Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Fertőzések a terhesség alatt

Szerző: Dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász, G1 Intézet

2011. július 30. | Frissítve: 2016. október 4.

Forrás: Kismama magazin

Betegségekkel évmilliók óta kell együtt élnünk, ám nem mindegy, mikor vészeljük át némelyiket. A terhesség idején például az ártalmatlannak tűnő fertőzések is komoly gondot okozhatnak.

Szervezetünk a támadások többségét remekül el tudja hárítani, több-kevesebb idő elteltével ismét egészségesek vagyunk, sőt, sokszor védettséget is szerzünk az átvészelt betegséggel szemben. Régóta tudjuk, hogy a babavárás idején és a születés körüli időszakban a szokásosnál nagyobb veszélyt jelentenek ezek a fertőzések, és ilyenkor a gyógyszerezés is komoly megfontolást igényel, nehogy több kárt okozzon, mint hasznot. Az utóbbi években sokat javított a helyzeten a modern, már ismerten mellékhatásmentes gyógyszerek alkalmazása. Az is kiderült ugyanakkor, hogy egyes kórokozók anélkül károsíthatják a magzatot, hogy az anyában tünetekkel járó betegséget okoznának.

Mi az a TORCH?

Pontosan az ilyen, akár észrevétlenül átvészelt betegségek, illetve az ellenük szóló védettség kimutatására alkalmas a betűszóval (a Toxoplasma, Others (B19-es parvovírus, vérbaj), Rubeola, Cytomegalovirus és Herpes simplex fertőzések kezdőbetűiből, ejtsd: torcs) jelölt vizsgálatcsoport.
Ezek a terhességben leggyakrabban előforduló, az embrió károsodásához, esetleg vetéléshez vezető anyai fertőzések. A TORCH nem tartozik a terhesgondozás kötelező vizsgálatai közé, kivéve a vérbaj szűrését, melyen minden kismama átesik az első vérvételkor. Gondolni azonban érdemes rá, ha úgy tűnik, valamelyik fertőzést elkapta a kismama. Ebben az esetben a 20. hétig érdemes sort keríteni rá.

A terhesség idején az ártalmatlannak tűnő fertőzések is komoly gondot okozhatnak.

A lelet értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a szervezetben a fertőzéskor immunválasz alakul ki, mely a fertőzés elleni védelem része. Ennek az immunválasznak a jellegéből következtethetünk a fertőzés idejére és az esetleges védelem fennállására. A fertőzéssel való találkozáskor ellenanyagok - immunglobulinok (Ig) termelődnek a vérben, először az IgM, majd ezt követően az IgG. A fertőzés kialakulásától számított két hónapon belül mindkét ellenanyag egyre nagyobb mennyiségben mutatható ki a vérből. Hat-kilenc hónap elteltével az IgM-nek már nincs nyoma, míg az IgG évekkel a fertőzést követően is kimutatható.
Amíg az IgG megtalálható a vérben, újabb fertőzés nem következik be, tehát a leleten szereplő pozitív IgG a védettség jele, nem kell tőle megijedni! Ha mindkét típus negatív lenne, és esély van még a fertőződésre, akkor a terhesség során később is meg lehet ismételni az adott vizsgálatot. Lássuk most részletesen, milyen betegségekről van szó!

Toxoplazma

A toxoplazma (Toxoplasma gondii) olyan élősködő, mely főleg a macska ürülékén keresztül kerül kapcsolatba az emberrel.
Így kerülhetjük el a fertőződést:
  • A kismama ne egyen nyers húst.
  • Kerülje a nyers húst tartalmazó felvágottakat, például szalámit, kolbászt.
  • Ha nyers hússal dolgozik, ne érintse meg száját, szemét.
  • Fontos az alapos kézmosás, ha előzőleg nyers hússal vagy zöldséggel dolgozott.
  • Evés előtt alaposan meg kell mosni a gyümölcsöket és zöldségeket.
  • Kertészkedés közben viseljen kesztyűt.
  • Kerüljön mindent, ami macskaürülékkel szennyeződhetett. A macskaalmot lehetőleg ne ő cserélje, amennyiben ez nem lehetséges, használjon maszkot az alomcseréhez. A macska váladékával sem szabad érintkezni, tehát ne hagyja, hogy az állat nyaldossa.
  • Ha megfogadja ezeket a tanácsokat, nem kell megválnia a cicától.
    Érdekes módon sokkal többen estek át toxoplazmafertőzésen, mint gondolnák, hiszen a fertőzés legtöbbször tünetmentes. A friss fertőzés a terhesség első 12 hetében igen komoly fejlődési rendellenességeket okoz, legtöbbször vetélés következik be, vagy ha nem, szükség lehet terhesség-megszakításra. Későbbi fertőzés esetén nem egyértelmű a magzati károsodás mértéke, sokszor csak kisebb elváltozások észlelhetők, például a szokásosnál jóval több magzatvíz. Szükség esetén speciális diagnosztikai eljárás során tisztázzák, fertőződött-e a magzat. Ha nem, akkor megelőző kezelést kaphat, ha igen, akkor az anyának az egész terhesség alatt antibiotikumot kell szednie.

    B19-es parvovírus

    Az erythema infectiosum ("ötödik betegség" vagy más néven lepkeszárny betegség) nagyon gyakori gyermekkori fertőzés, melynek vírusa elsősorban cseppfertőzéssel terjed. Télen és tavasszal a leggyakoribb, és azokat a kismamákat veszélyezteti elsősorban, akik gyerekek között dolgoznak. A fertőzött anyák harmada adja át a vírusokat a magzatnak is.
    A vetélés esélye a 20. hét előtt húsz százalék, ezután már csak egy százalék a magzat elhalásának esélye. A fertőzések nagy része tünetmentesen zajlik le, de jellemzője lehet a tűzvörös, "pofonvágott" arc száj körüli sápadtsággal, majd a végtagokon és a törzsön megjelenő csipkeszerű, kiütéses foltozottság, valamint rossz közérzet, fejfájás, viszketés alacsony lázzal. Tekintve, hogy oltás és gyógyszer nincs ellene, legfontosabb a megelőzés: járványos időben a babát váró gyermekgondozóknak, pedagógusoknak célszerű távol maradniuk munkahelyüktől.

    Rubeólavírus

    A rózsahimlő vagy rubeóla gyermek- és felnőttkorban veszélytelen betegség, terheseknél azonban súlyosan károsíthatja az embriót, a magzatot. Mivel tizenöt éve minden gyereket oltanak ellene (MMR oltás 15 hónaposan és 11 évesen), így óvodás és iskolás közösségekben ritkán fordul elő. Ha mégis bekövetkezik a fertőzés az első nyolc hétben, nagy valószínűséggel maradandó fejlődési rendellenesség alakul ki az embrióban. A 12-16. hét közötti fertőződés esetén csekély a magzat károsodásának valószínűsége, később pedig elhanyagolható.
    A rózsahimlő rózsaszín vagy vörös foltok és kiütések formájában jelentkezik, melyek először az arcon jelennek meg, majd a törzsre-karra is kiterjednek, és átlagosan három napig tartanak. Gyakran kíséri láz, ízületi fájdalom, valamint fül mögötti és tarkótáji nyirokcsomó-duzzanat. A beteg a kiütések megjelenése előtt már egy-két nappal fertőzőképes!
    Ezért a kívánt terhesség bekövetkezte előtt célszerű vizsgálatot végezni, és ha a vizsgálat eredménye negatív, oltani lehet a terhesség vállalására készülő nőt. Ha valaki nem kapott oltást (például mert még nem volt kötelező), akkor érdemes a védettségét ellenőrizni és megelőzésként oltani. Utána 8-12 hétig ajánlatos a teherbe eséssel várni.

    Herpes simplex vírus

    Bőrrel és nyálkahártyával érintkezve, valamint cseppfertőzés útján terjed. HSV-1-es (inkább ajakherpesz) és HSV-2-es (inkább nemi úton fertőző) típusát különböztetjük meg, de mindkettő kialakíthat fertőzést a szájon és a nemi szerveken is. Fájdalmas, viszkető, majd kifekélyesedő kelések jellemzik.
    Herpeszvírus-fertőzések csak ritkán felelősek a magzat komolyabb betegségéért. Koraterhességi HSV-fertőzés során azonban magasabb vetélési arányt figyeltek meg. A vírus születés közben fertőzheti meg a magzatot. Régebben, ha az anyának nemi herpesze volt, császármetszést javasoltak. Az utóbbi években azonban kiderült, hogy egészséges nők hüvelyváladéka is tartalmazza a herpes simplex vírust.
    A magzat fertőződése ennek ellenére csak ritkán következik be, ezért a császármetszés szükségessége is kétségessé vált. Ugyanakkor a vírus okozta szeméremtest- és hüvelygyulladás esetén ma is inkább császármetszést végeznek. Ha az újszülöttön fertőzés jelei mutatkoznak, a vírusellenes kezelés az esetek jelentős részében sikeres.

    Citomegalovírus (CMV)

    Ez a vírus okoz leggyakrabban magzati fertőzést. A fertőződés létrejöhet nemi úton, méhen belül, születéskor és az első életnapokban, majd a későbbiekben bármikor (elsősorban a nemi szerveken vagy egyéb nyálkahártyákon keresztül). Gyakran tünetmentes, vagy csak enyhe láz, fáradékonyság, végtagfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat kíséri.
    Magyarországon a nők nyolcvan százaléka már átesett a fertőzésen. Azoknál, akik nem, az esetek 2-4 százalékában lehet magzati fertőzésre számítani. Hazánkban száz újszülöttre jut egy CMV-fertőzés. Ennek tünetei változatosak, súlyossága a fertőződés időpontjától függ, de az egész terhesség folyamán veszélyes. Az anyai fertőzés legtöbbször tünetmentes, legfeljebb egyes ultrahang-vizsgálati eredmények (agyi meszesedés, hasűri szabad folyadék) utalhatnak rá.
    Hatásos gyógymódja nincs, oltás nem létezik ellene. Igazolt CMV-fertőzés esetén a 20. hétig kérheti a pár a terhesség megszakítását.
    Ezeket vizsgálatokat saját költségedre például a G1 Intézetben végeztetheted el.
    100% boldogság - Bepahnten nyereményjáték

    Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések