Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

BetegséglexikonFőoldal

Keresés a betegségek között

Bölcsőhalál

A Bölcsőhalál rövid leírása

(más néven: hirtelen újszülöttkori halál, SIDS, Sudden Infant Death Syndrome)

A bölcsőhalál csecsemőkorban (1 éves kor előtt) bekövetkező, minden előzmény nélküli, váratlan halál, amelynek kapcsán sem a kórelőzmény-felvétel, a kórbonctani vizsgálat nem tud kiváltó okot igazolni. Veleszületett rendellenességek - szívhibák, anyagcserezavarok, idegrendszeri rendellenességek, balesetek, stb., is vezethetnek váratlan halálhoz; ezekben az esetekben azonban az ok megismerhető, így nem tartoznak a SIDS kategóriájába.

Ez a megrázó, tragikus esemény évezredek óta végigkíséri az emberiséget. A bibliai Ószövetségében olvashatunk Salamon király döntését kérő két anyáról, miután egyikük csecsemője az éjszaka folyamán hirtelen meghalt.

Az első tudományos leírás 1923-ból származik, a hirtelen halál definíciója 1970-ben keletkezett, majd 1991-ben alakult ki a módosított, ma is elfogadott forma.

A Bölcsőhalál előfordulása

A SIDS hazai gyakoriságáról egész pontos adataink nincsenek, az 1 hónapos és 1 éves kor közötti halálozás (ez az ún. késői csecsemőhalálozás) 40-50%-át okozza. Gyakoriságának maximumát 1 és 4 hónapos kor között éri el. Közép-Európában gyakorisága 2,7/10 000 gyermek, az Egyesült Államokban ennél magasabb, irodalmi adatok szerint 6,9/10 000 gyermek, különösen magas a fekete lakosság körében.

A Bölcsőhalál okai

A bölcsőhalál oka és kialakulása - már a definíció szerint is - ismeretlen. Igaz ez annak ellenére, hogy az elmúlt évek során számos tetszetős és logikusnak tűnő hipotézis jelent meg a szakirodalomban. A kutatások a légzőközpont fejlődésére, az alvás-ébrenlét zavarára, az egyes agyi területek mikroszkopikus elváltozásaira és a gyakoribb vagy elhúzódó - 20 másodpercnél hosszabb - légzéskimaradások előfordulására teszik a hangsúlyt. Ezért a légzéskimaradással együtt járó izomtónus-, szívritmus- és bőrszín-eltérések fennállása esetén legalább 6 hónapos korig otthon is szigorú észlelésre (ún. apnoe-alarmmal való monitorozásra) van szükség.

Statisztikai módszerekkel több hajlamosító tényező is igazolható. A hason fekvő csecsemőknél lényegesen gyakoribb, ezért a baba hanyatt fektetése javasolt. Jelentősen növeli a kockázatot a baba passzív "dohányzása" és túlöltöztetése is. Ezen túl gyakoribb a SIDS ikerterhesség, koraszülés, magzati sorvadás, anyai drogfogyasztás, két szülés közötti túl rövid periódus és szegénység esetén is. A felsorolt tényezők hatása nem kellően tisztázott.

A Bölcsőhalál kezelése

A gyermekét elveszítő anya komoly és szakszerű pszichés támogatást igényel. Mivel az ok nem tisztázott, számos anyánál erős bűntudat alakul ki. Mindezt csak tetézi a rendőrorvosi boncolás és rendőrségi vizsgálattal járó lelki megterhelés.

Amennyiben a SIDS bekövetkeztét a szülők azonnal észlelik, szabály szerinti újraélesztést kell alkalmazniuk és a mentőket azonnal értesíteni.

A Bölcsőhalál megelőzése

Az első eset megelőzése csaknem lehetetlen. A SIDS ismétlődési kockázat 2%, ami genetikai hajlam szerepére is utalhat. A gyermeküket előzőleg elveszített szülőket meg kell tanítani a szabályos újraélesztésre, az újraélesztést már a gyermek megszületése előtt a készség szintjére kell fejleszteni mind az anyánál, mind az apánál - számítva arra, hogy esetleges ismétlődés esetén nem valószínű, hogy együtt lesznek jelen.

A hirtelen halál beállásának azonnali jelzésére a gyermek lélegzését figyelő "bébimonitorok" (apnoe-alarm monitorok) állnak a szülők rendelkezésére. A készülék pontosan beállítható, hogy hány másodperces légzéskimaradást jelezzen sípoló hanggal. Ha a gyermeknek van szívverése, sokszor attól helyreáll a légzés, hogy a szülő megérinti, felkapja a kicsit. Közvetlenül riasztáskor szívleálláskor is jók az esélyek az eredményes újraélesztésre. Természetesen a mentők azonnali értesítése minden újraélesztésnél életmentő jelentőségű.

A szülők számára nemcsak az újraélesztés elméletét, hanem eszközeit is biztosítani kell. Ismerniük kell a SIDS összes kockázati tényezőjét (dohányzás, hason fektetés, puha ágy, túlöltöztetés, stb.), és azokat a lehető legszigorúbban kerülniük kell. Amióta széles körben propagálták az Egyesült Államokban a baba hanyatt fektetését, a SIDS gyakorisága csaknem 40%-kal csökkent. A jelenségre pontos magyarázat nincs, feltételezik, hogy hason fektetés esetén a hasi szervek nyomása a vegetatív idegrendszer egyik igen fontos szereplőjének, a bolygóidegnek jelentős tónusfokozódását okozza, mely a légzést és a keringést is reflexesen csökkenti.

A Bölcsőhalál hasznos tudnivalói

Ha egy családban SIDS fordult elő, a következő terhesség előtt keressék fel a genetikai tanácsadót, ahol a kellő felvilágosítások mellett segítséget kaphatnak a soron következő terhességre való felkészülésben is.

Az Egyesült Államok Fogyasztóvédelmi Biztonsági Bizottsága 1999 áprilisában bejelentette, hogy országukban évente mintegy 900 csecsemőkori haláleset fordul elő azért, mert a gyermek belefullad a túl puha ágyba. Ajánlásuk szerint a csecsemőt kemény, jól illeszkedő matracon kell fektetni, és minden olyan párnát, takarót, ami a baba kényelmét szolgálná csupán, az ágyból el kell távolítani. Az ajánlás teljes szövege megtalálható:
http://sids-network.org/cpsc.htm

Tanulja meg a SIDS ismétlődése elkerülésének aranyszabályait:
  • A babát fektesse hanyatt, jól illeszkedő kemény matracon!
  • Ne fektesse gyermekét párnára, állatbőrre vagy bármilyen fejet alátámasztó eszközre!
  • A gyermek elalvása után minden felesleges holmit távolítson el a babaágyból!
  • Senkivel ne aludjon a csecsemő közös ágyban!
  • Ne öltöztesse túl a babát, kerülje testének felmelegedését!
  • A baba számára teljesen dohányfüst-mentes környezetet kell biztosítani.
  • Tegyen meg mindent a szoptatás, az anyatejes táplálás érdekében!

További betegségleírások:

Kategóriák szerintABC szerint

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Szponzorált hirdetések