Kiemelt támogató
Kölüs Dóra Enikő, örömünk forrása
Dorka 2008. szeptember 14-én ezen a szép vasárnapon 09.20-kor született. Apája is ott volt mikor világra jött. Dorka már akkoriban boldog baba volt, mert álmában mindig mosolygott. Azóta is csak akkor sír ha valamire szüksége van.
Civimitacin
Nagyon ügyesen beszél amúgy (igaz néha nehéz megérteni).
Jól esik azonban, mikor rendesen párbeszédet tudunk vele folytatni például arról, hogy mi volt a bölcsiben, mi történt az nap, mit akar enni.
Betegségen túl
Nagy huncut ám a lányunk! Elkezdődött a hiszti korszak. Ha nem én lennék az anyukája, jókat nevetnék rajta, amikor mint egy kis pulyka felfújja a mellét, és bőszen hangoztatja az : Akajom!-ot. No persze nagyon tudja variálni: Muszáj! Most!
Sokszor ledöbbenünk apával, milyen szépen választékosan beszél. Kerek mondatokban közli például: Nem megyek fürdeni, inkább nézek sárkányt! (és már indul is a számítógép felé, ahol felfedezte magának a Süsü a sárkányt). Megtanítottam ám kattintani. Az egeret odaviszi a videóra, amit nézni akar, és rá is kattint. (két és fél éves, de hát ilyen világban élünk).
A bölcsibe farsangkor kisegérnek öltöztettem: Angelina balerina lett belőle. Íme:
Betegség
Sajnos ma sem lett jobban, sőt. Habár nem hányik és a hasa sem megy annyira, de nagyon gyenge. Reggel evett egy negyed szelet pirítós kenyeret. Szerencsére z benne maradt, s azt hittem, hogy rohamosan javul az állapota. De nem! Szinte egész nap aludt. Hányni csak egyszer hányt egy keveset. Azonban mást nem evett, és inni is úgy kellett beletunkolni a folyadékot. Szerencsére szintén az asszisztens tanácsára vettem sárgarépa-barack rostos üdítőt, és abból egy-egy kis pohárral mikor felébred sikerült megitatni. Majd aludt is vissza. Kicsit a láza is felment estére. Annyira gyenge, hogy csak fekszik, ha ölbe veszem is érzem milyen erőtlen. Nagyon rossz így látni. Szerencsém van a munkahelyemmel, mert a főnöknőm nagyon rendes. Először csak két napot mondtam neki, de ma hívtam, hogy még holnap itthon kell maradjak vele, és szó nélkül engedte. Aztán csütörtökön, pénteken már apa marad vele. Remélem addigra teljesen rendbe jön, mert nagyon rossz lenne úgy másra hagyni, hogy még nincs rendben.
Mindennapjaink
Dorka tündérien beszél, sőt gondolkodik. Összefűzi a dolgokat, és sokszor jókat vidulunk a mondatain.
Például:
-Gyerekdalok! - mondja, mert a youtube-ot akarja nézni.
-Most alszanak! - válaszolja apa. Ez a bevett mondat akkor is, ha például este mesét akar nézni.
-Nincs internet?-kérdez vissza a modern XXI. században felnövő kétéves lányunk.
Már rég le akartam írni, hogy a köszike, böfike (és a többi becézés) után végre én is anyuka lettem (anya helyett).
Karácsonyról még nem írtam. Kinn voltunk Nagyváradon a két ünnep között végig. Jó volt sokat pihenni. Dorka nagyon élvezte, mindenhol, mindenkit elkápráztatott. Ott kezdte el mondani a köszönöm szépen ebédet-et. Sokat emlegette azóta is az ottani dolgokat. Megjegyezte, hogy a papír zsebkendőt Robi hozta. S mikor itthon is elővettem a papírzsepit, mondta is, hogy -Nem Robi hozta.
Otthon nagyon a szívébe zárta unokatesóját Brigit. Reggel ahogy kinyílt a szeme szinte az olt az első mondata: Nem alszik Bigi! Tetszett neki a karácsonyfa. Egyik este beállt alá egy babával az ölében és elkezdte énekelni: Szép a kaácsonyfa!- direkt nem írtam r- betűt, mert nem mondja ki.
Amúgy nagyon sokat énekel. Ezt a bölcsis üzenőfüzetébe is beleírták, hogy sokat énekel, és nagyon hamar is tanul. A múltkor kikönyökölt az ablakba és elkezdett mondókázni. Csak felfigyeltem arra, hogy ugyanazt ismételgeti. Nem ismertük a mondókát, de felismerhető volt benne a répát eszik rop rop rop. Rákerestünk az interneten a mondókára, most már mi is tudjuk. Dorka előadásában valahogy így hangzik:
Nyuszi fülét egyezi
naagy bajuszát pödöri (no a pödöri helyett valami érthetetlen halandzsaszöveg)
Jépát eszik jop jop jop
nagyot ugjik hop hop hop.
És kérésre el is mutogatja ügyesen.
De ezen kívül is sokat mondókázik énekel. A karácsonyi dalok még mindig el-el hangzanak.
Édes jelenet zajlott le egyik nap a bölcsiben. Az egyik kisfiú ki akart rohanni, de apa útját állta. Marshall oda bújt a lábához, és tetszett neki, ott is akart maradni. Erre Dorka kissé sértődötten: Neee - az én apukám!
Sajnos még mindig cumikázik. Sokat beszélünk amúgy arról, hogy már neki nem kellene, de még olyan aranyosan, ujjongva veszi kezébe, ha meglátja: Cumikám!!! felkiáltással. A múltkor mondtam neki, hogy a babák cumikáznak, a kislányok már nem. Dorka megkérdezte: A kisfiúk? - persze mondtam neki, hogy ők sem cumikáznak.
S végül pár kép karácsonyról
- Dorka, ilyen arcot vág, amikor huncutkodik
- Dorka megkapta Brigi konyhabútorát. Mindenkinek főzött kávét, amit kistányérral és kanállal szolgát fel. Mindenki figyelmét fel is hívta: Vigyázz, fonyó!
- Brigivel és Erikával, szilveszterkor. Szegény Erika legalább egy órán keresztül cipelte Dorkát, mert csak vele volt hajlandó táncolni.
Most, hogy végignéztük a képeket, itt volt mellettem, és végig monda: Ez Géza, ez Ejika, ez Bigi., ez Laci ez Idikó, ez Dani.
Mindenféle
Így most csak odavetetten írok le pár dolgot.
- December 23-án reggelre Dorka pelusa száraz maradt. Azután ez még egyszer előfordult. Erőltetni nem erőltetem, de már többször pisilt újra bilibe, vécébe, magától még nem mondja, de talán kezdi felfogni. Figyeli, hogy nekem bugyim van. Neki is elmondtam, hogy ő is hordhat majd bugyit, ha már mindig a bilikébe pisil.
-Ügyesen beszél. Azonnal ismétli ha valami újat hall. Sajnos a csúnya szavakat is. Például mikor ma reggel lekéstük a buszt, és én fennhangon mondtam, hogy a francba, azonnal utánozta. Sajnos az ő szájából máshogy hangzott: "fa..ssz...ba, elment a busz". Nagyon kell most már vigyázzunk, hogyan beszélünk előtte. Amúgy nagyon udvarias. Karácsonykor mindenkit levett a lábáról, amikor úgy jelezte, hogy eleget evett, hogy: "Köszi szépen ebédet"
-Bölcsike jól megy, szeret ott lenni, sőt a héten még a spenótot is megette.
Majd még írok, és hamarosan majd teszek fel képeket is. S remélem, hogy hamarosan majd el is tudok mindenkihez látogatni., higgyétek el sokat gondolok mindenkire, de sajna ilyenkor még írni is kevés erőm van már.
Utólag is kívánok mindenkinek Boldog Új Évet! Kedves Izabella, köszönöm a szülinapi jókívánságot is (igen december 31-én van a szülinapom).
Van egy nagy lányunk
-Végre cumi, sőt cumikája van Dorkának. Néha kumi, kömi, timi-nek hangzik, de egyre többször tisztán cumit, cumikát kér.
-Szereti a bölcsit, már szépen elköszön, de van olyan is, hogy bemegy a szobába, és már vissza sem fordul, csak játszik. Sok barátja van, Marshall, Bandi, Alexa, Paula - akiket emleget, illetve kiveszem a nevüket. Bandi anyukája mesélte, hogy Bandinak mennyire tetszik Dorka, és egyszer mondta otthon, hogy Anya! A böciben Dorkának két lába van!
-Lassan de biztosan kész mondatokban beszél, ma például szépen érthetően mondta: Apa, rajzolj még! Illetve apa azzal fogadott, hogy Dorka azt mondta a narancsra, hogy Nem ízlik! Ügyesen megköszön mindent: Kösz anya! Ha tüsszentünk, köhögünk akkor mondja, hogy egészség! Megtanítottam a cicakakára az orrban, úgyhogy ha rákérdezek, hogy ki kakilt az orrodba? akkor mondja, hogy Nyinyi (így hívja Lili cicát).
-Nagyon aranyos volt Mikuláskor. Reggel már volt a cipőjében egy csomag csokival, majd keresztanyáék Mikulása érkezett meg: egy Panda macis hátizsákot hozott neki - Dorka felvette a hátára, és mondta, hogy Dóra!, mert ugyebár neki is van hátizsákja-, este pedig megérkezett az ablakba a következő Mikulás, aki hozott Dorkának egy kis csizmát, egy mamuszt (amit imád), egy kis horgászbotot hozzá halakkal, és sok csokoládét. Amúgy Dorkához a Télapó bácsi jött (így mondja), és imádja a "kosi télapót" is. Igaz mindig újat kell megbontani, hogy le tudja harapni a sapkáját.
-Túl vagyunk egy nagy betegségen. Múlt héten csütörtökön hajnalban Dorka felébredt és elkezdett hányni. Először magától a hányástól is félt, nem tudta mi az. Szegénykém reggelre már megtanulta mondani, hogy hányás. Sőt "jó-fej" anyja megtanította rá, hogy: Hogyan hányik Dorka? Bööö (csak, hogy tudjunk nevetni is a bajunkon). Egy szó mint száz csütörtökön (sem pénteken) nem mentem dolgozni, az nap még este is hányt, majd pénteken már nem, de szombaton és vasárnap este amit megevett, az ki is jött szegénykémből, és a hasa is ment. Hétfőn mikor bementünk a doktor nénihez, azt mondta ez valami járvány lehet, valami vírus. (Igaz ami igaz, péntek este én voltam rosszul (hasmenés, hányás), apa pedig rá egy órára lázasodott be, és alig aludt egész éjszaka. Nos a doktor néni, mivel mondtam neki, hogy a közérzete azért jó, meg csak egyszer hányt szombat-vasárnap, arra nem is adott semmit, viszont meghallgatta a tüdejét. Mondta, hogy teljesen tele vannak a hörgői és le van tapadva. Így írt fel hörgő tágítót, és Ambroxolt, amit reggel és délben kell adni. E miatt a héten nem vittem Dorkát bölcsibe. Sajnos nem kezdett el köhögni, hogy felköhögje, de remélem azért a kúra hat, és kitisztul a tüdeje. Hétfőn még én voltam vele. Kedden és szerdán Zoli keresztanyja, aki Magda, és mondtuk Dorkának, hogy Magdi anyus fog rá vigyázni. Dorka anyusnak is szólította. Nagyon jó elvoltak. Dorka énekelt, táncolt neki. Amúgy a doktor néninél is ügyesen viselkedett. Nem ült fel a vizsgáló asztalra, de az ölemben hagyta megvizsgálni magát. A végén szépen elköszönt, hogy szerbusz doktor néni. Hallottam a fekete retek-mézről, sajnos nem akar egy cseppet sem inni belőle. Én kipróbáltam, mert úgy éreztem én is, hogy tele a tüdőm, és tényleg jó.
Jövő héttől visszaáll a régi kerékvágás, megyünk újra bölcsibe, ahol csináltak képeket, remélem megkapom CD-n is, és tudok majd feltenni.
Dióhéjban ennyi ami most eszembe jutott, a mi igazi csodálatos nagy lányunkról.
Új világ
Sokat fejlődött az utóbbi időben kislányunk. Rengeteg mindent mond, persze néha saját kitalált szavakkal, és néha nagyon nehéz megérteni, amikor elmondja többször is ugyanazt a szót, nekünk pedig fogalmunk sincs mit akar. Egyre többször figyeltük meg, hogy ha valamit hall, rögtön utánunk mondja. Sőt ragozni is elkezdett. Már nem csak amma van (azaz cumi) hanem ammák.
Nagyon szeret főzni. Kapott egy kis egyszerű főzőcskézős játékot, pici rezsó, két edény és műanyag paprika, hal, és padlizsán. Hát, hogy mennyit eljátszik vele! Apával és egyedül is. Imitálja, hogy sózza, cukrozza az ételt. A pici vágódeszkán meg felvágja a hozzávalókat. A kis műanyag kés annyira tetszett neki, hogy a hétvégén mikor meglátta nálam az igazit, ő is kért. Eszembe jutott, hogy a szerviz késnek nincs éle. Azt az örömet!!! Kés!- emelte a magasba. A kocka sajtot pedig úgy ette, hogy elvágta és rászúrta a késre és úgy tette a szájába.
Este már mindig kéri a tejecskéjét mézzel. Ezt már szépen érthetően mondja: Méz- tej.
Sokat énekel. A bölcsibe megtanulták a borsót főztem mondókát, és esténként nagyon sokszor elénekeli nekünk.
Volt egy időszak amikor szinte minden éjszaka felébredt, és mellénk kellett venni. Szerencsére már vagy három hete minden éjszakát szépen végig alszik. S lassan már nekem is van olyan éjszakám, amikor nem ébredek fel éjszaka.
Most az előbb egy nagyon jót játszottunk. Van egy vára (igazából csak a főfala), aminek ki lehet nyitni az ajtaját és ablak is van rajta. Dorka (vagyis egy kis hercegnő) bekopogott az ajtón, a törpe beengedte, majd a hercegnő kihajolt az ablakon (ekkor már én irányítottam) és jól elbeszélgetett a hercegnő és Dorka.
Dorka szavai játék közben:
Pok pok - kop, kop
Pörte - törpe
eszető - hercegnő
Ami még aranyos és nem hajlandó máshogy mondani, az az üdítő, amit következetesen egünek hív.
Röviden ennyi ami mostanában van velünk, és hát ezúton is mindenkitől elnézést, hogy rég látogattam el hozzátok, de most kicsit zsúfoltak a napjaink, s ha van egy kis időm is gép előtt ülni, sokszor csak játszok valamit, hogy kikapcsoljam az agyam.
Remélem hamarosan vége a nagy rohanásnak a cégnél, és kicsit tudok lazítani itthon is, és mindenkihez ellátogatni.
Hol van a böfőke?
- Apuka, anya! Böfőke!
-Hol van a böfőke, Dorka?- kérdeztem én.
-Számba.- jött a gyors válasz
Böföke és társai
A korábbi autóbuff is szépen átváltozott autóbusszá. A hétvégén apával megtanulták, hogy gyorsan-gyorsan, amit teljesen érthetően mond.
És már különbséget tesz a kisdolog és a nagy dolog között.
Jót vidultunk apával, mikor két hete, hétvégén lementünk a Garancsi tóra, hogy mi is igyunk egy-egy kávét az Üvegtigrisben. Sajnos WC nem volt a közelben, így egy kicsit félrevonultunk, és ott leguggoltam. Erre Dorka fennhangon elkezdett kiabálni: pese, pese. S olyannyira tetszett neki, hogy abba sem akarta hagyni az ismételgetését.
Nem írtam még róla, de Lili cica visszakerült hozzám. (Mikor ideköltöztünk a kutyák miatt nem maradhatott de most, hogy már csak két kutya van reméljük sikerül összeszoktatni őket). Dorka imádja, Nyinyi-nek vagy Nyinyikének hívja. A kutyákat is ismeri, sőt felismeri, tudja melyikük a Paka (Panka), és a Búsa (Buksi).
A bölcsibe olyan jól elvan, hogy már búcsúzáskor sincs gond. Valamelyik nap is, bement, mondom neki, gyere köszönj, erre Dorka: Ajtó!, és elkezdte becsukni az ajtót.
Apával
És volt egy nagyon aranyos jelentet, amit kicsit nehéz leírni, megfogalmazni, de remélem sikerül. Apa azóta is ezt meséli, lassan könnyes szemmel a meghatottságtól, hogy már ilyen nagy lánya van. Dorka a cumit kereste, amit még mindig ammának hív. Apa a sarkára állt és azt mondta neki, hogy te hagytad el, te keresd meg. Persze azért segített utasításokkal lányának. Mondta, hogy a földön van: Dorka körbe nézett. Majd mondta, hogy melletted van, és ekkor vette észre Dorka is. Aki miután apája segítéségével találta meg a cumit, széttárta karjait, oldalra fordította a fejecskéjét, odafordult apájához, hogy aaapaaaa, azt mondta, hogy: KÖSZ!, és egy nagy puszit adott apa pocakjára (mert csak addig ért fel).
A blog létrehozója és / vagy tulajdonosa kizárólagos felelősséget vállal az általa létrehozott és / vagy szerkesztett blog teljes tartalmáért. A HáziPatika.com Kft. - mint a babaszoba.hu oldal tulajdonosa - a portálon látogatói által szerkesztett blogok igazság- és valóságtartalmért, valamint az azokban elhelyezett tartalommal összefüggésben semmilyen felősséget nem vállal.
Ugrás a lap tetejére
A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2012 Sanoma Media Budapest Zrt. - Minden jog fenntartva






