappánsan és tömören rögzítették eme jeles nap eseményeit a naplójukban, én inkább képekben szeretném dokumentálni a történteket.
Naszoval, ez volt az a nagy szerelmes ölelkezés (amiről az ő fotójuk homályosra sikeredett:-(), amikoris drága Ágica anyu mindkettőnk nehéz popóját egyszerre tartotta és mi meg össze és vissza ölelgettük egymást a nagy szeretetben. Nadon vidámak és boldogok voltunk!:-D
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0923_Dorkás nap_1.

2006.09.25. 20:55
Szombatocskám boldogságos és barátkozósos volt, mely boldogságnak és barátkozásnak a tárgya drágaságos Dóóóka babó volt.:-D
A látogatás aprópopója az volt, hogy az új fészek falainak csiszolásra volt szüksége, és míg ez a folyamat zajlott Peti apu és barátja jóvoltából, Dorka baba és Ágica anyuja nálunk időztek, peeesze mindnyájunk nagy-nagy örömére.:-D
Most már nadon hamar egymásra találtunk Dorkával, hamahama belemelegedtünk a közös játékba. Névnaposos ajcsiként kaptam Dorkáéktól egy olyan építősös farmos játékot, volt benne búúúú, meg egy kalapos bácsi, meg egy tyúkanyó és peesze építős kockások.:-D
Na, ennek veselkedtünk nekíje legelébb, emígyen:
Dorka ripsz-ropsz összerakta a tornyot, de nem tudta eldönteni, hogy a búúúút, vagy a tyúkanyót tegye-e a tetéje. Én meg inkább belevigyorogtam a fotógépbe.;-)
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0922_Homokozósos babó lettem

2006.09.22. 22:12módosítva: 2006.09.22. 22:20
Drága Babarátaim!:-)
Eme bejegyzésemet legelébb azzal kezdeném, hogy kicsike szívemből megköszönjem Nektek, hogy nevem napján gondoltatok rám és ezt jóságos kívánságaitokkal tudattátok velem! :-D Nadon-nadon köszike!:-D Nemcsak nekem, de Nanának is nagy örömöt jelentett kedves szavaitok olvasása, úhogy el is mentegette az utókor, azaz az én számomra. ;-)

Ezt követően pedig szabadkoznom kell jóanyám miatt, akit annyira lekötöttek az elmúlt napok zaklatott eseményei, hogy állandóan a tv előtt ült, iccakákba nyúlóan, nehogy le- vagy kimaradjon valamiből és nemigen akaródzott nekíje irogatni az én kis memoárjaimat.:-(
De ma végre a sarkamra álltam és nem hagytam annyiban a dolgot, hiszen lassacskán már el is felejtjük mi történt velünk, úgy rohan az idő.:s

Nos télleg csak röviden összefoglalom a fontosabb történéseket, amik az elmúlt 3 napban történtek és megörökítésük elengedhetetlen:
:-D Mivel csudálatosan szépséges idővel szolgált végig az Ősz, sok időt töltöttünk házon kívül. Ez alatt a napi min. 2 db séta értendő, melyekből a délelőtti csavargósos, ezt s azt beszerzős és természetesen játszóterezős. És itt jön a lényeg!:-D Megszerettem a homokozást! Még nyáron, Balcsin - igaz 2 hónapja voltunk lent utsóra - nem nagyon érdekelt, meg nem is nagyon tudtam hogyan kell aztat csinálni. De tegnap taliztam egy nagyon ari kiscsajszival a homokozóban és kedvet kaptam hozzá. Mármint a homokozáshoz, hogy félreértés ne essék!;-)
Nos, a homokkal való bánásmód mikéntje még most sem teljesen tiszta számomra, mivel a lapátka helyett a praclijaimat alkalmazom a homok vödörbe és az onnan kifelé történő juttatásához.:$
:-D Remekül alszom mostanság, megvolt minden nap a 2-2,5 óra, este legkésőbb fél9-kor már horpasztok, és teszem ezt majdnem reggel 7-ig. :-D Úgy véleményezem, hogy ezzel az alvásmennyiséggel bármelyik nana és apa kibékülne. Ugye?;-)
:-D Ákos cimbimmel minden nap talizunk. Jókat mulatok rajta, drágámnak az a szokása, hogy lebányássza a cipőjét aztán meg a zoknijait is a bábójáról, de ezt egy séta alkalmával számtalanszor műveli. Tulképpen együtt mulatunk jókat ezen, miközben szegény anyuját sajnálom, mert ő meg csak rendületlenül, minden zok(ni)szó :-D nélkül húzza vissza a lábravalókat.;-)
:-D Csak a mai napról mondható el azonban, hogy duplán nammamás nap volt.:-) Délelőtt Ági mamókám jött be hozzám és együtt sétiztünk meg játszótereztünk, ebédkét Ibike mamókámnál ettem (finimini zöldségleveskét és kumpistésztát) és délután kaptam ráadást Ibike mamiból, mer anyu+apu Dani bratyóm sulijába ment szülői értekezletre és Ibike mami vigyázott rám ezalatt.:-)

Na, asszem ennyi iromány megintcsak elég lesz. ;-) Talán holnap már könnyebben bírom jobb belátásra az "asszisztensemet", és remélem, történik is velem megint egy-két izgalmas, érdekes dolog, amiről érdemes lesz megemlékezni!;-):-D
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0919_Szuri, sütőtök, Ági mami és zuhé

2006.09.19. 20:55módosítva: 2006.09.19. 21:04
Ma nagyon szomorkásos és álmosítósos reggelre virradtunk, nem is csoda, hogy 8-ig szundiztunk Nanával, aki még akkor is meglehetősen nyúzottnak festett. Állítólag rosszcsont volt ő is az iccaka, túl sokáig nézte a Híreket...:-(
Naszoval, felvirradt a szurmányom napja, és meg is esett az eset 12.30 után nem sokkal. Azér' hangsúlyozom ezt ki, mert kivételt hirdetek bababarátaimnak, és büszkén mondhatom, hogy az én doktojnénim naaaaagyon aranyos és kedves is, és ami nem elhanyagolható, pontos is. Az időpont az időpont, úhogy 12.30-kor pontosan bebocsátást nyertünk és én NEM sírtam, a várakozásokkal ellentétben.;-)
Megállapítást nyert, hogy súlyos - pontosan 11 kilónyi - elbűvölő és ráadásul hősies személyiség vagyok!;-):-D És nem leszek egy aprócseprő manuska se, 82 cm-t elhagyván.:-D
A szurmány igaziból nem fájt, de meglepett, úhogy a pillanat hevében egy iciripiciri elnyaffantást elkövettem, de hamahama megvígasztalódtam jóanyám vállán.:-D

Ebéd=nosztalgia. Azaz sütőtökpüré.:-) Nem volt rossz, majdnem mindet megettem, de csak majdnem. Valahogy a kisebbkori - mondhatni kezdetekbeli - lelkesedésem iránta már nem a régi.:s

Nagyon jót sikerült aludnom délután, ennek mindenki szívből örült. :-) Hál' Istennek, megvolt a 2 órám, minek köszönhetően a délutános Rapli Matyi című műsorszámom elmaradt.:-)
Ráadásul Ági mamókám is meglátogatott, nem sokkal ébrenléti állapotom bekövetkezte után érkezett. Éééééés! Kaptam ajcsikat.:-) Először nem is tudtam mire vélni a dolgot, hogy csak úgy, semmilyen alkalomból kapok valamit, de aztán szeretett mamókám rávilágított, hogy névnapom lesz csütörtökön, és eme rendkívül fontos esemény alkalmán gondolta, hogy meglep engemet. Jó mi? Nagyon tetszett mindkét úszó kütyümütyü, azaz pancsolósjáték. Este ki is prószáltam őket, kép nincs, de ha lesz, megmutizom őket. És Kinder csokikát is kaptam, amire mostanában úgymond rákaptam.;-)

Esti séta: Apa kijelentette, hogy a bizonytalan időjárási tényezőket figyelmenkívül hagyva kénytelenek leszünk lemenni, mert - ahogy Balu mesterünk szokta volt mondani - már ide-oda pattogtam a 4 fal között, és ez enyhén szólva idegesítő. Meg ugyibár Ági mamókámat is elkísérjük a buszmegállóba. Így hát lementünk...picit sétáltunk...Ági mamit fetettük a buszra ... hazafelé felhőszakadás, persze esernyő egyik okos szülémnél sincsenincsen.... árkád alá bemenekülés Ákos haveromékkal (akikkel közben összefutottunk)... és mivel csak nem akaródzott alábbhagyni annak a piszok esőnek, esővédőmet föl! és hazastartoltunk... De én csak nem tűrtem azt az izét magam előtt meg körül és cibáltam és nyüvítettem közben rendületlen.;-)
Mire hazaértünk mindenki bőrig ázott, úgyhogy fürcsire se lett vón szükség, de azért jól esett a melegvíz!
Mivel csúfondáros idők járnak, egy kicsit nosztalgiázni szeretnék ezzel a képpel
mikoris jó meleg volt, és éppen az egyik legkedvencebb szórakozásomnak hódoltam.:-D
MÉG NEM alszom! Naná, hogy Nana üti veri a billentyűket helyettem.:-D
ÜZENEM, HOGY NAGYON KÖSZÖNÖM A HÓFORDULÓSOS JÓKÍVÁNSÁGAITOKAT ÉS HOGY GONDOLTATOK RÁM MA!
Köszike és puszika: Máté babó
tovább(28 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

15 hónapos lettem, na de lássuk csak...

2006.09.18. 21:35módosítva: 2006.09.18. 21:44
...a lemaradásunkat!:-)
A LEGJELENTŐSEBB esemény: 17-én, vasárnap betöltöttem 15. hómat. :-) Anyu szerint igennagyon izgimozgi kiskrapek vagyok még mindig, de már nagyon sok dolgot megértek, és többnyire szótfogadós is vagyok! Kivéve amikor nem!;-)
Még mindig célom a lépcső meghódítása, ma (0918) sikerült észrevétlen a 3. lépcsőfokig feljutnom jóapám és persze szülőanyám rémületére, de az én annál nagyobb boldogságomra, :-) amit elégedett széles vigyorral jeleztem is a környezetemnek!:-D

Mivel holnap 12.30-ra vagyunk berendelve a dokinénimhez a 15 hós szurmányom okán, és a méricskélések és a mérlegelés is akkor lesz, a paramétereim és tudományaim hófordulós szokásos summázására is csak holnap tudok sort keríteni.;-)

A LEGSZOMORKÁSABB esemény: szintén vasárnap történt, ugyanis Martin unokatesómék hazautaztak Zágrábba. Megszűntek a jó kis délelőtti séták, dálutáni közös játszizások, nincs móka s kacagás!;'(
Még délelőtt kimentünk Ági mamókámhoz - mivel nála laktak, amíg itthon voltak - elbúcsúzni tőlük. Egy pindurit még játszottunk együtt, aztán abban a reményben, hogy Karácsonykor újra viszontlátjuk egymást, elköszöntünk.:-(

A LEGÚJABB tudományaim is erre a 7végére tehetők:
- Dani bratyómtól megint tanultam valamit! ha megkérdezik tőlem, mekkora a Máté, én jó magasra felemelem mindkét kezecskémet, így mutatom, hogy ilyen igen nagyon nagy fiú vagyok!:-)
- "Bíbis": Hogy ez micsoda? Hát kéremszépen, ez úgy lett, hogy Nanával olyast szoktunk játszizni, hogy megnyomom a nóziját az ujjammal ,és ő erre azt mondja: Bí-bíp. Én ezt átköltöttem bíbis-nek, és ezt fennhangon, soxor már kiabálva rohangálok fel s alá a lakásban. :-)
- Kezet fogni is megtanultam, a szombati ebéd közben tanított meg rá Nana. Úhogy, ha valaki nyújtja felém a kezét és azt mondja "Jó napot!, én biza jól megmarkolom és jól megrázom a pracliját!:-D
- Alegeslegeslegújabb anyutelbűvölő hihetetlenülaranyos akciómra ma délelőtt került sor, mikor is újra kedvet kaptam a zongizáshoz! Naná, hogy Nana sose zárkózik el ebbél i törekvésem elől, úhogy belecsaptam a billentyűk közé, de közben folyamatosan skandáltam, hogy "je-je-je". Anyu ettől majdnem elolvadt és szentül meg van győződve, hogy szorult belém némi muzikalitás.:-D

LEGUNCSIBB esemény nem volt, de LEGIZGALMASABB igen, mégpedig ma, mikoris részt vettem apró életkém első tüntetésén!:-) És természetesen engem se kellett ám félteni, mikor a hangunkat kellett hallatnunk!:-) Persze hozzá kell tennem, hogy egy kis idő elteltével már jobban érdekelt a közelben letámaszott kissé rozzant állapotú bicagli, aminek küllői között szitáltam át a körülötte fellelhető teljes kavicsmennyiséget. :-D Még jó, hogy nem jött a tulaj!;-)

Aztán írhattam volna még a szombati bababörzéről, és veszprémi jóbarátaink ucsak e napon tett látogatásáról, aztán a mi látogatásunkról Tecike nagynénimnél és Zolti bácsikámnál vasárnap és a ma délelőtti talcsimról Ákos cimbimmel. :-) De ez már rettentően sok információhalmaz lett volna, úgyhogy inkább így megjegyzem magamnak.:-D
Így jár, aki a mozgalmas és eseménydús napjait nem örökíti meg naplójában hejdeazonnalfrissibe!;-):-D
tovább(14 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Raplimatyi vagy kisangyal?

2006.09.15. 21:50módosítva: 2006.09.15. 22:40
Az elmúlt 3 napról tömören csak annyit, hogy nem hazudtoltam meg "iker" mivoltomat.Hogy miért? Mert a szélsőségesnél szélsőségesebb magatartásformákkal sikerült jóanyám életét változatosabbá tennem. Úgyis mindig nyafog, hogy már jó tenne neki egy kis változatosság, hát tessék, megkapta.;-)
Érzelemvilágom meglehetősen csapongóvá vált, semmi perc alatt váltok az önfeledt nevetésből a világ minden gondját-baját a vállán viselő babó ugyancsak önfeledt hisztijébe. :s
Na jó, ma szinte csak a "kisangyal" szerepében tetszelegtem. Mondhatjuk, hogy minimális volt a nyafimennyiség, az is a reggeli felkelésre korlátozódott, talán mert túl koraira sikeredett. Fél 7-kor úgy gondoltam, hogy ha már én nem tudok aludni, jóanyám se tegye, úgyhogy addig "nanáztam", meg nyüsziztem, amíg végre felébredt.:-)

Ebéd után sikerült végre egy nagyot aludnom :-) - a tegnapi fél órás szunyából fakadó alváshiányt pótolandó - ma több, mint 2 óra hosszát sikerült alukálnom, az irdatlan erejű szél ellenére. Mivelhogy a szeles időt nem nagyon csippantom alvásilag.:-(
Ebbéli örömömet tovább fokozta, hogy amikor felébredtem, Kittina nénikém jött be hozzám elsőnek és ennek olyan igennagyon megörvendtem, hogy kapásból minden az ágyamban fellelhető dolgot - macikáimat, a bálnámat. a párnámat, a plédemet, a cumimat és a cüvegemet is mind-mind odaadtam neki. Ugye milyen rendi vagyok?:-D
Ezután volt nagy közös játék a "nagyokkal" - Martinnal és Danival, az uzsim elfogyasztása és Noddy mai kalandjainak nyomonkövetése után még egy nagy séta is belefért a mai napba a szülőkkel.:-D

Este jót pancsiztam, Apci fürdet mostanság, illetve ő játszik velem egy jót, majd jön Anyci és lecsutakol. A legújabb kedvenc játékunk Apuval a következő: Apu teletölti a kis öntözősös kannámat vízzel, aztán felemeli magasra és onnan folyatja rám a vizet és közben énekeljük az "Esik az eső"-t meg az "Ess, eső ess"-t. Én persze mindeközben esőtáncizok és jókat kacarászok. Szeretem!:-D

Új teaelfogyasztási techikát is kifejlesztettem a napokban, íme:

Tudom, hogy egyszerűbb lenne csak feljebb emelni a cüveget, de így hajlékony maradok.:-D

VÉGÜL PEDIG MINDNEKINEK NAGYON SZÉP 7VÉGÉT KÍVÁNOK!:-D
Hiperhajtóműveket bekapcsolni, induljon a maxirosszcsontoskodás!;-):-D:-D
Puszkó mindenkinek!
Máté babó
tovább(20 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0912_Ez egy kriminális nap volt...

2006.09.13. 20:38módosítva: 2006.09.13. 20:51
... olyannyira, hogy jóanyámnak minden tartalék- és titkos helyről elő kellett bányásznia minden létező türelmét hozzám.:s
Még mielőtt bármi nagyon rosszat gondolnátok rólam, előrebocsájtom, hogy amint az kiderült aztán, a 12. fogam (a bal alsó örlőm) gyötört és kíntatott. Pont ezt a napot választotta ki az áttöréshez. :-( Miért nem lehet ezt éjszaka, észrevétlenül, szelíden és szolídan megtenni? Nem bírom felfogni!:-(:@
Úgyhogy ez volt a "maxihisztis" viselkedésem fő oka.
Merthogy az voltam, de szörnyen röstellem, amit úgy szokok mostanában csinálni, hogy a kezeimet a szemeim elé téve elbújok. Jó kis struccpolitikus lettem!:-D;-)

Nyafiztam délelőtt amíg anyci gyorsan összedobta az ebédet, tettem ezt séta közben is, nyafiztam, majd hisztiztem edéd közben, sőt, nem is akartam enni, sőt, nem is ettem meg az ebédkémet, csak dörgöltem a szemeimet, amik majdnem leradagtak az álomkórtól. Így jár ugyibár az, aki 7 előtt már kuruttyol.:s
Anyci lefektetett, de persze nem aludtam, többször nekirugaszkodtam, de nem sikerült és ilyenkor jött a sírásrivás. Anyu be - cumi megkeresés, tea beiktatás - lefektetésem - Anyu ki - nyüszizés. Ezt köbö 4szer sikerült eljátszanunk, de az utsónál már bömböléssé fajult a hisztim. Ez röpke 1 óra leforgása alatt történt, majd fél2-kor anyci az ölébe vett, újre bepróbálkozott az ebédkém belémdiktálásával, és most sikerrel járt. Persze csakis úgy történhetett ez meg, hogy közben a kis vakondot kiolvastuk nadrágostul.:-D Plussz egy adag Panadolt is kaptam desszertnek.:-)
Na, eztán már elcsitultam és sikerült 4-ig szundiznom, de azt az üvöltést, amivel felébredtem ne tudjátok meg!:s

Anyci azt állítja, hogy ilyen irtóra rossz napomra egyáltalán nem emlékszik. Hát, nem is volt még ilyen, asszem.:-(
Ja, azt még nem is melítettem, hogy ráadásul megkaptuk a behívót a 15. hós szurmányra.:-( Na, gondolhatjátok, hogy ez a hír is csak fokozta a "jókedvemet"!:s

Még jó, hogy estére volt egy remek kis programunk és némileg elterelődött a figyelmem minden kínok és nyűgök okáról.:-) Lakásnézőben voltunk apukám volt kollégájáéknál, akik ott laknak, ahová Dorkáék költöznek nemsokára! Igazából engem csakis ezért érdekelt ez az egész dolog, és meg is néztük, hogy hol fogunk majd sokat játszizni.:-D
Na jó, azért a Krisztiánék új kérója se volt kutya! De ha anyci nem lett volna olyan szemfüles, amilyen, biza' leamortizáltam volna rendesen, csak úgy, Máté módra, a kis felpörgött virtusommal azonmód.;-) Így csak a bárszékeket sikerült átrendeznem, a legnagyobb szobanövényről nem sikerült semmit leráznom, ellenben a földjének nedvességtartalmát leellenőriztem és nem találtam kielégítőnek. A konyhában garázdálkodni otthon is nagyon szeretek, hát még a máséban!;-) Ezt most inkább nem mesélem el...! Asszem hálát adtak a háziak az ajtó feltalálásáért!:-D

- Na, ez is egy tuti nap volt, igaz-e anyci?;-) Azért ugye szeretsz?:$
-Hát persze, hogy szeretlek kis kertészem! :-D Úgyis tudod, hogy nem tudok rád haragudni, te kis csibész!;-) Pusszancs: Anya
tovább(14 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0911_Ági mamival megint....

2006.09.13. 20:06módosítva: 2006.09.13. 20:09
... találkoztunk, a Dédikémnél tett látogatás után. :-) Most mi látogattuk meg őket, mert nagyon hiányoztak már, oly régen volt délelőtt!;-) Vittünk nekik friss főtt kukoricát is.
Tulképpen nem is mentünk fel a nagyimhoz, mert ő éppen a játszin volt Martinnal. Kittina nénikém kicsit nem volt olyan jól, ő csak később csatlakozott hozzánk.
Addig is és aztán is mi, skacok rendesen feltaláltuk magunkat!;-) Úgy csusziztunk, hogy Dani ölébe felrakott anyci és vele együtt csusszantunk le a nagy csuszin. :-D Aztán Martinnal is csúsztam, ugyanígy. Nagyon élveztem!:-D

Rengeteget hintáztam, többnyire a nagymami volt a felhajtóerő, de anycival is hintapalintáztunk együtt, úgy, hogy ő beült a nagy hintába, engem jó erősen magához nyalábolt aztán fe-e-e-e-l, le-e-e-e, mivel egy szellő hintáztatta az ágat. Ja nem, ez a Pom-Pom szövege.;-) Szóval hintáztunk fe-e-e-e-l, le-e-e-e, mivel az anya hintáztatta a hintát. És ez is nagyon bejött nekem:-D

Igen nagyon kipurcantam estére, meg kell mondjam az őszintét!:-D Vacsi és pancsi után nem kellett rábeszélni az elalvásra!;-)
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0911_Dédinél_3.

2006.09.13. 15:04
Drága Dédikém megcsodált és nagyon megdicsért, hogy milyen rendes kisfiú vagyok, hogy így növögetek. Hát, bizony, bizony, már majdnem felérem a kerti csapot is!;-)
Igazából Anyci nyitotta ki a csapot, de a móka része az enyém volt!
Ilyet még sose láttam! Irtó szupi!:-D:-D:-D
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0911_Dédinél_2.

2006.09.13. 14:53
Egy kis virággal próbáltam "lekenyerezni" a Dédit, hogy ugyanmár legyen olya drága, és adja oda nekem azt csecse kulcsocskát!:-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0911_Dédinél_1.

2006.09.13. 14:48
Délután meglátogattuk dédimamámat, apukám nagyiját, aki 87 éves. Ez nagy élmény volt, mert még a saját lábaimon sosem járkáltam a kertjében. De most aztán mindent megnéztem tüzetesen,
szőlőt szedtem....
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0911_Egy nagyon mozgalmas nap...

2006.09.13. 14:40módosítva: 2006.09.13. 14:43
... volt a hétfő. Csodálatos napsütéses idő volt, rengeteget jöttünk mentünk, és a legjobb az volt, hogy délelőtt és délután is taliztunk Martinékkal, ráadásul délután már Dani is velünk volt.:-D Sok jó fotót sikerült ellőni, úgyhogy e napról nem is írkálunk sokat, beszéljenek a képek helyettünk.:-D

Szóval, délelőtt sétáltunk egy nagyot, Ági mamókám biztosította a járgányom előrehaladtát, persze csak félútig, azaz amíg meg nem untam a kocsiban üldögélést. Onnantól kezdve gyalog-galopp volt!:-D Martin is lótott-futott és persze nekem is ugyanazt kell ám csinálnom, mint a "nagyoknak"!;-)
Mindeközben persze jutott idő bogarászásra, kavicsozásra, és a botgyűjteményem bővítésére is kínálkozott alkalom.
A bogarászásban Ági mamókám volt a partnerem, tőle sok éredekeset tanulhatok, nagy szakértője a bogaraknak meg a növénykéknek is.:-D
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0910_A torta

2006.09.10. 21:31
Hát persze, hogy kaptak tortát is a szülinapjukra, igaz, hogy egy nagyot kaptak közösen, de mindegyiküknek saját kutyuskája volt a tortán, és persze, hogy egy-egy gyertya világított mindegyiküknek. Én úgy láttam, hogy nagyon tetszett nekik, csak néztek először azokkal az óriási gyönyörű szemecskéikkel, mert az van ám nekik!:-D
Nos, itt a naaaaagyon fincsi csokitorta, amiből persze mindenki jól belakmározott:-D :p, és körülötte a népes gyerekhad, várva, hogy lecsaphasson rá!:-D;-)
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0910_Hab a tortán...

2006.09.10. 21:20módosítva: 2006.09.10. 21:22
... avagy a mai délután feltette a hétvégémre a koronát, ami amúgy is remekül sikeredett. Eleve, ugyibár, nem is kell mondanom, hogy a hétvégék a sulikezdet óta külön kincsnek számítanak, hiszen nem kell nélkülöznöm drága bátyóm, Dani társaságát.:-D Ez már magában véve is örömteli számomra.:-D
Ma sem egyedül, a játékaimmal magányosan játszadozva töltöttem ám a délutánt!
Szülinapi partira voltunk hivatalosak, mégpedig a hármasiker unokatesóim töltötték be 8-án, pénteken az első kerek esztendejét kis életüknek, és a család ma ünnepelte és köszöntötte meg őket!:-D
(Sajnos Dani nem tudott eljönni - nagy bánatára nem csak neki, hanem mindannyiunknak - , mivel vagy megfázott, vagy bekapott valami bacit vagy vírust, minek eredményeként rendre amortizálja a pézséket, és persze Hapci Benő elbújhat mellette!:s :-()

Nos, a kezdeti 3 lépés távolság közöttünk - mármint a gyerkőcök között - gyorsan rövidült, és röpke negyed óra leforgása alatt úgy összebarátkoztunk, mintha én is mindig velük lettem volna!:-D Nagyon aranyosak az unokatesóim, kedvesek és vidámak, és nem irigyek, ami mondjuk érthető, hiszen mindent megosztanak egymással kezdetektől fogva.
Óriásit hancúroztunk, együtt rajcsúroztunk az ő óriási járókájukba, ami talán már nem is nevezhető annak, hanem inkább egy lekerített játszótérnek.:-D;-)
Hát itt vagyunk mind a négyen, Alexa, Szabi, jómadár jómagam és Barbi uncsitesó. És persze az anycijuk, Edina.:-D
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0908_A szégyenlős babó

2006.09.09. 14:32
Igen, mostanában a szégyenlős manócska imázsát vettem fel, ami abban nyilvánul meg, hogy ha valaki számomra ismeretlen emberrel találkozunk, én biza elbújok Nana mögé, és vagy jobbról, vagy balról, vagy éppen a lába közül, de mindenképpen valahonnan hátulról kukucskálok kifele. Ha jobb kedvem van, talán még egy visszafogott mosolyt is tudok produkciózni, de ez ritkábban fordul elő.
Ma délelőtt is ez történt, amikor Nanával éppen hazafelé tartottunk abban az iszonyatos szélviharban, ami ugye a délelőtti órákat uralta, amikor összetaliztunk Dani bátyóm volt ofőjével, Ibolya nénivel, aki az alsó tagozatban tanította Danit.:-)

Na de honnan is tartottunk hazafelé? Hát a fodrásznénitől, akinél Nana hajnalhasadtán járt, ésmivel mire a frizuja elkészült, elkezdett ömleni az eső és kapott kölcsön egy ernyőt, amit mi most visszaszolgáltattunk. Meg is lepődtem reggel, hogy Anyci nem volt ott velem, amikor felébredtem. Aztán Apa el is mondta neki, hogy nagyon sokat "nanáztam", kerestem az én drága anyukámat.:s

Sziasztok! Itt még jól látszik a folt a bal képemen, de már nem fáj!:-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0907_Ma reggel ....

2006.09.09. 14:08módosítva: 2006.09.09. 14:13
...végre megtapasztalhattuk, hogy kibújt végre a 11. fogikám is! Már nagyon itt volt az ideje, szereztek pár kellemetlen percet mindannyiunknak ezek a fogmanók, az már biztos!:-(

Aztán a délelőtt folyamán sikerült a bajszunkat összeakasztanunk Nanával, mert egyszerűen képtelen voltam megérteni és elfogadni, hogy neki éppen más, nálam(?) fontosabb dolgoa is van, úgyhogy kemény hisztibe és követelőzésbe kezdtem, amit persze ő nem nagyon nézett jó szemmel, vagy inkább hallgatott jó füllel. Úgyhogy én is mondtam a magamét, meg ő is, felváltva szövegeltünk egymásnak!:s
Még jó, hogy aztán megjöttek Kittináék és Martin rögtön a szárnyai alá vett és egy jót játszottunk az autókkal még a séta előtt. Mert az is volt szerencsére, hiszen a délutáni alvókám is sokkal jobban műxik, ha előtte levegőn vagyok és mászkerálhatok egyet kedvemre.:-D;-)

Ebédre borsófőzi volt, amit agyon szeretek, de szigorúan csak turmixolva, mert különben meg akarok fulladni a héjától. Bevágtam mellé egy egész virslit is, ami újabban a kedvenceim listáján is megtalálható.:-D

A délutáni szunyókálásomból felébredve egy nagyon kellemetes meglepiben volt részem, Dorka várt már rám az ajtóban!:-D Igaz, hogy még elég kómás voltam, de hamar rendbeszedtem magam és hoztam a formám, természetesen.:-D Nagyon megörültem neki, jól megölelgettem
(ugyanúgy,mint a múltkori látogatása alkalmával) és asszem ő is örült nekem, bár egy kicsit megint álmoskás volt, mint a múltkor. Csak úgy egy jó óra múlva "tért magához" igazán, mikoris a közös sétánk alkalmával már mindnekivel tudatta, hogy ő itt van!;-) Nagyon bírom ezt kiscsajszit és szomorkás volt a szívem nekem is, meg persze az egész pereputtyomnak, amikor elmentek!:-(
Nagyon köszönöm még egyszer is azt a csudiszépséges nyakláncot, rajtam van egész álló nap. :-D

Miután Dorkáék hazaindultak én befaltam az uzsigyümimet, ami jelen esetben egy körtéből, egy almából, egy banántól és 3 babapiskotából tevődött össze, persze turmixolva.:-D

Uzsi után megint egy haaaatalmas séta következett, most ismét Kittináékkal, plussz Ági mamókámmal, akit nagyon-nagyon szeretek!:-D Óriásit csavarogtunk, fagyiztunk, kimentünk a térre tubikat kergetni és persze bepótolni az aznapra kiszabott kilométermennyiség fennmaradó részét.
Gondolhatjátok, hogy teljesen lemerült az aksim estére, én úgy beájultam a vacsi és a fürdés után, mint akit fejbekólintottak.:-D;-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0906_Ez+az

2006.09.06. 21:12módosítva: 2006.09.06. 22:46
Nagyon zsufi napjaink vannak mostanság, Anycinak mindig van mit csinálnia itthon, és persze velem is rengeteget kell foglalkozni, mert ha 10 percnél tovább figyelmenkívül hagy, már sipítok, és követelem "Nanát"!:-)

Amúgy se nagyon veheti le a család apraja nagyja a szemét rólam, mert ha mégis, hát én szemfüles kiskrapek lévén, rögtön valami csalafintaság elkövetésére használom ki. De tegnap nagyon ráfáztam erre, mert akkorát zuppantam, mint még soha azelőtt.:-( Pedig a család két férfitagja fél méteres körzeten belül tartózkodott, mégis megtörtént. A lépcső legalsó lépcsőfokára hágtam fel nagy vehemenciával, jóanyám többszöri, már-már popsicsettegtetéssel is nyomatékosított határozott tiltása ellenére, ki tudja hányadszor.;-) Dani éppen lefelé tartott a lépcsőn, már majdnem leért, de ugyibár én ottand állottam, jóatyám meg mellettem ült az asztalnál a széken és megpróbálta figyelmemet felhívni a helyzetem veszélyességére. Én térültem és fordultam, és persze léptem vón' lefele, de persze akinek rövid a lába (még) az toldja meg egy haaatalmas pofáraeséssel. Én meg is toldottam, mégpedig úgy, hogy kajakra sikerált az arcom közepébe raknom a cipősszekrény élét, majd olyan üvöltéssel adtam hangot fájdalmamnak, amilyent Nana még soha nem hallott tőlem. :'( Egy szépséges lila folt is éktelenkedik mától a képemen esésem ékes bizonyítékaként, és a röhej az, hogy mindenki, akivel ma találkoztam, azt hitte maszatos vagyok!:s

Na lássuk csak, miről is kellene még írnom? Ja igen! Már annyira megszoktam ezt az új dolgot, hogy szinte el is felejtettem. Szóval, az utókor számára megjegyzendő, hogy szombat reggel óta nem iszok se tápszert, se tejet, se egyéb tejes folyadékot. Vacsira se! A múlt hét ugyanis a kísérletezéssel, és egyes itókák többszöri bepróbálásával telt, sikertelenül, nekem ugyanis egyik se kellett.:-( Nana végső elkeseredésében felhívta a védőnénimet jótanácsért, aki megnyugtatta, hogy ezen tejes dolgok nélkül is fel fogok nőni, adjon nekem nyugodtam tejpépet, vagy tejbedarapépet vacsira, az végülis majdnem uaz mint a tápszer, csak sűrűbb. És csak én teszem hozzá, hogy 1000szer fincsibb is!;-) :-D Úgyhogy reggel vajaskenyér sajttal és/vagy sonkával, mackósajt, vagy melegszenyó és társai jöhetnek, este meg nyomatom a mindenféle fini papit. :-D Mellesleg azóta remekül alszom, és nem ébredek nyüszítve, feltehetőleg az éhségtől. :-D

Megtanultam felmászni a különféle ágyakra és kanapékra, de a lefelemenet technikája még nem mindig ugrik be, úgyhogy Nana nagyon figyuz rám, és persze oktat rendesen!:-)

És még a mai naphoz: Délelőtt jött hozzánk egy nagyon ari, olyan nappapa forma bácsi, aki nagyon-nagyon régen, amikor még Dani bátyóm is picurka volt, együtt dolgozott Nanával. Nagyon szimpi volt nekem már az első látásra Viktor bácsi, főleg hogy hozott nekem Túró Rudolfot, sokat, meg barterként két DVDt, a Kisvakond nadrágját meg a Kacor Királyt. Nanától cserébe kapott két Micimackósat, mert az ő kisunokája is rajong a kis pirospolós pufi medvéért!;-)
Na de igazából nem ez teszi feledhetetlenné ezt a kis találkozást, hanem az, hogy elvitt egy körre bicajozni. Még ez se lenne nagy kunszt, de hogy miben ültem, az annál inkább!:-D Hát ezt nézzétek meg!
Fogadjunk, hogy ilyen bicajosülésben lábtartóval meg minden, nem ült még egyikőtök se!;-) Éééés ez előőőől van! Úgyhogy még láttam is valamit a külvilágból, nem csak apu hátát! Ezt Viktor bácsi sajátkezűleg gyártmányolta a kisuncsijának. Igen nagyon élveztem a furikázást, markoltam a kormányt és ügyimód kormányoztam!:-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az új album...

2006.09.06. 17:43
... sajnos nem látható, mivel Anyci megpróbálta feltölteni a képeket, de azok nem látszanak valamilyen oknál fogva.:-( Ha van valamelyikőtöknek korábbról hasonló tapasztalata, lécci tudassátok velünk a megoldást! Köszike előre is! Máté babó
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0904_Kölyökpark 2.

2006.09.05. 14:40
Aztán volt még többféle csúszda is, egészen kicsike, olyan nekem való, meg egészen nagy, olyan Martinféle skacoknak való is.
Ez a kép, éppen a nagy csúszda alján készült, ahol olyan jókat lehetett pattogni, meg elvágódni jobra, balra és előre-hátra, hogy csak na! Én olyan jól éreztem magam, hangosan kacarásztam és persze frankón csatakra sikerült leizzadnom magamat.:-D
A háttérben Kittina nénikém mulat jókat rajtam, amit nem is csodálok, hiszen egy cirkuszi bohóc nem esik-kel annyit, mint amennyit én ott produkáltam!;-)

Még sok más nagyon jó játék is volt ott, és Anyci csinált jópár képet, amiből összedobunk gyorsan egy albumot, de csakis a ti kedvetekért, hátha kedvet kaptok hozzá!:-D
Amint kész lesz, csatoljuk!
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0904_Kölyökpark 1.

2006.09.05. 14:27módosítva: 2006.09.05. 15:28
Elfelejtettem megemlíteni az előző bejegyzésemben - ami persze szégyen és gyalázat - , hogy vasárnap megérkeztek a zágrábi uncsitesómék, Martin és anyuja Kittina, aki az én Anycim másik huga. :-) Ez persze mindig ugyanolyan örömteli esemény, mint amikor Kerianyumék jönnek meg Stuttgartból.:-)
Na szóval, a tegnapi, azaz hétfői napon máris szerveztünk egy szupi közös programot velük. Délelőtt bejöttek hozzánk, én persze Martinnal az első pillanattól kezdve nagyon jól kijövök, így hát együtt randalíroztunk a lakásban, rosszcsontoskodtunk, iszonyatosan hangoskodtunk, így szerezvén nagyon "vidám és szórakoztató" perceket jóanyáinknak.;-)
Mikor idegszálaik már majdnem feladták minden rugalmasságukat és úgymond pattanásig feszültek "hejdeszélesjókedvünkvan" című műsorunk alatt, úgy döntöttek, hogy elvisznek bennünket egy igazán nekünk, hiperaktív manócskáknak kitalált helyre. Így jutottam el a Kölyökparkba!:-D Na, ez az a hely, ahová bármelyikőtök roppant szívesen eljönne, mert ha valahol, hát itt aztán "szabad a vásár"!;-)
Én annyit, de annyit rohangáltam, szinte nem is tudtam merre, hova fussak.;-)

Kezdem ott, hogy minden nagyon-nagyon színes, ami nagyon tetszett, aztán minden olyan puha és rugalmas, úgyhogy eshettem+kelhettem kedvemre, meg se éreztem.:-D
Volt ott egy kisebb és egy jóval nagyobb - hát nem is tudom, minek nevezzem - golyógyűjtő vagy tároló izé, olyasmi mint egy homokozó, csak nem homok volt benne, hanem rengeteg - nekem a popómig érő magasságban - mindenféle színes golyó.
Ilyenek:

Ebben próbálj meg szaladni pajti! Én prószáltam is, bár kissé nehézkesen ment, két hasraesés között jókat kacarásztam rajta. ;-) Természetesen az ízpróba sem maradhatott el!:-D
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Szeptember első hétvégéje

2006.09.04. 15:13
A péntekkel kezdem, amit mi, suliköteles bratyóval rendelkező babócák és manócskák joggal nevezhetünk "fekete pénteknek". Igen! Merthogy az én Dani bátyóm is elment kora reggel suliba, éppenhogycsak felébredtem.:-( Csak egy puszikaváltásra és egy ölelésre jutott időnk, már mennie is kellett!
Igazából a nap folyamán lett ez a hiányérzet egyre erősebb bennem, soxor kerestem, emlegettem a nevét, feltérdeltem az első lépcsőfokra és felkiabáltam, hogy "Dadada!", de nem kaptam választ! Ekkor anyci emlékeztetett, hogy "Hiszen reggel elment a Dani, tudod!" :-(
Még szerencse, hogy ez a rémálom csak egy napig tartott, aztán jött a7vége, és megint itthon volt velünk!:-)

Szombaton és vasárnap télleg nem panaszkodhattunk, meseszép időnk volt!:-D Nagyon sokat sétáltunk, fagyiztunk, szökőkutaztunk, ebből kifolyólag én persze rendesen összevizeztem magam, de hát ezek az apróságok engem a legkevésbé se zavarnak.
Amikor itthon voltunk én főleg az "új" mecsijeimmel és egyéb járműveimmel foglalatoskodtam, közben folyamatosan biztosítva a berregő zenei aláfestést eme tevékenységem számára.:-D Az egész nappalit sikerült egyenletesen beborítanom autókkal, teljesen járhatatlanná téve a terepet.;-)
Már meg tudom különböztetni a dzsippeket, a tankokat, és a buszokat, no meg a repcsiket a "sima" kocsiktól. :-D
Legújabb hóbortom, amit persze a magam és a jónép szórakoztatására művelek, hogy beleülök a kincses-kocsis ládikámba, és persze úgy csinálok, mintha nem tudnék kiszállni belőle. Próbálom, próbálom, de mindig visszacsüccsenek és ezen jókat kacarászunk!;-)
:-D Most aztán jól benne vagyok...!
tovább(13 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Sajnos megint lemaradtunk...

2006.09.04. 14:56módosítva: 2006.09.04. 14:57
... a naplózással, anycit sehogy nem bírtam rávenni, pedig azért volt egy-két említésre méltó dolog az elmúlt napokban.
Ezt a múlt csütörtöki (08.31) kis történetet semmiképpen nem akartam kihagyni, mert annyira aranyos! Az úgy volt, hogy a Zoli nagypapám meglátogatott. Éppen a Dani bratyómtól megörökölt kincses-kocsis ládikámban matattam ezerrel, már több liternyi nyálat elberregtem, amikor ő megjött és nem kellett különösebben rábeszélni a játékba történő bekapcsolódásra.;-) Drága nagypapám olyan volt mint egy babó!;-)
Szép sorba kiszedegette a mecsiket, glédába állította, és mindengyikhez volt valami dicsérő hozzászólása, hogy "hűűű, ez milyen klassz, ide nézz, Máté!", meg "Aztaaa, ennek a kocsinak milyen gyönyörű színe van!", stb.
Persze én nem bírom elviselni a rendezettséget, úgyhogy bele is ültem a kocsisorok közepébe, szegény nappapa bosszantására.;-)
:-)
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0830_Mamis délelőttről és évfordulóról...

2006.08.31. 14:06módosítva: 2006.08.31. 14:08
Ezen a napon a délelőttöm megint nagyon szupira sikeredett, amit köszönhetek elsősorban Ági mamókámnak. Már 9 órakor bejött hozzánk, és némi játék után úgy döntöttünk, hogy hiába a hűvössége meg a szelessége az időnek, mi mégiscsak lemegyünk csavizni egyet.:-D Anyci kellőképpen felkészített ruházatilag a sétára és nekivágtunk a kalandnak. ;-) Irány a liget, na meg a játszi! Nem sokáig kellett a bébijárgányomban ücsörögnöm, Nagyi hamar kiszabadított és mehettem világot látni. Láttunk rigókat, nagyon szépen fütyörésztek! Ági mamókám is tud ám úgy fütyülni! Meg is mutatta nekem, és még jó, hogy irtóra tetszett és nagyokat kacarásztam rajta.:-D Aztán volt egy csomó tubi is a ligetben. Nekik a Nagyi diót tört fel és ők azon veszekedtek, elkergették egymást. Én meg még azt hittem, hogya tubik olyan nagyon szelídek és békések, pedig nem is. :-(
A játszin az én drága mamikám meghintáztatott, és csusziztunk is, persze csak én. De már nem féltem, mint korábban, a mami fogta a kezemet és már nem dőltem hátra - most ismétlem magam - mint korábban.:s
Szóval volt nagy lótás-futás, jövés-menés és vidámság, jól ki is fáradtam.
Mindezek, és a még otthon folytatott nyüzsgésem ellenére sem aludtam megint tovább 1 óránál, és Anyci szerint ez már kezd idegesítő lenni.:-(
A 11. fogam már majdnem szétfeszíti az ínyemet, de csak nem akaródzik neki kibújni.:@

De ha már a fogaknál tartunk, ideje bepótolnunk egy fontos esemény megemlítését, miszerint már egy hete fogrémmel mosok fogat!:-D Júúúúú, csudijó! És csudifincsi!;-)
Először Anyci mossa meg a fogikáimat, jó alaposan, aztán én következem, és ugyancsak alaposan frankón megrágcsálom a fogkefémet. Nagyon jó móka, ki nem hagynám semmi pénzért!;-)

Aztán még egy nagyon fontos dolgot szeretnék megemlíteni, mégpedig azt, hogy édesszüléimnek ezen a napon volt a 15. házassági évfordulójuk! :-D
Anyci egy akkora hapcivirágcsokrot kapott, nagyobb, mint én! Naaaagyoon szépséges!:-) Anyci meg fincsi sütikét sütött, ami nekem is rendkívül ízlett, jól belakmároztam belőle, minek folyományaként ismét nem ittam meg az esti tejcimet! :-(Viszont nagyon jól aludtam!;-) :-D
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0829_:-)

2006.08.29. 21:16módosítva: 2006.08.29. 21:26
Már két napja Dani bratyóm szobájában töltöm a délelőttjeim javát, persze miután a már szokásosnak nevezhető vajaskenyérke és sajtocska, no meg néha sonkácska adagomat beburkolom, úgy 9 körül.:-)
Daninál irtó jól érzem magam, elvagyok mint a befőtt, ahogy szokták volt mondani. Mindent szétrámolhatok, megnézhetek és megvizsgálhatok, amit csak akarok. Ami persze a legjobban tetszik, hogy Daninak rengeteg autója és egyéb kerékkel rendelkező játéka van, még megboldogult kisgyermekkorából.;-) És ezeket most mind rámhagyományozta!:-D Úgyhogy Anyci nagy örömére, ezekkel képes vagyok hosszan eljátszadozni, gurigázni velük, meg megvizsgálni a gumiabroncsok keménységét, és a karosszériák strapabírását. ;-)

Egyébként határozottan javuló tendenciát mutatok, már ami az önmagamat lefoglaló tevékenységek fejlesztését és alkalmazását illeti.:-)
De ha az elmúlt két napot nézem, ami az alvókámat illeti, hát nem dicsekedhetek! Valahogy nem megy úgy a délutáni szundi, mint eddig. :-( Ma is éppen csak kitelt az 1 órám, és máris megébredtem, és persze ilyenkor nyügi vagyok és nyafogok. :'(
Még szerencse, hogy nemsokkal ezután beugrott hozzánk Kati nagynéném és a kisfia Dominik. Még jó, hogy egyből jobb kedvem lett, aminek csakhamar elég hangosan adtam hangot, ugyanis kissé felpörögtem a játék hevében és volt ám sikogatás meg kiabálás. Anyu nem győzőtt csitítani.:-D
De hát olyan jót játsziztunk! Mindent szétrámoltunk a szobában, aztán elővettük a bébitaximat, ami tulképpen anno még Domié volt, és felváltva tologattuk egymást, ki és be.:-)
:-D Ugye milyen erős vagyok? (Remélem Balu mester ismét elégedett velem!)
Szóval nagy volt a hancúr, ezután még jött egy nagy séta, aztán a sötét esőfelhők elől hazamenekültünk. :o
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0827_Terményáldás és álatkert, no szunya

2006.08.28. 21:25
A vasárnapomról sem mondható el, hogy unalmasan telt volna!:-)
Délelőtt a városban csaviztunk, óriási banzáj volt, tömeg, sok-sok ember, terményáldás!:-) Ezt minden évben megrendezik itt nálunk, Győrben, a Széchenyi téren, augusztus utsó hétvégéjén. De valójában a vasárnapi a nagyobb buli. Rengeteg árus volt kinn, mindenfélét árultak. :-) Volt lufi ezerszám, de most nem volt rá érkezésem. Aztán nagyon sok szép hapcivirág, élő és már nem élő, azaz száraz formában, de roppant látványos formációkba öntve. Egy nagy színpadon csinivini csajszik táncikáltak. Gondolhatjátok, hogy nekem ez tetszett a legjobban!;-) Úgyhogy zenéből és tánciból kijutott bőven, ebben a két napban!

Délután valamilyen oknál fogva nem akaródzott alukálnom, Anyci nagy bánatára. Mivel egy jó órát kínlódtam már az ágyikómban, és csak nem sikerült a dolog, Anyci megkönyörült rajtam és kivett. Így legalább láttam az F1 rajtot;-) és kisebb nagyobb szüneteket beiktatva végigberregtem az egész futamot.:-)
Miután pedig együtt örültünk a brazil fiúval, aki először állt a dobogó tetején, engedtünk Anyci ötletének, felkerekedtünk, most már bicaglival és kitekertünk az állatkertbe. Jó kis ötlet volt Anyutól, amit annyira értékeltem, hogy mire odaértünk elaludtam jóapám hátán.:s:$ Így jár aki viribül és nem alszik, amikor kell.:-(
Na de nem hagyták ám a többiek eme szándékomat annyiban, és naná, hogy felébresztettek. Még jó, hiszen ha nem teszik, akkor nem láttam volna azt a sok majmocskát, meg az oroszlánokat, a tigrist meg a zebrákat és persze zsiráfokat, meg más érdekes állatokat.:-)
Nagyon élveztem, majdnem végig Apu nyakában csücsültem, és onnan mindent jól láttam.
Képzeljétek, volt egy tök ari mini vizipaci, és annyira édesen tátogott, minden egyes falatkáért. Dani jól teledobálta a száját zoo-csemegével.:-D

Voltak ott nyuszmuszok is, csak úgy, szabadon jöttek mentek. Sajnos egyet sem tudtam elcsípni, pedig nagyon igyekeztem.:-( (Balu mesternek bizti elsőre sikeredett volna.:s)

Szóval tegnap is teljesen kimerítettem energiatartalékaimat, minek ismét beájulás lett az eredménye.:s
Megemlítendő még, hogy tegnap este kaptam először tejcit, azaz fele tejci, fele tápszer összeállítású vacsit, ami végre elnyerte tetszésemet.:-) (Ennek persze mindkét ősöm felettébmód örvendezett.:-D)
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0826_Lagzi Máté

2006.08.28. 14:00módosítva: 2006.08.28. 15:18
Nagyon szupi 7végém volt, sok-sok érdekes dolog történt velem.
Rögtön a szombattal kezdeném, amikoris Mártika és Tibi barátaink esküvőjére és lakodalmára voltunk hivatalosak. Nos, én még soha nem vettem részt ilyen nagyszabású eseménysorozaton, úgyhogy nagyon vártam már! De sajna most sem voltam ott mindenhol, mert az esküvő 3 órakor kezdődött, én meg még nagyban horpasztottam akkor. :-(
Anyuék Ibike mamimra hagyományoztak ez időre, úgyhogy végülis nem bántam, hogy erről a ceremóniáról úgymond lemaradtam, mert a mami kárpótolt!:-D
De persze a vacsit semmiképpen nem mulasztottam vola el. Ennek ellenére mégsem az étteremben vacsiztam, mert a galád Anya már itthon teletömött. Na jó, megértem, mert tudja, hogy én úgysem ettem volna rendesen abban a nyüzsiben, ami ott volt. Meg így legalább teljes mértékben a zenére és a táncra tudtam összpontosítani.;-)
Írtó jól éreztem magam, nagyon tetszett az a zene, amit ott játszottak! Minden procikám izgett mozgott, jól kitánciztam magamat, pörögtem-forogtam, dülöngéltem jobbra-balra, figuráztam a kezeimmel, szóval én voltam a táncparkett mini ördöge!:-)
Itt éppen a terem közepén egymagam szteppelek, azaz tapsizok nagyokat! :-D
Természetesen mindenki le volt nyűgözve a produkciómtól, kaptam egy jó csokor dícséretet és szert tettem több hódolóra, minden korosztályból. ;-)
Nem csoda, hogy este 9-kor beájultam az ágyikómba, és reggel 8-ig se kép, se hang!;-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0825_Elromlott alvóka

2006.08.25. 20:46
Anyukám szokta mondani, hogy ha péntek, akkor valami váratlan vagy kellemetlen dolog mindig történik. :-( Így volt ez ma is, ugyanis elromlott az én jó kis alvókám!:-( Ez a délutáni alvásomnál derült ki, amikoris valamilyen oknál fogva, a szokásos 1,5-2 órás szunyám helyett, ma sikerült majdnem felet produkálnom. Ez önmagában nem egy nagy hír, de a következménye annál inkább. Maxi nyűglődős-nyafogós és hipermód felpörgött kismanyus lett az eredmény! Anycinak mindent be kellett vetnie, hogy némelyest enyhítsen a helyzet komolyságán (vagy inkább komolytalanságán), és mint általában, most is sikerrel járt. :-)
Bújócskáztunk , én mindig a fotel mögé bújtam el, és nagy vigyorogva kukucskáltam ki mögüle, hogy vajon Anyci lát-e! Ő meg nagy cselesen felülről kusizott és ezt a pillanatot csípte el a fotómasinával.
:-D
Aztán autóztunk is, minden lehetséges méretű és kerékkel rendelkező járművel nagy brüm-brümözés kíséretében, még alagutat is építettünk mesekönyvből.;-)
Sétálni is lementünk, ma egy kicsit előbb, már fél 5-kor. Hol kivettek a kocsimból és bóklászhattam össze+vissza, persze szigorú testőreim kíséretében, hol Apu vett fel a nyakába, hol meg Dani. Szóval tök jól éreztem magam, és így kibírtam estig, ám a pancsizás ma kivételesen nem volt örömömre, már nagyon fáradt voltam, és hamar ki akartam szállni a vízből.
Megpróbálkoztunk ma este a Maci kávéval....hmmm....sajnos, egyelőre, még nem jön be nekem.:-( Pedig drága Dorkánk anyukája meg apukája olyan nagy szeretettel hozták nekem, azt az uncsi tápszert lecserélendő.
Úgyhogy ma este se kávé, se tápszer nem kellett, csak tea, de abból 3 decit lehúztam.:-) És most a pacibőrt is húzom már!;-)
Jó éjszakát és nagyon szép hétvégét kívánunk mindenkinek!
Holnap esküvőre megyünk, meg lagziba is, úgyhogy lesz miről megemlékeznünk ismét!:-D
tovább(14 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0823_Az új szerzemények!

2006.08.23. 22:24módosítva: 2006.08.23. 22:36
A mai napom fénypontja a délutáni bevásárlás volt. Tulképpen nem maga a bevásárlás ténye a lényeg, hanem amit kaptam!:-)
Nos, az úgy volt, hogy a szundizásom után Apu kivitt engem és Anycit a Tesco-ba, amíg ő elment ügyintézni. Mi meg Anycival nézegethettünk mindenféle érdekességet, vettünk fincsi joghurtot nekem, meg kaptam egy új cüveget is, amiből nem tud kicsöpögni a teácskám amikor lóbálom! ;-) De a legnagyobb dolgot úgyse hiszitek el!
Kaptam saját kukásautót! :-D
Mivel vasárnap a Nagyinál Anyci látta, hogy mennyire tetszik nekem a meglelt kukásbrü, elhatározta, hogy beszerez nekem otthonra is egyet. Már tegnap is volt egy felderítő utunk az egyik játékboltba, de nem volt narancssárga, csak zöld. Az meg nem is igazi kukás, nem? :s (De azért egy búúút, meg egy vavát elhoztunk a boltból! Egész este velük játszottam! Majd ha úgy adódik, bemutatom nektek is új kis barátaimat.:-) )
No de most mégis a legnagyobb örömöm ő!
:-) Nézzétek milyen gyönyörű, még itt hátul is igazából fel lehet hajtani, meg tekergetnivaló is van rajta. Szupi!:-)

Egyébként Anyci megállapította, hogy igazi fiús fiúcska vagyok, na nemcsak azért, mert a gyűrűsujjam jóval hosszabb, mint a mutató (ezt az infót tegnap sikerült beszereznie jóanyámnak a Spektrum tvből), hanem mert mostanában csak az autók érdekelnek. Egész nap berregve közlekedek a lakásban, a bébitaximat tologatom és berregek, a Danitól elcsóreszolt rendőrautót toligálom és berregek, ha hallom az autókat a ház előtt, már mutatom Anyunak és berregek, még a kisvonatomnak is ezt a hangot kölcsönzöm, amikor éppen előrehaladásra ösztökélem, és persze a séta közben is csak az autókra összpontosítok és persze berregek. ;-):-D Most meg már van egy új járgányom is, mármint kukásautóm, amivel ugyancsak ezt mívelhetem!:-):-D
Ennek megfelelően szeretnék stílusosan jó éjt kívánni! Brrrrr!:-)
tovább(14 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0821_Minden belefér

2006.08.22. 20:55módosítva: 2006.08.22. 21:21
Az elmúlt két napomba nagyon sok dolog belefért! :-)
Tegnap délelőtt volt nyüginyüszi rengeteg (nem is tudom, mi lenne velem, na meg persze Anycival, ha nem lenne a cummancsom!
), állandóan a számban turkálok, a fogam helyét bizdergálom, és nyafizok. Anyu némileg szerette volna megkönnyíteni a helyzetem, és megszánt a Panadollal, amitől kicsit jobb lett, de el is álmosodtam. Levitt a játszira is, mivel követeltem a hintapalintát, meg hát idefönn nem nagyon bírt velem. :s De a hintázás nagyon jót tett!:-)

Éppen az ebédemet fogyasztottam, amikor betoppant Kati nagynénim, Anyu húga. Nagyon kedvelem őt is, talán leginkább azért, mert Anycimra hasonlít!:-)
Ebéd után nagyon hamar elaludtam, majdnem két órát sunytam. Ez is nagyon jót tett! Persze nemcsak nekem, hanem Anycinak is!;-)
Estefelé pedig felpattantunk a cangáinkra és össznépileg kitekertünk anyai nagyapámhoz, Zoli papihoz Szabadhegyre. Már nagyon élvezem ezt a bicajos dolgot, és most ugyebár megint egy új útvonalon mentünk, át az új aluljárón, csudijó volt! Száguldás! Szeretem!:-D
A papimnál szilvát szedtem, bár leginkább a ládából, már. Remekül elszórakoztattam magam a szilvák különböző helyekre történő elrejtésével.:-) Majd a papi is bizti jól szórakozik, ha egy-egy meglepő helyen megtalálja!:s
Papinál még leellenőriztem a tubiállomány létszámát és tűrőképességét. Még van mit edződnie a kis csapatnak, ugyanis a pszichológiai hadviselésben megint én nyertem csatát!:-D;-)
Hazafelé megálltunk "tekerősfagyit" enni, ami számomra teljesen új távlatokat nyitott meg. Eddig ugyanis csak a gombócost ismertem.:-)

Este, miközben már a pacsivizem csordogált bele a kádba, megjött kerianyu és keriapu az állomásról, akik Budapesten töltöttek 4 napot, és nem akartak úgy lefeküdni, hogy engem meg ne nézzenek.:-) Júúúj, de nagyon megörültem nekik, egyből minden fontos dolgot, illetve ami éppen a kezem ügyében volt, sorra odavittem és megmutiztam nekik. :-) Bemutattam azt is, hogyan lehet olyan Mátésan vigéckedni a kádban, több százszor felállni és leülni és mászkerálni ide-oda a kádban hanyattesés nélkül. Teljesen le voltak nyűgözve a drágáim! :-)
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0820_Kincsvadászat Ági mamimnál

2006.08.20. 20:38módosítva: 2006.08.20. 20:54
A reggeli ébredésem ismét csendesre sikeredett, Anycit tulképpen a neszezésemmel ébresztettem fel, nem a nyafogásommal.:-) Ritkaság, de ma így történt. Szóval jól indult a napom, és jól is folytatódott, ugyanis Ági mamikámhoz voltunk hivatalosak fincsi ebédkére.:p
De persze nemcsak az ebédke volt nagyon-nagyon fini (a Nagyi most daragombócot csinált a husileveshez, direkte az én kedvemért, hogy még véletlenül se forduljon elő olya szörnyűség, mint a májgombóccal volt!), de a kedvünk is! Drága mamikámmal mi olyan jókat tudunk játszizni! Azt tudnotok kell, hogy a Nagyinak csak fiú unokái vannak, Dani bratyóm a legidősebb, aztán a Dominik, aki szeptemberben lesz 6 éves, őt követi időrendben Martin a 4 évével, és a sor végén kullogok jómagam a 14 hónapommal. Ez azért lényeges, mert a Maminál csak fiús játékok vannak. És tudjátok mit találtam ma ezek között? Egy KUKÁSAUTÓT!!!:-)
Óóóóóriááási kincs, főleg, hogy még Dani bátyómé volt. :-) Nagyon megörültem neki!

Úgy fél 5 körül értünk haza a Nagyitól, még egy kicsit elfoglaltam magam, aztán uzsiztam egy bomba adag gyümölcsöt, és gyorsan lementünk még csavarogni egyet, mert már nagyon jöttek a sötét felhők nyugat felől, de addig is ki akartuk használni a jóidőt. Úgy egy órát andaloghattunk még, aztán éjszakai sötétség lett nagyhirtelen, igen nagyon fújni kezdett a szél, ezért fel kellett menekülnünk a lakásba.:-(
Most pedig már úgy ömlik, mintha muszály volna. Most nagyon bejött az időjósnénik jóslata! Sajnos! :-( Asszem kedveseim a tüzijáték ma este elmarad!:-(
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0819_Cumikirályfi és a bicikli:-)

2006.08.19. 20:37módosítva: 2006.08.19. 20:39
Tegnap semmi külcsi nem történt, kivéve azt a rendhagyó dolgot, hogy este nem voltam hajlandó meginni a vacsitejcimet. Na de anyut nem olyan fából farigcsálták, aki hamar megadja magát, éjfélkor félálmomban bepróbálkozott vele és sikerrel!:-) Mind megittam a félkómás állapotomban. Hát persze, hiszen addigra az uzsim már teljesen eltűnt a pocimból, helyet adva a vacsinak.:-)
Annak ellenére, hogy iyen későn kajciztam, nem aludtam tovább a megszokott 7 óránál reggel.:-s Anyu kicsit csalódott volt, de hát ez van, az órám be van állítva.;-)
Apu külön örült, hogy nem aludtam sokáig, mert így időben ki tudtunk meni a piacra, még nem volt akkora tömeg. A többiek ott reggeliztek, és miért is ne, jó kis pocakkímélő fitness reggelit, hurka-kolbászt friss házikenyérrel és koviubival. Most nekem egyik se kellett, pedig rendes körülmények között a kolbászos kenyérkére vevő vagyok.:-)

Jó nagyot csavarogtunk délelőtt, jöttünk mentünk a városban, én nagyon élvezem a nyüzsit! Láttunk egy bácsit, akit szaxin játszott szebbnél szebb dallamokat. Na én ott leragadtam, és se tőlem, se hozzád, lecövekeltem. Nagyon szeretem a zenét, és ez különösen tetszett!:-D
Aztán pancsoltam egy nagyot a "gyíkos" szökőkútban, ezt soha nem hagyom ki, ha éppen arra sétálunk.
A délelőtti gyümievészetem kissé megcsúszott a séta miatt, és nagyon el is fáradtam, így ma jóval korábban, már délben elaludtam, és fél3-ig fel se ébredtem, pedig a korábban már említett kedves alsó szomszédaink megint fúrkáltak valamit.:-( MIért is ne, olyan jó lehet szombaton 2-kor fúrni-faragni, nem?:@

Délután sor került életem első igazi nagy bicajos kiruccanására!:-) Apu, anyu, Dani és én (Na jó, engem apa vitt:s) kitekertünk a Duna holtágához, ahol van egy szupi fajátszi. Tényleg szupi, csak egy baj van vele, az ilyen aprólékoknak, mint jómagam, nincs egy normális hinta. Összvissz van kettes db hintapalinta. Jó mi? Meglátszik, hogy nem mi tervezzük a játszijainkat.:-(
De enek ellenére remekül szórakoztam a nekem majdnem derékig érő fűben, jó nagyokat lépkedtem, mint egy óóóriááás!;-) Meg lovacskáztam is, mert olyan "gyígyí" ott is volt!:-)
Íme a teljes menetfelszerelésem, az új bicaglis ülésem és a katicadizájnos kobakom! Teljes a biztonság! Esküszöm, hogy bekötöttem magam, apa!;-) :-D

És végül, hogy miért nevezett el anyci cumikirályfinak? Mert mostanában nem nagyon tudok meglenni nélküle.:s Mindenhova viszem magammal (a fenti kép is ezt bizonyítja), és soxor még evés közben is betuszmákolom a számba, két falat között. Elég ciki :$, de hát ez van. Azért remélem majd le tudok szokni róla!:o
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0817_Rokonok jönnek, mennek

2006.08.18. 21:53módosítva: 2006.08.18. 21:57
Ez a napom - annak ellenére, hogy hófordulós nap volt - teljesen a megszokott módon zajlott, semmi külcsi egész nap.:-(
Megemlítendő, mint pozitívum, hogy a gyógyszer kezd hatni, tegnap már 1-gyel kevesebb pelus fogyott.:-)

A délutáni alvásomból felébredve azonban egy ismeretlen fiúval találtam szembe magam, aki nem más, mint anyuék keresztfia Peti (16 éves), akivel én már találkoztam korábban, de az olyan rég volt - több, mint két hónapja - , hogy már nem emlékeztem rá. Ettől függetlenül nagyon hamar összehaverkodtunk, nagyon jó fejnek bizonyult. Remélem többet fogunk találkozni a jövőben!:-)
Fél 6-ra kosáredzésre kellett mennie, úgyhogy miiután elfogyasztottam az uzsimat, elkísértük őt egy darabig.
Mit ad Isten, ahogy andalogtunk a sétálóutcán, egyszercsak egy irtó magas pasas állt elénk és valami furcsa nyelven kezdett el beszélni. Én csak lestem, de anyuék nagyon felderültek, úgyhogy megnyugodtam, nincs veszély. MInt kiderült, Joachim keresztapum öccse, Rüdiger az, aki a barátnőjével Tinával jött Magyarországra egy pár napra pihenni. Megnézték szépséges kis városkánkat, és Budapestre mennek még néhány napra.:-) Nagyon kedves emberek. Bár kommunikálni nem nagyon tudtunk, é azért majdnem mindent felvonultattam a tudományos repertoáromból. :-) Többek között megmutattam, hogyan kell anyut meg aput ide-oda rohangáltatni, mármint utánam.:s Ez nagyon látványos, és nem kell beszélni sem közben, így ők is érthették, miről is van szó!;-)
Rüdigerék hoztak nekem ajcsikat is. Én leginkább ennek a hatalmas felfújható repülőnek örültem.
:-D Azt mondták hogy ezt még a strandra is levihetem, és bemutathatom a "repülés a vízben" című mutatványt!;-)
Igazán sajnálom, hogy csak ilyen rövid kis időt töltöttek el itt nálunk!:-(
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0817_ A 14 hónapos babó

2006.08.17. 21:17módosítva: 2006.08.17. 21:22
Nos, 14 hónapos lettem! :-)
Anyu szörnyülködik, hogy már megint eltelt egy hónap, és ilyen nagyon gyorsan!:-( És én csak növök, és növök, és a kicsi babócából lassan manócska lesz.
Na, azért annyira nem bánja anyu, mivel ezt mostanában - úgy 2 hete - ellensúlyozom azzal, hogy nagyon "anyás" lettem, és a napok folyamán legtöbbször a "nana" szó hangzik el.:-) És bújok is anycihoz sokat, meg ölelgetem nagyon sokat. De ez olyan jó!:-)
Aztán mit is említsünk még?
- 10 foggal rendelkezem jelen állás szerint. Újabb kettő db igyekszik kifele, ezt az a hihetetlen mennyiségű nyál is jelzi, ami naponta elhagyja a számat.:-)
- Étvágyam szupi, napi 5ször eszek, mindenevő vagyok. Legújabb kedvenceim: Danonino epres és erdei gyümis joghurt, kinder tejszelet és Túró Rudolf, húsleves.:p
- Alvászat: este fél 9-től reggel 7, fél 8-ig egyhuzamban, néha teáért felébredve, de visszaaludva; délután 1-től 3-ig.
- Már hosszabb ideig képes vagyok elfoglalni magamat, mindet szeretek ami gurul, szeretek dolgokat az egyik oldalamról a másikra pakolászni, tudok már tornyot építeni, rengeteg dolgot felismerek, van amit meg is tudok nevezni: pl. cápa="pááápa", bálna="bááába", lovacska="gyígyígyí", csacsi=iááá; hinta="taaata"; kisvonat="siha". Anyu legalábbis megérti, amit mondani szeretnék, másnak nem biztos, hogy sikerülne!:s
- Imádok telefonálni, leginkább Ági mamókámat akarom mindig felhívni. Odaviszem anyunak a telcsit, odanyújtom és mondom, hogy "mama".:-) És akkor felhívjuk őt, és mindig nagyon örül neki!:-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0816_Mi is történt...

2006.08.17. 20:57módosítva: 2006.08.17. 21:00
Ma töltöttem be kis életem 14. hónapját! Jó kis bulis nap volt!:-)
De még mielőtt ezt kezdenénk ecsetelni, csak vázlatpontokba szedve megemlékezünk a tegnapi nap feljegyzésre mindenképpen érdemes eseményeiről.
Nos:
- Délelőtt megvillámlátogatott keriapum Joachim, aki tegnapelőtt este érkezett.
- Megjött az "eredmény", lerohantunk dokinéninkhez a receptért, aztán irány a gyógyszertár, majd az ÁNTSz járványügyi irodája, ahol anyutól mindenfélét kérdeztek én meg addig két csini néni segítségével felfedeztem az iroda titkos zugait, és minden elérhető számítógépet ellenőriztem.:-)
- Délután szokásos 2 órás szundi, aztán várakozás Bözsikéékre, akik végülis nem jöttek fel, de a városban csaviztunk egy jó nagyot együtt.
- Zoli papám megérkezett 5 órakor, vele együtt mentünk el a bicajosboltba, ahol már készen várt bennünket apu leszervizelt bicaja és rajta az én csodálatos, új ülésem! Még bicajos sisakot is kaptam!:-) Nagyon menő! Bár először nem akaródzott nagyon elviselnem a kobakomon, de amint elindult velem a bicaj, már nem is foglalkoztam vele!;-)
- Ezután még hazamentünk uzsonnázni, aztán ismét uzsgyiztunk és tekergőztünk egy jó nagyot bicajon, apu, anyu és persze én!:-D (Dani a haverjaival cangázott éppen, azért nem jött velünk.:-() Még mielőtt hazaindultunk volna, betérünk a játszira, ahol hintáztam még egy kiadósat meg lovacskáztam is.:-)
- Este orvosságbevétel (fincsi ám!) pancsi, vacsi és új alvósruci, természtesen Mici Mackóval és Malackával!:-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az eredmény_0816

2006.08.16. 21:46módosítva: 2006.08.16. 22:19
Sziasztok!
Hát történnek a dolgok rendesen velem! Tegnap mamás napom, azaz délelőttöm volt ismét, ami persze szupi, mert Ági mamókámmal nagyon jól megértjük egymást már, és sokat mókázunk együtt. A maxi csavargásokról nem is beszélve, némi hintapalintával és lovacskázással megspékelve. Amíg mi bejártunk zugot s berket, anyu tett vett itthon, ablakot tette átláthatóvá, a hűtőszekrény hűtőkapacitását javította fel és persze fincsi nyamnyamot főzött nekünk.:-)
Bár meg kell mondjam, az elmúlt napokban - kezdve a szombattal - ez a fincsi kajcsi (amit egyébként nagyon szeretek, és bármennyit képes lennék megenni belőle) főleg répából és krumpliból áll, de anyu megpróbálta változatosabbá tenni, hol karfiollal, hol karalábéval vagy brokkolival. És hogy erre a monoton étrendre miért van szükség?
Hát kérem szépen, ennek az az oka, hogy a pocikám még mindig menős kedvében van.:-( Erre pedig egy campylobacter nevű fránya baci készteti, amit valószínűleg valami csirkealkatrészből sikerült beszereznünk. Anyuék a májgombócra gyanakodnak, amit még a múlt hét vasárnapján ettem, mivel ennek a bacinak 5 nap a lappangása, és nálam ugyibár pont 5 napra rá, pénteken jelentkezett először ez a hasmenésesdi.:-(
Na nem kell ám úgy megijedni, mert lázam se volt, meg étvágyam is van rendesen és a kedélyállapotom is stabilan jó, csak hát a pelusaimat fogyasztom szakvánba. Nincs is olyan, hogy ne lenne komoly tartalma.;-)
Ma jött meg az eredmény az ÁNTSz-től és a doktornénim egyből felírt nekem egy fincsi szirupos orvosságot, amitől szerinte 5 nap alatt rendbejövök.:-) Remélem is, mert csak eszek és eszek, sok-sok finomságot, aztán meg épphogy bement, már jön is kifele.:-D
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Dorka Tündérbogyó

2006.08.15. 21:34
Ez a kép az egyik kedvencünk lett, bár mindegyikre elmondható ugyanez!
Dorka éppen a bébitaximon csücsül, akkor készítette róla Dani bratyóm ezt a fotót!
Ugye milyen ari?:-)
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0814_Dorka Tündérbogyó látogatása_2.

2006.08.15. 21:12módosítva: 2006.08.15. 21:25
Úgy vettem észre, hogy Dorkának nagyon bejön minden, ami gurul, és rá- vagy bele- lehet ülni. :-) A bébitaxim volt az első, ami igazán érdekelte,
meg a kutyusos bicajom. Ez utóbbi egyből mosolyt varázsolt az pofikijára, amikor meglátta, és gyorsan birtokba is vette.Erről azonban sajnos nincs fotónk.:-(
Aztán teljesen szétcincáltuk a habtapit, beterítettük vele az egész szobát! Nagyon dizájnos lett!;-)
Megnéztünk minden fellelhető apró kacatot, tüzetesen szemügyre vettük őket, kipakoltunk a nagy dobozból, aztán meg visszapakoltunk. :-)
Szóval... nagyon jól elvoltunk egymással, azt hiszem, igazi jóbarátok leszünk! Már nagyon várjuk, hogy itt lakjanak Győrben, és akkor nagyon sokat fogunk talizni és játszani együtt.:-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0814_Dorka tündérbogyó látogatása

2006.08.15. 20:50módosítva: 2006.08.15. 20:53
A hétfői napom csodálatos meglepetése volt Dorka Tündérbogyó barátosnémék villámlátogatása!:-)
Már délelőtt sejtettem valamit, mármint hogy valami különleges dolog fog velünk történni, ugyanis anyu nagyon be volt sózva, nyüzsgött a konyhában, és rám se hederített.:-( Még jó, hogy Dani bratyómra mindig lehet az ilyen elhagyatott helyzetekben számítani. Így történt ez most is, pártfogásába is vett rögvest.;-)
Ha vidám az ember, gyorsan telik az idő, és ripsz-ropsz majdnem dél lett. Egyszer csak megszólalt a csengő, és megjöttek ők. Nem is akartam hinni a szememnek, amikor megláttam Őt!:-) Annyira de annyira gyönyörű volt!:-) Nagyon gyorsan összebarátkoztunk, mintha ezer és egy éve ismernénk egymást.:-) Amíg az ősök trécseltek, én megmutattam minden kacatomat. De nemcsak Dorkának, hanem az anyukájának, Ágicának is. Az irigykedés nem jellemző rám, és természetesen mindent Dorka rendelkezésre bocsátottam.
Még a felfújhatós repcsimet is felfújtam neki!
és ő csak csodálkozott, hogy én milyen ügyi vagyok! ;-) :-D
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0811_Si-ha-ha...

2006.08.12. 22:04
Még mindig a tegnapi nap... Merthogy ezt nem hagyhatom ki!:-)

Tehát a réteses néninél tartottam... onnan a térre mentünk, és ott végre volt egy valami, ami éppen nem ment. Mégpedig a Tsi-Hu nevű kisvonat
én pedig élve a helyzet kínálta lehetőséggel megmásztam és jó alaposan megvizsgáltam a kémény illesztéseit! (Persze némi apai segítség igénybevételével.:s)
Ez nagyon szupi élmény volt, ennél már csak az lesz jobb, ha egyszer el is megyünk vele egy városnéző körútra.:-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

"Menős" nap - 0811

2006.08.11. 21:40módosítva: 2006.08.11. 22:02
Ma egy minden tekintetben "menős" napot tudhatok magam mögött, és nagyon örülök, hogy végre magam mögött tudhatom, mert ennyi "menés" még nekem is sok(k).:s
Először is, "ment " a hasam. Egész nap. Úgyhogy kisebb-nagyobb adagokkal, de meglehetősen nedvesen sikerült amortizálnom a pelusaimat, számszerint hatot. Még szerencse - gondolta jóanyám - hogy az étvágyamat és a jókedvemet ez a kis kellemetlenség nem befolyásolta. :-)

Másodszor meg mentem én, de rengeteget, merthogy az a hír járja, hogy 7végén jégkorszaki idő lesz, és anyu ki akarta használni a mai szép - bár széllel bélelt széltoló - napot, hogy jó sokat lehessek levegőn.:-) Meg hát a lakásban amúgy sem nagyon lehet bírni velem. (Már előre félek a hétvégétől! - anya)
Így hát mentünk délelőtt, mégpedig a Bencés templomba keresztanyummal meg az édesanyummal, mert keresztanyu átment egy órácskát gyakorolni, mármint énekelni, és mi is meghallgattuk. Hogy az milyen csodaszép volt!:o Én csak ültem a kocsimban, és hallgattam. Anyu nem is akarta elhinni, de majdnem 3/4órát nyugton voltam, nyafogás nélkül.:-) Hallgattam a csodás muzsikát, és nézelődtem, fenn a magasban az angyalokat megismertem!;-) (Mivel nálunk is van 3, az ágyam fölött.)

Délután is mentem, anyuval meg apuval. Nagyon korán fel tudtunk kerekedni, mivel ma még egy órát sem voltam képes végigaludni, és kettőkor már fenn voltam, meglehetősen nyügisen. Anyuék nem is vártak sokat, zsupsz! be a béjárgányomba és már neki is vágtunk a közel 2 órás sétánknak, amibe aztán most sokminden belefért!;-) :-)
Első utunk a pékség felé vettük, most kifejezetten nyomultunk a kiffire, abban a reményben, hogy némelyest visszafogja a nagyon "menős" pocomat. Aztán, már kezemben a fél kiffimmel, nekivágtunk a "nagykörünknek", ami meglehetősen kiadós séta.
Először az élményfürdő felé mentünk, mert Ibike (kemami), Imre papa, Koni és Dani bratyóm ott voltak, és gondoltuk meglessük őket és integetünk nekik. Sikerült! :-)
Aztán folytatva utunkat, a hídon megálltunk, megnéztük a vizet, ami még mindig magas, de már apadt egy keveset. Vagy 40 kacsát sikerült odavonzanunk a híd alá a maradék kiffimmel. :-)
A Rétesház előtt elhaladva nem bírtam ellenállni a kísértésnek, és megrohamoztam a réteses nénit, hogy azonnal adja nekem a rétesét!:-D

>>> folyt.köv. >>>
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Ma más, mamás nap...

2006.08.10. 23:27módosítva: 2006.08.10. 23:39
...volt, amiről reggel még mit sem sejtettem. Hát persze, mert anyu meg a nagyi összeszövetkeztek, és kitalálták, hogy ma nagyon sokat legyek a mamival. Mármit most Ági mamóval. Ugyanis anyci úgy vélte, nem halogathatja tovább konyhácskánk nagytakarítását - amiről persze a nap folyamán kiderült, hogy ugyancsak nagy fába vágta az ő fejszécskéjét :-( - és mivel én állandó jelleggel körülötte setepertélek, gondolta a mamit megbízza az eltávolításommal:-), így talán eljut az 1-ről a 2-re.

Mamikám éppen a 9 körül esedékes 2. reggelim majszolgatása közben toppant be hozzánk. (Az 1. reggeli a tejcim, amit az ágyamban fogyasztok el, a 2. reggelim - kb.2 hete - vajaskenyérke katonák serege, vagy sonkával, vagy sajtocskával, vagy csak úgy, "a la natur".:-p)
Szóval megjött a drága mama, akit én úgy imádok, hogy csak na, és átöltöztünk és le is mentünk csavizni, hagytuk anyut ügyködni. :-) Voltunk a téren, ahol megnéztük, jól vannak-e a tubik, meg a ligetben kavicsozni és a játszin is, ahol persze megint mindent végigpróbáltam. Legjobban azonban mégiscsak a hintát szeretem, meg a kis hajót, aminek van igazi kormánykereke, lehet tekerni jobbra és balra, attól függően, hogy melyik irányban van a kincs! Amit meg kell találni, persze!;-)
Ma akkora mély benyomást tett rám a hintázás, hogy itthon beletettem a bohócot, az egyik macit, meg az egyik oroszlánt egy szütyőbe és forogtam velük körbe-körbe, meg dülöngéltem jobbra-balra, és közben mondogattam a magam nyelvén, hogy "hinta-palinta", azaz "táááá-tá, táááá-tá". Ennek az új produkciómnak anyu úgy örült, hogy tapsikolt örömében!:-D
Itt éppen a hét viccét meséltem el a maminak, jól meg is nevettettem!:-D

És ha már az új mutatványoknál tartunk, semmiképpen nem szabad elfeledkeznünk a ma reggeli szuperokos viselkedésem megemlítéséről, amikoris megint éppen - hát persze, hogy véletlenül ;-) - valami valami került a számba. És anyu észrevette és első felindulásában felszólított, hogy azonnal köpjem ki ami a számban van. És én? Hát még jó, hogy kivettem - nem ám kiköptem, kivettem! - a számból és egy szende mosoly kíséretében átnyújtottam jóanyámnak egy cérnaszáldarabkát.:-D Ő ezt kissé meglepett ábrázattal nyugtázta és átvette a termékmintát.:-)
És persze ezt a sztorit nagybüszkén el is mesélte a maminak, amikor megérkezett. És persze a mami is nagyon megdicsért és megpuszilgatott.:-)

Délután megint a mamival voltam, az alvásom után - ami ma még másfelesre se sikeredett, és ráadásul visítva ébredtem - vittek ki hozzá anyuék, merthogy ő közben hazament.:s És hogy miért kötöttem ki megint a mamónál? Mert anyuék elmentek a Metro-ba nagybevásárolni, és oda köztudottan ilyen törpéket még nem engednek be.:-(
Aztán mostmán elég ám anyu! Azé' nem kell ám egész napra lerázni a szegény gyereket!:-( Még ilyet!:@
Este, kiengesztelésképpen még elvittek anyuék egy jót csavarogni, megint ettem pizzát, aztán apu felvett a nyakába és a fülébe kapaszkodhattam.:-D
Nem is haragszom ám rájuk, hiszen a nagyival csudijó, csudijó, csudijóóóóó!;-):-D
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Csak egy-két dolgot említek meg

2006.08.09. 21:29módosítva: 2006.08.09. 22:03
Nem tudom, máshol milyen idő volt az elmúlt 3 napban, de nálunk bizony - a mai napot kivéve - ugyancsak kijutott esőből meg szélből is. Úgyhogy nagyon nem is csámborogtunk odakinn, mert hideg is volt, brrrr! :-(

Megint nem volt mit tenni, törhettem a kobakom újabb haszontalanságokon. Na de azért jó, és édesszüléim számára szívet melengető dolgokat is tudok ám csinálni.
Hogy rögtön az elején, azaz a reggellel kezdjem, nagyon fontos momentum, hogy már jó pár napja hajlandó vagyok fél8-8-ig alukálni reggel. Ennek igazából anycim örül legjobban, mivelhogy mi egy szobában alszunk.:-)
Aztán egyre kevesebbszer ébredek nyafogással, ez is pozitívum. Miután elfogyasztom a szokásos reggeli tejcimet, persze az ágyikómban, az üres üveget odanyújtom anycinak. Ezután, ha megtörténik ami reggelente jó ha megtörténik - tudjátok mire gondolok, ugye - akkor előlről odanyúlok a pelusomhoz, és egy hangos "ööö", vagy "mmm" kíséretében jelzem, hogy cserét kérek.:-) Ez azér' má' fejlődés, nem?;-) Igaz, hogy tudom, illetve tudtam mondani, hogy "kaka", de az olyan snassz, nem? :$
Na de a java csak most jön! Amikoris peluscserére kerül sor, anyci azt mondja nekem, hogy "Feneket fel!" én felemelem, de fel ám!:-) És nem kell emelgetnie a súlyos hátsómat. ;-) (Nem is súlyos neki a popija, de azért ez egy jó móka! - anya)

Azért írok ezekről, mert nagyon külcsi dolgok nem történtek velem az elmúlt 3 napban. Jaj, de kuka vagyok, hát dehogynem. Mégpedig tegnap! Az úgy volt, hogy anyci kimenőt kapott aputól, és elmehetett moziba, mégpedig Danival és Konival (stuttgarti uncsitesám). Anyu már nagyon várta ezt a délutánt, és már éppen indultak mikor én csakazértis, depontakkor felébredtem. És apuval maradtam, aki most nagyon derekasan viselkedett. :-) Biztosította a tökéletes és persze száraz komfortérzetemet, csinált nekem uzsit, megetetett, aztán elmentünk sétizni meg fagyizni, keresztmami is jött velünk. Aztán anyuékkal majdnem egyszerre értünk haza. Ezt követően, mivel Daninak és Koninak sem volt elég - anyu elmondása szerint - a fejenkénti maxi popcorn adag és a fél liter kóla, még leküldték anyut meg kemamimat Döner kebapért. Szóval kebap! Hát persze, hogy Máté gyereknek ezt is meg kell kóstolnia, mert ha nem kap belőle, akkor aztán nincs irgalom, és sivit, teli torokból, mint a vetmalac.;-) És megkóstiztam, nekem nagyon bejött, főleg a tésztája, hasonló a pizzáéhoz. Egy újabb fincsi kajcsi! Daninak annyira nem ízlett.:-(
És ha már az új ízeknél tartunk, feltétlen megemlítendő a hétfői rakott krumpli, aminek ugyancsak nem tudtam ellenállni, és mivel nagyon ízlett, fel is vettem a kedvenc hamik listájára.:-D
És mivel mostanság nagyon foglalkoztat az evészet, stílusosan egy "nyamnyogós" képet teszek be, eme pár soros memoárom színesebbé tétele céljából!;-) :-D :-D
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Nos, mi is történt ...

2006.08.07. 20:57módosítva: 2006.08.07. 21:12
... a hétvégén? Húúú, megint de le vagyunk maradva a naplózással.:s
Pedig igazán van miről írnunk!
Pénteken megérkeztek keresztmamimék Stuttgartból, úgyhogy dögönyözésben és kényeztetésben nem szenvedtem hiányt. Ez az egész hétvégémre jellemző volt, és kitart még asszem legalább 1 hétig.:-)

Szombaton piacon voltunk, amiben már volt részem korábban is, de most még jobban tetszett. Sok fincsi dolgot vettünk anyuékkal, én még majdnem kóstolót is tartottam uborkából. A bácsi mondta hogy bio, és igaz, hogy nem tudom az milyen, de jól hangzott, és gondoltam bevállalom. De az utolsó pillanatban anyu megakadályozott benne, és még le is fújolta szegény ubit.

A hétvégénkre alapvetően jellemző volt a hiperaktivitás. Mármint részemről. Az egész család kilométerhiányát bepótoltuk, jól megmenettem őket. Meg magamat is persze!:-) Nagyon szeretek mostanában meg-megpihenni a lépcső alsó fokán, ott libikókázok jobbra+balra, mert persze nem keresztben ülök rajta, hanem hosszában.Jó mi?

Aztán amikor már majdnem túlpörgöm magam, anyu megragadja az alkalmat és persze engem, és bekorlátoz nagyhirtelen a járókámba. Ééééés .... nem bánom valahogy ezt mostanság. Bizti azért van, mert egyre okosabb vagyok, és egyre jobban el tudom magam foglalni bizonyos dolgokkal. Elszöszmötölök, és olvasgatok, művelődöm, szóval ücsörgök nagy csendben. Egy darabig persze! Úgy köbö fél óra az az egy darab!:-) Kivéve, ha a Mici Mackót nézem, mert azt már simán végigülöm, vagy végigállom, amilyen kedvem éppen van. :-D

Rosszcsontoskodás? Az meg mi kérem szépen? Méghogy éééééén? Én tutkó ártatlan vagyoooook!!!!
:$
Anyu nagyon imád engem, úgyhogy nem is tud igazán haragudni rám semmiféle huncutságom után, főleg, ha ezzel az ábrázattal nézek rá. :-) Sőt, most már a hízelgés ama formájára is rájöttem, hogy a csibészségem elkövetése után, amikoris anyu igyekszik a legmérgesebb arcát felölteni, én gyorsan odabújok hozzá és lehajtott bucival átölelem a lábát. Persze ettől ő máris elérzékenyül és mintha mi sem történt volna! Na, jó kis trükk, ugye? Ajánlom melegen mindenki figyelmébe!:-D ;-)

Még a hétvégéhez meg kell jegyeznem, hogy nagyon sok, számomra új ízt, fincsi kajcsit próbáltam ki! Nyami-nyami! :p Mind bejött! Szombaton volt pl. babgulyásleves, sok-sok csipetkével és zöldségekkel, ebből inkább e két utóbbit kaptam összeturmixolva, aztán vasárnap májgombócleves, ezt imádooom!!! Jaj, a szombati krumplistésztát ki ne felejtsem, No.1! És persze a csirkepöri noklival, húúú az ám a döfi nekem!:-D
Ráadásként nassoltam is, a Kinder tejszeletet most kóstoltam először, kedvencek közé felvéve!:-D A Túró Rudolf Maxi csemegéről már ne is beszéljünk.
Ti is úgy gondoljátok, hogy haspók vagyok? Mert anyu egyre inkább ezt gondolja rólam!;-):-D
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Új mókák, új módszerek, új fog és új kaja!

2006.08.03. 14:46módosítva: 2006.08.03. 14:58
Zajlanak a hétköznapok, és én csak teszem ami a dolgom, zsiványkodok!;-) A legújabb jó kis mókákat fejlesztettem ki:
:-D Mindenhova el- és bebújok! Na jó, az asztal alá már eddig is nagyon soxor és nagy előszeretettel bújtam be, de most felfedeztem, hogy a függöny mögé is irtó jól el lehet bújni, és egyben szellemesdit is lehet játszani!;-) Igaz, anyunak ez nem nagyon jön be, mert attól fél, hogy egy hirtelen kitörésemmel leszakítom az egész hóbelebancot. :s
:-D A másik újabban közkedvelt helyem a fotel mögött van! Júúúj, azt a kis zegzugos bungis helyet nagyon csípem. És jókat kacarászunk anyuval, amikor megtalál engem. :-)

Aztán megtanultam egy új ivós módszert, amit igazából nem is kellett tanulnom, mert spontán egyből ráéreztem, ez pedig a szívószállal történő ivászat.:-)
Nagyon jó dolog, jó nagyokat lehet kortyintani, másfelől azonban a cumisüvegemhez még jobban ragaszkodom, még mindig az az igazi!;-)

Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem, hogy tegnap kidugta egyik csücskét a 10. fogam, aki pedig nem más, mint a jobb felső, 1. örlőfogi!:-D
Most mondjátok meg nekem, hogy van ez! Az első örlőmmel úgy megkínlódtam(tunk), mint a csuda:@, ezt meg szinte észre se vettük! :o Ki érti ezeket a fogmanókat!

Jaaj, és majdnem elfelejtettem, hogy az új fogacska örömére, tegnap este, séta közben megkóstiztam a pizzát. Anyu majszolgatta a kis sajtos pizzaszeletkéjét, és én kunyiztam tőle egy falást. De annyira ízlett, hogy szinte az egészet én ettem meg aztán. Szegény anyu éhes maradt!:s ;-) Nem úgy mint én! Én úgy jóllaktam, hogy meg is hagytam az esti tejciadagom egyharmadát. Asszem ezentúl beiktatjuk a "keményebb" kajcsikat vacsi gyanánt.:-)
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A szokásos rosszcsontkodás ma is megvolt..

2006.08.01. 20:26
Ma a megszokotthoz képest későn, majdnem 8-kor ébredtem, és nem sírtam. Ez nagy szó nálam, mert általában amint kinyitom a csipám már sipitok is!:s :'(
A délelőttöm viszont a megszokott csintalankodásokkal és zsiványkodással telt.:-( Ma is sikerült pár perc leforgása alatt csatateret varázsolnom a lakásunkból.;-) Továbbra is kedvenc elfoglaltságom a konyhai fiókok tartalmának leltározása. Igaz, anya többször megpróbált már lebeszélni róla, de én hajthatatlan vagyok!:-)
Ennek főleg az az oka, hogy különös vonzódást érzek a húskloffoló és a különféle merőkanalak iránt, leginkább pakolgatni szeretem őket az egyik oldalról a másikra. Így!
:-D
Aztán továbbra is feltett szándékom a lépcső meghódítása, naponta több alkalommal bepróbálkozok! Csakazértis meg fogom mászni, még anyu erőteljes ellenkezése ellenére is! Főleg, hogy tudom Dani is többnyire odafönn van, és nem igazán értem még, hogy én miért nem mehetek fel!:o

A nap legizgibb időszaka a délután 4 és este 7 közötti idő volt, ugyanis apával maradtam! Mivelhogy anyu hajszerkezetét kellett kissé helyrepofozni, és ma ő ment a fodrásznénihez. Engem meg apura hagyományozott, aki , hát nem ismer annyira, mint anyu. Úgyhogy én meg beleadtam "apait+anyait", és sikerült is drága szülémet kellőképpen lefárasztanom. Miután anyu megjött, ő csak ült a tévé előtt és nézett ki a fejéből. A Pom-Pom meséit nézte átszellemülten.:-D Vajon mit csináltam...?:s ;-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Padavan

2006.07.31. 22:49
A mai reggel nagy vidámkodásokkal indult!:-) Danival bohóckodtunk, illetve ő csinált bohócot belőlem, mert rámadta jóanyám topját, minek köszönhetően meglehetősen lányossá vált a megjelenésem.:s Ezt korrigálandó, egy pelust kötött a nyakamba köpenyként, melynek következtében jedi padavanná váltam.:-)
:-D Küldöm is ezt a képet szeretett mesterünknek, Balunak! :-D
Mondd Mester! Mikor kapom meg a fénykardomat? ;-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Na, ma végre ...

2006.07.29. 21:57módosítva: 2006.07.29. 21:59
... megjött a várva várt eső!:-) Délután 5 körül mintha dézsából ömtötték volna, úgy elkezdett esni! Én persze imádom az esőt, megint ki is mentem alá, és seccperc alatt bőrig áztam:-) - ugyanis éppen egy szál pelusban flangáltam.;-)
Aztánmeg az ablakból figyeltem nagy érdeklődéssel, ahogy egész folyók áradtak szinte az utcánban. Legalább elmosta a port és a szennyet - a cigicsikkeket többek között - ez a kisebbfajta áradat.:-)

Valahol éreztem én ezt az időváltozást, mert sokat nyafogtam egész nap, de igazából már nem tudjuk mire fogjuk. Ugyanis még ki se bújt teljesen az első örlőm alul - igaz, hogymár 3 csücsök látszik - , de már felül jön a következő.:-( :@
Jaaaaj! De jó lesz már, ha végleg elkotródnak a fogmanók!:o

Amúgy - azon kívül, hogy pénteken fodrásznénimnél jártunk - az elmúlt két napban semmi különleges nem történt velem. A fodrászat pedig mindenképpen nagyonis említésre méltó hely!:-) Egyrészt, mert a fodrásznénim Dóri, nagyon csinos, másrészt mert rengeteg kincs lelőhelye az a hely! Kaptam olyan fém izét ajcsiba - de sajna ott felejtettem - amire a nénik haját szokták felcsavarni, hogy aztán az szép göndör legyen!:-)
És meg is dícsértek, mert nagyon rendesen viselkedtem, már nem is nyaffantottam egyet se. Igaz, hogy a kobakomat még nem tudom mozdulatlanul tartani, és az egyik hirtelen irányváltoztatásnál szegény Dóri megvágta az ujjacskáját!:-( Olyan lelkiismeretfurdalásom volt!:s :'(
Na de azért befejezte ám a nyirbálásomat, és ismét remek sérót varázsolt nekem, és talán ez a rövid haj nem melegíti annyira a búrámat, és nem leszek olyan "forrófejű"!;-)
Egy hátránya van a hajvágásnak, az apró levágott hajacskák nagyon tudnak bizdergálni. Így történt most is, úgyhogy amint hazaértünk, belevetettem magam a pancsivizembe és megszabadultam tőlük.:-)
És még jó, hogy valamit itt is rágnom kell!:s :-D Ez éppen a kis bálnám, akinek mindig mondom, hogy: "bá" :-)
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Aztán hétfőn hazajöttünk....

2006.07.27. 22:05módosítva: 2006.07.27. 22:12
.... és hidegzuhanyként ért bennünket, hogy nem volt kapcsolat! Pedig most tényleg olyan rendesek akartunk lenni, és ígéretünket betartva bekukkantani hozzátok az este, de a technika ördöge ezúttal jól kiszúrt velünk :-(, ugyanis tegnap délutánig se kép, se hang... már ami a netkapcsolatot illeti.
Aztán jött egy szakibácsi, aki tett-vett és helyreállt a rend! :-) Aztán jött apu, és bitorolta gépet egész este, meg ma is:-(. Sőt, ma is hiába akart anyu napközben egy lopott félórácskát veletek tölteni, se én, se Dani nem hagytuk. :-(

Na de most már remélhetőleg minden rendben lesz, visszatérünk a régi kerékvágásba, most 7végén nem megyünk le Balira, a jövő héten se, mert akkor jönnek kemamiék Stuttgártból.:-D
Még néhány villanás a 7 eseményeiből:
Kedd délután: röpke családlátogatás Bözsikééknél, az ő szülinapja apropóján!:-) Köszöntés, ajcsik átadása, eszem+iszom és pancsi, az ő szupi kis merülőjükben. Játék Bözsikével, a "vízben építjük a legklasszabb tornyokat" című mutatvány tökélyre fejlesztése. Ím:

Szerda délután Ági mamókám meglátogatása, megölelgetése, nála minden mozgatható tárgy elmozdítása, eredeti helyéről máshová helyezése, szerencsétlenebb esetben egy kedvenc váza leamortizálása:-(. (De a mamóka nem bánta!:-))

Mindemellett a forró napokon nem nélkülözhettem a kis pancsolós medencém és persze Dani társaságát. Csakis este merészkedtünk le az utcára, ma csak apuval 2en csaviztunk, mert anyunak sok takarítanivalója akadt, és mivel nincsen nyugta mellettem, azazhogy minden mozdulatomra figyuznia kell, ezért csak ha alszom, és ilyen apás séták beiktatása alkalmával nyílik lehetősége efféle roppant izgalmas házimunka elvégzésére.:-)
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az egyetlen hosszútávú projekt

2006.07.27. 21:25
Azt már tudjátok rólam, hogy "sajtkukac szindrómában" szenvedek. Na de azért volt EGY dolog, ami hosszabb időre a placcunkhoz (=pléddel és törölközökkel letakart terület) láncolt.
A vizijárgányom levegőt be- és kieresztő szelepét imádtam bizdergálni, és minden erőmmel azon voltam, hogy a levegőt kivarázsoljam abból a lukból! Sikerült! Részben!:s :-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Hammm!

2006.07.27. 21:12
Persze nemcsak botot rágcsálok, meg kavicsot szopogatok és mindenféle klorofilltartalmú dolgot tömködök a számba, hanem rendes kajcsit is! Itt éppen Dani bratyóm szenyójából kunyiztam egy harit a csopaki strandon!;-)
Látjátok mekkorára ki tudom tátani a szám? Nekem már meg se kottyan egy ekkora szendvics!
Na de nemcsak szendvicseket majszoltunk a parton, hanem már ehettem fagyit is, megkóstizhattam anyum jégkrémjét, törtem kürtős kalácsot, és nyammogtam vaníliás pudingot is, amit anyu direkte nekem hozott. Úgyhogy otthon az ebédből nem sokat fogyasztottam, de ennek ellenére jó nagyot durmoltam délután. :-)
És mindez történt szombaton.
Amúgy most 7végén nem csavarogtunk el semerre, csak ott fenn a hegyen bóklásztunk esténként, mert gyönyörű estéink voltak!
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Vau!

2006.07.27. 20:56
Minden nap strandoltunk - szigorúan 4 után - kivéve szombaton, mikoris a csopaki strandra vetődtünk nagyon korán, reggel fél 9-kor már ott voltunk. Anyuék árnyékos helyet kerestek, éppenhogycsak akadt! Aztán fél óra leforgása alatt majdnem megtelt az a strand! csodálkoztam is, mert a mi kis káptalani strandunkon soha nincsenek ennyien!:o
Egyébként engem nem zavart a tömeg egyáltalán, én köztudottan imádom a nyüzsit, a bulikat, és persze én vagyok az "epicentruma" is mindegyiknek!;-) Hát itt is soxor én voltam az!:-)
Már nemcsak kutyául úszom, de úgy is viselkedek, mint egy kutyus!:-D Vau! Ugye milyen szupi kis botom van?:-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

7végi strandmánia

2006.07.27. 20:46
Sziasztok bababarátok! Már egy 7e nem írtunk a naplónkba, aminek az egyik oka az volt ugyebár, hogy Balcsin voltunk, hétfőn jöttünk haza, másrészt meg nem volt netünk, tegnap javították meg. Úgyhogy már kezdtek a megvonási tünetek jelentkezni rajtunk, merthogy nagyon hiányoztatok ám! És nagyon jól esett, hogy hiányoztunk, nagyon köszi nektek a kedves szavakat!:-)

De most már itt vagyunk, és megprószáljuk összeszedni az élményeimet az elmúlt napokból. Nem lesz egyszerű, mert sok minden történt, és nem akarlak untatni se benneteket a rengeteg irománnyal, úgyhogy most inkább fotókat teszek fel, azok beszéljenek!;-) :-D

Na lássuk csak:
7vége=Balcsiiiiiii !!! :-D Most már elmondható, hogy imádok ott lenni, teljesen belaktam a házikót és környékét, a strandolás pedig az egyik kedvenc időtöltésem lett. Nem úgy anyuéknak, akik egyre kevésbé lelkesednek a velem történő strandolásért, mivel eléggé megterhelő, azaz leterhelő vagyok, mert szerintük én "perpetum mobile" vagyok - amiről persze halvány lila gőzöm sincs micsoda - és nem bírok egy percre se lecsücsülni a hátsó felemre. :-) Igaz, hogy jövök-megyek, vagyis inkább lótok-futok mindenfelé, mint a mérgezett egérke, keresztül-kasul mindenféle pléden+törölközőn - begyűjtve ezt azt - legtöbbször a part irányába, amitől aztán megint a frász kerülgeti szegény szüléimet.:-) Szóval nekem ez a strandolás lényege persze a pancsizás mellett, amit legszívesebben már valamelyik családtagom kezében szeretek csinálni. ;-) Már úszással is próbálkozom, anyu szerint egyre ügyesebben "kutyázok"! :-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Így is lehet...

2006.07.20. 21:12
Ezt a képet Dorka tündérbogyónak küldöm szeretettel, Ő tudja milyen aprópopóból!:-D De természetesen mindenki véleményezheti ezt a pozíciót, gondolom, ti is rendelkeztek hasonló képtelen alvási helyzetekkel.:-)


Gyönyörűséges szép 7végét mindnyájatoknak!:-)
Pancsizzatok sokat, és ne felejtsétek a kis kalapot meg fényvédőkrémet a parton, mert hőségeusz irdatlanisszimusz van kilátásban a következő napokban, azaz a napocska nem kímél majd minket!:o
És persze a zsiványkodást és huncutkodást se hagyjátok otthon, de gondolom, ezt úgyse kell mondanom nektek!:-) ;-)
Puszi mindenkinek! Máté babó
tovább(13 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Danival

2006.07.20. 20:57
Bezzeg Dani minden huncutságban benne van. ;-) Vele lehet ám igazán jókat mókázni!:-) Sokat pancsiztunk a héten a teraszra telepített miniatűr medencénkben. Igazából ha csak én vagyok benne, akkor nem is olyan mütyür, de ha már Dani is csatlakozik hozzám ... nos ... akkor már elég neccesen férünk el. :s
Na nem mintha engem ez zavarna, csak mondom.:-)

A pancsizáson kívül bújócskáztunk rengeteget, amit továbbfejlesztettem!:-) Már nemcsak elbújok az asztal mögé, hanem be is bújok alá! :-) És onnan aztán nagyon jól látom, ha Dani közeledik, és azt is, hogy éppen merre tart. Ééééés! Ez még semmi, én az ellenkező irányban kislisszolok az asztal alól, és irány a nappali, de csöndben ám!:-) Aztán amikor beérek oda, akkor kezdek hangosan kacagni és sikogatni! Nagyon élvezzük ezt a bújósdit!:-D

Más.
Ági mamókám is hazajött Zágrábból, Kittina nénikémtől kedden. Szegényke nagyon elfáradt a hosszú úton, majdnem 10 órát zötykölődött a sihahán hazafele. Ki is mentünk elé az állomásra, hogy em kelljen még buszoznia is hazáig, és az állomáson vééééégre(!) közelről is megleshettem az igazi sihahákat. De sajna nem csináltak úgy, hogy "si-ha-ha".:-( Apu azt mondta, hogy ezek az újak már nem csinálnak így, de megígérte, hogy mutat nekem majd olyan igazi sihahát, amelyik még tudja ezt "mondani"!:-)
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Hőség+fogmanók, de még mindig csibész

2006.07.20. 20:34módosítva: 2006.07.20. 21:02
Hát meg kell mondjam, elég zűrös napjaim voltak a héten. :-(
Asszem ez a pelusrohasztó meleg mindnyájunkat megvisel, de a fognövesztés bizti sokkal jobban! :-( Már majdnem teljesen rendbejött a kötőhártyám, erre megjelennek a fogmanók. Igaz, hogy ténykedésük nálam már a múlt héten, vagy azelőtt elkezdődött, de mostanra élesedett a helyzet, míg végre tegnapra kibújt a csücske a jobb alsó rágófogamnak. Én annyira szenvedek tőle, hogy soxor éjjel vígasztalhatatlanul bömbölni kezdek :'( ez tart pár percig, ami anyuéknak pont elég, hogy az idegeik pattanásig feszüljenek. Aztán még mielőtt ezek az idegek el is pattannának abbahagyom, és hüppögök percekig. Nagyon fáááááj!:'( Akkor alszom megint egy darabig, majd megint rázendítek. Akkor anyu bekenegeti a fogam helyét, akkor megint jó egy darabig, aztán újra, meg újra. :-( Most már alszom - nagy kínlódások után megint anyci karjaiban vígasztalódva szenderedtem el. Anyu adott egy kis Panadol szirupot is nekem, remélve, hogy nyugodtabb éjszakánk lesz. Én is remélem!:s
Ez a kép több dologról is árulkodik. Az egyik a 9. fogam, azaz a csücske, vagy hegye. Igencsak jól kivehető ott alul. Látjátok? Ő az oka mindennek.:@
A másik pedig, hogy napközben mintha nem is lenne semmi bajom, állandóan csibészkedek ;-) Ma például a frászt hoztam jóanyámra, aki egy pillanatra elfordult és én már a 4. lépcsőfokot másztam meg, és mire visszafordult ott álltam nagy büszkén, fülig érő szájjal, hogy én már ilyen nagyon ügyes fiú vagyok, hogy fel tudok ilyen magasra mászni!:-D Húúú anyu egyből a komor arcot vette fel és összehúzta a szemöldökét, mint aki nagyon mérges, és mondta, hogy irgum-burgum! :@ Szóval úgy érzem nemigazán örült ennek a mutatványnak. Nemtom miért nem értékeli az erőfeszítéseimet? :s
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Balcsis hétvége_0714-17

2006.07.18. 14:39módosítva: 2006.07.18. 14:43
Ezek a balatoni - vagy ahogy mi a családi berkekben hívjuk - kápis (káptalanfüredi) hétvégék még akkor is nagyon jók lennének, ha nem lenne strandidő. Eleve, mi fenn a hegyen tartózkodunk, sok-sok fával övezett kis "vigvamunkban", ami nem nagy, de nekünk pont elég, és legalább minden kis zegzugát fel tudom fedezni!:-)

Azonban nagyon kell rám ilyenkor figyuzni, mert sok az éles kő, meg lejt is nagyon az ösvény a háztól az utcáig lefele. És persze nekem ezt az utat naponta több alkalommal meg kellett tennem!:s ;-) Végül anyuék frankón elbarikádoztak nekem egy jó kis placcot, székekkel, meg asztalokal és jól berekesztettek. :-( Nem is volt olyan rossz, de olyan jó sem, úgyhogy nem sokáig bírtam - amúgy se nagyon bírom - a bezártságot! :@

Sérülést, ezen a hétévégén, hála Istennek nem szereztem - ott. Máshol viszont igen.:-( Vasárnap a tiszteletesék házának küszöbét sikerült figyelmen kívül hagynom, és jól pofira estem. Ez apu bűne volt, egyértelműen! Nem volt elég figyelmes! Bezzeg, amikor csajozok, akkor ott tud teremni egy szemvillanás alatt!:s
Úgyhogy most megint díszeleg egy szép - már kékülő - foltocska a bal orcámon. Egyébként mindig csak a bal felemen sérülök meg. Érdekes nem? Ti hogy vagytok ezzel?

De félretéve minden negítív élményt, beszéljünk inkább a szupi dolgokról, mint pl. a strandolás!:-D Mindhárom napon kijutott belőle, bár tudjátok, mi csak 4 után szoktunk lemenni a partra, úgy 6-fél7-ig. Anyuék szerint ez is bőven elég velem, ugyanis én ott is hű vagyok önmagamhoz, és nem bírok nyugton ülni a hátsó felemen fél percnél tovább:-D, melyből következik, hogy ők sem tudnak nyugton ülni fél percnél tovább.:-)
Így hát volt rengeteg jövés-menés, ami engem mostanában a legjobban izgat, aztán pancsiztunk is persze, ami megintcsak egy klassz dolog, főleg Danival! Igaz, szombaton és vasárnap nagyon erős szél fútt, felkavarta alaposan a vizet, úgyhogy kicsit lehűlt péntekhez képest, és hát megmondom az őszintét, kicsit vacogtam is. Vasárnap már nem is engedett be anyci a vízbe, olyan hűs lett és a szél miatt se, nehogy meglevesedjen a nózim!:-D De kárpótlásként kaptam lángost, ami nekem nagyon bejön!:-) Meg találkoztunk apáék nagyon régi veszprémi barátaival, Orsiékkal, meg lejött apu uncsitesója is, úgyhogy társaságban sem volt hiány! De a Balcsihoz ez is hozzátartozik!:-)

Aztán el ne felejtsem, hogy új játékot tanultam! Dani és Apu ültek az asztalnál és valamiféle bábukat toligáltak ide meg oda, aztánmeg leütögették őket, és hol az egyikük mérgelődött, hol meg a másikuk. Engem is érdekelt a dolog, és felkéredzkedtem apuhoz, ő mondta, hogy ez a sakk! Igazán jól megmozgatja az agytekervényeket, én is élveztem. Hamar belejöttem, de apu sokat segített. :-)
Mondd apu, ezzel a futóval most hova is lépjek? :-)
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Újra itthon

2006.07.18. 13:57módosítva: 2006.07.18. 14:03
Hahó, meggyüttem, visszaavagyok!
Ezer bocsi mindenkitől, akinek beígértem a hétfő esti meglátogatást, de sajna Apum bitorolta tegnap a kompjútert, így anyának maradt a hőn szeretett vasalás, mint remek esti időtöltés.:-) Pedig! Pedig tegnap töltöttem bééé 13. havamat, és aktuális lett vón a megemlékezés.

Köszönöm, hogy kerestetek már és hiányoztunk! Ez naaaagggyyyooon jól esett a szívecskémnek!:-)

A balatoni hosszú hétvégénk a várakozásaink szerint alakult, egyedül talán a hőmérsékleti viszonyok múlták azt alul. :-(
De mielőtt ecsetelni kezdeném a kalandjaimat, el kell mondjam, hogy péntek délelőtt még megjártuk a győri kórház gyerekszemészeti szakambulanicáját, ugyanis a házidoktornéni jobbnak látott beutalni oda, mivel a szemgondjaim továbbra is fennálltak. Az új csöppömnek se akaródzott nagyon jótékony hatással lenni, és estére megint bekrepált a szemem.:-( Naszoval, a szaktudornéni meghúzgálta lefele a szemhéjaimat és megállapította a nagyot, amit tulképpen mi is sejtettünk, hogy allergiás kötőhártyagyulladásom van. Hű de jó - gondoltam, - most akkor okosabbak lettünk. Így hát csöpizünk tovább, legalább egy hónapig még, gondolhatjátok mennyire örülök neki!:-(
Bár megjegyzendő, hogy a hétévégén sokat javult a helyzet, estére már tegnap se vörösödött be annyira.
Na ennyit a szemeimről, most már nem untatlak vele tovább benneteket, de azért nagyon köszönöm mégegyszeris a sok kedves szót és aggódást, és segítséget Marci Manóéktól!:-)
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0713_A lépcső és a kis vörös

2006.07.13. 21:45módosítva: 2006.07.13. 21:54
A mai napom, a gatyarohasztó hőségnek köszönhetően, nagyon zaklatottra sikeredett. Igazából, inkább anyu számára, mert neki nemcsak ezt a tikkasztó meleget, hanem engem meg a tesómat is el kell viselnie. Ma ebben kevésbé volt sikeres, de azért túléltük ezt a napot is. :s
Tényleg nagyon sajnálom, de az én személyiségem egyre kevésbé tűri a korlátokat, és ezt anyu nehezen tudja feldolgozni. :-(
Pedig azért igyekszem ám a kedvében járni, mert megölelgetem soxor, meg a jó nyálas puszákat sem sajnálom tőle, és már a lépcsővel sem nagyon riogatom, sőt, rájöttem, hogy tök jó csücsülni rajta, mert pont a nekem való kényelmes magasságban van. Úgyhogy inkább ücsörgök csak ott, néha egy-egy babapiskótát majszolgatva.:-)


A másik sztorim máról pedig olyan, hogyha elolvassátok, lementek hídba. De főleg ti, skacok! ;-)
Az úgy volt, hogy éppen a szokásos, és már kissé unalmas útvonalunkon róttuk az utunkat az esti sétafikálás közepette. Amikoris látom ám, hogy egy nagyon csini, kis vörös és zöld (de milyen zöld!) szemű cicababa közeledik felénk. Hát persze, hogy egyből kiszúrt engem, és elkezdett nyomulni felém maxihévvel. Ez még haggyán, de amikor odaért egyből nagyon bájosan elkezdett csicseregni nekem éééééés .... megcsókolt.:o Húúúú, gondoltam, jó kis rámenős csaj, de mire ezt végiggondolhattam volna, már teljesen körbefont a karjaival és elhalmozott a csókjaival. És ekkor lépett közbe jóatyám, - biztos megirigyelte a helyzetem - és "megmentelek, fiam!" felkiáltással kiragadott a kis hölgyike karmaiból. :-)
Na mit szóltok? Pedig idősebb is volt nálam, majdnem egy egész évvel. Úgy látszik buknak rám az idősebb csajok!;-)
Ezt a kalandomat sajna nem tudom fényképpel alátámasztani, de tanúim vannak!:-)

Végül: Mivel mi holnap lelécelünk innen, most kívánok nektek hasonló szupi hétvégét, mint amilyen nekem lesz! Csúcsszupi idő lesz, legalábbis itt nyugaton, a miskolci babarátoknak sajna ezt nem tudom garantálni. :-( De a gengszterkedést mindenféle időjárási helyzetben lehet művelni! Na puszika nektek, legyetek jók, ha tudtok!:-D :-D :-D ;-) Csao: MATE BAmBinO
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

0712_Szemcsepp és bújócska

2006.07.13. 21:16módosítva: 2006.07.13. 21:25
Most elég sokmindenről kellene írnom, úgyhogy megpróbálom kicsit vázlatosra venni a figurát, hogy ne legyen litánia belőle.

:-( Először is szomorúan tudatom veletek, hogy az új szemcseppem se vált be, a szemem fehérje még mindig be van vérezve és ma kifejezetten sokat dörgöltem a szemgolyóimat.:'( Holnap reggel kell újra jelezni a doktornéninek, ai megpróbál konzultálni valami szemészdokival, bár ez most elég nehéz, mert mindenki szabin van. Majd meglátjuk mire jutunk holnap. A fejleményekről azonban már nem tudlak értesíteni benneteket, mert holnap e tranzakció után elhagyjuk a várost, és Balcsi felé vesszük az utunkat, hál' Istennek, mert már megőrülök itt ebben a tégla, aszfalt és betonrengetegben!:o

Ezt mi sem jelzi jobban, hogy minden nappal egyre rosszabb vagyok, és pörgök ezerrel. Mint az olajozott villám száguldozok ide-oda a lakásban és mindig csak a csintalanságokon töröm a bucimat. :-D
A legújabb hóbortom a bújócskázás. Ezt persze Danival tudom mesterien művelni, ilyenkor felverjük az egész házat a visongásunkkal és az óriási kacagásainkkal. Ez úgy zajlik, hogy én elbújok (leguggolva), és Dani megkeres. Ha véletlenül - de csakis véletlenül, mert én nagyon jól el tudok bújni - meglát, akkor is úgy csinál, mintha nem látna, és tovább kutakodik utánam. Ha meg úgy dönt, hogy most aztán megtalál, akkor én nagy nevetgélések közepette - jó strucchoz méltóan - lehajtom a buksimat, és úgy hiszem, hogy nem lát. Na, ezen anyu szokott jókat derülni.:-D
Aztán ezt követi a kergetőzés, hol én akarom elkapni a Danit, hol meg ő engem. :-) Igazából ezt szeretem legjobban. Fantasztikusan élvezem!
Ez a kép ma este a bújócskázás hevében készült. Nem is vagyok elememben, mi?:-D

És még valami a tegnapi naphoz: Estefelé létrejött egy kis zípor-zápor és én éppen a függőfolyosón tartózkodtam édesszüléimmel (azért csak velük, mert Dani az egyik barátjánál maradt még ottalvóba is). Naszoval, elkezdett esni az essső, engem meg persze nagyon érdekelt, hogy az ajtónktól pár méterre miért lesz egyre vizesebb minden. És odatrappoltam (mert már csak így tudok közlekedni:s), kiálltam az esőbe! Júúúj, ez tök jó volt! Csak néztem a karomra cseppenő esőcseppeket, meg felnéztem, hogy honnan jönnek, és tátott szájjal meg hunyorgó szemekkel élveztem ezt a csodálatos új érzést. Próbáljátok ki ti is, tényleg nagyon klassz dolog!:-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az új csukám

2006.07.13. 20:58
Nos, itt az új szandám, de sajna csak ezen a képen tudom megmutatni, mert csak ezt az egyet tudta anyu elcsípni, és ezt is csak úgy, hogy apu elkapott és lefogott végre, mert egész nap rohangálok, mint a mérgezett egér.:-)
Ez amolyan fiús szandi, de nagyon kényelmes, igazi lótifuti csuka, tiszta bőr és csak 3700 pénzt fizettünk érte, pedig nem is kínai, hanem német gyártmány!:o
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Új szandi és mamilátogatás

2006.07.12. 22:46módosítva: 2006.07.12. 22:48
A tegnapi napról még el kell mondanom, hogy délelőtt anyuékkal elmentünk vásárolni a Sparba, fő cél a heti Túró Rudolf adagom beszerzése volt. Na jó, azért mást is vettünk, de nekem ez volt a legfontosabb!:-)Nyam-nyam! Nagyon szeretem!
Aztán meg kaptam egy új szandit - már 21-eset(!) - is a Deichmanban, mivel a 20-as régimből már kilógott a nagylábujjam. Jó kis szanda, már fel is avattam, majd megmutizom.

Délután, uzsi közben, anyu megmutizta nekem Ági mamókám fotóját a mobiljában, és én egyből felismertem ám, és mondtam fülig érő vigyorral, hogy "Mama!". És aztán anyu mondta, hogy megesszük a fini uzsit, és utána elmegyünk a mamihoz. Erre én még lelkesebben rávágtam, hogy "Tá-tá!" meg "mama", azaz hogy "De jó, elmegyünk a mamikámhoz!":-)

És el is mentünk, elbúcsúzni, ugyanis holnap elutazik a mami 1 hétre, Horvátországba, Zágrábba. Meglátogatja Martin unokatesómat meg persze a legkisebb leányzóját, Kittina nénikémet.:-) Én is küldtem vele egy csomó puszit, meg egy meleg ölelést mindnyájuknak!:-) Talán augusztusban mi is meglátogatjuk őket, és talán a még a Balcsinál nagyobb vizet is megláthatom!:-)
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Rosszalkodom

2006.07.11. 21:12módosítva: 2006.07.11. 21:20
Az emúlt két napban égető voltam! Legalábbis anyu ezt mondja rólam.:-D Szegénykémet teljesen kikészítem, mert csak és kizárólag a rosszcsontoskodáson töröm a buksimat. ;-)
Estére már teljesen lemerítem jóanyám energiatartalékait, de sajna éjjel sem nagyon hagyom, hogy feltöltse őket, ugyanis mostanában megint felverem az éjjel kellős közepén. Igazából asszem ez még mindig a szemem miatt van, mert fájdalom, de még nem mondhatom, hogy teljesen rendbelennének. A pénteken kapott neomicyn csepp nem használt semmit, visszaeső lettem. Ma megint lementünk a dokinénihez, aki felkutatott a nagy, tudományos gyógyszeres könyvéből valami nekem való allergiára kitalált csöppöket. Úgyhogy most azzal kísérletezünk, és reméljük, ma éjjel nem dörzsölöm szét a bucimat a viszketés miatt.:o És nem üvöltök úgy, mint a múlt éjjel, legalább úgy, mintha nyúztak volna. Ez durva, de így volt, úgyhogy az összes ablakot be kellett csukni - az izzasztó meleg ellennére, ami az egész napos kánikula eredményeképpen beszorult a kéróba.:-(
A másik izgató jellegű jelenség, hogy megindult a jobb alsó örlőm kifele. Már akkora a dudorom, mint egy jól megtermett mogyoró, és ez is irritál, és arra kényszerít, hogy amikor csak lehet a számban matassak és piszkáljam.
Totál kivagyok!:-( Egy vígasztal, hogy az étvágyam velem maradt, nem ment el, úgyhogy az újabbnál újabb fincsi kajcsikat élvezhetem!:-) Legalább ennyi öröme legyen az ember fiának, nem?:-)

Visszatérve a gengszterkedéshez: szófogadatlan lettem! Mondhatni egyszerűen rossz kölök. Lépcsőre folyamatosan fel akarok mászni, hiába a tiltó szó, néha még a pelusom is puffan, de én csak azért is...! Aztán ott vannak a konyhai fiókok! Imádom őket kihúzni, meg betoltni, de inkább kihúzgálni, és kirámolni mindenféle izgi dolgot, mint például húskloffolót, merőkanalat, stb.
Aztán rájöttem a kis okos eszemmel, hogy a barrikádként alkalmazott járókát könnyűszerrel beljebb tudom tolni, így hozzáférhetek a "tiltott gyümölcshöz", a TV állványhoz, a mindenféle fincsi kütyüjével együtt. Egy óvatlan pillanatban máris hopp! a számban egy dvd, nyam-nyam! Aztán miután jól összenyálaztam, következik a Tv képernyőjénak és állványának összetapicskolása a jó nyálas mancsocskáimmal! És mire anyu észrevette..... ha-ha-ha... már későőőő!:-)
Szegény anyu, már komolyan sajnálom egy kicsit!;-) Pedig én csak azt szeretném, ha jó kondiban maradna.:-)
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Pótlás

2006.07.10. 22:56módosítva: 2006.07.10. 22:57

Ezen a képen szinte teljes terjedelmemben látható vagyok, csak pont a fejem búbja nem, amit viszont az előző képen megcsodálhattatok. Most annak a fotónak a hiányosságait pótolandó, anyu úgy gondolta, megmutizza ezt, amin viszont csodálatos felsőtestem idomai, széles vállam domborodó izmai is tisztán megfigyelhetőek!:-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Igazi vásárnap_0709

2006.07.10. 22:46
Vasárnap semmi külcsi nem történt velem, illetve valami mégis, de csak délután. Azaz estefelé, amikoris édesszüléimmel lementünk egy kicsit a városba megmozgatni a vasárnap délutáni hesszeléstől elgémberedet tagjainkat. A városban pedig óriási banzáj volt, amiről mi nem is tudtunk!:-(Micsoda szégyen, pedig belvárosiak vónánk, vagy mi. :-s
A Széchenyi téren néptáncfesztivált rendeztek, és temérdek ember zsizsegett mindenhol. Lehetett fini perecet venni, én kaptam is, és majdnem egy felet benyomtam, (Este kissé szenvedtem is, mert jól megnyomta a pocomat, de ha nem kaptam volna még egy törést belőle, meg még egyet, kitört volna a III. világháború!:-) )
Grillezett husikák illata szállt a légben, nemigen lehetett ellenállni neki! Arra meg csúszik ám a zamatos borocska, apu szerint legalábbis. Én maradtam a kis gyümiteámnál, Ákos cimborámmal egyetemben, aki az apukájával jött le bekapcsolódni a "vásári forgatagba". És összefutottunk velük, aminek nagyon örültünk, annyira, hogy el is vittük az ősöket fagyizni (nekünk még mindig csak a tölcsér jut:s)
Mi jól eldiskuráltunk Ákival amíg a szülők ettek+ittak és szövegeltek. Itt arról próbálom meggyőzni kedves cimbimet, hogy az én "asztalkám" ugyanolyan magas, mint az övé. Bár igazából ez őt nem nagyon érdekelte.:s Meg ez a fotó se a legjobb! Ejnye anyu! Hiszen csak a fejem búbja látszik!:-(

Aztán hirtelen sűrű fekete felhők kezdtek feltűnni a horizonton, és anyunak balsejtelmei támadtak, így megcéloztuk az édes otthont. Éppen időben - már nagy dörrenések és puffanások közepette - értünk haza, így megúsztunk egy akkora zuhét, hogy csak na! Jó sokáig gurigatták odafönn a hordókat, meg villámlott is rendesen, ezért az elalvásom kissé belenyúlt az iccakába. :-(
De ez már a következő történet része.
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Délutáni banzáj:-)

2006.07.10. 21:47módosítva: 2006.07.10. 21:49
A keresztelő után ebédkére voltunk hivatalosak Edináékhoz (az ikrek anyukája, anyukám unokahúga) és egészen délután 4-ig ottmarasztaltak bennünket. :-) Mi pedig nagyon jól éreztük magunkat!:-)
Edaszéknak van egy szupi medencéjük, amit a délutáni alvásom után - mert volt délutáni alvásom, bár először úgy tűnt, hogy nem lesz - én is birtokba vettem, de már Danival!:-) Ugyanis Danónak sikerült a fél10-es busszal elhagynia a táborhelyét, minek köszönhetően délben itthon volt, és apa odahozta autóval.
Én annnyira, de annnnnyira boldog voltam amikor megláttam, hogy majdnem kiugrottam a bőrömből! Gondolhatjátok, hogy utána percekig nem lehetett levakarni róla.:-)
Szóval, visszatérve a medencéhez: Apuék elhozták nekem a kis vizijárgányomat, amit még Balcsin kaptam. Ezt a hihetetlen figyelmességüket most nagyon tudtam értékelni, mivel remekül ki tudtam használni a pancsizás közben. Dani kitalálta, hogy a nyakára akasztja a vontatókötelét és vontat engem körbe-körbe.:-) Szupi volt! Anyu meg kölcsönadta a szalmakalapját, és abban vigéckedtem!:-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Szombat_0708_Keresztelő

2006.07.10. 21:37
Szombaton - mint már említettem - keresztelő volt a családban! A hármasiker uncsitesóim lettek kis keresztyén skacok! Nagyon szép volt a szertartás, és a tesók se balhéztak, ami külön csodának számított. Igaz, Barbi egy kicsit elsírta magát, amikor a szenteltvizet a kobakjára öntötték, de aztán hamar megvigasztalódott.
Igazából én nem sok mindent láttam belőle, mert én viszont nem bírtam magammal, és drága Ági mamókámnak ki kellett vezetnie a templomból csendháborítás miatt. :s

Ez a csoportkép már utána készült, balról jobbra mondom kik láthatók rajta: Anyu Alexával, Peti keriapu Szabival, Ibi kerianyu Barbival és Balu (!) keriapuval, és a plébános úr, középen. :-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Megvan a nyolcasos!

2006.07.07. 21:10módosítva: 2006.07.07. 21:13
Ma már majdnem teljesen rendbevan a szemem, asszem köszönhetően a rengeteg gyógypusszancsnak, amiket küldtetek nekem és a szemeimnek, és amiket ezúton is naggggyon köszönünk! És valószínű, hogy az új csöppöknek is van némi szerepe ebben, amiket tegnap a doktornéni felírt, és anyum rendületlenül és kíméletlenül beleljuttatott a szemembe. :-)

Az elmúlt napok nyűglödéseinek elsődleges oka is kiderült, mégpedig ma délben, a fincsi tökfőzelékem eszegetése közben! Anyu csak úgy gondolt egyet, és bedugta a kisujja hegyét a várományos fogikám helyére, hogy itt van-e már, és kitörő örömmel nyugtázta, hogy végre kibújt a nyolcasos fogacskám is! Hát ezzel aztán jól megkíntattak ezek a piszok fogmanók. :@ Anyu sejtette, hogy ők lehetnek az okai a sokszor elviselhetetlen viselkedésemnek, aztán jött ez a szembaj, akkor meg arra fogta. De így végre ma, mindenre fény derült!:-)

Most, hogy már túl vagyok eme nehézségeken, újult erővel vágtam neki a zsiványkodásnak, és műveltem egész nap. ;-)
:-D
Anyu nem érti, miért mindig oda nyúlok, ahová nem szabad, mi olyan jó a fiókok állandó kihúzgálásában, a cipők szétszórásában, a csipeszek a lakás minden zugába történő eljuttatásában, a játékok mindenhová szétszórásában és összenyálazásában (mert a nyálam az ömlik, de rendületlen. Én soxor nem is értem, honnam jön belőlem ennyi!:s), a lépcső örökös támadásával, stb. Ő mindig elhesseget, én meg megyek egy kört, és újra bepróbálkozok. :-) De nem hagyja ám ez az anya!:-)

Holnaptól már lesz erősítésem, VÉGRE HAZAJÖn DANI!!!:-) Már annyira várom, hogy csak na! Meg anya és apa is!
De a holnapi nap nemcsak ezért lesz jeles nap, hanem mert holnap keresztelik meg a hármasikreket is, és édesszüléim is keresztszülők lesznek, mégpedig az Alexa keriszülijei. Most akkor az Alexa nekem keresztunokatesóm lesz? :s
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Sajnos...

2006.07.06. 21:16
... még mindig nagyon be van gyulladva a szemem, annak ellenére, hogy csöpizünk rendületlenül. Illetve anya csöpiz, de ez csak úgy valósulhat meg, hogy apa minden erejét latba vetve lefogja a kezeimet, én vagdalom a fejemet annak rendje és módja szerint jobbra+balra, közben sivítok is, hogy meglegyen a megfelelő zenei aláfestés, anyu meg próbálja egyenesbehozni a bucimat és szétfeszíteni a szemhéjaimat, hogy valami kis csöpp bele tudjon csöppenni. Úúúúúúútáááálooom!!!:@
Pedig tegnap már jobbnak tűnt, aztán estére megint ugyanolyan lett mint előtte, és ma ismét. Aztán anyu meg is unta és ma délelőtt levitt a dokinénimhez, aki megállapította, hogy ezt a pirosságot a szememen nem is bacik okozzák, mert nem vagyok csipás. Hanem lehet, hogy a széltől, vagy az erős fénytől van, vagy egyszerűen a tegnap előtti homokozóban eltöltött fél percnek köszönhető. :o
Ha nem viszketne ennyire, és nem kellene ennyit dörgölnöm a szemgolyóimat, talán nem is lennék ennyire nyüginyüszi, de az vagyok, és nagyon, és már anyu is kezd az lenni, miattam.:-(
Azért szerencsére vannak pillanatok, amikor teljesen megfeledkezem erről a kellemetlen érzésről, és akkor gengszterkedek tovább ezerrel. Meg apu is tesz róla, hogy jobb kedvem legyen.:-)
Itt éppen a fejenállást kezdtük gyakorolni, de anyu totál kiakadt amikor meglátta, mert előtte két perccel még a tejpépemet nyomtam le, most meg fejjel lefelé csalogattam kifele.:-)
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A teknőc

2006.07.05. 20:38
Íme, itt látható az a bizonyos teknőc, amit Katiéktól kaptam tegnap, még szülinapi ajcsi címén! Ezzel a képpel még adós voltam!:-)
Ezt a szupi számos játszószőnyeget is - amin éppen az egyik Mickimackós képeskönyvemet memorizálom - tegnap kaptam. Anya éppen a napi betevő tápszermennyiségemet és némi babakekszet szerzett be számomra a Rossmannban, amikor a pénztár előtti kilométer hosszú sorban állva megpillantotta egy néni kezében. És akkor eszébe jutott, hogy már régóta szeretne engem is meglepni egy ilyennel, és hát meg is lepett!:-) Otthon gyorsan összerakta nekem, én meg még gyorsabban szétkaptam! Nagyon jó móka!:-D
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

"Szemesnek" áll ...

2006.07.05. 20:31
Képzeljétek, a tegnapi napunk elég baljósan kezdődött, ugyanis reggel apa kezét megvágta egy pohár, amikor éppen el akarta törölni, az meg elroppant a mancsában és megsértette. :-( Szerencsére nem olyan mély a bibije, de nagyon vérzett és fájt is neki nagyon!:-( Úgy sajnáltam szegénykét, hogy csak óvatosan ütögettem meg a bebugyolált ujjacskáját. De tényleg csakegy iciri-picirit, és tenyérrel.:s

További riadalmat okozott tegnap a szemem. Hogy hogyan? Hát úgy, hogy "vérszemet" kaptam! :o Az ebédem elfogyasztása közben lett rá figyelmes anya, hogy nagyon dörzsöltem a szemem, de nemcsak az álmosságtól. Így néztem ki:
:-( Ennél elszontyolodottabb ábrázatot nem is vághattam volna!
Aztán estére még ennél is vörösebbek lettek a szemeim, és úgy néztem ki, mint aki egy hete nem aludt. Anyu első felindulásában a védőnénimet hívta fel és elpanaszolta neki. Ő azt mondta, hogy most sok babó küzd ilyen kötőhártya-gyulladással, amit valószínűleg valamilyen baci okoz mostanság.:o Azt javasolta, hogy nyugodtan csöpizzünk napi 4szer Brullamicinnel (egészen véletlenül volt itthon :-)), mert attól bizti javul majd a helyzet. Így is lett, ma reggelre már majdnem visszatért a sármőr tekintetem, és nem lábad könnybe a szeme annak, aki rám néz! :'(
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Kati és Dominik meglátogattak

2006.07.03. 21:47módosítva: 2006.07.03. 21:51
A mai nap teljesen a megszokott módon, fél 7-kor kezdődött számomra. És így természetesen az apu+az anyu számára is.:-)
Délelőtt azonban nagy meglepetésemre, meglátogatott Kati, anyukám huga, és a kisfia, azaz az én egyik uncsitesám, Domi. A látogatásuk fő oka az volt, hogy nagyon lemaradtak az én szülinapi köszöntésemmel, és most ezt pótolták be. Természetesen én nagyon örültem neki, nem csak azért, mert kaptam egy jó kis játékot, hanem mert mindig örülök, ha látom őket, Domikát megölelgetem ilyenkor!:-)
Szóval ma is kaptam egy tekit. Ja! El isfelejtettem a tegnapi bejegyzésemben megemlíteni, hogy Ági mamókámtól tegnap kaptam egy tök édi teknőcöt, sárga+zöld és fel kell húzni a pocakjánál és akkor irgalmatlanul elkezd kepeszteni a lábaival és úszik a vízben! Haláli! :-) Még tegnap este felavattam a fürdőkádamban, ő az, ugye milyen aranyos?

Katiéktól is tekit kaptam tehát, de ez meg olyan, hogy húzni lehet, meg felemelni a teknőjét, amin egyébként mindenféle alakú nyílások vannak, és biztos tudjátok milyen, mert sztem minden babónak van egy ilyesmi játéka, hogy bele kell rakni a különféle formákat, kockát+csillagot, stb. Nekem ez is bejött, majd holnap őt is megmutizom, jó?:-)

Ebéd után 2 és felet sikerült horpasztanom, bár ennek ellenére nyekeregve ébredtem. Lehet, hogy még aludtam volna?:s
Anyci - a helyzetet remekül felismervén - belémdiktált egy Túró Rudolfot, majd egyik kezébe felnyalábolt engem, a másikba meg a homokzós felszerelésemet, és levitt bennünket a játszira, ahol persze mindent csináltam, csak nem homokoztam. Képzeljétek, csusziztam is! Először kicsit paráztam, de aztán belejöttem, igaz nem egyes egyedül, hanem úgy, hogy anya fogta a kezemet.:-)
Félórát voltunk lenn, és kocsi nélkül ám! Ez nagy fegyvertény!
Ezután elmentünk - ismét gyalog - gyümit venni, amit félig meg is ettem uzsira, aztán megint lementünk sétizni, de most már apuval és kocsival.
Önállósodási törekvéseim egyre erősebbek - jegyezte meg jóanyám, mivel a mancsomat állandóan ki akarom szakítani a szüléim kezéből, és megyek amerre akarok ezerrel. Ha ezt nem tehetem, még a hisztitől sem riadok vissza. :s Ez nagyon gáz, ugye? :s
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Ebéd Ági maminál

2006.07.03. 14:46módosítva: 2006.07.03. 14:52
A vasárnap már kicsit jobban sikerült. A fél7-es reggelim elfogyasztása után sikerült visszaaludnom, egészen fél9-ig, aminek anyu és apu is nagyon örültek, mert végre ők is kialudhatták magukat.:-)
Ebédre Ági mamókámhoz voltunk hivatalosak, afféle névnapi ebédre, ugyanis apcinak volt névnapja 29-én, mert ugyibár Péter a drágám, és a nagyi az ő tiszteletére főzött nagyon fincsi ebédkét.:-) Tegnap már én is teljesen "nagyos" kajcsit ettem, májgombócleveskét sok fini répával, meg sült pipihusit töltelékkel és krumplival! Degeszre ettem magam, alig bírtam megmozdulni, aludtam is vagy 2 órát a maminál, ami nagy szó, mert még nála soha nem aludtam. Illetve 1x, amikor még nagyon apró babó voltam.:-)

Miután felébredtem, játszottunk egy jót a mamival, akinek továbbra is lelkesen mondogatom, hogy "mama", ugyhogy anyu már biztosra veszi ennek a tudatos voltát.:-)
A mami mindenféle játékot elővett nekem a kincses szekrénykéből, többek között ezt a sárga, halnak nevezett izét is, aminek akkor szája volt, mint egy ház, és mindig be akarta kapni az ujjacskámat!:o


A hétvége zárómérlegéhez hozzátartozik még:
- megtanultam, hogy a boci azt mondja, hogy "búúúú",
- a kisvonat meg így csinál, hogy "sssi", mert az még nem megy, hogy sihaha, de gyakorlom, gyakorlom!:-D
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Kicsit szomorkás a hangulatom...

2006.07.03. 14:34
Ez a hétvégém nem tartozott a legizgalmasabbak közé, de azért egy-két megörökítésre méltó dolog történt velem.

A szombati nap szomorkodással kezdődött, ugyanis Dani bratyóm 1 hétre leköltözött Balatonakaliba, gólyatáborba. Már akkor nagyon hiányzott, amikor a buszra felszállt, hát még most! Reggelente mindig az ő neve az első, amit kiejtek a számon. "Da", "Da" ezt kiabálom, hátha mégis megjelenik az ajtóban, de sajnos nem jött ma sem!:'(
Anyuék mindent megtesznek, hogy a bátyó hiányát ne érezzem annyira, de nekem akkor is nagyon hiányzik, és sokat emlegetem.
Erről a képről kiderül, hogy miért hiányzik ennyire, ugye? :-(

Különösen nehéz volt ez a hétvége, már csak azért is, mert elég vacak idő volt errefelé, sokat esett az eső és csak keveset tudtunk sétálni. Inkább idebenn voltam és mindenféle új dolog kipróbálásával próbáltam elütni az időt. Többek között rájöttem, hogyan kell koppanásmentesen letolatni az ágyról.:-)
Több kilométert is gyalogoltam a lakásban, ezt azonban kevésbé koppanásmentesen tettem! Én akkorát, de akkorát zuppantam szombaton, hogy még magam is meglepődtem rajta! És akkora dudor nőtt a homlokom jobb felére, mint egy barack!:-( Most már szép lila színe van, de akkor jó piros volt.:-) És nagy fájdalmam is volt, amit nem rejtettem véka alá.:'(
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Egy nehéz nap...

2006.06.30. 21:55módosítva: 2006.06.30. 21:56
... volt a mai, leginkább én tettem azzá, mivel rengeteget nyűglődtem, nyüsziztem, sőt még hisztiztem is!:s A cummantósom nélkül ma szinte nem is lehetett látni engem. Anyu szerint ennek a legfőbb oka, hogy széllel bélelt széltoló nap volt ma, de ezerrel. És én köztudottan ezt nagyon nehezen viselem.:-(
Szegény anyám csak tűrte, türelmesen mint egy birka, aztán az argentín-német meccs környékén már foszladozott a cérnája. A hangulatváltozásaimat tényleg elég nehez lehet elviselni, de most mit csináljak, nekem se volt jó!?
Azért néha meg is vidámítottam Anyut, mert elbújtam előle, és ő nem akarta elhinni, hogy én ezt direkt csinálom. Szerintem még most is azt hiszi, hogy véletlen volt, pedig nem ám! ;-) Az úgy volt, hogy egy-két napja tudatosult bennem, hogy a lakásunk bír egy olyannal, mint lépcső, és arra frankón fel lehet mászni.:-) Igen ám, de ettől édesszüléimet a frász kerülgeti, és ma is, amikor Anyu a fürdőből kilépve azonosult ebbéli szándékommal, azonnal rámpirított az ajtóból, hogy meg ne prószáljak felkepeszteni oda, és akkor én leguggoltam, azaz elbújtam az asztal mögé, így kikerültem a látószögéből, és anyu odajött, én meg vigyorogtam rá, mint a tejbetök!:-D Jó mi? Jót vidultunk mindketten. Anyu szerint nagy zsivány vagyok, szerintetek is?
:-D
A gengszterkedéseimet a félidőben unta meg jóanyám, felkapott, jól felöltöztetett - mivel ma csupán 20 fokig sikerált felküzdenie magát a hőmérsékletnek errefelé - belerakott a kocsiba és levitt egyet a levegőre. Ettől sem lett jobb a helyzet, ugyanis mivel 11-től fél2-ig aludtam, és ráadásul egész délután jöttem-mentem, sőt még be is vásároltam a családnak, már teljesen kész voltam, és odalent is csak nyafogtam. Így a sétánk röpke félórásra sikeredett, anyu idegei a pattanásig feszültek:@, felcuccoltunk, berakott a kádba pancsizni, ahol mintha megszűnt volna minden problémám, meg se nyikkantam. Ott "pihentetett" egy jó negyed órát, aztán ripsz-ropsz alváskész állapotba hozott, megkaptam a kajcsimat és irány az ágyikó. Ott megint jó volt, alszom is jó mélyen, a családom nagy örömére!:s

Én viszont nem örülök, sőt szomorú vagyok:-(, mert Dani bratyóm holnap elutazik 1 hétre Balatonakaliba, gólyatáborba. Már most nagyon hiányzik, nem is tudom, hogy bírom ki nélküle, csak anyuval, meg apuval.:s
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Ági mamókámnál

2006.06.29. 22:00
A plázás kalandom, és a sikeres szandálbeszerzés után meglátogattuk Ági mamókámat, akit már több, mint egy hete nem láttam. Pontosabban a szülinapom óta nem láttam, mert annyira melegek voltak, hogy ki sem mozdult szegénykém otthonról, Anyu sem akarta, hogy buszozzon, meg nem is voltunk mi itthon, szóval nem taliztunk, és már nagyon hiányzott nekem! Én sokat mondogatom, hogy "mama", és Anyu úgy gondolja, hogy akkor biztos a valamelyik nagyimra gondolok. :-)
Most is, hogy végre megpillantottam a mamikámat, egyből mondtam neki, hogy "mama" - amitól persze ő teljesen elolvadt - és annyira örültem a találkozásnak, hogy a nyakába borultam azonnal, és szorítottam, szorítottam a nyakát. Amitől ő tovább olvadozott persze. :-D

Ott volt Dominik unokatesóm is, ma ott alszik a mamikámnál. De jó neki! Én vajon mikor alhatok végre a maminál? :$ Anyu azt mondja, hogy még pici vagyok ahhoz, hogy máshol alukáljak. Szerintetek?
Dominiknak van a maminál több szuper játéka is, és én mindent kirámoltam a szekrényből, de ő nem bánta. Ugye miilyen rendi?:-)
Van többek között egy laptopja is, gondolhatjátok, hogy leginkább ez izgatta a fatáziámat! Zenél, meg beszél is hozzám, mindenféle utasításokat ad, aztán meg zenét is lehet rajta komponálni, meg rajzolni is lehet vele, meg még sok minden extra van benne. Nagyon csúcs!
Úgy gondolom, itt az ideje, hogy megtanuljam én is kezelni a számítógépet, és ha Anyu éppen nem ér rá vagy csak egyszerűen lusta a naplómat írni, én meg tudjam helyette csinálni.:-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Dani hazajött!

2006.06.29. 21:41
Elfelejtettem mondani, hogy Dani bátyókám lent maradt Káptalanon, ugyanis az apus nagyimék váltottak bennünet hétfőn, és Dani ott maradt velük. Ez azért lényeges a mai nap szempontjából, mivel ma jött haza. Meg kell jegyeznem, hogy nagyon hiányzott az én kis bratyókám, olyannyira, hogy minden reggel őt vártam és kerestem, és mondogattam hogy Da, Da, de nem jött sajnos. Úgyhogy ma délelőtt már nagyon vártam haza. Anyuval kimentünk elé autóval a buszpályaudvarra, és mit ad Isten, akkor kezdett el nagyon esni az eső. :-( Ami egyébként egész délelőtt esett, és ennek most kivételesen mindenki nagyon örült!:-) Júúúj, én annyira boldog voltam, amikor megláttam Danit, hogy fülig ért a szám. Anyu is csak mosolygott rajtam, hogy milyen édes pofi vagyok, és mennyire tudok örömködni, ilyen pindurka létemre! Daninak nagyon tetszett az új frizim, szerinte "most valahogy olyan nagyfiús vagyok vele". :-)
Otthon aztán újra birtokba vettem a bratyómat, végre megint játszottunk egy óóóóriásit, ami többnyire abból áll, hogy ő bohóckodik nekem, én meg nagyokat vidulok rajta.:-D Szóval fantörpikus!:-)

Tízóraira ma másodszor kaptam vaníliás túrókrémet, ami nagyon fincsi. Kettőt be is vágtam, umberumfuk! Utána meg frankón elaludtam, durmoltam több mint 2 és fél órát, ami bizonyára ennek az álmosító időnek a rovására is írható.

Délután le kellett mennünk a városba egy kis beszerző körútra, aminek elsődleges célja papucs és szandál vásárlása volt Dani számára, ugyanis szombaton gólyatáborba megy, és a mostani papucsát teljesen lerifulta már, a szandiját meg kinőtte.:-) Szegény Anyu csak ámuldozott, hogy már 42-es lábbelikre van szüksége az ő pici kis fiának! ;-)
Nos, a papucs beszerzése sikeres volt, de sajna szandit nem tudtunk neki venni, így kimentünk a Plazába - ami úgyis útba esett volna, mert Ági mamikámhoz is ígérkeztünk látogatóba, és ő arrafelé lakik. Amíg Anyu meg Dani keresgéltek, mi Apuval találtunk egy klassz járgányt, amibe gyorsan bele is csüccsentem.
Még egy csini kis csajszika is csatlakozott hozzám, bár kicsit idősebb mint én, de nem számít!;-) Autóztunk egy jót!:-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Jól befűtöttek és irány a fodrászat!

2006.06.28. 23:23
A balatoni tartózkodásunk során is meglehetősen sokat szenvedtem a hajamtól. Joggal mondta rám jóanyám, hogy "forrófejű" vagyok, mert ahogy közelhajolt a kobakomhoz, már érezhető volt, hogy csak úgy ontom magamból a meleget. El is döntöttük, hogy hazatérvén meglátogatjuk a fodrásznénit és rávesszük, hogy szabadítson meg a loboncomtól, varázsolván számomra valami menő frizit.:-)
Nos, ez kedden meg is történt, és meg kell mondjam, remekül viseltem a dolgot. Semmi reklamálás nem hangzott el a részemről, csupán az okozott némi nehézséget a hajszobrászom számára, hogy többnyire közvetlen közelről szerettemvolna nyomonkövetni a hajam eltávolításának útvonalát, nem a tükörből, ami persze azzal járt, hogy ide+oda kapkodtam a fejem. :s
Azért nagy nehezen csak elkészültem, és íme, az eredmény!

Még zselével is belőtte a séróm Dóra néni, bár ez nem sokáig maradt benne, mert amint hazaértünk, már ugrottam is a fejest a kádba, mert nem elég, hogy leizzadtam mint egy paci, még böktek is azok a fránya hajszálkák! :-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Balcsis hétvége (vasárnap) amikoris...

2006.06.28. 22:47módosítva: 2006.06.28. 22:50
... annyira meleg volt, hogy azt már nagyon nehezen tudtuk elviselni.
Délelőtt elővettük a nagyi hatalmas mosós dézsáját, és Apa csinált nekem pancsolós vizet, és abban hűsöltem a teraszon. :-)

Mi nem megyünk délelőtt a strandra, egyrészt mert vasárnap amúgy is rengetegen vannak, másrészt mert Anyu nagyon félt engem a napocskától, mert tudja, hogy úgysem tudok az árnyékban maradni, mert nekem állandóan mozgásban kell lennem. (Kivéve a Micimackó nézést, mert akkor teljesen átszellemülök, és mozdulatlanul csücsülve a járókámban, teljesen a haverokra koncentrálok!:-))

Ebéd után, minden nap, jó nagyokat aludtam. Szombaton 3 órát sikerült kivonnom magam a forgalomból.
Vasárnap 4 után megint lementünk strandolni, de most oda Káptalanra, ott nem voltak olyan rengetegen. A víz nagyon kellemes langyos volt, sokat pancsiztam.:-)
Míg Apu és Dani ping-pongoztak egyet, addig mi Anyuval homokoztunk, pontosabban inkább ő homokozott és nagyon törte magát szegény, hogy érdeklődésemet feltüzelje egy homokvár iránt, de engem egy kisfiú markolóautója sokkal jobban érdekelt. :-) Ez valahogy érthető, nem?
Megkóstoltam a lángost is, és nagyon ízlett! Főleg hogy sajtos is volt, meg tejfölös is! Nyam-nyam! Asszem a lángos az egyik legjobb dolog a strandon!
A másik meg az, hogy szabadon lehet járni-kelni, nincsenek akadályok! Mit nekem egy-két pléd, vagy strandszatyor! Én, Máté a bulldózer, mindenen átgázolok!:-)

Gondolhatjátok, hogy esténként már nem volt gondom az elalvással, ugye? :-D
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A kis kertész

2006.06.28. 22:27
Balcsin van egy kis kertünk - sajna itt Győrben nincs, :-( pedig de jó lenne - és olyan mint egy arborétum. Nagyon sok szép növény van benne, meg nagy fák - főleg makkos bükkök, meg egy hatalmas vadcseresznye a közepén - meg bokrok és virágok (sok-sok liliom!) is, most meg még ráadásul sok szunnnnyog is, ami már kevésbé tölti el jó érzéssel az emberfiát.:s
Én nagyon szeretem a hapcivirágokat, ezt már tudjátok rólam, és most úgy megsajnáltam őket, ahogy ott kókadoztak a nagy melegben, hogy megkértem aput, hozza ki a locsolóst a kamrából, és én majd adok nekik fincsi vizecskét!
Én aztán nem sajnáltam ám tőlük!:-D
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Még mindig szombat délután...

2006.06.28. 22:11
... amikoris az alsóörsi strandon hesszeltünk, de szigorúan 4 után, mert akkor már némileg elviselhetőbb volt a hőség, és Anyunak nem kellett attól rettegnie, hogy szénné égünk.:-)
Itt kaptam meg életem első felfújható vizijárgányát, egy hiper-szuper viziközlekedési alkalmatosságot, amibe bele tudom dugászolni a két tappancsomat teljesen, és úgymond lógok benne, bele a vízbe, és közbe kapaszkodok erőteljesen, de meglehetősen jókedvűen. Valahogy így...

Szóval rettentő jópofa és nagyon hasznos, mert ebben követhetem a Danit a bólyáig, vagy miig. Persze szigorúan szülői felügyelet mellett!

Úgy élvezem én a strandot ...:-D
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Balcsis hétvége (szombat), amikoris ...

2006.06.27. 11:45módosítva: 2006.06.27. 11:50
... délelőtt meglátogattuk végre a hőn áhított veszprémi vadasparkot!:-)

Ez csudijó kirándulás volt, életemben nem láttam még ennyiféle állatot, ilyen közelről, és élőben! :-)
Igazából én csendes szemlélője voltam mindenfajta tevékenységüknek, egyedül az oroszlánok közelsége csigázott fel annyira, hogy lelkesen kiabáltam a "királlyal", hogy ugyanmá' legyen kedves felemelni a fenséges fenekét, és legalább egy nyamvadt kört rójon itt le előttem!, de rám se hederített! Na azért annyi történt, hogy felült és így legalább azt láthattam, hogy mekkora óóóóriááási sörénye van! Vele volt a királynő is, a mamaoroszlán, akinek kisoroszlánok vannak a hasában, és már akkora a pocája, hogy biztos alig férnek el benne, és nemsokára megszületnek!
Talán a nyáron még egyszer elmegyünk oda, és akkor megnézhetem majd a pindurka oroszlánkákat is!:-)

Aztán láttam még elefánit, mindenféle madarat meg kismajmokat, zebrát, gnút, mosómacikat - ezek különösen kedves teremtmények! - ezt a hosszúszarvú antilopot
de csak apu kezéből, mert képzeljétek, mindig ütögette a szarvával a rácsot, és az félelmetes volt, ezért felkéredzkedtem apához!:s
Megkóstoltam a zoo-csemegét is, amitól rettentő zöld lett a szám, anyu meg rettentő fehér, mert lesápadt, amikor meglátta, hogy mit sikerült teljesen péppé őrölnöm!;-) Egyébként megértem az állatkert lakóit, ha rajonganak érte, tényleg fini csemege! Hihihi!
A macinak sajna csak a nagy tappancsát láttuk, mert teljesen el volt terülve valahol fenn a kifutójában, és csak a lábát emelte az égnek. Ezt azért nagyon sajnálom, mert már nagyon szerettem volna látni egy igazi búúa-búúúát!:-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Balcsis hétvége (péntek), amikoris ...

2006.06.27. 11:32
... Mátéról kiderül, hogy vizicsibe!:-)

Múlt hét pénteken lementünk Balira, és jól kifogtuk, mert rekkenő hőség volt egész 7végén!Ez persze annyira nem is volt baj, mert a tó vize szupi langyos, igazán most jó a babócáknak!
Nem is kellett engem sokat noszogatni, ugyanis megérkezésünk után - 4 körül - gyorsan kirámoltunk a kocsiból, és már startoltunk is le a strandra, ahol én egyből a víz felé vettem az irányt! Ebben is a bratyóra hasonlítok, mert ő is ilyen volt pindurként, és persze még most is ilyen.:-D Ezt anyu mondta.
Szóval, a tesó bement a naaaaagy vízbe egy naaaagy zöld izével, amiről kiderült, hogy matracnak hívják. Nekem az is nagyon tetszett, de leginkább az foglalkoztatott, hogy már én is hadd mehessek a Dani után, beeeee a víííízbe!:-)
Anyu először csak a lábikóm legvégét merítette a vízbe - semmi. Aztán a térdemig merültem el - semmi. Következő fokozat a derékmagasság volt - semmi, csak vigyorgás. Végül a Dani megragadott, és nyakig ledugott a vízbe! Semmi nyekergés nem volt ám! Csak vigyorgás ezerrel!
Ezt a vizes dolgot egész bizti, hogy nekem találták ki, az egyik legapróbb vizicsibének!:-)
Pancsiztunk egy jó nagyot, aztán apu is bejött, ő meg pörgetett-forgatott a vízben, csak úgy szeltem a hullámokat!
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

1 éves lettem...

2006.06.26. 22:22módosítva: 2006.06.28. 22:03
1 kerek esztendő nagy idő, főleg a babócák időszámítása szerint!:-)
Rengeteget változunk, fejlődünk 1 hónap alatt is, úgyhogy én most csak azokról a dolgokról szeretnék megemlékezni, amik a 11. hónapos tudományomhoz képest újak.
Ezek pedig a következők:
- A legfontosabb és említést érdemlő esemény volt május 23-án, hogy elindultam! Bejon-bejon, és onnantól kezdve szinte csak menni szeretnék. Egyre kevesebb a járókámban, vagy a babakocsimban nyugalomban eltöltött időm, sőt, már a kocsiülésben is hamar elkezdek nyafogni, ha éppen nem alszom el.
Az irányváltoztatással, megállással nincs problémám, megyek mint a "meszes"! Igaz, hogy még a kezeimet feltartva egyensúlyozgatok, de a sebességem irdatlan!
- Már 7 fogacskával büszkélkedhetek, a 7. kicsit igaz megkésve, a szülinapom után két nappal dugta ki a recéit! Anyu szerint a fogmanóktól kaptam ajándékba a szülinapomra, mert egyáltalán nem gyötörtek meg vele!:-D
- A szókincsem a következőkkel bővült: már nemcsak a kutyus és az autó hangját tudom utánozni, hanem azt is tudom, mit mond a hápikacsa ("hápápáp") és a mackó ("búúúa, búúúa"=brumma, brumma).
Két napja anyukám nagyon boldog, ugyanis már őt is megszólítom, és úgy hívom: "nana". Dani bratyóm = "Da", és ő tanított nekem egy különleges szót, amit különlegesen ki is tudok mondani, ez pedig a "dijééétá"=diéta; Danitól egyébként nagyon szívesen veszek mindennemű okítást, a tapsikolást is ő tanította meg nekem, és az indián csatakiáltást is. :-D
- Értelmi képességeim is szépen nyiladoznak, már temérdek dolgot megértek. Így pl.
:-) tudom mit jelent "megrázni valamit",
:-) "kidobni valamit" akár az ágyamból, akár a járókámból,
:-) ha már nem kérek enni, anyu megkérdezi: - Nem kérsz többet? - és én megrázom a buksimat, hogy "köszi anyu, nem kérek!"
:-) Meg tudom mutatni a lábamat, a kezemet, a pocimat (néha), a kis-okos fejemet, a hajamat és persze a férfiasságom meglétét is tudom, hol ellenőrizzem.:-D
:-) ha anyu azt mondja: - Megyünk pancsizni, jó? - akkor én bemegyek a fürdőbe, és várom, hogy megnyissa a csapot.
:-) nagyonis tisztában vagyok vele, hogy mit jelent a "nem szabad!", és többnyire szót is fogadok, és elfogadom a szülői tiltást.
:-) A "gyere ide" és a "kérem szépen" teljesen érthető fogalmak számomra, és a legtöbb esetben úgy is teszek, ahogy kérik.
- Fizikailag is sokat fejlődtem: imádom tolni a babakocsimat, a bébitaximat és tulképpen mindent, amit lehet tolni.:-D A partvissal is szívesen egyensúlyozgatok, természetesen egy kézzel!
A lépcsőre már fel tudok mászni, ami külön fokozott figyelemre készteti szegény szüléimet, ugyanis nálunk a lakásban is van lépcső, amiről Dani bratyóm egyszer már lezúdult, kicsivel idősebb korában mint én, és az volt a mázlija, hogy a vasalnivalókkal teli babakocsi éppen alatta volt, és arra esett rá.:s (Még jó, hogy anyu nemigen szeret vasalni, és nem kapkodta el akkor sem, anno.)
Szeretk fejen állni, ami abból áll, hogy a bucimat lerakom a földre, a popómat meg feltolom jó magasra. Inkább egy piramisra hasonlítok ilyenkor.:-)
- Napközben már csak 1x alszom, többnyire délután, de előfordult a tizi utáni szundi-bundi is. A délutáni durmolásos rekordom 3 óra! :-) Az éjszakákat teljesen átalszom, és többnyire fél7-7-kor ébredek.
- Egyre önállóbb vagyok, már a reggeli és esti tejcimet egyedül fogyasztom el, az ágyikómban, anyutól elcsent párnácskán fekve. Ez csudijó!

És végül, de nem utolsó sorban meg kell említenem, hogy most hétvégén kiderült, nagy "vízimádó" vagyok, és nemcsak a fájdalomküszöböm magas, hanem a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok sem hoznak zavarba, még ha ez a pancsizásra kiszemelt víz meglehetősen alacsony hőmérsékleti értékeire vonatkozik, akkor sem. :-D
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az 1 éves babó elmegy a doktornénihez...

2006.06.20. 21:58módosítva: 2006.06.20. 22:01
Ma az 1 éves ellenőrző vizsgálatra voltunk hivatalosak 12.10-re. Hát miért is ne, nekem pont ma sikerült fél 11-kor elalukálnom, de olyannyira, hogy még délben is javában húztam a pacibőrt.:-) Anyu aztán finoman felcirógatott az álmomból, így viszonylag nyűg nélkül feléledtem. Még az a szerencsénk, hogy kb. másfél percre lakunk a rendelőtől, így még kapkodnunk sem kellett, időben odaértünk, és ami nem minden orvosi rendelőre jellemző, itt pontosan 12.10-kor be is hívtak bennünket.
Szegény dokinénimet ma sem kápráztattam el csábos mosolyommal és negédes gügyögésmmel-gagyogásommal, sőt, ellenkezőleg, az egész havi sírásadagomat rázúdítottam. :-( Ez van, annyira fel tudom húzni magam abban a környezetben, hogy egyszerűen képtelen vagyok lehiggadni. Még a méreckedésem is sikertelen volt, mert annyira zokogtam, hogy mindig mást mutatott a mérleg a rázkódástól.
A fejkörméretem 47 cm, a mellkörméretem pedig 48 cm. Ezeket az adatokat is nagy nehézségek árán sikerült a védőnénimnek megszereznie tőlem, ugyanis úgy rátapadtam szegény anyámra, hogy szinte nem lehetett levakarni róla. Szörnyen szégyellem magam, nagyon nem volt méltó hozzám ez a viselkedés, de mit csináljak.:s
A hosszúságom 79 cm, ezt azonban az anyu mérte le szombat este, persze amikor már édesededen aludtam ,hiszen éber állapotomban ez totális képtelenség, úgymond mission impossible lenne.:-)

Délután persze már egy szemhunyásnyit se aludtam, csak nyűglődtem a nagy meleg miatt. Föl is mentünk a teraszra és ma is pancsiztam egy jót
, már kicsit hosszabb ideig, mint tegnap.:-)

Képzeljétek, ma Dani tanított nekem egy új szót! Úgysem hiszitek el! "diéta!" Ezt tudom mondani! Igazából valahogy így hangzik: dijééétá!, és a "-tá"-t jóval magasabb hangon mondom. Még magamat is megleptem vele, nemhogy anyuékat!:-)
Apropó! Hiszen az 1 éves summázást elmulasztottam! Meg kell csinálnom a lajstromot a tudományaimról! Na de ezt majd holnap, addig is összeszedem a gondolataimat, hiszen az 1 év, az mégiscsak 1 év, nem?
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A 7. fogam és a medencém

2006.06.20. 21:05
Tegnap reggelre kibújt a várva várt 7. fogacskám, minden különösebb felhajtás nélkül bepakolták ezek a fogmanók. Nem is tudom, mivel érdemeltem ki ezt a kivételes bánásmódot részükről, de az elmúlt egy-két napban nem észleltem hogy tevékenykedtek volna.:s
Anyu azt mondta, hogy ez is biztos a szülinapi ajándékom része, a fogmanóktól ezt kaptam ajándékba. Remek ajándék, meg kell hagyni!:-D

Délelőtt elkísértük Danit az új sulijába, ugyanis tegnap volt a beiratkozás. Most már egész bizti, hogy ősztől révais diák lesz a bratyó! Anyu is ott végzett, úgyhogy most nosztalgiázhatott egy kicsit, még a volt osztályfőnökével is összefutottunk! Engem természetesen megint mindenki megcsodált, ami nem csoda, hiszen a jövő-menő tudományomat magas szinten míveltem, széles vigyorral a pofimon, és ezzel minden jelenlévőt levettem a lábáról.:-D

Délután felállítottuk a Bözsikééktől kapott pancsolós medencémet, ami jelen állapotában szinte az egész teraszt befedi. Persze ez engem zavar a legkevésbé!:-D Nos, először csak meregettem a szemeimet, hogy ez meg miként került ide, meg mi ez egyáltalán, aztán Dani megragadta az alkamat és persze engem, és belehelyezett a medence közepébe. Kissé megilletődtem, ami egyáltalán nem jellemző rám, de nem kellett sok, hamar felmértem a helyzetet, és veszélytelennek ítélve azt, őrült pancsolásba kezdtem.:-) Csudijól éreztem magam, úgy 10 percig el voltam varázsolva, aztán megtört a varázs, és már ki is akartam jönni belőle. Anyu belecsavart egy töribe, aztán rádobott a nagyágyra és ott hancúroztun egy jót Dani+én, és persze az anyu.:-D
Ez a műsor egyébként ma délután is megismétlődött, és szupi jól éreztük magunkat!:-)
Itt éppen azon értetlenkedek, hogy ez a tigris, hogy került ide?
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Vasárnap Bözsikééknél

2006.06.19. 22:09módosítva: 2006.06.19. 22:13
A bulizást tovább folytattuk vasárnap, amikoris Mosonszentmilósra voltunk hivatalosak, az év első, mondhatni évnyitó grillpartijára Bözsikééknél!
Mivel mostanság már csak ebéd után alszom, és rendszerint jól kialszom magamat, így kipihenten érkeztem meg hozzájuk, és egyből belevetettem volna magam a grillsütés rejtelmeibe, de szerencsére Anyu megint nagyon gyors volt, és idejében megakadályozta, hogy megtapasztaljam az izzó faszéndarab tenyérbemarkoló élményét.:s
Képzeljétek, Bözsikééktől is kaptam ajcsit szülinapomra! :-) Erre nem is számítottam! Kaptam egy kis pancsolós medencét, amit ma - azaz hétfő - Apu fel is fújt nekem, és kiraktuk a teraszra, Anyu teletöltötte jó meleg vízzel, és ma már tudtam pancsizni benne! Később megmutatom milyen, jó? Jó sárga!:-)
Meg kaptam még egy jeges-plüss-mackót, ami olyan puha, hogy csak na! Higanymozgású jegesmaci!:-) Aprópopó, ismeritek a viccet a kis jegesmaciról:
"Kérdezi a kis jegesmaci az anyukáját:
-Mondd anyu, nekem a nagyszüleim is jegesmedvék voltak?
-Igen! - válaszolta az anyukája.
-És mondd anyu, a dédszüleim is biztos mind jegesmedvék voltak?
-Igen kicsim, de miért kérdezed? - kérdezte az anyukája.
-Fázom!? :s"
Bezzeg mi nem fáztunk! Buggyant meleg volt, plussz sütöttük a husikákat+a kóbikat, úgyhogy jól befűtöttünk magunknak. Dani bratyóm nem is bírta sokáig, egyből belevetette magát a Bözsikéék újdonsült medencéjébe, és heves közelharcba keveredett az éppen arra úszkáló gumiorkával.:-D Én meg iszonyú pánikba estem és zaklatott sírásba fordult a nyüsszögésem, amint ennek a jelenetnek szemtanúja lehettem, és hangosan - persze a magam babanyelvén - felszólítottam Danit, hogy azonnal jöjjön ki onnan, mert még baja esik! :o De nem hallgatott rám a bitang, sőt Dodi is csatlakozott hozzá, így már ketten küzdöttek azzal az óriási cettel, aztán meg egymással!:-)Nem is bírtam idegileg, otthagytam őket.
Beninek szinte a hangját sem lehetett hallani, még mindig csak eszikésalszik babó!:-)
Sokat játszottunk egyébként, kutyáztam is, sőt a kis huncut Lizi ki is lopta a kezemből a kenyérhéjamat. Jó nyám-nyám nyálas volt már, de hát ha ő így szereti, egye.:-)
Még az egyik kedvenc szenvedélyemnek is hódolhattam Bözsike jóvoltából, gyomláltam!
Olyan sok fölösleges apró kis izék nőttek abban a cserépben, gondoltam eltávolítom őket.:-) Bözsikéék fekete cicusa meg ezt nem bírta idegekkel, el is fordult, hogy ne kelljen látnia ezt a vandalizmust!:-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az 1. szülinapom - ajándékok II.

2006.06.19. 21:40
Édesszüléimtől ezeket kaptam:
A házikóban mindenféle háziállatka lakik, ha megnyomom őket, akkor mindegyik a saját nyelvén mond valamit, aztán, ha megint megnyomom, akkor szép zenét játszanak, mindegyik mást és mást.:-) Sőt, ki is vehetem őket a helyükről, és egyen-egyenként megrágcsálhatom őket, persze jól összenyálazva őket.:-D Ehhez nagyon értek!:-)
Amin éppen térdelek, az egy frenetikus, teljesen formabontó és rendhagyó zongora! Első ránézésre nem tűnik annak, nekem sem tűnt annak.:s De aztán jóanyám rávezetett (szó szerint) a dolog lényegére. Ugyanis ezen tapicskolni kell! Négyféle hangszerhangon - gitár, trombita, klarinét és xilofon - szólnak mindenféle énekek, és ha ezeket nem akarom hallgatni, akkor egy gombot megnyomok, és zongorázhatok is. Szerintem nagyon jó kis ajándék ez is, tetszik!
A Dani bratyómtól is kaptam ajcsit, mégpedig egy szuper, pihe-puha, tigrises párnát, úgyhogy már nem kell anyumét elkunyerálnom. +kaptam egy Mici Mackót is, amit majd a kocsiba teszünk be, az ablakra lehet felrakni. Nagyon ari! Köszi Dani!:-)

Az apus nagyszüleimtől némi anyagi támogatást kaptam életem eme jeles alkalmára, mivel ők nemigazán tudták, mivel is lephetnének meg. Nem baj drága nagymami és nagypapi, ennek az ajándénak is nagyon örülök, hiszen így már biztos, hogy csakhamar lesz saját biciklisülésem, és végre én is kipróbálhatom milyen a közös bicajozás a családdal! :-D
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az 1. szülinapom - az ajándék I.

2006.06.19. 21:23módosítva: 2006.06.19. 21:25
Ezt a csodálatos herkentyűt, biciklis hintát vagy hintás biciklit (mert nincs igazából neve) Ágimamimtól kaptam, és nagyon örültem neki - amint az a képen is jól látszik -, már az első pillanattól! Az elején van egy kutyuska, aminek ha megnyomom a sapiján a gombot, akkor mozog a füle meg a nyelve! Nagyon vicces!
Aztán van egy lábacskákat tartó része, az ilyen pinduroknak, mint én, akik még nem tudják tekerni a bicaglit, mert még nem nőtt elég hosszúra a lábuk. Arra is gondoltak az okos bácsik, akik megtervezték, hogy a babóca ne potyogjon le a kanyarban, tettek rá egy le- és felhajthatós korlátot is.:-D
Mamakormány is van rajta, fordítja a kormányomat jobbra+balra. Van még rajta két kosárka, elől és hátul is, ahová rengeteg dolgot tudok berámolni.:-)
Éééééés! Ha a mamakormányhoz rögzített hogyishívjákot a bicaj alá hajtod, akkor hinta lesz belőle! Egyszóval fantörpikus jelenség!:-D
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az 1. szülinapom - a torta

2006.06.19. 21:13
Június 17-én, szombaton töltöttem be az első életévemet!:-) Mivel délután 4 órakor születtem, az ünneplés is akkor vette kezdetét. Nem volt olyan óriási banzáj, csak a nagyszüleim voltak itt, és persze kis családom, de így is remek hangulat kerekedett!
Szóval, pontosan 4-kor Apukám megjelent a szülinapi tortámmal, amin természetesen 1 gyertya égett. Mivel még ilyen nem történt velem, nagyon meghatódtam, és igazából csak bámultam kifele a buckómból.:-D De aztán föleszméltem, mivel Apu pot belefújt a képembe, amikor a gyertyát elfújta helyettem, persze csak miután a jelenlévők közösen elénekelték nekem a "Boldog szülinapot".:-D
Ezt követően már teljesen éberen szemügyre vettem a tortácskámat, amin három ismerős cimborámat fedeztem fel! Aztaaa! De jóóóó! A Füles, a Kisvakond és egy kutyuska feszített a torta tetején, és nekem nagyon tetszett ez az egész! Rögtön le is nyúltam Fülest
, és jól megrágcsáltam. Aztán jött a Kisvakond, amitől rémísztően fekete lett a nyelvem, de túléltem. A kutyust nem bántottam, így Anyu elteszi emlékbe, mint az első tortám egyik díszét.:-)
A torta egyébként nagyon csokis és nagyon fincsi volt. :p Kicsit feltuningoltuk egy kis tejszínhabbal, hát mit ne mondjak, pompás csemege!!!:-D
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Mezítláb

2006.06.17. 09:25
Tegnap már nagggyon meleg volt, úgyhogy Anyu megszabadított a fuszeklijaimtól és kitessékelt a függőfolyosóra mászkerálni. Az ám! De hiába volt jó meleg a kő, én csak álltam, félig megdőlt felsőtesttel és próbáltam magamban elrendezni ezt a zoknimentes állapotot. (Még így soha nem voltam, zokni legalább volt a bábómon.) Szóval nagy kínkeservvel el-elindulgattam, de valahogy - nem is értem miért - nem akaródzott így közekednem. Aztán Anyu már nem bírta nézni a szerencsétlenkedésemet, megkönyörült rajtam, és kaptam egy tappancsos zoknit, abban aztán "visszatértem a régi kerékvágásomba"! :-)

Estefelé úgy döntöttünk, hogy mivel már nincs olyan dögletes meleg (ááááá, tényleg csak 30 fok volt!) - kicsit kimozdulunk a lakásból. Jaaaaj, de ezekre az ősökre mindig annyit kell várni! :p
Héééé, emberek, mi lesz mááááá! Szét unom az agysejtjeimet, sőt megőszülök itt a kocsiban, mire elkészültök! Gyerünk!
Nagy nehezen végre elindultunk, de aztán több, mint 2 órát bóklásztunk. Képzeljétek a városházánkkal szemközti nagy téren egy óóóóóriási kivetítőt állítottak fel, és a sok-sok ember ott nézi a vébé meccseket, iszogatják a söröcskéjüket, meg eszegetnek, szóval tök jó! Majd mutatok róla képet, most nem csináltunk, sajna!

És végül, de nem utolsósorban megjegyzem:
MA VAGYOK 1 ÉVES!!!!!!!
Nagy buli lesz délután, remélem szupi ajándékokat kapok!
Mindenről beszámolok majd hétfőn, addig is csodás, hancúros, virgonckodós hétvégét kívánok Nektek!
Pusszancs: Máté bab:o
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A kutya fáját, vagy sapiját....?

2006.06.17. 09:08
Az elmúlt 3 nap egyik különlegessége, hogy úgy döntöttem, törlöm a megszokott mindennapi teendőim közül a délelőtti alvászatot. Ennek persze én örülök a legjobban, hiszen sokkal több időm marad huncutkodásra;-) meg rosszcsontkodásra! Anyum kevésbé örvendezik a napirendváltozásnak, hiszen most ennek a kis "szabadidejének" is lőttek, azaz lőttem. De hát nincs mit tenni, majd megszokja!:-D

Képzeljétek, tegnapelőtt délelőtt Anyuval és Danival sétáltunk a városban és egyszercsak megláttuk őt
. Hát nem aranyos? Anya gyorsan lelőtte, mármint a fotómasinával, mert ezt látnotok kell!:-)
Úgy látszik, nem csak a mi kobakunkra szeretnek édesszüléink mindenféle ízét felrakosgatni, hanem szegény vavák is áldozatul esnek embertársaik eme hajlamának! Amúgy meg jópofa, nem? :-D
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Dani

2006.06.15. 21:01
És itt van ő, a tegnapi nap sztárja, a mi büszkeségünk, Dani bratyóm!:-D
A legeslegjobb bátyó a világon, nagyon szeretünk Dani, és gratulálunk a sikeres évzáráshoz. Kívánjuk, hogy a nyár minden pillanata csodás legyen számodra, hogy sokat legyünk együtt. A következő tanévre pedig sok-sok erőt és bölcsességet kívánunk, és ígérjük, hogy ránk mindig és mindenben számíthatsz!:-D
Anya, Apa és Máté (én) :-D
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A bratyó elballagott

2006.06.15. 20:52módosítva: 2006.06.15. 22:12
Tegnap ígértem, hogy a Dani bátyóm ballagásáról szóló rövid beszámolót bepótolom, mert anyuval már nem lehetett tegnap este bírni és rábírni, hogy ezt még megírja.

Nos, a bratyóm elballagott, bár ő váltig azt hangoztatta, hogy nem elballagni fog, hanem elrohanni ebből a suliból, de aztán mégsem lett így. Szerintem nagyonis szomorkásak voltak ezek a fiúk és lányok, és nemigen akartak olyan gyorsan elfutni egymástól.:-(
És képzeljétek, a nagytesóm szavalt is, és ráadásul remekül! A 8.osok részéről ő volt az egyik - nem is tudom, hogy mondják ezt - elbúcsúzó.:s Láttam anyáékon, hogy irtó büszkék rá!:-D
Én személy szerint nagyon jól éreztem magam az eseményen, hiszen mindkét nagymamim és nagypapim is ott voltak, plussz ugye Anyu+Apu, úgyhogy 6 ember között jártam kézről kézre, és mindenki az én figyelmemet szerette volna lekötni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ne zavarjam meg bőbeszédűségemmel az ünnepséget. :-D Egyébiránt nagggyon jól viselkedtem, annyira, hogy az udvaron lezajlott búcsúztató után a Daniék osztálytermébe is bemehettem, sőt a bratyó ölében ülve
- az osztálytársai nagy ovációja közepette - hallgathattam én is végig az osztályfőnökük elköszönő szavait. Nagyon megható volt! :'(
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Balcsi 3.

2006.06.14. 23:01módosítva: 2006.06.14. 23:05
A 2. nap este már kicsit simábban zajlott, úgyhogy elég időben sikerült elnyugodnom és reggel jó sokáig aludtunk, kipihentük magunkat. Még szerencse!
A vasárnapunk pedig nagyon jól sikerült, az állatkerti látogatásom elhalasztása miatt egy füredi csavargással kárpótoltak anyuék. Szóval délután átmentünk Balatonfüredre, ahol séta közben szembetalálkoztunk a Nyárral! Annyira megörültünk egymásnak!:-D És rengetegen gyűltünk ott össze, és tényleg úgy érzetük magunkat, mint nyáron szoktuk.
Láttam óriási vitorláshajókat, rengeteg szupi mocit (ugyanis Harley Davidson találkozó volt) temérdek hattyút és kacsát, kisvonatot, kettőt is, és sok-sok embert. Mert bizony annyian lettek hirtelen a nagy jóidő megérkezésének örömére, mint a nyári főszezonban szoktak volt lenni.
Én ha csak lehetett a két varázslatos lábacskámon róttam az utat, és ha néha Dani vagy Apu cipelni akart, nem sokáig engedtem nekik, ugyancsak hamar újra a földön akartam járni.
Ezen a képen is jól látszik ez a fajta törekvésem, éppen a bratyó karjaiból próbálom kipréselni magam, na és persze az a csodaszép nagy hajó is jól látható mögöttünk, a kikötőben, amit sikerüt tátott szájjal megbámulnom, :-D persze miután kiszabadítottam magam.
Summa summárum, klassz hétvégét tudhatunk magunk mögött. Nagyon jól éreztük magunkat Balcsin, de igaz a mondás: mindenhol jó, de legjobb otthon! Ezt én tudom csak igazán alátámasztani, aki kimondhatatlanul boldog voltam, hogy végre a saját nagy kádamban fürödhetek megint és a saját pici ágyikómban alhatok megint! :-D

A bratyó ballagásáról majd holnap beszámolunk, mert Anyu nem bírja tovább, leragadnak a szemei, úgyhogy mindenkinek nyugodalmas jóéjszakát kívánunk! :-)
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Balcsi 2.

2006.06.14. 22:15
A fürdés megrázkódtatásai után jött a kövi meglepi, az ágy! Ez sem a megszokott fincsi ágyikóm volt, hiába próbált Anyu átverni a plüssállatkáimmal, amiket csak azért hurcolt le magunkkal, hogy otthonosabban érezzem magam az utazóágyamban. Én egyből levágtam, hogy ez kész átverés show! Eleinte tetszett, hogy mindenki együtt van a szobában (mivel csak két szobánk van lenn, és ez a nagyszoba fűthető jól, így mind a 4en itt aludtunk. a szerz.), teljesen felpörgettem magam, sikítoztam, kuncogtam nagy izgalmamban az új helyzeten. Tartott ez kb. 10-ig, amikor már nem voltam olyan fitt és jól esett volna a szunya, de nem esett. És akkor.... eltört a mécses, és iszonyatos bömbölésbe kezdtem mindenki nagy örömére. Úgy fél órát kínlódtunk, anyuék mindent megpróbáltak az alvászatom megvalósulása érdekében, maguk közé vettek a nagyágyba, egy is ideig ez is jó volt, aztán megint nem, akkor Anyu az ölébe vett, mint régen, és álomba ringatott nagy nehezen. A családomnak ezek után már nem volt szüksége semmilyen altatóra, kidőltek szegények!:-D

A másnap egész más nap volt!:-( Zuhogó esőre ébredtünk. - Na, az állatkerti sétámnak annyi! - gondoltam, mint az később kiderült, jól. Egész nap pocsék időjárási helyzet volt, néha abbahagyta ez eső az esést, ekkor gyorsan kimentün egy kicsit bogarászni - mert az csak itt lehet ám igazán - , tócsákba gyalogolni, szebbnél szebb és girbegurbább botocskákat gyűjteni, no meg a kavicsokról se feledkezzünk meg!:-D
A nap túlnyomó részét azonban bent töltöttük a lakásban. Hát mit ne mondjak, nem volt egyszerű! És persze mondanom sem kell, hogy miattam, hiszen én valami sajtkukac ükükükőstől származhatok, mert a hátsó felemmel nem tudok egy helyen megmaradni fél mp-nél többet! :-D Ez persze csak az ősöknek okoz kellemetlenséget, és persze szegény bratyómnak okozott, mert többször rásóztak anyuék. Remélem ezért nem haragszik rám! :s
Azért a szobában is feltaláltam magam, itt éppen az ősi családi óriástükör előtt próbálok némi formát adni a hajszerkezetemnek az Anyutól elcsórt fésüvel. :-D
Egy férfi is adjon magára, nem igaz? ;-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Balcsi 1.

2006.06.14. 21:38módosítva: 2006.06.14. 21:54
Nos, igaz, hogy már vasárnap hazaérkeztünk Balcsiról, de a naplózással "kissé" le vagyunk maradva, ugynis Anyu nagyon elfoglalta magát midenféle tennivalóval, úgymint készülődés a Dani bratyóm ballagására - ami egyébként ma volt, és majd arról is beszámolok - , a szombati szülinapomra, és persze ne felejtsük el, hogy szereti a jó focit (az egész családunk), főleg az olaszokat és brazilokat, és ugyibár tegnap és tegnapelőtt ők játszottak. Sajna, én akármennyire szerettem volna nézni, elaludtam.:-)

Az elmúlt hétvégét tehát Káptalanfüreden töltötte kis családunk. Péntek délután indultunk útnak, és már a kocsiban aludtam egy jót. Amikor odaértünk hétágra sütött a napocska, csak kicsit hűs volt a levegő, de jól beöltöztünk és rögtön neki is indultunk egy jó kis sétának, megmozgattuk elgémberedett végtagjainkat.
Minden csudijó volt, remekül éreztem magam, aztán jöt az este .... :-(
De ez az este egy teljesen másfajta este volt! Kezdődött a megrázkódtatásom a fürdőalkalmatosságom megpillantásakor. Nem akartam hinni a szememnek. Hol az én csodás nagy kádam?!:o Nem hiszitek el anyáék mibe erőltettek bele! Még a kacsám is alig fért bele! És szűk is volt már, és a színe se tetszett, meg egyáltalán ... szóval iszonyatos reklamálásba kezdtem, jócskán lerövidítve ezzel a vízben eltöltött időm tartamát.
Itt van ez a szörnyűség!
:-( (Megjegyzendő, hogy a vityillóban cserépkályha ontja a meleget, a hőmérsékleti viszonyokkal nem volt probléma, tehát nem azért nyafogtam, mert fáztam volna. Erre a mütyür lavórra meg azért kényszerültünk, mert a kiskádam - amit ugye már nem használok otthon - nem fért be a kocsiba.)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Utazunk!

2006.06.09. 09:51
Jó reggelt midenkinek! Csodaszép napunk lesz ma, úgy hiszem! :-) Hétágra süt a napocska, úgyhogya család elhatározta, hogy még ma lehúzunk Balcsira. :-)
Igaz, hogy holnapra az időjós néni beígért egy kis esőt is, de ez már nem tántoríthat el bennünket!:-)
Remélem anyáékat meg tudom fűzni, hogy nézzük meg a veszprémi állatokat, mert Dani szerint az ottani álatkert nagyon szép, ő már járt ott korábban.

Egy mai sztorit még el kell mesélnem nektek, mielőtt elbúcsúzom a hétvégére! Reggel Anyuékat teljesen ledöbbentettem a lelményességemmel, ugyanis kicseleztem őket! Mire ők fokozott óvintézkedésekre szánták el magukat. A konyha bejáratát eddig sikeresen el lehetett barikádozni előlem két székkel, nem tudtam beférkőzni, de most rájöttem, ha átmászok alattuk, megoldható ez a probléma. Így is lett, szegénykéim meg csak néztek ki a bucijukból hitetlenkedve. :-D
Hát ez történt.

Mivel nem leszünk itthon a 7végén, MINDENKINEK NAPSÜTÉSES 7VÉGÉT :-) kívánunk, csintalankodjatok sokat, érezzétek jól magatokat! Remélhetőleg a napocska is lesz olyan rendes hozzánk, hogy nemcsak bújkálni fog, hanem sütni is, és kint lehetünk a szabadban!
Puszika mindenkinek!
Most éppen alszom, így
, mert szerencsére nem fúrkálnak már a kedves szomszédaink. :p
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Kicsit zaklatott vagyok....

2006.06.08. 21:10módosítva: 2006.06.08. 21:13
... ami abból is jól látszik, hogy össze+vissza csapongok a történések között, ezért ezer bocsi!
A tegnapi napra vonatkozólag még elfelejtettem megjegyezni, hogy a kerianyuék hazautaztak délután, nagy bánatomra, és legközelebb már csak augusztusban fogunk talizni. Még mielőtt elment, ideömlesztett nekem 1 havi pelenkakészletet, úgyhogy erre most Anyának nem lesz gondja, én meg amortizálhatom kedvemre a pelusokat!:-D
Ugyancsak a tegnapi nap nagy eseménye volt, hogy életemben először borsólevest ebédeltem, éééééés, krumplistésztát! MIndekettőt felvettem a "Kedvenc kajcsik" listámra!:-) Anyci jól összenyomkodta nekem villával ezt is+azt is, és nem győzte kanalazni a számba, én meg csak tátogtam, tátogtam, mint egy kis madárfiók.:-)
Egyébiránt ez nagy dolog, mert mostanság valahogy nincs étvágyam, már ami az ebédeket illeti. A kiffi még mindig jöhet ,minden mennyiségben! Képzeljétek, ma éppen hazafelé tartottunk a sétánkból, és mit ad Isten, a kedvenc pékségünk előtt haladtunk el. Én történetesen gyalogszerrel közlekedtem, és se szó se beszéd, bevettem az irányt a pékség felé, közben lelkesen modogattam, hogy "mammammma", ami annyit tesz, "kajás vagyok, kiffit akarok". Gondolhatjátok, hogy anyáék mennyire meglepődtek, aztán meg jót derültek rajtam és persze megkaptam a hőn áhított kiffimet,
és hammmm, már rágcsáltam is!:-)

Még a mai naphoz annyit, hogy szinte be nem állt a szám, rengeteget dumáltam a felnőttek számára megfejthetelen halandzsanyelven, leginkább ilyeneket, mint "bejkükü", "boga", "elgügü", "daddadda", "dadidadida", "etetete". Legjobban az ü és g betűket szeretem, asszem!:-)
Ja és még valami! Ma rosszalkodtam, és össze is akadt a bajszunk először Anyuval aztán meg Apuval. Anyu kezéből a tökfőzeléket sikerült egy jól célzott csapással kivágnom, Apu esetében pedig ugyanezzel a precíz mozdulattal sikerült a tejpépet a padlóra küldenem. Mondanom sem kell, egyikük sem repesett a boldogságtól. Mármint Apu+Anyu. Aztán hogy a tökfőzi, meg a tejpapi miként élte meg ezt a katasztrófát, nemtom.
Ez a fajta - új - viselkedésem biztos azzal van összefüggésben, hogy mint már mondtam, nem túl jó az étvágyam mostanság. Anyu a fogmanók kezét véli felfedezni e dolog hátterében. Szerintem is ez lehet a helyzet, úgyhogy komolyan fontolóra veszem ,hogy belépek a FEL-be! :-)
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Zűrös napok

2006.06.08. 20:43módosítva: 2006.06.08. 20:45
Már 2 napja teljesen felborult az alvókám, ugyanis a jobb alsó szomszédaink szétbombázták a kéglijüket, és egész álló nap fúrnak, faragnak, kalapálnak, zörögnek. :-( Ráadásul az én ágyikóm a közös falunk mellett van, úgyhogy szunya, mint olyan, két napja nincs a kis megszokott helyemen. Ehelyett hol Anyu, tegnap pl., hol meg Apu vitt le a ligetbe és szerették volna, ha elalszom séta közben. De már a liget sem a régi! Nagyon zajos, sok gyerkőccel, akik rúgják a bőrt, meg úgy kiabálnak, mintha muszáj lenne! Középsulisok róják köreiket, a tanárbácsijuk meg lelkesen fújkálja a síptyát. Egyszóval káosz!:-(
Így kénytelenek voltunk átbumlizni a város másik felére, ahol a Radó-szigeten délelőttönként nagy a nyugi, és ott végre sikerült a délelőtti alvásomat a kocsimban megvalósítanom.:-)

Mivel otthon szinte egyáltalán nem lehetett megmaradnunk, mivelhogy az agyunk már majdnem szétment ettől a hangzavartól, amit kedves lakótársainknak köszönhettünk, bóklásztunk mindenfele délután.
Ma, miután Apa és Dani visszaért a személyigazolvány-csináltatásból, - amire mellesleg nem tudom miért van szükség, de majd állítólag nekem is lesz, ha utolérem a bratyómat - olyan üzletek felé vettük utunkat, ahol gatyókat lehet venni. Ugyanis Daninak kellett beszereznünk valami faintos nyári gatyót, mert kinőtte a meglévőket. Hát mit ne mondjak, a tesómmal vásárolni.... eeeeeeejjj..... nem egyszerű mutatvány! Anyuék előtt azért le a kalappal, mert türelemből nem volt hiány, pedig Dani ugyancsak sokat elhasznált!:-D Végülis a küldetésünk sikeresnek bizonyult. :-D
Sajnos, most a mai eseményekről képet nem tudok mellékelni, de mivel ma olyan danis napunk volt, felteszem egyik kedvenc bratyós képünket.:-) Íme!
Itt csodaszép idő volt, melegen sütött a napocska, ez a szerkómból is látszik.:-) Remélem, most már nem várat sokat magára a nyár, mert lassan minden jó göncömet kinövöm, mielőtt egyszer is felvehettem volna.
Amúgy meg nincs ám semmi bajom, csak éppen ilyen idétlen képet sikerült vágnom.:p
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Unom a banánt

2006.06.07. 22:11
Uzsira banánt kaptam, ami most valahogy nem jött be.:-( Iggen-igggen nehezen - mondhatni nyögvenyelősen - sikerült lenyomnom a pocakomba, és bármennyire szerették volna szüléim belémtömni az egészet, meg kellett elégedniük "félsikerrel".
Ez volt az utolsó falat. Asszem a kép mindent elárul.:-(
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Sikertelen próbálkozás

2006.06.07. 22:06
Itt éppen jól behúztak a csőbe, mert ezek a kavicskák bele vannak ragasztva a földbe, vagy mi
és akárhogy próbálkoztam, egy szemet se sikerült kibányásznom onnan.:-( A fenébe, pedig olyan csábítóak...és biztos fincsik is!:-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A kincsek kertje

2006.06.07. 21:40módosítva: 2006.06.07. 21:45
A tegnap délutáni alvásom megint kimaradt, úgyhogy felkerekedtünk egy nagy sétálásra, melynek első állomása a Kerimami győri "rezidenciája" volt. Az egy nagyon klassz kis helyen van, cuki belső udvarral, kertecskével, ahova Szél Kálmán nem tud befúni, a napocska meg mindig ott van, már ha éppen nem szemtelenkedik eléje felhőcske.;-) Van ott mindenféle jó, mi babaszem-szájnak ingere:csecse kövecskék, fincsi levélkék, tépkedésre tökéletesen megfelelő hapcivirágocskák, formás botocskák, picike madárkák, mászkáló hangyácskák!:-D Én az ilyen helyeken vagyok az elememben! Mindenről ízmintát veszek, még a bejárati ajtót is képes voltam egy óvatlan pillanatban megnyaldosni,:-) jóanyám "nagy" örörmére.
A fű között lapult egy nagyon formás, kincset érő kövecske, de én megleltem, és nagyon megörültem neki.
:-D Sajnos ezt az értékes szerzeményemet most nem tudom megmutatni, mert annyira szorongatom a markomban, de az őszinte öröm azért lerí az ábrázatomról, ugye?
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A hét fője

2006.06.06. 10:30módosítva: 2006.06.06. 10:33
Igazából, tegnap este már olyan késő volt, hogy anyum már nem volt képes megírni a tegnapi esmények rövidke beszámolóját, így most megpróbáljuk bepótolni. :-)
Most éppen alszom, így van egy kis ideje, hogy rendezze a restanciáit és bekukkantson valamelyik kedves kis barátom naplócskájába.:-)
No de jöjjön a tegnapi nap összefoglalása:
Reggel szokásos, némileg kevesebb sipítással fűszerezett. Még alvás előtt megdézsmáltam anyu reggelijét, kunyiztam tőle egy kis vajaskenyeret sonkával és persze sajttal, merthogy ez utóbbit nagyon kedvelem! :-)
Délelőtti alvás szokásos, másfél órás, hamar belealvós és vidáman ébredős.:-D
Gyümievészet=körte+alma+banán+keksz=nagyon fincsi, jöhet minden mennyiségben!:-)
Ebédre a család Ibike mamiékhoz vonult át, ott tömörültünk 9-en. És majdnem mindenki velem volt elfoglalva, kivéve amikor éppen a fejüket tömték, akkor persze az én drága nagyim pesztrált! (Ezt szeretem a legjobban, ez is jöhet minden mennyiségben!) Kaptam egy kupac mindenféle dobozt, meg tálakat, doboltunk, pakolásztunk, kukucskáltunk az ablakon kifele. Ez azért is érdekes számomra, mert a mamiék a 7. emeleten laknak és onnan annyira más minden, olyan nagyon aprócskának tűnnek a nénik meg a bácsik meg a brrr-brrr autók.:-)

Délutáni alvás - most már szokásos - azaz nincs. :-( Valahogy képtelen vagyok elaludni, pedig fáradt is vagyok, álmos is, és mégis. Ki érti ezt!
Anyáék nem is erőletették sokáig, bepakoltak a járgányomba és uzsgyi, "indula mandula", lementünk sétizni. Tegnap már egész tűrhető, bár csalafinta idő volt; egyszer fáztam, máskor meg megsültem, de legalább a napocskát láthattuk végre! :-)
Séta után egyből kocsiba ültünk, és meglátogattuk Ági nagymamimat is, ahol persze megint én voltam a központ. Anyáék örülnek ilyenkor, mert egy picit tudnak lazítani az állandó rámfigyelésből.
Mamikámmal jót játszottunk, és annyira elfáradtam, hogy hazafelé a kocsiban fél mp alatt elszundítottam.
Esti szertartás szokásos, pancsolós, szemdörgölős, kicsit az öltözködés közben nyafogós, jól bevacsorázós.
Második este fogyasztom íly módon a vacsimat. Anyum párnáját kölcsönveszem, és roppant kényelmes pozíciót felvéve szlopálom a teljcimet. A szemeim pedig eközben kellőképpen leragadófélben vannak!:-):-) :-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Vasárnap:-)

2006.06.05. 22:41
Vasárnap is sok szép élménnyel lettem gazdagabb! :-)
Délelőtt megint rendetlenkedtem és nem akartam szundizni. Bár tegnap a megszokott fél7-es időpontban ébredtem.:-( Anyáék a pünkösdi istentiszteletre mentek, és engem Ibike mamimra hagyományoztak, aminek én felettébb örültem, és még jó, hogy nem akartam az egész időt alvásra pazarolni, ha helyette a mamikámmal lehetek!:-) Jól ki is fáradtam a sok mászkálásba és játékba, olyannyira, hogy az ebédemet se akartam már megenni, úgy elálmosodtam. Anyu csodálkozott is, akkora sírást rendeztem, mintha valami katasztrófa történt volna velem. Nem is erőltette sokáig, berakott az ágyikómba, én meg úgy 5 perc leforgása alatt beájultan horpasztottam. Jó nagyot!:-) Majdnem két órát!

Egyébként Anyu szerint nálunk is feltűntek a fogmanók - ismét, ugyanis nagyon duzzadtnak látja az alsó ínyemet, és meglepően sokat nyafizok az elmúlt napokban. Tegnap éjjel is többször felsírtam éjjel, sőt úgy fél2 körül olyannyira "összetörött az a mécses", hogy Anyu kénytelen volt kivenni az ágyamból és megvígasztalni, mert különben az egész házat fellármáztam volna.:s
A 7. és a 8. fogamat várjuk, remélem azért nem kíntat sokáig ez a fogmanó banda, és ripsz-ropsz bepakolják őket.:-D

A délutáni remek sétát mindeképpen meg kell említenem. Kerianyuékkal, Imre papával, no és persze az én kis szűk családommal egyetemben kerekedtünk fel egy jó nagy csavira.:-) Fagyiztunk egy jót (én csak tölcséreztem:-(), aztán kimentünk a Radó szigetre, megnéztük hogy már megint milyen nagy a víz! Nagyon nagy!:-( Megint lesz annyi szúnyog, hogy ihaj!
Na de hagyjuk is ezt! Ezektől függetlenül szuper jól éreztük magunkat, csináltunk is egy csomó jó képet!
Apu megint ferakott a nyakába, ahol én nagyon szeretek, és már olyan ügyes vagyok, hogy csak a lábamat kell fogni, nem dőlök hátra! :-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az elmúlt 3 nap ....

2006.06.05. 22:16módosítva: 2006.06.05. 22:19
...talán elmodhatjuk, hogy már jobb idővel szolgált. Végre tudtunk csavarogni, jókat sétáltunk, kimozdulhattunk otthonról.:-)

Szombaton hazaérkeztek kerianyuék Bpestről, és a nagyszüleim is Balcsiról. Nálunk volt a nagy, közös ebédke, sok fini dologgal, szóval nyüzsi volt a javából.
El ne felejtsem megemlíteni, hogy ez a nap egy történelmi eseménnyel indult, ugyanis 3/4 9-ig aludtunk anyuval. Az úgy volt, hogy miután fél7-kor elfogyasztottam a reggeli tejcimet, frankón visszaaludtam és persze Anyu is kihasználta az alkalmat a továbbszundizásra, hiszen már nem is emlékezett, mikor aludhatott ilyen sokáig!:-)
Nos, az álomszuszékoskodás eredményeképpen hát persze, hogy nem aludtam délelőtt egy szemhunyásnyit se. Még szerencse, hogy délután aztán sikerült egy 3/4 órányit bepótolnom a kimaradt napi szunyaadagomból, ugyanis vendégségbe voltunk hivatalosak, és nagyon ciki lett volna nyügi-nyüszizősen vendégeskedni.:s
Na szóval, fél5-re voltunk hivatalosak Pistihez és Renihez, ők anyáék régi barátai. Nekik van egy kisfiúk, Olivér, akivel majdnem egy napon lett a szülinapunk, de aztán mégse, mert ő júni 20-i babó, én meg ugyebár a várt 21-e helyett már 17-én érkeztem.
Olivér most lesz 2 éves, nagyon helyes kissrác és nagyon rendi, minden játékát megmutizta, és ki is próbálhattam őket. Sajna az ottlétünkor nem készültek képek, de Olivér barátomat mindenképpen meg kell ismernetek.
Anyu szerint nagyon szép kisfiú! :-D
Én férfiként inkább a lányokról szeretek véleményt alkotni! :-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Széllel bélelt, széltoló nap...

2006.06.02. 21:59
...volt ma. Ahogy ugyebár Micimackó barátunk szoktavolt mondogatni ilyen alkalmakkor. Főleg délután. Brrrrr! És iszonyatosan hideg lett megint! :-(
Biztosra veszem hogy ezt a szokatlan időjárást nem bírom megszokni, és ez zavar be az alvókámnak, mivel már a 3. napja, hogy képtelen vagyok délután aludni.:-( Ez még nem is lenne anyira baj, de mivel 11 és fél12 között ébredek fel a délelőtti alvásomból, estig még nagyon sok idő van hátra, és ugyebár már jövőmenőmanó vagyok, és egy pillanat nem sok, addig nem bírok a popómon megmaradni, így a család minden tagját, de elsősorban saját magamat kellőképpen lefárasztom a nap folyamán.
Most pl. már fél 8 óta javában húzom a pacibőrt, mivelhogy beájultam, és megbíztam jóanyámat a mai nap néhány érdekes momentumának megörökítésével.:-)

Miután felébredtem és kajcsiztam egy kis gyümit, anyum előkészített a sétához, azaz alaposan felöltöztetett és bebugyolált. Apu volt a soros sétáltató ma, ugyanis anyunak takarítanivalója meg főznivalója akadt. Éppen elindultunk volna lefele, amikoris csipp, és csöpp, aztán megint csipp, szóval miért is ne, eleredt az eső. De aput nem lehetett már eltántorítani, elszánta magát a sétára, hát mentünk! Egy jó fél órát sikerált mászkálnunk, aztán annyira rázendített, hogy inkább hazajöttünk.
De azóta esik ám! :-( Még most is, és fúúúú a szél nagggyon!:-(

Fentiek következtében a nap hátralévő részét természetesen kénytelenek voltunk idebenn eltölteni, de már itt a végére teljesen felturbóztam magam. Száguldoztam ide-oda, iszonyatosan hangoskodtam, kiabáltam, no meg közelebbi kapcsolatba kerültem a padlóval több alkalommal is. Ma megint akkorát hasaltam, mint egy rögbijátékos, és a változatosság kedvéért most a jobb képemmel nyaltam fel a padlót. Volt ám sipítás! Nem szégyellem, férfiasan bevallom, hogy kevésbé férfiasan, de rendesen bömböltem.:-(
Na azért mókáztunk is eleget! A kerimamitól kaptam egy csacsit, és apu azzal szórakozott, hogy állandó jelleggel a fejemre rakta, én meg persze nem tűrtem meg szegény párát a búrámon. Nehogymá' csacsifej legyek!
Mondd apu, fontos ezt csinálni?
Végül megjegyzem, hogy megtanultam mit mond a mackó! Mivel a "br" kiejtése még gondot okoz, a "brumma" helyett azt mondom, hogy "buuua-buuua". Na jó, még nem tökéletes, de dolgozom rajta!

Reméljük a hétvégén már lesz részünk némi napsütésben!:-)
Mindenkinek szép hétvégét kívánunk!
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Zsiványkodok

2006.06.01. 20:15
Visszatérve a magasabban lévő dolgokhoz, már a fiókok kínálta lehetőségek kiaknázására is rájöttem furmányos kis agyacskámmal. Különösen izgalmasnak találom a konyhai fiókokat, amik telis tele vannak mindenféle eddig még soha nem látott bigyókkal, kütyükkel és izékkel. Még nem adtam fel a reményt, hogy a botmixert saját kezűleg rakjam össze, persze csak ha végre sikerül odáig eljutnom, hogy mindkét darabját a kezemben tartom, aminek egyelőre nem sok esélyét látom, mert Anyci roppant szemfüles, és nem enged kibontakozni.:-(

Most, hogy már egyedül jövök-megyek, és nemigen akaródzik a járókámban elmaradnom, sokat vagyok azon kívül, szegény anyám meg lassan magán kívül lesz, mert nemhogy a tempómat nem bírja követni,:-D de én mindenhez előbb nyúlok hozzá, mint ő. Ez még nem is lenne baj, de valahogy én csak azokat a dolgokat szeretem tapizni, húzkodni, megrágni, amiket tulképpen nem lehet! Kihúzkodom a telefon madzagját a falból, belenyúlkálok a felmosóvízbe, összetapicskolom a Tv-t, lehúzom a terítőt az asztalról, jó kutyus módjára megrágom a cipőket, stb. és eközben azért még esek is meg kelek is. Ma frankón nekiestem a széknek, a bal pofizacskómra szereztem egy csodaszép foltot. Ja, és reggel még az asztalt is sikerült lefejelnem, melynek bélyegét a bal szemhéjamon őrzöm.
Szóval Anyu, erre vágytál? Végre megyek!
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A kulcs

2006.06.01. 20:07
Tegnap és ma már kicsit jobb volt időjárásilag a helyzetünk. Igaz, hogy úgymond befagyott a popóm, ma délután, és Anyu be is takart a plédemmel, de legalább nem esett az eső! :-)
Szóval az elmúlt két napban már visszatérhetett a sétarendünk a megszokott kerékvágásba, amit nagyon tudok értékelni. Tegnap délután a téren tubikat etettünk, nagyon sokan és nagyon éhesek voltak. Én meg nagyon jószívű vagyok, és majdnem az egész kiffiadagomat nekik adományoztam! :-)
Ezután a ligetbe mentünk összcsaládilag, ahol a járgányomból mindig kiszállhatok, és most ráadásul már önállóan kutathatok szebbnél szebb kavicsok és miegymások után.:-) Minden családtagomat bevontam ebbe a roppant érdekes tevékenységbe, és meg kell állapítanom, hogy még mindig én találom a legizgibb dolgokat a földön! ;-)

No de nemcsak odakinn, de idebenn a lakásban is egyre több szuper dolgot fedezek fel. Természetesen ez a két lábon történő önálló közlekedés előnye. És persze az, hogy a magasabban lévő dolgokat is elérem. Így pl. a zárban lógó kulcsot!

Anyci be is rágott rám, mert sikeresen eltávolítottam a barikáját a kulcstartójáról, és olyan tökéletes munkát végeztem, hogy már vissza se lehet varázsolni rá.:s Bocsi Anyu!
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Egy keddi nap délutánja

2006.05.30. 21:34
Még éppen ebédeltem, amikor betoppant Ági mamikám! Júj, de nagyon megörültem neki! :-) Anyunak komoly koncentrálásra volt szüksége, hogy a még maradék kajcsit a számba navigálja. De nem vallott kudarcot.:-)
Megvallom őszintén, megfordult a fejemben, hogy most nem fogok alukálni, hiszen a mamival játszani sokkal izgalmasabb, és olyan ritkán van rá lehetőségem, hogy ugyanmár ne pocsékoljam szuszizásra a drága időmet. Igen ám, de ha valakihez beállít az álommanó, akkor nincs mit tenni. Úgy negyed 4 táján iszonyatosan elnehezedtek a szemhájaim, és dörgöltem a képemet, ami félreérthetetlen jele annak, hogy sunynom kell. És ezt anyu észrevette és secperc alatt az ágyikómban találtam magam, ahol kb. 10 perc alatt el is bólintottam. Sikerült vagy 40 percet durmizni, de ez elég volt ahhoz, hogy estig kibírjam különösebb nyűglődés nélkül.:-)
Miután felébredtem még mami itt volt, így hát játszottun egy jót, aztán miután elment, anyával kettesben bohóckodtunk, és én iszonyatosan sokat hangoskodtam. Anya szerint legalábbis. Én ezt se nagyon értem ám: ha nem mondok semmit, az baj, ha meg sokmindent mondok, akkor meg az a baj.:-( Akkor most mi a jó?
Mivel odakint süvöltő szelek tomboltak, az esti csavizás természetesen kimaradt, és maradt a 4 fal. Hát ezt nem nekem találták ki! Köyörgöm, legyen már jóidő! Rövidgatyót, egy szál pólót, napernyőt és strandolást akarok!:-) Egyetértetek?
Este egy jót pancsikoltam,
és elképzeltem, hogy milyen szuper lesz majd a nagy vízben lubickolni!
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Még mindig borús napok...

2006.05.30. 21:18
Sajna úgy tűnik, hogy a Napocska megharagudott valamiért ránk, és csak nem akar nekünk sütni.:-( Lehet, hogy túl sokat csintalankodtunk?
Én már olyan depi leszek lassan ettől a minden szürkétől, hogy csak na! Igaz, hogy délelőtt - miután horpasztottam vagy 2 órát - egy kicsit kimerészkedtünk és mázlink is volt, mert megúsztuk az esőt. A már szokásosnak mondható kiflicsücskömet elmajszogathattam, lóbáltam a lábam, szóval azért annyira nem volt pocsék a kedvem, mint amennyire az időjárás az.
Alapjában véve vígkedélyű kissrác vagyok, és ez a jókedvem ugyancsak felfokozódott, amikoris a séta után felmentünk Ibike mamáékhoz és ott végre megint találkozhattam a kerimamival! :-D Annyira megörültem neki, hogy egyből a nyakába borultam! Ő is nagyon boldog volt, és megállapította, hogy már megint nagyot nőttem, amióta nem látott.( Még jó! Csak nem maradok ilyen apró! :-D)
Sajnos most 3 napig megint nélkülöznöm kell őt, mivel felmegy Bpestre, de szombaton ismét talizunk, és szerdáig ittmaradnak. Úgyhogy a remélt kalandjaim kicsit váratnak magukra. Mármint a kerimamisak, és csak szombatig! :-)
Mivel erről az örömteli találkozásról nem készült kép, és az idő mogorva és szürke, gondoltam beteszek egy napsütéses fotót, ami még a múlt heti meleg keddi napon készült a ligetben.:-) Nosztalgiázzunk egy kicsit!(Anyum egyik kedvenc képe rólam!)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Esős napok

2006.05.29. 22:01
Már 3 napja pocsék az idő, a vasárnapi gyereknapunkat is frankón elmosta! :-( Nem sokat tudtunk kint tartózkodni, így inkább beltéri programjaink voltak. De azért mindegyik napra jutott egy-egy rövidebb séta is.
A legizgalmasabb kültéri eseményem az volt, hogy ma összefutottam Ákos haverommal a házunk előtt. :-D
Már napok óta nem taliztunk, bár ők sokkal lelkesebb és kitartóbb "csavargók", mint mi, még az eső sem tudja eltántorítani őket.

Szombaton hazajöttek Ibike mamáék Balcsiról, így végre nekik is meg tudtam mutatni az új menetelő tudományomat! :-) 1 hete lent voltak, így csak hallomásból értesülhettek elindulásomról.
Drága Imre papám feljött hozzánk délután, és én már a két saját lábamon mentem ki elé a függőfolyosóra! Olyan boldog volt! Azt mondta, hogy ezt a pillanatot míg él nem felejti el, és hogy élete egyik legcsodálatosabb pillanata volt! :-)

Vasárnap Ági mamámat látogattuk meg délután, volt jövés menés, rámolás, pakolás. Szóval jól éreztem magam.:-)
De sajnos semmi más különleges nem történt velem! Még ma sem! Szörnyű!
Az igaz, hogy itthon jókat játszok, meg kirámolom a fiókokat, kirángatom a szatyrokat a tartójukból, ki-be pakolászok a kisautómból és -ba, rengeteget mászkerálok a lakásban, hurcolászom a dolgaimat ide s oda, éjszakánként jókat szundizok, már napközben is majdnem mindig el tudok aludni egyedül, de ezen kívül semmi külcsi kaland vagy program! :-(
No de holnap jönnek kerimamiék Stuttgártból, és most a keresztapum is jön! Itt lesznek velünk 1 hétig, úgyhogy most lesz új kaland is egész biztos!
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Mormotanap és miegymás...

2006.05.26. 21:28módosítva: 2006.05.26. 21:33
Sajnos napok óta vacakol az időjárás, hol esik, hol fúj, hol meg mindkettőt egyszerre míveli itt mifelénk. A napocskát nem sokszor láttam, megmondom az őszintét. Tegnap is olyan álmosító idő volt, hogy nem bírtam magammal, és délelőtt 2 órát, délután meg 1,5-et szundiztam. Így a tegnapi napot hivatalosan is "mormotanap"-nap neveztük el. :-)
Amikor a rossz idő miatt beszorulunk a lakásba - amint történt ez tegnap is -, kénytelen vagyok valami újat kitalálni a magam és drága szüléim szórakoztatására. A legújabb találmányom, hogy jóanyám teregetős csipeszeit hol egyenként, hol marokszám pakolom ki a kis kosárkából.
Vagy az egészet, úgy ahogy van kiborítom cakkumpakk. Aztán tüzetesen megvizsgálgatom őket, megkóstizok egyet-egyet, és persze nagy lelkesen, most már természetesen egyedül, hurcolom őket körbe a lakásban.:-D És persze szórom szanaszét, azaz ahogy az ének mondja: "amerre én járok, ámul a világ..."

Ma sem volt izgalmasabb a napom, mint tegnap. De egy sztorim azért van! Ma is esett ugyebár az eső, de dél körül mintha kiderült volna egy induri-pindurit. Ezen fellelkesedve gyorsan magunkra kaptunk egy két göncöt és uzsgyi, lestartoltunk a városba. Sikerült is úgy 30 métert haladnunk, amikoris megint rákezdett az esőzés, és még szerencse, hogy a bolt előtetője alá be lehet húzódni, így hát vagy 20 percet dekkoltunk alatta, mivel valami nagyon elszakadhatott odafönn, annyira ömlött a víz, vagy bazi nagy az a dézsa, amiből öntik. Hát ilyenben még nem volt részem! :-)
Fenti roppant izgalmas és nedves kalandomon kívül még megemlítendő, hogy délután kimentünk Mosonszentmiklósra Bözsikéékhez, megnéztük pici Beni barátomat, aki május 1-eje óta, amióta nem láttuk, hát bizony nagyon megnőtt! :-) Igen szép kisbaba! Neki is megmutattam, hogy már milyen ügyesen járkálok, és bíztattam, hogy nemsokára ő is tud majd ilyet csinálni! :-)

Ja, és még valami! Ma megtanultam, hogy mit mond a kiskacsa!:-) Hát azt, hogy "hápháp", de én leginkább úgy mondom, hogy "hápápá". Azért így is érthető, ugye? :-)

Nos, reméljük a hétvégén kicsit több ideig élvezhetjük a Napocska jelenlétét, bár a kis zöld brekekék szerint a napunkon, azaz a gyereknapon, ugyancsak sok ború ígérkezik.:-( Majd meglátjuk, "a vak is aszonta"!
Mindenkinek nagyon szép hétvégét kívánunk! Anyucik és Apucik! Vasárnap nézzetek el nekünk minden csínytevést, jó? :-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Bizony bizonytalan!

2006.05.24. 22:22
:-( Ez itten meg a részeg tengerészes jövet... vagy menet. :-) Csak szemből látszik úgy, hogy balra húzok, pedig igazából jobbra tartok! Még a kanyarokat is meglehetősen nagy ívben sikerül bevennem. De legalább sikerül, nem igaz?
Anyu! Olyan bizonytalan vagyok! Vagy nem? :-D
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Néha biztos, néha nem...

2006.05.24. 22:14
:-D
Itt a biztos idulást és tovahaladást prezentálom ...
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Szóval, megyek...

2006.05.24. 22:12módosítva: 2006.05.24. 22:17
Mint már említettem, tegnap beindult a menőkém, úgyhogy ma - mivel szinte egész nap esett az eső és ki sem dugtam az orromat otthonról - tovább gyakoroltam a gyaloglást a 4 fal között. A nappaliban már minden gátlásomat levetkőzve
törtetek ide s oda! :-)
Anyunak éppenhogycsak sikerült ekapnia egy-egy pillanatot, mivel olyan gyors voltam, mint az olajozott villám!:-) Hipp-hopp, már ott is termettem előtte, még arra se volt ideje, hogy a gombot lenyomja! :-)

Délelőtt meglátogatott Zoli nagypapám, akit teljesen lenyűgöztem legújabb tudományommal! Most már van még egy dolog, amiért büszke lehet rám! :-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Spagettizés

2006.05.24. 10:58
Jól elfáradtam a délelőtti sok jövés-menés, fáramászás, hintázás után, és nagyon jól esett a fini ebédke, ami nekem fini finomfőzelék volt, a nagyoknak meg spagetti! De én is kaptam ám belőle! Ezzel a hosszú tésztával olyan jól el lehet szórakozni! :-) Rátekerheted az kezedre, pirinyó cafatkákra apríthatod, és a pofira is felhelyezhető, a mauri harcosok harci tetoválását utánozva! :-D
Valahogy így! :-D

Miután jóllaktam és kimókáztuk magunkat, elmentem csicsikázni, és képzeljétek, már két napja el tudok egyedül aludni délután is, nem csak este! Már csak fél órára van szükségem, hogy lemenjek alfába és tovább... :-)

Aztán el ne felejtsem megemlíteni a tegnapi nap legnagyobb szernzációját, miszerint ELINDULTAM!!! :-D
Teljesen felbátorodva a sok szülői és nagymamitól kapott dícsérettől, beleadva apait és anyait vágtattam keresztül kasul a nappalin! Kezeimet az ége felé emelve, úgymond megadva magam a fejlődésemnek, sikeresen vettem a kisebb nagyobb akadályokat, és hol a mamitól anyáig, hol anyától a fotelig, lelkes örömujjongás és sikogatások közepette jöttem mentem! A rekordom 17 lépés! :-D
Remélem, anya megörökíti ma ezeket az első lépéseimet, és meg tudom nektek is mutatni! Addig is puszika mindenkinek, szépséges napot! :-)
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Hangyalesőben

2006.05.24. 10:39
Apuval gyakoroltam a fára történő felkepesztés tudományát,
közbe-közbe meg a kis hangyákat lesegettük. Milyen érdekes, hogy ők nem pottyannak le onnan, még akkor sem, ha fejjel lefelé menetelnek! Mik vannak? Anya azt mondta, verjem ki a fejemből, hogy én is megpróbáljam ezt. :s
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Fáramászás

2006.05.24. 10:29
Képzeljétek, fára is másztam! :-)
Gondoltam megnézem, milyen lehetett Mauglinak! (Na, jó! Igazából Apu segített feltolni a popómat, de ez a tényen, hogy ott voltam fenn, nem változtat!:-))
Nagyon jó volt ott fenn, de meg kell mondjam, azért a földön jobban érzem magam, ott biztonságosabb! :-D
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A kincsek

2006.05.24. 10:20módosítva: 2006.05.24. 10:42
A tegnapi nap különleges volt!:-) Délelőtt a parkban nagyon jól éreztem magam, begyűjtöttem faleveleket, kavicsokat, és tulképpen mindent fölszedtem volna a földről, és persze tuszmákoltam volna egyből a csuszalesőmbe, de anyu szemfülesen megakadályozta ezeket.:-)
Itt éppen egy csodaszép botnak örülök nagyon, másik kezemben a féltve őrzött falevélmaradványommal.
Nézd csak Apu, ugye milyen szupi kincseim vannak!
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Ez alvás téma még nem alszik

2006.05.22. 15:00módosítva: 2006.05.22. 15:13
Vasárnap folytatódott az alvásmizériám, most meg délelőtt nem óhajtottam nyugovóra térni, pedig anyáéknak komoly programjuk volt délelőttre, Dani bátyómnak volt a konfirmációja. Hát persze, hogy nem akartam aludni, hiszen én is ott szerettem volna lenni.:-(
Ugye milyen csinos volt? :-)
Szóval az apus nagyim, Ibike mamim jött át vigyázni rám. Anyáék szerették volna, ha én rendes kisfiú módjára átalszom a távollétük alatti időszakot, de én megint másképpen gondolkodtam, mint ők. Így végig - majdnem két órát - a mamit boldogítottam. :-D
Délután meg sikerült 1 db egész órát pacibőrt húzgálnom, aminek - csekély mennyisége ellenére - mindenki roppantmód örvendezett.
Az idő elég pocsék volt ugyebár, hol esett, hol nem, Szél Kálmán fútta a magáét, így sétálási esélyeink a minimálisra csökkentek. Ennek ellenére anyáék úgy döntöttek, hogy megkockáztatnak egy kis csavit, mert estig velem így nem lehet kibírni a 4 fal között. Ez a kis program a néha szemerkélő eső ellenére igazán remekül sikerült! :-) Jól el is fáradtam, minek következtében este már nem volt gond az alvással! :-)
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Szombat esti pacikaland

2006.05.22. 14:44módosítva: 2006.05.22. 14:47
Már megint rendesen meg vagyok csúszva a naplóm írásával, de meg kell valljam az őszintét, büntiben voltam, és anyci nem volt hajlandó a memoárjaimmal foglalkozni, amíg meg nem javulok! :-( Szombat óta nem is tudom mi van velem, nemigen működik az alvókám. Csak járatom a számat+mindenfélével el vagyok foglalva az ágyikómban, de aludni? azt már nem! Pedig már szinte ki kell peckelni a szemhéjaimat, olyan álmos vagyok, de csakazért se! Anyci se tud elaltatni, befeszülök a kezében, frankóm homorítok, így ráadásul alig bír el. Úgyhogy véglegesen eldöntődött, hogy vége a kézben történő elcsicsígatás időszakának.:-( Elég nagyfiú vagyok már, itt az ideje, hogy megtanuljak napközben is egyedül elszundítani.

Szóval a szombattal kezdődött minden felfordulás!:@ Az úgy volt, hogy igen-igen jó lett volna, ha délután kipihenem magam (de ez sajnos nem történt meg), ugyanis estére szülinapi+búcsúvacsira voltunk hivatalosak Mecsérre, egy tök jó helyre. Ugyanis anycimnak volt szülinapja, a Krisztiék meg vasárnap mentek vissza Zágrábba, ennek alkalmán az anyus nagypapám, Zoli papa meghívott bennünket és Krisztiéket egy szupi kis csárdába, ahol sok érdekes dolgot láttam. De majdnem lecsúsztam róla, mivel odafelé a kocsiban már nem bírtam ellenállni az álommanónak, és több mint 1 órát áthorpasztottam a kocsimban az esti programból. Hát így jár, aki a délutáni szunya helyett virgonckodik! :s Na de utána azért még mindent meg tudtam nézni, és láttam rackajuhokat, cicusokat, sok gyipacit. Volt köztük egy nagyon szépséges fekete lovacska, vele barátkoztunk is, mármint a Dani meg én! Én nem is féltem ám! Bejon! Pedig hú de nagy volt! Csak a feje akkora volt, mint én! :-)
Én is meg szeretném simizni! :-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

11. hóforduló

2006.05.18. 10:05módosítva: 2006.05.18. 10:48
Az elmúlt napok eseményei a megszokott rendben történtek, csupán egy-két említésre méltó dologról írhatok most, és tulképpen ezért is írom csak most.
Mivel tegnap voltam 11 hónapos (aktuális paramétereim: 10,4 kg és 80 cm), így ezeket is belefoglalva summázom az eddig elért eredményeimet, és a tudományom aktuális állását:
- Legkiemelkedőbb eredményemnek azt tartom, hogy már 6(!) önálló lépést meg tudok tenni egyedül, mindenféle kapaszkodó nélkül, és már nemcsak embertől emberig. :-D Ezenkívül kiválóan guggolok le tárgyakért, és felvéve azokat stabilan fel- és megállok, és mindezt már a csúszós kádban is meg tudom valósítani.
A mászási technikámat tökélyre vittem, sebességeusz irdatlanisszimusz (Gyalogkakukk) vagyok! :-D.
- Így 11 hósan 6 fogikával bírok, melyek esti tisztogatását remekül mímelem! Nagyon jó étvágyam van, de nem viszem túlzásba sem az evészetet. Mindenféle gyümit megeszek, és a főzelékeket is szeretem. A husikát különösen. Asszem én is ragadozó leszek, mint a bátyóm, no meg a haverom, a Tigris!
Grrrrrr! :-)
Kifli, babakeksz már egyáltalán nem okoz problémát számomra, elpusztítom őket az utolsó morzsáig!
Már pohárból is tudok inni, igaz, hogy anyai segítséggel.:-) A kanál használatát még csak próbálgatom.
- Vetkőzéskor már egyedül kihúzom a kezeimet a rucimból, és bedugom őket a rucimba, ha öltözünk. A sapi még mindig ellenség, ha csak lehet levagdosom a fejemről és a természetesen hajszál pontosan a bjárgány kerekei alá, hogy nesze neked, te tökfödő!:-)
- A cumit, mint vígasztaló és rágcsálható eszközt még igénybe veszem, de ez inkább csak az elalvás alkalmára jellemző. Más dologra - persze anyun kívül -nincs szükségem az elszenderedéshez. Illetve teácskára azért igen! Meg egy kis popórázásra, de erre is csak a délelőtti és a délutáni elalvásomkor. Este már egyedül el tudok aludni, úgy 5-10 perc matatás és dumizás után. Ennek most már több, mint két hete! Bejon-bejon!
És még valami, ami ugyancsak nem elhanyagolhato fegyvertény, hogy az éjszaka is zavartalanul telik, most már vagy 2 hete, anycim legnagyobb örömére! :-D (Na várj csak anyu, majd megint gyün az a fránya Fogmanó, aztán lesz ám megint iccakai haccacáré!)
- Játszani imádok, bár egy dologgal nem tudok sokáig foglalatoskodni, sajna hamar meguncsizom. (Inkább felfedezni szeretek, jönni-menni, meg focizni! :-D) Jó dolognak tartom a kisebb bigyóim ki- és berakodását a vödrömbe, illetve az átrámolást a vödörből a kisautómba, meg fordítva. Szeretek képeskönyveket nézegetni, már nagyon sok dolgot felismerek, így a labdát, babát, mackót, autót, kisegeret, kisvakondot, kiscsibéket, hápikacsát, gyipacit, vavakutyust, brekekebrékát, lepkét, napocskát, holdat, katicát, csillagokat, halacskát, kistekit, és persze Micki Mackót és minden haverját! A kutyusnak mondom, hogy "vavava", tudom, hogy az autóígy csinál, hogy "brrrr". Ha sétálni megyünk és öltözünk, már mondom is, hogy "tátá". Leginkább azonban érthetetlen halandzsanyelven kommunikálom, kb. így: "dúdldúdldúdl, ladl-ladl-ladl",
- Minden családtagomat névről felismerem, pár napja tudom mondani Apának, hogy "apa", nagyiknak, hogy "mama", de ez utóbbit akkor is mondom, ha éhes vagyok. Azt hogy "annnya" csak akkor vagyok hajlandó mondani, ha már egy ideje felébredtem, és anya még mindig nem jön értem. Akkor iszinyatosan üvöltök, és ezt kiabálom! :-) Az elmúlt két napban kétszer fordult elő, hogy miután sikerült összerondítanom a pelusomat, anyának jeleztem, és azt mondtam, "kakaka". :-D

Juuj, még annyi mindent tudnék írni, de már így is túl sok. Azt hiszem, mivel egyre több dolgot tanulok meg, 1 éves koromban már nem lesz szükség és lehetőség sem ilyen litánia megalkotására.:-) De azért ezekre nagyon jó lesz visszaemlékezni! :-)
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Kápiban

2006.05.15. 22:49
A Kápi a Káptalanfüred rövidítése. Jó is, hogy ezt így valaki kitalálta, mert ezt majd könnyebb lesz kimondanom. :-)
Szóval, az istentisztelet után átmentünk Kápiba, ahol a nagyiék már vártak bennünket fincsi ebédkével.
Ja, azt el is felejtettem mondani, hogy a Kriszti és a Martin is velünk voltak egész nap, de persze ők külön autóval jöttek, mivel a Pirinyóba már egy szög se fért volna be (enyhe túlzással), nemhogy ők.
Ebéd után jött a kihagyhatatlan Forma-1! Igazából csak a rajtot nézem meg, és még utána max 1 percig követem nyomon az eseményeket, de ez nem változtat azon a tényen, hogy igenis ferrarista vagyok! Nem úgy, mint Anyum, aki a kis "őrült spanyol"-nak szurkol. Most örülhetett is, mivel a kék autó futott be elsőnek.:-)

3 óra körül leindultunk a partra, irtó meleg volt! Én a kocsimban heverésztem, hűs teámat kortyolgatva, néha-néha elnyöszörögtem magam az álmosságtól, ami oly hirtelen rámtelepedett. Olyannyira, hogy a héten másodszor írva történelmet, ismét a kocsimban aludtam. A vízparton is horpasztottam,
(bár itt nem látszik, hogy a vízparton vagyok, még én magam se nagyon, de képzeljetek bele a szövegkörnyezetbe :-)) úgyhogy az ott történtekről csak hallomásból és az ott készült képek alapján szereztem tudomást. :-( Igggen-igggen sajnálom, hiszen lecsúsztam a pancsizásról, a vitorláshajóról, a mászókázásról, a fűben csúszálás-mászkálásról, a bogarászásról és a hintázásról. :-(
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Zsuzska és Gyuri

2006.05.15. 22:26módosítva: 2006.05.15. 22:27
Drága Zsuzska és Gyuri!
(Ugye milyen szépek?)
Nagyon sok szép, boldog esztendőt töltsetek el együtt, szeretetben, békességben, egészségben és egymás iránti hűségben, türelemmel, odaadással!
Szívből gratulálunk házasságotoknak, és boldogok vagyunk, hogy egymásra találtatok! :-D
Móni, Peti, Dani és Máté
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Vasárnap

2006.05.15. 22:21
Vasárnap reggel nagy volt a nyüzsi minálunk, Anyci pakolászott nagy lendülettel, Apci sürgette és noszogatta, én meg a járókámban csendes szemlélője voltam mindennek. Hogy miért volt ez a nyüzsi? Mert lementünk Balcsira. :-) Ez önmagában még ad okot ekkora sürgésre meg forgásra, de most fenforgás volt. Mégpedig azom aggódtak édes szüléim, hogy vajon beférünk é a kis Pirinyó autónkba. Ugyanis a nagy Picassó mestertől megváltunk, és most csak a kis piros Rönó ötös fogat állt a rendelkezésünkre. Nem nagy a bébijárgányom, de a Pirinyó csomitartója azonnal megtelt vele! Szóval már a becuccolás igénybe vette az ősök idegeit. Én nem is értem, miért kell ennyit idegeskedni!
Időben megérkeztünk Balatonalmádiba, ahol az első utunk - mint minden vasárnap, ha lemegyünk - a református templomba vezetett. Engem ott kereszteltek meg!:-) A felnőttek meghallgatják az istentiszteletet, mi gyerkőcök - nagyon sokan vagyunk! - játszunk bent a gyülekezeti teremben, vagy az udvaron. Én nagyon szeretek ott, mivel sok sok kedves emberrel találkozok, és mindenki csak mosolyog rám. :-D
Én úgymond teljes idő alatt mászkáltam, jobban mondva mászkáltattak.
Itt éppen Zsuzska volt a soros, ő vigyázta lépteimet. Ő egyébként menyasszony - szerintem nagyon szép is -, és szombaton férjhez megy Gyurihoz. Ők mindketten nagyon kedvesek számomra!:-)
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A vizicsibe

2006.05.15. 21:55
Természetesen, nagy vízrajongó lévén, nem bírtam ellenállni a kísértésnek , és csaknem belemásztam a vízbe. Jóanyám markolt meg erőteljesen, nehogy belepereceljek a vízbe. Nem érdekelt ám, hogy milyen hideg a víz! A legkevésbé sem! :-)
Júúj, nagyon szupi volt!
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A szökőkút kaland

2006.05.15. 21:47
A szombat délutáni alvás után is nagyon klassz dolog történt velem! Apával és Anyával elmentünk a Városházával szemben szökő kúthoz. Még soha nem láttam ilyet! Először nem is tudtam elszakítani a tekintetemet róla,
és folyamatosan modogattam, hogy dudldudldudl, meg ladladladl, ami babanyelven annyit tesz: Hú, a mindenit, ez roppant érdekes! :-)
Nem is értem, hogy ezt miért nevezik szökőkútnak, amikor nem is szökik sehová! :-D
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Délelőtti játék

2006.05.15. 21:34módosítva: 2006.05.15. 21:48
Nagyon mozgalmas hétvége áll mögöttem, szombat és vasárnap is sok meglepetést és új kalandot tartogatott számomra. Rengeteg dolog történt velem, de most nem akarom bő lére ereszteni a modókámat, mert abból kisregény kerekedne.:-)
Szombat délelőtt, az alvás után természetesen, megint Martinnal, az unokatesómmal meg Krisztivel csaviztunk, elmentünk a kedvenc pékségünkbe kiffiért :-), mert kiflicsücsök nélkül nem élet az élet, azaz nem séta a séta. Aztán a játszótéren múlattuk el az időt, ahonnan nagy bosszúságunkra a hinták eltűntek, nem tudjuk mi történhetett velük. Még szerencse, hogy a csúszdát, meg a lovacskát, meg a mérleghintát meghagyták nekünk.:-)
Nagyon jól éreztük magunkat, nem is csoda, hiszen Martinnal nagyon jól kijövünk egymással.:-D
Annak ellenére, hogy a közmondás szerint közös lónak túrós a háta, mi mégis egy lóra ültünk, és jól meghajtottuk! :-) Martin vigyázott rám, hogy le ne essek!:-)
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

APA

2006.05.12. 22:22módosítva: 2006.05.12. 22:25
Ma reggel végre nem sírva ébredtem.Jól kialudtam magam az éjjel, mint már említettem, egyszer sem sikerült anyumat felébresztenem édes álmából. :-) És ő ezt köszöni is szépen!
Azonban a délelőtti szundibundimat veszély fenyegette, ugyanis a jobb alsó szomszédunknál iszonyatosan döngették a falakat, hatalmas robajjal kopácsoltak. Anyának ennek ellenére sikerült elaltatnia, ugyanis a szépséges altatódaloknak nem tudok ellenállni. De aztán úgy döntött, hogy berak a kocsimba és kitol a függőfolyosóra, ott talán tudok nyugodtan aludni. Ez különleges dolog ám! :-) Mármint hogy a kocsimban aludtam! Erre legutóbb több mint két hónapja került sor.
Na szóval, aludtam is benne, bár csak egy órát, a megszokott 2 helyett. Mindegy, ez is több a semminél! :-)

Délelőtt bejött hozzánk anyum hugicája, Kriszti és az uncsitesám, Martin. Ők azok!
Óriásit sétáltunk, voltunk játszizni is, hintáztunk, meg mérleghintáztunk is. Taliztunk egy helyes vizslalánnyal is, Pannával. Adott nekem pusszancsot, de olyan gyorsan, hogy mire anyum feleszmélt, már nem tudott mit tenni, csak letörölgette a képemet. Nem tudom ezt miért kellett csinálnia, hiszen ez csak egy puszika volt!:@

Ma Apcimnak is nagy örömet sikerült szereznem, végre, anyum unszolására csak kimondtam, hogy APA! És nemcsak ám úgy bele a nagyvilágba, hanem egyenesen nekiszögeztem és jó mélyen a szemébe nézve mondtam ki ezt a varázslatos szót! Arany apum, teljesen elérzékenyült. Ha tudom, hogy ilyen hatást vált ki, már előbb is mondtam volna. Most aztán mondogatom szakvánba és bezsebelem a jól megérdemelt puszikat érte! :-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A tigrises lufi

2006.05.12. 21:52
Anyáék törekvése, hogy jobb kedvre derítsenek, sikeres volt, különösen, amikor ugyancsak tegnap megvették nekem életem első lufiját, amin ráadásul rajta van az én kedves cimbim, a Tigris!:-D
Hát mit ne mondjak, a lufik úgy összességében nagyon tetszenek nekem! Csak néztem, néztem, ahogy a szélben röpködtek, lengtek ide-oda.Egyik szebb volt, mint a másik. De valahogy ez az enyém talán a legszebb! :-) Odakötöttük a kocsimhoz, én meg rángathattam, húzgálhattam, meg jól megboxolhattam! A legjobb mégis az, amikor az ujjacskáimat végighúzom rajta, és olyan recsegős, libabőrözős hangot ad ki! :-) Ti is próbáltátok már? :-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A nyifka-nyafka tigrisfan napja

2006.05.12. 21:44
A tegnapi napom legnagyobb részét nyafogással töltöttem, amire Anyci számított is, mivel már az éjszaka kellős közepén is csaptam egy hangzatos palávert, de olyat ám, hogy anyum hiába próbált meg minden cselt bevetni, én csak bőgtem, és bőgtem, rendületlen. Ő aztán ezt megunva visszafeküdt az ágyikójába és hagyta, hogy rájöjjek, ennek a nyavalygásnak semmi értelme és eredménye. Ehhez kb. 5 percre volt szükségem. :-D
Reggel fél 8-ig szunnyantottam, így aztán borult a napi programom. A jól bevált régi kerékvágásomat nem lelve persze a délutáni horpasztásomat is hanyagoltam. A folytatás gondolom ismerős: nyifff és nyafff és brühühü, este 8-or K.O., másnap reggeli egy mukk se. :-)
Azonban míg addig a bizonyos K.O.-ig eljutottam, jóanyámék egész álló nap azon dolgoztak keményen, hogy némileg leredukálják a nyávergós időszakokat. Ennek köszönhetően tegnap kaptam egy igazi Tigrist! :-) Júúj, ez nagyon jó ötlet volt anyáéktól, igen megörültem neki, egyből megölelgettem, meg jól megugráltattam, tudjátok hogy ugri-bugrizik a Tigris, ugye? :-D
(Itt már éppen a pajtikat - Mickimackóékat - nézzük, együtt persze, teljesen átszellemülten.:-))
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A pizsi teszi a férfit?

2006.05.11. 20:39
Tegnap sokat sütött a Napocska, de a szél is nagyon fújdogált egész nap. Velem semmi külcsi nem történt, minden a megszokott kerékvágásban haladt, az ébredés, az evészeteim, az alvászataim és a csavizások délelőtt és délután. :-)
Már az esti elalvásra is mondhatom, hogy a megszokott módon önerőből aludtam el, társaság nélkül, mint afféle nagyfiúk. :-)
Várjunk csak! Hiszen este mégiscsak történt valami különlegesség! :-) Megkaptam életem első igazi pizsijét! Apa is mondta, hogy már igazi férfi vagyok, mert már nem rugiban húzgálom a pacibőrt, hanem pijamában! :-D
Most már nemcsak a Daninak van ilyen felnőttes alvósszerkója, hanem nekem is! :-) Ugye milyen szép?
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Intsek, vagy ne intsek...

2006.05.09. 22:21
Persze ez a kép is az esti séta közben készült, amikoris találkoztunk egy aranyos öreg bácsival, aki nagyon kedvesen beszélt hozzám, de engem nem lehet ám csak úgy lekenyerezni holmi mézes-mázas beszéddel, így meglehetősen bizalmatlan voltam irányába. Anyu meg mindenáron rá akart venni, hogy ugyanmár legyek én is kedvesebb, és legalább intsek pá-pát a bácsinak.
Itt éppen azon filózok, hogy most akkor intsek-e pát, vagy ne intsek. :-)
Végül nem intettem ám szegény bácsikának, csak néztem utána bambán jóanyám nacija mögül. :-( Ez ugye olyan gyávakukacos viselkedés volt? :s)
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Kavicsozás

2006.05.09. 22:14
Itt éppen egyik kedvenc szabadtéri foglalatosságomat üzöm, kavicsozok. Ilyen szép fehér kavicsokkal még nem taliztam, mert a mi parkunkban csak barna meg sárga van és piszkosak is. Ezek meg itten tiszták és csecsék, úgyhogy most jól szemügyre veszem őket, meg meg is kóstolom.
Ez nagyon jó mulatság! :-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Nyafi, hami, lótifuti

2006.05.09. 22:07
Ma találkám is volt a doktornéninkkel, méreckedni voltam. Aktuális versenysúlyom 10,4 kg. Anycim szerint súlyos egyéniség vagyok.
Márti néni - így hívják a doktornénimet - egy kalap alatt meg is vizsgálgatott engem, hogy minden rendben van é, de nekem ez sehogysem volt ínyemre, és nemtetszésemnek iszonyatos bömböléssel adtam hangot, óriási krokodilkönnyek potyogtatásával nyomatékosítva. :-( Pedig nem bántott szegény doktornéni, csak azok a rossz emlékek a szurikról meg a számban matatásról újra eszembe ötlöttek, és megvallom férfiasan, bepánikoltam. Szégyen ide vagy oda, paráztam keményen. Jóanyám meg kissé égett miattam, és lányos zavarában elfelejtette megérdezni azokat az iszonyatosan fontos dolgokat, amiket szeretett volna. Hát ez van. :-(

A mai napon másik jelentőségteljes eseménye az volt, hogy végre megkóstolhattam a csirkepaprikást tésztával, és mit nem mondjak - nyam-nyam! - naggggyyyon fincsi kaja! Na jó, nem kell rémüldözni kedves anyukák, csak pár falatka volt, de nekem nagyon bejött! :-D

Ebéd után aludtam egy jót, aztán az uzsi után megint sétizni mentünk. 6 körül indultunk, és fél 8 után értünk haza. Én is jól kipurcantam, mert Apu nem kímélt és jól meggyalogoltatott. De nem fogott ám ki rajtam! Inkább én rajta! Nem győzte a tempómat, mindig előtte jártam egy lépéssel.;-)
Itt éppen Anyunak kiabálok, hogy
- Hé Anyu, idefigyi! Ezt kapd le! Szegény Apu nem győz futni utánam! :-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

:-)

2006.05.09. 21:45módosítva: 2006.05.09. 21:48
Martinék tegnap és ma is bejöttek hozzánk délelőtt, és mire felébredtem a délelőtti szunyókálásomból, ők már itt voltak. Én gyorsan befaltam a szokásos gyümiadagomat, aztán irány horány, azaz a liget, meg város.
Nekünk sajna nem jutott kertecske, a belvárosban lakunk, így a közeli parkban hódolhatunk foci iránti szenvedélyünknek, a városban meg van egy szupi pékség, ahol a világ legfincsibb kiflijét lehet kapni, ott is voltunk. Én már megismerem kívülről is, így ha anyáék kijönnek belőle, és nem kapom meg a kifliadagomat azonnyomban, már nyafogok is. :-) De aztán mindig a kezembe nyomják és onnantól fogva minden görbe egyenes.

Szóval jól kicsavarogtuk magunkat az elmúlt két napban, de sajna Anyci megint kapkodott az útrakelésnél és figyelmetlen is volt, a gépet otthonhagyta, így fotó ezekről a csavikról nem készült, pedig csúszdázni is voltunk, ami nekem nagyon tetszett, és most próbáltam először, :-D és jó lett volna megörökíteni.
Na nem baj, Martin és Kriszti (Martin anyukája, ANycim húga) itthon lesznek jövő hét vasárnapig, és még nagyon sok közös kalandunk lesz. Remélhetőleg Anyut nem kell megfeddenem a feledékenysége miatt, és a fotómasinánk kéznél lesz, ha lőni kell! :-)

Ígértem, hogy mutatok olyan képet, amin az a bizonyos "kislányos" sapi van a kobakomon, tudjátok amiben az az eladónéni "kisasszonynak" nézett. :-)
Íme! Most őszintén, ez csajszis sapi, vagy nem? Szerintem nem igazán, vagy nem?
Én akkor is hordani fogom, mert zsiráfos! :-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Száguldás, Porsche szerelem...

2006.05.07. 22:45
Semmi perc alatt a lovak közé csaptam, de úgy ám, hogy Martin alig bírt visszatartani! :-D
:-) Mostmár enyém a pálya! Az autópálya. (Csak egy baj van, nagggyon drága az üzemanyag! - A szerk.)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Anyák napján

2006.05.07. 21:53módosítva: 2006.05.07. 21:59
Azon túl, hogy ma egy csodaszép nap volt, mivel az anyukáinkat és a nagyijainkat ünnepeltük, még boldogságos nap is volt, mert végre hazajött az unokatesóm Martin, aki Zágrábban lakik. Ő az anyukám hugának a kisfia, a múlt hónapban volt 4 éves. Most két hétig itthon lesznek, úgyhogy lesznek ám kalandok! :-D
Elég kemény a kiscsávó, anyáék mindig azt mondják, hogy olyan igazi délszláv gyerek. Amúgy nincs ám vele semmi gond, mert rendes meg minden. Elhozta nekem a volt járgányát, amit már kinőtt, így most én bitorolhatom és száguldozhatok vele föl s alá! Most aztán mindenki nézzen körül alaposan, mielőtt lemerészkedik a járdáról! :-)
Így néz ki!
:-) Sirály!
Igazi csajozós verda, és ráadásul piros, ami a kedvenc színem. Ugye nem árulok el nagy titkot, hogy ferrarista vagyok ezerrel! :-)
Van rajta duda meg mindenféle kütyü, amit tekergetni meg föl-le mozgatni lehet. Azt hiszem ez utóbbi a sebességváltó. Azt hiszem. :-)
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Május első hete

2006.05.07. 16:20
Az elmúlt héten nem sok különleges dolog történt velem, zajlottak a mindennapjaim. Sokat gyakorlatoztam két lábon, már nagyon jól megy az a 4-5 lépés egyedül. Egyre bátrabb vagyok, úgy érzem.:-)
Az esti elalvásoknál rendszeresítettem az önálló elalukálást, most már megnyugodhat Anyci, megőriztem ezt a szokásom és úgy néz ki meg is fogom tartani. Már az elmúlt két éjszakát is sikerült átaludnom teljes egészében, ami egy újabb örömforrás Anyukám számára.
A héten a testrészeimmel ismerkedtem meg, Anya megtanította nekem, hogy hol a lábam, a fülem, meg a nózim, és már tudatában vagyok férfiasságomnak is. :-D

Tegnap délelőtt lementünk a városba anyáékkal és Danival, ugyanis a bátyónak konfirmációja lesz két hét múlva, és a suliból is elballag, e két nagy alkalomra pedig különleges szerkóra lesz szüksége, amit anyuék meg is vettek neki. Nagyon csini volt abban az öltönyben, amit kapott, láttam Apán, hogy nagyon büszke a nagyfiára. :-) Én is az voltam Danira!
Az üzletben az eladónéni engem kislánynak nézett, állítólag a sapim olyan csajszis, pedig szerintem nem az. Na mindegy, különösebben én nem bántam, de Anyci egyből támadott, hogy micsoda, az ő igazi kis hapiját kisasszonynak nézik! Mivelhogy ezt mondta rám a néni. Hihihi! :-)
Most nem tudom megmutatni ezt a sapót, de ha lesz ilyen képem, feltesszük.
Ellenben még tartozom egy fotóval arról a bizonyos zenebonáló kormánykerékszerű játékomról, amit a jómúltkor kaptam. Íme!
:-)

Ma anyák napja van. Én még nem tudtam megköszönteni Anycit, de jövőre már tőlem is kap virágot. Azért puszikát adtam neki, amennyit csak kért! :-) :-) :-)
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A baleset

2006.05.03. 09:59módosítva: 2006.05.03. 10:02
Tegnap megint beújítottam az alvás terén, ugyanis délelőtt is egyedül el tudtam aludni. Igaz, hogy majdnem egy órát szöszöztem előtte az ágyikómban, de nem nyafiztam, csak úgy elvoltam. Aztán egyszercsak elnyomott az álom. Anyci nagyon boldog:-D, hogy egyre önállóbb vagyok az elalvásban. Szerintem meg nagyon rendi is vagyok, mert így kímélem egy kicsit a hátát, úgyis annyit panaszkodott nekem mostanában.:-(

Ugyancsak a tegnapi nap fontos eseménye volt, hogy megkaptam az első útlevelemet! Délelőtt, amíg a pacibőrt húztam, meghozta a postásbácsi. Most már kitágíthatom kalandozásaim határait! :-D

Délután csaviztunk egy nagyot a famíliával, és megint sétálhattam a két saját lábamon. Apa és Anya fogtak éppen, amikor mindketten elbambultak egy üvöltözős bácsin, én meg úgy pofára estem, hogy ihaj! De szó szerint ám! Szegény nózikám egyből bíbor színben kezdett pompázni, sőt még a bal szemem fölött is sikerült érintkeznem az aszfalttal. Na, aztán én is megmutattam, hogy miként és hogyan kell úgy istenigazából üvölteni. A kiabálós bácsi hangja elveszett az enyém mellett.
Szegény szüléim meg szidták magukat, hogy hogy lehetnek ilyen ütődöttek és figyelmetlenek, hogy az ő drága ici-pici szemükfénye gyöngye kipottyan a kezük közül. :-( És persze mindenki engem kezdett vígasztalni óriási hévvel. :-)
Mire hazaértünk, talán már nem volt olyan piri a nózim, de azért látszik, hogy valami történt vele, és a bal szemem fölött is a piros csík.
De persze én addigra már teljesen el is felejtettem ezt a kis balesetet. :-)

Egy jó kiadós pancsolás után tegnap este is sikerült egyedül elalukálnom :-) Anyci jóéjtpuszikája után és éjjel is már csak egyszer kértem a teámat. :-)
Talán-talán meg tudom őrizni ezt az új szokásomat. Talán.
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Fogmosás Máté módra

2006.05.02. 10:37módosítva: 2006.05.02. 15:15
Én jól kinevettem, hogy mit bohóckodik itt velem, majd én megmutatom, hogy kell!
:-D Hát így!

Anyu egyébként most nagyon elkezdett aggódni a fogikáim épségéért, és úgy döntött, hogy nem ad annyi teát nekem, hanem bepróbálkozik a vízzel. Bejött neki. :-) Nekem is. Igaz, hogy íze az semmi, de legalább nem leszek megint szomjas utána. Tegnap előtt éjjel is már csak azt kaptam, és mivel rendes gyerek vagyok, megittam. Az elmúlt éjjelen pedig nem is volt rá szükség.:-)

Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy nemcsak a szájhigiénia terén fejlődtem ekkorát, hanem az alváskultúrám terén is. Az elmúlt 3 estén EGYEDÜL!!! aludtam el, mindenféle csicsígatás és popórázás mellőzésével. Sőt, hogy tovább fokozzam az önálló nagyfiúvá érésem körüli izgalmakat, csak mellékesen jegyzem meg, hogy tegnapról mára virradó éjszaka meg se nyikkantam! Egyszer se! Még elalvás után se, pedig úgy másfél-két óra elteltével mindig gyötört a szomj, és erre felébredtem. Akkor. De ez - talán - már csak a múlt. Legalábbis Anyci nagggyon-naggyon reméli!
Ja, és a mozgáskultúrám fejlődésének következő lépcsőfokát léptem meg, pontosan 4, azaz négyes önálló, egyedül megtett lépéssel! Sirály! :-D
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Még mindig a múlt

2006.05.02. 10:29
Tegnap, miután elmentek az ikrek, Böszikéékel megebédeltünk, és képzeljétek, életemben először őzpörit ettem tésztával! Na, nem kell szörnyűlködni anyukák! Inkább csak tésztát adott Anyci picurka szafttal, no meg egy kicsi husikát is, ami frenetikus volt! Reklamáltam is, hogy elhúzza előttem a "mézes madzagot" aztán meg nem ad belőle! De megsajnált, és gyorsan megmelegítette a saját különbejáratú ebédkémet, amit jóízűen mind be is faltam! :-)

A délután gyorsan eltelt, még egy óra alvás is belefért. Miután Bözsikéék is hazamentek, lementünk mind a négyen sétálgatni egy kicsit, ugyanis a Napocska már tudott sütni :-) és tegnap ki sem mozdultunk itthonról. Ideje volt már egy kis friss levegőt szívni. Már é is sétálhattam a két saját lábamon ám! Hol Apa meg Anya, hol meg Dani és Apa fogták a kezem, és csak mentünk, csak mentünk, és azt énekeltük, hogy: Sétálni, sétálni, egy kis dombra lecsücsülni, csüccs! De nem csücsültünk le, csak mondtuk.:-) De azért jó volt így is! Nagyon elfáradtam!
Megnéztük megint a vizet, ami már megint nagyon magas. A Püspökvár alatt már megint nem lehet elmenni.
Nagyon sok ember volt a városban, és láttam egy akkora vavát, hogy nem hiszitek el! Nálam kétszer, ha nem háromszor volt nagyobb, az biztos, fekete, bozontos, de helyes kutyuska. Sajnos a fotómasina megint nem volt jelen, így nem tudom megmutatni nektek. De kár!

Este, pancsolás közben Anyci adott a kezembe valamit, amit ha minden igaz fogkefének hívnak. Én tudtam egyből, hogy a számba kell venni, valahogy úgy kell használni. Bár az igazat megvallva szerintem minden dologhoz a szánkat kell használni, ezért mindent be is tömök secperc alatt.
Na szóval, Anyu megmosta a fogacskáimat!
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A csúcstalálkozó!

2006.05.01. 22:52módosítva: 2006.05.01. 22:55
Nos ma, ha a nyüzsi fogalmát kellene meghatároznunk, akkor csak megmutatnánk ezt a képet
és mindenki értené miről is van szó! :-)

Mivel tegnap Dani keresztszülei nem tudtak eljönni őt megköszönteni, mert a 3 iker majdnem a diliházba juttatta őket, így mára halasztották a látogatást. de csak a két csajszi, Alexa és Barbi kapott kimenőt, Szabinak otthon kellett maradnia a nagymamival. :-( Ezt szívből sajnáltuk!
Plussz jöttek Bözsikéék is négyen, Daniköszönteni. Ráadásul pont egyszerre értek ide! Ennek is mennyi az esélye, nem? Pedig nem is beszéltek össze!
Szóval, én éppenhogy magahoz tértem a délelőtti KÉTÓRÁS!!! álomszuszékoskodásomból, amikor betódult ez a rengeteg ember a lakásunkba. Még fel sem ocsúdtam az ámulatból, már Barbi a pelenkázómat és Anyumat bitorolta, az Alexa meg már a szőnyegemen a jó kis rágcsálnivaló könyveimre csapott le. Még szerencse, hogy Beni még megmarad egy helyben, most tőle még nem kellett tartanom, alukált a bébihordozóban.
Na, nem vagyok ám egy irigy fajta, nehogy azt higgyétek. Engem egyáltalán nem zavart, hogy a csajok az én dolgaimmal játszottak. Én Bözsikével voltam inkább elfoglalva, mert őt nagyon szeretem! :-)
Összességében szuper volt a mai délelőtt, imádom ezeket a nyüzsiket! Én a társaságban érzem a legjobban magam! És ma volt társaságom doszt!
A fenti képen csak a Dani, a Zozi (Bözsike férje) és a picurka Beni nincs rajta. Dani és Zozi fotóztak, Benike meg a pacibőrt húzgálta a szobában. :-)
Gyerekből van bőven, igaz?
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Vasárnap - Szülinap! :-)

2006.05.01. 22:33
A vasárnap megint egy esős nap volt, végig szemetelt az a fránya eső! :-(
De mégis csodálatos nap volt, hiszen 14 évvel ezelőtt ezen a napon, reggel háromnegyed 9-kor született meg a bátyóm, Dani. :-D
Már kora reggel, amikor bejött hozzám, éreztem, hogy izgatottabb, mint máskor, és apáék is most valahogy sokkal többet foglalkoztak vele, mint velem. Amikor odaadtak neki egy nagy táskát az ajándékaival, meg megölelgették, megpuszilgatták, akkor bizonyossá váltam afelől, hogy most valami rendkívüli dolognak vagyok a részese. Láttam én Danin is, hogy nagyon boldog, és olyan hévvel kezdte kipakolni a táska tartalmát, amilyen lendülettel én szoktam kiszórni a játékaimat a járókámból.:-D
Kapott egy szép fényes dolgot, tele gombokkal, amit mobilnak neveznek. Nekem mindegy mit minek neveznek, ha gombok vannak rajta, akkor KELL!!! De nem kaptam ám meg! Már csak az hiányzik, hogy ezt is megedd! - modta Dani.
De én nem akartam megenni, csak meg akartam kócstolni! :-(

Délután a nyüzsi Dani körül csak fokozódott, ugyanis a nagymamák és Imre papa is feltűnt a színen. Én ennek nagyon örültem és ennek hangot is adtam, de most náluk sem én voltam az első! Még ilyet, - gondoltam - ez azért már több a soknál! a nagymamáimat akarom!
Addig nyüsziztem, meg nyafiztam, míg végre észrevették, hogy én is létezem és megszántak.:-) És onnantól fogva megint olyan volt, mint régen, minden ilyen mamás esetben. Hihihi! :-)
Dani kapott egy óriási tortát, amiből én is kaptam már!
Húúú, az de fincsi volt! :-D
Anya azt mondta, hogy amikor nekem lesz szülinapom, én is kapok majd sok ajándékot és tortát is, és igaz, hogy most is szinte csak körülöttem forog a világ, akkor majd méginkább körülöttem fog! De klassz lesz, már alig várom! :-D
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Szombati bevásárlás

2006.05.01. 22:03módosítva: 2006.05.01. 22:09
Hát valóban, a jó Isten úgy gondolta, hogy most az a jó, ha esik, így bármennyire szerettük volna, ezen a hétvégén nélkülöznünk kellett a Napocska társaságát. Bár nálunk mára, azaz hétfő délutánra már kidugta a nóziját a felhők közül, sőt olyan 5 óra magasságában szinte teljesen el is kergette őket mind.
A pocsék időjárás ellenére, - mikoris "a víz, víz, víz csak jött, jött, jött, és egyre följebb kúszott, és a lágy patak lett áradat, s az átjáróház - helyett - az egész ország úszott" (MiciMackó) - én megőriztem derűmet, jókedvemet. Volt rengeteg játék, móka és kacagás, társasági élet, új ízek, új tevékenységek, új tudományok. Szóval hiába zuhogott és esett, és voltunk a 4 fal közé bezárva vasárnap egész nap, mi nagyon jól éreztük magunkat. :-)

Szombaton délután elmentünk apáékkal bevásárolni, mivel vasárnap ünnepeltük Dani 14. szülinapját, és be kellett szereznünk a vendégváráshoz szükséges ezt+azt. Én persze mindezt a bevásárlókocsiból szemléltem, ahol kiszúrtam magamnak azt a bizonyos lógantyút, tudjátok, amivel két ilyen kocsit összekapcsolnak. Minden óvatlan pillanatban, suttyomban a számba csempésztem, jóanyám nem kis riadalmára. :-) Szegények annyira igyekeztek, hogy valahogy eltüntessék, kívülre csavarják, hogy ne érjem el, de hát nem figyelhettek örökké engem, én pedig ilyenkor csakazértis megkaparintottam és jól elcsámcsogtam rajta. Annyira ízlett, hogy a pénztárhoz érve még a szomszédos sorban álló néni kosaráról lógót is elkaptam és magamhoz húzva igyekeztem azt is megkóstolni, hogy vajon annak is ugyanilyen íze van-e. Ez a kísérletem azonban udarcba fulladt, szemfüles jóapám meghiusította. :-( Nem baj - gondoltam - majd legközelebb újra megpróbáljuk! :-)
Erről az akciómról kép nem készült, így most egy másik anyakedvence fotót teszünk be, persze rólam, mivel itt én vagyok a főhős. :-D
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Fohász

2006.04.28. 23:12
Kérlek Teremtőm, zárd el az égi vízcsapokat! Nem kérünk több esőt, csak napsütést, meleget, enyhe szellőt! :-)
Reméljük azért lesz ebben is részünk a hét utolsó két napján+1 nap, ugyebár, hétfőn, amikoris munka nélkül ünnepeljük a munkát!
Mindenkinek nagyon izgalmas, kalandos, esőmentes 3 napot kívánunk! :-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Kapaszkodás nélkül

2006.04.28. 22:44
Na, látjátok? Nem is kapaszkodok! :-D
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az első lépés

2006.04.28. 22:39
Két kiemelten fontos, az utókor számára feljegyzendő, örömteli eseményről szeretnénk még írni.
Nagy öröm érte a családunkat, ugyanis a bátyómat Danit felvették abba gimibe, ahová szeretett volna menni.:-D Mivelhogy ő most nyolcadikos, és ősztől már gimnazista lesz! Nagyon büszkék vagyunk rá mindnyájan, de én legfőképp, mert én tudom legjobban, hogy milyen klassz tesó, és milyen tök jó fej! ;-)
Szeretem! :-D

A másik említésreméltó dolog, hogy megtettem életem első két lépését mindenféle támasz és kapaszkodó nélkül! Még én is meglepődtem rajta! :-) Ácsorogni már perfektül tudok, szinte nem is dülöngélek, sőt mondhatni egyáltalán nem dülöngélek, de valahogy kicsit tartok az egyedül járástól. Még nem érzem magam biztonságban. :s
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Most, hogy vége a hétnek ...

2006.04.28. 22:27módosítva: 2006.04.28. 22:29
Most, hogy vége a hétnek, csak felsorolásszerűen, emlékezetünket kellőképpen megerőltetve, megemlékezünk a fontos, illetve annak vélt eseményekről.
A hét első felében nálunk is tombolt a koranyári meleg. Hétágra sütött a napocska, amit nagyon aktívan, sok sétával, mászkerálással ünepeltünk meg. Rövidujjú póló, vékony naci, szandi és napszemcsi. Irány Hawai! :-D De jó volt, és de jó visszaemlékezni főleg az ilyen csúfondáros esős napon, mint amilyen a mai volt.

Nos, volt
- rengeteg csavi - amint azt már fentebb említettem- Ákos barátommal délelőtt, Apuval és Danival meg délután. Persze Anyu is mindig ott volt velem. :-), hiszen ő biztosítja a járgányom előrehaladását.
- ligetben kavicsozás, kézösszemaszatolás, tubietetés és -kergetés, jövés-menés, majd végül kipurcanás, a bkocsiba elfáradtan belezuppanás, kiflimajszolás, mindent összemorzsázás
(de egy szem se veszhet ám kárba!:-)), sapit állandó jelleggel a kobakról lebányászás, Anyci-bosszantás, buszbámulás, és hasonló nyalánkságok;
- otthon a szokásos játék-szétdobálás, -összenyálazás, -megrágcsálás, Danival bújócskázás, anyuval kukásautóstevékenység megtekintése az ablakból (hétfő, szerda és péntek), Mickimackó kalandjainak nyomonkövetése nagy érdeklődéssel, soha meg nem unva, labdázás, könyvek megrágcsálása komoly érdeklődés címén-én a könyveim teljes tartalmát magamévá (t)eszem! :-)
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Alvásmizéria

2006.04.28. 22:00módosítva: 2006.04.28. 22:09
Sajnos Anyci nagyon ellustult a múlt héten, már ami a naplóm írását illeti. Sehogy nem tudtam rávenni, hogy megírja hétköznapjaim eseményeit, mindenféle kifogást talált ki, csak ne kelljen ezzel foglalkoznia. Legfőbb kifogás a fáradtság, meg az időhiány volt, na meg hogy fáj a háta, mert engem anyit kell cipelni.
Most kitalálta, hogy leszoktat engem az elcsicsígatós alvásról, mikoris az ölében járkál velem fel s alá a szobában és rázza popómat, meg felszedegeti a állandó jelleggel a földre lehajigált, mégis folyamatosan követelt cumimat, s teszi mindezt ugyebár a már több mint 10 kilómmal. Így már két napja nem aludtam délután, mert Anyu csak betett az ágyamba, és otthagyott, és a kis naív azt hitte, hogy némi remklamációt követően majd csak álomba merülök. Ám ez nem ilyen egyszerű drága anyukám! :-D Én csak nem akartam aludni, sőt nem is nagyon reklamáltam, hanem eljátszogattam egymagam. Minden állatkámat kihajigáltam az ágyamból, még a pelenkázómról is mindent sikeresen a gravitáció kegyeire biztam. :-)
Szóval elmondhatjuk, hogy 2 nap próbálkozás mérlege=zéró alvás! :-(
Este persze ájulás van :-), úgy fél 8 magasságában, ami Anyu szerint nem is olyan rossz. :-)
Hát ennyi dióhéjban a legújabb alvási mizériámról.
Most is éppen alszom
, amikor drága jó anyám végre erőt vesz magán, és bepótolja a lemaradásunkat.
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Gyönyörű vasárnap

2006.04.24. 11:01módosítva: 2006.04.24. 11:03
Tegnap tényleg koranyári idő volt, minek köszönhetően rengeteget voltam levegőn. Igaz, hogy nekünk nincs kertünk, mint némely szerencsés naplós barimnak, de a függőfolyosón is lehet focizni, és jönni-menni. :-D
Igen, tegnap valóban nagyon jövős-menős napom volt. Történt pedig, hogy apu éppen az ubisalit akarta elkészíteni az ebédhez, de nem volt otthon ecet. Így aztán Anyut és engem leküldött a kisboltba, hogy ugyanmá szerezzük be a hiányzó alkatrészt. Le is mentünk, de a járgány nélkül ám! És én - a nagylegény - Anyu mellett haladtam, egyik kezébe kapaszkodva, hihetetlen sebességgel. Komolyan! :-) Én ennek annyira örülök! Tök jó két lábon! :-) Vigyorogtam is Anycira százzal.
Hazafelé tartva taliztam Ákos haverommal, aki 3 hónappal kevesebbet tudhat magéának, és ő is csak nézett csodálkozva, hogy én csak úgy álldogálok a kocsija mellett. Mondtam is neki, hogy ne keseredj el cimbora, nemsokára te is futni fogsz!

Mivel jól elfáradtam, a délutáni alvásommal nem volt gond, egy jó másfelest húztam le. De megjegyzendő, hogymindez csakis a Forma-1 már majdnem vége után történt. A rajtot természetesen ki nem hagynám, semmi pénzért. Anyci tömte a fejemet a mennyei ebéddel, nekem csak annyi dolgom volt, hogy nézzem a fiúkat, miként startolnak és közben tátogassak. :-D
Szundi után séta következett, közben befaltam egy banánt, elrágcsáltam némi kekszet, összeroppantottam egy tölcsért, majd megettem, de adtam az utamba kerülő tubiknak is belőle, aztán taliztunk néhány vavával is, akiket illően üdvözöltem, természetesen.:-)
Otthon még gyakoroltam a kétlábon mászkerálást, meg a kapaszkodás nélküli ácsorgást, nyüzsögtem egy sort, aztán pancsiztam egy jót
, kacsaúsztatót csinálva a fürdőszobából, majd a szokásos tejciadagom elfogyasztása után csendesen elszenderültem.
Igazán mozgalmas napom volt! Ihajja! :-D
tovább(14 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Apu minden mennyiségben

2006.04.24. 10:40
Szombaton apás napom volt, mivel Anycinak rengeteg elmaradt tennivalója akadt, és úgy döntött, nem halogatja tovább őket, hanem rábíz Apcira, és mindent bepótol. Mivel hétközben mindig velem foglalkozik.
Szóval, Apci nem ment dógozóba szombaton, így én a nyakán lógtam majdnem egész nap. Kivéve az evészeteimet, az elaltatási ceremóniáimat és egyéb a komfortérzetemet növelő tevékenységek ellátását. Mert ugyebár ezek a feladatok továbbra is Anycit illetik! :-D

Danival nem tudtam sokat játszani, mert a haverjaival Öttevényre mentek, hogy hódoljanak a foci és a ping-pong iránti olthatatlan szenvedélyüknek. A fociban én is szívesen csatlakoztam volna hozzájuk, de a ping-pong még nem elérhető a számomra. Ugyanis nem érem fel az asztalt. ;-)
De sebaj, Apci kárpótolt, és rengeteget bohóckodtunk, játszottunk, csaviztunk. Én olyannyira örültem a társaságának, hogy úgy döntöttem, aludni sem fogok, hiszen minden drága pillanatot ki kell használnunk! :-) Így is lett, szunya egy szem se volt, estére azonban teljesen kiütöttem magam, és fél 8-kor már csicsikáltam. K.O.! :-D
Itt én már teljes harci díszben, menetre készen vártam Apcira, a járgányomban. :-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Fagyiztunk

2006.04.22. 15:16módosítva: 2006.04.22. 15:17
A nagy izgalmak után elmentünk fagyizni a közeli fagyizóba, és meghívtuk a Nagypapit is. :-) Megint kaptam töltcsért, és most már nagyon rutinosan fogyasztottam el, alulról kezdtem, és úgy haladtam fölfelé. Jó, tudom, ha már lesz is valami benne, ez a módszer nem igazán lesz nyerő, de egyelőre még veszélytelennek ítélem. ;-)
Itt már a végefelé járok! :-)

Hazafelé az autóban persze elnyomott az álom, aminek Anyci ismét nagyon "örült". Nem értem, miért aggodalmaskodik mindig, ha egy kicsit elmozdulnak a napirendi pontjaim. :-) Egyébiránt teljesen felesleges volt izgulnia, mivel annak ellenére, hogy 5-től 6-ig kómáztam, este fél 9-kor már megint vízszintes helyzetben hagytam békét a családnak. :-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Tubi-tubi...

2006.04.22. 15:10
Még meg is simogathattam a kis fejét!:-) Nem féltem ám! :s
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Péntek

2006.04.22. 15:07
Pénteken délelőtt elmentek Kerimamiék, már csak reggel taliztunk, még megdögönyözött egy kicsit, én visszaaffektáltam neki, meg dumcsiztunk is egy kicsit, és miután a délelőtti szundiból felébredetem, már nem volt sehol! :-( Úgy sajnálom, hogy elmentek! Éppen mire tök jól összemelegedtünk, akkor!
Az az egy vígaszttal, hogy május végén megint láthatom őket, és akkor remélhetőleg több időt töltünk majd együtt! :-D

Tegnap Apcim rövidnapos volt, fél 2-kor ért haza. Én persze ennek örömére úgy döntöttem, hogy hát persze, hogy nem fogok szunyálni, hiszen halálos vétek az Apcival tölthető drága időt durmolással tölteni. Így miután Anycim majdnem fél óráig próbált elcsicsikáltatni, persze eredménytelenül, felkerekedtünk, és meglátogattuk Zoli papámat. Neki nagyon sok tubija van, és nagyon szépek. Tudjátok olyanok, amikkel régen a leveleket küldözgették egymásnak az emberek. Hol volt még akkor a net? :-)
Most végre közelebbről szemügyre vehettem a tubikat, egyet különösen, a nagypapi kedvencét
. :-)
Ez egy olyan csuda-tubi, amelyik bemegy a papi után a házba és feltotyog utána az emeletre is, a lépcsőn. Ha nem láttam volna a saját szememmel, el sem hiszem! :-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az utolsó nap

2006.04.22. 14:53
Sajnos pénteken elutaztak a Kerimamáék, de előtte, csütörtökön még együtt tudtunk tölteni egy kis időt. A délelőtti szundi után Anycival lestartoltunk sétni, aztán felmentünk Ibike mamáékhoz, mert a Kerimami és Koni ott tartózkodtak. Én nagyon szeretek amúgy is ott lenni, most meg kifejezetten boldog voltam, mert az Ibikével még játszottunk egy jót. :-D Amikor kicsit meguncsiztam, felkéredzkedtem a Nagyihoz, ő meg cipelt ide oda a lakásban. Aztán mászkáltam is a két lábamon, meg rámolhattam is, és terítőket húzgálhattam le mindenhonnan. Hú, csudijó volt! :-)
Ebédre hazamentünk, ismét jött a pacibőr húzása, aztán megint kajcsi, és irány a város.
Este búcsúvacsit rendeztünk, és a két nagytesó kérésére pizzáztunk. Akkora pizzát hoztak, mint a busznak a kereke. Megalomániás lett a családom? Óriás kifli, óriás pizza ... mi jön még?
Én is kaptam ám belőle! :-) Igaz, hogy csak abból a fini puha tésztából kaptam némi szósszal, de nekem az is ízlett. :-)
Vacsi után Ibike zongorázott, hol ő énekelt, hol meg mi közösen, és nagyon jól szórakoztunk. ;-) Én is megint csépelhettem a billentyűket, amit tettem is óriási - na tessék, itt a következő óriási - vehemeciával! Sikerült teljesen felpörgetni magamat, minek következtében - Anycim nagy bánatára - csak fél 10 magasságában sikerült nagy nehézségek közepette nyugovóra térnem.
Ez a kép még a múltkori billentyűcsépelés alkalmával készült, mivel a gép megint nem volt kéznél. :-(
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A nagy csapat!

2006.04.20. 16:11
Először is szeretnék megkövetni mindenkit, hogy Anycimnak szó..sása volt az előző bejegyzésben. Köszöni, most már jól van! :-)

Még a tegnapi naphoz csak annyit szeretnék hozzáírni, hogy este vagy két óra hosszat csaviztunk Anycival! Az első órában Ági mamim is csatlakozott hozzánk, minek következtében mindent alaposan szemügyre tudtam veni, mert ilyenkor mindig ő akar engem tolingálni, és ő nem egy kapkodós típus: :-)
Miután feltettük a nagymamit a buszra, csatlakoztunk Apcihoz, Ibikéhez (ő a kerimamim, Apci nővére), Danihoz és Konihoz a Mekiben (ha esetleg valaki nem tudná: ez a McDonald's) Ők persze megint mindenféle finomsággal tömték a fejüket, az enyémet meg előzőleg Anyci, babakeksszel. Így már nem néztem ki a szájukból a falatot. :-(
Megetettük a szegény éhező tubikat is, és amikor már mindenkinek tele volt a pocakja, hazaindultunk.
Ez a mi kis csapatunk, Apci tolja a fenekem, én kéz a kézben Ibikével és Danival, Dani mellett Koni. Anyci fotózott, ő azért nincs a képen.:-)
Sajnos már csak ma vagyunk együtt, holnap Kerimami és Koni hazarepülnek, de már nagyon várom a május végét, mert akkor jönnek megint. Szerintem, ha ilyen tempóban haladok, addigra már járni fogok! :-)
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A kifli

2006.04.20. 15:53módosítva: 2006.04.20. 15:59
Tegnap még itthon volt Apcim, úgyhogy nagyon boldogságos voltam!
A délelőtti alvásom és evészetem után elmentünk hármasban - Anyci, Apci és jómagam - vásárolni. (Dani már sajnos újra húzza az igát a suliban. :-() Ez önmagában még nem jelentene semmi különöset, annál innkább az, hogy tegnap ültem először bevásárlókocsiban! Jaj, nagyon klassz volt! :-D Egyrészt mert jó magasról lóbálhattam a lábam, másrészt meg annyi érdekes dolgot láttam. (Javaslom minden anycinak, hogy amikor a csemete becsüccsen az ilyen kocsiba, töröljétek le nedves törtlőkendővel a fogantyút, mert állítólag a legtöbb baci azon randalírozik, az apróságok meg rendszerint szépen következetesen letörlik és továbbítják őket a csuszalesőjükbe. Móni)
Cipőboltban is voltunk, és kaptam zoknikat meg egy új "csukát", olyan otthon elnyűhető fajtát.
(Kedves Anyukák! Mindenkinek ajánlom szíves figyelmébe a Daichmann cipőboltokat, itt nálunk rengeteg szebbnél szebb gyerekcipőt lehet kapni, igen elfogadható áron. És nem kínai, hanem eredeti német cipők, finom puha, rugalmas pipők! Csak úgy megsúgom, hogy az a bizonyos nagyon drága magyar gyerekcipő (direkt nem írom le, hogy melyik) ott feleannyiba kerül, mint a szaküzletben. Ez itt nem a reklám helye volt, csak gondoltam, mi mindannyian "ugyanabban a cipőben járunk" már ami a gyerekcipővásárlást illeti.Máté anyukája? Móni)

:-) A másik, valóban említésre méltó történése a napomnak az volt, hogy ugyancsak életemben először, kaptam egy kiflit a kezembe. Amint az a képen is látszik, nem akartam hinni a szememnek! Ekkora kifli pedig nincs! :-D

Anyu nagyon megdicsért, mivel majdnem a felét elmajszoltam, anélkül hogy megfulladtam volna. :-) Egyébiránt nekem nagyon ízlett, csak valahogy úgy megszomjaztam utána, annyi teát ittam mint egy paci.
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A "kisöreg"

2006.04.18. 22:08módosítva: 2006.04.18. 22:09
Estére úgymond "hulla" voltam (mivel ugyebár rest voltam délután pihegni egyet), de arra még facsartam ki magamból egy kis erőt, hogy a kádban bohóckodjunk, mókázzunk egyet. Most Anyci jó sok habot gyártott a pancsivizembe, és ezt tette velem!
Hát csoda, ha idő előtt megőszülök? :-D (Sztem még a Télapó is megirigyelhetné a szakállamat! :-))
tovább(11 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A sapó

2006.04.18. 22:03
Még szeretném megörökíteni az utókor számára az új menő sityakomat, ami igaz, hogy menő, de én mindig le akartam szedni a - több esetben le is szedtem - a kobakomról, Anycimat teljesen kiakasztva ezzel. Még szerencse, hogy ma olyan csodaszép langyos napsütötte nap volt, így a megfázásnak nemigen adódott esélye.:-)
Na milyen?
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Egy újabb hapcivirág

2006.04.18. 21:59módosítva: 2006.04.18. 22:15
A hapcivirágok - már amennyivel eddig találkoztam - nagyon közel állnak a szívecskémhez. Ma a százszorszéppel ismerkedtem meg, és valóban olyan nagyon szép*100.
Nagyon komolyan szemügyre vettem, megvizsgáltam, de őt most kivételesen nem kóstoltam meg. :-D

:-) Ezt a kis virágot Édesapámnak küldöm millió puszikával csokorba kötve, a mai napon, amikoris 38. szülinapját ünnepeljük!
Drága Apcikám, Isten éltessen nagyon sokáig boldogságban, egészségben, szeretetben velünk, akik NAGYON SZERETÜNK! Én meg kifejezetten!:-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Máté ül a fűbe ...

2006.04.18. 21:54módosítva: 2006.04.18. 22:37
Olyan jó volt ma, hogy Apci még ma is itthon volt, és holnap is itthon lesz, mert szabadságot vett ki erre a két napra még! Úgy örültem neki! Annyira, hogy ma kimondtam azt, hogy "apapapa". Júúj, ennek annyira örült az én drága Apukám, hogy könnybe lábadt a szeme a nagy boldogságosságtól! :-D Anyci meg nagyon büszke volt rám!

A mai nap a fentieken kívül két okból is kivételes volt. Egyrészt mivel reggel majdnem 8-ig aludtam, ennek folyományaként az egész napom felborult, csúszott a megszokott időbeosztásom, ráadásul délután sem voltam hajlandó szunyálni.
Másrészt mert délután Apáékkal koncertre mentünk! A Kerimamim, Ibike - aki egyébként operaénekesnő - énekelt a szigeti templomban, és én életemben először hallgathattam élőben énekelni! CD-ről már hallottam sokat, de így most először. Teljesen lenyűgözött, tátott szájjal figyeltem, és valahonnan nagyon ismerős volt.
A templom előtt van egy nagyon szép liget, Anyciék oda is kivittek, és leültettek a fűbe!
Még soha nem ültem fűben! Ott a nyuszi ül, nem? Nagyon furcsa érzés volt! Tapicskoltam a kezemmel, tapogattam, tépkedtem, olyan fini puha, selymes, és csikis volt! :-) És a fűszálak között sok apró virágocska nyílt, aminek külön örültem! EZ A TAVASZ GYÖNYÖRŰ, SOK VIRÁGOT REJT A FŰ!
Szeretem a tavaszt! :-D
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Húsvét

2006.04.18. 21:29
Ez egy igazán szép ünnep, és mindkét napja csodálatos volt számomra.
Sokat volt együtt a család, nagyokat sétáltunk, jókat ettünk. Én nem voltam locsolkodni, mert sem a bátyóm, sem Apum nem mentek sehová, így én is itthon maradtam. Igazából akiket szívesen meglocsoltam volna - kedves naplós barátosnőim - számomra elérhetetlen távolságban voltak, így csak gondolatban látogattam meg őket.:-)

Néhány mondatban összefoglalom e két nap jeles, emlékezetes eseményeit:
- Vasárnap megint Ibike mamáéknál ebédeltünk Kerimamiékkal. Nagyon nagyot hancúroztunk, én meg nagyokat visítottam közben. Egyébként ez az új mutatványom.Mármint a visítás. Meg az ijesztgetés. Főleg szegény Imre papit szoktam ijesztgetni, ő nagyon meg tud ijedni, és ezen jókat vidulunk! :-D
És képzeljétek, elkezdtem a gyakorlatozást az elinduláshoz. Azt gyakorlom, hogy elengedem a járókám korlátját mindkét kezemmel, és egyedül, mindenféle támasz nélkül álldogálok. Elég jól megy már.:-)
-Még vasárnap délután Ági mami volt soron, nála sütiztünk, mert ő nagyon fincsi dolgokat tud csinálni.Valami csokisat én is megkóstolhattam, húúú de fini volt! És ezt eddig eltitkolták előlem, hihetetlen! :@
-Hétfőn Apci főzött az egész családnak, tulképpen azért is nem mentünk sehová.
Délután Bözsikéék jöttek látogatóba, hozták az icipici Benit is, aki nagyot nőtt mióta nem láttuk. Együtt sétáltunk egy nagyot a városban, megnéztük a vízállást, fagyiztunk, és Apu nyakában is ülhettem! :-D

És persze ne felejtsük el, hogy tegnap volt a 10. hófordulóm, aminek alkalmából azzal leptem meg magam, hogy átaludtam az éjszakát. Anyci reggel nem is tudta hirtelen, hogy most mi is volt az éjjel. :-D
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Foci

2006.04.16. 15:39
A virágkóstolás, a sétafika vagy inkább huzavona, valamint a rendelkezésemre álló terepviszonyok teljes feltérképezése után, még volt energiám hódolni kedvenc sportomnak, a focinak, amit a "nagytesók" nem néztek valami jó szemmel, mivel az ő labdájukat tulajdonítottam el. (Megmondom őszintén, ez engem nemigen hozott zavarba, de csak ezt csak magunk között mondom.:-))

Miután az összes létező irányba továbbítottam már a lasztit, és Anyci dereka kezdte beadni az unalmast, úgy döntöttem, hogy visszaszolgáltatom szegény bátyóimnak a játékszerüket. Még Anycival és Apuval bementünk a nagy Székesegyházba, ami teljesen elvarázsolt engem. Tátva maradt a szám és kikerekedtek a szemeim a hatalmas méretek, szobrok, képek láttán.És persze az illat is olyan más volt valahogy, meg hideg is volt odabenn. De nagyon tetszett, meg kell, hogy mondjam.

Jól elfáradtam tegnap délután, már alig vártam, hogy becsüccsenjek a járgányomba és zötyizzünk hazafelé. Útközben még elmajszoltam pár kekszet, iszikéztem egy kis teát, otthon Anyáék gyorsan lecsutakoltak, megittam az esti tejcimet és szunya!
Igazán klassz napot tudhatok magam mögött! :-D
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Fincsi virág

2006.04.16. 15:24
Természetesen a szeretetemet is ki kellett mutatnom a hapcivirágnak, amit általában úgy teszek, legyen az bármi, hogy jól összenyálazom! (Nem volt valami jó íze, ne kóstoljátok meg!:p)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Aki a virágot szereti...

2006.04.16. 15:20
Én nagyon szeretem a hapcivirágokat, bár még nem ismerek sokfélét. Tegnap azonban Anyci megint mutatott egyet, a nárciszot! Megszimatoltuk és jó nagyokat hapciztunk, ami nagyon jó játéknak bizonyult.:-D
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Még mindig a tegnapi kaland...

2006.04.16. 15:16
Szóval tegnap délelőtt vásárolni mentünk Anycival meg Danival, mert fogyóban a pelusom, és be kellett szereznem az utánpótlás mennyiséget, nehogy abban a "bizonyosban" maradjak! :-D Amíg Anyci a beszerző szerepében tevékenykedett a zsúfolt üzletben, addig Danira bízott engem, aki nagyon lelkiismeretesen és lelkesen vezetett be engem a külvilág újabb rejtelmeibe. Kirakatokat nézegettünk, leginkább játékokat, és mindez nagyon lekötötte a figyelmemet. Olyan gyorsan elröppent az idő, mire felocsúdtam, már hazafelé tartottunk a húsvéti városi tömkelegben! :-) Ennyi ember a világon nincs! - gondoltam.

Ebédelni Ibike mamiékhoz mentünk, ott volt az egész család! Végre megint szinte csak velem foglalkozott mindenki! Már Kerimamival is kekeckedtem meg affektáltam, és ő ennek nagyon örült! A többiek meg jókat kacarásztak rajtam.Hahaha, nagyon vicces! :-)
Mindegy, én tulképpen nagyon jól éreztem magam, elememben voltam, ami egész napra kitartott.
Alvás után - ami persze csakis otthonomban és a saját különbejáratú ágyikómban történhet meg - Apci, Anyu és én felkerekedtünk, és elsétáltunk az időközben a szálláshelyükre visszatért Kerimamiékhoz. Gyönyőrű idő volt, meleg és sütött a Napocska. Én egyfolytában jöttem, mentem azaz húztak-vontak, no meg felváltva cipelték a popómat, ami mrá ugyancsak elég súlyos!
(Ja és tegnap Anya megmért amíg aludtam, és 78,5 cm vagyok! Hurrrá! Nőttem 3 és felet 1 hónap alatt!:-D)
Itt éppen Kerimamival(balról) és Anycival(jobbról) edzem a virgácsaimat.:-D
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Megérkeztek Kerimamiék :-)

2006.04.15. 22:51
Pénteken egész nap tűkön ült a család, nagy várakozós hangulatunk volt, pedig tudtuk, hogy csak este érnek ide Kerimamiék. Így is lett, fél 6 körül végre megérkezett a Kerimamim Ibike (Apum nővére), és a legidősebb uncsitesóm Cornélius (Annyi idős, mint Dani bátyám, azaz 14 éves), de mi csak Koninak hívjuk. Ők Stuttgartban élnek, így sajnos csak ritkán látjuk őket, de most Húsvétra hazajöttek!:-)

MIvel tegnap ugyebár már elég késő volt, nem tölthettünk sok időt az ismerkedéssel, mert hát újra kellett ismerkedünk, hiszen legutóbb Karácsonykor találkoztunk, és már nemigazán emlékeztem rájuk, amit meglehetősen bizalmatlan arckifejezéssel jeleztem.
Ma azonban bepótoltunk mindent, és délutánra már nagyon jó haverságban voltunk. Annyira, hogy állandóan csak nála akartam lenni.
Apa nem is hitt a szemének!:-)
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Húsvéti üdvözlet

2006.04.15. 21:32módosítva: 2006.04.15. 21:35
SZERETNÉK MINDEN KEDVES LÁNYKA PAJTÁSOMNAK ÉS ANYUCIJUKNAK SOK LOCSOLÓT, A FIÚKNAK ÉS APCIJAIKNAK PEDIG TEMÉRDEK CSOKITOJÁST+CSOKINYULAT KÍVÁNNI HÚSVÉTRA! (Én ezt kívánnám magamnak!:-D) (Remélem, sok ajándékot is kaptok a Nyuszitól!)
KÍVÁNUNK TOVÁBBÁ MINDNYÁJATOKNAK, APUCIKNAK, ANYUCIKNAK, TESÓKNAK ÉS MINDEN CSALÁDTAGNAK EGYARÁNT NAGYON SZÉP, ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPET!
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Ági mami látogatása

2006.04.14. 15:17módosítva: 2006.04.14. 15:18
Ági mamim is meglátogatott tegnap, már jó korán itt volt, kicsit segített Anycinak a vasalásban. Tudjátok, amint azt már korábban is feljegyeztem, az én Anyukám nem szereti ezt a tevékenységet. Na ez nem jelenti azt, hogy nem csinálja meg, csak most még egy csomó más tennivalója is akadt.MInden a Nyúl miatt van, azt mondják, mert a tavaszi nagytakarítást az ő érkezése előtt szokták végrehajtani.

Azért nem hagytam ám, hogy csak a gyűrött rucikkal foglalkozzon, kiköveteltem magamnak a jussomat belőle.Annyira, hogy még az ebédkémet is ő etette meg velem.És közben bujócsáztunk úgy, hogy én mindig magam elé raktam a pelusomat, akkor elkezdett keresni a Mami, hogy "hol ez a kisgyerek, hova tűnt?", én meg akkor lerántottam a fejemről a "leplet" és megjelentem! Ő persze akkor nagyon megörült nekem és adott is egy kanálkával abba a nagy, örökké jártatott számba.:-D Mindig jókat szórakozunk az Ági mamival! (De Ibike mamával is. Én mindkettőjüket egyformán nagyon szeretem!:-))

Ági mami hozott valami hosszú szalagszerű dolgot Anycinak, ő meg feltekerte az ágyacskám korlátjára. Mire föleszméltem a nagy gondolkodásból hogy vajon azt meg minek teszi oda, már teljesen beborította az egészet. És ekkor leesett a tantusz! Hát azért történt ez a rettenet, hogy ne tudjam még jobban megenni az ágyamat, ugyanis Anyci teljesen véletlenül vette észre, hogy én bizony eszem a fát! És micsoda élvezettel! De ezt csak én tudom igazán! :-)
Szóval majd megállt az ütő benne! Mikor nagy nehezen sikerült egy kisebb faforgácsot kibányásznia a számból, rögtön riadóztatta a Mamit, hogy gyártson gyorsan valami védőfelszerelést az ágyam számára. Hát ez az a bizonyos izé,
így néz ki, és egyáltalán nincs olyan jó íze, mint a fincsi fakorlátnak.Ez nem igazság, mindig ezek a korlátozáSOKK! :-(
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A játék napja

2006.04.14. 14:54
Igaz, hogy tegnap Dani nem volt valami jól, köhögni kezdett, meg fájlalta a torkát, sőt a doktornéni is megmondta neki, hogy bár nem fertőz, azért ne nagyon hancúrozzunk együtt, mi nem bírtuk ki egymás nélkül, és igenis óriásikat rajcsúroztunk együtt. Bujiztunk, kukucskálóst játszottunk a szobámban, én "rohangáltam" az ágyam egyik feléből a másikba, mert a Dani meg laposkúszásban jött ment a "kertek alatt" a szoba egyik feléből a másikba. És van egy veribig kék párnánk, amögé bújt el mindig. Meg felraktuk a plédemet az ágyacskám korlátjára, így én nem láthattam Danit, amint odakúszott hozzám,
és mindig elkapta a talpamat, :-D amit én nagyon jó játéknak találtam, és nagyokat kacarásztam rajta. Hú, de elfáradtam ebben a nagy játsziban.
Azért Anyci reméli, hogy a doktornéni nem téved, :s és tényleg csak a fagyitól, vagy valami más hidegtől költözött ez a csúnya torokgyulladás a Dani torkába, és nem fog engem megfertőzni. Hát azért én sem rajonganék, meg kell hogy mondjam. :-)
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az új tudományok napja

2006.04.13. 09:43
Tegnap 3 új dolgot tanultam meg. Illetve volt egy, amit már korábban is próbálgattam, de mára teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy tudom, miről van szó. Ez pedig a kutyusokkal kapcsolatos, mégpedig tudom, hogy mit mondanak! Hát azt, hogy vávávávává! Anyu számára is teljesen egyértelművé tettem, hogy ez a két dolog, a kutyus, meg a hangja összetartozik. Úgy örült neki!:-D Meg én is, annyira, hogy fülig érő szájjal, teljesen átszellemülten mondogatom.
:-) A másik nagyon nagy dolog - szerintem - az, hogy Dani megtanított tapsikolni! Milyen jó, hogy szünet van és velünk van itthon, és ilyen klassz dolgok jutnak az eszébe, és velem is megosztja őket. Vajon mi lesz a következő tananyag?
:-) A harmadik pedig, hogy végre én is kaptam egy olyan varázsbögrét vagy mit, mivel Anyci szeretné, ha leszoknék a cumisüvegről. Nem tudom, mi baja a cüveggel, nekem bejön. Na szóval, kaptam a mancsomba ezt az iszikét és mivel a cüveget is színi kell, hát úgyanúgy tettem. És már jött is a fincsi nedű, igaz jóval nagyobb mennyiségben, amin először kicsit meglepődtem, de aztán nem csináltam belőle problémát. Anycim ennek is nagyon örült, gondolom, mert egyfolytában dícsért, hogy milyen ügyes és okos kisbabó vagyok, és ráadásul agyon puszilgatott. Valamiért ezt biztos nagyon fontos dolog! :-)
(Majd ide jön egy kép)

További nagy eseménye volt a napnak, hogy meglátogatott az anyus nagypapim, Zoli papa. Nagyon megörültem neki, és állandóan azt akartam, hogy cipeljen, de szegénynek nagyon fáj a keze, mert még Karácsony után nagyon elesett a csúszós úton és ráesett a bal kezére, ami ennek következtében - ahogy ő mondja - ripityára törött. Azóta is fáj még szegénykének. Igazán sajnálom (na nem csak a nemcipelés miatt). :-(

Ó, és majdnem elfelejtettem, hogy tegnap azt is bebizonyítottam, hogy tudom a tesóm nevét! :-) Dani felment a lépcsőn, én pedig az etetőszékből néztem utána, mutattam az ujjacskámmal, hogy arra ment, és azt mondogattam, hogy dadada. Ugye ez teljesen egyértelmű?

Nos, azt hiszem, a tegnapi nap "termése igazán kielégítő volt. MIndenki nagyon meg volt velem elégedve.:-D
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Megint egy esős nap...

2006.04.12. 09:45módosítva: 2006.04.12. 11:59
Először is szeretnénk megköszönni nektek a kedves hozzászólásokat, nagy örömet okoztatok velük! Köszike! :-)
Másodszor, szeretnénk megkérdezni, hogy veletek is előfordult-e már, hogy megírtátok az éppen aktuális bejegyzést, és a mentés gombra rákattintva nemhogy elmentené, de eltűnteti az egészet a gép. Nekünk ez tegnap éjjel kétszer így ment, úgyhogy Anyci bedühödött, és harmadszorra már nem állt neki megírni. Remélhetőleg most talán sikerül megörökíteni a tegnapi napomat.:s

Nem tudom nálatok így volt-e, de nálunk esőkopogással az ablakon indult a nap. A rossz idő azonban az én kedvemet nemigen befolyásolta, vidáman indítottam.Igaz, mivel majdnem a rigókkal ébredtem, így nagyon korán - 9-kor - már megint az álmok mezején jártam. Ezalatt Anyci hódolhatott egyik legnagyobb szenvedélyének, a vasalásnak! Na jó, ez nem jó vicc, hiszen valójában ki nem állhatja ezt a tevékenységet, de mindig azzal mentegetőzik, hogy más anyukák sem szeretik ezt csinálni. Én ehhez nem tudok hozzászólni.
Miután felébredtem, és Anyci belémdiktálta a napi gyümiadagom felét, jót játszottunk, a lakásban - mivel lemenni megint nem lehetett az ebadta pocsék időjárás miatt. De idebent is volt olyan jó, mert Anyci cipelt ide-oda, aztán amikor elfáradt letett, és nekem kellett a saját lábamon jönnöm-mennem. Jól megy, megmondom őszintén, nagyon élvezem.Már úgy is elég stabilnak mondható a mozgásom, ha csak az egyik mancsomat fogják. :-) Azt hiszem, már nem sok kell ahhoz, hogy önállósodjak, és egyedül alkalmazzam mindkét lábamat.

Dani tegnap hamar hazajött, ami várható volt, mivel már reggel sem érezte jól magát, így Apának írnia kellett egy üzit a tesitanárnénijének, hogy ugyanmár ne tornáztassa szegény gyereket, sőt engedje haza, mivel az utsó óra a tesi. Na de az én bátyóm nagyobb husi annál, hogy enyivel megelégedjen, még az énekóráról is elkéredzkedett, torokfájás címén.
Ennek következtében az ebédemet Dani segítségével fogyasztottam el, ami különösen jó móka volt, mivel spenótot ettem, és mivel neki nincs rutinja az etetésemben, el lehet képzelni milyen volt a képem! :-D

A délutáni szunya kerek 1 órára sikeredett, de nagyon nyüginyüszi lettem utána, olyan szinten, hogy Anyci fél óra leforgása alatt teljesen kivolt tőlem. Ilyen képeket vágok, amikor mérges vagyok!
Szóval a fentiek okán,miután Apci hazaért, egyből lecsaltuk egy levegőzésre, mert Anya szerint ez volt az egyetlen módja, hogy lehiggadjak. Igaz, hogy a szél fújta a magáét, de rendesen, és annyira brrrr! volt, hogy a téli overálomat Anya előkotorta a szekrényből, és abba pakolt bele, amit télen is útáltam, nemhogy most, amikoris elvileg tavasz van, vagy mi. A séta záróakkordjaként még felugrottunk az Ibike mamimhoz és Imre papimhoz, akik mint rendesen, nagyon örültek megjelenésemnek. :-)

Mindent összevéve egész rendes kis nap volt a tegnapi, hamar bevertem az esti szundit, az éjszakám azonban annál pocsékabb volt, de ez már a mai nap része.
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Hétfő

2006.04.10. 22:06
Anyci aggódva várta a ma reggelt is, nehogy beteg legyek a szombati nedves kalandomtól, de hál' Istennek minden oké, úgyhogy valószínűleg én is megkapom a stramm kiscsávó címet, ahogy Herk barim modaná. :-)

Mivel ma még koradélutánig melegen sütött a Napocska, a séta sem maradhatott el. A korai délelőtti szundim után (már 9-kor durmoltam, és fél11-ig nyugtot hagytam Anycinak) elfogyasztottam gyümiadagomat, és Anycival, Ildivel (ő Anyci bartánője) és Ákossal (Ildi babója), a haverommal - aki egyébiránt vasárnap lesz 7 hónapos, de szerintem van akkora csákó már most, mint én - elmentünk csavizni, és útba ejtettük az egyik közkedvelt babaáruházat. Egy csomó játékot megnéztem, Anyci odaadta őket, hogy lássa, melyik tetszik. Legjobban egy zenélő kormánykerékszerű izére indultam be, és mivel Anyu látta mennyire elragadott a muzsika heve, meg is vette nekem. Itthon aztán teljesen birtokba vettem, és szokásomhoz híven, mint minden új dologgal, ezzel is sikerült úgy kb. 10 percet foglalatoskodnom. Aztán úgy érzem elég is volt. Gondolhatjátok Anya milyen boldog volt!:s
Ja, és kipróbálhattam egy igazi hintalovat, ami tényleg nagy élmény volt, és nagyon tetszett, aminek hangot is adtam. Meg csúszdáztam is! Nagyon szupi csúszda volt, mindenkinek merem ajánlani, aki saját kerttel rendelkezik! :-D

Délután Anya fodrászkodni ment, úgyhogy megint Ibike mamát kérte meg, hogy őrizze az álmomat.Én megint jó gyerek voltam, mert több, mint egy órát alukáltam, úgyhogy a nagymami nem fáradt le annyira, mintha mondjuk nem alszom semmit se. :-)

Délután már nem mehettem le, mert igen nagyon megerősödött a szél, és Anya nem akarta, hogy telefújja a szememet porral. Azt mondjuk én sem szerettem volna. Úgyhogy idebenn játszottunk, és többek között ismét felfedeztem az új zenebonás kacatomat. Aztán Anyával tornyot építettünk kockákból, és azon képességem fejlesztésével töltöttem drága időmet, hogy a középső kockát úgy kivegyem, hogy a torony ne dőljön össze. Nos, azt hiszem ezt még gyakorolnom kell.:-(
A nap fénypontja az esti fürdőzés volt, mely most méltán kiérdemelte ebbéli megnevezését, ugyanis ma a Danival fürödtem! Miközben a ruháimtól szabadultam meg, még nem sejtettem semmit, aztán amikor bementünk a fürdőbe, megláttam bátyót a nagykádban, és sok-sok víz volt és hab a kádban. Először nem akartam hinni a szememnek, de amint Anyu beletett a vízbe, egyből feleszméltem, és onnantól szuperül éreztem, éreztük magunkat! :-D Remélem nemsokára megint pancsizhatunk együtt!
tovább(10 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Ebéd Ági mamánál

2006.04.09. 22:02módosítva: 2006.04.09. 22:32
Miután hazaért a család "nagyja", ismét útra kelt, de most már engem is vittek magukkal, ugyanis Ági mamimnál ebédeltünk.Nagyon fincsi volt az ebéd, már én is a "nagyok" ebédjét ehettem, igazi húslevest, természetesen husikával, és daragombóccal. Nyam-nyam, de jóllaktam! Mondhatni degeszre ettem magam!:-)

Nagyon szeretek Ági maminál (ő az Anycim anyukája), mert ő is mindig sokat játszik velem, és ő is megengedi, hogy rámoljak! Most mi is nézegettünk az ablakból, ami azért is volt érdekes, mert pont egy játszótérre néz az ablak, és néztem, ahogy a gyerkőcök játszanak.
Ági maminál is van egy különbejáratú járókám, abban is szeretek lenni, már csak azért is, mert abban valahogy még magasabb vagyok. Olyannyira, hogy abból a kilincset is elérem, ami otthon amúgy olyan távolinak és elérhetetlennek tűnik számomra.:s

Úgy fél 3 körül indultunk haza, mert Ági mami és Anyci ki akartak menni a temetőbe az én dédimamám sírjához, és Anyci szeretette volna, ha én ezalatt otthon az ágyikómban édesdeden aluszkálok. Így is lett, de mire Anyu hazaért, hát persze hogy viribültem és Apcit boldogítottam.
A délutáni gyümievészet után ismét felkerekedtünk, és - most már Danival - jártunk egy nagyot. A legújabb szokásomat leküzdendő Anyci kötős sapit húzott a fejembe, mivel két napja azzal szórakozok, hogy a másik sapómtól, amin nincs kötő, mindig igyekszem megszabadulni.Megjegyzem sikerrel, amit azonban Anyci nem értékel kellőképpen. :-(
Végül szeretném feljegyezni azt is, hogy VÉGRE! én is kaptam a fagyitartóból, vagy másnéven tölcsérből! Egész jó volt, bár ettem már jobbat is. Fagyival együtt biztos jobb lesz!
Nagyon várom a jövő hetet, mivel szerdától Daninak szünet lesz a suliban, és többet játszik majd velem! :-) És persze jövő hét végén jön a Nyúl!!! :-D
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Vasárnap

2006.04.09. 21:50
Ma különösen jó napom volt, mivel mindkét nagymamimmal taliztam!:-)
Az úgy volt, hogy reggel már 6-kor kuvikkoltam, aminek végülis örült Anyci, mert így biztosítottnak érezte a délelőtti alvásomat.
Ma az egész család nagyon izgatott volt, számomra szokatlanul, mert valami választások vannak, és egész nap csak erről beszéltek, még a nagymamikkal is. Én nem tudom mi közül kell választani, és nem értem, miért nem engem kérdeznek, én nagyon hamar tudok bármi közül bármit választani.:-)
Szóval, 9 körül beteljesült Anyci jóslata, már húztam is a pacibőrt, amikor Ibike mami átjött, hogy vigyázzon rám, amíg Anyciék elmentek a virágvasárnapi istentiszteletre. Mire hazaértek én persze már ébren voltam, és már túl voltunk egy jó adag játékon is a mamikámmal. Kukucskáltunk az ablakon, énekeltünk, tánciztunk, és a mami mondott nekem verseket. Nagyon jól éreztük magunkat!:-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A "tea-sztori"

2006.04.09. 21:31
Szóval, a vizek nagyon rendesek, már mennek vissza a helyükre, aminek mindenki nagyon örül. Én külön örülök, mivel ennek köszönhető, hogy a szokásos "nagy körünket" tudtuk kivitelezni tegnap, ami egy jó 3/4 órás sétát jelent. Nos, ennyi időt én folyadék nélkül ki nem bírok, így az út felénél most is elkezdtem elfogyasztani a megszokott teamennyiségemet. Anyci meg is lepődött, amikor nem sokkal később már üres volt az üvegem. Tulképpen ezen én is meglepődtem, egyszerűen nem értettem, ez hogy lehet. Hiába néztem a cüveget, már nem volt benne semmi. :-(

Ennek a titkára azonban csak otthon jöttünk rá, amikoris Anyci levetkőztetett, és rémülten tapasztalta, hogy csupa víz a trikóm. Valahogy eresztett az a fránya cüveg és a fele legalább kifolyt. Anyci azt mondta, ha most nem fáztam meg, akkor már sose fogok.
Jelentem, még jól vagyok, hapcinak se híre, se hamva, pedig már eltelt több, mint egy egész nap! :-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Séta közben

2006.04.09. 21:20
Csodás idő volt, ragyogott a Napocska és a kedvemet csak fokozta, hogy Apa kivett a járgányból és felülhettem a nyakába! Ez volt az első eset, hogy lakáson kívül ilyen magasra kerültem, és mit ne mondjak, csudijó volt!:-D Onnan egészen más ám a világ!
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Szombat

2006.04.09. 21:15
A tegnapi napom nagyon klasszra sikeredett, mivel megint sokat csavarogtunk, amit én nagyon szeretek.:-D
Még délelőtt durmoltam egy másfelest, aztán ebéd után tettünk egy röpke városnéző sétát Anycival és Apcival, azzal a jelszóval, hogy így biztos jobban el tudok majd aludni délután. Így is lett, a szokásos 3 órai szunya megesett. Ébredés után egy kis gyümievészet következett, majd felkerekedtünk ismét, azzal a célzattal, hogy felmérjük az aktuális vízügyi helyzetet, némi kácsaetetéssel fűszerezve! :-)

Dani sajnos nem jött velünk, mert az egyik osztálytársánál töltötte a délutánt.
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

:-)

2006.04.07. 22:48
Azt hiszem, az arckifejezésem mindent elárul a tegnap este hangulatáról, és nagyjából sejthető, miként viseltem magam. Hancúúúúúúr!!!!
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Birkó!

2006.04.07. 22:45
Aztánmeg jól lebírkóztam az öreget! :-D
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Csütörtök

2006.04.07. 22:34módosítva: 2006.04.07. 22:43
Tegnap már tűrhető időjárási viszonyok voltak itt nálunk, frontmentes napom volt, melynek eredményeképpen ismételten nagyokat durmoltam. Ennek Anyci nagyon örült, mert így egy csomó dolgot tudott csinálni, amit mondjuk akkor nem tud, amikor éppen ébren vagyok. Mindezek ellenére még mindig sopánkodik, hogy annyi de annyi dolga van, hogy nem is tudja mihez fogjon nagyhirtelen. Én ezt nem értem, miért kell annyi fölösleges dologgal foglalkozni! Miért nem csak velem van elfoglalva?
:-) Na mindegy, a lényeg az, hogy jól kipihiztem magam, úgyhogy nagyon vidám voltam, és jókedvű.Erre a kiváló hangulatra még rátett egy-két lapáttal, hogy délután Apával is játszottunk egy nagyot.:-D
Itt éppen elbarikádozott a kanapén, én meg teljesen kitekertem magam, mire nagy nehezen kiszabadultam onnan! De sikerült!
:-)
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Vasárnapi árvíznéző

2006.04.06. 10:06módosítva: 2006.04.06. 10:15
Úgy fél 6 körül értünk haza, mindent felcuccoltunk a lakásba, én ettem némi csekélységet szervezetem életbentartására, majd ismét felkerekedtünk - Apa, Anya és én - és elsétáltunk nagyvizet nézni. Én igazából még nem tudtam, mit kell néznem, de gondoltam valami nagyon érdekes dolog lehet, mert szokatlanul nagy tömeg volt mindenhol.
És valóban, a víz nagyon nagy volt, még a partra sem kellett lemennünk kacsaetetni, mert a víz odajött hozzánk a kacsákkal meg a hattyúkal együtt.

Anyci összeállított egy albumot is "Máté babó V. - Az árvíz " címmel, ha érdekel benneteket, ott megnézhetitek milyen volt Győrben a vízhelyzet.
tovább(9 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Vasárnapi kirándulás

2006.04.06. 09:48módosítva: 2006.04.06. 09:54
Kicsit lemaradtunk a naplónk írásával, úgyhogy külön szerencse a szerencsétlenségben, hogy az elmúlt két napban nem sok említésre méltó dolog történt velünk. Anycinak rengeteg dolga akadt, úgyhogy csak arra futotta, hogy a pajtik naplóit megnézze, és elmesélje, kivel mi történt.
:-)
Nekünk a legizgalmasabb napunk a vasárnap volt, amikoris leruccantunk Balcsira. Gondoltuk itt van végre a TAVASZ, úgyhogy itt az ideje megnézi mi a helyzet odalenn. Tavaly már voltam ott egyszer, pont amikor 6 hetes voltam. Akkor nagyon-nagyon meleg volt! Másra nemigen emlékszem, mert még nagyon apró voltam.
Szerencsére szép időnk volt most is, igaz nem olyan meleg, de nem esett az eső, így tudtunk egy jó nagyot sétálni. Én rendkívül jól éreztem magam, ez a képen is jól látszik! :-D
:-)
Még nagyon kihalt a terep, de Anyci azt mondta, hogy amint melegebb lesz, sokszor lejövünk majd, és lemegyünk a partra is, és pancsizhatok a nagy vízben is. Persze, csak ha már az is jó meleg lesz! Júúj, már nagyon várom! :-)
Láttam örvös galambokat, amik sokkal nagyobbak, mint a mi tubijaink itt Győrben, és szebbek is, sokkal!
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Ibolya

2006.04.03. 22:44módosítva: 2006.04.03. 22:47
Bözsike egy újabb, csodaszép hapcivirággal ismertetett meg, amit úgy hívunk, ibolya. Nem csak a virág szépséges, hanem a neve is, már csak azért is, mivel az én drága Kerimamimat és a drága apus nagymamimat is így hívják.
Bözsikéék kertjében sok ilyen hapcivirág nődögél. Én nagyon szépnek találtam ezt a virágot, hosszan bíbelődtem vele, nézegettem, és a végén még meg is akartam kóstolni, hogy az érzékelés teljes skáláját kipróbáljam rajta. De ez utóbbit a "nagyok" nem engedték meg! :-(

Rengeteg szép élménnyel gazdagodtunk szombaton, a jó falusi levegő megtette hatását mindnyájunknál, senkinek sem volt gondja az elalvással! :-)
Bözsikééket nagyon szeretjük, (én meg főleg őt, magát)! :-D
tovább(12 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Hajrá, foci!

2006.04.03. 22:32
Azt még nem is említettem, hogy nagyon szeretek focizni! Bár még csak úgy sikerül, ha mind a bal-, mind a jobboldal támogat, felülről persze, de én már érzem, hogy amint megállok végre a saját lábamon, sokat fogom a lasztit ide-oda űzni, hajszolni, gurítani, rugni, meng minden. :-)
Dani nagyon biztosan fogta kezem, úgyhogy nem kellett aggódnom, hogy pofira esek, csakis a lasztira koncentráltam! :-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Megint hinta!

2006.04.03. 22:24
Dodinak - ő is látszik a képen - igen klassz hintája van! Ez sokkal jobban tetszett, mint a játszótéri hinta. Jó, hozzáteszem, hogy ebben ketten ülhetünk, és akkor Dani ült velem szemben, és ő biztosította az egyensúlyi helyzetemet, ami számomra rendkívül megnyugtató volt. Nagyon-nagyon tetszett!:-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Lizi

2006.04.03. 22:17
Végre személyesen is megismerkedhettem egy igazi kutyussal! :-)
Ő itt Lizi, Bözsikéék kutyusa, és ha jól tudom, a 3 évét tapossa. Nagyon aranyos, kedves kutyus! MEG IS SIMIZTEM! Ugye, milyen bátor vagyok? :-) Ja, és mellesleg itt az Anycim vigyáz Lizire, nehogy szegény kutyinak meghúzzam a fülét, vagy kikapjam a szemét a helyéből, ahogy azt néha az én drága bátyómmal szemben szoktam elkövetni.
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Április 1. - Látogatás Bözsikééknél

2006.04.03. 22:01
Rendkívül izgalmas és mozgalma, kalandos hétvége áll mögöttem. Én - illetve mi, azaz a família - annyit jöttünk mentünk, mint a bolygó hollandi.
Szombat délelőtt: jövés-menés, Anyáék mindenféle dolog beszerzésével foglalatoskodtak, engem meg húztak-nyűttek magukkal mindenhova. Még szerencse, hogy a délelőtti alvásom némileg teljesült. Azért némileg, mert ahogy csütörtökön pozitív rekordot döntöttem a 2,5 órás szunyámmal, most negatívat a félórással. Ez persze csak a délelőtti durmolásra vonatkozik.
:-)
Délután babalátogatni voltunk mosonszentmiklósi barátainknál, a kis Benedeket néztük meg,immár otthoni körülményei között. Én a délelőtti álomhiányt bepótolandó, úgy gondoltam sunyok eggyet a kocsiban odafelé, mégiscsak fittebb leszek így, ha csak egy fél órácskát is szundizok (mivel ennyi idő alatt érünk oda). Valóban így is lett, mivel a fél órából 1,5 óra lett, és végül Anyu ébresztett már fel a kocsiülésben szendergő létemből, hogy ugyanmár vegyek én is részt a családi programban. Nos, onnan kezdve teljes lényemmel részt vettem! :-)
:-)
Először is, íme egy kép a csodálatos, édes, nagyon jó, "csakeszikésalszik" Beni-babóról.
:-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Anna!

2006.04.02. 21:47módosítva: 2006.04.02. 21:48
:-) :-) :-) Anna kedves, kérlek írd meg, hol keresselek, mert az Annácskák közül nem tudom melyik vagy TE!
Köszi! Máté
Pusz! :-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Péntekem

2006.03.31. 21:16
Ma megint esőre ébredtünk.Én nem tudom, meddig megy ez még, de én már nagyon szeretném, ha végre tényleg kitavaszodnánk. Úgy unom már ezt a szürkeséget, meg szeles-esős napokat. Nehezebben is alszom el, nyűgösebb is vagyok.:-(
(Bezzeg tegnap, frontmentes napunk volt, és Máté megdöntötte 9 és fél hónapos délelőtti alvásrekordját, ugyanis fél 10-től délig húzta a lóbőrt. Anya)
Ma nagyon sokat nyafogtam, mindig ölbe kéretőztem, és semmi, de semmi nem volt jó. Állítólag éjjel is sokat nyüsszögtem álmomban, és persze sokszor fenn is voltam.
Némileg javított a kedvemen a délutáni közös séta Anyával, Apával és Danival.Rengeteg ember volt a városban! Találkoztunk is több ismerőssel, így például a Botondékkal is.Botond a szobatársam volt születésem után. Ugyanazon a napon születtünk, csak ő délelőtt, én meg délután. Azóta nem is láttam. Jól megnőtt, csakúgy, mint én. Termetre is teljesen egyformák vagyunk, azaz 75 cm a magasságunk. Anyukája mondta, hogy Botond "vámpír" lesz, mert felül nem a két középső foga jön először, hanem a mellette lévők. Hűű, az tök furi, nem?Meg mi az a vámpír?
Szóval irtó jó volt újra talizni, meg dumcsizni is.:-)
Este, mikor hazaértünk, már csak a járókámban randalíroztam (így), meg nagyon hangoskodtam és kiabáltam, meg morogtam is. Ez utóbbit Apa nem szereti, de ezt már leírtam, asszem.
Már nem lehetett elviselni, így a család úgy döntött, hogy idejekorán, azaz 7-kor lecsutakolnak, jól megtömik a pocakom, aztán ugyanmá tegyem el magam holnapra, mert mindenki kilesz, ugyancsak idejekorán.
Így hát megint horpasztós vagyok.
Szép álmokat kis barátaim, és csodás, kalandos hétvégét!:-) :-) :-)
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Ágimaminál

2006.03.31. 20:54
Na, igazán nem akartam ám nagyképűnek tűnni, mert nem vagyok az, csak poénból írtam amit írtam. (Ja, és ANNÁNAK üzenem, hogy kedves Annácska, kérlek írd meg, melyik Annácska vagy, mert nem tudom, kit látogassak meg!:-))
Naszóval, iggen-igggen kimerültem a tegnapi napon, mivel ugye alvás megint "ohne" a délutáni séta miatt, + végre elmentünk drága Ágimamimhoz, azokért a muskátlikért, vagy mikért. Anyu van annyira oda azokért a zöld, növénynek nem éppen nevezhető kis izékért, de én semmi szépet nem látok rajtuk.De ő váltig állítja, hogy milyen szépek lesznek majd ezek egy pár hét múlva. Na arra én befizetek!
Igazából ez engem nem is érdekelt ám, annál inkább a nagyim! :-) (Mindkét nagyim elkényeztet engem, úgyhogy érthető, ha nagyon szeretek velük lenni.) Képzeljétek, lepakolhattam a szekrényről!:-) Anya soha nem enged meg nekem ilyesmit. :-( De a mami igen, sőt kihúzgáltam majdnem minden könyvet, találtam is egy izgalmasat, amin dínók, vagy mik voltak. Dani mondta, hogy azok, ugyanis az az ő könyve volt, mivel ő nagyon szerette a dínókat, 4 éves kora óta, amikoris kivették az orrmanduláját, és először kapott egy dínót. Na, ez egy jó hosszú mondat lett! :-)
Itt pont ezt a könyvet nézegetjük. :-)
De sok minden mást is csináltunk, sétáltunk a lakásban, mami mindent megmutatott, elővette nekem a Dominik játékait is.Ő 6 éves lesz szeptemberben és mellesleg uncsitesóm.:-)
Fél 7 előtt indultunk haza, és amint mozgásba lendült alattam a járgány, mint mágnesek, csukódtak le szemeim, Anycim ismételt nagy örömére. Azért nem irigylem az anyukákat, hogy mennyit aggódnak, meg idegeskednek!
Ez a 10 perces szunya elég volt ahhoz, hogy megint felboruljon a "tér-idő kontinum", és csak nagy nehezen, rengeteg nyüginyüszi után tudjak elaludni.:-(
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

"A napszemügös kép!"

2006.03.31. 20:33
És íme, a mindenki által hőn áhított napszemügös fotó! :-)
Na, milyen vagyok?Csajok?Vélemény?
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

"Gyí-gyí-gyí!"

2006.03.31. 20:21
Lovacskáztam is a játszin! Na az már sokkal jobban tetszett.:-) Azt hiszem valamicskét örököltem Anycim lóimádatából!
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

"Hinta-palinta"

2006.03.31. 20:14
Megint eltelt két nap, és itt a hétvége! Elég zűrös volt ez a hét időjárásilag, nem?
Még szerencse, hogy amint azt reméltük, tegnap már viszonylag jó idő volt, legalábbis a tegnapelőttihez képest. Be is pótoltuk Anycival az elmaradt sétát, úgyhogy tegnap 2x voltam csavarogni. A második sétára megint eljött velünk a bátyóm, Dani.:-) Elmentünk a házunkhoz közeli ligetben lévő játszira, ahol még szintén nem tartózkodtam soha. ÉS! Hintáztam, életemben először! Mellesleg megjegyzem, hogy Anycinak kis csalódást okoztam, mivel azt hitte, hogy jobban fog tetszeni ez a dolog nekem. Ehhez képest még csak egy mosolyt sem varázsoltam az ábrázatomra. Pedig nem volt olyan rossz, annyira. Én is azt hittem, nagyobb durranás lesz, úgyhogy a szobahintám megrendelését szerintem lemondhatjuk a Nyúlnál. :-(
Azért volt egy valaki, aki örült, mégpedig a tesóm, mert ő már nagyon szeretett volna meghintáztatni.
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az elmúlt két napom

2006.03.29. 21:01
Nos, amilyen szupi volt a hétfőm, annyira uncsi volt a mai és a tegnapi napom. Na jó, annyira mégsem volt az, de ma ki se mentünk - megint - a lakásból, mert széllel bélelt széltoló nap, azaz viharnap volt.+vagdalta az esőt is. Így senkinek sem tudtam boldog viharnapot kívánni, mert nem is taliztam senkivel. Még az Ági mamihoz sem mentünk el délután, pedig tervbe volt véve és nagyon vártam! Jaj de kár! :-(
Egész nap idebenn randalíroztam, szegény Anyci már kivolt teljesen. Azt mondta, hogy már beszakad a háta, annyit kell a nehéz popómat cipelnie ide-oda. Hát ez van - gondoltam magamban, - az anyasors már csak ilyen! :-P
Egyébiránt annyira nem kellene panaszkodóra vennie a figurát, mert rendes gyerek is voltam, egész jól elvoltam a járókámban, minden ott található dolgot szépen sorjában benyálaztam, megrágcsáltam. Még kommentárt is fűztem hozzá, hogy Anyci lássa mennyire jól érzem magam. :-)
Itt pont a konyhában gengszterkedek. Nem bírtam elnézni, hogy állnak azok az üvegek. Még jó, hogy felborítottam - no és persze meg is rágtam - őket.
Apropó rágcsa! KIBÚJT A 6. FOGIM, BIBÍ ! Most egy darabig nyugtom lesz, meg Anycinak is, talán.
Remélhetőleg holnap már kisüt a napocska és megint mehetek világot látni! :-)
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Végre tavasz van!

2006.03.27. 21:28módosítva: 2006.03.27. 21:33
Tegnap, azaz vasárnap, még ki se tudtunk mozdulni a lakásból annyira csúfondáros idő volt nálunk, ma meg berobbant a nyár! Nos, a tegnapi össztevékenységemhez képest - ami ugyancsak egysíkúra sikeredett - a mai nap sokkal érdekesebb volt. Ma sikerült Anyát megörvendeztetnem! Kérte tőlem szépen a Tigrist, és én kiválasztottam a játékaim közül, és odaadtam neki. Na jó, igaz, hogy csak harmadjára sikeredett, de sikerült! Ennek mindketten nagyon örültünk! :-)
Nagyon fincsi-mincsi hamamát kaptam ebédre! Anyum talált itt a "babaszobán" egy jó receptet, "tavaszi főzelék" címszó alatt, és azt megfőzte nekem. Hmmm, de fini volt, merem ajánlani mindenkinek! :-)
Ebéd után nem sokkal elmentünk csavarogni Anyával és Danival. (Megint csak ők ettek fagyit!Ez már tényleg nem ér! Én mikor kóstolhatom meg?) Találtunk egy klassz játszit, ahol életemben először mérleghintáztam és lovacskáztam. Nagyon tetszett a dolog, azt hiszem ezt még sokszor szeretném csinálni. Persze Anya ügyesen otthonfelejtette a fotógépet, úgyhogy ezeket a felejthetetlen első pillanatokat nem sikerült megörökítenünk.:-(
És képzeljétek, kaptam igazi, direkte babóknak készült napszemügöt, mert Anya szerint az én szemeimet is védeni kell a káros napsugaraktól. Az első 5 percben persze állandóan le akartam nyűni magamról, de aztán rájöttem a nagyszerűségére, és nem piszkáltam többet. Végig rajtam volt, és mindenki csak nézett és mosolygott rám az utcán, meg mondták, hogy "hűha", meg "de ari kisbaba" meg "nézd, de helyes", stb. Asszem sztáralkat vagyok! :-)
A nagy sétafikálás közben persze semennyire sem akaródzott szunnyadoznom, melynek következtében a délutánra tervezett alvás kimaradt. Így anyáénak este 8-tól teljes a nyugalom, mert úgymond beájultam és horpasztok. Mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát!
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Még mindig az ikrek ...

2006.03.26. 11:33módosítva: 2006.03.26. 11:43
A csajok - Barbi és Alexa - nagyon stünci babók! Két teljesen különböző egyéniség és alkat. Barbi virgonc, izgi-mozgi, "sportos" testalkatú (mondta is Anya, hogy mivel ő hasonlít természetében leginkább hozzám, biztos vele jövök majd ki a legjobban. (Hát én nem tudom, két dudás egy csárdában, vagy mi ... Majd meglátjuk.) Alexa nyugisabb, és kicsit pufibb. De mindkettőjüket nagyon szeretem! :-)
Íme ők! Bal oldalon Alexa (egyébként az én Anyukám meg Apukám lesznek az ő kerimamija+keripapija, az ő Anyuja+Apuja pedig az én Bátyóm keriszülei.), jobboldalt meg az Alexa.
Ugye milyen szépek!
Nagyon jól éreztem magam náluk, sokat játszottunk, megcsodáltuk Szabit, amint éppen "repülőzik", tanúi lehettünk egy olyan evészetnek, amilyet nem sokan látnak! 3 gyereket egyszerre táplálékhoz juttani, ez ám az az ám! Apu, Anyu meg a Nagyi is be van fogva, rendesen! De milyen csönd volt, nem hiszitek el!
A nagy falatozás láttán én is megéheztem, megettem az uzsimat, erre még álmosabb lettem, úgyhogy hazafelé mély álomba szenderültem, Anya ismételt aggodalmára, hogy most meg mi lesz az esti alvással. Na azértkülönösebb nem volt ám, fél órát csúsztam a megszokotthoz képest, ennyi!
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az unokatesóméknál

2006.03.26. 11:25
A délután is nagyon jó dolgokkal telt.Ebéd után lementünk sétizni, de Anya nagy bánatára nem hagytam, hogy elnyomjon az álom. Aggódott, hogy miként fogom én este 7-ig kihúzni. A félelmei bejöttek, de erről majd később.
Nos hát, fél4 körül értünk oda az uncsitesókhoz, ők a 3asikrek. Már nagyban folyt a játék, amikor odaértünk. Olyan jó nekik, hiszen mindig lesz kivel játszaniuk! Azt hiszem ha teljesen kitavaszodunk, na és persze majd nyáron is sokszor meglátogatom őket! Olyan aranyosak ám! :-)
Szegény Szabinak megláttam a szájában a cumimat. Igazából az nem az én cumim volt ám, csak ugyanolyan volt, mint az én régi cumim. Jól megmarkoltam, és már ki is vettem a szájából, és majdnem hammbekaptam. Ő meg szó nélkül tűrte. Ugye milyen rendi? Szóval csak azért majdnem, mert Apa nem hagyta! Picit nehezteltem is rá emiatt de nem sokáig, mert egyből találtam valami más felkutatni, megtalálni, megkuksolni, megtapizni, benyálazni valót.
A cumis esetet sikerült Anyának megörökíteni, így le sem tudom tagadni! :-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Meglátogattam a Bátyóm

2006.03.26. 11:11módosítva: 2006.03.26. 11:14
Tegnap reggel már 6-kor boldogítottam jóanyámat. Ennek a későbbi következménye persze az lett, hogy 9-kor már megint aludtam.Na de a lényeg tulképpen nem ez, hanem hogy miután ismét az ébrenlét lett úrrá rajtam, Anya fölvitt az emeletre, és lerakott a bébiszitteremnél, Daninál.Húúú, ez ám szupi! Úgyis olyan ritkán mehetek be a bátyus szobájába, pedig annyi érdekes dolog van ott! :-)
Szóval Anya lerakott a földre, és én azon nyomban megrohamoztam azt a dobozt, amiben a régi mecsik, autók, meg mindenféle állat és izé van.Szét is rámoltam uccudeizibe! Dani nem haragudott érte, hiszen ő már úgysem játszik velük, csak éppen nem tudjuk máshová tenni azt a sok kütyüt.(Úgyis az enyém lesz mind!!! :-) )
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Rámolós

2006.03.24. 21:29
Nagyon jól éreztük magunkat ma este! Nagymamival sokat játszottunk, mindent megmutogatott a falon, meg a szekrényeken, meg kikukucskáltunk az ablakokon, és végig csak cipelt és cipelt. Nem mondom, hazudnék, ha azt modanám, nem szeretem, ha hordozzák a fenekemet, de a végefelé már lelkiismeretfurdalásom volt. Így hát lekéretőztem végre a földre, és akkor nem volt kegyelem semminek, ami az utamba került. A legizgalmasabb az volt, hogy a mamiéknál elérhető magasságban helyezkednek el a könyvek, így könnyedén hozzáfértem mindennemű irodalomhoz. Örömöm határtalan volt, és gyorsan nekiálltam katalogizálni a könyveket. :-)

Köszönöm a mamiéknak, hogy ilyen türelmesek velem, és hogy ennyire szeretnek!
Isten éltesse a nagymamimat! :-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Ibike mami szülinapos!

2006.03.24. 21:19
Drága nagyim ma töltötte 65. szülinapját. Na gyerekek, sok víz lefolyik még a Dunán, mire mi odajutunk, igaz?
Szóval, este átmentünk mamiékhoz, és vittünk a maminak szép virágot, meg olyan könyveket, amiket szeret. Tortát nem vittünk, mert a mami nem szereti az édességet. Bennünket annál inkább! Különösen engem, ami érthető! :-)
De én is nagyon-nagyon szeretem őt!!! Így!
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

"Az ötödik elem"

2006.03.24. 21:11módosítva: 2006.03.24. 21:12
Tegnap este már nem jutottunk gépközelbe így nem tudtuk megörökíteni az akkor éppen aktuális világrengető nagy hírt, miszerint kibújt az 5. fogim!!! :-)
Anyum már minden nap figyelte, leste, mikor jön a kis hamis, de nem jött. Most meg este éppen pelenkázott, és gondolta, leellenőrzi a fogim állapotát. Annyira megörült neki, hogy megérezte az ujjával, hogy szinte otthagyott, és már újságolta is az Ági maminak. Duplán örültünk, hiszen semmi jelét nem mutattam annak, hogy gyötör az a fránya fogmanó, tehát úgymond simán megúsztuk "az ötödik elem" megjelenését.
Gondolhatjátok, mennyire megnyugodtam én is! :-)

Ma már mindenen kipróbáltam az új fogacskámat, este még az ajándékozós szütyőn is, amibe az Ibike mami szülinapi ajcsiját tettük. De erről a következőkben lesz szó.
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Március 23. - A Tanácsadás napja

2006.03.23. 16:28módosítva: 2006.03.23. 16:33
Mivel az elmúlt egy-két napban komolyabb említésre méltó dolog nem történt velem, a klassz délelőtti sétáktól eltekintve (láttam hápi kacsát és rigót is!), úgy döntöttem végre utolérem magam a naplóírásban, és VÉGRE! az aktuális dolgaimról írhatok.
Szóval, ma tanácsadásra volt időpontom, 11.10-re. Pár perces "csúszással" - mivel elszundiztam az időt - értünk oda, és a doktornénim már énrám várt! Nem tudom, most valahogy olyan sírós voltam. Szegényke nem is tudta mi a bajom, én meg csak bőgtem, és bőgtem, és csimpaszkodtam anyumra mint egy kis majom.
Minden ellenállásom ellenére sikerült lemázsálniuk, 9600 grammot nyomok jelenleg. És képzeljétek, már 75 cm magas vagyok!
Nekem nem mérték meg a fejkörméretemet és a mellkörméretemet, mint az egyik bababarátnőmnek. (Lehet azért, mert ez utóbbi csak a lányoknál fontos?)
Na mindegy, a lényeg az, hogy minden oké velem anyum nagy örömére.:-)
Legközelebb már csak 1 éves koromban kell raportra mennem! Hurrrá!

Majd este még folytatom az írást, de most mennem kell!
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Március 18. - Apa napja

2006.03.23. 16:03
Olyan boldog voltam, Apának nem kellett ezen a szombaton dolgozni mennie, így sok időt tölthettünk együtt.
Már korán reggel nagy kalandban volt részem, életemben először piacra mentem! Ott van ám nyüzsi! Ennyi embert és érdekes látnivalót még sehol nem láttam eddig, nagyon élveztem ezt a kis "túrát".
Délután sokat játszottunk, itt éppen Apával a kedvenc Micki Mackós könyvemet nézegetjük!
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Március 17. - A hóforduló napja

2006.03.23. 15:53
Ha hiszitek, ha nem, ezen a napon, azaz március 17-én betöltöttem e földi pályafutásom 9. hónapját. Nagyon jól érzem magam a bőrömben, imádom a családomat, vidám és kiegyensúlyozott babó vagyok.
Most megpróbálom összeszedni a gondolataimat, és összegezni eddigi szerzett ismereteimet és szokásaimat. Na lássuk csak:
:-) Tudok "pá-pá"t inteni, nyálas-nyalós puszikát adni, szeretetből bújósan ölelgetni (főleg a bátyómat tüntetem ki ezzel), ujjal mutogatni oda, ahová meni szeretnék, vagy arra amit szeretnék megkapni, előszeretettel dobálom a földre a játékaimat, akár az etetőszékben ülök, akár éppen a járókában vagyok; meg tudom mutatni a "kis okos fejemet", hihetetlen érzékkel találom meg az atomnyi "parányokat" a földön és tömködném a számba, ha anya nem lenne olyan szemfüles, amilyen; egyedül iszok a csőrös poharamból, kis anyai segítséggel rendes pohárból;
:-) jelenlegi szókincsem leginkább a "mamama", bababa", "gagaga" és az "ada, ada" hangkombinációkból tevődik össze, amúgy halandzsa nyelven minden elképzelhető variációt kipróbáltam már, azt hiszem;
:-) a könyveimből megismerem a "babát", a "mackót", a "hapcivirágot", a "sihahavonatot", a "labdát", és persze a Mici Mackót meg a Tigrist, meg a Kis Vakondot, és ujjal rájuk is mutatok;
:-) azt már nem is említem, hogy magabiztosan közlekedem mászva, az ágyamban és a járókámban pedig állva is, könnyedén megyek az egyik végéből a másikba. Ha a kezemet fogják, klasszul gyalogolok. Álló helyzetből szépen le tudok ülni, és ha nem akarok lecsücsülni, lehajolok a játékaimért.
:-) Nagyon szeretek "kukucskázóst" játszani, többnyire én bújok el a fürdőlepcsim mögé. Jókat nevetünk ezen a mókán.:-)
:-) Már tudom, hogy mit jelent a "nem szabad", a "kérem szépen" és az "engedd el".
Most hirtelen nem jut más eszembe. Ha később mégis beugrik valami, majd még beírom ide, hiszen milyen jó lesz majd visszaolvasgatni ha majd nagy leszek, hogy miket tudtam ennyi idősen csinálni.

Hát nem csoda, ha ilyen jó a kedvem, ugye?
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Benedek Mamival és Dodival

2006.03.22. 20:46módosítva: 2006.03.22. 20:48
:-) Még egy kép a Bendiről, amint a legjobb helyen, Anya ölében szuszog, és a legdrágább bátyói puszit kapja éppen a pofikájára! :-)
Engem is így szeret a bátyóm!!!

Ez a kép persze még a kórházban készült, de tegnap, azaz március 21-én hazavitték a kis újdonsült családtagot. Duplán nevezetes nap volt, hiszen Bendi névnapja is egyben 21-e. :-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Benedek

2006.03.22. 20:39
Nos, itt van kis barim, Benedek. Tündéri kis manócska, nagyon aranyos, eszik és alszik. Igaz, hogy másfél óránként szopizik, de Bözsike nem bánja, mert Dominik bátyója, alias Dodi is két óránként szopizott az elején, aztán 19 hónapos koráig húzta a cicizést.
Szóval Bendi manó itt látható, a jövő héten megyünk babalátogatni és viszünk neki, meg az anycijának, apcijának, no meg Dodinak ajcsit! :-)
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Március 16. - A zongora napja

2006.03.22. 16:15módosítva: 2006.03.22. 16:18
:-) Március 16-a csütörtökre esett és azon kívül, hogy Imre papával zongorázni tanultam, történt egy nagy-nagy esemény! Megszületett a legújabb jóbarátom, Benedek! Már nagyon izgultunk, és vártuk az érkezését, mert Anyuja, Bözsike - akit én nagyon szeretek - már 2 hete bent volt a kórházban. Csüti estére azonban kibújt a kis maszatka, 3 kg-mal és 50 cm-rel. Pont olyan hosszú, mint én voltam.
Szóval nagyon boldogok voltunk, vagyunk, Anyáék másnap meg is látogatták, majd mutatunk képet róla! Cuki pofi! :-)

A zongora iránti vonzódásom persze még nem jelent semmit a jövőmet illetően, de az én drága apai nagyapám, Imre papa, nagy reményeket táplál irányomban, és szerinte én biztos nagy zenész leszek. Nos eme feltételezését arra építi, hogy ő orgonált és zongorázott, a kerimamim, Ibike, Apum nővére operaénekesnő és a bátyóm is tanult zongorázni nagy érzékkel, csak lusti volt, és abbahagyta. Szóval a családban bent van a muzikalitás, de majd meglátjuk, "a vak is aszonta". :-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Március 15. - A hajvágás napja

2006.03.22. 15:52
Sajnos nagyon lemaradtunk a napló vezetésével, de megpróbálunk visszaemlékezni az elmúlt hét legfontosabb eseményeire. Na lássuk csak.
:-) Március 15. - Szupi nap volt, mivel az egész család együtt lehetett. Nagyon klassz volt az idő is, így hát délután kirándultunk egy nagyot. Jeles eseménye volt ennek a napnak, hogy én is a "hősök" sorába léptem, mivel megengedtem anyunak, hogy levágja a hajam. Na jó, igazából anyu nagyon szemfüles volt, mert amíg én pancsiztam, és elmélyedtem kedvenc tekim rágcsálásában, hopp, már meg is rövidültem! Na nem vagyok "kopirnyó" (elnézést kérek a rövidebb hajú kortársaktól), mert csak a fejem búbjám, meg a fülemnél nyírt meg, de sajna ennek következtében reggelre mindig elfekszem a frizimet, és leginkább kis punk gyerekre hasonlítok. Apának nagyon tetszik, ez vígasztal! :-)
Amúgy inkább belehúzom ezt az izét a fejembe, ne is lássátok!
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Összegzés

2006.03.20. 15:35
Március első fele ismét sok új dolgot hozott az életembe:
:-) - március 5-én Dani megtanított egy olyan praktikára, hogy a kis öklömet a szám elé tartva a buksimat jobbra-balra mozgatom és édes hangot adok ki közben. Ezt itt sajnos nem tudom bemutatni, de elhihetitek, hogy mindenkinek nagyon tetszik! :-)
:-) - március 6-án - drága keresztmamim szülinapján - adtam először puszit, mégpedig Anya volt a kitüntetett személy. Ez olyan nyálas-nyalós pusszancs volt, de Anyum nagyon boldog volt vele! Most már annyira nem nyálas, de még nyalós a puszikám. Apa szomorkás, mert őt nem szívesen puszilgatom, no de nem azért, mert nem szeretem, hiszen nagyon-nagyon szeretem, hanem mert bökős és fura ízű. Ha néha elfeledkezek erről, és mégis megpuszikálom, akkor fintorgok, és furi arcot vágok.
:-) - március 8-án megtanultam úgy táncikálni, hogy már nem csak rugózok föl-le, hanem a lábacskáimat is felváltva emelgetem.
:-) - március 14-én gurítottam el először egyedül a lasztimat. Most már érdekes vele a játék. Ha kérik, oda is nyújtom!

Ezen a képen éppen Ági mamimnak mutatom meg, hogy én már az egész lakást bejártam, és bárhol fel tudok állni. Ha lehetne, folyton folyvást csak másznék és felállnék, és rámolnék. Igazi kis felfedező lettem! :-)
tovább(8 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A séta után

2006.03.19. 11:06
A kis havas kiruccanásunk után persze nagyon jól esett a jó meleg fürdő. Egy nagyot pancsiztunk Danival, játszottunk egy csomót, aztán irány az ágyikó! :-)
Persze csak a tejcim után!
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Március 5. - Hull a hó és hózik, zik, zik ...

2006.03.18. 22:57
Nem tudom, kis országunkban ezen a napon másutt milyen idő volt, mi nem felejtjük el ezt a télutói napot. Már a reggelünk nagyon furi volt. Amikor felébredtem, minden valahogy olyan sárga volt. Aztán egy szempillantás alatt nagyon sötét lett, és elkezdett esni a hav. És nagyon esett ám, és össze meg vissza! Olyan is volt, hogy fölfelé esett, aztán meg vízszintesen. Hát ilyet nemhogy én, de Anyáék sem láttak még.
Szóval csak esett és esett, aztán szép lassan megszelídült és délutánra el is állt. Na, mi ekkor mentünk erre csodás sétára! Minden faágon, bokrokon vastagon állt a hó. Nagyon szép látvány volt.

Anya jól bebugyolált, nehogy megfázzak! :-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Korlátozva

2006.03.18. 22:44
Mivel már a sajtkukac fogalmát teljesen kimerítettem, és Anyának egy pillanatnyi nyugta sem volt tőlem, édesszüléim úgy gondolták, elérkezett az ideje a "járóka-korszak" megkezdésének. Szóval március elején megérkezett hajlékunkba ez a korlátozó eszköz.Nagyon jó barátainktól kaptam kölcsönbe, megpróbálok vigyázni rá a tőlem telhető legjobb módon. Bár jónéhány fognyommal gazdagabb lesz, ez sajna tuti.
Egyébként nem olyan rossz, mint amilyennek az első látásra gondoltam. :-)
Már egész sokáig kibírom benne, - na jó, úgy kb. 30-40 percig - Anya nagy örömére. De hát egy ilyen izgi-mozgi babót, mint én, nem lehet sokáig négy "fal" között tartani. Azért rendes vagyok, nem? :-)
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Még fürdés

2006.03.16. 21:41
Nos, a majré - ami nem is igazán volt az - nem tartott sokáig. Kis idő múltán már fel is merészeltem állni. Anya nagyon vigyázott ám rám, nehogy megcsússzak, de én ügyes voltam, és óvatos! Aztán egyre jobban "belemelegedtem", és bátrabb is lettem ...
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Nagyfiús fürdőzés!

2006.03.16. 21:33módosítva: 2006.03.16. 21:34
Elérkezett a március, és megint csak sok új dolog történt velem.
Így a 9 hónapom közepén megértem, hogy a kicsi kádam után egy úszómedencét kaptam! Csak néztem, néztem ki a fejemből, amikor Anyáék először tettek bele a nagy kádba!
Minden ismerős volt, hiszen a játékaim ott voltak velem, de valahogy úgy éreztem, elveszek benne. Bele is csimpaszkodtam ott egy lógó valamibe, a biztonság kedvéért!
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A kalap!

2006.03.16. 21:10
Herk barátomnak ígértem, hogy megmutatom én is a "kalapos" képemet. Nos, ez lenne az, február 28-án készült.
Ez az Ági mama kalapja, minduntalan levettem a fejéről, pedig már indulásra készen állt percek óta. Jól bemelegedett szegényke a kabátjába, de nem tudott elszakadni tőlem. Egyébként amúgy sem nagyon tud, de más sem! :-)
Teljesen rabul ejtettem a nagyszülői szíveket!
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A "frizi"

2006.03.16. 20:58
Ezt a képet elsősorban a csajok figyelmébe ajánlom. Már bennünket, férfiakat sem kerül el az Anyukák hajmizériája. Mivel nekem Anyu nem csinálhat copfot, meg édi égre meredő antennácskákat, és nem rakhat csitet, meg csatot a hajamba, ezért fürdésnél variál állandóan a hajszerkezetemmel. Azt hiszem levágatom rövidre, akkor nem tud többet macerálni.
Egyébként azért nem rossz,ugye? :-)
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az első cipőcském!

2006.03.16. 11:09
Most, hogy már fel tudok egyedül állni, és lépegetni is tudok, ha Anya vagy Apa fogja a kezem, Anyu úgy gondolta, ideje, hogy megkapjam az első pár komoly csukámat. Először - február 25-én - kicsit furi volt benne, de hamar megszoktam, és ma már egyáltalán nem okoz gondot a benne való közlekedés.
Itt éppen vendégségbe indultunk, és természetesen már az új cipőcském volt rajtam! :-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Még fogak!

2006.03.15. 22:00módosítva: 2006.03.16. 10:59
Február hónapban rengeteg új dolgot tanultam meg, és nagyon sok klassz új élménnyel gazdagodtam. Azonban fájdalmasakkal is, ismét, ugyanis kibújt a két felső metszőfogam. Az első február 16-án, csütörtökön, a második pedig 26-án, szombaton. Ez utóbbi nagyon megkíntatott, egész nap nyüglődtem, nyafogtam, semmi és sehol sem volt jó. Húúú, nagyon rossz volt! :-(

Ezen a képen viszont már nagyon vidám vagyok, és az új fogacskáim is jól látszanak!
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Felálltam!

2006.03.15. 21:38
Hát, a felállásom sem váratott magára sokáig! Február 14-én, egy keddi nap hajnalán szegény Anyumat nyafogva ébresztettem fel, de azt hitte, hogy álmodik, amikor meglátott engem a rácsokat markolva és persze álldogálva. Milyen jó, hogy egyből lerakták az ágyikómat. Most lehet, hogy egy nagy koppanásra, és annak következményeként óriási bömbölésre ébredt volna Anya. De így megúsztam!

Szóval, felállni már tudok, de mi lesz a lecsücsüléssel?Jaaaj! Segítsen már valaki, nagyon elfáradtam! :-(
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Mászok!

2006.03.15. 21:32
Nos, 3 nappal e jeles eseményt követően, február 5-én, vasárnap, elkezdtem mászni! Húúúú, de örült mindenki! Hát még én! Most már mindenhova elérek, eljutok, mindent megszerzek! :-)
A bátyóm csakhamar rám aggatta az "újságosok réme" megtisztelő címet, mivel amint valami újság - leginkább a Tv újság - a kezem ügyébe került, csak gyűrtem, téptem, szaggattam. Éppen mint a képen!
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Egyedül csücsülök!

2006.03.15. 21:19
Február 2-a nagy nap volt, ugyanis akkor ültem fel először egyedül. Ekkor 7&1/2 hós voltam. Ez akkora pánikot váltott ki Anyáékból, hogy egyből lesüllyesztették az ágyikómat. Én meg csak néztem-néztem, hogy hirtelen minden milyen távol került. Szerencsére az alvókámat ez nem befolyásolta. :-)
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

7 hónapos babó

2006.03.14. 22:03
Anyukám feljegyezte, hogy miket tudtam 7 hónaposan csinálni (január 17-én voltam 7 hós):
- Már nagyon szépen, magabiztosan és egyenesen tudtam ülni,
- kiválóan forogtam jobbra és balra a pocimon, és a legtöbb időt hason töltöttem, így

- sok időt töltöttem a játszószőnyegemen, de többnyire már állandóan ledöntöttem,
- január 29-én megtanultam lovacskázni Anya térdén. Azt mondjuk közben, hogy "Gyí, gyí, gyí paci! Ezt nagyon szeretem, és ügyes is vagyok! :-)
- 7 hónapos korom óta tudok táncizni, és "süti-süti pogácsát" játszani, ja, és "pacs-pacsolni".
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Kúszok-mászok!

2006.03.14. 21:47módosítva: 2006.03.14. 21:48
Még meg sem gyógyultam teljesen, de már elkezdtem kúszni! Január 28-án sikerült először. Anya papucsa érdekelt a legjobban, annak megkaparintása volt a fő cél. Csakhamar sikerült is becserkésznem! :-)
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Megbetegedtem!

2006.03.14. 11:19módosítva: 2006.03.14. 11:20
Kis életemben először január 24-én betegedtem meg. Egész nap iszonyatos nyűgös voltam. Éjjel 14-szer kellett szegény Anyukámnak felkelni hozzám, úgy is mondhatnám, szinte percekre aludtunk vissza. Másnap reggelre belázasodtam, 38,5 fok volt a lázam. Nagyon betaknyosodtam. Délután kijött hozzám a doktornéni és megvizsgált. Belenézett a torkomba és a fülembe, meghallgatta a tüdőmet, de hál' Istennek ott sem volt semmi gond. Amikor bekukucskált a számba, megállapította, hogy 1-2 héten belül kinőnek a metszőfogaim is, mert már nagyon duzzadt az ínyem.
A 3. napon már láztalan voltam, csak az orromat kellett sokszor kiszippantani+csöpögtetni, de én ezt nagyon utáltam, és mindig sírtam! :-(
(Ezen a héten volt az a nagyon zimankós idő, amikoris a nappali hőmérsékelt -10 és -16 fok között alakult. Brrrr! Ki sem mozdultunk 4 napig!

Ez a kép a betegeskedésem alatt készült, amikor Anyukám kitalált egy hatalmas dolgot nekem, hogy könnyebben el tudjak aludni. Képzeljétek el, az összehajtott paplanomból kis fészket készített, az ölébe vett, betakargatott, minden szükséges kelléket, - így: cumit, teát, pelust - mellém készített és bekapcsolta a tévét. Tudjátok mit néztem életemben először? A Mici Mackó kalandjait. Nagyon-nagyon tetszett, de csak 10 percet láttam belőle, mert elaludtam. A trükk bevált akkor is, és még most is! :-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Mozgalmas január

2006.03.13. 22:01módosítva: 2006.03.13. 22:03
A január hónap is nagyon mozgalmas volt, a szó szoros értelmében. Január 10-én hason fekve először toltam fel a popimat, és rugóztam előre-hátra, előre-hátra. Nagyon izgalmas volt! Anyum büszkén újságolta mindenkinek, hogy milyen ügyes vagyok, és azt mondta, hogy nemsokára mászni fogok. Hát az a nemsokára majdnem egy hónapot váratott magára. De közben még történtek más érdekességek is.El kezdtem kúszni, a tárgyak után nyújtózni, először január 27-én történt ez meg, nagy erőfeszítések közepette. Aztán egyre jobban belejöttem!

Ezt a lepkét Anyum húgáéktól kaptam Karira. Úgynevezett mászást elősegítő játék. Ha bekapcsolják, szépen zenél, és előre gurul a szárnyait mozgatva föl-le. Egy kis idő után megáll és bevár engem. Hát rám nem sokat kellett várnia, sikerült is elkapnom, és jól megrágnom az új fogammal! :-) Szegényke kétségbeesetten verdesett a szárnyaival.
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Pancsi-pancsi!

2006.03.13. 21:46
Ilyen nagyon jól érezzük magunkat a pancsolás közben! :-)
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Vigyázat, harapok!

2006.03.13. 21:40módosítva: 2006.03.13. 21:41
Igaz, hogy még csak két napja bújt ki az első fogacskám, én már minden alkalmat megragadtam, hogy használjam! Szegény Dani ujját is elcsíptem egy óvatlan pillanatban. Egyébként gyakran fürdet meg a Bátyóm, szeretem is, mert rengeteget bohóckodunk, vidámkodunk. :-)

Amúgy a pancsizást csak úgy is szeretem, este már nagyon várom, és majd kiugrom a bőrömből, illetve majdnem leugrok a pelenkázóról örömömben. Anyukám azt mondta, hogy igazi "vizicsibe" vagyok, és majd milyen klassz lesz nyáron a Balcsin. Ott aztán lehet majd pancsikolni! :-)
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Fogacska

2006.03.11. 13:51
Nagyon fontos esemény volt még decemberben az, hogy pontosan 25-én, Karácsony első napján kibújt az első fogacskám. Anyukám reggel vette észre, szopizás után. Csodálkozott is, hiszen semmi jelét nem mutattam annak, hogy jön a fogam. Bezzeg a második foggal nagyon megszenvedtem. Január 7-én bújt ki, és az azt megelőző héten nagyon nyűgös voltam.
Azóta már a felső kettő is kijött, de ezen a képen még csak az alsók látszanak.
Mellesleg jó a macis szerkóm, ugye? :-)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Unokatesók

2006.03.11. 13:39módosítva: 2006.03.11. 13:40
Még a játszószőnyegemet is kölcsönadtam a Barbinak és a Szabinak. Nagyon élvezték, és tetszett nekik a sok új, érdekes lógantyú. :-)
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Szabi

2006.03.10. 22:16
Szabolcsot - aki egyébként teljesen az Apujára hasonlít - annyira szeretem, hogy megengedtem neki, hogy az ágyikómban pihenjen. Nagyon tetszett neki a zenebona masinám, amin 1 katica+1 lepke+1csigabiga bácsi forog körbe-körbe. Nem csodálom, hogy tetszett neki, szerintem is nagyon klassz, én is szeretem, de én már egyedül is be tudom kapcsolni!
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Még mindig Karácsony!

2006.03.10. 22:09
Igazából már elmúlt Karácsony, Szilveszter napja volt, amikor az unokatesómék, és nagyon kedves barátaink meglátogattak bennünket. Itt több érdekes dolgot is meg kell említenem. A képen Bözsike ölében ülök, és éppen nagy hévvel tépem-nyüvöm a tőlük kapott ajándékról a papírt. Bözsikét én nagyon szeretem, amint meglátom, fülig ér a szám. Az ő pocijában is van egy babó, aki nálam jóval kisebb, de ő is "kukacos". Benedeknek fogják hívni, de én csak Bendinek fogom nevezni. Nemsokára kibújik ő is, úgyhogy lesz új pajtink! :-)
Bözsikének és Zozinak (ő a férje) már van egy nagy fiúk, Dominik, alias Dodi, ő most ősszel megy először arra a helyre, ahová a bátyóm is jár, nap mint nap.
Az unokatesómékról is kell ám mesélnem, mert nem sokan mondhatják el magukról, hogy hármas ikrek az unokatesói. De én elmondhatom! :-))) Szabolcs, Barbi és Alexa tavaly szeptember 8-án születtek, és abszoluta nem hasonlítanak egymásra, de tök arik. Most csak a Szabi és Barbi jöttek el hozzánk, mert szegény Alexának fájt a fülecskéje. ------->>>
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Karácsony van!

2006.03.10. 21:45
6 hónapos és 1 hetes voltam Karácsony Szenteste napján. Óriási banzáj volt nálunk, majdnem az egész család együtt karácsonyozott. Itthon voltak Apukám nővéréék Stuttgartból, ő a keresztmamám és az ő fia Cornélius, akitől azt a szép kendőt kaptam. (Koni - mert mi csak így becézzük őt - egyidős a bátyómmal, Danival, azaz 14 éves.) Nálunk vacsiztak a nagyiék is, Apukám szülei. Nagyon jól éreztük magunkat. A karácsonyfa nagyon szép volt, azt a sok fényes bizgentyűt legszívesebben mind lecibáltam volna róla, de Anyáék nagyon szemfülesek voltak, így csak kellő távolságból, és csak nézhettem a fát.
Ám a Nagypapi már nem volt olyan szemfüles, én pedig hopp! egy hirtelen mozdulattal már el is kaptam a szemügjét. Jó móka volt, utána többször megismételhettem és mindenki nagyon jól szórakozott. :-)
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Jampika!

2006.03.10. 21:31
Ez a kendő a fejemen nagyon szép, csak igazából nem oda való. De a bátyóm úgy gondolta, kis kalózt csinál belőlem.Egyébként elmesélem, hogy ezt a kendőcskét a Stuttgartban élő unokabátyám készítette, saját kezével festett rá mindenféle tenderi herkentyűt, ami nagyon érdekes, szép színes. Nekem nagyon tetszik, csak nem a fejemen. Na de gondoltam szegény bátyónak hadd legyen meg az öröme, még jó arcot is vágtam a dologhoz. Rendi-bendi vagyok, ugye?
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Áll a baba, áll...

2006.03.09. 10:19
Ez a kép is féléves koromban készült, már nagyon ügyesen felhúztam magam, amikor Anya vagy Apa vagy Dani a kezét nyújtotta. nagyon szerettem ácsorogni, pedig a doktornéni azt mondta, hogy ne nagyon engedjék még meg nekem ezt a dolgot. De én nagyon nyughatatlan babó vagyok, már pocaklakó korom óta, és mint a sajtkukac, állandóan mozog valamim. Így hát, miután már felfedeztem a felállás eme módszerét, senkinek az ölében nem maradtam ülve, hanem kapaszkodtam, kapaszkodtam és húztam magam fölfelé. Ugye milyen ügyi vagyok?

Egyébként drága szüleim napjában legalább egyszer elmondják, hogy bezzeg a Danika ( a bátyóm, aki most áprilisban lesz 14 éves és tök jó fej!) milyen nyugodt kisbaba volt, ahová letették, ott eljátszogatott. Bezzeg én .... :-)
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

"Ez nem piskóta!"

2006.03.09. 09:55
Az első bébipiskótámat december 23-án fogyasztottam el, a bátyóm, Dani segítségével. Először kicsit furi volt (amint ezt az ábrázatom is tükrözi), hogy olyan kemény, és ismeretlen ízű, de aztán majdhogynem elolvadt a számban, és az már nagyon tetszett. Ti már próbáltátok? Tényleg fincsi. Na jó, azért túlzásba nem visszük, mert vigyáznunk kell a vonalainkra. :-)
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

"Étvágyius irdatlanissimus"

2006.03.08. 21:55
"Hammm! Ezen a képen pontosan féléves vagyok és éppen sütőtökpürét majszolok. Nagyon szeretem! Egyébként éppencsak elmúltam 4 hónapos, pontosan 3 nappal, amikor először ettem főzeléket, répa+krumpli pürét, amit Anyukám főzött nekem. 20 grammal kezdtem és nagyon ízlett. Egyébként most sem vagyok válogatós, mindent megeszek. Most már persze húsikát is kapok, meg mindenféle tejpépet és gyümölcsöt is.
Félévesen reggel szopiztam, délelőtt gyümölcsöt ettem, ebédre finom főziket, utána még szopiztam, délután tejpépet (a gyümölcsöset és a kekszes-piskótásat szerettem a legjobban), este pedig ismét tejcit. hónaposan 8750 gramm voltam, és 71 cm.
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Már tudok egyedül ülni!

2006.03.08. 18:45
Féléves koromra már gyönyörűen tudtam ücsörögni, úgyhogy Anyukám és Apukám úgy döntött, hogy megkaphatom az etetőszékemet, hiszen nagyfiú vagyok már. És megkaptam, és nagyon örültem neki, nagyon tetszett. Három fokozatban dönthető a támlája, így a teámat is kényelmesen tudom iszogatni benne. Itt éppen ebben csücsülök.
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(1 értékelés eddig)

Apuci

2006.03.08. 18:35
Már decembert írtunk, amikor ez a kép készült. Fél éves vagyok. Már nagyon sok dolgot tudok csinálni, és sok mindent megértek. Ebben a hónapban rengeteg fontos dolog történt. Ezekről majd szépen sorjában beszámolok.
Amint jól látható a képen, már egyedül tudom inni a teácskámat. De a társaságban történő teafogyasztást részesítem előnyben, itt például Apuci ölében, érdekes pozícióban kortyolgatok. Leginkább a gyümölcsteát szeretem, de a Hipp Szép álmokat teáját is kedvelem. A doktornéni azt mondta, hogy teából annyit ihatok, amennyit akarok. Hát így is teszek!
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Itt a másik barátom!

2006.03.08. 18:27módosítva: 2006.03.08. 18:54
Na végre megmutathatom nektek a másik barátomat, a Zsiráfot! Tök jó fej! Zörög és csörög, hű de klafa, az orrod alá dörgölök... ja ez a trabi. De a Zsiráf is csinál ilyeneket. Amikor felébredek, mindig ott találom magam mellett, ami nagyon jó. Rá mindig számíthatok, nem hagy cserben. Szeretem.
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Torna

2006.03.07. 20:44módosítva: 2006.03.07. 21:48
Már november volt, amikor mindenféle új mutatvánnyal örvendeztettem meg a családot. Ilyen volt például a játék a lábujjaimmal. Ez nagyon érdekes dolog volt, és persze jó hasizom-erősítő gyakorlat is. Ezen a képen is ezt műveltem, azaz műveltem volna, de tutyi volt rajtam (vagy mi), és sehogy sem fértem hozzájuk. Igazából ez a fürdés utáni egyi legjobb mókának bizonyult.
Ugyancsak erre az időre tehető a csörgők rendkívül erőteljes rázása is, melynek során egyszer itt, másszor kopp...
Megemlítendő, hogy ekkor kezdtem el tapicskolni először a lábacskáimmal, amikor felállítottak.
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A kis csavargó

2006.03.07. 20:28módosítva: 2006.03.08. 18:47
Nagyon szeretek sétálni, nézelődni. És mindig ilyen vidám vagyok, persze amíg el nem nyom az álom. Mert elnyom ám, de nagyon. Szuper jókat tudok szunyálni a kocsimban. Ágyúk is durroghatnak mellettem, nekem a szemem sem rebben. Csak szegény Apa aggódik állandóan, hogy felébreszt ez, vagy felébreszt az... Anya szerint villámokat szór a szeme, ha például egy kedves fiatalember elhúz mellettem a robogóján. Én ezt nem értem...
Nos igazából van egy valami, amitől azonnal kipattan a szemem.Ez pedig a mentőautó szirénája. Szegény Anyukámnak már mentőautó fóbiája van, ugyanis a parkunk közelében, ahol sétálni szoktunk, van egy mentőállomás, és onnan mindig akkor rajzik ki egy-egy mentő, amikor a legjobban alszom.
Ja, és nézzétek meg, itt velem van a Tigris. Ő a harmadik legjobb barátom.
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az első "megmozdulásom"

2006.03.07. 11:40
Még nem voltam 4 hónapos, pontosan 10 nappal azeőtt, hogy betöltöttem volna, átfordultam hátról hasra. Nos, a dologhoz hozzátartozik, hogy én egyetlen egyszer aludtam hason eme röpke 9 hónap alatt. Valahogy nem "feküdt" nekem ez a pozíció. Többnyire hanyattvágtam magam, kezem a fejem alá, vagy mellé és így aludtam. Szóval átfordultam, igen ám, de visszafelé még nem ment. Egy darabig jó volt hason, aztán kiabáltam, ahogy a torkomon kifért, és jött anyu, és megmentett. Persze ez rengetegszer ismétlődött úgy egy hétig, aztán rájöttem, miként oldjam meg én ezt a problémát. Volt egy klassz játszószőnyegem, amit úgy 3 hónapos korom óta használtam, ugyanis akkortól kezdtem el megfogni, ütögetni azokat a lelógó bigyókat rajta.
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A barátom

2006.03.07. 11:24
Amint jól látszik, cumizós baba vagyok. Minden helyzetben megnyugtat, tényleg szeretem. Na jó, azért nincs ám egész nap a számban!
Az egyik legjobb barátom a Macim, ő is ott van velem a képen. Éppen ránevetek. A másik legjobb barim a Zsiráf, ő sajnos ezen a képen nem egészen látható. Ja, és a Tigrist is szeretem, őróla majd később lesz fotó.
Az elalváshoz azonban csak anyura van szükségem. Azt szeretem a legjobban, ha elringat, és közben odabújhatok hozzá! Igazából még most is - lassan 9 hónaposan - így alszom el. Ő nem bánja, mindig azt mondja, hogy úgyis eljön majd az az idő amikor már olyan nehéz leszek, hogy nem bír el, majd akkor már én is nagyobb és okosabb leszek, és el tudok majd aludni egyedül. Addig is, ki nem hagyok egy alkalmat se!
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A zene mindenkié

2006.03.07. 11:13
Itt már majdnem két hónapos vagyok és rajongok a zenéért! Úgymond mindenevő vagyok e téren, még mindig. Rendkívül jó hatással volt rám, még a pocakfájásról is el tudta terelni a figyelmemet. Márpedig az nagy szó volt, mivel 3 és fél hónapos koromig nagyon sokat szenvedtem tőle.
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az első kirándulásom

2006.03.06. 22:28
6 hetes voltam, amikor először ruccantam le anyáékkal Balcsira.Miért is ne, azon a hétvégén volt a nyár 3 legforróbb napja.Szerintem arra mindenki emlékezik! A házikónk kőből épült, nagyon vastag a fala, mégis majdnem 30 fok volt odabenn. Hát nem is volt sok ruci rajtunk! Strandoltam is, bár nem igazán érzékeltem, mivel szinte végig aludtam az árnyékban.Ezen a képen éppen a parton pihegek.
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Az első fürdés otthon

2006.03.06. 22:16
Hát a fürdést eleinte nem nagyon szerettem, fáztam, meg minden.No persze türelmetlen fiúcska is vagyok anyukám szerint, így hát az első két hétben többnyire átüvöltöttem a fürdést, öltözést. Ez utóbbit, főleg így a téli időszakban, amúgy sem csípem! Szegény anyu!
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)