Kiemelt támogató
Nóci baba
Megkésett napló első terhességemről Nóra kislányommal. 2012-01-01 "Megszületett, megérkezett dejó a legeslegújabb kisföldlakó."
1.hó
Eleinte gondok voltak a szoptatással, mert a kórházban nem akart szopizni. Éhes volt, de kiköpte a cicit, és csak itthon sikerült mellre tennem. Azóta majd' 1 kg-ot hízott, így nyugodt vagyok, hogy a tejemmel nincs gond.
Már kezdettől fogva nagyon ügyesen tartotta a fejét, és ez is napról napra egyre látványosabb.
Pár napja elkezdett mosolyogni, hihetetlenül aranyos ahogyan teli szájjal vigyorog. Állandóan puszilgatnám, még jó ,hogy nekem szabad.
Hason feküdni nagyon utál, de tudom, hogy muszáj így néha pér percet ordítva tölt a hasán.
Állandóan csak szopizna,ha elalszik a cicin és elkezdem leszedni, akkor felébred és követeli.
Pelenkázás közben erőteljesen rúgja a hasam, és egyfolytában kapálózik.
Szülés napja
Nagyon rossz volt látni a sok anyukát, akik már tologatták a babájukat. Míg én nagy pocakkal járkáltam, legszívesebben elbújtam volna. Sajnos a vizsgálatokon , csak annyit tudtam meg, hogy legkésőbb 2-án vagy 3-án megindítják.
Szilveszter estéjén az egyik szobatárssal koccintottunk és én sopánkodtam, hogy Nóri már csak 2012ben fog megszületni.
Elsején reggel elment a nyákdugó,mivel olvastam ,hogy nem jelenti az azonnali szülés indulást,így nem foglalkoztam vele. Viszont utána kezdett fájni a derekam,ami inkább kellemetlen volt, így nem gyanakodtam.
Délután elmentem magzatvíz vizsgálatra, ami után már véres nyákdugó távozott, a derékfájás meg hirtelen megerősödött. A férjem is benézett a vizsgálat után, és amíg ott volt, annyit erősödött a fájdalom,hogy már alig tudtam menni. Vettem egy forró fürdőt, majd az egyik szobatársam elkísért a szülőszobára.
A vizsgálat után kiderült, hogy bő 3 ujjnyira vagyok kitágulva, és ma én szülni fogok.
Szerencsémre a tényleges fájdalmas időszak alig pár óra volt, nem hittem volna, hogy ennyire gyorsan megy majd az első.
Tisztára mint a vészhelyzetben
Dec 29-én éppen az NST-n ülve, azt tervezgettük a férjemmel, hogy délután hova megyünk. Nagyokat nevettünk, és bosszankodtam,hogy levehetnék már,úgysem mutat semmit. Aztán a gép szívverés mutatója leesett a normál 140-170-ről 60-ra, eleinte nem ijedtem meg , mert csinál ilyet de akkor is hallom a szívét ,hogy zakatol. Most viszont a hang is nagyon lassú lett. A vizsgáló nővér is felnézet, odarontott kereste a szívhangot, de csak azt a nagyon lassút találta. Kirohant a vizsgálóból, de még odavetette, hogy kövessem nagyon gyorsan. Végigrobogtunk a szülészeten, hátra a szülőszobákig, ahol egy másik gépet raktak rám,és egy másik nővér vizsgált. Ő sem találta jónak a szívhangot, így jött egy orvos, de ő is csak ijedt szemekkel kérdezte "Anyuka vajúdik?". Persze ,hogy nem vajúdtam. Kizavartak egy anyukát az egyik szülőszobából, és lefektettek az ágyba. Ott egy nagyon modern géppel kezdték el figyelni babóca szívverését. Biztos ami biztos, készültek a babamentő császárra. Szegény férjem arcát néztem, és láttam mennyire meg van ijedve, és azt sem tudja, hogy mit segítsen. Ezen felfordulás ellenére, és mélyen a szívemben éreztem, hogy minden rendben van, de persze ki hitt volna nekem.
Egész nap vizsgáltak, uh is volt, meg kaptam egy kevés oxytocint ,hogy megnézzék terhelés alatt a szívritmust. Persze semmi gond nem volt, de engem már nem engedtek haza.
Gólyahír
Mára voltunk kiírva
Annyira jó volt, ma bemenni a kórházba. Szinte sehol senki, a parkolóban egy csomó hely, a kórház is kihalt volt. Kényelmesen felmentünk, szigorúan lépcsőn a harmadikra. Amikor felértünk a derekamba annyira erős fájdalom nyílalt, hogy alig kaptam levegőt. Aztán ahogy jött úgy ment. Kerestem egy nővért, hogy vizsgáljon meg.
Szépen beültünk apával a vizsgálóba, és hallgattuk a mi kis szöszmöt hercegnőnk szívverését. Hihetetlenül sokat mocorgott, és ez meg nyugtatott ,hogy minden rendben van. Merthogy elértem arra szintre amikor nem úgy gondolom, hogy kudarc az esetleges túlhordás. Inkább büszke vagyok, hogy az én majd' 4kgos lányomnak , megfelelő helyet tudok biztosítani.Annyira jól érzi magát odabent, hogy még várat magára.
Szóval ülünk az NST-n jött egy fájás, ami csak tartott és tartott és szép egyenes csíkot húzott, mert kitartott 90 -en. Majd 10 percre rá még egy ilyen. Visszajött a nővér, nézi a papírt, mondja szól egy dokinak. Na mondom most mi a baj? Visszajöttek első kérdés,éreztem-e azokat a fájásokat. Ember, hát hogy a viharba ne éreztem volna. Második kérdés, megvizsgáljon-e. Persze ha erre van lehetőség. A vizsgálat eredménye, épphogy befér az ujjbegye, de állítása szerint még idén lesz baba. Nahááát! Végre valami eredmény, annyira megörültem ennek, mert kicsit tartok attól, hogy szombaton befeküdjek a kórházba, csak úgy egy hétre. Amikor jöttem kifele hallottam az orvos és a nővér rövid párbeszédét. N: "Na, m ia helyzet?" O:" Egyenlőre semmi." Szóval ők azt hitték ma szülök, ez már döfi :)
39+1.hét
Na aztán hajnalban elindult valami, méghozzá a fájások. Eleinte nem foglalkoztam vele, de amikor elkezdett erősödni, kezdtem figyelgetni. Hajnali négy körül vettem egy forró zuhanyt, de a fájások megmaradtak. Végül fél hét körül mérni kezdtem őket. 5 percenként jöttek és 1 percig tartottak, ez 9 re felfejlődött 3 percesre és 1perc 30 másodperc körüli fájás hosszúságra. Na irány a kórház. A barátnőm már bent várt,becsöngettünk közöltem mi a szitu. Rám tették az NST-t, és bár a kórházban csak 5 percenként jött, de 80 fölötti volt, és szabályos. Orvos megvizsgált majd közölte azt a hírt amit nem hittem el. Zárt méhszáj, egyáltalán nem vagyok kinyílva, ez csak jósló. what a fuck?!?! Akkor miért szabályos és miért nem múlt el? Persze hazaküldtek. Azóta is tart a fájás, így ezerrel szedem a homeós bogyókat és gyűjtöm a szülés indító tippeket... Hátha. Elvileg az első centinek a legnehezebb kinyílni, utána már a baba feje nyomja és gyorsabb... remélem. Ha továbbra sem múlnak a fájások, pénteken visszamegyünk a kórházba.
38+3
Már megvolt a negyedik NST-k , a fájás görbe kezd egészen letisztulni, és a vizsgáló meg is kérdezte, kérek-e még időpontot. Hát ,hogy a viharba ne? Semmi nem garantálja, hogy Nóci megszületik jövőhét hétfőig. Így jobb a békesség, bár reméltem a negyedik NST-re már nem jutunk el.
Nagyon becsapós érzéseim vannak. Tegnap óta Nóci kevesebbet mozog,és egyfolytában fáj a méhszájam. Talán ez már azt jelenti, hogy hamarosan megszületik? Vagy így megy ez még 3 hétig? Én optimista vagyok, és várom a hidegfrontot hátha nem csak havazást hoz nekünk.
A héten voltam utolsó pocakos védőnői látogatáson, megdicsérgetett mert szép lett az utolsó vér-vizelet eredményem. Végre megkaptam a streptococcus eredményt is, persze negatív, így az orvossal is elköszöntünk egymástól. Sajnos nem lesz választott orvosom, és megtudtam ha nincs választott orvosom, lemondhatok a választott szülésznőről. Végül is én szülöm meg a babát, bízom magamban.
Szedem a homeós bogyókat, iszom a málnalevél teát és szorgalmasan kenegetem a gátamat. Remélem tényleg összejön a gyöngéd szülés :) Mindenesetre izgatottak vagyunk, és lefekvéskor arra gondolunk talán ma lesz az a nap. :)
37.hét
Tegnap voltunk a második NST-n , ami megmutatta, hogy a max méhösszehúzódásaim már 100 ig felmennek. Egy hete még 60-70 volt a max, tehát halad minden a megfelelő irányba. Ami bosszantó az az,hogy kb 3/4 órára magamra hagytak,és kb az első 10 percben elfogyott a papír. Nem ismételték meg, mert a 10 perc alatt Nóri mindent produkált,így mehettem utamra.
A kövi megálló az egészségház volt, reméltem elkészült már a múltheti vér-vizelet vizsgálat. Szerencsére igen, és minden a legnagyobb rendben. Ellenanyag negatív, nincs fehérje se bakteriális fertőzés és a vasam is rendben van.
Utána egy patika felé vettem az irányt, kiváltottam a vényeket amiket a gyerekorvos adott, ennyivel is előrébb vagyok. Valamint megvettem a homeos bogyókat, sajnos nem volt cimicifuga de sebaj majd ma megveszem. Beugrottam még az apró cikkek áruházába, utána haza. Reggel olyan 10 körül indultam el otthonról, és negyed 3 kor értem haza.
Otthon ahelyett ,hogy pihentem volna rendet raktam, főztem és vasaltam. Úgy érzem dúl bennem a fészekrakó :). Este még kikönyörögtem, hogy menjünk el vegyünk pelust meg még pár dolgot, így az estét a tescoban végeztük.
Szorgalmas hosszú nap volt, de legalább Nóris cuccokból még több kipipálva.
Ma megyek hordozós klubba, szóval ma se lesz túl sok pihenés...
36+2.hét
Bár most nagyon távolinak tűnik az a bizonyos dec. vége, de ahogyan mások blogját olvasom ledöbbenek, hogy már lassan fél éves a babája. Mennyivel gyorsabban telik az idő ha megszületnek, szóval próbálom még így a végét kiélvezni ,hogy a kisbabám még bennem van ,hozzám kapcsolódik.
A minap azon gondolkodtam miért alakulhat ki a szülés utáni depresszió. Persze vannak hormonális okai is, illetve a hirtelen nagy felelősség, fáradtság sem segít. Viszont arról sosem írnak, hogy talán az anyának az is nehéz, hogy megszakadt a kapcsolat és újra kell építenie. Amikor terhes lettem, egyből visszafogtam magam, megpróbáltam egészségesen étkezni, a stresszes helyzeteket kerülni és minden bokorban veszélyt láttam... Mármint fellöknek, hasba ütnek, elesem stb... A szüléssel egy teljesen más helyzet lesz, addig annyira odafigyeltem magamra, mindenki azt kérdezte én hogy vagyok. Azután viszont mindenkit csak a baba érdekel, mindenki csak rá kíváncsi. Ami természetes, de egy érzékenyebb lelkű kismamának lehet nehéz feldolgozni. A másik tényező az,hogy már nem bennem van nem a 9-10 hónap alatt megszokott kommunikáció. Amíg terhesen kommunikálunk a kisbabánkkal, az valahogy nem olyan a születés után. Mintha elfelejtette volna a baba,hogy ki volt az aki beszélt hozzá aki szeretgette. Persze a kismama ingerült lesz, kétségbeesett amitől a baba többet sír, és amikor egy nyugodt ember ringatja megnyugszik. Ez csak olaj a tűzre, az amúgy is összetört kismama,úgy gondolja rossz anya és nem képes ellátni a saját gyerekét. Ördögi kör. Amikor ilyen érzése van az embernek nem szégyen segítséget kérni, mert később nagyobb lehet a baj, ha nem foglalkozunk vele.
Na de vissza a boldogságos részekre. Elmentünk az utolsó UH-ra, sajnos Miki ismét nem tudott jönni. Nóri szépen mocorgott, és a méretei alapján továbbra is dec.vége. Saccperkb 2800gramm ami azt jelenti lehet, hogy inkább 3000 de a lényeg túllépte a 2500grammot. Megfelelő szívhang, köldökzsinór továbbra is a popójánál van odagyűrte :) Nem láttak semmi zavart a magzatvízben , szóval Nóri a lehető legjobban érzi magát.
Tegnap végre felhívtam az ajánlott szülésznőt, nagyon kedves volt,de választott orvos nélkül sajnos senki nem vállal. Egy kicsit összeomlottam, mert a pénz miatt nem lehet választott orvosom. A szülésznőt még ki tudnánk fizetni,de orvos + szülésznő , na azt már nem.Így nem maradt más végképp a barátnőmre kell támaszkodnom, aki úgy mond a dúlám lesz. Remélem a szülés komplikáció mentes lesz , és szépen halad majd a maga útján, így bőven elég lesz a férjem és a barátnőm támogatása. A homeós bogyókat már összeírtam, ha megjön a fizu mindent megveszek és akkor annyival is nyugodtabb leszek.
Egészségügyi rémálom
Amik hiányoznak, illetve hiányoztak: influenza elleni oltás (bár még most is félek tőle, de nagyon mondják, hogy kell), hepatitis szűrés eredménye, önkormányzat és beutaló laborra. Ezekből teljesített: beutaló, hepatitis szűrés eredménye.
Tegnap úgy kezdődött, hogy nem tudhatom meddig vagyunk még így ketten. Muszáj elintéznem amit csak tudok. Mivel időpontot lehetetlen foglalni a nőgyógyászomhoz, így elindultam 9kor,lesz ami lesz. Kb fél10kor becsekkoltam, leültem és vártam a soromra. Olyan 5 ember lehetett előttem, de azt is számításba kell venni, hogy folyamatosan jöhetnek előjegyzett emberek. Azért viszont azt nem gondoltam, hogy fél 12 lesz mire bejutok a dokihoz. Sebaj, vett kenetet, meghallgattuk Nóci szívhangját ( jó volt egy picit hallani, majdnem elsírtam magam), és jól megnyomkodta a pocakomat, hogy minden oké-e. Minden a legnagyobb rendben. Megkaptam a kis pakkot (beutaló,táppénzes papír...stb) és már száguldottam is. Már amennyire lehet bkv val száguldani.
Sajna az a tervem,hogy elmegyek influenza oltásra,majd onnan önkormányzat és onnan ÁNTSZ ugrott, mert az orvos 12-ig rendelt. Sebaj irány az ÁNTSZ hazafele meg beugrom az önkormányzatba.
Röviden arról miért is mentem az ÁNTSZ-be: A hepatitis és az AFP eredményét elvileg továbbküldik a védőnőnek. Viszont a védőnő előre jelezte, ő ezt nem fogja megkapni, mert már régen nem ez a rendszer. Amikor én ezt közöltem a nőgyógyásznál, konkrétan lehülyézte a védőnőt, és megnyugtatott megkapja majd. Meglett az AFP eredmény, de a kis lapon a hepatitis után az volt írva " Továbbküldve". HOVA? KINEK? Orvos válasza: védőnő, labor ahol levették: védőnő, Védőnő: orvos vagy labor... Köszike akkor most hol van? Védőnő telefonál, az ÁNTSZ-től kikérhetem. Felhívom az ÁNTSZ-t :"Persze menjek be adnak igazolást, hogy rendszerben szerepelek, és negatív." Ollé legalább tudom, hogy nem kell aggódni rendben vagyok/vagyunk. A bibi viszont az, hogy az ÁNTSZ a világ másik végén a Duna plázánál van, mi a metró másik felén lakunk. Sebaj majd nőgyógyász után...
Sikeresen eljutottam az ÁNTSZ-be, ami már eleve nagy próbatétel volt, mert elsőre a rossz irányba mentem (174 házszám kellett volna, én a 188-nál vettem észre rossz az irány), aztán a 174/A épületben vártam a dolgozni nem akaró portást. Meguntam visszamentem a 174/b be ,milyen jól tettem. Kiderült abban az épületben van. Járványügyi bigyónál kopogok senki, visszamentem egy emeletet a vérvételnél kopogok senki. Nehezen rávettem magam benyitok, ja ez itt egy váró. Az ajtó csukódásra kijön egy hölgy, visszaküld a járványügyhöz. Ismét kopogok, várok, majd valaki odakiált nyugodtan menjek be. Itt ez így megy? Csak úgy menjek be? Bemegyek sehol senki, de hangokat hallok, köszönök erre ugranak már, a kávéjukat kortyolgató hölgyek: Elmondom miért jöttem, kapok széket, mindjárt odaadják. Nahát, hogy végre ezt is sikerül elintézni.... Miután a hölgy a kezembe nyomta a papírt, felvilágosított róla, hogy a kórháznak nem kell külön igazolás. Totál elég , ha a védőnő vagy az orvos betelefonál, és lekéri az eredményt. Beírja a kiskönyvbe és pont, nem érti miért engem ugráltatnak...Azt hittem ott fogok összeomlani, tényleg majd' 9 hónapos terhesen nekem kellett a világ végére elutazni, azért mert senki nem ismeri a rendszert... Mindegy túl voltam rajta, ekkor már fél 2 volt.
Reményekkel telve ,hogy még simán eljutok az önkormányzatba mentem a metróhoz. Még a nap is kisütött, és elmentek a csúnya szürke felhők. Ám a metró nem járt, a metrópótló még nem indult el, és hatalmas tömeg a buszmegállóban. Hogyan jutok most haza??? Hívom a férjem, eljön értem de még van dolga... A vége az lett, hogy hazaértünk 5 re ,tehát az önkormányzatot is elfejethettem aznapra.
Tanulság: AFP vizsgálatot a következőnél magán klinikán csináltatom... Ne reménykedj Murphy mindenhol csak rád vár.
A blog létrehozója és / vagy tulajdonosa kizárólagos felelősséget vállal az általa létrehozott és / vagy szerkesztett blog teljes tartalmáért. A HáziPatika.com Kft. - mint a babaszoba.hu oldal tulajdonosa - a portálon látogatói által szerkesztett blogok igazság- és valóságtartalmért, valamint az azokban elhelyezett tartalommal összefüggésben semmilyen felősséget nem vállal.
Ugrás a lap tetejére
A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2012 Sanoma Media Budapest Zrt. - Minden jog fenntartva




