Terhesség

Párbeszéd a magzattal

Amikor a kutatók elemezni, vizsgálni kezdték a méhen belüli anya-magzat kapcsolat lehetőségeit, akkor az a cél vezérelte őket, hogy megelőzzék az esetleges későbbi személyiségzavarok kialakulását.
2002. Szeptember 16.

Meglepve tapasztalták, hogy a kapcsolatanalízisbe bevont babák érzelmi és értelmi fejlődése gyorsabb, kiegyensúlyozottságuk is feltűnően eltér az átlagtól. Az anyák is magabiztosabban, természetesebben élik meg másállapotukat, várják megszületendő gyermeküket. A kapcsolatanalízis lényege, hogy aktív párbeszéd alakuljon ki az érzelmek kölcsönös áramlásán keresztül anya és babája között. A kontaktus során a szereplők – anya és gyermeke – nemcsak passzív, hanem tudatos résztvevői, alakítói lesznek a kettejük kapcsolatát meghatározó lelki tényezőknek.

Érzelmi alapon

A méhükbe “belépő” kismamák érintkezésbe lépnek magzatukkal, fizikai kapcsolatot élnek át, érzelmeket, gondolatokat közvetítenek, cserélnek egymással. Mindaz, ami a babájuktól érkezik, ugyanazon a belső képernyőn jelenik meg, amelyen egyébként a kismamák saját fantáziái és álmai is. Ez is oka annak, hogy a gyermeküktől jövő érzelmeket, képeket eleinte még a sajátjuknak tulajdonítják. Pedig a kettejük között létrejövő kapcsolat objektív. Ennek bizonyítására néhány példát említünk.

CTG-vizsgálat alkalmával az egyik kismama elkezdett szeretetet sugározni a babája felé, akinek a pulzusfrekvenciája azonnal jelentős mértékben csökkent. Egy másik kismama megbeszélte a magzatával a születés időpontját, és a gyermek a megállapodott időpontban indult meg. Olyan esetet is regisztráltak, amikor az ultrahangvizsgálat alatt a készüléknek a hátát mutató magzattól kérte anyja, forduljon meg, mert látni szeretné őt szemből is. A baba a szeme láttára megfordult.

Jövőkép

A mannheimi klinikán a méhen belüli anya-baba kommunikációs tréning hatásvizsgálatainak részeredményei arra utalnak, hogy a babák minden tekintetben magasabb ívű fejlődési pályára állnak át a kontrollcsoporthoz képest. Az életkor előrehaladtával a különbségek egyre markánsabbá válnak.

Ha rendszerezni akarnánk azt a gazdag, színes élményanyagot, amit az anya-baba diákok a kapcsolatanalízisekben produkálnak, erős leegyszerűsítésekkel a következő kategorizálást tehetjük meg:

  1. A foglalkozások alkalmával rendszeresen előjönnek a leendő anya anyjának várandóssága alatti érzelmi beállítódásai, elsősorban gyermekével kapcsolatban, továbbá ezek hatásai és emléknyomai, amelyek annak idején a magzatba vésődtek.
  2. Megjelennek az anya saját születése előtti, körüli és utáni életidejének élményei, szenzációi. Nem egy, ebből az időszakból származó fóbia oldódott már meg, mintegy a kapcsolatanalízis melléktermékeként (például a szűk tértől való félelem, a klausztrofóbia).
  3. Megjelennek a leendő anya születendő gyermekével kapcsolatos érzelmei, beállítódásai, gondolatai.
  4. Megjelenik a jövőkép is.

V.évf./8.szám

Forrás: HáziPatika.com