Betegséglexikon

?
Mi ez?

A betegséglexikon a babaszoba.hu szolgáltatása, folyamatosan bővülő adatbázisunkban a leggyakoribb, gyermekeknél is előforduló, vagy várandósokat, családalapításra készülődőket érintő betegségeket gyűjtöttük össze, szakértőink pedig a lehető legpontosabb leírásokat mellékelték hozzájuk.

A legfontosabb rövid ismertetőn kívül mindenhol összegyűjtöttük az előfordulásra, diagnózisra, okokra, tünetekre, de még a megelőzésre, kezelésre vonatkozó tudnivalókat is.

Jó egészséget, kellemes böngészést kívánunk mindehhez!

bővebben

Csalánkiütés

Rövid leírás

(másnéven: urticaria)

A csalánkiütés a leggyakoribb bőrgyógyászati kórképek egyike. Testszerte számos, különböző nagyságú, néha összefolyó, éles szélű, a bőr szintjéből kissé kiemelkedő viszkető csalánfolt (urtica - ejtése: urtika) jelenik meg. Lapos, puha tapintású, múlékony jelenségek. Színük halványvörös vagy fehéres; nagyon hasonlítanak a szúnyogcsípésre. Alakjuk szabálytalan, térképszerű. Gyorsan, néhány perc alatt alakulnak ki, pár óra alatt elmúlnak, de a betegség bizonyos típusában néhány napig is megfigyelhetőek maradnak. Az esetek egy részében a csalánfoltokkal együtt az ajkak, szemhéjak, nyelv duzzanata (ödémája) is megfigyelhető. Ez a tünet az ún. Quincke-ödéma, más néven angioneurotikus ödéma.

Előfordulás

Nagyon gyakori jelenség: a lakosság közel egynegyedénél élete során legalább egyszer jelentkezik csalánkiütés. Nőkben gyakoribb. Főleg gyerekeknél, fiataloknál jellemző a heveny (akut) forma. Ilyenkor amilyen gyorsan megjelennek, olyan hamar el is tűnnek a csalánfoltok, anélkül hogy később ismét megjelennének. Ezzel ellentétben a krónikus urticariában a csalánkiütéses tünetek több mint 6 héten keresztül visszatérnek. Ez a betegség az emberek 1-3%-át érinti, náluk az esetek felében angioödémás (Quincke-ödéma) panaszok is fennállnak.

Okok

A csalánfolt a bőr középső rétegében, az irhában (dermis) kialakuló vizenyő. Az ödéma a bőr ereinek fokozott átjárhatósága (permeabilitása) miatt jöhet létre, amit leggyakrabban a hisztamin nevű anyag felszabadulása okoz. A bőrben számos különböző inger kiválthatja a hisztamin kiáramlását a fehérvérsejtek közé tartozó hízósejtekből; felszabadulása például allergiás reakció következménye lehet. A kiváltó allergének gyakran gyógyszerek, konzerválószerek, élelmiszerek, bélférgek, baktériumok fehérjéi. A baktériumok néha rejtett gócokban lappanganak szervezetünkben, és anélkül hogy heveny panaszokat okoznának mintegy "allergén-raktárként" működnek. Ilyen góc lehet az idült mandulagyulladás, a granulómás fog (a granulóma a foggyökércsúcs körüli gyulladásos sarjszövet), az idült epehólyag-gyulladás, a kismedencei gyulladások (pl. a nők esetében petefészek-gyulladás, férfiaknál prosztatagyulladás).

Allergiás alapon alakul ki csalánfolt abban az esetben is, amikor a bőrben a hisztamin-felszabadulást közvetlenül a bőrfelszínre helyezett anyagok, például nyers tojásfehérje, formalin, kozmetikumok alkotóelemei, növényi toxinok váltják ki (contact urticaria).

Nem minden csalánkiütés allergiás eredetű. A hisztamin a bőrben nemcsak immunreakció során keletkezhet, hanem a bőrt érő különböző fizikai hatásokra - például mechanikus dörzsölésre (urticaria factitia, dermographismus), nyomásra (nyomási urticaria) - is. Hisztaminhoz hasonló, biológiailag aktív anyagok hozzák létre a külső meleg (meleg urticaria), a fizikai munka vagy izzadás esetén megjelenő apró elemű urticákat (ún. kolinerg urticaria) is. Vannak betegek, akiknél pedig épp a hideg levegő, a hideg vízben fürdés (hideg urticaria) vagy a napfény okoz csalánkiütést.

Szintén nem allergiás alapon, de hisztamin hatására jön létre az urticaria hisztamin tartalmú ételektől (halak, húsfélék, sajtok, savanyú káposzta, sonka, kolbász, borok). A bélcsatorna enzimei normál esetben lebontják a hisztamint, bélhurut, gyomorsavhiány- vagy túltengés esetén azonban nagy esélye van a csalánkiütés kialakulásának.

Vannak végül ún. hisztamin-liberációt okozó anyagok, melyek allergiás reakció nélkül képesek a hízósejtekből hisztamint felszabadítani, ilyenek például a sajtokban is megtalálható tiramin, az eper, a tartósítószerként használt szalicil, számos gyógyszer (aspirin, nem szteroid gyulladásgátlók). Ez a jelenség az intolerancia reakció.

Sokszor egyáltalán nem derül ki, mi okozta a csalánkiütést. Előfordul, hogy oka pusztán a stressz vagy más pszichés faktorok. Ismeretlen mechanizmussal belgyógyászati betegségekhez is társulhat, így cukorbetegséghez, pajzsmirigy-betegségekhez.

Tünetek

A csalánfoltok gyorsan, néhány perc alatt alakulnak ki. Kínzóan viszketnek, különösen a hajlatokban. Jellemző, hogy éjszaka a panaszok fokozódnak, emiatt a betegek kialvatlanok, ingerültek. Néha apró, pontszerű bevérzések is megjelennek. Ha valamilyen elfogyasztott anyag váltotta ki, gyakran kíséri hányás, hasmenés. Az allergiás eredetű urticaria mellett megjelenhetnek egyéb allergiás tünetek: szénanátha, kötőhártya-gyulladás, szemviszketés is. Igen ritkán lázzal járhat.

A csalánkiütéssel együtt jelenhet meg az ún. angioödéma. Ilyenkor az ajkak, a szemek környéke, a nemi szervek, ujjak végei megduzzadnak. Az ödéma néhány óra alatt eléri maximumát, majd magától felszívódik. Veszélyes lehet a nyelv, garat vagy a gége vizenyője, mely nehezítheti a légvételt. Extrém esetben gégemetszésre is szükség lehet, szerencsére azonban legtöbbször nem igényel beavatkozást.

Kezelés, kórlefolyás

A kórlefolyásra jellemző, hogy az esetek döntő többségében néhány órás fennállás után, esetleg néhány napig tartó tüneteket követően a csalánkiütés nem jelentkezik újra. Ha megjelenése előtt felső légúti vagy bélhurut zajlott, azok gyógyulása után valószínűleg az urticaria sem tér vissza. Nagyon ritkán előfordul, hogy évekig tartanak a tünetek, ebben az esetben genetikai hajlamot feltételeznek.

A kezelésben legfontosabb a kiváltó ok kerülése. Sok esetben segít az ún. mediátormentes diéta tartása, nem szabad füstölt húsokat, halat, belsőségeket, csalánt gyakran okozó zöldségeket, gyümölcsöket (paradicsom, zeller, dió, mogyoró, eper, ananász, stb.) enni.

A gyógyszerek közül jó hatásúak a szájon át alkalmazott antihisztaminok. A modern készítményeket naponta egyszer kell bevenni, nem álmosítanak, kevésbé befolyásolják a munkavégző-képességet, mint a korábban használt szerek. Ha nyugtalanság, esetleg depresszió kíséri a tüneteket, kiegészítésként antidepresszáns gyógyszerek adhatók. Csak súlyos, indokolt esetben helyes az ún. szteroidok alkalmazása: főként egyszeri nagyobb, ún. lökéskezeléssel. Hosszabb távon ugyanis számolni kell a szteroidok mellékhatásaival is.

Az ajak- és gégeödémával jelentkező tünetek kialakulásakor célszerű orvoshoz fordulni. A légúti szűkület komoly légszomjat okozhat.

Diagnózis

A csalánfoltok tipikus jelenségek, a diagnózis felállítása ezért nagyon egyszerű. A kiváltó okot már sokkal nehezebb tisztázni. Egyértelmű a helyzet, ha kiadós étkezés, egzotikus ételek fogyasztása után, esetleg gyógyszer bevételét követően jelennek meg a tünetek. Nagyon nehéz a helyzet azonban azokban az esetekben, amikor a csalánkiütés hónapokon keresztül szinte naponta megjelenik. Ilyenkor nagyon részletesen át kell gondolni a kórtörténetet, hogy azonosíthassuk a felelős allergént (az allergiát okozó alkotóelemet), gyógyszert vagy az intolerancia reakció kiváltóját. Szükség lehet a diagnózishoz ún. eliminációs diéta bevezetésére, amely hetekig szigorúan kiiktatja az étrendből a lehetséges kiváltó anyagokat. Ha a beteg tünetmenetes lesz, egyenként adják vissza a tejtermékeket, majd szénhidrátokat, zöldségeket. A csalánfoltok megjelenése jelzi, melyik élelmiszer okolható a tünetek kiváltásáért.

Fizikális tesztek segítenek a hideg-meleg vagy nyomási urtica igazolásában (jégkocka-teszt, meleg-teszt).

Számos drága és időt igénylő, kellemetlen vizsgálat (részletes góckutatás, gyomortükrözés, immunológiai és allergológiai kivizsgálás, pajzsmirigy-vizsgálatok) áll még az orvos rendelkezésére, de ezek elvégzése rutinszerűen általában nem szükséges és nem is ajánlott, csak akkor, ha a kórtörténet, a szokásos fizikális vizsgálat, laborlelet, panaszok alapján valóban felmerül szükségességük. Például gyakori gyomorfájdalom, nyelőcsőtáji égő érzés esetén a gyomortükrözés tényleg javasolt.

Szerző: Dr. Szandányi Réka Lektor: Dr. Olasz Mária


További betegségleírások:

Kategóriák szerintABC szerint

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Utónévtár névajánló

Méráb

Eredet: héber
Jelentés: gyarapodás, tömeg

Kapisztrán

Eredet: olasz-magyar
Jelentés: capestranoi

Még nincs eldöntve? Utónévtárunkban több, mint 3087 nevet és jelentését, eredetét megtalálja!

tovább

A babaszoba.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük minden esetben forduljon szakorvoshoz!
Copyright © 2002 - 2014 Sanoma Media Budapest Zrt. - Minden jog fenntartva