Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Bizalom nélkül nem megyA meddőség lelki okairól

Szerző: Sződy Judit

2011. május 31. | Frissítve: 2015. december 7.

Forrás: Kismama magazin

Többnyire a testet hibáztatjuk, ha késik a gyermekáldás, pedig nem ritka, hogy a probléma lelki okokra vezethető vissza. Vagy talán nem is kell olyan szigorúan szétválasztani a kettőt?

Sokan szinte bármit elviselnének azért, hogy saját gyerekük születhessen. A szerencsésebbek néhány orvosi beavatkozás után sikerrel járnak, mások több éves küzdelem után feladják.

Mit gondol beszélgetőtársam, Szendi Gábor pszichológus a meddőség testi-lelki okairól?

- Ha meddőségről beszélünk, legtöbbször arra gondolunk, a hiba a "készülékben" van, vagyis a szervezet működési zavara az ok.

- Ez így is van: meddőség esetén vagy a szaporodási szervek fölépítése, vagy a működésük eltér a normálistól. Ha egy orvost kérdezünk, ő általában biológiai okokra gyanakszik, és úgy gondolja, a jó "szakszervíz" kijavíthatja a hibát. Hormonális és más vizsgálatokat végez, gyógyszereket ad, operál. Nagyon sok esetben az eredmény igazolja az elképzelését. Előfordul azonban, nem is ritkán, hogy hiába minden orvosi beavatkozás, csak nem jön a baba. Vagy a pár fárad bele, vagy az orvos, vagy egyszerűen elfogy az erre szánt pénz, az egészségbiztosító ugyanis csak meghatározott számú beavatkozást támogat.

Bizalom nélkül nem megy


- Ám sokszor éppen ekkor történik meg a "csoda", a nő teherbe esik, és életet ad a várva várt gyereknek.

- Nem ritka, hogy a gyermekáldás a beletörődés vagy örökbefogadás után köszönt be. És itt a dolog kulcsa: a pár mindkét tagja komoly lelki változáson ment keresztül, ami megteremtette a lehetőséget a terhességre. Megtört a jég, oldódott a szorongás. Erre volt szükség ahhoz, hogy a baba zöld utat kapjon.

- Ezek szerint gátolhatják a lelki problémák a nemi hormonok normális működését?

- Így van. A meddőség nem a szervezet hibás működése, hanem logikus válasz: ha ilyen rossz a helyzet, inkább ne szülessenek utódok, mert az anya és a kicsi egyaránt veszélybe kerülne. Nézzünk egy érthető példát.

Tudjuk, hogy az állatvilágban mindenütt csökken a szaporulat, ha kevés táplálékhoz jut a népesség. Így volt ez az emberek őseinél is: ínséges időkben kevés baba született. Ma mit látunk? A kórosan sovány, táplálkozási zavarral küzdő nőknél nagyon gyakori a vérzéskimaradás, nincs peteérés, tüszőrepedés. Érdekes módon ugyanez tapasztalható a szélsőségesen megerőltető testi vagy szellemi munkát végző nőknél: élsportolóknál vagy egyetemistáknál, főleg vizsgaidőszakban előfordul a szabályos peteérési ciklus kimaradása. Ilyenkor a szervezet arra gyanakszik: folyamatos harci helyzet van, vagy menekülni kell, a babának nem lenne esélye a túlélésre. A stresszhormonok bizonyítottan gátolják a nemi hormonok termelődését és a szaporodási szervek működését.

- Nem lehetséges, hogy éppen a meddőség tudata fokozza a párnál a szorongást oly mértékben, hogy a kicsi bajból nagyot csinál?

- Logikus lenne, de bizonyos vizsgálatok azt támasztják alá, hogy a ciklusproblémákkal küzdő nőknek eleve magasabb a szorongásszintjük, akár akarnak babát, akár nem. A gyermektelenség szégyene, a kudarcélmény és a sok hercehurca természetesen fokozza a szorongást, és ez ront a helyzeten, de az alapgond sokkal korábbra tehető. És azt kell megoldani.

- Számtalan olyan nőt ismerek, akinek komoly családi vagy munkahelyi gondjai ellenére több gyereke született. Más meg teljesen kiegyensúlyozottnak tűnik, mégsem esik teherbe.

- Egészen korai évekhez kell visszanyúlnunk. Meglepően gyakori a meddőség azoknál, akiknél az első évek szülő-gyerek kapcsolata feltűnően kiegyensúlyozatlan volt. Ez az összefüggés biológiai szinten is megmagyarázható. Biztonságos kötődés esetén - főként, ha az anya szoptat is - jelentős mennyiségű oxitocin szabadul fel az anya és a csecsemő szervezetében. Ez a hormon az agyműködésre gyakorolt hatásán keresztül erős kötődést és ragaszkodást vált ki mind a csecsemőben, mind az anyában, s egyben erősen szorongáscsökkentő is. Ha a kapcsolat az anya részéről nem biztonságos - elutasító, szeszélyes, vagy túlóvó - akkor ez a folyamat sérülhet. A korai oxitocin ellátás tartósan befolyásolja az idegrendszer működését, így határozza meg a későbbi kapcsolatok minőségét is. Ha a társas együttlét felnőttkorban is "működtetni" tudja ezt az oxitocinrendszert, akkor az egyén képes bensőséges kapcsolatok kialakítására, képes akár veszélyesnek tűnő közelségbe is engedni magához a másikat. Nem szabad elfelejtenünk ugyanis, hogy az intimitás egyben kiszolgáltatottságot is jelent, s bizalom nélkül nem megy. Ha ez nincs meg az emberben, nem tud feloldódni a másikban, és valószínű, hogy olyasvalakit választ, akivel elkerülhető a valódi, testi-lelki összhang. Nem elég a jó szexuális kapcsolat, a nőnek mélyen hinnie és bíznia kell a férfiben, hogy ki fog tartani mellette jóban-rosszban. Sok házasságban ez csak a felszínen van így. A meddőség nem a nő vagy a férfi egyéni problémája. Minden mindennel összefügg. A családot, mint rendszert kell kezelni, így lehetünk eredményesek.

- Ezek szerint a meddő pároknak pszichológusnál a helyük?

- Az alapos szakorvosi kivizsgálást nem helyettesítheti a pszichológus. Az sem biztos, hogy a szorongás oldásához hosszas terápiás munkára van szükség. Mesterséges megtermékenyítési programokban azoknál a nőknél, akik pszichoterápiás foglalkozáson vettek részt, ugrásszerűen megnőtt a sikeres fogamzás esélye. Elképzelhető, hogy néhány egyéni vagy csoportos beszélgetés is segít. Ám sok esetben pszichoterápiára van szükség, hogy a korai élményekből, megrázkódtatásokból, vagy az önismeret hiányából fakadó problémákat feldolgozzuk. Ennek során szervezetünkkel is elfogadtatjuk: engedjen utat a gyereknek.

Ezek is érdekelhetnek:
  • A férfimeddőség okai
  • Nehezen jön a baba - mit érez a férfi?
  • A gyermekáldás titka - avagy miért nem jön a baba?
  • Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések