Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Fájások közben aludtam egy jót

2012. február 5. | Frissítve: 2016. január 24.

Forrás: babaszoba.hu

Bár Kincső kicsit váratott magára, utolsó pillanatban megemberelte magát. Olyan szépen született, mint ahogy az nagykönyvbe meg van írva.

Fájások közben aludtam egy jót

Kislányunkkal 2011. április másodikára voltam kiírva, én azonban meg voltam győződve arról, hogy ahogyan három éve kisfiunk, Zsombor a 38. héten született, ez most is hasonlóképpen lesz, pláne, hogy szép nagy hasam volt már.
A napok azonban csak teltek, jöttek-mentek a különböző időjárási frontok, de a kisasszony továbbra is jól érezte magát odabent, semmi jelét nem mutatta, hogy kifelé készülődne. Egyre fáradékonyabb voltam, de azért nagyokat sétáltunk, játszótereztünk Zsomborral, és szorgalmasan ittam a málnalevélteát, hátha...
Eljött a kiírt nap is, és már naponta jártam NST-re, kétnaponta nézte az orvosom a magzatvizet, ami habtiszta volt. Közben sok kismamával ismerkedtem meg, akik hasonló cipőben jártak, külön érdekesség, hogy mindannyian kislányt vártunk.

Aztán az orvosom kimondta a végszót, 10-én be kell feküdnöm a kórházba, másnap pedig beindítják a szülést. Hogy ez hatott-e a leánykára, vagy valami más, nem tudom, mindenesetre másnap reggel, 8-án fél 6-kor 10 perces fájásokra ébredtem. Ez olyan megkönnyebbüléssel töltött el, hogy 7 óráig még aludtam egy jót. Aztán elkészültünk, és persze már csomagokkal felpakolva elvittük még a kisfiunkat a bölcsibe, mondtam neki, hogy ma majd a mama jön érte. Onnan már egyenesen az Uzsoki-kórházba mentünk a párommal.

Az orvosom várt ugyan ultrahangra, de nagyon megörült, amikor közöltem, hogy változott a program, mert fájásaim vannak. Rögtön megvizsgált, ekkor már háromujjnyira tágultam. Burokrepesztés után ötperces fájásaim lettek. A szülésznőm ajánlotta, hogy üljek át a labdára, ott tényleg elviselhetőbb volt, és közben figyeltem, milyen gyakran jelez a gép 100-as értékű fájásokat. Ezek már nagyon fájtak, a szülésznő biztatott is, hogy nagyon jól haladunk. És tényleg, hamarosan felfekhettem a szülőágyra. Ekkor kérdeztem meg halkan, esetleg gátvédelemről lehet-e szó. Abban maradtunk, hogy megpróbálják, de ez az adott pillanatban dől el.

Csodálatos volt, ahogy éreztem, hogyan halad előre a baba. A harmadik tolófájásnál, 12 óra 5 perckor kibújt a mi kis tündérünk, Margittai Kincső Kinga 4150 grammal, 58 centivel, teljes gátvédelem mellett, még repedés sem történt. A hasamra tették magzatmázasan, és hallottam az orvosom hangját, ahogy azt mondta: gyönyörű kislány. Levették a köldökvért, majd a méhlepényre kellett várni, ami kissé nehezen akart leválni, de ekkor már nem éreztem fájdalmat, csak boldogságot. Hamarosan hármasban hagytak minket, s amíg Kincső baba lelkesen szopizott, a boldog apuka küldte az üzeneteket a rokonoknak, ismerősöknek.

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani orvosomnak, dr. Sztakó Péternek, hogy kilenc hónapon át vigyázott ránk, és Szabó Róbertné Marika szülésznőnek is, hogy a szülés alatt végig biztatott, segített. Dicséret az Uzsoki-kórháznak, mert nagyon szép, korszerű a szülészet és a kórtermek, és kedvesek és segítőkészek az ott dolgozók!
Balogh Mónika, Budapest

Kapcsolódó cikkeink:
  • Visszaszámlálás! Hamarosan itt a baba!
  • Mindjárt megszületik!
  • Ki fog férni?
  • A szülés
  • Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések