Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Misgav-Ladach-féle császármetszés

Szerző: Kiss Virág

2016. március 13.

Forrás: babaszoba.hu

A Misgav-Ladach egy jeruzsálemi kórház neve, és talán nem sokat mond számodra. Pedig a módszer, amelyhez a nevét adta, forradalmi újdonsággá vált a szülészeteken.

A Misgav-Ladach-módszer

Az 1980-as és 1990-es években a Misgav-Ladach Kórházban már személyre szabottan közelítették meg a szülést, támogatták a természetes szülési technikákat, és az apák is jelen lehettek a nagy eseményen. És bár a manapság már rutinszerűen alkalmazott kíméletes technika bizonyos elemeit korábban is ismerték a műtétek során, de elsőként mégis csak Stark doktor és kollégái alkalmazták őket együttesen a Misgav-Ladachban kellően nagyszámú mintán.
A Misgav-Ladach-féle császármetszés nemcsak a műtétet végző orvosok, de a nők számára is jelentős változásokat hozott a műtőben és azon kívül is.

Így kezdődött

Stark professzor egy interjúban - melyet a NEWS.am Medicine-nek adott - elárulta, hogy lépésről lépésre tanulmányozni kezdte a császármetszés minden egyes elemét, hogy eldönthesse, szükségesek-e vagy sem. A fontosnak ítélt elemeket aztán igyekezett a lehető legtökéletesebben kivitelezni.
Legvégül pedig - ahogy ő fogalmazott - kialakult egy rövid, csak a leglényegesebb lépéseket tartalmazó operációs eljárás: a Misgav-Ladach-módszer.

Egy filozófia

Stark professzor és kollégái egy 1996-os publikációjukban úgy fogalmaztak, hogy olyan módszert fejlesztettek ki, amely a test anatómia és élettani sajátosságaival összhangban, és nem ellene dolgozik. Ez a módszer korlátozni szeretné az éles orvosi eszközök használatát, helyette a manuális, kézzel is elvégezhető műveleteket részesíti előnyben. Alapelvük az volt, hogy minél kevesebb kárt tegyenek a szövetekben. A publikáció a módszer alapjának a Joel-Cohen-féle metszést említi meg, melyet méheltávolításkor alkalmaztak eredetileg.

A módszer lényege

A Misgav-Ladach-eljárás külső szemlélőként meglepően egyszerűnek bizonyul. Nincsenek ugyanis felesleges vágások, öltések, és az egész eljárás rendkívül praktikus, gyors, szemben a hagyományos császármetszéssel.

A vágás során figyelnek arra, hogy erek és idegek valamint a zsírrétegek ne sérüljenek. Az izmok és a hashártya szétválasztása is kézzel történik, nem szikével, és a méhen is egy mindössze pár centiméteres bemetszést ejtenek. A keletkezett nyílást kézzel tágítják, hogy így emelhessék ki a babát és a méhlepényt.

Ezt követően egyrétegű öltéssel öltik össze a méhet. Hihetetlen, de a méh- a szülést követően ugyanis - igen radikálisan képes összehúzódni, hosszadalmas összeöltése ezért teljesen indokolatlan. További érdekesség, hogy a hasizmot és a hashártyalemezeket nem, csak a fölöttük lévő szétvágott bőnyét illetve bőrt öltik össze.

Hogy ennek mi az oka? Az, hogy a varratok megfeszülhetnek, és vérellátási zavarokhoz vezethetnek, és pont ezek okozhatnak veszélyes szövődményeket például hasüregi összenövéseket. Mivel a sérült hashártya alig 24-48 óra alatt magától záródik, és be fogja fedni ismét a hasüregi szerveket, ezért indokolatlan tehát a varrása.

Előnyben

Michael Stark a NEWS.am Medicine-nek adott interjújában arról is beszámolt, hogy azóta számtalan vizsgálat született a világ különböző pontján, amely a módszer hatékonyságát igazolta. De melyek is ezek?
A szerzők 1996-os publikációjukban így foglalták össze a legfontosabb előnyöket:
  • a műtéten átesett nők gyorsabban épülnek fel
  • a műtétet követően kevesebb antibiotikumra lesz szükség
  • az operációt végző csapatra kevesebb feladat hárul
  • a tervezett illetve sürgősségi műtétek esetében is megfelelően gyorsan, hatékonyan alkalmazható ez a módszer.


  • A kenyai Nazareth Kórházban 2001-ben végzett vizsgálat, melyben 80 páciensen a hagyományos, míg 80 páciensen a Misgav-Ladach-módszerrel végezték el császármetszést, szintén megerősítette ezeket a megállapításokat. Az eredmények szerint a Misgav-Ladach-módszer esetében rövidebb volt az operációs idő, a műtét kevesebb eszközt vett igénybe: kevesebb varróanyagra, műtőeszközre volt szükség, és a rövidebb altatási-érzéstelenítési idővel a költségek is alacsonyabbnak bizonyultak a hagyományos eljárás költségeivel szemben.

    Ez a megállapítás azért is lényeges, mert ezt az olcsóbb módszert a professzor és kollégái elsősorban a szegényebb, fejlődő országoknak javasolták. A kenyai kórházi eredmények is hangsúlyozottan foglalkoznak a módszer költséghatékonyságával, ami miatt valóban alkalmas elmaradottabb térségekben is az alkalmazása.

    A vizsgálat megerősítette Stark és munkatársainak további megállapításait is: a Misgav-Ladach császármetszésen átesett hölgyek esetében kevesebb operációs szövődménnyel kellett számolni, kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükség, és az operáción átesett hölgyek ritkábban számoltak be hasfali fájdalomról. A módszer tehát láthatóan kevésbé terheli meg a szülő nőt.

    Az anyák már a szülést követő harmadik-negyedik órában felkelhetnek, hamarabb képesek újra szilárd ételt enni, és a gyerekükkel is tudnak foglalkozni. Így értelemszerűen lerövidül a kórházi ápolás ideje és költsége is. Ráadásul az egész művelet kb. 20-30 percet vesz igénybe szemben a hagyományos eljárással, ami jóval hosszabb.

    Konklúzió

    Bizonyára te is tudod, hogy világszerte emelkedik a császármetszések aránya. S mivel jelenleg is sokfajta műtéti technika létezik, érdemes tehát tájékozódni, kérdezni a császármetszést megelőzően. A Misgav-Ladach-módszer - ahogy te is olvashattad - mindenképpen azok közé tartozik, amelynek előnyei vitathatatlanok.

    Kapcsolódó cikkeink:
  • Akarnak az anyák császárt?
  • Császármetszés a baba szemszögéből
  • Figyelik a császármetszéseket!
  • Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

    Legjobb cikkeink a témában

    Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések