Terhesség

Amit tudnod kell az őssejtekről

A baba megszületése előtt ma már nemcsak azt kell végiggondolnunk, hogy kék vagy rózsaszín ruhákat vegyünk, és hogyan dekoráljuk ki a gyerekszobát. Arról is döntenünk kell, hogy levetessük-e újszülöttünk köldökzsinórvérét.
2014. Augusztus 17.

Pár hét múlva megszületik Serfőző Dorottya kislánya. Párjával már rég eldöntötték, hogy levetetik az őssejteket mind a baba köldökzsinórvéréből, mind a köldökzsinórszövetből, hiszen hároméves kisfiuknál is igénybe vették ezt az eljárást. “Az interneten mindenfélét lehet olvasni a köldökzsinórvér levételéről: azt is, hogy a világ legjobb dolga, és azt is, hogy semmire sem jó. Azért volt mégis egyértelmű számunkra a döntés, mert már most sok betegség kezelésében fel lehet használni a köldökzsinórvér eredetű őssejteket. Másrészt itt nagyon nagy időtávról beszélünk, hiszen a sejtbank legalább húsz-huszonöt évig tárolja a lefagyasztott mintát. Amennyit az orvostudomány előrelépett az elmúlt húsz évben, remélem, legalább annyit fog fejlődni a következő húsz évben is. Ez elég hosszú idő ahhoz, hogy a jövőbe fektetett hitet is beletegyük a döntésbe, és bízzunk abban, hogy egyre több területen lesz felhasználható a köldökzsinórból származó őssejt” – mondja Dorottya. Amikor arról kellett dönteni, hogy melyik sejtbankot válasszák, a nőgyógyászával is konzultált. “Ő is javasolta az őssejtlevételt, és mivel a saját szemével látta az egyik sejtbank belgiumi laboratóriumát, jó szívvel tudta ajánlani. Egy ilyen beruházásban az a legnagyobb kockázat, hogy húsz-huszonöt évre kötsz szerződést. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy sufniban vagy bombabiztos laboratóriumban tárolják a mintát, ahogy az sem, hogy öt év múlva bedől-e a cég. Itt a pénz az egyetlen kockázat, más vesztenivaló nincs. Szerencsére mi ezt megengedhettük magunknak, ezért nem is nagyon mérlegeltünk. Ha valaha az életben egy betegség miatt szükségünk lenne a levett mintára, akkor nem akarjuk a fejünket a falba verni, hogy nem éltünk egy ilyen lehetőséggel.”

Mire jók az őssejtek?

A vérképző őssejteket ma elsősorban vérképzőszervi, immunrendszeri és daganatos betegségek kezelésére használják, mint például a leukémia, a limfóma vagy a csontvelő-elégtelenség. Ezek többnyire olyan betegségek, amelyeket őssejt-transzplantációval hatékonyan lehet gyógyítani.

Vérképző őssejteket ugyanakkor nemcsak a köldökzsinórvérből lehet kivonni, hiszen mindenkinek vannak őssejtjei a csontvelejében. Ezeket később, felnőttkorban is ki lehet nyerni – vagy műtéti úton, közvetlenül a csontvelőből, vagy vérvétellel, néhány napos gyógyszeres kezelés után.

A köldökzsinórvérből szerzett őssejtek előnye, hogy nagyon fiatalok, így még nem tettek kárt bennük sem betegségek, sem környezeti hatások. Közvetlenül a születés után a szülészorvos veszi le őket a köldökzsinórból. A beavatkozás sem az anyát, sem a babát nem érinti közvetlenül. “Miután elvágtuk a köldökzsinórt, a babát rögtön az édesanya kezébe adjuk. Miközben ő babázik, megszúrjuk a köldökzsinórt, és leengedjük belőle a vért. Ez nem egy invazív eljárás, nem bántjuk sem az anyát, sem az újszülöttet” – mondja dr. Bánhidy Ferenc professzor, a SOTE II. Női Klinika igazgatóhelyettese.

A levett mintáért elmegy a sejtbank futára, majd az őssejteket elszállítják a laboratóriumba, ahol mínusz 197 fokon tárolják őket. A szerződés általában húsz-huszonöt évre szól, de ezt korlátlan ideig meg lehet hosszabbítani. Akár a szülőágyon is el lehet dönteni, hogy valaki le akarja-e vetetni a babája őssejtjeit, mert minden kórházban vannak “pánikszettek” arra az esetre, ha valaki az utolsó pillanatban döntene az őssejtlevétel mellett.

Van, amikor donor kell

Ha egy gyerek megbetegszik, és vannak lefagyasztva köldökzsinórvér eredetű őssejtjei, akkor sem biztos, hogy ezeket fogják felhasználni a gyógyítására. Ennek több oka is van. Egyrészt ha genetikai eredetű a betegség, akkor saját őssejtekkel nem lehet kezelni, mert azok is hordozzák a genetikai hibát. Ilyenkor donort kell keresni. A donortól származó őssejtek bizonyos betegségekben azért is jobbak, mert ezek idegen sejtekként megtámadják a maradék daganatsejteket, ezzel is segítve a gyógyulást. “Nagyon sok olyan betegség, ahol őssejt-transzplantációra van szükség, genetikai eredetű – főleg a gyerekeknél. Hiszen egy néhány éves gyerek nem a környezeti hatások miatt lesz leukémiás, hanem mert valószínűleg hajlama van rá. Csekély annak az esélye, hogy valakinek saját köldökzsinórvér-eredetű őssejtekre legyen szüksége gyermekkorában, ezért a levétel és tárolás költségei nincsenek arányban az ebből származó előnyökkel” – mondja dr. Kriván Gergely, a Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Csontvelő-transzplantációs Osztályának vezető főorvosa.

Az egyik legnagyobb hazai sejtbanknál, a Cryo-Save-nél lefagyasztott minták közül eddig tizenhármat használtak fel. “Ebből tíz esetben saját célra, három esetben pedig a testvér gyógyulásához alkalmazták a lefagyasztott őssejteket” – tudtuk meg Borsiczky Vanda ügyvezetőtől. “Anémiánál, agyvérzésnél, gyerekkori rosszindulatú daganatnál, veleszületett immunkárosodásnál, agyi bénulásnál és csökkent vörösvérsejt-képződésnél alkalmazták sikerrel a nálunk tárolt őssejteket.”

Mi van, ha nincs tárolt őssejt?

Minden szülő legszörnyűbb rémálma, hogy a gyereke egyszer megbetegszik, és nem tud segíteni rajta. Sokan azért döntenek a köldökzsinórvér lefagyasztása mellett, hogy ne kerüljenek ebbe a helyzetbe. De mi van azokkal, akik nem engedhetik meg maguknak a 3-600 ezer forintos tárolási költséget? Jó hír, hogy számukra is van megoldás.

Ha saját őssejtet is fel lehet használni a kezelésnél, akkor magától a betegtől is levehetik a sejteket. Ha donorra van szükség, elindul a nemzetközi donorkeresés. A világban mintegy 23 millió őssejtdonor van. Akinek szüksége van őssejtekre, 75-80 százalékos eséllyel találnak neki megfelelőt, néhány hét alatt. Ha mégsem, akkor még mindig ott vannak a külföldi közösségi sejtbankok, ahonnan lehet igényelni köldökzsinórvér eredetű őssejteket. Mivel ezek fiatal sejtek, jobb az alkalmazkodóképességük, így kisebb transzplantációs antigénegyezés esetén is át lehet ültetni őket másik szervezetbe.

Sajnos Magyarországon egyelőre nincsenek közösségi sejtbankok, pedig ezek nagyon megkönnyítenék a donorkeresést. Ezeknek egész más a céljuk, mint a privát bankoknak. Itt nem magáncélra fagyasztják le az őssejteket, hanem mindenki lemond a sajátjáról, és egy nagy, közös bankban gyűlnek egy-egy ország mintái. Ha valakinek szüksége van őssejtekre, akkor itt keresnek neki donort, nem külföldön. Egy országon belül nagyobb eséllyel találnak megfelelőt, hiszen a genetikai struktúrák hasonlóak. Borsiczky Vanda, a Cryo-Save ügyvezetője szerint a magán- és a közösségi sejtbankok jól kiegészítik egymás működését, hiszen például köldökzsinórszövetet jelenleg csak privát bankok tárolnak. Néhány éve kezdeményezték is az illetékes minisztériumnál, hogy legyen Magyarországon közösségi sejtbank, de nem indultak el lépések ebbe az irányba.

Mit hoz a jövő?Rengeteg tudományos kutatás zajlik a világban az őssejtek felhasználásával kapcsolatban, és nagyon úgy tűnik, hogy a jövő gyógyításában óriási szerepük lesz. Vizsgálják például, hogy hogyan lehet szaporítani az őssejteket, a köldökzsinórvérből levett mennyiség ugyanis nem mindig elég egy felnőtt kezeléséhez. De a legújabb kutatások már nem is elsősorban a köldökzsinórvérre, hanem a köldökzsinórszövetre irányulnak. Az ebből kinyert őssejtek talán még több betegség kezelésére lesznek alkalmasak. Azt vizsgálják, hogyan képesek újraépíteni a szívizmot egy szívinfarktus után, újra felépíteni az elkopott porcokat vagy egy súlyosan megégett bőrt, de akár az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség kezelésében is segíthet ez az őssejttípus. Privát bankokban a köldökzsinórszövet tárolására is van lehetőség. Bár a klinikai gyakorlatban egyelőre nem alkalmazzák az ezekkel való gyógyítást, az eddigi kutatási eredmények ígéretesek.

Forrás: Kismama magazin