babaszoba.hu


Máté Janka és Zselyke naplója


A hétköznapjainkból próbálok megörökiteni néhány fontosabb pillanatot. Mivel két gyerek mellett nem mondható egyszerűnek az élet, bőven van irnivaló. Csak a nap ne állna csak 24 órából.......

repül az idő....

2009.03.09. 22:22
.....és mi vele együtt.
Most nincs mentség, hogy miért nem irtam már egy hónapja, mert végülis itthon voltam javarészt. De sokszor úgy tűnik, hogy amikor sokáig házhoz vagyok kötve, éppen akkor marad el egy s más tennivaló.

A lányok fejlődnek, nőnek. Zselyke utánozza Jankát mindenben.....és sajnos forditva is érvényes. Azért sajnos, mert Janka "visszafejlődött" egy keveset. Ismét szopja a cumit, kisbabáskodik, kiköveteli, hogy vele is úgyanúgy bánjak mint Zselykével. De úgyanakkor a másik percben a "tiszta egyedül" játékot játsszuk. Ma amiatt került végülis sor az irásra, mert több esemény is történt. Hosszú idő után végre fürdés a kiskádban. Mostanig nagy ritkán csak a konyhakagylónál tudtam lemosni őket, de ma este teljes meglepetésben volt részem. Mindkettőjüket egyszerre fürdettem egyedül a kiskádban. És méghozzá semmi különösebb cirkusz nélkül. Utána fürdőköpenyes kivonulás a szobába, pizsuba öltözés, hajszáritás.....Zyelyke lep meg inkább, hogy mennyi szót, információt ismer már. Többek között Janka elénekelte a "Kis mókus, nagy mólus" cimű énekecskét. Alig fejezte be, máris arra lettem figyelmes, hogy ZSelyke is mondogatja a szöveget, és kis segitséggel végig is mondta az egészet. Ezzel ismét ámulatba ejtett...

Az elmúlt hétvégén voltunk Nyárádszeredán a Kertésznapokon. Elég sok élményben volt részünk. Onnan meg Enyedre mentünk, és csak másnap, vagyis a tegnap jöttünk haza. Ma még kába voltam az út okozta fáradtságtól, de végre, már hosszú-hosszú ideje Enyeden aludtam ki magam. Egyedül voltam a szobában, nem kellett arra figyelnem, hogy éppen melyik gyerek ébredezik, nyöszörög, szükségel...:) Nagyon jól esett! Most meg itthon pótolom a két nap kimaradásom, annyira összegyült a házi munka: mosás, takaritás......
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(32 értékelés eddig)

ismét beszámoló

2009.02.04. 13:22
Valahogy mindig elmarad az ide való irás, mert mindig valami egyéb adódik. Vagy hulla vagyok, és képtelen vagyok még gondolkodni is, vagy muszály más tevékenységet előnyben részesiteni.....

Telnek a napok, nőnek a lányok. Zselyke szemmel láthatóan iparkodik Janka után. Már sokat játszanak együtt, Janka mesél neki, tanitja, hogy mit h ogyan kell (kellene csinálni). Ezzel együtt jár az is, hogy egyre akaratosabb lesz. Már nem jön azonnal amint szólitom, nem fekszik szépen, amig pelust cserélünk, mossa a kezét a levessel, és ha rászólok, még annál inkább folytatja.....Indul a szája is. Mond, gagyog, ügyebügye, bababab, a lényeg, hogy mindenhez van hozzáfűznivalója.

Janka olyan mint a hullámvasut. Vagy mézes mázas,szót fogadó, vagy teljesen hisztérikus, ellenkező. nyaffogó. Az elmúlt héten megszenvedett az egyik első fogával, úgyanis két éjjeli nemalvás után, amikor azt hittem, hogy hasfájása van, feldagadt az arca. Ránk is ijesztett jól, mert be is lázasodott. Szombat ellenére megkereshettük a fogorvosunkat, és ki is nyitotta a fogat, ahonnan nagy mennyiségű genny áradt ki. Szegény kicsi babecom teljesen jól viselte magát a fogorvosi székben, habár azelőtt nem éppen igy terveztem az első látogatásunkat. Azóta járunk tisztogatni, egyelőre mindne rendben, már láz sincs. Még szép is lenne az a néhány nap antibiotikum után. .....
Vannak napok mikor úgy ébred, hogy minden szaván nevetni lehet, vagyis elképedek, hogy honnan bányássza azokat a kifejezéseket. A fogorvossal is többek között voltak megjegyzései. A tévében nézzük az ikrekről szóló adást. Jankának a kedvenc műsora, igy minden apró részletet lefigyel. Igy történt, hogy az ikreket is fogorvoshoz vitték, igy Janka már sejtette, hogy miből is áll a dolog. Mi mivel szombat lévén siettünk is, nem terjedt ki a figyelem ilyenekre. Itthon meg rákérdezett, hogy neki miért nem tett a fogorvosnéni olyan szalvettacskát a nyakához. Én még azt hittem, hogy alig várja, hogy megszabaduljon a széktől, nemhogy még adjuk meg a módját is a kezelésnek. :):)
Meglátogattuk Évát, aki vigyázott Jankára babakorában, amikor én a karácsonyi diszeket készitettem. Éva mondta Jankának, hogy mennyire szeretett rá vigyázni, mert tetszett neki, hogy Janka milyen jó étvággyal evett, alig győzte adni neki a kanálkákat. VItte sétálni a kocsival.....stb.stb. Hazafele az úton Janka kérdezgetett: "ja, ja miért kellett vigyázzon rám Éva? Te hol voltál?" Valahogy szemrehányásnak tűnt a kérdés. De végül megértette, hogy nekem muszály volt dolgozni, hogy kapjak pénzt, hogy vehessek neki egyet s mást. Folytatta tovább: "Éva miért nem győzte adni nekem a kanálkákat? Hát én kanálkát eszek?" :):):):) Teljesen szó nélkül hagy az ilyen megjegyzéseivel. Aztán ne is beszéljek arról, hogy mik jutnak eszébe. Olyan dolgok, amiket már azt hittem, rég elfelejtett. "Tavaly nyáron, a múltkor, a tegnapután" kifejezésekkel kezdi a mondatokat.
Elégedett vagyok mindkettőjük fejlődésével. Ismerek más kisgyerekes anyukát is, akik nagyon sokat panaszkodnak. Nem eszik a gyerek, sokat ordit, ellenkezik, nem érti meg, hogy mit, miért, mettől meddig szabad, kellene csinálni. Ilyenkor ébred fel bennem az, hogy tényleg milyen két áldott csemetém van. Azért nem ennyire vészes a helyzet......
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

egy új év.....új élet?

2009.01.10. 20:35
Joggal tehetem fel a kérdést, hiszen velünk valami ilyesmi történt. Kb egy hete ugyanis már teljes fáradtságos-elkeseredésemben, hogy alig férünk mind a 4-en a nagy ágyban aludni, nehéz az elaltatás, nem kelhetek fel anélkül, hogy felébresszem Zselykét.........megszületett a családom számára rég várt döntésem: mindkettő be a kiságyakba! Annyira hirtelen volt minden, hogy estére visszakerült a padlásról a kiságy, és mamától a padlásról meg előkerült az édesanyám egykori gyermekágya. Ez utóbbi nagyon ötletes, és örülök, hogy eszembe jutott a létezése. Olyan, mintha egy nagy doboz lenne, vagyis nem rácsok vannak az oldalán, hanem csukott deszka, de a lábrészénél ki lehet húzni, vagyis hosszabitani lehet az ágyat a szükségnek megfelelően.
Meglepetésemre Janka nagyon örült, hogy van saját ágya. Mint még soha, este már 7 körül ő kérte, hogy öltözzünk már pizsuba, és feküdjünk le. Addig rendezte a paplankáját, a párnáját. A jó benne az, és ezt élvezi ő is, hogy egyedül fel-le tud mászni az ágyra.Zselyke az első éjjelt végigorditotta. Nagyon meg volt sértődve, hogy nem bújhat mellém. Szinte két óránként ébren volt. Másnap persze holt fáradtan délután ismét ott aludt, estére meg csak fél óra nyekergés volt......nem nevezhető sirásnak, mert inkább mérgében adta ki a hangot.....Éjjel még egyszer megéredt, de probléma nélkül visszaaludt, és azóta meg nincs gond. Este fél 9 körül fektetem, megkapja a teáját amit ki is szopik, és maxx 10 perc alatt elalszik egy mukk nélkül. Jankával van még mese, kérdés-felelet "játék", sőt, naptól is függ, de néha erősebben rá kell szólni, hogy most már foduljon oldalra és csend legyen. Máskor meg ő mondja, hogy most hagyjam, és menjek a konyhába vacsizni, vagy üljek fel én is az én ágyamba. Egyszerűen szó nélkül hagytak mind a ketten.....:):):) Hogy mennyit változott a programom, ne is mondjam. Valahogy sokkal nyugodtabb vagyok. Azelőtt hamar felhúzódtam mindenen, egy szikra kellett és tomboltam. Valószinű a tudatalattim működik? A lényeg, hogy amennyire féltem ettől a pillanattól, annyira simán zajlott le minden....Mintha nem az eddigi életünk lenne.....
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Nőnek a lányok....

2008.12.29. 13:42módosítva: 2008.12.29. 13:59
Igy karácsony táján több gondolat szállingál a fejemben mint máskor. Meg kell tanulni ismét gyerekként várni az angyalkát, ismét gyerekként örülni a karácsonyfának, ajándékoknak. Kimeritő volt ez a készülődés, de megérte. Gyönyörű a fánk is, és a cseppségek meg repestek a boldogságtól.

Janka már napokkal előtte készült a karácsony estére, várta az angyalka érkezését. Nem tudom, hogy mi lehetett a kicsi fejében, a lényeg, hogy nagyon örült. Sőt, azelőtt való nap nagy meglepetésemre még a fodrászhoz is elvihettem hajat vágatni. Na jó, inkább megigazitani, mert én már vágogattam, amenyit tudtam, de nem voltam megelégedve az eredménnyel. Végül annyira büszkén ülte végig az egész hajvágást a nagy tükör előtt, hogy amikor kijöttünk, azt mondta, hogy majd még visszajön ide.
Zselyke elindult, most már teljesen egyedül járkál a szobában. Még ha esik is néha, nem vészes. Ez azt hozta magával, hogy Jankával kezdenek játszani.Már egyre gyakraban fordul elő, hogy egymás mellett vannak, és Janka magyaráz a kicsinek, hogy mit miért és hogyan kell csinálni.:)
A karácsonyfáról sem tépik le a diszeket. Sőt, Janka csak "csilingelt" a gömbbel, Zselyke látta, és ő is hasonlóképpen legyintgette a kezével.
Már nagyon soktól hallottam a környezetemben, hogy még ez az időszak nehezebb, amig ennyire kicsik. Nem is tagadom, mivel már nem egyszer voltam kiakadva fáradtság, tehetetlenség, nyekergések stb miatt. Jankával már másképp lehet értekezni, és elképzelhető, hogy Zselyke is majd követni fogja. Mindenesetre a sok fáradtságot kérpótolja a nevetésük, a játékuk, a fejlődésük....
tovább(1 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Események

2008.12.17. 13:37
Az elmult héten olyan dolgok történtek, amiről álémodni se mertem. Legtöbb szülőnek megszokott tevékenység......nálunk ritkaság. A fürdésről beszélek. Az utóbbi időben mindketten annyira visszautasitották a fürdetést, hogy ZSelykét már képtelenség volt beültetni a kádacskába, Jankának meg hajat nem lehetett mosni. Nos, már nagyon törtem a fejem, hogy mi is legyen a tisztálkodással, mert lassan már ideje lett volna. Mig végül rászántam magam, hogy kipróbáljam, amit az egyik könyvben olvastam: a konyhakagylóban mosdatni. Janka repesett a boldogságtól, de Zselyke itt is tartózkodott. VIszont megmoshattam legalább a lábait. Úgyebár nem az a célom, hogy orditva fürösszünk, ezért is haladtunk igy lépésről lépésre, mig eljutottunk addig, hogy Zselykének megmoshattam a haját úgy, hogy a fürdőben feltettem a lábam a kisszékre, ráültettem a térdemre Zselykét, és a vizes, samponos kezemmel simitottama haját. Végül lassacskán hátrább engedve a fejét Levi öblitette. Ki se mondhatom, mennyire boldog voltam....és főleg azért, mert mindez orditás nélkül zajlott.
Úgyanaznap este miután hazajött Janka édesanyámmal, kérdeztem, hogy megyünk-e fürdeni a nagykádba Évi mamához. Nagyon ujjongott, hogy igen, most azonnal. Végül egy annyira kellemes fürdés sikrekedett, hogy mikor Janka után én is a kádba kerültem, ő akart segiteni öbliteni engem a habtól, mosni a hátam stb. Ahhoz képest, hogy életében először fürdött nagykádban, remekül viselkedett. Sőt, amennyire tartottam ettől a naptól, annyira jó volt....
Most ismét össze van gyűlve a fáradtság, nemalvások, de valahol nem is csodálkozok. A karácsonyi sütikkel kész vagyok, a mézespogácsa házikót sikeresen összeállitottuk, és mindenek mellett még az eladásra szánt diszek is készülgetnek. Karácsony már csak ilyen nálunk......de éppen ez a szép benne. :)
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Szülinap ismét

2008.12.09. 15:47
Mióta Levivel ismerjük egymást duplán ünnepelünk...legalábbis ami a szülinapokat illeti. Mindketten decemberiek vagyunk, én 8, ő 9. :) Nem csinálunk túl nagy felhajtást ebből sem, de egy vacsora mellett azért elbeszélgetünk...kivel mással, az öcsémmel Levivel, és Anival. (igy van, ha két Levink van, mindig pontositani kell, hogy éppen kiről van szó).
Az idén Jankával készitettem el a tortánkat. Annyira szeret robotolni, diót darálni, és egyet mást csinálni, ami a sütemény elkészitéséhez szükséges.
Azelőtt való este mondogattam neki, hogy holnap lesz az én szülinapom, ki fogom fújni a gyertyát úgyanúgy, mint ő, vagy mama, amikor szülinapjuk volt. Errefel mit értett, mit nem, a következő párbeszéd zajlott le:
Janka: "Akkor te is kibújtál a hasadból? "
én: "Nem, és nem az én hasamból bújtam ki, hanem az Évi mamáéból."
Janka: "Amikor én is kicsike voltam, a te hasadban voltam. Bementem, becsuktam az ajtót. "
én:" Mit csináltál te ott bent?"
Janka:" Vittem magamnak játékokat, és játszottam. Egyszercsak kinyittam az ajtót, és kijöttem. Majd bement Zselyke, és én becsuktam az ajtót. Aztán meg Zselyke is kijött, ás most nincs bent senki."
Nem tudtam, hogy hogy maradjak komolyabban, hogy ne folytogasson a nevetés. :)

Ma mondom neki, hogy menjünk Kati mamához, és vigyünk neki tortát. hogy kóstolja meg ő is. A gyors válasz: "süssön magának!" :):):)

Sokszor nem is tudom, honnan szedi ezeket a kifejezéseket, szavakat. Meglepetésemre elég jól alkalmazza a különböző helyzetekben a megfelelő, de elég bonyolult szavakat. Pl: esetleg, pedig, úgy gondolom, hogy.....stb

Zselyke meg utánozza Jankát lépten-nyomon. Ha Janka rázza a fejét, és inti, hogy "NEM", akkor a kicsi is utána. Janka rájött, hogy ZSelyke nem tud "IGENT" inteni a fejével, és most ezzel provokálja. :) A hangokról ne is beszéljek.....burrogás, szótagolás....Igy iparkodik a kicsi is.
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Mikulásjárás

2008.12.09. 15:28
Jó ideje vártuk már a Mikulás érkezését. Főleg Janka. Kérdezgettük, hogy mit hozzon a Mikulás, mire ő mind olyan dolgokat kért, amit egyébként is kap szinte naponta: kekszet, joghurtot, gyümölcsöt. Érdekes módon játéról nem esett szó. Végülis normális, hiszen még nem tudja teljesen felfogni, hogy mi is ez az egész.
Ameddig elkészültünk itt lent nálunk, addig mama felvitte Jankát hozza, és ott is jött a Mikulás. Teljesen szó nélkül maradt, mikor meglátta az ajándékokat az ablakban. Látszott rajta az a meglepődés, hogy most hová is tegye az egészet. Majd lejöttünk, és már kintről észrevette, hogy van valami a cipőiben, amiket betett az ablakok közé. Először nézte, majd lassan kezdte kiszedegetni, de fontossági sorrendben: avokádó, joghurt, gyümölcs, (mert úgyebár a Mikulás teljesitette a kéréseit:)) A babát utóljára hagyta, de az sem volt semleges. Később ül a lépcsőn előtte az ajándékjai, és összecsapja a két kezét: "El se hiszem, hogy mennyi mindent hozott nekem a Mikulás!" Annyira fel volt dobódva, hogy táncolt, ugrált, és még mondogatta is, hogy: "né, hogy szökdösök".
Zselyke is érdeklődő volt. Édesanyánál amikor felmeltem az ajándékokhoz, az összes közül elkapta az almát, és bele is harapott. Egyéb nem is érdekelte őt. :):):):)Mostanában amúgyis a megszokott ételek részesülnek előnyben, amit eddig nem evett, meg se kóstol. Nagy ritkán, ha látja Janka kezében.

Másnap, szombaton, részt vettem a Zöld Karácsony-on. Ez egy kézműves foglalkozás volt gyerekeknek, ráhangolódás az ünnepekre. Én az adventi koszorút kellett készitsek néhány gyerekkel. Mi tagadás, elég fárasztó volt, mivel egy teremben voltunk legalább 200-an külön asztaloknál, különböző tevékenységekkel: képeslapkészités, mézespogácsasütés, ragasztás, vágás, stb.Jankát is vittem magammal, és meglepetésemre remekül birta. Az elején, mikor kezdtek összegyülni a gyerekek, mintha a sirás környékezte, de végül Anival feltalálta magát, úgyhogy amig dolgoztam, szinte alig láttam őket, mert folyton sétálgattak az azstalok között. Azt hittem, hogy végig a nyakamon fog lógni, hogy menjünk már haza, de meglepetésemre, kellemesen csalódtam. Végül a csúcspont a Mikulás érkezése volt. Nagyon élvezte, amint kimentek mind az udvarra a Mikulások után. Mert kettő volt, az egyik cipelte a zsákot, a másik meg osztogatta a csokit. Ekkor megeredt a Janka szája is, és folyton csak a Mikulásrokról beszélt: "né, hogy énekelnek, hogy beszélgetnek a gyeremekekkel....mit csinálnak..."stb, stb. Délutánra persze holt fáradt volt, de aludt is egy nagyot. Estére meg átmentünk KAti mamához, mert ott is hagyott ajándékot ez a Mikulás. No, meg Leviéknél is.. Itt volt a meglepetés még nekünk is, mert tényleg igazi Mikulásjárás hangulat volt. Nem vártam volna, hogy ennyire szivvel-lélekkel készülnek Leviék is erre az alkalomra. :)
Az idei Mijulásjárás nagyon jól sikeredett. :)
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

úgy, mint télen

2008.12.02. 14:18
Már jó ideje nem müködött az internet, emiatt is voltunk ennyire eltűnve. Most próbálom behozni az elmaradásokat....
Szinte két hete, vagy talán több is, hogy Janka nem megy Kati mamához, igy itthon oldottuk meg a délutáni alvást is. Zselykének is változtattunk az órarendjén, és kihagytuk a délelőtti szunyókát, igy délben 1 után alszanak mindketten. Valamikor nem is hittem volna, hogy ezt igy meg fogjuk oldani hármasban.....és méghozzá nem is vagyok annyira fáradt, hogy ne birnám. :) Na jó, azért még van, amikor annyira összegyűl minden, hogy néha eltörik a csészecske is......De elvégre én is csak egy ember vagyok, nem de? :):):)
Nekifogtunk a karácsonyi diszeknek is, Levi folytatja a fóliaházat, ahová én mostanában csak ritkán jutok fel, gyereket nevelünk, háztartást vezetek, és még jut kevéske idő a pihenésre is. (he, he)Janka is nagy élvezettel segit mindenben. A szerencse az, hogy elég jól lehet vele együtt dolgozni. Amit viszont nem akar, azt nem is igazán hozom ki belőle.....kivétel, ha....más, csábitóbbat ajánlok fel cserébe. Kis zsarnok! :)
Zselyke elég jól meneget, sőt, egyedül feláll és le is ül, csak én nem merem még teljesen magára hagyni a menésben, mert amikor el-elindul, nehéz a megállás. Még egyelőre jobb félni mint megijedni elven gondolkodok. :)
Várjuk a Mikulást, az angyalt. Jankának ez a fő gonolata most. Készülünk mézespogácsát sütni, sőt, elkészitem vele a mézespogácsa házikót is, amit annyit nézeget a könyvben.
Röviden most ennyi, remélem hamarosan itt lehetek.
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

események

2008.11.13. 21:59módosítva: 2008.11.13. 22:55
A mai nap eléggé eseménydús volt, úgyhogy van miről irni. A reggelünk úgy indult, hogy én sem jött, hogy elhigyjem. Zselyke megébredt 7 előtt szopizni (igen, még mindig szopizik, és esze ágában sincs ezen változtatni :)), és visszaaludt. Valamikor fél 8-kor ébredt Janka, És már le is volt szállva az ágyból, ZSelyke még mindig aludt. Igaz, hogy mostanig erről "álmodoztam", hogy hamarabb keljek, mint ők, de most valahogy furcsa volt. Végül 8-kor ébredt fel.

Reggeli után hazaért Levi is, hogy vigye át Jankát mamához, mert vele nem protesztál. Aznap, amikor itthon maradt, mert nem akar mamához menni, kissé túl fáradt volt. Másnap délután pótolta be az elmarasztott álmát. Végül az ok is megvan, amiért nem akart akkor ottmaradni. Mamának segitett a konyhában pityókát hámozni, és egyszerre csak elkezdte mondani, hogy:" amikor lecsúsztam a párnáról, te a fenekemre ütöttél. Ezért nem akartam hozzád jönni. " Mama este mesélte el nekem, és Janka megnevetette őt is ezzel. Hogy mire viszi a kicsi két és fél éves agya! Na, de visszatérve a ma reggelhez......Kiudvaroltam Levitől, hogy maradjon annyit Zselykével, amig levágatom a hajam. Nem kell messze menni, csak két házzal arrább, de valahogy mindig olyan nehezen jön össze. Ma először vittem Jankát is. Elég jól birta, habár várni kellett még. Először nem akart a székre engedni, de végül magyaráztam neki, hogy mi fog történni a hajammal és velem, és nem volt semi gond, ott állt mellettem. Estére meg lépten-nyomon amikor rám nézett feltette a kérdést: "Te most legény lettél?" :):):):)
Utána felvitte Levi Jankát édesanyámhoz az üzletbe. Mostanában először oda mennek, esetleg megejtnek egy kerti utat is, hogy hozzanak le még virágot eladásra. Utána újságolta édesanya telefonon, hogy bevitte Jankát az óvodába. Mostanig csak az udvaron ültettük fel a hintákra, úgyhogy ma nagyon nagy lépés volt. Előrször a román tagozatra léptek be, persze ölbe kéreszkedve. Itt zajongtak a gyerekek, valamit ragasztottak, játszodtak. Az óvonők ismernek minket, édesanyámot, úgyhogy bármikor bemehetünk csak igy látogatóba. Innen átmentek a magyar szekcióra, ahol a kiscsoport volt, eléggé csend volt. A gyerekek az asztal körül ültek, és rajzolgattak. Az óvonéni beszélgetett Jankával, és többek között kérdezte, hogy megy-e óvodába. Janká állitólag nem beszélt, de a fejével bólogatott, hogy "igen". Kint megkérdezte édesanyám, hogy melyik óvoda tetszett neki, a román vagy a magyar, mire meglepetésünkre azt választotta, ahol zajosabbak voltak a gyerekek. Eléggé jól sikerült ez a nem tervezett látogatás. Végülis miért is ne mennének bel. Ott van az üzlet mellett, JAnka szereti a gondolatot, hogy mehet oda hintázni, és majd ott fog játszani a gyerekekkel. (Persze, ha szemtől szembe találja magát velük, megtorpan.De itthon lelkesen meséli, hogy igy, meg úgy...:))
Estére meg jött Titi Enyedről, Zselyke keresztapja, és elhozta az ott megvásárolt rózsatöveinket. (végre) Nusi is küldött egyet s mást, amiknek Janka nagyon örült. Például a ruhacskát már be is akasztotta vállfástól a szekrényébe, a törülközőcskét meg a konyhába.
Többek között elhozta Titi a görkorikat, amik most már jók Jankának. Védőfelszerelése is van. Volt csodálkozás, mikor kiemeltük a zsákból....látszott az arcán az a meglepődés, hogy "jó, jó, ez cipő, de mégis mi" :):):):) Végül azonnal ki kellett próbálni ott mamánál, aminek az lett az eredménye, hogy mindenki ledöbbent, mert Zselyke olyan cirkuszt lecsapott, hogy képtelenség volt hallgatni. Nem hittem volna, de a kezemet fogva járkált Janka után, és a korikat nézte, meg nyúlt utánuk nagy bömbölve.....Muszály volt felhúzni az ő lábába is, akkor megvolt a béke, habár már annyira felhúzta magát, hogy alig tudott lecsendülni. Azt tudtam, hogy ami van Jankánál, az kell neki is, de hogy már ez is....Az biztos, hogy törtető. Iparkodik Janka után.
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

beszámoló

2008.11.11. 21:42
Ma egy kissé zavaros napunk volt, mert délben elkésett szülinapozók jelentkeztek be. Emiatt nem vittem Jankát mamához, hogy legyen ő is itthon, mert Jolán a két kisgyerekkel jött át. Ez is eléggé megzavarta a mert Janka utána nem akart átmenni mamához. Ha nem vitte Levi délelőtt, velem már nem akar ott maradni. Átmentünk, és vissza is sétáltunk, mert sirás lett volna a vége, vagy erőltetés, amit végképp nem szeretném. Végül ittmaradt Ani szinte estig, és miküzben rajzolgattak és játszodtak Jankával, Zselyke aludt kint a kocsiban, én el tudtam mosogatni (legalább). Esére Janka annyira ki volt dőlve, hogy esett hasra a szobában, aminek a következménye persze nagy orditás volt. Zselyke sem pihent valami sokat, de végülis egy nyűgösebb este után most emiatt tudok többet irni ide...(he, he). 9-kor már el is aludtak.
Janka aranymondásait emliteném még. A tegnap este is fáradtabb volt, gondolom a Bukaresti út következménye. Mamától már nyügösebben hoztam el, sirt mindené, de Zselyke is adott okot rá, mert tépte a kabátját, húzta a kezét.... Emiatt is jött be Janka szivesen a konyhába velem, és Zselykét betettük a kerekes járókájába, amibe szabadon járkálhatott a TV és köztünk miközben a kedvenc zeneszámát várta. Ja, talán nem emlitettem, hogy mostanában a zeneadót lesem, hogy hátha beteszik Jenny-t, és legalább néhány percig néma csend lesz, ameddig énekeli Ha az én pasim lennél cimű számot. :):):):)
Janka a konyhaszéken forgatta az albumot, és mamáékot nézte. Én mosogattam, és raktam el a megszáradt edényeket. Janka ott állt, ahová be kellett volna tegyem az egyik edényt. GOndoltam, beavatom őt is a dologba, és megkértem szépen, hogy tegye be abba a szekrénybe a kezemben levő edényt. Mire ő nagy komolyan felnéz, és azt mondja:" Köszönöm szépen, nem kérem most. Nem látod, hogy foglalt vagyok?" Teljesen hoppon kapott, de azonnal elfogott a nevetés.....:):):)Később meg segitett, hogy elkészitsem mára a desszertet, amivel a vendégeket kinálom meg. Kértem tőle (persze ismét szépen) egy tasak vaniliáscukrot. Tudta, honnan kell kivenni, azonnal hozta is, de láttam, hogy véletlenül kettőt húzott ki. Az egyiket elveszem, már használom is, a másikkal állt a kezében, és láttam, hogy fontolgatta, hogyan is tovább. Végül hallom a válaszát: "Ha ilyen szépen kérted, ......még kapsz egyet." :):):):):)Ilyenkor megenném, annyira édes. Ez kárpótol minden keserűbb pillanatot, amit a ffáradtság, túlhajszolás hoz magával....

Zselyke meg "nagy csendben" növöget melletünk. Lefülel bizonyos dolgokat, amiket nem is hittem, hogy ért. Például akkor este, mikor Bukarestből hazaértünk az öcsém Anival mentek haza, és már jónéhányszor sziáztak, intettek Jankának, de mind visszatértek, mert közben beszélgettünk, és még akadt mondanivaló. No meg közben behordták édesanyával a virágokat kintről, mert fagyot jelentettek (ami meg is volt brrrrr). Végül, mikor már tényleg mentek, Janka számba se vette őket, annyira lefoglalta a játékvonatja (Bukaresti vonatozás). Én szóltam neki, hogy "Janka, megy el Ani, hogy mondod neki?" Errefel Janka késő reakció, de Zselyke azonnal elengedte a rácsot a nagy járókájában, és nagy bőszen integetett a kicsi kezével, miközben mondogatta is, hogy "táá, táá" (táj, táj)- Annyira az orrából ejti ki az á hangot, hogy úgy tűnik, mintha egy felhúzható játékbaba beszélgetne. Annyira édes, amikor igy beszélget..........Ilyenkor néha elgondolkoztat, hogy vajon mi lehet a kicsi agyában?Annyira látszik mindkettőjükön, amint naponta valami újat fedeznek fel a világból....
tovább(0 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

A blog létrehozója és / vagy tulajdonosa kizárólagos felelősséget vállal az általa létrehozott és / vagy szerkesztett blog teljes tartalmáért. A HáziPatika.com Kft. - mint a babaszoba.hu oldal tulajdonosa - a portálon látogatói által szerkesztett blogok igazság- és valóságtartalmért, valamint az azokban elhelyezett tartalommal összefüggésben semmilyen felősséget nem vállal.

Ugrás a lap tetejére

A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2017 Central Digitális Média Kft. - Minden jog fenntartva