Babaszoba

• Hírlevelek
• Könyvjelzőim
• Regisztráció
• Belépés

Kiemelt támogató

• Johnson's baby

• Főoldal
• Blogok
• Pecás és kicsi tirex

Pecás és kicsi tirex

Gábor Dániel Mátéról és Gábor Dávid Marcellról, nekik és másoknak is, akiket érdekelnek hétköznapjaink...

Viszlát babaszoba!

2008.09.07. 14:50módosítva: 2008.09.07. 15:17

Sokadikként, régóta tervezve most mi is búcsúzunk.

A jövőben itt: http://gdm1gdm2.blogspot.com/ írjuk tovább a blogot.

Köszönjük a kezdeteket babaszoba!

továbbSzólj hozzá!(0 hozzászólás eddig)

Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

(43 értékelés eddig)

Anna, kopaszi gát, arc

2008.09.06. 23:02módosítva: 2008.09.07. 15:12

Ma délelőtt 11-re voltunk hivatalosak Dani csoport társának, Annácskának születésnapi zsúrjára. Újra a Kisvakond Játszóházba érkezhettünk a rózsaszín ajándék-zacskóba rejtett apró meglepetésekkel (fiús anyuka révén nehéz ám igazi csajos, menő ajándékot választani...), Dáviddal, aki ott is maradhatott a buli alatt a cég ajándékaként és rengeteg fölös energiával, amit a fiúk a rengeteg játék és futkározás alatt adhattak ki magukból. Újra csupa csupa pozitív élményekkel, mosolyokkal távozott a csapat jó két órával később. Kivéve az ünnepeltet, akinek az utolsó utáni percben, a búcsúzkodás pillanataiban, egy rossz mozdulat, esés miatt eltört a könyöke... Este hét körül beszéltem anyukájával, akkor már műtötték őt... A szívem szakadt meg érte, szinte egész nap ő járt a fejemben. Hónapok óta várta ezt a napot, az ünneplő csapatot, a játékot, a tortát, az ajándékokat, amelyeket ennyire lelkesen és boldogan talán még senkit sem láttam bontani... Remélem nagyon hamar rendbe jön.

A szülinap után mindkét fiú kitikkadva sziesztázott kora délután, majd a jóízű alvás és uzsonna után látogattuk meg a Kopaszi gátat, amelyet múlt héten Krisztiék ajánlottak a figyelmünkbe, mint közeli kiránduló- és kiruccanó helyet, és ahová pár nappal később egy meghívót is kaptam egy kisebb rendezvényre. Így aztán kedvet kaptunk hozzá, hogy gyorsan meg is látogassuk ezt a közeli "gátat" a Lágymányosi híd közvetlen közelében. Tényleg kellemes baba- és gyermek barát hely, közel a Duna part, az öböl, mégis a legtöbb helyen egyévesnek is biztonságosan távol, modern, friss, gondozott és ahol fűre lépni szabad. Talán még kicsit kihalt, félig kész, de látszik rajta, hogy van benne fantázia és tőke. Ami pedig ennél is fontosabb - növények, hatalmas fák, bokrok, virágok, sirályok, vadkacsák és itt-ott apró gyíkok, pókok sűrű hálokkal. Mezítláb sétáltunk a mesterséges deszka sétányokon, a dús, süppedős, a még most, nyár végén is méregzöld fűben, aztán másoktól kedvet kapva ugyanezen a puha füvön a dombról gurultunk le nagyokat, hemperegtünk kicsit. A rendezvényre végül be sem néztünk. A kiadós séta után inkább a Felvonulási térre látogattunk el, ahol az @rc plakátjait néztük meg, aztán Dani játszhatott újra kedvenc műemlék-játszóterén, a szerinte barnára festett fa gerendák labirintusában.

A fiúk most már jóízűen alszanak (a sok program után is pörgős, ágyon ugrálós estéjük volt), apa azóta legénybúcsún, én pedig eddig blogoltam és most azt hiszem olvasok néhány oldalt az éjjeliszekrényemen felhalmozott újság- és könyv halomból....

továbbSzólj hozzá!(0 hozzászólás eddig)

Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

(0 értékelés eddig)

Emlékdobozok

2008.09.05. 23:19módosítva: 2008.09.05. 23:21

Dani szobájában, a szekrény tetején már van két, ducira tömött emlékdoboz. Hogy mik vannak benne? Dani kórházban viselt, névre szóló, apró karszalagja, a gondosan megőrzött köldök csonk, az első kis ruha, az első pelenka, az első kiszokni, a gondozási könyv, meghívók és üdvözlőlapok, képeslapok, fényképek. Aztán még vannak mindenfelől gyűjtött kavicsok, születésnapi gyertyák, ovis rajzok, oklevelek, sőt, az általunk éjszakákon át gyúrt, negyedik szülinapra készített marcipán dínók is ott sorakoznak az egyik dobozban. Aztán a levelek, amelyeket galambposta hozott Daninak egészen Kuala Lumpurból nem is olyan régen, a Prágában együtt vásárolt hatalmas nyalóka, a második szülinapi buli némós tányérja és pohara. a keresztelő cumis szalvétája, a gyerekszoba tapétacsíkjának egy darabja, a tavalyi mézeskalácsból néhány kiszáradt példány.

És hogy miért írom most mindezt le? Azon kívül, hogy Dani nagyon szereti nézegetni ezeknek az emlékdobozoknak a tartalmát, ma már bizony ügyel arra is, hogy Dávid dobozába is belekerüljenek az arra érdemes tárgyak. Így példálul az a body, amelyet nem is olyan rég vettem, halacskás, tengericsillagos mintával, és amelyet Dávid ma vett fel először. Aztán a terasz két lépcsőfokán billegve valahogy rögtön be is esett benne a sziklakertbe, egy elég tetemes lukat ejtve a vadonatúj szerzeményen. Egyszerre volt piszok dühítő, de vicces is a dolog. És azt hiszem inkább nevettem a dolgon, Dani pedig ezután jegyezte meg, hogy a body az első teraszról "leesés" emlékeként igazán bekerülhetne Dávid emlékdobozába. Azt hiszem tényleg be is fogom tenni oda...

továbbSzólj hozzá!(0 hozzászólás eddig)

Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

(0 értékelés eddig)

Hogy milyen szép ez a kislány

2008.09.03. 23:00

Nem először hallottam Dávidról ezt a mondatot idegentől, utcán, boltban, akárhol. Hiába volt Dávidon sötét ruha. Mondjuk sötétzöld póló, sötétkék nadrággal, simlis sapkával. Hiába volt a kezében kisautó vagy épp egy Danitól kapott irtó ronda dínó, fénykard, kismotor. Hiába a (most már) tüsirövid haj. Újra és újra azt hallom, "hogy milyen szép ez a kislány"….

Szerintetek is?

továbbSzólj hozzá!(1 hozzászólás eddig)

Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

(0 értékelés eddig)

Dávid a motoron

2008.09.03. 22:56

Úgy jó 2 hete kipróbálta az akkumulátoros mozgó csodát quad formájában... Rögtön meg is szerette. Aztán mikor itthon felfedezte, hogy hasonló az a rendőr motor amit eddig csak kreatív mászókának használt a szobában - ráült és el is indult vele. Azóta persze már sokszor ült rajta és hajtotta a kismotort rendesen. Először a nappaliban rótta a köröket, majd némi amortizáció ás brutalitás után rögtön ki is került vele a kertbe. Így most csak akkor tud ráülni, ha kint vagyunk. És már most annyira ügyes, hogy csak nézünk, figyeljük és dagad a mellünk a büszkeségtől. Kormányoz, kikerül, befordul és csak nyomja a pedált. Egyszóval igazán van érzéke hozzá...

továbbSzólj hozzá!(0 hozzászólás eddig)

Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

(0 értékelés eddig)

Visszaszámlálás

2008.08.30. 22:40módosítva: 2008.08.30. 22:49

A mai és a holnapi éjszaka van már csak hátra az ovikezdésig. A harmadik ovis év első napjáig. Már jó ideje számoljuk a hátralévő éjszakákat, beszélgetünk sokat a tavalyi ovis programokról, a közelgő, oviban is ünnepelt eseményekről. Megvettük, próbálgatjuk, nézegetjük az új benti cipőt is. Holnap Danival kettesben elmegyünk új ovis fogkefét venni, hozzá nem csípős fogkrémet, aztán pedig bepakoljuk az ovis táskát az első napra. Kicsit tartok ettől a szeptemberi hétfőtől, Dani nemigen vágyik vissza a Katica-csoportba. Csak remélni tudom, hogy ügyesen belelendülünk az ovis hétköznapokba, programokba, feladatokba. Remélem hétfőn időben, még reggeli előtt odaérünk a terembe. Remélem tetszeni fog Daninak már az első nap is. Ami nekem, nekünk is furcsa lesz. Nem beszélve kicsi Dávidról...

Jó éjszakát kicsi fiam!

továbbSzólj hozzá!(2 hozzászólás eddig)

Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

(0 értékelés eddig)

Dobogókőn

2008.08.30. 22:31módosítva: 2008.08.30. 22:34

Szombaton kora délután kerti gulyáspartira voltunk hivatalosak, Dobogókőre, kicsi Hanna Kata nagyszüleinek (Eszter barátnőmék szüleinek) varázslatos, igazi erdei hangulatú nyári rezidenciájára. De még a régóta tervezett gulyásparti előtt egy nagyon fontos, eddig elmaradt kötelezettségünknek is eleget tehettünk. Egy igazán kellemes és finom villásreggeli alatt Ákit köszöntöttük fel 33. születésnapja alkalmából, amelyet igazából idén júniusban, de velünk (mindenféle nyaralás és elhúzódó betegség miatt) csak a mai napon ünnepelt meg. Volt egy kis késés a programban (a mi hibánkból), a jóízű reggeli alatt pedig ízletes, különleges tojáspuffancsok (amelyet a fiúk közül csak Dávid kóstolt meg), forró tea és három közösen reggelit (alig) majszoló gyerek a kisasztalnál. A reggeli bulit végül, az öt fiút magunk után hagyva az anyukák hagyták el először, hogy kikapcsolódásként, feltöltődésként alaposan körülnézhessünk és vásárolhassunk a lőrinci bababörzén.

Innen indultunk tovább Dobogókőre, ahol aztán hétágra sütő nap, de mégis friss, nyirkos levegő fogadott bennünket a házigazdák mosolya és vendégszeretete mellett. Idén is a legnagyobb sláger a gyerekek számára a hatalmas kerti tó vegetációjának tanulmányozása volt, amelyben talán száznál is több aranyhal és sok édesvízi rák úszkált, s felváltva hatalmas szitakötők és különleges békák látogatták a vizet vagy az azt körülölelő sziklákat (ja, és egyszer Rita lábát is). Persze volt bográcsban főtt gulyásleves (a fiúk repetáztak is belőle), mellette rengeteg édesség, mi szem, szájnak ingere. És a falatozás után futkározás, fogócska a hatalmas kertben, babakocsis túra a kilátóba, ping pong verseny (némi egyet nem értéssel), haletetés. S némi versenyfutás a legkisebbek után a szülők részére. Nehogy tóba, hasadékba, székkel el, székről leessenek. Akik pedig épp nem versenyt futottak, a versenyfutókon és az őket ügyesen leckéztető, mosolygó lurkókon kuncoghattak.

Újra csak ismételni tudom magam... jó kis nap volt a mai (is).

továbbSzólj hozzá!(1 hozzászólás eddig)

Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

(0 értékelés eddig)

Csak kép

2008.08.26. 12:12

15 hónapos kicsi Dávidról, egy aktuális kedvenc...

továbbSzólj hozzá!(0 hozzászólás eddig)

Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

(0 értékelés eddig)

Mozgalmas hétvége

2008.08.25. 18:10módosítva: 2008.08.25. 22:18

Mozgalmas hétvégénk már pénteken délután elkezdődött, mikor is újra vendégeket vártunk kerti partira, ezúttal a Danival közösen készített bohócos, vicces szendvicsekkel, az elmaradhatatlan tiramisuval (és most már) málnás sütivel (az édességet mind apa csinálta), néhány tiszapartról megmaradt vízibombával és hatalmas lelkesedéssel. Volt népes gyerekcsapat - ezúttal hét apróság rohangált, hancúrozott és rosszalkodott a kertben és persze volt nevetés, sírás, sérülés, de legfőképp jó hangulat.

Szombaton barátnőmékhez voltunk hivatalosak ebédre, Biatorbágyra. Kriszti és Gyuri kitettek magukért, irtó finom barbeque-s csirkemellet készítettek ebédre, amely mellé aztán sárgadinnye-golyók jártak vaníliafagyival. Nem voltam büszke rá, de a nagyfiam nem sokat falatozott a jóból. Dávid viszont annál inkább. Ebéd előtt, (alatt), után a fiúk játszhattak sokat kicsi Bencével és öt és fél éves unokatestvérével, Julival, mi pedig beszélgethettünk, sőt még a nyaralási fényképek nézegetése is belefért a programba. Közben Dani újra felfedezhette lyukasra ugrált ugrálóvárának varázsát, Dávid pedig felfedezhette ugyanezt, de teljesen új varázsként kicsi Bence színes gumicsodájában. Mindezek után felültünk a biatorbágyi kisvasútra (amely csak időnként működik az év során), hogy gyerekcsapatostól megtegyük a Pontis és a Viadukt közötti rövid távolságot, oda-vissza, készítve néhány jól sikerült emlékképet a Viadukt tetejéről.

Nem sokkal ezután két mélyen alvó csemetével a hátsó ülésen érkeztünk meg Alsónémedire, Krisztiánékhoz, ahová már hónapok óta készültünk (de sosem jutottunk el), hogy barátaink most már több, mint hat hónapos Bencéjét először és kedves, cserfes, lassan három éves Zsófiát végre újra láthassuk. Születésnapot is ünnepeltünk mindeközben, bográcsban főtt sertéspörkölttel és szerencsénkre jó idővel és napsütéssel. Dávid itt próbálhatta ki először az elektromos quadot, amit aztán az első kör után rögtön a szívébe is zárt. (Komolyan tűz és víz a két fiú, de erről majd egy későbbi bejegyzésben írok.)

A vasárnap délelőttünk egy részét az Ikeában töltöttük, ahol beszereztük a nappali átalakításához szükséges utolsó néhány darabot és kiegészítőt. Ebédre 100 forintos, ikeás hot-dogot majszoltunk el, kivéve Dávidot, aki addigra igencsak elfáradt és el is bóbiskolt a babakocsijában. Így ő friss húslevest falatozott már anyuéknál, ahová a bevásárlás után érkeztünk egy kávéra és túrórudizásra. Délután négyre pedig már Bencéékhez voltunk hivalatosak, már itt helyben Vecsésen, hogy kicsi Viola születésnapját ünnepeljük meg örmény palacsintatortával, egy szál gyertyával, Adinával, Márkkal, Fédrával és a fiúkkal.

Bevallom, utolsó este a fiúk fürdés nélkül feküdtek le és aludtak békésen reggelig. Ahogy mi is...

A képen még a pénteki buli előkészületei...

továbbSzólj hozzá!(0 hozzászólás eddig)

Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

(0 értékelés eddig)

És mi is ottvoltunk

2008.08.22. 22:17módosítva: 2008.08.25. 22:08

A röpke Tisza parti vakáció utolsó két napját, az augusztus 20-ai ünnepet Danival és persze kicsi Dáviddal együtt mi is a nagyrévi nyaralóban, vagyis inkább annak hatalmas kertjében és partján töltöttük. Az első napon igazából nem sokkal érkezésünk után összepakoltunk és meg sem álltunk a fokozódó hőségben a cserkeszőlői élményfürdőig, ahol árnyas fák, meglepően kevés ember, hatalmas füves zöldterületek, citromfagyit is kínáló fagyizó és persze sajtos, tejfölös lángost áruló büfé is várt minket a kellemes hőmérsékletű, (Dani szerint) teavízzel teli medencék és hozzájuk tartozó sárga csúszdák mellett. A fiúk mellett Apával és Béla papával kicsit mi is átélhettük újra gyerekkorunkat (de legalábbis fiatalkorunkat) a valaha látott legötletesebb, gyorsan ki is próbált és végre számomra is biztonságosnak tűnő ponyva-csúszdán. A " langyos teavíz" után a fiúk a legjobban a frissítő vizű hullámfürdőt élvezték, rohantunk is rögtön, ha hallottuk a kisharangot, amely a hullámok érkezését jelezte.

A strandolás után már a holt Tisza partján jóleső semmit-tevéssel, nyugalommal, pihenéssel, horgászattal, kenuzással töltöttük a napot, közösen. Apa lelkiismeretesen és lelkesen kereste és találta meg a táj és a pillanatok fotótémáját. Mindeközben egyvalaki folyamatosan ott kellett, hogy figyeljen, nagyra nyitott, árgus szemekkel Dávidra, aki aztán rosszalkodott, ahogy szokott. Sőt, talán kicst jobban is. Még első este hólyagosra égette bal kezén a kicsi hüvelykujját az előle (szerintünk) gondosan elrejtett, a komoly rajokban támadó szúnyogok elijesztésére szolgáló, perzselő füstölővel, sőt a kertben található összes bokor és fa termését is meg szerette volna kóstolni szépen sorban (a jóízű vacsi, reggeli és ebéd helyett) és volt olyan is, hogy a holt Tisza mélyvizébe ugrott volna fejest legszívesebben. Azt hiszem vele egyenlőre, egy évben egyszer-kétszer vállaljuk be a tiszapartot. De Dani szerintem idén ősszel is fog még néhány felejthetetlen napot tölteni a nagyrévi nyaraló udvarán és partján...

Képes élménybeszámolónk itt: http://nagyrev2008.danybby.fotoalbum.hu/

továbbSzólj hozzá!(0 hozzászólás eddig)

Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

(0 értékelés eddig)

A blog létrehozója és / vagy tulajdonosa kizárólagos felelősséget vállal az általa létrehozott és / vagy szerkesztett blog teljes tartalmáért. A HáziPatika.com Kft. - mint a babaszoba.hu oldal tulajdonosa - a portálon látogatói által szerkesztett blogok igazság- és valóságtartalmért, valamint az azokban elhelyezett tartalommal összefüggésben semmilyen felősséget nem vállal.