Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Ez már a szülés?

2008. március 29. | Frissítve: 2016. szeptember 16.

Forrás: Kismama magazin

A szakember könnyen válaszol arra, mikor kell elindulni a kórházba, ám a kismamának vadonatúj érzések közt kell eligazodnia, még akkor is, ha már a harmadik babát várja.

Ez már a szülés?

1. Honnan fogom tudni, hogy ez már a szülés?
Szinte mindenkiben felmerül ez a kérdés, hiszen az utolsó hetekben mind erőteljesebbé válnak az úgynevezett jóslófájások. Ezek pillanatnyi megállásra késztetnek, és meghökkentően erőteljesek lehetnek. Mindig hallani olyan szülésekről, amelyeknél egészen hirtelen, szinte előzmények nélkül jut a kismama a kitolás küszöbére. De ez azért nagyon ritka! A szülés megindulását jelző méhösszehúzódások erősebbek, mint az addigiak, bizonyos idő után rendszeressé válnak, és időtartamuk is hosszabb, alkalmanként 20-40 másodpercig tartanak.
2. Mikor kell elindulnom a kórházba?
Amikor a méhösszehúzódások rendszeressé váltak, vagyis körülbelül tízpercenként vagy tíz percen belül követik egymást. Ha elfolyt a magzatvíz, vagy bármilyen egyéb rendellenesség nyugtalanítja a kismamát.
3. Mi van akkor, ha tévedtem és hiába mentem be?
Nem is olyan ritka a bizonytalankodás, és érthető is, hiszen mindenki szeretne minél tovább otthon maradni. Ha nem egyértelmű, hogy megindult-e a szülés, mégis célszerű bemenni a kórházba, ahol megvizsgálják, mennyire nyílt ki a méhszáj, CTG-vizsgálatra (a magzati szívhang és a méhösszehúzódások együttes nyomon követésére) kerül sor. Ha az derül ki, hogy még nem indult meg a szülés, és semmilyen rendellenességre vagy veszélyre utaló jel nincs, az a legésszerűbb, ha hazaengedik a kismamát.
4. Attól félek, hogy a burok, mondjuk, a buszon, csúcsforgalomban fog megrepedni, és én ott állok majd csuromvizesen. Mennyi ennek a valószínűsége? Mennyi víz távozik ilyenkor? Hordjak magammal betétet?
A terhesség vége felé csökken a magzatvíz mennyisége. Burokrepedésnél sosem távozik az összes magzatvíz. A mennyiség attól is függ, hogy hol reped meg a burok (alul vagy feljebb - a szüléshez közeli időpontban általában az előbbi szokott előfordulni), mennyire illeszkedett be a magzat feje a szülőcsatornába és így tovább. Korábbi figyelmeztető jel nélkül igen kicsi annak az esélye, hogy éppen a buszon, csúcsforgalomban folyjék el a magzatvíz. Ha mégis megtörténne, akkor sem kell a kismamának kínosan éreznie magát. A betét felfoghatja a szivárgó vagy elfolyó magzatvíz nagy részét.
5. Milyen esetekben kell mentőt hívni?
Ezúttal eltekintünk sok gyakorlati szemponttól, például a forgalmi dugóban vészes gyorsasággal haladó szüléstől, vagy attól, ha a család a kórháztól messze lakik, és nincs saját autójuk. Lássuk csak a vészhelyzeteket, amikor sürgős és szakszerű segítségre van szükség:
  • a menstruációt megközelítő mennyiségű vagy annál jelentősebb vérzés;
  • nagy mennyiségű magzatvíz kizúdulása után megjelenik a köldökzsinór a szeméremrésben;
  • ödéma, vagyis testszerte nagy mennyiségben felhalmozódó víz, gyomortáji fájdalom, hányinger, szikralátás, látászavar, fejfájás - ilyenkor magas vérnyomást mérnek, és a vizeletben fehérje mutatható ki.
  • 6. Rossz nyelvek szerint hétköznapokon több szülés van, mint hétvégén, és nappal többen születnek, mint éjszaka. Igaz ez, hogy főként munkaszervezési szempontok vezérlik az orvosokat a szülések megindításában?
    Valóban tanulságos volna ilyen statisztikát készíteni az egyes szülészetekről, de mivel nincs ilyen, inkább csak tapasztalatokra lehet hivatkozni. A Szent István Kórház statisztikái szerint például a szülések száma inkább a fronthatásoknak megfelelően ingadozik, és nem a hétköznaptól vagy hétvégétől függően. Az utóbbi két hónapban például a szülések zöme ügyeleti időben, vagyis délután négy és reggel nyolc között zajlott. "Munkaidőben" (reggel nyolc és délután négy között) akár magasabb is lehetne a szülések száma a programozott császármetszések és az indított szülések miatt, de még ezekkel együtt sem éri el az ügyeleti időben zajlók számát.
    Kismama: Az ország más kórházaiban erősen eltérhet ettől a helyzet, különösen az éjszaka és nappal zajló szülések arányait illetően.
    7. Mire számíthatok akkor, ha indítani fogják a szülésemet? Hogyan történik ez?
    A szülésindítás módját elsősorban a méhszáj nyitottságának mértéke határozza meg. Ha például kellőképpen nyitott az úgynevezett nyakcsatorna, burkot repeszthetnek. Ha nem indulnak meg ezután sem a méhösszehúzódások, oxitocin-infúziót kötnek be a kismamának. Előfordul az is, hogy a méhszáj még nem egészen "érett".
    A Szent István Kórházban ballonos tágítást szoktak alkalmazni a méhszáj "érlelésére". Ez azt jelenti, hogy a húgycsőkatétert a méh nyakcsatornájába vezetik be, majd a ballonos részét fiziológiás sóoldattal töltik fel, és ezzel kíméletesen tágítják a méhszájat. Előnye, hogy alkalmazása egyszerű, bármikor abbahagyható, mellékhatásokkal nem kell számolni. Méhszájérleléshez a legtöbb helyen a prosztaglandin hormon származékait használják, hüvelybe helyezhető tabletta, illetve zselé formájában.
    Az oxitocin hormon - infúzióban vagy injekcióval adva - a méhösszehúzódásokat indítja el, illetve erősíti fel. Burokrepesztést csak nyitott méhszájnál lehet végezni, és az indokolhatja, hogy a csontos magzati koponya jobban tágítja a méhszájat, mint a magzatvíz.
    8. Igaz, hogy a szex megindíthatja a szülést a terminushoz közeli napokban?
    A szexuális együttlét során az ondóban levő prosztaglandin hormontól, illetve az orgazmus során felszabaduló oxitocintól várjuk ezt a hatást. A mellbimbó ingerlése során is oxitocin termelődik. Ezek azonban csak megfigyelésen alapuló tapasztalatok, komoly kutatásokat nem végeztek ezzel kapcsolatban.
    + 1 kérdés a túlhordásról dr. Siklós Pál szülész-nőgyógyász főorvosnak:
    Egyre-másra azt hallom, hogy a szülés számított időpontja után megindítják a szülést. Mennyi esélye van manapság a kismamának, hogy a terminus után inkább vár az orvosa? Tényleg veszélyes a túlhordás a magzatra?
    Ezen a téren elég változó a gyakorlat, mert sok függ az orvos véleményétől és a kockázatok egyéni mérlegelésétől. A magzatok fele azonban, ha rájuk bízzuk az indulás idejét, a számított nap után születik. Ilyenkor gyakrabban ellenőrzik ultrahangos áramlásvizsgálattal (flowmetriával) és CTG-vel, hogy a magzat ellátottsága, állapota jó-e még. Így körülbelül egy hetet szoktak várni. Ha ezalatt nem indul meg a szülés, akkor a 41. hét betöltésekor újra átszámolják a terminust a menstruációs ciklus jellege és a 12. heti ultrahang alapján. Ha megerősítik a korábbi számítást, szülésindítást javasolnak.
    Valódi túlhordásról a szülés számított időpontja után l4 nappal beszélhetünk, addig csak terminustúllépésről van szó. A statisztikák szerint már a 41. hét után is nő a kockázat a magzat számára. Számos vizsgálat (esetenként ellentmondó) eredményeit összesítve arra a következtetésre juthatunk, hogy hét-kilenc napnál tovább nem célszerű várni. Érdekes adat, hogy a 41. héten indított szülések közül kevesebb végződik császármetszéssel, mint amennyi a "továbbra is várakozó" csoportban. Ráadásul a 41. hét után gyakoribb a magzati halálozás és sérülés.
    100% boldogság - Bepahnten nyereményjáték

    Címkék:

    szülés

    Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések