Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A pajzsmirigybetegség meddőséget is okozhat

2002. december 17. | Frissítve: 2016. március 21.

Forrás: Anyák Lapja

A terhesség alatt vagy közvetlenül utána, tehát a szülést követő egy-két éven belül, megnő a pajzsmirigybetegségek, elsősorban a pajzsmirigy-túlműködés és a pajzsmirigygyulladás gyakorisága.

A pajzsmirigybetegség meddőséget is okozhat

Főleg az immunrendszeri alapokon létrejövő megbetegedések gyakoriak a nőknél ebben az időszakban. Ezek közül különösen fontos a szülés utáni egy-két évben jelentkező pajzsmirigygyulladás. Gyakran "csöndesen" jelentkezik ez a betegség, tehát nincs igazán jele. Ha mégis, akkor a pajzsmirigy (tehát a nyak) kissé megvastagszik, megduzzad és időnként torokfájásra emlékeztető fájdalom jelentkezik. Érzékennyé is válhat a terület, s a beteg nem szívesen hord zárt nyakú ruhát.

Kezelni kell a pajzsmirigy-gyulladást?

Ha nem jelentkezik erélyes tünetekkel, akkor elegendő egyszerű gyulladásgátlókkal kezelni. Ha fokozódnak a tünetek, akkor másfajta terápia is szóba jöhet. Rendszeresen ellenőrizni kell az ilyen betegeket, mert később közülük sokan csökkent pajzsmirigy-működésűek lesznek. Egyébként szülés után a nők 4-10 százalékának lesz pajzsmirigygyulladása.

A meglévő pajzsmirigybetegségek hogyan befolyásolják a teherbeesést és a magzat kihordását?

A pajzsmirigy fokozott, illetve csökkent működése valamelyest csökkentheti a teherbeesés valószínűségét. Ha valaki ilyen betegséggel mégis áldott állapotba kerül, a terhesség kihordható, ám sokkal szerencsésebb, ha a tervezett terhesség előtt beállítják, normalizálják a pajzsmirigyműködést. Ha nem tették, akkor a másállapot elején mindenképpen rendezni kell a pajzsmirigy státuszát, mert különben nagyobb a spontán vetélés valószínűsége, és a magzat fejlődése is veszélybe kerülhet.

Valóban megnő a nők pajzsmirigyének térfogata a gyerekvárás idején?

A terhesség alatt a női szervezet jódigénye megkétszereződik. A rendelkezésre álló adatok szerint a pajzsmirigy térfogata 20-30 százalékkal megnő, ám ez az esetek többségében a szülés után visszaáll a normálisra.

A jódhiányos területeken rosszabb a helyzet: a tartós jódhiány ugyanis strúma kialakulásához vezet. Ilyenkor nőni kezd a pajzsmirigy, amely a jódot a pajzsmirigyhormon gyártására használja. Ha nincs elegendő jód, tovább nő a mirigy, hogy még több pajzsmirigysejt legyen, amely még több jódot tud kivonni a vérből. Ha túl nagy a jódhiány, akkor azt a pajzsmirigy már nem tudja a mennyiségével kompenzálni, és egy idő után pajzsmirigy-alulműködés alakulhat ki vagy a pajzsmirigy olyan nagyra nő, hogy fulladásérzést, nyelési panaszokat okozhat.

Mit tanácsol azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke pajzsmirigy-alulműködésben szenved?

A magyar gyerekek 3-4 ezreléke így születik. Ha nem ismernék fel a betegséget, az súlyos következményekkel járna, hiszen a pajzsmirigyhormonok elengedhetetlenül fontosak a normális idegrendszer kialakulásához. Ha a csecsemő szervezetében nem termelődik ilyen hormon, akkor a gyerek szellemi fogyatékos lesz. Szerencsére a hazai kórházakban minden újszülöttön szűrést végeznek, és azokat, akik csökkent pajzsmirigy-működéssel születtek, azonnal kezelni kezdik.

A szülőknek azt tanácsolom, vegyék komolyan, ha az orvos azt mondja, a babának rendszeresen szednie kell a pajzsmirigyhormont, hiszen ha nem adagolják a kicsinek az előírt rendszerességgel a gyógyszert, akkor szellemi fogyatékossá válik.

Kapcsolódó cikkeink:
  • A pajzsmirigy a bűnös
  • Jódozott sót tegyél az asztalra!
  • Jaj, de fáradt vagyok!
  • Hozzászólások

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések