babaszoba.hu


Angyalbögyörő


Egy mosolya is aranyköntösbe bújtatja a szürke hétköznapot. Minden nap más, sosincs egyforma. Napról napra egyre több ablakocska nyílik a furcsa, izgalmas világra.

Az én napom

2012.05.29. 08:38
- Itt a finom tízórai! Indulás a mosdóba és már ülhetsz is asztalhoz a finom kiflivel és joghurttal. Utána folytathatjátok az alkotást. - szólt hozzám az óvó néni.
A legfürgébb gyermek kitárta az ajtót és már száguldoztak is ki a ragacsos, filces kezű gyerkőcök a napfényes csoportteremből. Csábítóan mosolyogtak a friss csavart kiflik a kosárban, mindenki elsőként vágyott választani magának. Mire visszaértünk, már terített asztalkák vártak.
Ott ücsörögtem a kis széken és elgondolkodtam, mit is jelent az, hogy „Az én napom”. Pontosan kié is?
Kislányomé?
Enyém.
Miénk!
Minden évben lehetőség van arra, hogy a szülő a gyermeke mellett tölthessen egy délelőttöt az óvodában. Mint egy kis ovis visszaüljön a kis székre és megpróbáljon önfeledten rajzolgatni, énekelni és homokozni, miközben mindvégig kicsi lánya vagy fia kedvét lesi. Egy kis időre ovisok és óvó nénik lehetünk egy személyben.
Falatozás után visszaállt egy alkotó művészház rendje. Az asztalokra visszakerült a halom ceruza, filc, zsírkréta. Előkerültek a ragasztók és ollók. Igyekeztem háttérbe húzódni. Kislányom kedves kis főnökként vont be a munkába. A vegyes csoport legkisebbjei ugyan távol maradtak, a vadcsikó nagy fiúk is, de a lányok mind körénk gyűltek. Egy kiscsoportos kislánynak, aki nagyon sírt anyukája után, készítettem egy kis madarat, csak hogy jókedvre derítsem. Magam is meglepődtem, hogy milyen jól sikerült! A vigasztalás és a kismadár is. Már kaptam is sorra a megrendeléseket: csinálsz nekem is? Én is olyat kérek, mint X meg Y! Apránként még a fiúk is megjelentek a vállam mögött. Madárvállalkozásom nem futotta az összes megrendelés teljesítésére, amit csak az enyhített, hogy jött a tanmese. Körbe ültünk, meghallgattuk és megvitatták. Édesen érveltek, jelentkeztek és már beszéltek is. Kicsi lányom meg sem szólalt, csodáltam is csendességét. Otthon érdekes módon kikívánkozik a véleménye, neki is azonnal, kérés nélkül. Gyanítom, hogy bár jelenlétemnek nagyon örült, mindig összeért valamelyik tagunk, azért kicsit feszélyeztem is. Az udvaron hol a legtávolabbi ponton tűnt fel, hol ismét a közelemben. Önfeledten szaladgált, majd hívott homokkörtét és homoktortát sütni. Hintázás után labdáztunk. Közben kifújattam egy-két ovis orrát, kedves ovinénihez irányítottam a tőlem engedélyt kérő ovisokat. Furcsállották is, hogy felnőtt, de nem is dadus, nem is óvó néni. Gyanús voltam nekik, de megérezték jó szándékomat, mint a mesékben a jó boszorkák esetében és bizalommal fordultak hozzám. Aranyosak voltak.
Más miatt is különleges volt ez a verőfényes, májusi nap. A finom ebéd után köszöntésre került sor. Hat évvel ezelőtt ugyanezt a napot kislányom születése aranyozta be. Most a hat esztendős kisasszony derékig érő haját, szégyenlős mosolyát csodálhattam az ékkövekkel díszített papír aranykorona alatt, amit az óvó néniktől és kedves társaitól kapott születésnapi ajándékba. Meghatódtam. Milyen nagy már! Hogyan tud az idő ilyen pimaszul gyorsan repülni? Hogy van mersze! Édes kicsi lányom! Aki néha Hiszti Gizi, párszor Üvöltő Sári, sokszor Makrancos Kata. Persze, hogy párás lett a tekintetem, de uralkodtam magamon. Már csak azért is, mert szokás szerint nem volt zsebkendőm.
Dalos köszöntésük után csinos kislányom-reggel az átlagosnál is tovább tartott az öltözködés és frizurászkodás –kedves háziasszonyként kínálta az otthon sütött, tejszínhab koronás csokis piskótát. A családi ünneplésre délután került sor. Hercegnő nehéz eset, mint a MiniMaxon a Kis királylány. Pont olyan. Így jobbnak láttam nem erőltetni semmilyen habos krémes, számára általában inkább rémes sütit, torta gyanánt a kedvenc desszertet készítettem, kakaópiskótás vajkrémmel töltött tekercset. Fogyasztott is az ünnepelt jó ízzel! Szerencsére a meglepetések is telibe találtak. Kislányomnak ajándékot venni színtiszta stressz. :) Mi, az ajándékozók izgulunk a legjobban. Az ünnepelt napokkal korábban faggatózni kezd és kíváncsiskodni, ami a nagy nap közeledtével, legyen az születésnap vagy karácsony, egyre csak fokozódik. Volt már példa a sikertelenségre: fancsali kép, mosoly sehol, majd egyre sűrűbben záporozó könnycseppek, Nem ilyet akartam! Higgyétek el! Nem akaratos a csajszi, egyszerűen csak pechére rám és a dédanyjára ütött. Lehet őt meglepni, csak nagyon nehéz. Néha a legapróbb csekélység lesz a legnagyobb és legkedvesebb ajándék.
Viszont a meglepetések kitalálása a kisujjában van!
Másnap is ebéd után hoztam el az oviból. Ki se léptünk az udvarra, már meg is álltunk. Elkezdett kotorászni a zsebében és elővarázsolt egy marék színes rózsaszirmot. Néztem őt a gyönyörű sziromesőben. Ragyogó szemekkel nevetett s nevetett.
Köszönöm!
Tetszett ez a bejegyzés?Értékeld!
(3 értékelés eddig)

Hozzászólások (Még nem érkezett hozzászólás)

Szeretnél hozzászólni Te is? Kérjük lépj be előbb!
Sikeres belépés után a rendszer automatikusan visszadob ide!

A blog létrehozója és / vagy tulajdonosa kizárólagos felelősséget vállal az általa létrehozott és / vagy szerkesztett blog teljes tartalmáért. A HáziPatika.com Kft. - mint a babaszoba.hu oldal tulajdonosa - a portálon látogatói által szerkesztett blogok igazság- és valóságtartalmért, valamint az azokban elhelyezett tartalommal összefüggésben semmilyen felősséget nem vállal.

Ugrás a lap tetejére

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s
A blogról
Szerző:vadviraghÜzenetoffline
vadviragh
  • Összesített tetszési index:

  • Bejegyzések száma: 21 db
  • Létrehozva: 2012.04.18. 11:28
  • Módosítva: -

A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2017 Central Digitális Média Kft. - Minden jog fenntartva