babaszoba.hu


Csombinik: Benedek és Zsófia


Csombó-Varga Benedek, Székesfehérvári lakos, született 2006 május 25., kezdő paraméterei: 4440 g, 59 cm és Zsófia, született 2008. június 17-én 3730 grammal és 56 cm-rel, fejlődésének kevésbé hivatalos, de annál fontosabb naplószerű beszámolója, anyájuk szemüvegén keresztül, tele elfogultsággal, ha naplóírásban lusta anyu összekapja magát! A közönség motiváció. Remélem.

közlemény

2008.09.14. 13:34
Az járja, hogy a fodrász haja a legrémesebb, a kőműves háza nincs bevakolva, és a weblapprogramozó-apukának nincs saját oldala.
Hogy ne cáfoljak rá a fentiekre, nem vártam meg, míg Apaka készít nekünk csombini.hu-t, és átköltöztem én is a Bloggerek közé.
Zsófi születésétől másoltam át az itteni bejegyzéseket. Még nem tudom mi lesz ennek a naplónak a sorsa, de ott jobb szeretek írni (lehet menteni közben, több kép, olvashatóbb). Szeretem a babaszobát, sok barátot kaptunk innen, és Anyukámnak innen nyomtatja ki a Tesóm a naplót.
Szóval futni fog mindkettő, azt hiszem, hiszen kivágni-beilleszteni nem túl nehéz.
A kíváncsiaknak:
http://csombinik.blogspot.com/
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(56 értékelés eddig)

Zsófiról

2008.09.14. 10:43
Adós vagyok egy hivatalos beszámolóval. Két héttel esedékessége után Zsófia megkapta a két hónaposok védőoltását. Éppen csak hüppögött, csajosan. Úgy gondolta, az lesz a legjobb, ha egy kiadós alvással vészeli át, míg a szervezete reagál. Majd két napig csak enni ébredt fel. :)
A dokinénink így summázta a tanácsadás végét: "tetszik nekünk úgy ahogy van" és megkérdezte mivel etetem, hogy már majd 7 Kg. Pontosan 6760 g. Természetesen kolbásszal és anyatejjel!
Már egyre többet van ébren, szereti a társaságot és a legnagyobb örömünkre háláját édes mosolyokkal fejezi ki. Teli pofával vigyorog. Imádom. Hallat már g hangokat és ha belegondolok, hogy nemsokára ketten duruzsolnak...
Még mindig jó az alvókája, egyre többször örvendeztet meg 6-7 óra alvással és még az sem zavarja, ha az ágya mellett kiömlik a milliónyi Dupló. Hangügyileg erős edzésben van, bár néha azért összerezzen. Benedek sokszor szórakoztatja (vagy inkább magát) a kiságyában, azzal a játékkal, hogy Zsófi elbújt, vagyis betemeti Kishúgit a babaplüssökkel, leporellóval. Hogy Zsófi ezt a kötelező babagondozás részeként tudja-e be, vagy neki is nyújt némi szórakozást, örök rejtély marad.
Nem látszik az arca, de legtöbbször csendben tűri. Viszont ha olyan rémálmok gyötrik majd, hogy betemetik, vagy klausztrofóbiás lesz, tudom mire kell majd fogni.
Imád fürödni, nagyon felélénkül és talán aqua-fitness rajongó, mert a napi mozgás java részét abban az 5-10 percben tudja le.
Szopizási kedv töretlen és eredményességéről hurkái tanúskodnak. Talán forgolódni is később kezd, hisz rengeteg energia kell megmozgatni azokat a sonkákat!

tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

szösszenetek az elmúlt napokból

2008.09.13. 14:00módosítva: 2008.09.13. 15:12
Sikerült az utolsó meleg napokon benyakalnunk családilag egy orrfolyós nyavalyát. Négyből négy, de csak a fele jelent meg orvosi rendelésen és abból is csak a kisebb mutatta meg a torkát. Benedek felmentést kapott a vizsgálat alól, tekintettel az elmúlt hetek megpróbáltatásaira és hát úgyis ugyanaz a baja, mint Zsófinak, akkor meg miért ne vinné el a Kicsi a balhét. Semmi komoly 5, 10, 25 cseppes Cebion erősítés a csapatnak. A cseppek száma egyenes arányban az életkorral.
Van három fajta orrcseppünk, plussz a tengervizes és megy a porszívó, bár Benedek közli: "nem nekem, Jófinak!".

Benedek néha meglepő édességeket ad a maga módján. Történt pénteken, a Tesco kasszájánál, hogy válogatott a gyerekszem magasságban csábító finomságok között. Igazából inkább pakolászni szeret, mert a csokik nem az ő világa, az Orbit cukorka meg a TicTac sokkal feljebb van. Azért bepróbált egy Kinder tojással, a kanalassal, de mondtam neki, hogy még az előző, ekképpen megszerzett is otthon árválkodik, senki sem ette meg. Szó nélkül elfogatta a magyarázatot és pakoltunk tovább. Pár pillanat múlva furakodik apájához, annak kedvenc Snickersével, hogy akkor vegyünk legalább Apának egy csokit!

Tegnap történt ugyancsak, hogy kijött Egyeske utánam a konyhába és hozott egy textil pelenkát. Nyújtja felém:
-Anya, vegye fel!
-A pelenkát?
-Ühüm. Tedd oda!
-Hova?
-A vállamra!
-Tegyem a vállamra a pelenkát, Benedek?
-Aha.
-De minek?
-Idebújsz!
:)
Úgy tűnik a büfiztetés kétéves szemmel összebújás, és akkor az a kétévesnek is jár!
tovább(6 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

szobatisztaság

2008.09.10. 14:25
Nem is értem, miért hívják így a pelenka elhagyós időszakot, hisz nálunk a cicáink óta nem volt ilyen pisi szagú a szőnyeg....
Benedeken 3 hete nincs pelenka! Tadáááám! És lassan ki merem jelenteni, hogy szobatiszta nappalra. Vagyis pisitiszta. Vagyis néha pisis a szőnyeg. De egyre ritkábban. Szóval a bilibe pisilünk.
A szarbalépéses esett óta óvatosabb vagyok és nem akartam elkiabálni. A ma délelőtt viszont meghozta írói és dicsekvői kedvemet. Kezdődött ott, hogy éjszaka is pisiltünk egyet, majd reggeli közben lekerült a száraz pelenka és egyszer sem az én kérdésemre, hanem hallott a "pisilni pijos bilibe" mindkétszer. Mielőtt kimentünk az udvarra, kértem próbáljunk pisilni egyet és ellenkezés nélkül csurrantott egy keveset. A nagy áttörés anyai szívemnek, hogy kinn is szólt: "fűbe pisilni". Ez utóbbi pedig azért nagy szám minálunk, mert mint mindent ezt is lassan és nehezen fogadta el Benedek. Idebenn, már régóta és jól működött a dolog, de kinn inkább letagadta, addig tartogatta míg becsorgott. Mikor meg kérdeztem, hogy pisiljünk-e, ingerülten otthagyott. Szerintem szégyelt kinn könnyíteni magán, meg lehet, hogy a nagy játék hevében nem is tudott odafigyelni rendesen. Eleinte a bilit is kivittük, aztán próbálkoztunk az ablakunk alatt, némi magányban, hisz nem sok babatársat láthatott Benedek az udvar közepén trónolni. Igaza is van. De ma már tudta olyan sokáig tartani, vagy tudott olyan időben szólni, hogy elértünk a mindenki által öntözgetett kerítés részhez. Nagy dolog volt ez KisMaci életében! Röhögtünk a szökőkútján és még benn is erről beszélgettünk. Hurrá, csak így tovább.
A kakival már nem ilyen idilli a helyzet. Rész sikerünk az ominózus eset óta, hogy hajlandó kakilni és nem sír közben. Kicsit visszaléptünk, mert nem akarja a bilibe tenni mindezt, vagy nem tud még időben szólni. Mert ha belegondolok, pár gyümölcs mentes napon ment a bilibe kakilás, mikor keményebb volt a produktum és azon dolgozni is kellett. Bár szerintem sejti, hogy mikor fog nagydolgozni, mert elvonul, magára csukja a szobája ajtaját, majd közli, meglehetősen derűsen, hogy "kakiltál" és vigyük a wc-be. Az búcsúzkodás és a lehúzás már jól megy.
Benedek szobatisztaságában vannak érdekességek. Például a délutáni alváshoz sohasem kérte a pelenkát és csak egyszer forgattam a matracát. Hajlandó pisilni lefekvés előtt, és felébred, ha kell. Ez utóbbinak örülök is, meg nem is, mert bár felébred, de kiakad, mert tök álmos és fáradt még. És ugye akkor jó mindannyiunknak, ha kipihent. Sejtem, hogy az éjszakai forgolódásnak, nyöszörgésnek is ez az oka. Most. Mert 1-2 óra fel-felsírás után a bilin kötünk ki, majd alszunk békésen tovább.
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(1 értékelés eddig)

benedekül

2008.09.09. 14:59
Az aktuális kedvenceim:

-bacsicsi, azaz babakocsi
-tui-tó, mint Túró-Rudi
-puklya, azaz pulyka

-Kérsz vacsorát, Benedek?
-Nem, Köszönöm.

Elkérünk egy játékot a játszótéren. Megkapva kérdezem:
-Mit mondunk ilyenkor, Benedek?
-Szívesen.
tovább(3 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

testvérkocsi

2008.09.08. 13:01
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Benedekkel együtt aludni

2008.09.05. 23:26
Kb két hete Benedekkel osztom meg az ágyat, Apaka helyett. Még jó, hogy vettünk Egyeskének heverőt, így Szabi is viszonylag kényelmesen pihenhet. Egyedül. Bár a leesésgátlót levehetné...
Annak, hogy Babakával alszom, több hozadéka is van. Nem térnék ki a negatív oldalára. Arról úgyis elrettentő mondák terjednek babás és nem babás berkekben. De van itt több pozitív hatása is, kéremszépen.
A legkézenfekvőbb, hogy nem kell Benedekhez mászkálnom az éjszaka közepén. Féléves kori romlása óta ez pedig igencsak gyakran előfordult. Lassan a két év alatt kipróbáltunk mindent: kiságy mellett-ülős, éneklős-simogatós, a kanapén elalvós-kiosonós, hintában altatós, baba a kiságyban - anya a konyhában sírós, itatós, nem itatós, összebújós, nagyágyba szoktatós, csendben visszakísérős, homeo-bogyós, cirógatós... altatást az ügyben, hogy Egyeske átaludja az éjszakát. Nagyon kevés sikerrel. Mikor a tűréshatárt feszegette Benedek és az Alvásambulancián gondolkodtam, megörvendeztetett egy-két nyugodt éjszakával, de ritka volt, mint a fehér holló, vagyis egy kezemen meg tudnám számolni.
Egyet nem próbáltunk mostanáig, az együttalvást. Nem tudtam picibabaBenedekkel együtt aludni, mert féltem, hogy ráfekszünk, elnyomjuk. Nem tudtam pihenni mellette. Most meg Ő nyom el engem és hát úgyse aludtam, ha a másik szobában volt.
Zsófi születése előtt kialakult egy egész jó rendszer: ügyes lefekvés, ritka mászkálás, két mese.
Zsófi születése után lazult a dolog: sok mese, lefeküdni nem akarás, fészkelődés, mászkálás, felsírások. Megengedsz valamit, aztán a karod tépi le...
Azzal, hogy Apaka három-műszakban dolgozik, csak tovább nehezített. Az egy szülő két gyereket altatós felállás hozta az újdonságot. Minden rendszerünk oda. Mára csak az a célom, hogy aludjon. Mindegy hogyan és hol. Na ezt érzi is a Kiscsibész és ki nem tenné a lábát az ágyunkból.
Na tehát:
Nem járőrözök a szobák között, helyben megnyugtatom Benedeket és már alszom is tovább.
Aztán. Benedek sokkal nyugodtabban alszik, kevesebbet ébred és félkómásan lecsekkolja, hogy még mindíg ott vagyok. Hát ez volna a megoldás?!
Korábban fekszem én is. És ha már így alakult, hogy megkövetelik a fél 10-es ágybabújást, el is alszom.
A meglepetés. Tegnap éjjel hallottam Zsófit vagy kétszer ébredezni, de nem sírt, még csak nem is nyöszörgött. Hangosabban szuszogott, mocorgott. Ha Benedek éppen nem akkor nyafkázott volna mellettem, biztos kiveszem lánykámat az ágyából és megszoptatom. Nem akartam újabb komfrontálódást a Nagynak és kimondatlanul kértem a Kicsitől pár percet, míg Benedek visszaalszik. Ez oly jól sikerült, hogy visszaaludtunk mind. Zsófi is szopi nélkül. Csak 5:45-kor követelte ami jár neki.
A nagy igyekezetben, hogy megtanuljon Benedek éjszakákat átaludni, Zsófit tanítjuk meg. :)
Nem utolsó sorban meg, megint Apakával álmodom
tovább(7 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

Benedek nehéz napjairól

2008.09.05. 15:20módosítva: 2008.09.05. 17:05
Benedekre rájár a rúd mostanság. Nem elég, hogy van egy tesója, ráadásul akire sohasem szólnak rá, nem úgy mint a nagy ügyes báttyra, hogy: ne csapkodd a szekrényajtót, ne dobáld a kavicsot, ne bántsd...
Nem elég, hogy a dackorszak még tart és ez már önmagában sem könnyű, hogy tanuljuk a szobatisztaságot, erre a doktornéni egy kukacvizsgálatnál feltépi azt, ami letapadt. Én csak érdeklődni akartam, hogy áll a babaférfiasság, mire a doki nem lacafacázva lezárta a témát. Húzogatunk, kenegetünk. Már nem sír, ha pisil és mintegy tudomásul véve a dolgot, még segített is a fürdésnél a kukacmustrán, pedig nem szokása engedni a fütyifogdosóknak. És ha mindez még nem volna elég, tegnap délelőtt taknyolt egy nagyot a biciklijével és beleharapott a nyelvébe. Nem kicsi sebbel végezve.
Ráadásul visszahurcoltam a dokihoz, egy napra rá, hogy elszenvedte tőle azt a fájdalmas rántást.
Remélem vége ennek a szériának. Nem akarok több erőszakot, nem akarom lefogni, nem akarok több vért, keserves sírást, fájdalmat lélekben és testben, hüppögős elalvást, ölelkezős fájós pisilést és általában ennyi parát. Azt hiszem Benedek is egyetért most velem, azzal kiegészítve, hogy nem akarja jó darabig a dokinénit még az utca túloldaláról se megpillantani.



Már mutogatja
tovább(4 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

leckék szülőségemnek

2008.09.03. 15:24
Az első gyermek születése után kell leszorítnia magát saját trónjáról az egónak. Talán a legnehezebb volt Benedek érkezésével, hogy a lehetőségek lettek oda. A spontán dolgoké. Nem az volt a baj, hogy nem tudok elmenni ide vagy oda, mert nem is szerettem volna egy percre sem elvállni a csöppömtől, hanem a lehetőség elvesztése, hogyha akarék, se tudnék. Furcsa.
Az elsőnél tanultam meg, milyen az, ha valaki ennyire fontos, és milyen az, hogy most már mindíg Ő lesz ennyire fontos. Az ÉN-ből váltunk a MI-re, mikor apakát választunk magunk mellé, aztán tanuljuk az Ő-t. Milyen a másodvonalba vonulni, vállalva a legédesebb rabszolgasorsot. Ugye jól csinálom? Szinte nap mint nap eszembe jutott az első babás hónapokban, hogy milyen gáz, hogy élesben, a saját gyermekemen tesztelem tapasztalatlan szülői megnyilvánulásaimat. De másképp nem lehet. Aztán jön ketteske és ilyenekre már gondolni sincs idő. Némi rutinnal a hátam mögött magabiztosabban nekivágva a dolognak. Ezzel pedig lazábbra véve az aggódást, könnyebre a helyzeteket. Ezen a ponton nyer másodszülöttünk nagyot, ügyesebb szülei kevesebb hibát követnek el rajta. Már ha minden jól megy. És talán néha még aludni is hagyjuk...
Érdekes, azzal, hogy ketten lettek nem az ŐK fogalma erősödik, hanem az új MI-é. Demokrácia lett.
Zsófika letörte Benedek egyeduralmát, de nem lett trónbitorló, viszont adott jogot kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az egyforma családi részvételhez való jogot. Mint például: mindenkinek jár az esti fürdés, még anyának is. Aztán itt a várakozás joga: mindenkinek van joga várni a vacsorájára. Lehetőleg gyakorolva a csendes jogot is közben. És így tovább.
Mikor még egygyermekes anyuka voltam, tele volt a fejem hosszútávú tervekkel, bújtam a net baba-mamás oldalait és a Kismamát max két nap alatt kivégeztem. Szívtam az infót magamba, hogyan fogom megoldani az elkövetkező helyzeteket. Manapság a Kismama magazin kalódik egyik helyiségből a másikba és megtanultam újra kicsiben gondolkozni. Nem kell előre tervezgetni, csinálni kell. A napi feladatok adottak, van mit megoldani, néha túlélni, de este olykor jöhet a dicsőség, megérdemelten, mikor hullafáradtan szétnézek a csendes lakásban: elaludtak. Igen, megcsináltam!
Aztán a gyermekeim megtanítanak arra is, hogy a kis dolgoknak is tudjak örülni: egy meleg kávé elfogyasztásának, neadjisten ülve, elterülni egy kád forró fürdőben, neadjisten babapisitől mentesben, akkor könnyíteni magamon, mikor kell, és nem Benedek parancsára, elolvasni a leveleimet, neadjisten írni is egyet, beszélgetni valakivel telefonom, neadjisten személyesen is, apát magam mellett tudni mikor elalszom neadjisten, mikor felkelek is...
Megtanítanak a gyors döntésekre is, a választásra, a nincs lacafacázás életérzésre, remélem türelemre is, de arra már mindenképp, hogyan lehet egyszerre kettőjüket szeretni.
tovább(2 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(0 értékelés eddig)

összehasonlítós

2008.08.25. 14:46módosítva: 2008.08.25. 14:51
Egyre sűrűbben jönnek az olyan anyai megnyilvánulások belőlem, hogy Benedekkel pont így volt, mint most Zsófival vagy éppen az ellenkezője. Így hát nincs több dolgom, mint csokorba szedni őket, hisz Benedekről úgyis hiányoznak az e korabeli virtuális bejegyzések, feltéve, hogy nem alszom el gépelés közben.

Benedek is szép nagy baba volt, mint kéthónapos kishúga, de ennyire dundira azért nem sikerült szopiznia magát. Igaz Egyeske ritkán bírta ki a három órát és elképedve hallgattam anno, hogy léteznek gyerekek akik négyóránként esznek. Zsófia tud ilyet, pláne ha jól bealszik, de ébren neki is sűrűn siet az óra a hasában. Zsófika olyan golyóra formázta magát, hogy nagyhirtelen elő kellett keresnem a 68-as bodykat és hosszú ujjú felsőket. A kispasinál az ujjak rövidségével voltunk/vagyunk bajban, most azokkal nincsen baj, viszont a szélességgel!

Benedek nagyon ügyesen evett, szinte sohasem bukott, de ha mégis, tuti, hogy visszanyelte azt. Megbecsülve minden cseppet, ezzel szemben Ketteske olyan mohón szívja magába a tejet, hogy vele szüneteket kell tartani, mert ha egy levegőbuborék benn marad, nagy sanszunk van rá, hogy az azt követő anyatejjel együtt távozik. Kislánykánk igazi embereset büfög, hajazva a söritalt vedelő manuszokat, és a jó időzítéssel nem pazaroljuk a gyors munkával kiszívott nedüt. Érdekes, hogy amikor Benedek már megbízhatóan fordult hasra és vissza, ő elintézte magának a büfis kérdést, lefordult a ciciről, böff és vissza. Persze ennek feltétele a fekve szoptatás, amit Benedek miatt Zsófival csak éjszaka gyakorlunk. Mert azzal, hogy megduplázódtak a gyermekeim, a karok száma még nem változott. Egy kéz pedig mindíg kell vonatotozni, lapozni, gatyát felhúzni, hintát lökni, és a nagyot simizni.

Benedek két hósan rotyogtatta a pelenkákat, napjában akár többször is, Zsófi viszont itt nem pazarol, 3 babakaka nélküli nap teljesen megszokott.

Zsófi olyanokat nyög, hörög, morog, erőlködik, hogy ez nekem tejesen új. Sírni ő is ritkán és nála is csak estefelé lesz kényelmetlen a kiságy matraca.

Az éjszakák tekintetében nagy a hasonlóság. Benedek ilyen tájt kezdte átaludni az éjszakát és Zsófi is tud már 6 órát egyhuzamban pihenni. Általában egyszer eszik így éjjelente 2 és 4 óra magasságában és hajlandó vagyok aláírni egy megállapodást vele, hogy ha így marad a dolog én sohasem méltatlankodom. Egyszer felkelni egy gyermekhez álom lehet...

Zsófi is tud olyan komolyan nézni, mint Benedek, amit mások szigorúnak vagy morcosnak jellemeznek. Szemöldök összehúz, árnyékolva ezzel a csíkra csukott szemet, mint a vadnyugati hősők. Pedig nincs sok közünk a cowboyokhoz.

Benedeket Emma nevezte el Babakának, ami rajta is maradt, én meg tovább gondolva hívom Szabit Apakának, most meg Babaka ragasztja "Jófikára" a Babikát és alkotja meg az anyikit, apikit.
tovább(5 hozzászólás eddig)
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(1 értékelés eddig)

A blog létrehozója és / vagy tulajdonosa kizárólagos felelősséget vállal az általa létrehozott és / vagy szerkesztett blog teljes tartalmáért. A HáziPatika.com Kft. - mint a babaszoba.hu oldal tulajdonosa - a portálon látogatói által szerkesztett blogok igazság- és valóságtartalmért, valamint az azokban elhelyezett tartalommal összefüggésben semmilyen felősséget nem vállal.

Ugrás a lap tetejére

A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2017 Central Digitális Média Kft. - Minden jog fenntartva