Körülbelül negyvenhetes várandósság után a nő vajúdni kezd. A vajúdás kezdete a magzat közelgő megszületését jelzi. A szülés kellemetlenségének csökkentésére sok nő kér epidurális érzéstelenítést, melynek következtében az altestben nem érezhető fájdalom.
Az eljárást megelőzően intravénásan folyadékot adhatnak a kismamának a vérnyomás szintjének fenntartása érdekében. Hasára magzatmonitort helyeznek, amely a gyermek szívműködését figyeli. Ezután megkérik a kismamát, hogy feküdjön a bal oldalára, és húzza fel a térdét a hasához. Az eljárást végezhetik úgy is, hogy a nő begömbölyített háttal ül.
Ekkor az orvos megkeresi a gerinc megfelelő helyét, majd a bőr fertőtlenítése után kis mennyiségű helyi érzéstelenítőt fecskendez be. Testhelyzettől függetlenül a kismamának teljesen mozdulatlannak kell maradnia, míg az orvos lassan és óvatosan bevezeti a nagyméretű tűt a gerincbe.
Amikor a tűt kissé bevezette, ráhelyezi a fecskendőt. Az eljárás sikeréhez a tű hegyét a gerincvelői idegeket körülvevő hártyán kívülre kell bevezetni. A hártya neve dura, ezért a módszert epidurális érzéstelenítésnek, a helyét pedig epidurális térnek nevezik. Amikor a tű eléri az epidurális teret, az ellenállás csökkenése észlelhető, sóoldatot fecskendeznek a térbe.
A fecskendőt eltávolítják, és vékony katétert kötnek a tűre, melynek hegye az epidurális térben van. A katéteren keresztül folyamatosan adagolják a gyógyszert, mely elérzésteleníti a kismama altestét, és így csökken a szülés közben érzett fájdalom. Az epidurális érzéstelenítés alkalmazása előtt beszélje meg az orvossal, hogy milyen szövődményei lehetnek az eljárásnak.

kapcsolódó cikk:
Szelíd szülésindítás

Mi az, hogy címke?