Kisgyerek

Látogatás a Heim Pál Gyermekkórházban

A kórházi ápolás ma már nem azt jelenti, hogy a gyereket csak üvegen keresztül szabad megnézni. A szülő is elkísérheti, s szeretetével, törődésével segítheti gyógyulását. Mi ezúttal a Heim Pál Gyermekkórház három osztályát kerestük fel.
2008. Január 28.

Belgyógyászat

Toxikológia

Ortopédia

Belgyógyászat

A belgyógyászaton évente közel kétezer-kétszáz kis páciens fordul meg. Fájdalmas hasgörcsökkel ugyanúgy fekszenek itt, mint végzetes, gyógyíthatatlan betegségekkel. Hatalmas mesefigurák és színes függönyök díszítik a kórtermeket és a folyosót, a gyerekek számára ilyen környezetben talán elviselhetőbb az itt töltött időszak.

– Először Kelet- vagy Nyugat-Európát szeretné látni? – kérdezi Dr. Czinner Antal professzor, osztályvezető főorvos.

“Kelet-Európa” egyik része, a lázascsecsemő-osztály öt, egyenként tíz négyzetméteres fülkéből és az összekötő folyosóból áll. Egy-egy fülékében három rácsos ágy van, s ezzel már meg is telt a rendelkezésre álló tér.

– A szülők sokszor az ágyak melletti széken ülve alszanak. Ez a kisebbik baj. Komolyabb gond, hogy egyre többen vannak, akik nem tudják megvenni a szükséges gyógyszereket, s képtelenek biztosítani a gyermekeknek a megfelelő színvonalú otthoni ápolását. Számomra az a legszörnyűbb, hogy mind gyakrabban találkozom bántalmazott gyermekkel, és sérüléseik orvoslására sokszor komoly műtéteket kell végeznünk. Az sem ritka, hogy a cigarettacsikket a kisbabán nyomják el.

A tizenhat hónapos Márk másfél héttel ezelőtt vírusfertőzés következtében fellépő, igen erős lázgörccsel került az osztályra. Kezdődő tüdőgyulladása miatt infúziós kezelésre volt szükség, a kanül még mindig ott éktelenkedik kis kezén. Édesanyja minden reggel korán érkezik Gyálról, és itt van egészen addig, míg Márk el nem alszik. – Ez a legkevesebb, hogy itt gubbasztok mellette a széken. Nagyon megijedtünk, amikor kiderült, hogy kórházba kell mennie szegénykémnek. Azért is nehéz, mert otthon van még két apróság, és ők sem nagyon értik, mi történik mostanában. De ha minden jól megy, ma hazamehetünk – mondja a fáradt, de most már nyugodt anyuka.

A Heim Pál Gyermekkórház belgyógyászati osztálya az ország egyik legmodernebb, legjobban felszerelt gyermekosztálya. Külön szerencse, hogy egy vállalkozó saját költségén két olyan szobát építtetett ide, ahol a mama egyedül lehet beteg gyermekével. Fürdőszoba, vécé, telefon és televízió tartozik a kényelmes környezethez. Háromnapi itt-tartózkodásért ötezer forintot kell fizetni naponta, ha ennél hosszabb ideig tart az ápolás, napi négyezer forint fizetendő. Bizony, nem olcsó, mégis mindig van lakója a két szobának. Egy osztrák-magyar vállalkozó is felajánlotta, hogy szívesen finanszírozná hasonló szobák kialakítását. Ilyen fejlesztések sajnos csak magánkezdeményezéssel képzelhetők el.

A tizenhat hónapos Áron két napja érkezett édesanyjával az egyik szobába, “Nyugat-Európába”. A kisfiú mindig vidám és egészséges volt, ám egyre gyakrabban találták bágyadtnak, kedvetlennek. Rövidesen kiderült, hogy cukorbeteg.

– Iszonyú szembesülni azzal a ténnyel, hogy a kisfiamnak a diéta mellett élete végéig naponta ötször kell injekcióznia magát. Állapotát súlyosbíthatja, ha stressz éri, pedig a feszültséget nehéz elkerülni – mondja könnyekkel küszködve a huszonkilenc éves édesanya. – El sem tudnám képzelni, hogy Áront egyedül hagyjam éjszakára. Fel sem merült, hogy ne fizessünk ennyi pénzt azért, hogy éjjel-nappal vele lehessek.

Két-három lépés, és odaérünk a “láztalan kórterem” ajtajához. Itt hat kis beteg fekszik, míg a mamák széken ülve lesik minden kívánságukat. Akik nem a fővárosban laknak, az épületben lévő anyaotthonban töltik az éjszakát. Szoptatós anyáknak ingyenes az elhelyezés, másoknak napi háromszáz forintot kell fizetniük.

A három hónapos Viktória Komárom-Esztergom megyéből érkezett, nem zár rendesen a gyomorszája. Egy hétig kell kórházban maradnia, s szerencsére nincs szükség műtétre, gyógyszeres kezeléssel teljesen kiküszöbölhető a probléma. Ha felébred a kislány, a nővérek máris értesítik a mamát, aki szinte az egész napot mellette tölti, csak enni és aludni megy el a kicsitől.

Toxikológia

A Heim Pál az ország egyetlen olyan kórháza, ahol gyermektoxikológia is működik. A mérgezéses eseteket általában belgyógyászatokon látják el, itt azonban intenzív osztály és önálló laboratórium is segíti a munkát. A mérgezéses esetek kilencven százaléka véletlen baleset. Első helyen áll a gyógyszermérgezés, ezt követi a háztartási vegyszerek, majd a szén-monoxid okozta mérgezés.

– A legjobb családban is előfordulhat ilyesmi, pedig egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne – mondja Dr. Láng Klára osztályvezető főorvos. – Egy négyéves emberke még semmilyen ítélőképességgel nem rendelkezik, egyszerűen csak fel akarja fedezni a világot. Elsősorban úgy, hogy szinte mindent a szájába vesz, ami a keze ügyébe kerül. Vonzó lehet számára az az apró, színes valami, ami cukorkára is hasonlít, valójában pedig gyógyszer. A kicsiket nem a drazsé íze érdekli, inkább a kíváncsiság vezérli őket. Ezért kell minden gyógyszert kulccsal zárható helyre tenni, még akkor is, ha az üveg biztonsági kupakkal van ellátva. Lehet, hogy fárasztó mindig elzárogatni a pirulákat, de a baj így biztosan elkerülhető. Véleményem szerint az is fontos lenne, hogy a gyerekeket kezdettől fogva következetesen nevelje a szülő. Ne úgy adja be a gyógyszert, hogy az finom cukorka, hanem vallja be, hogy igenis kellemetlen ízű, amit le kell nyelni, de ettől fog meggyógyulni. Értelmi szintjének megfelelően egy kisgyereket is fel kell világosítani a “tilos” és a “szabad” dolgokról.

A háztartási vegyszerek “elfogyasztásával” kapcsolatban szinte hihetetlen történeteket mesél a főorvos asszony. Előfordult már a praxisában olyan eset, amikor szülők cumisüvegbe töltötték a maradék hypót. A műanyag kólás és üdítős üvegek pedig kifejezetten népszerűek hígítók és egyéb lúgos anyagok elsuvasztására. Mivel ezek az üvegek ismerősek az apróságok számára, teljesen gyanútlanul kortyolnak belőlük. Bizonyos folyadékokból egy leheletnyi is elegendő ahhoz, hogy nyelőcsőszűkülethez vagy átlyukadáshoz vezessen.

– Még öt-hat éves gyerekeknél is gyakori az ilyen baleset. A nagyobbak már tudnak olvasni, és tisztában vannak a veszéllyel. Persze hiába okosabbak, ha színes, ismerős üdítős üvegben tárolja a szülő a mérgező anyagokat. Ha legalább elzárnák a veszélyes flakonokat, üvegeket, már ritkábban történne meg a tragédia! Az osztályon szerencsére elvétve fordul elő haláleset. Ha mégis bekövetkezik, leggyakrabban a gyilkos galóca fogyasztása okozza a végzetes kimenetelű mérgezést. Sajnos az ilyen esetek is a felnőttek könnyelműségének “köszönhetőek”, hiszen ha a gombát elvinnék szakértőhöz, mielőtt megfőzik, elkerülhető volna a baj. Előfordul, hogy a mérgező szobanövények leveleit kóstolják meg a gyerekek, vagy az asztalon hagyott alkoholt issza meg a mit sem sejtő apróság. Nem ritka, hogy gyerek csak a balesetet követő napon kerül kórházba. Ha megkérdezem a szülőket, miért csak most hozzák a kis beteget, azt felelik, úgy gondolták, majd kialussza a rosszullétet. Mondanom sem kell, hogy nem ez a megfelelő gyógymód.

Szénmonoxid-mérgezés miatt évente csaknem negyven gyerek kerül az osztályra. A leggyakoribb, hogy kialszik a gázláng, s ezt nem veszik észre a családtagok. Gyerekeknél gyorsabban bekövetkezik a halál, és súlyosabb a mérgezés, mint egy felnőttnél.

A tizennégy hónapos Marcell két napja került a toxikológiára. Édesapja az udvaron festett, s nem vette észre, hogy a kisfiú lecsavarta a hígítós üveg kupakját, és megkóstolta a folyadékot. Testvére, aki szintén az udvaron játszott, rögtön szólt az édesanyának, mi történt. Marcell fuldoklott a hígítótól, s a szülők azért is igen megijedtek, mert a kisfiúnak egyébként gyakran vannak kruppos rohamai. A mentő azonnal kórházba szállította, de addigra már enyhe tüdőgyulladás is kialakult a szervezetében. A nyelőcső szerencsére nem roncsolódott, tüdőgyulladását pedig antibiotikummal kezelték. Délután már el is hagyhatta a kórházat, csak kontrollra kell majd bejárnia.

Mérgezéses esetek mellett belgyógyászati betegségekkel ide kerülő gyerekeket is ápolnak az osztályon. A hároméves Viktória például vírusfertőzést kapott. Az igen magas láz mellett (39,5 Celsius-fok) mindent kihányt, gyorsan kiszáradt a legyengült kislány. Infúziót kell kapnia, hogy megfelelő mennyiségű folyadék és tápanyag kerüljön a szervezetébe. Édesanyja most mesével próbálja jobb kedvre deríteni, de még mindig gyötri a hurutos köhögés. A szülők remélik, hogy a láz elmúltával hazavihetik a csöppséget.

Ortopédia

Az ortopédia folyosóját mozaikokból kirakott Jancsi és Juliska díszítik. Az oldottabb kórházi hangulathoz persze az is hozzájárul, hogy szüleik egész nap a beteg gyerekek mellett lehetnek. A húsz férőhelyes osztályon öt-hatszáz műtétet végeznek évente. A konténeres fürdőszobával ellátott két kórterem az ország minden részéről várja a betegeket.

Dr. Kecskés Rudolf beosztott részlegvezető főorvos szerint nem csökken, hanem növekszik az osztályra kerülő betegek száma. A leggyakoribb probléma a veleszületett dongaláb és csípőficam. – Szerencsére az újszülött osztályokon ma már szakszerű ortopédiai vizsgálatot végeznek, így még időben korrigálhatók ezek az elváltozások. Napjainkban a dongaláb is szépen kezelhető, csak a betegek egy-két százaléka szorul műtétre – mondja a főorvos szerényen berendezett irodájában. – Ultrahangos csípőízület-vizsgálatot is végzünk: tizenöt-húsz másodperces vizsgálattal minden deformáció felismerhető. Sajnos a gép nem az osztályé, az itteniek átlagéletkora tizennégy év. Elhasználódnak a rendelkezésre álló eszközök, de nincs elegendő forrásunk a szükséges cserékhez.

Végtaghosszabbító műtéteket mindig végeztek az osztályon, de négy éve, egy struktúraváltás eredményeként még meghatározóbbak ezek a beavatkozások. Marschalkó professzor, osztályvezető főorvos kiemelkedő szaktekintély, specialistája ennek a gyógymódnak. Gyógytornász is dolgozik az osztályon, aki a gyermek korának, értelmi szintjének és fizikai állapotának megfelelő gyakorlatokat segíti elvégezni.

A veleszületett rendellenességeket a szülők sokszor szégyenlik, megbélyegzésnek tekintik. Különösen akkor, ha gyógyíthatatlan betegségekről van szó.

– A korai felismerés már fél siker. A megfelelő kezelés biztosításán túl fontos a szülők együttműködése – mondja Dr. Kecskés Rudolf. – A hanyag testtartás és a gerincferdülés, ha idejében észreveszik, még tökéletesen korrigálható. Ennek sokszor feltétele az igen kényelmetlen fűző viselése vagy a gipszágy használata, ami a szülő számára is feszültséget jelent. Viszont ha a rossz testtartásnak nem tulajdonít kellő fontosságot, gyermeke életét végigkísérhetik az erős fájdalmak és egyéb szervi elváltozások. Kötelezővé tenném, hogy beiskolázáskor, majd legalább évente egyszer komoly szakvizsgálatnak vessék alá a gyerekeket. A hatévesek negyven-ötven százalékának hanyag a testtartása. Ha nem figyelnek oda erre, tíz-tizenkét éves korra komoly gerincfejlődési zavarok alakulhatnak ki.

Az ambuláns kezelésen havonta körülbelül kétezer gyerek fordul meg. A kilenc hónapos Diana dongalábbal született, azonnal az ortopédiára irányították. Dr. Dreissiger Imre adjunktus korrekciós sín viselését javasolja. Amennyiben négy-öt hét után az Achilles-ín nem feszül megfelelően, elkerülhetetlen a műtét.

A betegségek elkerülhetetlenek a kisgyerekek életében. De a nem ritkán sanyarú kórházi körülmények között is nagy türelemmel, fáradhatatlanul dolgozó gyermekorvosokat látva megnyugtató érzés arra gondolni, hogy jó kezek közé került a csemeténk.

(Az interjú 2008-ban készült.)

Forrás: Kismama magazin