Kiemelt támogató
Kicsi Virág
Úton van szerelmünk gyümölcse, az első pici babánk, így a barátnőim tanácsára, megosztom minden hetünket a szülésig... talán még utána is! :)
36 hetesek vagyunk - jóslófájások indulnak! :)
Hááát, csak telnek ezek a hetek, és én nem tudok mindig írni... múlthéten akartam, aztán ez lett belőle... :) Sebaj, bepótolok mindent! A képek hitelesek, már múlthéten is ekkorák voltunk! :D
Hol is kezdjem... mik történtek mostanában...
Múlt héten megismételtük a múltkori labort, mert voltam olyan kis dinka, hogy reggeliztem vérvétel előtt, és mivel a doki szerint nem kell ellenőrző cukorterhelés, mert az első vizsgálat szuper lett, így csak a sima vércukrot nézték meg, ami hála a kakaós csigának, a túrós táskának meg a bögre kakaónak 6,7 lett, ami ugye már inzulines cukrot jelentene!! :-S De az ellenőrző már éhgyomorra történt, ott 3,8 lett, ami a minimális szint, szóval szuper jók vagyunk! Rögtön nem forszírozta a doki a múltkori diéta dolgot... :D Amúgy, az elmúlt hetekben már nem jött fel kiló... elvileg már nem is fog. Múlthéten megvolt még az első NST is... minden rendben volt, csak este fél 7kor volt, és Alíz aludni szeretett volna, így eléggé meg lett mozgatva a pocimon keresztül, és utána is sokat kellett cirógatnom, beszélnem hozzá... néha nagyon bepöccent, úgy belepaskolt a hasamra helyezett tappancsba... :D
Múlt hétvégén meglátogattak minket húgomék a kis Gergővel! Nagyon édes a kiskrapek, és nincs egy nyugodt pillanata, állandóan jön-megy! :) És milyen anyás... imádni való! Örültem, hogy itt voltak, megbeszéltük, hogy nyáron még visszajönnek valamikor, ha már Alíz is meglesz... :))
Most hétvégén Tomi tejfakasztón van, mivel 10-én, a 42. hetükön megszületett Marci Baba, Adri és Totti kisfia... én pedig csak bíztam benne, hogy nem akkor szeretne Alíz Baba elindulni zajos világunk felé, amikor Apa piásan Sopronban lődörög... :D Eddig minden ok! :))
Következő hétvégén Hugiék jönnek hozzánk, reméljük, nem a szülőszobára... :D
Hogy miért írom ezt? Máris részletezem...
Szóval, tegnapelőtt megvolt az első igazi jóslófájásom este! Belenyilalt a fájdalom, összeszorult mindenem, aztán még párszor megtörtént ez, csak nem annyira intenzíven, az éjszakám is pocsék volt, és másnap reggel rengeteg előtejci csorgott (!!) mindkét cicimből! A tegnapi nap nem volt vészes, délutánra viszont picit bekeményedtünk, fájt a derekam, a méhem, húzódott, nyilalt a fájdalom a köldökömbe és köré... és éjjel nem igazán aludtunk, csak olyan 3 körül, de akkor aztán majdnem 10ig... :D Aztán megreggeliztem, mostam, teregettem, vasaltam, és egyre inkább hányingerem lett... eljött az ebéd idő, és egyszer csak olyan erős fájdalom hasított a derekamba, ami kisugárzott minden irányba, aztán ez még kétszer... hú, eléggé megijesztett, úgy éreztem, na, ma szülünk... azóta se százas a dolog, eléggé nyomódik Alíz lefelé, fájdogál a derekam, a méhem alja, hányingerem van, hascsikarás és görcsölgetés... ja, reggel volt hasmas is... nagy nehezen megebédeltem, de olyan se íze, se bűze evés volt, szinte kifordult a kaja a számból, nem esett jól, nem is akartam enni, folyamatos hányinger, émelygés... mindegy, legalább van valami a pocakomban. Gyorsan csináltam még képeket az aktuális állapotról, ki tudja, talán a héten már elindul Alíz... én max. 2 hetet adok még magunknak, pláne a mai után... :)
Donpapa még Pesten van, megy Egomba, mert elkészült a festő a lakással... kíváncsi leszek! :) Aztán majd este ér haza... addig nem akciózunk! :D Meséltem is Neki előbb telefonon, hogy mik voltak ma, erre boldogan közölte, hogy az jó, mert annak a maminak, akinek a tejfakasztóján volt, csak az utsó héten, ami ugye a 42. hét volt, akkor voltak jósló fájásai... ahaaa, de akkor ez azt jelenti, hogy jövőhéten szülünk?? Hűűű... :D Nem tudom, annyira nem intenzív a fájás, illetve csak ritkán, és még nagyon rendszertelen, de hát ezt hívják jósló fájásnak... :) Na majd meglátjuk! Dokihoz csak csütörtökön megyek, aznap délután lesz a második NST is. Kíváncsi leszek, mik jönnek majd ki! :))
Egyébként, jól elvagyunk, de érzem, hogy már nem sok helye van a Kiscsajnak... amikor oldalt kinyomja a kis sarkát, néha megpróbálom finoman visszanyomni, mert azért ez picikét már fáj, és olyankor elől domborodik ki a kis gerince meg a popója, szóval szegénynek valahol muszáj kinyújtóznia, mert tényleg nem fér már el... lehet, ezért fog hamarabb elindulni kifelé... Már kb. 3 kg lehet, de pontosan csak az utsó kötelező uh után tudom meg, ami elvileg a 38. héten van... háááát, ha addig még nem szültünk... :) Sokat mocorog, napi 3szor csuklik, és éjjel már nem hagy aludni, sehogy se tudunk feküdni... de már nincs sok hátra! :)) És milyen jó lesz már a kezemben tartani!! :))
A héten összeraktam a szülőszobai csomagot, csak a cipzárt kell behúzni rajta, és mehetünk! :)) A kórházi csomagot meg a baba táskát is összepakolom jövőhéten, biztos ami biztos... :D Már minden megvan hozzá... még egy vastagabb plédet és kiskádat akarunk venni Alíznak, na meg a légzésfigyelőt, és akkor a kelengye is totál készen van! Rucik mind kimosva, kivasalva, kiságy beágyazva, pelenkázólap lassan kész van... még a baldachin függöny tartórúdját kell picit megfabrikálni, mert nem fér rá az ágy végének a peremére, túl széles... oldalt pedig nem maradhat, mert beleakad a zenélő körforgóba... de a héten ezt is megcsináljuk! :)
Húú, már nagyon közel vagyunk a Nagy Naphoz... :D Izgi... kicsikét félek ám, de inkább csak a fájdalomtól... ezek a jóslóak is tudnak néha fájni, és akkor ezek még nem azok az igazi nagy fájások... de valahogy ki kell majd bírnunk, mert érzéstelenítést nem akarok! Majd Donpapa elvonja a figyelmemet! :)
Ja, most szombaton szerepeltünk a TV2 9 hónap c. műsorában... nagyon meg volt vágva, nem is hangzott el a szülésznőmmel, Jucussal történt beszélgetésünk, meg nem látszott, hogy Apa masszírozta a derekamat, de azért vicces volt magunkat látni! :) Kis kölykök! :)) Majd valahogy felveszem ezt az adást, hogy később Alíznak meg tudjam mutatni! :) Kis sztár baba!! :D
Na, ennyi történt az elmúlt hetekben... a következőkben megpróbálok sűrűbben írni, mert mindjárt vége a várandósságnak... ha meg is várná Alíz a hivatalos időpontot, akkor is csak 4 hét... de én olyan 2re saccolom! :)
És akkor most pár fotó az aktuális pocóról! :))
Puszi Mindenkinek!
Szerzemények... :))
33. hét - már csak másfél hónap!! :))
Jujj, megint nagyon le vagyok maradva a bejegyzésekkel... :-S Pedig annyi minden történt az elmúlt hetekben!! :D Na, kezdjünk is bele...
Múlt héten nagy nyugodtan felhívtam a dokimat kedden, hogy akkor melyik nap menjek el hozzá az esedékes vizsgálatra meg uh-ra, erre közli velem, hogy ő most 2 hétig táppénzen lesz, és utána se lesz többé a kórházban, úgyhogy keressek másik dokit, aki elvállalja a szülést...hmm... 32 hetesen nem igazán szoktak bevállalni, de sebaj...
Másnap tűz be a kórházba Tomival, hogy felkeressük azt a dokit, aki még talonban volt... állandóan elkerültük egymást... ingáztunk két épület, és azokon belül is 2 szint között... :-S Közben a szülésznőt is kerestük, mert előző nap kiderítettem, hogy bent lesz aznap ő is... végül, sikerült a kiinduló pontnál elcsípni a dokit, de lég sokan vártak rá, úgyhogy Tomi beállt a sorba, és pedig közben elszaladtam a szülésznőhöz - meg is találtam! :) Nagyon aranyos, tündéri, kedves, fiatal, és pont olyan, milyennek képzeltem a szülésznőmet! :) Szerencsére, el is vállalt, de mondta, ha a doki mégse vállalna, feltétlen menjek vissza hozzá, és még aznap kerít nekem dokit, mert ugye ha nincs doki, szülésznőt se kérhetek fel... itt ez a rendszer. :(
Mindent átbeszéltünk, mikor csörög a telcsim, hogy sorra kerültem a dokinál... na, akkor futás vissza a folyosó végére... :) A doki is nagyon kedves volt, mosolygós, humoros, és elvállalt!!! :) Egyből írt is egy időpontot a magánrendelésére másnapra, mivel a kismamákat Ő rögtön odairányítja... nem bántam, sőt, már magamtól is arra készültem, hogy eleve ott fogom felkeresni, ha a kórházban nagyon nehéz elérni... de így jobb volt! :)
Ezután visszamentem a szülésznőhöz, elújságoltam, hogy sikerült, úgyhogy mehet a menet! :D Éppen a szülésfelkészítő beszélgetés időpontját tervezgettük, amikor odajött a főnővér, bemutatkozott, és kérdezte, hogy mennyire érek rá, esetleg van kedvem benézni a szülőszobára?! :)) Mondom, persze!!!! :D Azt mondta, olyan kis helyesek vagyunk a szülésznőmmel, ahogy beszélgetünk, pont ilyen kismamát keres, mert lenne közben egy forgatás is... meg is lepődött, amikor mondtuk, hogy most találkoztunk először a szülésznőmmel, éppen felkértem... :)) Nem látszott, hogy ez az első alkalom. :) Mondtam, hogy mehet ez a forgatás a szülőszobán, csak meg kell kérdeznem a férjemet, mert szegény kint vár a folyosó végén, és lehet, hogy le fog járni a parkolójegyünk... úgyhogy kijött velem a szülésznő Tomihoz, hogy ő mondja el mi vár ránk... :) Persze, Tominak se kellett kétszer mondani, simán benne volt a forgatásban, pláne amikor kiderült, hogy a TV2 forgatja a "9 hónap" c. Czeizel műsor egyik részét, amiben az egri szülészetet mutatják be... :D Imádjuk ezt a műsort, és pont a hetekben beszéltük, hogy vajon az egri kórházat bemutatták már, mert szívesen megnéznénk! :)) Na, erre velünk mutatják be!! Tök jó! Alíz Baba sztár lett! :D
Várnunk kellett kb. fél órát, mert forgattak a friss anyukák és babák között is, aztán lementünk a szülőszobára, és újdonsült szülésznőmmel, na meg Apával szépen bemutatgattuk a szobában lévő kellékeket, sőt, ki is próbáltam néhányat! :) Apa szépen masszírozta a derekamat, és beülhettem az egyedülálló szülőfotelba is, ami nagyon kényelmes volt, és eldöntöttem, hogy én ott akarok szülni! :) Volt, hogy kérdeztem a szülésznőt erről-arról, em tudom, hogy fogják összevágni ezt a részt, de május közepe-vége felé kiderül, akkor lesz műsoron! :)
És ami még nagyon jó volt ebben a forgatásban, hogy Tomi úgy jött ki a szülőszobáról, hogy Ő nem is így képzelte, ez nem is borzasztó, és igenis bent lesz velem! Sőt, a szülésznő személye is megfelelő, szuper szülés lesz! :)) Úgy örülök, hogy így gondolja, és végre nem fél attól, ami odabent fog történni! Ha én nem félek, Neki se kell! :D
Úgyhogy majd szólok, amikor benne leszünk a tv-ben!! :D
Ezek után másnap elmentünk a doki magánrendelésére... húú, hát a váróterem nem volt meggyőző, kis lyuk volt ablak nélkül, bejött egy bagós ő, majd' megfulladtam... :-S Elég sokan is vártunk, és kiderült, hogy van, aki már 1 órája vár... :-S Persze, egy kismama volt bent kb. 1 órát, de ez engem tekintve csak pozitív! :)) Mi meg ráérünk...
Én kb. fél óra múlva kerültem sorra, és még elnézést is kért a doki, amiért ilyen sokat kellett várnom, hiszen emlékezett, hogy a 4 órát beszéltük meg! Ez a dokiknál nagy szám!! Nagyon türelmes, kedves volt, kifaggatott az eddigi hónapokról, vizsgálatokról, megbeszéltük hogy képzelem a szülést, mit szeretnék, és mindenben egyetértettünk! Nagyon pozitív csalódás volt nekem ez a doki az eddigiek után, remélem, most már minden rendben lesz, és végig Ő marad!! Még ha a szülésre nem is jön be, de maradjon végig most már!!
Rákérdezett, hogy miért nem mentem el a magzati szívultrahangra, mert hát a kiskönyvemben vagy 3szor fel lett tüntetve, hogy nem kértem, nem mentem!!! És ezer felkiáltó jel... :) Elmondtam Neki, hogy ha lehet ilyet mondani, az én babám nagyon utálja az uh-ot, mindig elfordul, belerúg, menekül, és utána szokott fájni a hasam is, és mivel semmilyen kockázati csoportba nem estünk bele, és többszöri kérdésemre sem jött olyan válasz, hogy lenne rá nyomós indok, hogy elmenjek, én úgy döntöttem, nem szeretném 20 perces átvilágításnak kitenni a kisbabámat! Megértett a doki, sőt, elmesélt valamit, amiről én nem tudtam: az a prof.asszony, akihez mennem kellett volna a szívultrahangra, olyan nagy fej ebben a szakmában, mint a géndiagnosztikában Czeizel Endre! Tehát bejutni is igen nehéz hozzá, és ha valaki megkapja a magán számát, beutalják hozzá, és az illető nem él a lehetőséggel, akkor úgymond címeres ökörnek fogják tartani, hogy mi az, hogy nem ment el??!!??? Így már mindent értek! :) Sőt, esélyes, hogy a pesti dokinő jóban is volt ezzel a nagy prof. asszonnyal, így duplán sértő volt, amikor nemet mondtam...
Miután mindent megbeszéltünk, rákérdeztem a dokinál, hogy uh-on ránézhetnénk-e a Kicsimre... azt mondta, hogy nekem szó se lehet róla!! :D Azért, mert a beszélgetésből kiderült számára, ha most, a 32. hetemen uh-oz, akkor a kötelező uh-ra tuti nem megyek el, pedig ő szeretné megnézni az ottani eredményeket... :D Megígértem, hogy elmegyek következő héten a kötelezőre is, de most nézzünk rá, és hadd hívjam be Apát is... belement. :)) Apa bejött, szépen megméricskéltük a Kicsimet, de továbbra is iszonyatosan szorította a lábait, sőt, úgy fordult, hogy a gerincét nyomta neki a hasfalamnak, így mindenét külön mutatvány volt megnézni! :) Persze, megint rugdosott, nem tetszett neki a dolog, de miután elmondtam mennyire szeretnénk látni Őt, és hogy jó kezekben vagyunk, nem kell ennyire félni, fordult egyet, és így már egy picikét látszott, hogy bizony nagyajkak és csikló figyel középen! :)) De még mindig nem 100%!! :D Sebaj, én érzem! Viszont, továbbra is fejjel lefelé van, sőt, a buksija már beilleszkedett a medence bemenetbe... nana, még van idő!!! :)) Lehet, mire Hugiék jönnek, úgy dönt, hogy Ő is részt akar venni a csaj-buliban?! :))
Izgalmas/mozgalmas hét volt, úgyhogy adtam magunknak pár nap pihit, és a kötelző uh-ra, csak szerdán mentünk be! :) Reggel 9re értem oda, egy csomó mami várt vizsgálatra, gondoltam is, hogy legalább 1 órát ott fogok várni, miután sikerül beadnom a kiskönyvemet... de láss csodát, nem így lett! :)) Kijött a nővérke, odaadtam a könyvemet, és olyan 5 perc múlva már hívtak is be! :) Elsőbbséget élveznek a kismamák! Hát ezért húzták a szájukat a mamik, amikor feltűntem a folyosón, sőt, még megjegyzést is tett az egyik, hogy na, már megint egy kismama, annyian vannak... :-S Pff... uh-on mit vártál mama???!!! :D Na meg ha az ő unokájáról lenne szó, rögtön másképpen beszélne... sebaj! :) Szóval, hamar bejutottunk uh-ra, az egész hasam be lett síkosítva, olyan jó nagy helyen terül el a Babám... a fejecskéje lent van, a hasam jobb oldalán, ott megy felfelé a gerince, a köldököm mellett van a popója, és onnan kanyarodik bal oldalra a lábikója, amit a bal oldalamnál szoktam is érezni kinyomódni a csípőm felett! :)) Hihetetlen, de végig aludta a vizsgálatot (ami azért nem csoda, mert hajnalban arra ébredtem, hogy iszonyatosan fáj a bal bordám, és a Kicsi Lányom kőkeményen dolgozott azon, hogy lerúgja!! De tényleg, már fájt!! :-S), és ebben az elernyedt lebegős állapotban lehetőség volt a laza lábacskái között bekukucskálni... és biza egy gyönyörű kis barackot láttam!!! Úgyhogy most már 100%, hogy kislány!!!! :)))
Egyébként, minden ok, bár azt kicsit furcsállom, hogy mindenét sokkal nagyobbra mérték, mint egy hete a doki, aki többször is lemérte mindenét, úgyhogy tuti pontosan mért!! :-S Súlya egy hete kb. 1900g volt, most meg 2600g???? Na neeee!!! Van egy olyan tézis, hogy ahány gramm a Kicsi a 32. héten, annak a duplájával fog megszületni... akkor 5 kilós lesz??? :D Inkább a 3700-3800 g-ot érzem reálisnak, szóval ennyit a kötelező uh vizsgálatokról! :-S
Mindegy. Amúgy, mostanában előbújt a kreatív énem, és dekorgumikból gyártok figurákat! Annyira vacak falimatricákat lehet kapni olyan borsos árakon, hogy begurultam, és úgy döntöttem, hogy majd én csinálok!! Szerintem, egész jók...
Rakok is fel képeket róluk! :) Még készül 1-2, majd azokat is mutatom! Na meg ha már felkerülnek a falra, akkor lesz egy tuti fotó, de lesznek, akik azt már személyesen is fogják látni... remélem! :))
Na jó, bepótoltam az elmúlt heteket, most jönnek a fotók a 32. hétről meg a dekorációkról... na meg két friss szerzeményünkről!! :D
Legyetek jók, sok puszi!! ;)
31. hét
Na, megint kimaradt egy hét... :)) Sebaj, holnap rakok fel friss fotókat! Ígérem!! :))
Egyre gömbölyűbbek vagyunk, egyre jobban kiáll a pocak, és egyre többet is mocorog, főleg helyezkedik! :D Imádnivaló, de néha fájdalmas, amikor kinyomja egy-egy testrészét... kezdem terhesnek érezni a terhességet, és lassan megértem, miért várják már annyira a nők az utsó hónapban a szülést! :-S Pedig, nagyon jó érzés, hogy bent van a kis Drágám, és jó érezni Őt, de még jobb lesz átölelni!! :))
Az éjszakák egyre nehezebbek, már nem a pihentető alvásról szólnak... nem találom a helyemet, sehogy sem kényelmes, sokszor felébredek este, elzsibbad az oldalam, fordulni kell, de az olyan nehéz, és fáj is a pocakom, ahogy fordulok... akkor van, hogy ezzel a művelettel felébresztem Alízt, akkor Tőle nem tudok visszaaludni... ugyanez a helyzet, amikor 3-4 óra között felriadok, mert pisilni kell... nagyon ritka, hogy a pisi után ne ébredjen fel Ő is... most az éjszakai viharok is rátettek egy lapáttal a nehéz alvásra... szóval, minden reggel fáradtan ébredek, kialvatlanul... még hogy aludja ki magát az ember lánya az utsó hónapokban, mert a baba születése után már nem lehet... most meg nem megy!!! :) Sebaj, majd csak megszokom... :)
Viszont, örülök, mert úgy néz ki, hogy május 20-án jönnek hétvégézni a lányok!! Remélem, mindenki el tud szabadulni, és akkor tartunk egy "Babaváró Bulit"!! :D Jó lesz, már nagyon várom! Rá 3 héttel meg lassan jön Alíz is... :D
Kedden hívom a dokit, aztán megbeszéljük melyik nap menjek be hozzá uh-ra... végre 100%-ra megtudom, hogy ki lapul odabent, de biztosan érzem, hogy Alíz! :) De jó lesz újra látni is Őt! Már 6 hete nem láttuk... ideje! :))
Próbálunk minden nap legalább 1 órácskát sétálni Donpapával (ami az én pingvin-tempómban 1 óra, normálisan fél óra lenne csak...), de ez is egyre nehezebb... a pocakom nehéz, úgy kell cipelnem, hamar kifulladok, mert a Kincsem már nyomja a tüdőmet is, és hiába esik jól a friss levegő, maga a séta nagyon fáraszt... szóval, nem egyszerű... :-S
Múlt héten voltam védőnőnél, újra felszaladt 1kg, szóval már súroljuk a 80-as határt... :-S Kellemetlen, viszont a legdurvább az egészben, hogy mintha ezek a kilók már csak a hasamra mennének... na nem hízás, hanem növekedés! Nagyon kíváncsi vagyok már, hogy most mekkora a baba!! :-O
A pulzusom pont jó volt - jóga után voltam! :) És a Kicsikém is gyönyörűen hagyta, hogy meghallgassuk a szívhangját... kis édes, eddig mindig menekült előle, meg rugdosott, most pedig olyan szépen elengedte magát, és hagyta... nagyon Szeretem ezt a Kicsilányt!! :))
Van is egy dalunk: Szekeres Adrienn - Kicsi szív! :)
Olyan szép, mintha csak az én gondolataimat énekelné... úgyhogy ez lesz Alíz dala... Papával úgyis szintén Szekeres Adritól van a dalunk: Olyan mint Te. :))
Na jó, mára ennyi, holnap jönnek a fotók!
Addig is Kellemes Húsvéti Ünnepeket és Sok Locsolót Lányok!
Puszika
29. hét :)
Akkor most már jöhet pár sor is... :)
Szépen kerekedünk, nagyon sokat mocorgunk, és nagyon intenzíven, néha majd' kiugrik a szemem, akkorákat püföl és rúg a Kicsi! :D
A legújabb produkciója, ha a bal oldalamra dőlök, akkor a lábikójával elkezd lépegetni a hasam bal szélén, mintha járna, és közben a köldököm mellett nyomja kifelé a popóját! Kis táncos... :)) Hihetetlen aranyos ilyenkor! És annyira ki tudja már nyomni magát, szinte 10cm-es pukli nő a köldököm mellett, totál kiemelkedik!
Egészségileg nagyon jól vagyunk, bár, mostanában néha bekeményedik este a pocakom, de aztán elmúlik. És ez csak néha fordul elő, akkor is csak egyszer. Azt mondják, napi 4 belefér. Nekem nincs minden nap.
Ja, Donpapa egyik nap a szüléssel álmodott! Azt mondta, mire beértünk, észhez tértünk, már mondták is, hogy nyomjak, szóval Ő is bent maradt, így végignézte a szülést! :) Fogalmam sincs, hogy álmodhatott ezzel, hiszen még sose látott szülést! De azt mondta, végignézte, aztán látta a Kicsit is, és olyan szép volt... annyira aranyos volt!! :)) Pedig, amúgy haragszom rá picikét, mert kicsit "idegenként" kezeli Alízt, mondván, hogy Ő nem érzi, nem látja, és addig nem is tudja Őt kisbabaként kezelni, csak majd ha a karjaiban tartja... ezért nem nagyon szokta fogni a pocakomat, és nem is nagyon beszél hozzá... Ok, most már felfogtam ezt a dolgot, sőt, azt kell mondjam, igaza van, hiszen csak én érzem Alízt... szinte az Ő érzéseit is ismerem, bennem fejlődik, más kapocs van most köztünk. Ha megszületik, úgyis Apa lesz nagyon szerelmes! :)
Kicsit kezdek aggódni a szülés miatt... szeretném, ha minden rendben lenne, és a Kiscsaj se lenne óriásbébi... :D Szoktam is Vele beszélgetni erről, hogy ügyesen csináljuk majd! Az viszont nagyon jó érzés, hogy Tomi most már ennyire pozitívan áll a dolgokhoz, és a végén lehet, hogy valóban bent marad a szülésen... de a vajúdáson mindenképpen mellettem lesz, és ez nagyon jó! :)
A dokim nagyon kedves, figyelmes, és jó szakember, bízom benne. Szülésznőre is kaptam ajánlást, lassan fel is keresem!
Legközelebb 3 hét múlva lesz uh, ott már hátha jobban mutatja magát a Kicsi, hiszen addigra már nem is lesz olyan kicsi! :D Most elvileg, olyan 36-37cm... érzem!! :))
Hétfőn voltam kismama jógán, megismerkedtem egy 27hetes kismamával, aki szintén az én dokimnál fog szülni június végén! :) Ő is kislányt vár! Szimpatikus volt, remélem még sokat fogunk beszélgetni a szülésig... :)
Holnap délután szerintem kipróbálom a kismama tornát.
Ami a kilókat illeti... a 9. hét óta figyeljük, és ahhoz képest +11kg-nál járunk. Viszont, az elmúlt héten nem híztunk! :) Pedig azt mondják, most már heti fél kg jön fel pluszban a szülésig... nem bánom, ha kéthetente jön csak fel az a fél kg! Vagy még ritkábban! :) Meg is állhatnánk... pedig nem fogunk, hiszen csak Alíz még fel fog szedni kb. 2-2,5kg-t! :) Remélem, nem több még 1200g-nál... 25 hetesen már 999g volt... jaj, azért jó lesz már újra látni Őt! :))
Na jó, most ennyi Csajok... 30 hetesen írok újra, és jönnek fotók is!! :))
Azért, remélem, hogy a Kicsi Barátnőimmel találkozunk még, amíg Alíz odabent van... légysziiiii!!!!!!! :)
Most is csatolok még párat a pocakról! :)
Puszi Nektek!
28 hetes pocak :))
A blog létrehozója és / vagy tulajdonosa kizárólagos felelősséget vállal az általa létrehozott és / vagy szerkesztett blog teljes tartalmáért. A HáziPatika.com Kft. - mint a babaszoba.hu oldal tulajdonosa - a portálon látogatói által szerkesztett blogok igazság- és valóságtartalmért, valamint az azokban elhelyezett tartalommal összefüggésben semmilyen felősséget nem vállal.
Ugrás a lap tetejére
A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2012 Sanoma Media Budapest Zrt. - Minden jog fenntartva



