- Kiemelt témák
- Az Év Szülészete
- Fórum & blog
- Adok-veszek
- Keresők
- Kalkulátorok
- Videók & galériák
- Vásárlás
- Blogverseny
Kiemelt támogató
h i r d e t é s
Ikrek a négyzeten, meg a Jutta
2005. augusztus 28-án születtünk, Édua és Frida, az ikrek. Van egy nővérünk, a Jutta, ő már nagylány, 9 éves. A öcséink, Milton és Mózes 2007. augusztus 29-én jöttek a világra, épek, szépek és egészségesek!
Szülinap a négyzeten
2008.08.29. 16:10
Tegbnap Édua és Frida 3 évesek lettek, ezzel elérték az óvodáskort, hétfőtől a helyi ovi kiscsoportosai lesznek, a fiúk pedig ma töltik első életévüket.
A nagy banzáj csak holnap lesz, akkoraa várjuk a nagyszülőket, az 5 gyerek 10 keresztszülőjét, testvéreket, azok családjait, barátokat, rokonokat...
Összeszámolni se mertem...de hogy 30 fő felett leszünk, az teljesen biztos.
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(38 értékelés eddig)
Itt vagyunk.
2008.03.18. 11:23módosítva: 2008.03.18. 11:23
Pedig annyi gondolat vlt a fejemben, mostanra mind elszállt.
Talán ha írtok pár hsz-t ;) lesz megint ihlet (általában az ott felvetett témákról szokott megjönni)
Szóval, a lényeg, jól vagyunk, megvagyunk.
A fiúk hatalmasak, a szökőnapon múltak fél évesek, és én nem tudtam erről megemlékezni a naplóban, mert nem volt napló. No mindegy. Túltezsem magam valahogy rajta.
A napjaink csodásak. AMikor kicisikk voltak azért nem mentünk sétálni, utána a rossz idő miatt, most végre végre mehehetünk, és nagyon élvezzük.
Igaz, ilyenkor három méterenként megállunk, hogy megcsodálják a népes csaáldot, de őszintén szólva nem bánom, jól esik. Persze vannak hitetlenek, akik meg próbálnak győzni arról, én csak bébiszitter vagyok, valljam be, mert hogy ilyen nincs, hogy duplaikerpár. Pedig van. Kuriózum lennénk?
Azért persze van árnyoldala is, amikor front vagy és kettő sír, kettő hisztizik, akkor nem könnyű.
Csak hadd illusztráljam:
Hamarosan jövök.
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)
baj van
2008.02.11. 00:00módosítva: 2008.03.18. 11:17
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)
Hogy segíthetsz?
2008.02.10. 23:58
Érdemes elolvasni.
"Az ikres édesanyáknak segítségre van szükségük ahhoz, hogy túléljék az első évet. Ez talán drámainak hangzik, de akkor is igaz. A legnagyobb probléma az ikres anyukák számára az, hogy elegendő alváshoz jussanak, lépést tartsanak a minimálisan szükséges házimunkával, megtalálják negatív érzéseik kifejezésének módját, és valahogy feloldást találjanak elszigeteltségükre. A barátoktól és rokonoktól kapott segítség és támogatás akár döntő is lehet abból a szempontból, hogy az édesanya sikeresen csinálja mindezt végig, vagy éppen teljesen összeomlik újdonsült ikres anyukaként.
Sokszor az emberek szeretnének segíteni, de nem tudják a módját. A segítő szándékú barátok vagy családtagok valójában ronthatnak is a helyzeten. Íme egy rövid lista azok számára, akik ikres édesanyának szeretnének segítségére lenni.
Amit megtehet
* Vigyen ennivalót, amikor látogatóba megy!
* Tegye tisztába a babákat!
* Masszírozza meg az édesanya hátát vagy lábát, amíg szoptat!
* Adjon neki vizet vagy gyümölcslevet!
* Vigyázzon a babákra, amíg ő alszik!
* Ha az egyik kisbaba szopizni szeretne az éjszaka közepén, akkor pelenkázza át és vigye oda az édesanyjának az ágyba. Amikor a másik baba felébred, cserélje meg őket!
* Vigyázzon a babákra, amíg az édesanyjuk sétál egyet vagy beül a fürdőbe!
* Hallgassa meg őt, amikor ijedtnek, fáradtnak vagy teljesen levertnek érzi magát.
* Érezze együttérzését, amikor sírnia kell!
* Mossa ki a szennyest, hajtogassa össze és pakolja el a ruhákat!
* Vásároljon be!
* Készítsen ebédet vagy vacsorát, és tálalja is neki!
* Mondja el neki, hogy szereti!
* Vigyen neki aktuális folyóiratokat, katalógusokat vagy videót!
* Segítsen neki, hogy találjon más ikres anyukákat, akikkel beszélgethet!
* Takarítsa ki a konyhát, mosogasson el!
* Mondja el neki, hogy milyen nagyszerűen bánik a gyerekeivel!
Egyéb fontos dolgok
* Amikor látogatóba megy, segítsen az édesanyának, hogy lazítani tudjon; ne várja el, hogy ő szórakoztassa!
* Támogatásra és bátorításra van szüksége; ne adjon neki tanácsot, amikor panaszkodik vagy fáradtnak tűnik!
* Az édesanya talán sebezhetőnek érzi magát; ne ássa alá az önbizalmát azzal, hogy olyan negatív kérdéseket tesz fel, mint pl. „Biztos vagy benne, hogy a babák elegendő tejhez jutnak?” vagy „Miért nem alusszák még át az éjszakát?”
* Koncentráljon az anyáról való gondoskodásra és segítsen a házimunkában ahelyett, hogy a babákról való gondoskodást próbálná átvenni!
* Egy ikres édesanyának legalább az első évben szüksége van segítségre; ne tűnjön el az első 3 hónap után!""
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(1 értékelés eddig)
Az elmúlt 2 hónap
2008.01.21. 22:56módosítva: 2008.01.21. 23:57
Jelenleg mindenki alszik, ilyen nagyritkán van nálunk. De egyetlen percig se tessék sajnálni, annyira hozzászokott már a szervezetem a folyamatos ébrenléthez, hogy ha akarnék se tudnék már aludni.
Ilyenkor csak állok a kiságyak felett, és gyönyörködöm az én gyönyörű gyermekeimben...
Egyetlen percre sem bántam meg, hogy ötgyermekes anyuka lettem.
Az elmúlt két hónapunk elég mozgalmasan telt.
A bölcsis kérdést megoldottuk, leültem és megbeszéltem a gondozónőkkel a helyzetet.
Karácsony előtt átugrottunk Ausztriába, egy nagyszerű bababarát hotelbe, ahol remekül éreztük magunkat. Velünk jött a nyári bébiszitterünk, aki szeptembertől a tanulmányai miatt nem tudott vigyázni a kicsikre. Nagyon sokat jelentett, hogy ott volt.
Aztán ott volt a karácsony.
A szentestét édes hetesben töltöttük, karácsony napján viszont nálunk volt az egész pereputty :) két tesóm+férjeik, három gyerekük, a szüleim, a nagymamám, és a párom szülei. Összesen 19-en voltunk. Képzelhetitek... :)
Tulajdonképpen ez a volt az év fergeteges zárása.
A gyerekek végre játszhattak egy nagyot, a nagymamák babázhattak, mi felnőttek pedig beszélgethettünk egy jót, már amennyire hallottuk egymást.
Aznap etse tudatosult bennem - igen, ez kell nekem, erre vágytam egész életemben, hogy gyerekzsivajtól legyen hangos a ház. Kiteljesedtem. Mint nő, mint anya, most tökéletesen kerek az életem.
Ami Miltont és Mómit illeti, rengeteget fejlődtek. 1 hónap múlva fél évesek lesznek...
Mindketten túllépték a 4 kilót, februárban abbahagyom a szoptatást, lassan elapad a tejem. Nemrég megkezdtük a hozzátáplálást.
Nagyon mozgékonyak lettek. Most már nem üldögélnek szépen az ülőkéjükben, sokkal több hely kell nekik. A kézügyességük nagyon jó, simán teszik-veszik a játékokat egyik kezükből a másikba.
Ami egy csöppet aggaszt, hogy mindent a szájukba vesznek. Ami nem is lenne baj, de Édi és Frida annyira de annyira jószívűek, hogy minden játékukat megosztják velük - ezek pedig 2 éveseknek való játékok, tele apró részekkel, nagyon félek, hogy benyelnek valamit.
Úgy vettem észre, kettőjük közül Milton a dominánsabb egyéniség.
Mindig ő az, aki előbb sikoltozik, csattog, cuppog. Mómi sokszor utánozza, nagyon jó játék utánozni egymás mimikáját, hangjait. ;)
A direkt köhintést, hapcizást borzasztóan élvezik. :-D
A lányoknál eljött a 'miért' korszak, amit elég nehezen viselünk szellemileg.
Megmagyarázni egy gyereknek babanyelven, hogy miért kék az ég, és hogy miért nő a fül, miért büdi a Mómi pelenkája - az agytekervényeinket rendesen megdolgoztatják.
A 'nem tudom' és a 'nem akarom' korszak leáldozóban van, hála Istennek. :)
Jucus továbbra is egy csodagyerek - nem is találok rá szavakat. Jól tanul, szorgalmas, segítőkész, házias, precíz, türelmes, előzékeny... Sokszor ő ad nekem erőt, amikor már feladnám. Ilyen nagylányt kívánok mindannyiótoknak. :)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)
Sírós bölcsi
2007.12.03. 17:07módosítva: 2007.12.03. 17:17
Most a lányok bölcsis korszakáról írnék egy keveset, ugyanis mostanában gond van velük. :-S
Régebben, ha egyetemre kellett mennem, vagy vizsgaidőszakom volt, simán elvoltak egész nap apával. Soha nem volt hiszti, nemalvás, kiegyensúlyozottan viselták a hiányomat.
Egy dolog nem ment csak, ha máshol kellett aludni, így ezt aztán nem is erőltettük.
Viszont nyáron úgy döntöttünk, bölcsibe adjuk őket, mint ismeretes.
Ismerve az alvási szokásait, nyáron próbálkoztunk a máshol alvással, mindig mentünk mamáékhoz, és úgy intéztük, hogy ott is aludjanak. Persze eleinte ez nagyon nehezen ment, volt, hogy órák után sem aludtak el, hergelve egymást, és minket. Volt hogy nagy nehezen elaludtak, de csak rövid időre. De nem adtuk fel, mentünk újra és újra és újra. Lassacskán javult a helyzet, nyár végére - végszóra - már idegen helyen is ment az alvás Meg is nyugodtam, hogy akkor tuti a bölcsiben sem lesz gond.
Na, de elérkezett a beszoktatás ideje. Az első időszakban, amikor nem kellett ott aludni, csak játszani, enni, minden rendben volt. Persze voltak nyöszörgösék, de csak minimálisan.
Rendesen ettek, játszottak, barátkozoakt. Nagyon nyitott, és érdeklődő gyerekek révén, a sok idegen gyerek sem ijsztette meg őket.
Most, hogy a beszoktatás megvolt, Milton és Mómi több időt igényelnek, és így a egy körbenm le tudjuk Jutta és a lányok hazahozatalát, úgy döntöttünk eljött az ottalvás ideje.
Bármit, és tényleg bármit csinálnak a gondozónők, egyszerűen nem alszanak. De az csak hagyján, a legnagyobb baj hogy másokat sem hagynak. Állnak a kiságyban, ugyan hangosan sikongatnak, beszélgetnek, magyarul nem marad csöndben.
Már a dadusok azzal is próbálkoznak, hogy mi lenne, ha nem hagynám ott egész napra őket, hisz úgyis otthon vagyok, de 4 kicsire képtelen lennék egész nap EGYEDÜL felügyelni. / Lehet kellene mégis egy babysitter? :-S/ Milton és Mómi is igyénylik már a figyelmem, nincs az, hogy csak a hasamra fektetem őket, és már alszunk is.
Lehet, hogy én vagyok most egy kicsit hiperérzékeny, de mintha már kicsit ferde szemmel is néznének rám, ránk emiatt. Aztán már azt is megkérdezték tőlem, hogy miért adom be, unom őket? :@:@:@ Na és itt szakadt el a cérna.
Adnátok tanácsot?
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)
Nem vesztünk el
2007.11.20. 20:03
Most értettem meg igazán, miért húzták a szájukat azok, akiknek annak idején megemlítettem, hogy 5 gyermekem lesz.
Milton és Mómi nagyon ügyesek. Így a harmadik hónap végére végre elmúlt a hasfájósságuk, kedjük élvezni a napokat, előtte nagyon sok volt a sírás, amit Édi és Frida is nehezen tűrte, Jutta is ideges volt, mert nem tudott a házi feladatára figyelni, és éjszaka sem volt nyugtunk.
Ez az időszok kopp-kopp a végéhez közeledik, úgyhogy ennek örömére decemberben elmegyünk egy hosszú hétvégére Ausztriába.
Találtunk egy nagyszerű gyerekparadicsomot, medencékkel, csúszdákkal, azt hiszem csak ez kell nekünk.
No de visszakanyarodva a fiúkhoz, elkezdték emelgetni a fejüket, ha kézben vannak egész szépen meg is tartják.
Elkezdődött a gügyögés korszaka is, Miltona nagyon szépen és hangosan formázza az "a" és "o" hangokat, Mómi inkább csendben nézelődik.
A szopi szépen megy, tejem szerencsére épp elég van, se nem kevés, se nem sok, úgyhogy ez a harmadik gyermekáldásra végre összejött /Juttánál elárasztott, a lányoknál elapadt/
A babakocsiproblémánk ugyan nem oldódott meg, de a lányaim segítettek rajtam, és az utolsó pillanatban elsajátították, hogyan kell anya mellett szépen menni a járdán.
Folyt köv. rögtön csak szopi van...
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)
Édesanyátok írja
2007.10.11. 17:25módosítva: 2007.10.11. 17:27
Minden egyre könnyebb, a féltékenységnek nyomsa sincs, beállt a napi rutinunk.
Sokat beszélgettem Jocóval, szerencsére meggyőzött, hogy felesleges a hozzászólások - illetve hozzá-nem-szólások - miatt idegeskednem, hisz az a jó ha úgy írnak az emberek hogy Te ne írsz nekik, így biztosan miattad jönnek, nem udvariasságból.
5 gyerek mellett tényleg időhiányban szenvedek.
És aki édesanyja, jól tudja, hogy a gyerek ezzel jár. A sajátjára gondol, és megszorozza, milyen lenne, ha 5 lenne, és akkor talán nem haragszik, hogy mostanában nem jártam feléjük, mert tényleg nem, beismerem.
Most megint leírom, hogy majd pótolok... Meg majd elmegyek fodrászhoz, kozmetikushoz, meg fogom látogatni a barátnőmet, feladom a levelet a postán, majd megírom az e-mailt is, és tényleg megírgérem, hogy megnézem a honlapot amit ajánlottál, és írok a naplóba, kipróbálom a csajokkal azt az új éttermet, de tényleg, majd megyek...
MAJD EGYSZER :) Mikor? Azt nem tudom :) Majd ha engedik a fiúk :)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)
Jutta iskolában - Édesanyátok írja
2007.10.10. 14:23módosítva: 2007.10.11. 17:28
Sok dolog kikristályosodott bennem, ami elméletben még egészen más megvilágításban volt régen. Először is, a mi iskolánk egy tehetségeket és szorgalmas gyerekeket felkaroló és támogató intézmény. Tudtuk mi ezt már, amikor ide jelentkeztünk, sőt, mivel Jutta lányom olyan "versenyezzünk, hogy ki indul a versenyen" típus, teljesen jó dolognak tartottuk. Az igazat megvallva, még most is így gondolom, viszont látom az érem másik oldalát is.
Gyanítottam, hogy előkerül előb utóbb ez a nehézség is: a különböző programok közötti lavírozgatás. Amíg ovis volt, addig az ingerek nagy százalékát nekünk kellett biztosítani. Értem ezt úgy, hogy az élet gyakorlatilag akkor kezdődött, amikor kilépett az oviból, most meg látom rajta, hogy le van szívva, már délután fél négykor. Eddig sem voltam híve annak, hogy egy kisgyereket napját telezsúfoljuk programmal, ráér arra majd később, most ez az elméletem bebizonyosodott. Az érdekes az, hogy Jutta ragaszkodik a néptánchoz, a rajz szakkörhöz, az angol teadélutánhoz és természetesen az úszáshoz is. Most legyek okos és én mazsolázzam ki, hogy miket fogunk szép csendben lemorzsolni, mert ez így rengeteg.
Megszakad a szívem annak idején, hogy sem Édi és Frida, sem Jutta születésnapját nem tudtuk méltóképpen megünnepelni, úgyhogy most amolyan lelkiismeretfurdalás-űző gyanánt felteszek egy szülinapos képet is.
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)
A blog létrehozója és / vagy tulajdonosa kizárólagos felelősséget vállal az általa létrehozott és / vagy szerkesztett blog teljes tartalmáért. A HáziPatika.com Kft. - mint a babaszoba.hu oldal tulajdonosa - a portálon látogatói által szerkesztett blogok igazság- és valóságtartalmért, valamint az azokban elhelyezett tartalommal összefüggésben semmilyen felősséget nem vállal.
Ugrás a lap tetejére
A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2012 Sanoma Media Budapest Zrt. - Minden jog fenntartva
h i r d e t é s