- Kiemelt témák
- Az Év Szülészete
- Fórum & blog
- Adok-veszek
- Keresők
- Kalkulátorok
- Videók & galériák
- Vásárlás
- Blogverseny
Kiemelt támogató
h i r d e t é s
HannaBaba
Hanna és a Családja napjai. :)
Megérkeztek a frontok...
2012.05.14. 07:51
Ez a helyzet már csak akkor a legszebb, mikor Hannám beadja az unalmast, és hisztizni kezd. Miért ne tenné?? Hiszen őt is megviseli a néha 30 fok meleg, aztán meg az éppen 15 fokos hideg és párosul avval, hogy a fogacskái is most jönnek méghozzá a rágó fogak. Anyósom csodálkozik is rajta, hiszen nem ilyen sorrendbe jönnek, magyarázta múltkor.
De hát mit tehetnék?? Várok türelmesen igyekszem a napi rutint elintézni, és játszani Hannával amíg csak lehet. Hiszen sejtésem szerint lassan ő is érzi, hogy valami változni fog, mert mostanában úgy kel fel esténként, hogy hív: "Aja!"
Ebből az apropóból, meg hogy nincs kőszívem/kőszívűnk Apa fel kel, kiveszi a kiságyából és mehet az alvás Anya mellett tovább.
És, hogy drága Kislányom bizonyosságot nyerjen mindkét kezem fogja alvás közben és a lábát sem rest finoman a pocakomra tenni. Persze ez utóbbit én szépen óvatosan leveszem, mert hát nem szeretném ha álmában rugdosódna, és szerintem az öccse sem díjazná.
A lényeg, hogy itt lesz a héten a betöltött 37.hét, és onnantól már csak 3 hét választ el attól, hogy átcsapjak Szuperanyának és kielégítsem két drága gyermekem igényeit, néha főzzek egy picit (persze csak mutatóba..:)), meg a háztartást is csak éppen egy picit lássam el. Ja és a legjobb, hogy néha majd Apával is foglalkozzam. :)
Most, hogy ezt leírtam nem bánom, hogy így alakult és hogy így lesz hiszen mindig is családot akartam, legalább két gyermekkel, hiszen így teljes a család nekem.
Mellesleg a frontokat és Hanna hisztijeit nem tudom mindig ugyanúgy tolerálni. Egyszerűen nem megy. Van mikor Hanna hisztizik, ráhagyom és aztán 5 perc műlva ő is befejezi. Van mikor nem tudom figyelmen kívül hagyni akkor elmondom neki, hogy fejezze be, mert ez nem vezet sehova és akkor ő folytatja tovább, de aztán én is visszatérek akkor már a fülem becsukom a hisztire szintre és akkor hagyom, hogy kitombolja magát. És így lassan minden megoldódik.
Tökéletesen mindegy, hogy mikor milyen a hangulata, hiszen boldog vagyok attól, hogy láthatom a mosolyát, és ahogy fedezi fel a dolgokat, ráadásul csak jól csinálhatok valamit, hiszen a babájával ő is ugyanúgy viselkedik, ugyanúgy altatja ahogy én szoktam őt. És nekem ennél több nem kell.
Jól át léptem másik témába, de hát én már csak ilyen vagyok, mindenről tudok beszélni, néha még feleslegesen is... :)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)
Visszaszámlálás, Hanna és a "nem" szócska
2012.05.10. 07:44
Jó lenne két hónapot előre ugrani, hogy meglássam milyen leszek ha ketten sírnak értem és pluszban még Kedves Páromnak is kéne főzzek valami kaját ha hazajön melóból. De utána már azt nézném meg előre, hogy Ő hogy fog ketté szakadni, hiszen Hannával is jó lenne majd nekik bogarászni a kertben, de azért a Fiát is meg kellene szeretgetnie. Mindegy majd megoldódik valahogy. :)
A lényeg: elkezdtem visszaszámolni és lelkesen kapkodni, hogy a Fiunknak meg legyen minden mire megérkezik. Lassan kezdek megint mindent átmosni, kimosni, lemosni stb.
Jut eszembe. Amitől mostanában kiakadok, hogy mindenki evvel traktál, hogy milyen nehéz lesz a két gyerekkel, mert az egyik Kicsi a másik Pici. Meg persze szegény Hannám, hogy ő el lesz hanyagolva, és ha jön hozzánk valaki akkor mindenki először Hannával foglalkozzon és utána a Picivel. Én nem tudom ki hogyan van vele, de nem csak én vagyok az egyedüli Anya, aki másfél éves kor különbséggel szüli a második babáját. Meg ugye az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy Hannát nem halmoztuk el mindenféle játékkal, és persze már egy jó ideje mondogatjuk neki, hogy jön a Kistesó és hiszek abban, hogy Ő megérti, felfogja és tudja, hogy nem lesz egyedül, hogy lesz egy tőle kisebb emberke akinek ugyanúgy szüksége lesz Anyára mint neki, igaz kicsit más formában. Lényeg bízom a Kislányomban, hogy megérti és nem viseli meg a kis lelkét, hiszen ugyanúgy kelthet majd puszival és a kakajó szóval mint eddig.
Ha már Hannánál tartunk: nagyon ügyesen megtanulta a "nem" szót. Kedvenc verzióm: nem-nem! :) Na ettől áll vigyornak a szám! :)
Ráadásul akkor a legviccesebb, amikor Anyósomnak mondja, hogy nem-nem és mosolyog hozzá. Erre Anyósom sem tud komoly maradni és tovább incselkedik vele.
Nagyon ügyesen próbál beszélni, iszik egyedül pohárból, bár még nem szokta meg a poharat és van hogy a fele a nyakában köt ki. Akkor kicsit meglepődik, de nem zavartatja magát. Próbál még egyedül enni kanállal. amikor ez nem jön össze akkor vált át a kézzel evős módszerre. Ez is elég vicces helyzet szokott lenni.
Párom vett akváriumot 100 litereset és van benne két lány sziámi harcos hal és egy fiú sziámi harcos hal. Hanna őket: halacsoknak hívja! :)
Imádom a száját amikor beszél és a legjobb elnézni, amikor az apjával beszélnek igazán fontos, lényeges dolgokról!:)
Ennyit már belőlem! :)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)
Majális és lassan Anyák Napja
2012.05.01. 13:10
Mi ezt a napot egy kis itthoni sütkérezéssel töltöttük el. Itt van Anyósom is itt van.:) Miért is üljön a panelban mikor itt a házunknál sokkal jobb időnk van mint ott. :)
Különben is én is lassan megszokom, hogy mindig segíteni akar, de az a jó hogy lassan hasznát is veszem, hiszen nem sokára itt van június 6, és akkor már nem csak hárman leszünk!:) Meg azért az sem egy utolsó szempont, hogy Hanna is egyből kiszúrja mikor jön és már itt benn kiabál neki: Mama!!!
Igazából én nagyom család centrikus vagyok, hiszen én is abban nőttem fel, hogy minden vasárnap mentünk a Dédimamához, vagy a Nagymamákhoz. Szeretném, ha Hanna is ezt tanulná meg, hiszen nincs jobb érzés nekem mikor látom, hogy Anyósom is mennyire szereti az Unokáját és ugyanígy a Dédszülők.
Jogosan jön a kérdés, hogy az én Anyukám nem is találkozik vele?
Találkoznak, ha nekem van időm és türelmem elvinni hozzá. Ugyanis december végén költöztünk ki, és Anyu még nem is látta, hogy hol lakunk. Mindig ígérgeti, hogy jön és tényleg és biztos csak én nem hiszek benne. Hiszen mikor utoljára nála jártunk megkérdezte, hogy mikorra vagyok kiírva. Ebből én már tudtam és tudom hogy nem fog szülés előtt kijönni. Nekem meg egyre macerásabb meg fárasztóbb buszozni, így nem sűrűn viszem el. Sajnos. Annyit meg nem kapok gyednek, hogy mindig legyen benzin a kocsiba. De ez másik sztori.
Anyák Napja
Egyre hihetetlenebb, hogy jövőre már két gyermekes Anyaként "ünneplem" ezt az ünnepet. Majd mi is most elmegyünk mindegyik Dédihez, Nagyihoz szépen Hannával és felköszöntjük őket, hiszen nekik is jól esik ha Hanna is visz virágot legalább.
Én nem tartom fontosnak, hogy ünneplés legyen, mert nekem elég minden napra egy puszi Hannától és mindennél nagyobb boldogság ha Drága Lánykám rám mosolyog és megszeretget! :)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)
Hanna és a Kistesó
2012.04.30. 15:37
Azért titkon én is reménykedem, hogy azért nem kell sokkal hamarabb szülnöm mint június 6.
Vissza az eredeti gondolat sorhoz, Hanna annyira édes. Össze szedtem Hanna régi ruháit mosásra, hogy majd a Tesó is tudja hordani. És tegnap a Kis Törpillám fogta és egyenként elvitte a szennyes tartóba és bele tette, közben mindig mondta, hogy Loló.
Lóló= Zsoló.
Annyira jó érzés mikor az esti elalvás előtt, hirtelen felül és kérdezi Loló?? Én válaszolok, hogy ő már alszik. De Hanna tovább kérdezi: Loló?? Kérdezem én is tőle, hogy adsz neki puszit? Erre ő bólogat és húzza fel a pizsamámat és már nyomja is a pocakra a puszit! :) Ettől olvadok el.:)
Úgyhogy Kedves Kistesó, Hanna már vár! :)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(1 értékelés eddig)
Anya nem csak anya hanem jó barátnő is?
2012.04.14. 07:36
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy félévente ha tudunk találkozni, de akkor mindent kibeszélünk és az is megvan egy fél óra alatt.
A témánk akkor az volt, hogy mi a helyzet vele, hogy van és a többi hasonló kérdés.
A végére már ott lyukadtunk ki, hogy az összeköltözésről beszélgettem vele és elmesélte, hogy ő hogy érez ez ügyben meg a Párja is mit gondol erről.
Jelen helyzetük az, hogy a srác mindennap ott van nála és ő is csak akkor alszik otthon mikor Barátnőm éjszakás (ápolónőként dolgozik). Ugyanis most még jó neki úgy hogy egyszer-kétszer nincs mellette, mert így tud időt szánni a barátaira is.
A lényeg, hogy megkérdezte tőlem, hogy én féltem-e mikor össze költöztem a Párommal, erre én csak annyit mondtam, hogy bocsi de nem volt időm félni, mert ahogy kiderült, hogy jön Hanna egyből az Anyjával egybehangzóan közölték velem, hogy oda kell hozzájuk költöznöm.
Erre ő is csak annyit mondott, hogy hát igen így tényleg más a helyzet. :) Utána még annyit hozzá tettem, hogy higgye el érezni fogja, hogy mikor lesz az ideje a költözésnek, mert hiszen a szabadon, egyedül eltöltött napok nem is lesznek olyan vonzóak számára, mert akkor is a Párját fogja hiányolni. A válasza az volt, hogy tudja mire gondolok.
Ezek után írta, hogy jó hogy én megértem és ezért tart még a barátnőjének, mert mi így megtudunk beszélni mindent és megértem. Nagyon is jól esett, hogy ezt mondta, mert azért valljuk be, hogy a mai világban annyira dolgozunk, annyira hajtjuk a megélhetést (mert erre vagyunk kényszerítve), hogy a család mellett már a barátokra sincs elég időnk. Amikor egy ilyen mondatot nekünk szegeznek akkor gondolkozunk el, hogy igen basszus, azért csak jól csinálok valamit, mert a barátnőm is leírta.
Hiszen a családtól minden kapjuk a visszajelzést, hogy jól tesszük amit kell. Pl.: Anya! Finom volt az ebéd! vagy: Drágám! Köszönöm, hogy gondunkat viseled! (Még mielőtt sokan megköveznének, hogy ilyet ők nem hallanak, előre bocsájtom, hogy azért egy évben legalább egyszer ezt minden Anya hallja és nem máskor mint Anyák Napján!)
Ezért a cím, hogy egy Anya nem csak Anya hanem jó barátnő is lehet még??
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)
Megjött a Tavasz! <3
2012.03.31. 18:23
Most néztem vissza, hogy februárban írtam utoljára. Azóta sok minden történt.
Lett lépcsőnk nagy nehezen, így sikerült felköltözni az emeletre, de ott is csak egy szobába mert a másikat még nem sikerült még befejezni, és még a fenti fürdő sincs kész.
Már beléptem 30.-ik terhességi hétbe a Tesóval. Rengeteg nevet találtunk neki, de ami meg maradt és szeretjük az a Zsolt. Ő jól van és én is, bár esténként eléggé aktív és olyan érzés, mintha kiakarna bújni az oldalamon, de még bírom. :)
Hannánál is nagy változások történtek pénteken volt 3 hete, hogy elindult. És azóta csak megy és megy rendíthetetlenül. :) Aztán a szomszéd Kisfiúval, (aki csak 4 nappal fiatalabb) nagyon sokat játszik. Sőt! Már volt puszi is meg a Kisfiú is adott neki a kezére puszit. Annyira édesek voltak. A Kisfiút Krisztiánnak hívják és Hanna nagyon szereti! :)
Mi is elvagyunk a Párommal. Néha még idegeskedek, és kiakadok de betudom az utolsó trimeszternek, mert már nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz a két Picivel. Kicsit félek is ettől, hogy Hannám fogja megsínyleni, mert nem leszek vele még türelmesebb. De az az egy biztos, hogyha megszületik Zsoltika, várok legalább két évet de 30 éves korom előtt szeretném a harmadikat vállalni.
Most így végig gondolva az elmúlt 3 évet, hogy honnan indultam és most hol vagyok, nem hittem volna hogy ennyi mindent elérek. Van egy szerető Párom, aki még a legidegbetegebb napjaimon is elvisel, egy Csodálatos Kislányom, aki mostanában esténként meg simogat (és még csak 15 hónapos) és feltétel nélkül szeret.
Néha úgy érzem mindezt nem érdemlem meg, mert nem mindig vagyok a legtürelmesebb. De nagyon szeretem Őket, hiszen Ők az Én kis Családom és értük, nekik vagyok! :)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(1 értékelés eddig)
A tűz örzője
2012.02.03. 00:49
Az új jelző: A tűz őrzője! El is mesélem, hogy honnan jött így hajnali 1-kor ez az ihlet, mikor Kicsiny családom (beleértve a Pocaklakót is) édes-deden alszik.
Pár bejegyzéssel ezelőtt megírtam, hogy váltottunk és költöztünk. Szerencsénkre, hogy megtehettük. Ugyanis mikor Hanna megszületett Anyósomnál laktunk. Imádom, mert a jobb fajta, türelmesebbek táborába tartozik. Pedig Ugyanolyan személyiségek vagyunk,hiszen én Bak vagyok Ő meg Skorpió. szerintem evvel elmondtam a kettőnk viszonyát. :) Nem is ez a lényeg.
Váltottunk, méghozzá panelből saját építésűbe költöztünk. És én ennek nagyon örültem és örülök, hogy saját és milyen szupi. DE! Mivel olyan "olcsó" lett volna a gáz bekötése ( 1 millió 200 ezer Ft a vízzel együtt), így maradtunk a víznél (ami csak 220 ezer volt, így már barátságosabb volt) és annál, hogy kályha lett véve. Jó nagy és jól néz ki nagyon. De ugye, hogy ne hüljön ki a ház ebben a nagyon hidegben vigyázni kell a tűzre. Mivel a Párom irodában dolgozik és számokkal, meg hivatalos levelezésekkel foglalatoskodik, így magamra öltöttem a tűz őrzője címet vagy jelzőt. Kinek, hogy tetszik.
Hát ez volt a kis történetem.
Amúgy minden oké, de ahogy Esztilány fogalmazott a bejegyzésében: érzelmi hullámvasúton ülök. de nagyon. Majd apránként minden megoldódik és rózsaszín lesz a világ! :)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)
Az utolsó bejegyzésre a válasz
2012.01.29. 17:02
Ami egyszerűen ennyi: ELFÁRADTAM! Ilyen egyszerű.
És erre a mai nap után jöttem rá.
Ugyanis Hannát holnap visszük fénytöréses vizsgálatra, ezért csütörtök este óta esténként egy-egy csepp szemcseppel tágítjuk a szemét. És ettől is félek, hogy a vizsgálatot hogyan viseli majd, mert hát ő még Pici az Én Pici Lányom. És nem tetszik ha mindenféle vizsgálattal traktálják. De ez kell mert ez fontos, hiszen az Apjának is rejtett szemtengely ferdülése van. És ezért kell a vizsgálat.
De vissza ahhoz, hogy miért ma jöttem rá mindenre.
Azért, mert ugye mi holnap megyünk arra a vizsgálatra. És Párom visz el minket kocsival, mert nem akarom, hogy Hanna ki legyen téve a buszozásnak. Na lényeg a lényegben, hogy Anyósomat megkértük, hogy ma jöjjön el most ő és majd itt legyen az ebéd.
Na itt jött az, hogy így átlépve a 21. hetet a terhességben, és tudván hogy itt van Hanna is aki szegénykém a szemtágítás miatt éppen lát és rám van szüksége, mellette még a háztartásban is helyt állok, de Anyósom is sokat segített, nehezen birkózok meg ezekkel a dolgokkal.
De igyekszem helyt állni és minél kevesebbet panaszkodni, magam mindent megoldani. És ha már nagyon nagyon nem bírom, na akkor jön a segítség kérés.
Úgyhogy kedves Anyukák! Minden Tiszteletem a tiétek, hogy gyerek mellett esetleg pocakosan helyt álltok nap mint nap otthon! :) Nekem is csak bele kell rázódnom és aztán menni fog minden mint a karika csapás! :)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(3 értékelés eddig)
Egy régi probléma új köntösben
2012.01.24. 14:36
Rá kell döbbennem, hogy tökéletes Anya, aki birka türelmű és ő maga is toppon van méghozzá a gyereknevelésben mint olyan NEM LÉTEZIK!! De ha még is ismeri valaki akkor kérem szóljon, vagy írjon és hozzon össze vele egy találkát.
Ugyanis a mai nappal, megint rájöttem amit eddig néhány jól sikerült nap elaltatott bennem, hogy valamit nagyon de nagyon rosszul csinálok. Ugyanis türelmem Hannámmal megint a végéhez ért. Megint. Megint kiabálok és keresem a valódi szeretgetős Énemet, amit szerintem a fáradtság sikeresen (legnagyobb bánatomra) kiüldözött belőlem.
Pedig örömmel kellene eltöltenie annak a tudatnak, hogy van egy saját házunk (ennek örülök de tényleg), hogy akkor pakolok és mosogatok el amikor tetszik, és hogy Hannám is jól van egészséges (köszönöm Istenem), van egy szerető Párom (ezt is köszönöm), de valahogy MÉGSEM örülök. Hogy miért? Egyszerűen nem tudom.
Boldognak kellene lennem, hogy lesz még egy gyerekem. Örülök neki, mert tényleg várom, várjuk és szeretjük, de velemi hiányzik belőlem. Méghozzá a TÜRELEM!
Ha ilyen leszek akkor is mikor itt lesz a Kistesó akkor lehet, hogy feladok mindent, minden küzdelmet. Ugyanis Hanna még csak 13 hónapos múlt, de már nem bírom idegekkel, és ez egyre többet van. néha ok nélkül kiabálok vele mikor nem kellene, hiszen ő csak mutatja, hogy szomjas, hogy játszak vele. És én ezeket nem mindig kezelem a legnagyobb türelemmel.
Nem tudom mit kellene csinálnom ahhoz, hogy ez megváltozzon. nem akarok elindulni a lejtőn és egyszer azon kapni magam, hogy azon gondolkozok, hogy tegyek az Életem végére egy nagy pontot. Mert szüksége van rám Hannámnak, a Kistesónak, a Páromnak. Meg ez nem is az én műfajom lenne.
Ki kellene kapcsolódnom, elbújni egy kicsit, hiszen annyi minden történt egy év alatt.
Pláne, hogy itt vagyok 26 évesen, második gyermekemmel a Pocakban, a Föld felett kellene lebegnem, hogy milyen szerencsés vagyok, mert saját házban lakunk és ide születik meg a Kistesó. A hangulatom nem az igazi. Szomorú vagyok, hiszen senki nem áll mellettem és bátorít, hogy nem baj lesz ez még jobb is. meg hogy mindenki át esett ezen. Vagy csak a tavaszi fáradtság beszél belőlem? Lehet.
Mindenhol tökéletes anyukákat látok, tökélestesen rendezett külsővel, gyerekkel és ekkor gondolkodok el, ha én kiborulok és csak ordítanék a fáradtságtól akkor már nem vagyok rendes Anya??? Ha csak egy kis nyugalmat szeretnék már akkor sem?
Vagy ez hogy van?
Ez egy örök rejtéy marad nekem!
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(2 értékelés eddig)
Újdonságok kavalkádja! :)
2011.12.30. 03:40
Először is Hannám December 9.-én betöltötte az 1 évet. Hosszú út volt ez és még milyen lesz! :) Igazából a hosszú út az nekem szól, mert nem tudtam sokszor hogy hogyan is viselkedjek vele, és most jöttem rá, hogy csak meg kellett volna néha állnom, és figyelnem rá.:)
Másodszor, pedig úgy néz ki a helyzet, hogy Hanna tesója 60%-ban kisfiú lesz. Ugyanis még csak egy darab ultrahang mutatta ki (ez is a legutolsó terhesgondozásos), hogy most akkor mi is a helyzet. Tény, hogy étkesebb vagyok és néha úgy érzem egy lovat is fel tudnék falni!:)
Harmadszor pedig, a tegnapi naptól hivatalosan is a saját házunkban lakunk.! :) igaz a tetőtérben van mit tenni-venni még, de idővel az is kiforrja magát. :) Az is igaz, hogy per pillanata ház úgy néz ki mint ahol bomba robbant, de ez is kialakul mint sok más! :)
U.i.: További szép álmokat kívánunk! :)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(1 értékelés eddig)
A blog létrehozója és / vagy tulajdonosa kizárólagos felelősséget vállal az általa létrehozott és / vagy szerkesztett blog teljes tartalmáért. A HáziPatika.com Kft. - mint a babaszoba.hu oldal tulajdonosa - a portálon látogatói által szerkesztett blogok igazság- és valóságtartalmért, valamint az azokban elhelyezett tartalommal összefüggésben semmilyen felősséget nem vállal.
Ugrás a lap tetejére
A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2012 Sanoma Media Budapest Zrt. - Minden jog fenntartva
h i r d e t é s