Terhesség

A terhesség önmagában is kockázati tényező a H1N1-nél

A H1N1-járvány első időszakát vizsgálták kaliforniai orvosok, különös tekintettel a megbetegedett terhes nőkre. Kutatásukból kiderült, a fertőzés következtében kórházba került állapotos nők aránya négyszeres volt, mint a teljes népesség körében.
2010. Március 01.

2009 áprilisától augusztusig végzett felmérést a Kaliforniai Népegészségügyi Hivatal az új influenzával fertőzöttek körében, és az orvosok által leadott jelentések alapján 1088 beteg adatait vizsgálták meg. A New England Journal of Medicine-ben megjelent hosszú tanulmányból számos olyan tényezőre derült fény, amit érdemes megfontolnia minden fogamzóképes nőnek.

A szakemberek legfontosabb megállapítása az volt ugyanis, hogy azoknak a nőknek, akik várandósak, vagy nem több mint két hete szültek, azonnali antivirális kezelést kell kapniuk, ha felmerült, vagy igazolódott a fertőzés gyanúja. Az adatok magukért beszélnek, az orvosok továbbra is kiállnak az oltás fontossága mellett. Lássuk a részleteket!

A betegek 10 százaléka terhes nő volt

Így halt meg a 21 éves kismama és magzataMeglepő, hogy a H1N1-járvány első időszakában a kórházba került, vagy a fertőzés következtében elhunyt amerikai betegek 10 százaléka terhes nő volt. Ebben az időszakban 94 terhes, 8 éppen szült és 137 nem terhes nő adatait jelentették be, azaz összesen 239 nő kórtörténetét vették alapul. A kórházba került terhes nők nagy része (95 százalékuk) a második vagy harmadik trimeszterben volt.

A terhesség is kockázati tényező

A kutatás során azt is igyekeztek kideríteni, milyen egyéb rizikófaktorok álltak fenn az állapotos betegeknél, ami miatt veszélyeztetettebbek lehettek az átlagnál. Egy újabb meglepő adat szerint míg a nem terhes betegek 60 százalékánál találtak egyéb kockázati tényezőt, addig a várandós nők mindössze 34 százalékánál jegyeztek le más rizikófaktorokat is. Ezek közül egyébként a leggyakoribb az asztma volt.

Azoknál az állapotos nőknél, akik a vírusfertőzés után elhunytak, 8 haláleset közül 6 nő esetében a pajzsmirigy-alulműködés és a cukorbetegség is közrejátszhatott, illetve egy beteg kórelőzményében a Hodkin-limfóma is szerepelt.

A lélegeztető gép sem mindig segít

Azokat a legsúlyosabb H1N1-betegeket, akik tüdőproblémával is küzdöttek, a kórházakban lélegeztető gépre is kötötték, de az adatok és más felmérések azt mutatják, hogy bizonyos esetekben ez az eljárás kárt is tehet a tüdőben. A lélegeztető gép hosszú ideig tartó használata – bár komoly esély az életben maradásra és gyógyulásra – kimeríti a tüdőt. A gépi lélegeztetés és a közvetlenül a tüdőbe jutó esetleges kórokozók miatt felléphetnek egyéb fertőzések is, melyek rontják a gyógyulás esélyét, esetleg halálhoz vezetnek.

Az intubálás (melynek során egy eszközzel átjárhatóvá teszik a légutat) szintén következményekkel jár: az eszközzel felsérthetik a garatot, a gégét, a nyelőcsövet vagy a légcsövet, sérülhetnek az erek, reagálhat rendellenesen a szív is. Az extubálás (amikor eltávolítják a légutat biztosító eszközt) következménye hetekig tartó köhögés lehet.

A New England Journal of Medicine-beli tanulmányban a vizsgált betegek közül összesen 22 terhes/korai gyerekágyas nőt kellett intenzív ellátásban részesíteni, és 72 százalékukat kellett lélegeztető gépre kötni, közülük kettőt a kórházba kerülés után egy órával, és további kettőt egy napon belül. A gépre kötött betegek fele elhunyt.

A korai gyerekágyi időszak is kockázatos

Az Egyesült Államokban a szülés utáni, korai gyermekágyi halálok kétharmada közvetlenül szülészeti tényezőkkel hozható összefüggésbe, eddig szezonális influenza miatti halálozás csak elenyésző számban következett be.Túl okos az influenza! Hogyan védekezhetünk? Ennek ellenére fontos megállapítás, hogy a H1N1 influenzára vonatkozó halálozási arányok a várandósok között (a vizsgált négy hónapos periódusban Kaliforniában 4,3 százalék) azt vetítik előre, hogy ez a pandémia észrevehetően megemelheti az anyasági halálozások számát, esetünkben az Egyesült Államokban, illetve a fejlett nyugati országokban is.

A szerzők arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a terhes és közvetlenül szülés után álló nőket mindenképpen tájékoztatni kell a H1N1 elleni influenzaoltás fontosságáról, sőt, az eredmények azt is bizonyítják, hogy a védőoltás az újszülöttet is védi még hat hónapig.

A szakértők úgy vélik, a járvány alatt nem csak a terhes nők veszélyeztetettek, hanem az esetek tanúsága szerint a szülést követő két hét is kiemelten rizikós időszak a gyerekágyas kismamákra nézve.

Egyéb fontos adatok

A 22 betegből 21 kapott antivirális kezelést, négyük a tünetek jelentkezése után két napon belül. A 18 terhes és intenzív ellátást igénylő nő közül 6-ot hazaengedtek a kórházból még terhesen, a 12 várandós anyuka pedig 13 babát hozott világra, köztük egy ikerpárral. Mind a 13 baba életben maradt, és egyikük sem fertőződött H1N1-gyel.

Forrás: HáziPatika.com