Ahogy az az ötven év felett első gyereket vállaló nőkről szóló cikk facebookos hozzászólásaiból is kiderült – a gyerekvállalás ideje, a család és a karrier összeegyeztetése újabb és újabb vitákra ad okot.
Mitől függ, hogy mikor jön a gyerek?
Nézzük most a család és a karrier összeegyeztetését! Természetesen – mint olyan sok más témában – itt sem létezik olyan egyértelmű válasz, melynek alapján minősíteni lehetne az egyéni helyzeteket, és igazából nincs is erre szükség. Mégis érdekes ismerni, mire jut egy objektíven szemlélődő kutató, Van Bavel , amikor 20 és 40 év közötti, felsőfokú végzettségű nőket vizsgál abból a szempontból, hogy vajon mikor vállalkoznak az első gyerekük kihordására, megszülésére.
Szerinte a választott egyetemi/főiskolai szaknak, a szakmai kilátásoknak és a nemi szerepek oktatásban megnyilvánuló minőségének erős hatása van a nők gyerekvállalására: nagyobb eséllyel halasztja el egy nő a gyerekvállalást, ha szakmájában magas kezdő fizetésre számít, ha azt tartja valószínűnek, hogy bére rövid időn belül emelkedni fog, és nagyobb eséllyel vállal korábban gyereket az, aki olyan szakon tanul, ahol megerősítik a hagyományos nemi szerepeket, vagy ahol többségében lányok tanulnak.
Az eredményeket nem befolyásolja jelentősen a párkapcsolati státusz vagy a munkapiacra lépő nő életkora. Vagyis a mintákon túl nagyon is érvényesül egyfajta gazdasági racionalitás, amikor a nők ilyen intim döntéseket hoznak.
Gyerekvállalási bírság
A gazdasági szempontok figyelembe vétele egyáltalán nem elítélendő egy olyan világban, ahol a gyermektelen nők kimutathatóan magasabb jövedelemre tesznek szert, mint a gyermeket vállalók .
Lássuk, mikből is tevődik össze a gyerekvállalási bírság!
– alacsonyabb jövedelem
– alacsonyabb egy főre eső jövedelem
– nyaralásra, pihenésre, rekreációra fordított idő jóval alacsonyabb
– szórakozásra, kultúrára költött pénzösszeg jelentősen alacsonyabb
– az orvosi, egyéb egészségügyi kiadások magasabbak
– az oktatásra, továbbképzésre fordított összeg és a járulékos kiadások (például gyerekfelügyelet) magasabbak
A „anyabírság” összetett dolog, csak egy része az alacsonyabb bérjövedelem. Amerikai kutatónők azt állapították meg, hogy az alacsony jövedelműeknél arányában nagyobb a „bírság”, mint a közepes vagy magas jövedelmű anyák esetében, és sokkal átfogóbban érinti a családok életét, mert befolyásolja a vállalható munka mennyiségét, és kimerítheti a család erőforrásait.
Miközben tehát egy nő, illetve egy család igyekszik megtalálni az egyensúlyt a megélhetés és a vágyott családméret között, gyakran igen gyorsan telnek az évek.
Billari és szerzőtársai azt vizsgálták, létezik-e olyan társadalmi norma, mely meghatározza a gyermekvállalás felső korhatárát. Huszonöt országból gyűjtött adatok elemzésével arra jutottak, hogy létezik ilyen felső korhatár, a nők esetében alacsonyabb, mint a férfiaknál, és mindkét esetben alacsonyabb ez az elvárt „kapuzáró” életkor, mint ami biológiailag, a termékenység szempontjából indokolt. A gyerekvállalás társadalmilag elfogadott felső határa a vizsgált országok közt jelentősen eltér. Ami kiemelendő, hogy ahol alacsonyabb és erősebb ez a korlát, ott valóban kevesebb gyerek születik relatíve idősebb szülőkhöz. Vagyis a termékenységi mutatókat nemcsak az élettani, hanem a társadalmi tényezők is befolyásolják.
Úgy tűnik, a gondolkodásmódunk nagy hatással van annak a társadalomnak a gyerekvállalási kedvére és szokásaira, amelyben élünk, ráadásul gazdasági tényezők is árnyalják a képet – és akkor még nem is említettük azt, hogy mindenki kicsit más életkorban érik meg arra, hogy szülővé váljon. Nagyon úgy tűnik, hogy a témát boncolgató kutatások szerencsére nem a gyerekvállalás „kötelező” idejének megtalálása felé mutatnak, hanem afelé, hogy megértsük, az egyedi helyzetek mindig nagyon különbözőek, érdemesebb lehet megismerni valakinek az indítékait, mint megítélni.
Kapcsolódó cikkek
