Babaszoba

Kiemelt támogató

Kis Kazi


Itt vagy velem, mint egy új remény, Az éjszakát felváltja a fény, Csak egy perce élsz, nézlek boldogan, Úgy vártam rád, édes kisfiam. A régi vágy újra szárnyra kél, Míg dalt susog kint az esti szél. Minden bánatom eltűnt nyomtalan, Mosolyogj rám, édes kisfiam. Egy rózsakert hinti árnyait, Nincs fontosabb, mint az álmaid, Még egy szót se tudsz, mégis annyian Hisznek neked, édes kisfiam. Tudom, mindenütt így van ez a nagyvilágon, ha egy kisgyerek megszületik. Mert a kisgyerek egyszer felnő, s talán sikerül neki, hogy a könnyeket nevetéssé, a gyűlöletet szeretetté, az ellenségeket barátokká változtassa. Ezt érzem én, ahogy nézek rád, Más lesz a föld, más lesz a világ. Sírnod sose kell, élsz majd gondtalan, Boldog leszel, édes kisfiam. Sírnod sose kell, élsz majd gondtalan, Boldog leszel, édes kisfiam.

1 hónapos vizsgálatok

2012.05.15. 13:28módosítva: 2012.05.15. 14:09
Az én kicsi fiam elmúlt már 5 hetes!Jesszusom, rohan az idő. Imádni való apróság! Szépen szopizik, hála ég a tekergéseket is abbahagyta, ebből gondolom, hogy már nem igazán fáj az a poci. A frontokra úgy veszem észre eléggé érzékeny, de állítólag minden kisbaba érzékenyebb rá, mint később. A mostani hidegfront előtti napon, ami azt hiszem talán péntek volt, este fürdés után, 20-22 óráig szó szerint ordított. Nem a hasa fájt az biztos, mert nem feszítette úgy magát, és nem tekergett, na meg a torna nem vált be, pedig ha fáj a pocak, akkor a torna segíteni szokott. Nem tudtunk vele mit csinálni, a cici nem kellett, mégcsak megnyugtatásképpen sem, kézbe nem volt jó, se fekve, pedig próbáltuk annak minden formáját (hason, oldalt, háton). Ha sírni hagytuk az se vált be. Se apa, se anya. Végül teljesen elkeseredve tettem még egy próbát, és ötödszörre is mellre raktam. Két szívás után el is aludt.
Azóta hála ég nincs probléma vele.
Tegnap voltunk a védőnéninél, aki farredő aszimmetriát és nyaki hypotóniát állapított meg. Mert nem akarta emelni a fejét. Mondjuk az is közre játszott szerintem a fejemelésnél, hogy tiszta kába volt szegénykém. Ma pedig a doktornénihez mentünk. Potom 2 órával később jutottunk be az időpontunknál. De az én kis szívem nagyon türelmes volt, csak az utolsó fél órába kezdett elfogyni a türelem, mert fáradt volt már aludni pedig nem tudott, mert a többi gyerek nagyon sírt.
Sajnos a dokinénink is úgy látta, hogy a farredő aszimmetrikus, -ezt mondjuk én is látom- és a nyaki hypotóniát ő is felírta a kiskönyvbe. Ezzel viszont nem értek egyet. Persze, hogy lustább ha egyszer 2 órán keresztül vártunk és nem aludt reggel óta. Na meg már 3-szor nézte és mind a 3-szor emelte a fejét, na most akkor nem? Arról nem beszélve, hogy sokszor úgy emeli és tartja a fejét, mint egy négy hónapos. Na mind1. Javaslat, hogy tegyük minél többet hasra, leginkább úgy van. és a mellkason is tartsuk, ott keresse a szemkontaktust. Nem mintha eddig nem így tettünk volna, és nagyon ügyes is volt mindig.
A 3. problémánk a tölcsérmell. Ezt én már régóta láttam, de eddig azt mondta a dokinéni, hogy csak nem csontosodott még be teljesen a szegycsont.
Ezzel egyenlőre semmi teendőnk nincs, remélem nem lesz mélyebb és nem kell majd műteni. Annyi, hogy karközelítő mozgásformákat nem lehet vagy csak kevés ismétlésszámmal végezhet.
Ezek miatt mennünk kell ortopédiára és ultrahangra. Remélem minden rendben lesz majd.
Közben minden nap megmasszírozom a kicsi fiam, relax zenét hallgatunk közben és imádja. Annyira nyugodtan elvan olyankor. Ja és kezd magyarázni!Már nem csak sír, hanem ha tele a pocak, üres a pelus, akkor már egy-két hehe-het is hallat.
Már szépen követ a szemével és egész rendezett kezd lenni az alvás evés. A délutánok sem olyan nyűgösek már. Persze a fürdést még mindig nagyon szereti és várja.
Jajj, hát majd el felejtettem, hogy 53 cm.ről 55,5 -re nőttünk és 3300g-al jöttünk haza a kórházból, most pedig 4030g a súlyunk.
Ő hízik én meg csak fogyok. Mondjuk nem bánom. 3 kg-al vagyok könnyebb, mint terhesség előtt, pedig eszek rendesen. Ezt én a szoptatás jótékony hatásának tudom be, na meg a mindennapos sétáknak. :)
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(5 értékelés eddig)

Hosszú hétvége és az elmúlt hónap

2012.05.03. 14:38
Lassan-lassan 1 hónaposak leszünk! Nagyon büszke vagyok az én kicsikémre és talán egy csöppet magamra is, mert megálltam és ha sírt nem kaptam fel azonnal. Az első 1-1,5 hét úgy telt, hogy éjjel 1-2-szer kelt fel, de kb 2-2,5 órákat fent volt és sírdogált. Amúgy is nehéz volt mert még én is ügyetlen voltam szoptatáskor, és sokszor elvesztette a türelmét a kisfiam. De azt hiszem lassan belejövünk mind a ketten. Na de visszatérve az éjszakákhoz. Ha felkel megetetem, ha szükséges tisztába rakom, de csak ha nagy dolog van vagy tényleg teli a pelus, egy kicsit átölelem még, majd berakom az ágyikójába. Pár nap úgy ment el, hogy ezután sírdogált, de nem mentem oda hozzá. Azt hiszem megtanulta, hogy este és éjjel csendben vagyunk. Már lassan két hete lefekvésnél és éjjel visszafektetés után egy hangja sincs és annyira büszke vagyok ezért rá.
Sajnos hasfájós lett az én kicsim, és ezért gyakran magamat okolom, hogy talán olyat ettem, de elvileg nem, mert az epés diétám miatt amúgy is kimaradnak a puffasztó ételek. Persze a párom sem mindig segít elhessegetni a bűntudatom, mert ha sír a pici, akkor rám förmed, hogy mit ettem. Na meg amúgy is az elmúlt héten igen kifáradt, -én nem különben- és mindenen hepciáskodott. Kellett is ez a hosszú hétvége, már akinek az volt, nekünk csak két nap, de mégis hosszúnak számított a mi egynapos hétvégéinkhez képest. Hétfőn leginkább itthon voltunk, sokáig aludtunk, kertészkedtünk és sétáltunk. Kedden a barátainkkal együtt horgászni mentünk. Már bodyba, mert nagyon meleg volt, még így is megizzadt, pedig árnyékban voltunk. Hogy tetszett e neki? Lehet még korai volt kivinni, de friss levegőn volt. És együtt voltunk. Kicsit talán nyűgös volt, fél órákat aludt csak, bár hazafelé szépen elaludt.
Most viszont nagyon melegek vannak, úgyhogy 17h előtt nem is viszem ki mert szegénykém megfőne.Így is sokat nyűglődik.
tovább(2 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(7 értékelés eddig)

Első hetünk itthon

2012.04.18. 11:42
Eltelt egy hét, és immár 11 naposak lettünk. Kicsit talán nehezebb az egész, mint gondoltam. Egy babával nem is olyan egyszerű, és akkor még lekopogom, hogy hála ég van tejem és nem éhezik, de gyakran akar szívatni.
Sajnos a hétvégére összeszedett valami szájpenészt, ami eléggé csúnya lett, mert először azt hittük csak tejci, ugyanis gyakran a cicin aludt el, hát gondoltuk nem nyelte le az utolsó kortyot. Na ez miatt rendesen ki is akadtam, és magamat hibáztattam, még egy kicsit most is, hogy valamit nem fertőtlenítettem, vagy nem tudom. Amióta kezelem a kis száját, sokkal szebb lett. Van még ugyan neki de már nem vészes.
Az éjszakák! Hát az kemény dió. Nem kell fel sokszor csak 1-2 alkalommal, de akkor 2 órákat fent van és torok szakadtából üvölt, mert nem mindig sikerül bekapni a cicit. Na de tegnap arra is rájöttem, hogyan segíthetnék neki ebben a leginkább és ez a módszer (fogás) beválni látszik.
Aztán a két órát sikerült az éjjel másfélre csökkenteni. Igazából nem eszik 2 órán keresztül csak nyűglődik, de rájöttem azt akarja, hogy ott legyek vele. De ez sajnos nem fog menni, mert megvan neki a saját kis szobája. Így már tegnap délután is megcsináltam azt, hogy megetettem, tisztába tettem, és leraktam az ágyába. Kb 5 perc múlva elkezdett sírni. De nem folyamatosan, csak fel-fel sírt. Nem mentem be hozzá, nem kaptam ki a kiságyból, hanem hagytam, 10 perccel később is fent volt még és nézelődött.Így voltam vele éjjel is. Reggel már fent volt mikor bement hozzá az apukája, de egy hangja sem volt, csak nézelődött. Úgyhogy rájöttem, kell neki egy kis magány. Egyedül is fel kell találnia magát, mert nem lehetek mindig ott vele.
Másik téma: ÉN!
Tegnap voltam varratszedésen. Megjegyzem az én pelusom is megtelt, mert rettegtem tőle. Elviselhető volt ugyan, de kihagytam volna az életemből. Mint kiderült a sebem kissé megnyílt, így ágynyugalomra vagyok ítélve. Köszi, jó vicc. Egy baba mellett csakis lehet az embernek egész nap feküdni. Jó a főzést eddig is átvállalták helyettem, na de itt mosni, takarítani is kell, meg a babát rendezni.
Na mind1. Pedig én még azon gondolkodtam, elmennék egyet kocogni.
A babát is vittük magunkkal, és végig aludta az utat oda-vissza. Meg közbe se igen kelt fel.
Apuka!
Apuka nagyon édes, imádja a kicsi fiát, ami egyébként kölcsönös. Van hogy én se tudom megnyugtatni, de apuka hangjára és érintésére azonnal megnyugszik. Gondolom ez azért is van, mert amíg a pocakban volt a kis Kazi addig apa sokszor beszélt hozzá, és úgy aludtunk, hogy ő fogta a hasam.
Most nem győz gyönyörködni a kicsi fiában, aki napról napra szebb és angyal arcúbb.
Ennyit az első itthon töltött hétről. Ma már kimehetünk egy rövid sétára, úgyhogy át is megyünk a szomszédba a mamához délután.
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(7 értékelés eddig)

Szülés

2012.04.12. 08:00
Mint már írtam március 21.-én éjszaka mentem kórházba epegörcs miatt. Akkor hétvégén nem mehettem haza,de a következő hétvégét itthon tölthettem. A főorvos azt mondta, hogy a hétvégére ismét haza enged. Nagyon vártam, hogy teljenek a napok. Még előző héten költöztettek fel az újszülött osztályra a nőgyógyászatról, mert helyhiány volt. Csütörtökön le kellett költöznöm megint a nőgyógyászatra. Aznap volt apuka szülinapja. Meg is leptem egy tortával a kórházban. Akkor már voltak fájásaim, de eléggé rendszertelenek, volt, hogy 4 óra telt el két fájás között, volt hogy 20 perc aztán megint egy hosszabb idő. Este fél kilenctől aztán 6 percesekre álltak be.Na onnan kezdve nem aludtam semmit. Másnap szóltam az ügyeletes viziten, hogy fájásaim vannak, megvizsgáltak, ami igencsak kellemetlen volt. Leválasztotta a doki a külső magzatburkot és mondta, hogy aznap már ne egyek, és sétáljak. Délelőtt 11-re 3-4 percesek lettek a fájások. Akkor felküldtek a szülőszobára. Ott ismét megvizsgáltak. Ekkor már szivárgott a magzatvíz. De még nem voltak elég erősek a fájások és nem tágultam ki eléggé, ezért egy pár km-t lesétáltam a szülőágy körül estig.
A szülésre anya jött be velem. kb 16:00-ra ért oda. Jó volt, hogy ott volt velem. Aztán a párom is bejött kicsit majd 20:00 körül hazaküldték őket. A szülésznő többször megvizsgált, éjfél körül, pedig igyekezett segíteni, az amúgy is feszülő burok a vizsgálat hatására engedett, elfolyt a magzatvíz. Éjjel egykor hívtam vissza anyut. Apuka is jött, ő kint várakozott. A legrosszabb a vajúdás utolsó másfél órája volt, amikor az oldalamon kellett feküdni, hogy eltűnjön a méhszáj.
Maga a kitolás nem volt vészes, és viszonylag rövid is volt, kb 4 fájás alatt sikerült is. És amikor kint volt? Hát az leírhatatlan. Semmi fájdalmam nem volt, ás nem emlékszem az előtte lévőre sem. Minden elmúlt. Rárakták a hasamra azt a csöpp kis teremtést, aki abban a pillanatban megnyugodott és le is pisilt. Egy gyönyörű csoda volt az a pillanat. Soha míg élek el nem felejtem. Aztán elvitték fürdetni, megvizsgálni. Az újdonsült nagymama kivitte apukának, aki a könnyeitől alig látott. Ugyan nem a születésnapjára érkezett meg apukának, de már elindult aznap. Aztán a varrás után visszakaptam. Kb 2 órát voltunk a szülőszobán a szülés után, de nem tűnt többnek 10 percnél, csak addigra már nagyon éhes és szomjas voltam. Az osztályon reggel 8-kor volt vizit a babáknak, utána mentem is érte és este 10-ig csak csodáltam és csodáltam. Nagyon jó volt mert egyedül voltunk a szobában. A következő napokat és éjszakákat pedig végig kettesben töltöttük. Kivéve persze, amikor kimentünk a látogatókhoz.
Szépen szopik és alszik most még viszonylag sokat. Kicsit sárga, de egyenlőre ez csak élettani sárgaság, azt mondta a védőnő és a doktornő is, akik tegnap meglátogatták.
Az eredményei jók lettek.
Az első itthon töltött nap csodálatos volt, a fürdés nagyon bejön neki. úgy érzem, most lett teljes az életünk.
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(9 értékelés eddig)

Megszületett, megérkezett de jó!A legeslegújabb kis földlakó...

2012.04.10. 19:39
Ma hazahozhattuk kicsi fiúnk.Egyenlőre csak képet mutatok, de hamarosan beszámolok a szülésről.
tovább(1 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(1 értékelés eddig)

Epegörcs 2

2012.03.26. 21:14
Már megint kórház. Fújjj. Nem kicsit, ráadásul itt rondábban beszélnek az emberrel mint a kutyával ha van fogadott dokija, ha nincs.
A szülésig már nem is engednek haza, (talán csak a hétvégén).
Remek! Ennél jobban már nem is keseredhetnék el. A lényeg, hogy a baba jól van. De hogy mikor akar kijönni? Nem bánnám, ha minél előbb. Már betöltöttük a 38. hetet. Nem akarok itt dekkolni még 2-3 esetleg 4 hetet.
A kalkulátor szerint 13 nap, sőt annyi se, de ez itt az örökkévalóságnak tűnik.
Na hát ez most ilyen rövid és pesszimista bejegyzésre sikeredett. Remélhetőleg a következőben már a szülésről számolhatok be, minél hamarabb.
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(1 értékelés eddig)

Költözködés orrvérzésig

2012.03.20. 08:10
Sikerült, végre elkészült a házunk és be is tudtunk költözni. Remek itt a környezet, szuper minden. A március 15.-én 7 ember megfeszített munkájának köszönhetően átcuccoltunk és másnap már csak apukával ketten fejeztük be az utolsó mozzanatokat. Nagyon otthonos lett és egyáltalán nincs hiány érzetem. Már úgy értem, hogy nem érzem üresnek a házat, mert a 6 és fél év alatt amióta együtt vagyunk tetemes mennyiségű kacatot, kütyüt halmoztunk fel. Így még csak nem is hoztam el mindent anyuéktól.
Az első este ugyan pityeregtem kicsit, de mégis annyira boldog voltam, hogy madarat lehetett volna velem fogatni, ha nem lettem volna annyira fáradt és nem lenne ekkora hasam.
Betöltöttük a 37. hetet is, tegnap megvolt az első NST és megvizsgált a doki is. Hát az nem volt kellemes. Minden esetre azt megállapította, hogy egy ujjnyira ki vagyok már tágulva. Ennek tükrében hazajőve, úgy döntöttem nem várom meg míg apuka összerakja a kiságyat és a pelenkázó komódot, hanem magam rakom össze. Ráment ugyan a délután és el is fáradtam rendesen, de kész. Még pakolászni és mosni való van, de rajta vagyok a dolgon. Bár az éjszaka után apuka ma kiadta, hogy pihenjek egész nap.
Már azt hittem a kórházba köszönt ránk a hajnal, ugyanis estére nagyon fájt a derekam, és kétszer is eleredt az orrom vére, elég rendesen, pedig soha az életemben nem vérzett még. Akkor sem, ha megütöttem. Szóval nem tudtam hova tenni, és kicsit meg is ijesztett, hisz ilyen még nem fordult elő velem. Ráadásul csak a tv-t néztem.
De most már úgy néz ki megint tele vagyok tettre készséggel, csak a derekam fáj jobban, mint a napokban.
Az NST jó volt bár most hiába ettem csokit előtte, mégsem akart olyan erőteljeseket mozdulni mint szokott. Ezt az elmaradását az éjszaka be is pótolta.
Szombaton újra NST +terhesgondozás. Ma tanácsadás. Majd azért megemlítem a védőnőnek ezt az orrvérzés dolgot.
Jaj apuka a napokban megkérdezte, hogy nem félek e a szüléstől. Csodálkoztam rajta, hogy őt egyáltalán foglalkoztatja a kérdés. Nem az a fajta, aki így töpreng, vagy ha mégis akkor nem mondja. Azt válaszoltam neki, hogy nem, mert nem akarom, hogy feleslegesen elrontsam a kedvem a félelmekkel, inkább arra gondolok, hogy nemsokára kezünkbe tarthatjuk a kisfiunkat. Erre ő azt mondta, hogy ő fél a szüléstől.
Hát ezt nem is gondoltam volna. Minden esetre már úgy érzem nincs sok vissza és együtt lehetünk mind a hárman.
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(1 értékelés eddig)

36. hét

2012.03.13. 13:45
Építkezés, kiborulás, jóslók, terhesgondozás, UH. Röviden ez jellemzi az elmúlt hetet, a mai napot is beleértve.
Kész a ház, legalábbis akár költözhetnénk is, csak nincs rá idő. A párom kb fürdeni és aludni jön csak haza, másnap korán kel és meló estig. Szegény fáradt és ingerült. Néha ez sajnos rajtam csattan, de próbálom nem felvenni. Tudom, hogy szeret, csak ő is menne már de nincs idő pakolászni. Én ugyan takarítgatok a háznál, de nem tudok mindent megcsinálni, ami kicsit bánt is. Talán csütörtökön lesz idő rá és a család segítségével át tudunk költözni. Közben ellenőrzést is kapunk, amitől kicsit félek.Remélem nem lesznek szőrszálhasogatók. Éjszakánként, sőt egyre gyakrabban előfordul, hogy nap közben is vannak kis fájásaim. Ilyenkor a derekam szokott fájni főleg.
Nagyon örülök annak, hogy sikerül átköltözni, de sajnos az éremnek van másik oldala is.
Az édesanyám. Ugyan nem akarja megnehezíteni a dolgot számomra, legalábbis szánt szándékkal nem, de mégis tudom, látom rajta, hogy kettős érzés van benne , örül is meg nem is, és szomorú, ami miatt meg én vagyok szomorú.
Aztán a tegnapi nap tetőpontja, ami meg végképp hozzájárult a kiborulásomhoz, hogy meglátogatott a mamám. Már az ajtóban azzal fogadott, hogy nagyon haragszik rám, amiért a baba születése előtt elköltözünk, és ő csak szökő évente egyszer láthatja majd a dédunokáját, "Mert arra a tanyára, busz se jár!" Hozzáteszem 7 km-ről van szó és busz is van, na meg autó. Meg épp hogy nem mondta ki, hogy rossz anya leszek, mert "odaviszed a friss festésbe, építése a gyereket, majd asztmás lesz, meg mindenféle betegsége lesz!"
Hát ez nagyon kellett az amúgy is csapongó hangulatomnak, ami a hormonoknak köszönhetően most leginkább rossz.
Sebaj, kisírtam magam, beszélgettem a sógornőimmel és reggel már sokkal kiegyensúlyozottabban ébredtem.
Sógornőim azt is megállapították, hogy lejjebb ereszkedett a hasam. Mondtam is este apukának, de ő azt mondta nem látja a különbséget, viszont reggel megjegyezte, hogy tényleg lentebb lehet, mert lejjebb érezte a babát is meg más volt a fogása is.
Ennek tükrében nem ért meglepetésként, amit a terhesgondozáson a doki mondott. Úgy véli ebből bizony nem lesz 4 hét, hanem 2-2,5 hét múlva babázunk. Ugyanis megrövidült a méhnyak. Elküldött UH is, ahol mindent rendben talált a szonográfus. Megfelelő a magzatvíz mennyisége, még mindig fejvégű és még mindig fiú, bár mutatni most sem akarta. Az arcát már nem láthattuk mert már beékelődött. Jók a szívhangok és már 3 kg feletti a súlya a picinek. BPD: 92mm, THQ: 92,2mm FL: 69mm.
Nem lesz pici baba az biztos, de hamarosan két kezünkbe tarthatjuk és remélem minden rendben lesz majd, egészséges lesz, a többi nem számít.
Jövő héten hétfőn pedig NST-re is megyünk már :)
Aztán a terhestanácsadáson is megnézte a védőnő a szívhangját.Csak dicsérni tudta. Megmérte a hasam, és mint kiderült tényleg lejjebb ereszkedett.
Na egyenlőre ennyi, aztán még reméljük lesz módom jelentkezni :)
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(3 értékelés eddig)

"Szimpatikus" kismama

2012.03.06. 12:24módosítva: 2012.03.06. 20:14
Ezaz 36. hétbe léptünk és egyben vagyunk. Megint erőm teljében, bár azért többször kell megállni pihenni kicsit. De most már 2-3 napja a savam sem bánt. Pénteken ismét voltam a vércukor miatt vérvételen. Az előző hetim ismét jó lett, úgyhogy most nem is megyek ezen a héten. Pénteken terhesgondozáson is voltam. Ott találkoztam azzal a bizonyos "szimpatikus" kismamával. Minden kismama türelmesen várt a sorára, ő meg belibben a kis szoknyájába, magassarkúval és azt hiszi, hogy időpont nélkül majd őt azonnal megvizsgálja a doki. Hát nem így történt, úgyhogy ott toporzékolt a rendelő ajtajában, telefonálgatott össze-vissza, persze "szebbnél szebb" szavakkal illetve az ellátást.
Tegnap voltam az utolsó laborvizsgálaton. A váróba megint megérkezett őkelme. Egy darabig ült nyugodtan, majd 3-4 alkalommal is bekopogott, mert ő aztán nem tud 10 percet várni. Akkor gondolkoztam el azon, hogy minek az ilyennek gyerek. Szegény mit él majd át egy ilyen türelmetlen anya mellett.
Na de visszatérve a terhesgondozásra. A doki szerencsére mindent rendben talált, semmi probléma nincs és megállapította, hogy szép nagy babánk lesz:)
A jövő héten megint mehetek, akkor talán lesz UH is.
A vasárnapot anyuval töltöttem, ami nagyon jó volt, megkértem, hogy ha a párom nem jönne be velem akkor szeretném ha ő lenne velem a szülésnél. Beszélgettünk is erről, milyenek is az igazi fájások, miért szúr a szeméremdombom környékén...
Szép kis nap volt, és azt hiszem, ha elköltözünk akkor még jobb lesz a kapcsolatom anyuval. Bár most még nagyon nehéz lesz, és tudom, hogy ő is szeretné nagyon ha maradnánk, de lassan a saját lábunkra kell állnunk teljesen.
Ma megyek az utolsó szülésfelkészítőre, és remélhetőleg pár hét múlva meg is tapasztalhatom milyen is élesben a szülés és a baba gondozása :)
tovább(5 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Remélem ez még nem a célegyenes

2012.03.01. 12:04
Hurrá már van kábel tv és net a háznál. Ez gyorsan ment, nem is gondoltam volna. Úgy voltam vele bemegyek a szolgáltató irodájába megkötöm a szerződést és majd 3-4 hét múlva lesz valami. Erre nagyon nem ez történt. Délután kb. fél3-kor mentem be, majd 15 órára itthon is voltam. Azt mondták 2 héten belül érkezni fognak. Aztán háromnegyed 4-kor csörög a telefonom, hogy jönnének bevezetni a kábeltévét, internetet. Nem akartam hinni a fülemnek, de persze nagyon örülök. Mondjuk, hogy mikor vehetjük igénybe azt nem tudom, mert a festőnk eddig még nem jelentkezett. Ergo jövő hétvégénél előbb semmiképen nem kezdünk el költözködni, de inkább azután. Hogy csalódott vagyok e ez miatt? Egy kicsit igen, mert úgy érzem nem fogok tudni úgy mozogni, hogy hasznom legyen és mindent mások csinálnak majd meg helyettem. Ezt pedig nem akarom.
Kedden szülésfelkészítő után meglátogattam a szülőszobát. Mondhatnám, hogy ahhoz képest tetszetős, barátságos, hogy a kórház része. Csak lennénk már ott. Nagyon várom. Így is tegnap már azt hittem igénybe is veszem, ugyanis tesómnak mikor kell táborba mennie? Persze, hogy akkor amikor nem kéne megfertőznie semmivel, de a legnagyobb az esély, hogy benyaljon valami fránya betegséget.
Hát sikerült is neki. Mikor hazajött pár órát együtt töltöttünk, másnapra rosszul lett, de akkor már hiába kerültem. Harmadnap én is beleestem, hányás, hasmenés, és lehet hogy a szél okozta de a fejem is fel akart robbanni. Hadd ne mondjam, szörnyű volt fájt a gyomorszájam, este 10 körül jobb lett, de addigra a savam kezdett bántani. Már azon voltam be kéne menni a sürgősségire, mert ritkán ugyan, és gyengék is de voltak fájások, apró szúrások. Végül sikerült elaludni és óránként felkelve ugyan de pihentem egy kicsit.
Kisfiam ezerrel mocorog és amorfabbnál amorfabb formába rántja a hasam. Most furcsábban is fekszik, mint ahogy eddig feküdt. Inkább úgy érzem, mintha középen lenne, egyenes háttal és talán lejjebb is mint eddig volt, de a hasamon nem látszik, hogy leszállt volna. Majd holnap megyek dokihoz aztán kiderül.
Erről jut eszembe, majd el felejtettem. Voltam bent a gyerekorvosnál akit kiválasztottunk apukával, felkértem, hogy legyen az orvosa születendő kisfiúnknak. Nagyon aranyos volt, azt mondta boldogan elvállalja.Gonosz voltam, és ez miatt rosszul is érzem magam, de nem mondtam meg, hogy el fogunk költözni. Persze nem messzire, és át fogom hordani a kisfiam. Az elhallgatásnak csupán az az oka, hogy nagyon őt szeretném dokinknak, de ha elköltözünk akkor valószínű nem vállalta volna el, mert lehet a két gyerekorvos között egy megállapodás. Akkor is át kellene hozni ide, mert ahova megyünk ott nincs gyerekorvos.De nekem a másik doktornő volt az orvosom gyerekkoromban. Én nem vagyok/voltam vele megelégedve, és tesómat is egyszer félrediagnosztizálta, aminek az lett a vége, hogy fél évesen a kórházba sikerült megmenteni. De betoppant a védőnőm és közölte a dokinővel, hogy ja mi el fogunk költözni. Hála ég addigra már elvállalta.
A mai napom nem sokat ér, fekszem egész nap, próbálok aludni, de valaki mindig telefonál és felébreszt. Gyengének is érzem magam és most valahogy a baba is többet mozog,sokszor nem is esik jól, amit csinál. Vannak kis szurkálások is. Szeméremdomb tájékon, és a lábam is fáj úgy, mint, ahogy mensi előtt szokott. Azért remélem kihúzzuk a márciust.
tovább(0 hozzászólás eddig)
Címkék:
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(2 értékelés eddig)

A blog létrehozója és / vagy tulajdonosa kizárólagos felelősséget vállal az általa létrehozott és / vagy szerkesztett blog teljes tartalmáért. A HáziPatika.com Kft. - mint a babaszoba.hu oldal tulajdonosa - a portálon látogatói által szerkesztett blogok igazság- és valóságtartalmért, valamint az azokban elhelyezett tartalommal összefüggésben semmilyen felősséget nem vállal.

Ugrás a lap tetejére

A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2012 Sanoma Media Budapest Zrt. - Minden jog fenntartva