Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A terhesség sajátos esetei - Mi van az ikrekkel?

2002. december 26. | Frissítve: 2016. június 16.

Forrás: Család és Egészség

Ma már a terhességeket a kezdettől figyelemmel kísérik, és az esetleges problémákat kiszűrik. A koraszülöttek megmentésére is jóval több a lehetőség.

Az emlősöknél a magzatok száma átlagosan az anya mellbimbószámának a felével egyenlő. Az embereknél mégis minden 80. terhesség ikerterhesség. A többes terhességre való hajlam állítólag öröklődik: az ikerterhességek például gyakoribbak az északi államokban és az olyan családokban, amelyekben már születtek ikrek.
Napjainkban a meddőség elleni kezelések következtében az ikerszülések növekedését tapasztalhatjuk. A kezelés során ugyanis tüszőrepedést kiváltó gyógyszereket alkalmaznak, ami elősegíti több pete egyszerre történő megérését. Az ikerterhességek 20%-a így jön létre.

Egypetéjű ikrek

Ezer születésre 2-3 egypetéjű iker jut. Az egypetéjű vagy valódi ikrek egyetlen megtermékenyített petesejtből származnak, amit egyetlen hímivarsejt termékenyített meg. A megtermékenyített petesejt, vagyis a pete, életének első 15 napja során két teljesen egyforma részre osztódik, amelyek aztán külön-külön fejlődnek. A kétfelé válás időpontjától függően a valódi ikrek méhlepénye és magzatburka lehet közös vagy szeparált. Közös magzatburok esetén születhetnek (szimmetrikus) testrészek összenövésével sziámi ikrek.
Az egypetéjű ikrek genetikai öröksége azonos és mindig egyneműek, összetéveszthetően hasonlítanak egymásra, még az ujjlenyomatuk is azonos lesz. Az egypetéjűség vérvizsgálattal állapítható meg. A valódi ikerterhesség esetén gyakoribbak a szövődmények. A közös méhlepény ugyanis azt jelenti, hogy a babák ellátása azonos, amennyiben a méhlepényen nekik biztosított vérkeringési felület azonos.
Aránytalanság esetén az ikerpár egyike kevesebb vérhez, azaz táplálékhoz jut, ezért kisebb és könnyebb lehet, míg a másiknál veszélyes szívtágulat léphet fel. A terhesség 28. hetétől 15 naponként orvosi és ultrahangos ellenőrzésre van szükség. Ha az ikrek egyike túlságosan "lemarad" a fejlődésben a másikhoz képest, szükséges lehet a szülés határidő előtti megindítása, hogy az aránytalanság miatt a kisebbik ne kerüljön veszélyeztetett helyzetbe.

Kétpetéjű ikrek

A kétpetéjű vagy álikrek két különböző petesejt két különböző hímivarsejttel történő megtermékenyítése után jönnek létre egy vagy két egymást követő szexuális kapcsolat során. Az anyaméhben egyidejűleg két megtermékenyített petesejt ágyazódik be és fejlődik ki. A gyerekekhez mindig külön méhlepény és magzatburok tartozik. Csak annyira hasonlítanak egymásra, mint más testvérek, és a nemük különböző is lehet.
Néha az ikrek egyike nem fejlődik ki: kilökődik akárcsak egy megtermékenyítetlen petesejt, anélkül, hogy a másik embrióra bármilyen hatással lenne. Ezer szülésre 7-9 kétpetéjű ikerterhesség jut.

Az ikerterhesség is veszélyeztetett terhességnek minősül

Ikerterhesség

Az ikreket váró anyának ugyan több fehérjét kell fogyasztania, de ügyelnie kell táplálkozására, nem szükséges jelentősebb súlytöbbletet elérnie. Az ikerterhesség sűrű és rendszeres orvosi ellenőrzést igényel, mivel a terhesség kezdetén nagyobb a vetélés veszélye, később pedig gyakrabban alakul ki toxémiás terhesség.
Havonta kétszer szükséges vizeletvizsgálatot végezni. Az ikrek gyakran idő előtt születnek, mivel a nagyobb mennyiségű magzatvíz és a súly, amivel nyomják a méhnyakat, beindítja a méhösszehúzódásokat. Fontos, hogy az ikerszülés olyan kórházban történjen, ahol jól felszerelt újszülöttosztály áll rendelkezésre. A szülés általában könnyen megy a kissúlyú magzatok miatt. Az először született baba tekintendő idősebbnek, általában 15-30 perc telik el, míg a fiatalabb testvér is megszületik. Szüléskor a vérzés jelentheti a legnagyobb veszélyt.

Koraszülés

Az Egészségügyi Világszervezet állásfoglalása szerint koraszülött minden gyermek, aki élve születik a betöltött 37. terhességi hét előtt és 2500 grammnál kisebb. A koraszülöttségnek különböző fokozatai vannak. Egy 36. hétre született gyermek csaknem olyan erős, mint az időre született, míg az 1000 gramm alatti születési súlyú koraszülöttnek kicsi az esélye a túlélésre.
A koraszülés leggyakoribb oka a méhösszehúzódások korai megindulása, amit okozhat pl. autózás, sokk, kimerültség is. A koraszülés az esetek egy részében kivédhető, és a 37. hétig halasztható az anya teljes nyugalomba helyezésével és a méhszáj összevarrásával.
A korai magzatburok-repedés fertőzésveszélyt jelent, ezért az anyát sürgősen kórházba kell szállítani, ahol a szülés néhány órán belül lezajlik. A koraszülés hátterében még nem megrepedt burok esetén is gyakran anyai fertőzés áll. Az azonnal megkezdett antibiotikus kezelés jó hatású lehet. A koraszülések egyéb okai között meg kell említeni a kedvezőtlen szociális helyzetet, a lelki tényezőket, az ikerterhességet, az elöl fekvő méhlepényt (placenta prévia), a méh alaki rendellenességeit, daganatait vagy a méhnyak elégtelenségét.

A koraszülöttek sem egyformák

A koraszülöttek szervezete még nem működőképes: az idegrendszer, az emésztőrendszer, a légzőrendszer és a szemek még nem kellően érettek. A légzési elégtelenség oka egyrészt a tüdőverőér és a főverőér közötti magzati összeköttetés fennmaradása, másrészt a tüdőhólyagocskákat nyitva tartó, az összetapadásukat megakadályozó anyag, a surfactant hiánya.
Manapság a mesterséges lélegeztetésnek köszönhetően a koraszülöttek több mint 90%-a túléli mindezt, de néhányan közülük hónapokig is a lélegeztető gépen maradnak. Ma már lehetőség van a surfactant szintetikus pótlására is. Ilyen esetekben az első életévek során mindent gondosan kerülni kell, ami a gyermek tüdejére káros lehet (dohányfüst, illatosító anyagok stb.).
Jelentős az agykárosodás veszélye is: a születés utáni első órákban agykamrai vérzések, később kamrakörnyéki fehérállomány-ritkulás léphet fel. Nemegyszer szükség van a vér és a plazma pótlására. A jelentős agykárosodást mindig szellemi visszamaradás kíséri.
A helyzetet tovább bonyolíthatják a születés körüli egyéb káros hatások is: hypoxia (nem jut elegendő oxigén a verőérrendszerbe), a vér savasodása (a pH érték kisebb, mint 7,3), alacsony vérnyomás (aminek következtében a verőerekben túl lassú a keringés és a szervekben oxigénhiány léphet fel).
A koraszüléssel járó más károsodások ugyan nem életveszélyesek, de súlyosak lehetnek. A szemideghártya-elváltozás például súlyos esetben az ideghártya teljes leválásához vezethet. A megfelelő oxigénellátás kedvezően befolyásolja ezt a folyamatot. Idegrendszeri szövődmények is felléphetnek, például a két végtagot érintő, vagy ritkábban a féloldali bénulás.
Halmozottan hátrányos helyzetűek a 28-32. hétre született koraszülöttek. Megfelelő lélegeztetés és intravénás táplálás mellett e koraszülöttek 90 százaléka túléli a születést követő időszakot, és 80 százalékuk 4 éves korára már minden károsodást "kinő". A 32-35. hét között születetteknél a károsodás ritka. A 35. héten túl a kilátások igen kedvezőek, a magzat kisebb súlya ellenére is teljesen életképes. A 28. hétnél korábban született babák esélye a túlélésre igen kicsi. Ma már hazánkban is egyre több intenzív újszülöttcentrum áll készen az ilyen apróságok fogadására.

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések