Terhesség

Női hormonos vizet iszunk?

Gyakran hallani, hogy a fogamzásgátlót szedő nők vizeletén keresztül a nem megfelelő szennyvíztisztítás miatt nagy mennyiségű női hormon jut a természetes vizekbe, és ott mindenféle meglepő hatást vált ki a halak, kétéltűek szervezetében. És az embernél?
2011. November 25.

Békák esetében még nemváltást is megfigyeltek az erős ösztrogénhatás következtében. Ha ráadásul ezek az anyagok az ivóvizünkbe jutnak, még rémisztőbb a kép, sokan összefüggésbe hozzák az egyre gyakoribbnak tekintett meddőségi problémákkal.

E meglehetősen elterjedt hiedelemmel szemben Észak-Amerikában a fogamzásgátló tabletták a vízkészletek ösztrogénszennyezettségének csak mintegy 1 százalékáért felelősek. A kutatók 2011-ben a témához kapcsolódó több tanulmányt elemeztek, és arra jutottak, hogy az élő szervezetekben különböző káros hatásokat, embereknél például termékenységi problémákat kiváltó nemi hormon nagy része más forrásokból származik.

A termékeny korú nők közül az Egyesült Államokban mintegy 12 millióan szednek fogamzásgátló tablettát, az ő vizeletük valóban tartalmazza az ösztrogén hormont, ami így a szennyvízhálózatba kerül. Mivel az USA szennyvíztisztítói szinte teljesen kiszűrik a vízből a tablettákból származó szintetikus ösztrogént, a 17-alfa-etinil-esztradiolt (EE2), ezért ez mégsem lehet felelős a fenti hatásokért.

Ezután arra voltak kíváncsiak, hogy milyen más forrásból kerülhet a vizekbe ez az anyag. Arra jutottak, hogy az Egyesült Államok vizeiben a szintetikus EE2-nél nagyobb koncentrációban vannak jelen az olyan természetes ösztrogének, melyek a szója- vagy tejtermékekből, illetve a szerves trágyából származnak. Ráadásul a fogamzásgátló tablettát egyáltalán nem szedő férfiak, gyerekek és nők vizelete is tartalmaz ösztrogént.

Néhány elemzett kutatás arra utal, hogy a szerves trágya a környezetbe jutó ösztrogén 90 százalékának forrása, illetve ha a trágyázásra használt állati ürülék ösztrogéntartalmának csak 1 százaléka a vizekbe jut, az a vizek ösztrogéntartalmának mintegy 15 százalékát teszi majd ki.

Igaz, hogy Magyarországon jelenleg nincs egységes adatbázis arról, hogy egy-egy területen a vízművek pontosan milyen anyagok szűrését végzik, és mivel a diagnosztikai eljárások sem egységesen fejlettek, nem tudhatjuk pontosan, mi is van a csapból a pohárba jutó vízben. A fenti tanulmány azonban talán új fényben mutat be néhány olyan szempontot, mely egy (környezettudatos) nőben a fogamzásgátlás módjának kiválasztásakor felmerülhet.

Forrás: Wise, A. – O’Brien, K. – Woodruff, T. (2011): Are Oral Contraceptives a Significant Contributor to the Estrogenicity of Drinking Water? Environmental Science and Technology, 45 (1), 51-60. o.