Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Császármetszés a baba szemszögéből

Szerző: Hámor Éva

2007. január 16. | Frissítve: 2017. április 11.

Forrás: HáziPatika.com

A császármetszésről, mint a szülés egyik lehetséges válfajáról már sokan, sokfélét írtak és mondtak, de keveset olvashattunk erről a témáról a születendő baba nézőpontjából.

A császáros babákat teljesen más hatások érik

Ki dönt?

Vannak elkerülhetetlen esetek, amikor a baba természetes úton nem képes megszületni, ilyenkor a nőgyógyász mérlegel és dönt, hogyan vezeti le a szülést. Gyakori, hogy a mamák kérik a császármetszést, akkor is, ha az nem indokolt, mert úgy gondolják, hogy az a babának is, nekik is fájdalom-mentesebb és egyszerűbb.

Nem kötelező szenvedni

A császár fájdalommentességének szembeállítása a vajúdás kínjaival már csak azért is sántít, mert manapság a kórházak többségében lehet epidurális fájdalomcsillapítást kérni vajúdás közben, illetve szabadon választható olyan kórház, ahol nagy gyakorlattal rendelkeznek ezen a területen.
A mamák sokszor úgy érzik, a babának kellemesebb megszületnie, például nem kerülhet oxigénhiányos állapotba, ha csak egyszerűen kiemelik az anyaméhből és nem kell aktívan közreműködnie saját világra jöttében. Ezek az elgondolások általában helytelenek.

A küzdés haszna

A vajúdás és szülés közben a méh összehúzódásai és a szülőcsatornán való áthaladás hatására a magzatban kifejezetten erre a célra kialakult mirigyekből (paraganglionok) olyan hormon szabadul fel, ami az életfontosságú szervek vérellátását megnöveli. A hormon termelését a gyermekben a méh összehúzódásai által teremtett szorongatott helyzet váltja ki. Így alkalmazkodik a szervezet az új és szokatlan körülményekhez. (A paraganglionok a csecsemőkor során felszívódnak, nincs többé szükség rájuk.) Ezt a folyamatot az utóbbi évtizedekben ismerte fel az orvostudomány.
Császármetszés után, mivel a baba nem préselődik keresztül a szülőcsatornán, gyakoribbak a légzési nehézségek - bár komoly probléma azért manapság már ritkán fordul elő -, ezen kívül számolni kell a műtét alatt kapott gyógyszerek babára gyakorolt hatásával is.
A császármetszések számának megsokszorozódása nem csökkentette az oxigénhiányra visszavezethető idegrendszeri károsodások arányát a kisbabáknál. Valószínűleg azért, mert ezek a károsodások többnyire nem a szülés és a vajúdás során, hanem korábban keletkeznek. A magzati halálozás a császármetszések számának emelkedésével párhuzamosan csökkent, de a két dolog csak részben van egymással ok-okozati összefüggésben, ebben ugyanis a jó terhesgondozásnak és újszülött-ellátásnak talán még nagyobb szerepe van.
Jó hír, hogy míg a múlt század végén az anyák elhalálozása 3-7-szer magasabb volt császármetszés esetén, mint a természetes szüléseknél, addig az új évezred első évtizedében a biztonságos altatásnak, a kórházi ellátás magas színvonalának, a vérátömlesztés lehetőségének és az antibiotikumoknak köszönhetően ez a különbség megszűnt. Császármetszés szakmailag azonban csak akkor indokolt, ha a hüvelyi szülés kockázata nagyobb vagy közel azonos, mint a császármetszésé. Ezért pusztán az anya kérésére, figyelembe véve a szakmai, etikai szempontokat, az orvosok minden egyéb ok nélkül, nem végeznek császármetszést.

Bakterológiai vonatkozások

Bakterológiai szempontból is különbség van a hüvelyi és a császármetszéses szülés között. Az emberi emlős az anya végbélnyílásához közeli nyíláson keresztül jön világra. Ez szinte garancia arra, hogy az újszülött, de főként az emésztőrendszere szinte azonnal megfertőződjön egy csomó számára ismerős, barátságos baktériummal, amellyel az anya rendelkezik.
A császármetszéssel született kisbaba gyökeresen más módon lép be a kórokozók világába. Ő egy műtő steril világába születik, előbb találkozik a kórházi levegő és a személyzet által átadott mikrobákkal. Mivel császármetszés után a szoptatás nehezebb, ezért kevésbé valószínű, hogy a baba megtalálja az anyamellet és megkaphatja a korai kolosztrumot, amely specifikus antitesteket (IgA) és más védőanyagokat tartalmaz.
Ezek miatt az okok a császármetszéssel született baba bélflórája más, mint amilyen az élettani szülés után lenne. Német kutatók állítják, hogy a császármetszéssel világra jött csecsemők gyakrabban szenvednek ételallergiában, hasmenésben életük első 12 hónapja alatt.
A császármetszés lehet jó és szükségszerű, és a hüvelyi szülés is válhat rossz és szükségtelen élménnyé. De a jó születés- és szülésélmény hiánya a magzatnak és az anyának egyaránt trauma.
100% boldogság - Bepahnten nyereményjáték

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések