Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

BetegséglexikonFőoldal

Keresés a betegségek között

Spontán vetélés

A Spontán vetélés rövid leírása

Vetélésnek nevezzük a terhesség 24. hete előtti megszakadását, ha a magzat, világra jövetelkor életműködéseket nem mutat, és súlya nem éri el a mintegy 600 grammot. A vetélést spontánnak nevezzük, ha észlelhető külső behatás nélkül következik be.
A terhes kérésére műtéti körülmények között, engedéllyel végzett terhesség-megszakítást művi terhesség-megszakításnak (legális abortusznak) nevezzük. A nem megfelelő körülmények között, engedély nélkül megindított vetélés az illegális vagy kriminális abortusz ("tiltott magzatelhajtás"). Továbbiakban a spontán vetélés részletezésével foglalkozunk.

A Spontán vetélés okai

A spontán vetélés szó szerint véve nem "spontán", azaz ok nélküli. Kiváltó tényezőit hat csoportba szokás sorolni:
  1. Sárgatest-elégtelenség: Ha a sárgatest a ciklus során nem termel elég progeszteront, a méhnyálkahártya nem tud felkészülni a megtermékenyített petesejt befogadására. A progeszteron a 6. hét végéig csak a petefészkekben, a 10. héttől túlnyomórészt a méhlepényben termelődik. A 6. és 10. hét között, sárgatest-elégtelenség esetén, jellemzően a 9. hét körül a petefészek már, a lepény még nem termel elég sárgatesthormont. Ezt nevezik az ún. lutoplacentáris shift időszakának. A következmény a magzat elhalása, a vetélés megkésése (missed abortion). Ebben az esetben a következő terhességet csak orvosi kezeléssel jól előkészített, szabályos ciklusok alatt szabad vállalni.

  2. Ivarcsatorna (hüvely-méh) fertőzés: Bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétől képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét, ott gyulladást váltanak ki, melynek következtében a burok megreped, és a magzat kilökődik. Az ok a férj fertőzése is lehet, pl. idült prosztata-gyulladás formájában.

  3. Génhibák: A kromoszóma-rendellenességgel fejlődésnek indult magzatok többsége nem jön a világra. Ez alól a Down-szindrómások egyharmada és a Turner-szindrómások 2%-a jellemzően kivétel. A kromoszóma-hiba kialakulhat új mutációként vagy valamelyik szülő által hordozott, kiegyensúlyozott rendellenesség szerencsétlen következményeként. Ha az egyik szülő egyik kromoszómájának egy darabja letörik és átragad a másik kromoszómára (transzlokáció), az illető egészséges, mert sem génhiányban, sem génfeleslegben nem szenved. Véletlenszerűen előfordulhat, hogy a gyermek az említett kromoszómákból egy egészségeset és egy hiányosat vagy egy génfelesleggel rendelkezőt kap, így a transzlokáció kiegyensúlyozatlanná válik, és a többszörös, súlyos veleszületett rendellenesség világra jöttét csak a spontán vetélés akadályozhatja meg. Génhibára, illetve környezeti hatásra létrejövő rendellenességek esetén a spontán vetélés a rendellenesség súlyosságától függ. A hatujjú gyermek megszületésének nyilvánvalóan nincs akadálya, de más a helyzet például nyitott gerinc esetén.

  4. Nőgyógyászati rendellenességek: A méh fejlődési rendellenességei, a méhnyálkahártya pusztulása (pl. tbc miatt), a méhfalak összenövése (Asherman-szindróma), túlzottan nagy, sok vagy kedvezőtlen helyzetű myoma, stb., mind-mind spontán vetélés okozói lehetnek.

  5. Méhnyak-elégtelenség: A méhnyak-elégtelenség lehet elsődleges (a méh fejletlenségére vagy fejlődési rendellenességére visszavezethető), amikor a méhszáj tünetmentes megnyílása már az első terhesség során, jellemzően a 20. hét körül jelentkezik. Másodlagos a méhnyak-elégtelenség, ha a méhnyak záróizmainak sérülése egy korábbi szülés vagy nem szakszerűen végzett terhesség-megszakítása során elszenvedett méhnyak-sérülés következménye.

  6. Immunológiai összeférhetetlenség: Ha a férj és a feleség antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, a magzatot védő ellenanyagok termelése megkéshet, ezáltal a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (a "killer sejtek") áldozatává válhat.

A Spontán vetélés kórlefolyása

A terhesség betöltött 16. hetében a vetélés egyetlen szakaszban következik be, vagyis a magzat és mellékrészei (burkok, lepény) együtt távoznak. A 17. héttől a vetélés - a szüléshez hasonlóan - kétszakaszos: Előbb a magzat távozik, majd a lepényi fázisban a lepény. Mindkét esetben a vetélést ún."fenyegető vetélés" (abortus imminens) jelzi előre, mely vérzéssel és alhasi fájdalommal jár, de a nyakcsatorna még zárt. Nyitott nyakcsatorna esetén, ha magzat és/vagy mellékrész még nem távozott, kezdődő vetélésről beszélünk (abortus incipiens). Ha a magzat és/vagy mellékrészei már távoztak, de a méh nem ürült ki teljesen, a vetélés tökéletlen (abortus incompletus). Teljes vagy komplett a vetélés, ha a méh teljesen kiürült. Missed abortion-ról (megkésett vetélésről) akkor beszélünk, ha a magzat elhal, de kilöködése spontán nem indul meg. A terhesség 6. hete előtt zajló vetélések egy szakaszban általában komplett módon zajlanak le.

A Spontán vetélés kezelése

Aktívan a fenyegető vetélés gyógyítható. Szigorú ágynyugalom, enyhe nyugtatók, méhellazítók és kizárólagosan természetes progeszteron készítmények adásával (kapszula és hüvelytabletta formájában) a folyamat sok esetben visszafordítható. A már megindult vetélés esetén a folyamat spontán lezajlásáról gondoskodnak, steril körülmények között. Gyulladásos eredet gyanúja esetén antibiotikumot is alkalmaznak. A nyakcsatorna teljes kitágulását követően az elhalt magzatot vákuum-aspirátorral szívják ki a méhűrből, kis éles curette-kanállal ún. méhűri revíziót végeznek, hogy semmilyen magzati vagy magzati mellékrész, vérömleny ne maradhasson a méhben.
Specifikus kezelések során a vetélésre hajlamosító alapbetegséget gyógyítják a következő terhesség vállalása előtt. Így például meggyógyítják az asszony fertőzését, szükség esetén a férjét is.
Méhnyak-elégtelenség esetén méhszájzáró műtétet végeznek, ami után szigorú ágynyugalom és méhellazító gyógyszeres kezelés következik.
Ismétlődő vetélések esetén megvizsgálják mind a férj, mind a feleség kromoszómáit.
Az egyre koraibb ismétlődő vetélések esetén ellenanyag-vizsgálatot végeznek az Országos Hematológiai Intézetben. Pozitív esetben a férjtől vett fehérvérsejtek (limfociták) a feleségnek adott transzfúziójával lehet csökkenteni az antitest-termelést. Erre alkalmas lehet még a terhes anya vérének "átmosása" (plazmaferezis"), mellyel csökkenthetik a magzat elleni ellenanyagok szintjét.

A Spontán vetélés megelőzése, diagnózisai

Hatékony megelőzésre akkor lehet esélyünk, ha az "Okok" fejezetben taglalt állapotokat már a fogamzás előtt felismerjük, és célzottan kezeljük.

  • A sárgatest-elégtelenség kimutatható az ébredési hőmérséklet mérésével és gondos elemzésével. A görbe kiértékelése szakorvosi feladat! A sárgatest-elégtelenség lehet rövid, ha 11 nap vagy annál rövidebb ideig tart, vagy elégtelen sárgatest-fázisnak nevezzük, ha a progeszteron elégtelen mennyiségben termelődik. A fogamzás előtt felismert sárgatest-elégtelenség jól gyógyítható.

  • Fertőzés gyanúja esetén mind az asszonyt, mind a férj ondóját mikrobiológiai vizsgálatoknak kell alávetni az esetleges fertőzések hatékony kimutatása végett.

  • A kromoszóma-hibák vizsgálatára általában akkor kerül sor, ha a családban már fordult elő fejlődési rendellenesség vagy az asszony - 35 feletti- életkora indokolja a vizsgálatot, ugyanis a kromoszómahibák kockázata is magasabb. Míg 30 év alatt a Down-szindróma születéskori gyakorisága 1/1000 összes születés, 40 éves korban már 2%, és ez az érték évente egy százalékkal növekszik. Paradox módon a fejlett országokban a Down-szindrómás gyermekek többségét ma már fiatal asszonyok szülik, mert őket nem szűrik rutinszerűen. Ismételt vetélés esetén azonban már az asszony és a férj kromoszóma-vizsgálatára is szükség lehet a kiegyensúlyozott kromoszómahibák kizárására.

  • A nőgyógyászati betegségek közül a súlyosabbakat egyszerű rutinvizsgálattal ki lehet szűrni. Fejlődési rendellenességek feltárására a méh és petevezetékek kontrasztanyagos röntgenvizsgálatát (hiszteroszalpingográfia) lehet elvégezni, de lehetőség van a méhüreg és a kismedencei szervek optikai eszközzel történő megtekintésére (hiszteroszkópiára, illetve laparoszkópiára) is.

  • A méhnyak-elégtelenség terhesség előtti kimutatására és gyógyítására kifejlesztett módszerek csődöt mondtak. A méhszáj-elégtelenség felismerése nőgyógyászati vizsgálattal lehetséges a középidőben, amikor a záróműtét még elvégezhető.

  • Az immunológiai vizsgálatot ismételt vetélés esetén végzik, ha az immunológiai összeférhetetlenség gyanúja fennáll. Alapos a gyanú, ha az újabb terhességet egyre korábban bekövetkező vetélések előzték meg.

  • A vetélés stádiumának diagnosztizálása nőgyógyászati vizsgálattal lehetséges. A vetélés stádiumát elárulja az alhasi fájdalom, a vérzés, a nyakcsatorna megtapintása.
    Az ultrahang-vizsgálat a módszere: A megkésett vetélés (missed abortion), ultrahanggal lehet viszgálni, ezáltal látható lesz az amorf magzat, kimutathatók a hiányzó életjelenségek, pl. szívműködés.
    Hasi tükrözésre - laparoszkópiára - méhen kívüli terhesség gyanúja esetén lehet szükség.

    A Spontán vetélés gyógyulási esélyei

    Az ismétlődés az alapbetegség függvénye. Legjobban gondozható és gyógyítható a sárgatest-elégtelenség és az ivarcsatorna gyulladások, továbbá a nyakcsatorna elégtelenség. Nagyobb és/vagy kedvezőtlen elhelyezkedésű és/vagy többszörös daganatok, súlyosabb méhfejlődési rendellenességek esetén műtéttel kivételes esetben lehet eredményt elérni, azaz a vetélés ismétlődését megakadályozni. Asherman-szindróma vagy súlyos nem nemi szervi fejlődési rendellenesség esetén az orvostudomány ma még nem tud segíteni.

    A Spontán vetélés hasznos tudnivalói

    A spontán vetélés nem egyetlen betegség, hanem számos betegség, állapot hasonló megnyilvánulása ("manifesztációja"). Minden esetben törekedni kell az alapbetegség kimutatására. Különösen a missed abortion formájában jelentkező sárgatest-elégtelenség esetén, mely a spontán abortusz összes esetének legalább kétharmadát teszi ki, érhető el nagy valószínűséggel gyógyulás. Ha magzatát elveszítette, ne nyugodjon bele. Keresse fel azt az intézetet, ahol érdemi választ tudnak adni a problémájára, és ne elégedjék meg a curettage-t végző orvos kézlegyintésével, hogy "majd a legközelebbi sikerül".
    A spontán vetéléseknek és veleszületett rendellenességeknek már hazánkban is kialakult az intézményi rendszere, melyet fogamzás körüli (perikoncepcionális) gondozóknak nevezünk. Sajnálatos módon, a terhességeknek csak néhány százaléka tervezett és e pároknak is csak csekély hányada vette igénybe a "családtervezési" gondozók segítségét.

    További betegségleírások:

    Kategóriák szerintABC szerint

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Szponzorált hirdetések