Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Nem erről volt szó!Félretájékoztatás a szülészeteken

Szerző: Sződy Judit

2011. augusztus 4.

Forrás: Kismama magazin

A babaszoba szülészetkeresőjében azok az információk szerepelnek, amelyeket a szülészeti osztályok vezetői megadtak az intézményekről. Mi történik akkor, ha kiderül, hogy a valóságban egészen másként alakulnak a szolgáltatások?



Itt van például a legfrissebb példa, részlet egy olvasói visszajelzésből az egyik vidéki szülészetről megjelent, itt a babaszobán olvasható riportunk kapcsán:

Nem lejáratásként írom ezeket, de olyan mély nyomokat hagyott bennem ez az egész. Lehet, hogy a szülészeten dolgozóknak az én szülésem egy volt a sok közül, de az én számomra az első, és lehet, hogy az egyetlen. Szörnyűnek találom a sokat emlegetett futószalag effektust, de valóban ez tapasztalható. Egy gyermek születése, érkezése egy nőhöz, kiből attól a perctől kezdve anya lesz, leírhatatlan, megismételhetetlen érzés. Elrontják, megkeserítik, rossz élményt csinálnak belőle a lekezelő modorukkal. Nem mindenki ilyen, de aki nem, annak már ereje nincs, és ideje sem arra, hogy kedves, figyelmes, segítőkész legyen. Nem sokat ér a csipke baldachin, a látszólagos modern környezet. Külsőség. Többet érne a tapintat, együttérzés, stb. Talán nem mondaná minden környéken lakó, hogy az XX-i kórház sintértelep. A doktor úr mézes-mázas stílusa az újságnak szólt, a valóság merőben más.

Vagy nézd meg ugyanerről Henna76 blogját itt a babaszobán!

Olvasói levelek százai tanúskodnak arról, mennyi meglepetés érheti az embert a szülészeten. Babás szobát ígérnek, mégis elkülönítik a kicsit, apás szülést ígérnek, mégsem mehet be az édesapa, vagy csak a vajúdás végén enegdik be. Ennyire kiszolgáltatott lenne a születő család?
A betegjogi képviselő szerint a szülészeti esetek eltérnek az átlagostól. Míg a belgyógyászaton vagy a sebészeten a gyógyult beteg inkább harcba száll, ha sérülnek a jogai, az újdonsült kismama könnyebben elfogadja a jogsértő viselkedést, ha nem történik nagyon nagy baj. Nem panaszkodik, nem pereskedik, hiszen ott a gyönyörű kisbaba, az új család, ebben a helyzetben a háta közepére sem kívánja, hogy betegjogi képviselővel tárgyaljon, pereskedjen, inkább megpróbálja elfelejteni az egészet minél hamarabb. Ha meg is említi barátnőinek, rokonainak, hogy rossz emlékként maradt meg benne a szülés vagy a kórházban töltött néhány nap, a hallgatóság csitítgatja: örülj, hogy túl vagy rajta, ne hisztizz, mindannyian megszenvedtünk a gyerekért. Pedig sokszor nagyon nehéz örülni és felejteni. Van, aki évekig hordozza azokat a testi-lelki sérüléseket, amelyek elkerülhetőek lettek volna, ha méltó módon bánnak vele és a kisbabával.

Tapogatózva
A másik nehézség, hogy sokszor megfoghatatlan a jogsértés. Miként bizonyítható, hogy eredetileg megbeszélték az orvossal, hogy bármilyen testhelyzetben szülhet az anya, végül mégis fölküldik a szülőágyra "csak egy vizsgálatra", aztán elhangzik, hogy "már nem érdemes lejönni, nyomjon, nyomjon!!!"? Ki bizonyítja be, hogy a kórházban adott tápszer, a baba elkülönítése vagy akár egy figyelmetlenül odavetett megjegyzés ("ilyen mellekkel hogy akar szoptatni?") indítja el a mamát és a babát azon az úton, hogy néhány hét alatt elapad a tej? Hogy bizonyíthatjuk, hogy az anyatej hiánya miatt alakult ki ennél a babánál egészségkárosodás, és ezért a kórház a felelős? A betegjogi képviselő ebben az esetben is kivizsgálja a panaszt és megbeszéli a gyógyító személyzettel. Ha mást nem, azt eléri, hogy a tudatosuljon: itt valami nincs rendben.

Ki hogy látja?
Nem ritka, hogy az orvosnak jogában áll felülírni a törvény általános részét. Bár a kiskorúért az anya felelős, és a kapcsolattartás joga (Eü. törvény 11.paragrafus) szerint biztosítani kell, hogy a csecsemőt az anyával egy szobában helyezzék el, ez mind nem érvényes, ha az orvos azt állapítja meg, hogy a csecsemő egészsége így veszélybe kerül. Vagyis nem jogsértés, ha például a babát sárgaság miatt elviszik akár egy másik emeletre, másik épületbe vagy másik kórházba, távol édesanyjától. Ez nagyon gyakran előfordul. Mondhatnánk azt, hogy a baba egészsége mindennél előbbre való. De hogy lehet az, hogy az egyik kórházban már kismértékű sárgaságnál is elkülönítik a babát, a másikban pedig szinte soha? Az egyik kórházban korlátozzák a szoptatást a gyógyítás érdekében, a másikban pedig az anyatejet tekintik gyógyszernek? Itt sincs megoldás. Ha ez fontos szempont a kismamának, érdemes előre érdeklődni, hogy az adott intézményben a besárgult babákat az ágya mellett kezelik-e vagy máshol. Sokszor olyasmit is jogsértőnek érzünk, ami a kórházi házirendből fakad. Előfordulhat, hogy a házirend szabályozza az etetés rendjét, és elrendelheti, hogy a babákat az anya nem viheti kézben, csak kiskocsiban. A kórház választása a házirend elfogadását is magával vonja, ez ellen nincs mit tenni. A legjobb előre elolvasni ezt a dokumentumot.

Segíthet a tájékozódásban az országban egyedülálló szolgáltatásunk, a Szülészetkereső! Lenne tennivaló!
Bodnár Ágnes betegjogi képviselő, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány munkatársa szerint a legfőbb gond mindkét oldalon a szemlélettel és a kommunikációval van. Az orvosoknak be kellene látniuk, hogy a "beteg" személyiség, figyelembe kell venniük állapotát, műveltségét, érzéseit. A betegeknek pedig ismerniük kellene a jogaikat, meg kellene tanulniuk, hogy kérdezhetnek, és hogy addig kell kérdezni, amíg meg nem kapják a megfelelő választ, válaszokat. - Természetesen nem szabad általánosítani - fűzi hozzá -, hiszen közel sem minden orvos szívtelen, csak ezek az esetek kerülnek felszínre. Sajnos nagyon elharapózott az írásbeli ismertetés, pedig emellett szóban is tájékoztatni kellene a beteget, mégpedig a számára érthető módon. Így van lehetőség kérdezni, értelmezni. A szülészeten a vajúdó anya különösen kiszolgáltatott, hiszen két fájás között lehet, hogy nem képes egy jogi tartalmú, idegen szavaktól hemzsegő szöveget megérteni. De ez nem csak ott probléma. Nemrég egy látássérült idős beteg panaszolta, hogy a kezébe nyomták a tájékoztatót, hogy írja alá, és magára hagyták. Nem látott. Egy másik betegtől kérdezte meg, hol kell aláírni. Sajnos megtette. Így már nem tudtam neki segíteni. Mondhatnám azt is, hogy ne hagyjuk magunkat, de ki akar harcolni vajúdás alatt? A legjobb még a kórházválasztás idejében kérdezősködni, akár előre elkérni az ismertető nyomtatványokat is. Nem kell előre aláírni, de el lehet olvasni, megbeszélni a párunkkal, megkérdezni, amit nem értünk. Sokat segítene, ha az egészségügyi dolgozók méltó körülmények között dolgoznának. A szülészetek túlterheltsége néha lehetetlenné teszi az egyéni, megértő, türelmes bánásmódot. Jó lenne, ha az orvosok, ápolónők, szülésznők igényes továbbképzéseken vehetnének részt, melynek elismert része lenne egy megfelelően felépített kommunikációs tréning. Sajnos erre a területre itthon nem fektetnek hangsúlyt, pedig érdemes volna.

Alapvető betegjogok a WHO 1981-es dokumentuma alapján
Gyűjtőoldal betegjogokról, tanácsadással
100% boldogság - Bepahnten nyereményjáték

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések