Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Az időjárás hatása a terhességre és a szülésre

Szerző: Dr. Ádám Zsolt

2002. október 13. | Frissítve: 2016. április 19.

Forrás: Anyák Lapja

Hangulatunk, közérzetünk, munkakedvünk és gyakorta egészségi állapotunk is függvénye az időjárásnak. Nyilvánvaló, hogy ezen hatások egy része egyértelműen lelki eredetű.

Érthető módon jobb a közérzetünk egy szép, napos nyári reggelen, mint hideg, ködös, havas, borongós téli hajnalokon. Ugyanakkor az időjárás sokszor valóban próbára teszi szervezetünk tűrőképességét, gondoljunk csak a nagy nyári kánikulákra, hogy milyen hatással vannak a szív- és keringési rendszer betegségeiben szenvedőkre. Ilyen alkalmakkor a mentőszolgálatok riasztásainak száma többszörösére növekszik.
Ugyanakkor az időjárás az élő szervezetre nemcsak az ilyen nyilvánvaló és biológiailag könnyen megmagyarázható módon hat. Közismert tény, hogy egyes állatfajok az időjárás változását, annak szélsőségeit is komoly biztonsággal képesek megjósolni. Az időjárás változását nagyon sok mérhető, objektív paraméterrel próbáljuk leírni. Ilyen mértékek például a levegő légnyomása, a légkör ionösszetételének megváltozása, a hőmérséklet, a páratartalom változásai.

Ezen fizikai paraméterek hatását vizsgálva próbálhatunk közelebb kerülni az időjárás szervezetre gyakorolt hatásának elemzésekor. Hogy milyen befolyással van a terhességre, azt minden gyakorló szülészorvos tapasztalhatta már, hiszen elsősorban az életadás megindulásában nyilvánulhat meg, amelynek valós és elfogadható tudományos magyarázata még várat magára. Tudásunk elsősorban a szülés megindulását gátló, illetve segítő tényezők ismeretére korlátozódik.

Az időjárás jelentősen befolyásolja a szülés beindulását


A miértre azonban a pontos válasz még ma sem ismert. A hogyan kérdésre a serkentő és gátló tényezők egyensúlyának megbomlása ad választ, de a kiindulási ok pontosan nem ismert. Tapasztalati tény azonban, hogy egy adott földrajzi területen egyes időjárási állapotok a szülések beindulásának nagy számát eredményezhetik. Így fordulhat elő, hogy a munkahelyemen több alkalommal volt már olyan ügyeletünk, amikor 24 óra alatt 19 szülést vezetünk, szemben az átlagosnak mondható 7-8-cal.

Más időjárási hatások a szülések beindulásának átmeneti szünetelését eredményezhetik, ezek következtében csendes ügyeleteink is lehetnek, 1-2 szüléssel vagy akár anélkül is. Milyen pontokon vezethet az időjárás a lebabázás beindulásához? A pontos válasz nem ismert, feltételezések azonban szép számmal akadnak. Az egyik lehetséges magyarázat: a légnyomás magzatburokra gyakorolt hatása.

Alacsony nyomású, csapadékos, esős időben a tapasztalatok szerint gyakrabban jelentkeznek a várandósok a szülészeteken burokrepedéssel. A magyarázat a légköri nyomás csökkenése, ami a magzatburkon belüli nyomás viszonylagos növekedését idézi elő, és a kialakuló nyomáskülönbség a burok megrepedéséhez vezet.

Hogyan reagál a szimpatikus idegrendszer?

A másik lehetséges magyarázat a légköri frontok vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatását teszi felelőssé a szülés frontfüggő beindulásáért. Ismeretes, a vegetatív idegrendszer felelős a szervezet akarattól független idegrendszeri, a zsigeri működés szabályozásáért. Két fő része a szimpatikus, illetve a paraszimpatikus idegrendszer.

A szimpatikus idegrendszer ősi feladata a szervezet vészhelyzetben történő aktivizálása, a létfontosságú szervek vérellátásának, működésének serkentése, a vésztartalékok mobilizálása. Hatására például emelkedik a vérnyomás, szaporábbá válik a pulzus, gyorsul a légzés, az ilyen helyzetben a "kevésbé fontos" zsigerek működése (pl. gyomor-béltraktus, méh) lassul. A paraszimpatikus idegrendszer a szervezet működésének tartalékoló, biztonságos, nyugodt módját aktivizálja. Hatására a keringés lassul, a belek működése gyorsul, és fokozódik a méhtevékenység is.

Atavisztikus egyszerűsítéssel: a szülés megindulása a környezeti veszélyállapotoktól mentes, nyugodt, paraszimpatikus tónusfokozódással mindenképpen összefügg. Az időjárási frontok gyakorta okozzák a paraszimpatikus tónus jelentős felerősödését: ilyenkor fejfájásra, alacsony vérnyomásra, kedvetlenségre, "nyomott" közérzetre panaszkodunk. Ez az időjárási állapot, illetve következményes hatása nyilvánvalóan kedvez a szülés megindulásának: ilyen esetekben az többnyire fájásokkal kezdődik, a paraszimpatikus idegrendszer tónusfokozódásának megfelelően. (Érdekes párhuzam: a szülések nagyobb hányada indul meg éjszaka.

Az éj sötétje, a biztonság, a paraszimpatikus idegrendszer nagyobb aktivitását eredményezi, ez szolgálhat "tudományos" magyarázatául a gyakoribb éjszakai szülés megindulásának.) A meginduláson túl korábban egyéb szülészeti eseményekkel összefüggésben is leírták az időjárás esetleges hatását. Ilyen mozzanat volt a spontán vetélés.

Ma már ismert tény, hogy a terhesség első harmadában jelentkező spontán vetélések (az összes terhesség 15-18 százaléka) a természetes szelekció megnyilvánulásai, és az esetek legnagyobb részében az embrió rendellenességei, a méhűr alaki hibái, illetve egyes esetekben hormonális okok magyarázzák. A középidős spontán vetélések már gyakrabban vezethetők vissza anyai okokra. Ezekben a fordulatokban lehetne nagyobb a jelentősége az időjárási tényezők anyai szervezetre gyakorolt hatásának, azonban megbízható és kellő tudományos igényességű megfigyelések ezt a feltételezést nem támasztják alá.

Napi 3 liter ásványvíz

A gyakorlatnak a fenti tudományoskodó okfejtés vajmi kevés következményekkel jár. Az időjárás szélsőségei azonban a terhes nő szervezetét jelentősen befolyásolják, megterhelik, és ennek már a mindennapi életben is komoly jelentősége van.

Különösen nagy veszélyt jelentenek a nyári kánikulák, sokkal nagyobb a szervezet termolabilitása, jelentősen emelkedik a napszúrásveszély, és a fokozott izzadással elvesztett folyadék rontja a keringési paramétereket, így a magzat veszélyállapotát idézhetik elő. Nagy nyári kánikulákban lényeges a terhes nők fokozott óvása. Lehetőleg jól szellőző, árnyékos szobában tartózkodjon, amennyiben elkerülhetetlen a szabad ég alatti, kintlét, védje testét, különösen a fejét a közvetlen sugárzástól, és legfőképpen gondoskodjon a bőséges és megfelelő összetételű folyadékpótlásról.

Ez lehetőleg szénsavmentes ásványvíz legyen, melynek bevitt mennyiségét nem szabad korlátozni, igazi nyári kánikulában akár napi három liter is lehet! (Egyébként is elavultnak és szakmailag indokolatlannak tartható az az álláspont, mely egyes terhességi kórállapotokban, pl. ödémák esetén, korlátozza a folyadékbevitelt.)

Hőártalom, hőguta gyanújakor haladéktalanul fel kell keresni a kezelőorvost. Az időjárás, annak szélsőségei, változékonysága még a mi éghajlati viszonyaink között is bizonyos hatással van a terhes nők szervezetére. Ennek egyik eredője a szülés várható időpontja körül a szülés megindulása lehet, bár a feltételezések tudományos igényességű bizonyítása még várat magára.

Az időjárás valós hatását azonban a szélsőségek, és azon belül is elsősorban a meleg, a hőség a terhes nő szervezetére gyakorolt hatása jelenti. Ennek megfelelő ismerete, a kóros hatások kivédése a leendő anyák és magzataik egészsége szempontjából kiemelkedő fontosságú.

Ezek is érdekelhetnek:
  • Babavárás nyáron
  • A télen születetteknek másképp ketyeg a biológiai órája
  • Szülés-matematika: a szülés időpontjának kiszámítása
  • Baba-váró
  • Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések