Terhesség

Vércukorérték: mi számít jónak?

Magyarországon 100 emberből hét diabeteses, 90 százalékuk felnőttkori 2-es típusú cukorbetegséggel küzd. Ennek megjelenése egyre fiatalabb korban jelentkezik, oka valószínűleg az elhízás.
2016. November 15.

Vércukorérték: mi számít jónak?

A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők közel 70 százaléka megfelelő életmóddal, hatékony kezeléssel, személyre szabott étrenddel, rendszeres testmozgással megelőzhetné vagy késleltethetné a betegség kialakulását.

Magyarországon nagyjából 700 ezer diagnosztizált cukorbeteg él, akiknek több mint 90%-a 2-es típusú cukorbetegséggel küzd. Ez a szám azonban sajnos csak a jéghegy csúcsa, ugyanis a hazánkban 2010-2011-ben háziorvosok bevonásával végzett országos szűrés során a vizsgáltak között 15%-ban találtak korábban nem ismert csökkent glükóz-toleranciát. Ráadásul a 2-es típusú diabetes előfordulása az életkorral együtt növekszik, és az idősek körében akár már a 15-20%-os arányt is elérheti.

Megállapítható tehát, hogy gyakorlatilag minden ismert cukorbetegre jut egy még nem diagnosztizált diabetesben szenvedő beteg. Ezen felül további aggasztó jelenség, hogy a 2-es típusú cukorbetegség megjelenése egyre fiatalabb életkorra tolódik, melynek hátterében nagy valószínűséggel elsősorban az elhízás áll.

Az érintett betegek számát és a növekvő előfordulást figyelembe véve egyértelmű, hogy mekkora jelentőséggel bír a cukorbetegség korai felismerése, melynek segítségével megelőzhetők vagy késleltethetők a szövődmények.

Mivel a 2-es típusú cukorbetegség gyakran tünetszegény lehet, ezért nem ritka, hogy akár egy több éves betegség fennállás következtében kialakult szövődmény (például: visszatérő bőrgombásodás, nehezen gyógyuló sebek) hívja rá fel a figyelmet. Éppen ezért nagyon fontos a szűrés, a 45 évnél idősebbek körében, illetve azoknál, akiknek a családjában előfordult cukorbetegség, elhízottak, magas a vérnyomásuk, szív- és érrendszeri betegségben szenvednek, vagy akiknél korábban terhességi cukorbetegséget diagnosztizáltak.

A Magyar Diabetes Társaság szakmai irányelve szerint indokolt a szűrés amennyiben a cukorbetegségre jellemző tünetek jelentkeznek (fokozott szomjúságérzet, gyakori vizelés, fogyás, szájszárazság, fáradékonyság, infekció hajlam, homályos látás stb.), illetve akár tünetmentesség esetén is, amennyiben a fent említett veszélyeztetett csoportba tartozó személyről van szó.

Tünetmentes egyén esetén legalább két különböző időpontban történő éhgyomri vércukor-meghatározás szükséges, vagy javasolt a sokkal megbízhatóbb terheléses vércukorvizsgálat elvégzése.

A cukorbetegség és egyéb szénhidrát-anyagcserezavarok diagnosztikai kritériumai:

Normál szénhidrát-anyagcsere éhgyomri: 6,0 mmol/l vagy ennél kevesebb, 120 perces terheléses: 7,8 mmol/l-nél kevesebb

Emelkedett éhomi vércukor éhgyomri: 6,1-6,9 mmol/l, 120 perces terheléses: 7,8 mmol/l-nél kevesebb

Csökkent glükóz-tolerancia éhgyomri: 7,0 mmol/l vagy ennél kevesebb,120 perces terheléses:7,8-11,0 mmol/l

Cukorbetegség éhgyomri: 7,0 mmol/l vagy ennél kevesebb, 120 perces terheléses: 11,1 mmol/l vagy ennél kevesebb

Életmódváltás, táplálkozás

Mivel a cukorbetegek többségét adó 2-es típusú diabetes kialakulása nagyban a helytelen életmódnak (rossz táplálkozási szokások, inaktivitás) köszönhető, ezért a terápiában is kulcsfontosságú szerep jut az életmódváltásnak. A cukorbetegek egy egyénre szabott, dietetikus szakember által összeállított táplálkozási tervet kapnak. Az étrendi előírások célja az optimális anyagcsere-állapot elérése és fenntartása, valamint az egyéb kezelési módok (gyógyszer, inzulin) vércukorcsökkentő hatásának erősítése.

Az időről időre felbukkanó alacsony szénhidrát-bevitelt javasló “áltudományos” divatdiéták helyett, a szakmai ajánlások még mindig az 50-55%-ban szénhidrátot tartalmazó étrendet ajánlják, azonban nem mindegy, hogy milyen típusú szénhidrátokat, illetve milyen elosztásban fogyaszt a cukorbeteg.

A finomított szénhidrátok, például fehér lisztből készült kenyerek helyett előnyben részesítendők a magasabb rosttartalmú, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek és gabonafélék, továbbá érdemes növelni a hüvelyesek, zöldségek és gyümölcsök mennyiségét az étrendben. Tejtermékek és húsok közül válasszuk a soványabb fajtákat.

Cukorbetegeknek a répa- és nádcukrot tartalmazó ételek, italok kerülése javasolt, mert magas glikémiás indexük miatt gyors vércukor-emelkedést okoznak.

Mozgás

A rendszeres testmozgás mind a cukorbetegség kialakulásában, mind a már meglévő diabetes hatékony kezelésében rendkívül fontos, az életmódkezelés részét képezi.

A mozgásforma típusát, intenzitását és gyakoriságát a kezelőorvos, valamint gyógytornász bevonásával célszerű személyre szabottan meghatározni.

A mozgásformát illetően olyat érdemes választani, amit szívesen űzünk – akár más emberekkel együtt -, így nagyobb eséllyel válik az életmód részévé, és nem egy “kötelező program”, teher lesz. Remek választás lehet a jóga, tánc, kerékpározás, akár egy súlyzós edzés, vagy a test és a lélek harmóniáját megteremtő pilates is. A cukorbetegség ráadásul – mint krónikus betegség – gyakran társul pszichés problémákkal (például depresszióval), melyekre szintén jótékony hatással van a mozgás, ugyanis javítja a hangulatot, valamint színesíti a beteg szociális életét.

Fontos megemlíteni, hogy mivel a mozgásnak közvetlen hatása van a vércukorszintre, ezért fizikai aktivitás során vércukormérést kell végezni az esetleges hipoglikémia (vércukoresés) elkerülése érdekében.

Rendszeres vércukorszint mérés

A rendszeres vércukorszint mérés egyrészt segít a betegnek megismerni a saját szervezetének reakcióit, hogy a különböző élelmiszerek által okozott vércukorszint emelkedés (glikémiás index) milyen mértékű, illetve az egyéb külső körülmények hogyan befolyásolják vércukorszintjét.

Manapság már sokféle vércukormérő készülék kapható, az adott betegnek leginkább megfelelő mérő kiválasztásához segítséget nyújtanak a diabetológiákon dolgozó szakemberek. A vércukormérés helyes technikáját a diabetes gondozócentrumokban megtanítják a cukorbetegeknek.

A rendszeres vércukorszint önellenőrzés tehát javasolt az 1-es, a 2-es típusú cukorbetegeknek, illetve a terhességi cukorbetegséggel küzdő kismamáknak is. Fontos megemlíteni azonban, hogy ugyan ezek a modern vércukormérők már elég pontosak, de a cukorbetegség diagnózisának felállítására nem alkalmasak, arra csak a laboratóriumban mért vénás vérvételből származó eredmények használhatók fel.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége