Terhesség

A méhszájzáró műtét

A méhszáj feladata élettanilag és a terhesség során is jelentős. Legfontosabb feladata a kórokozóktól hemzsegő hüvely és a steril méhüreg-petevezetők-hasüreg tér elválasztása. Ha e funkció károsodik, a kórokozók gyulladást okozhatnak.
2005. Február 24.

A gyulladás következtében a petevezetők elzáródhatnak, szűkülhetnek, hegesedhetnek, ami meddőséget okozhat.

Árt az abortusz

A kismedencei szervek súlyosabb gyulladása esetén akár a nő élete is veszélybe kerül, aminek megoldása gyakran csak csonkoló műtéttel lehetséges. A méhszáj zárófunkciójának károsodása nem áldott állapotban gyakorlatilag csak a méhszájat érő fizikai behatások miatt fordulhat elő. Ilyen lehet egy nem kellő – méhszájkímélő – technikával végzett terhesség-megszakítás vagy a szülést követően keletkezett méhszájsérülés nem megfelelő ellátása miatt kialakuló méhszájrepedés. Ilyenkor a fertőzések szabad utat nyernek a méhűr és a belső nemi szervek felé.

Terhesség során a méhszáj szerepe kettős: a másállapot egész ideje alatt zárófunkciója révén védi a magzatot a felszálló fertőzésektől, másfelől mechanikailag is a méh üregén belül tartja egészen a szülés időpontjáig. Ez a mechanikai védőfunkció különösen a terhesség második harmadában, a 18-20. hét környékén jelentős. A várandósság elején a magzat még nem jelent komoly terhet a méhszájnak. Ezt az időszakot követően a passzív terhelés mértéke ismét csökken, ahogy a magzat kiemelkedik a kismedencéből, és a terhelés megoszlik a medence csontjain megtámaszkodva.

A méhszáj passzív, csak a terhelés hatására történő kinyílása elsősorban a terhesség középidejében reális veszély. Ezt követően kinyílása már többnyire aktív, vagyis az idő előtt beinduló méhtevékenység következménye. A kötőszövetes, kevés simaizomszövetet tartalmazó zárószerkezet – ahogy írtuk – a korábbi traumatizáló behatások miatt károsodhat: legnagyobb jelentősége a nem megfelelő technikával végzett terhesség-megszakításnak van. Több abortuszt követően a kockázat mértéke jelentősen emelkedik. Ritkán, de előfordulhat, hogy az anamnézisben semmilyen méhűri beavatkozás nem szerepel, mégis elégtelen a zárófunkció. Ilyen esetben veleszületett gyengesége az ok.

Hogyan ismerhető fel a méhszáj-elégtelenség?

Az állapot többnyire tünetszegény. A várandós legfeljebb bővebb, kissé nyákos-véres folyást tapasztal, a méhszáj “néma” kinyílása kapcsán a nyákdugó távozhat, és a következő jel már a felszálló fertőzés és a mechanikai alátámasztás hiánya miatt bekövetkező középidős burokrepedés. Az állapot időbeni felismerése tehát elsőrendű fontosságú. A 18. hét környékén végzett bimanuális vizsgálat során észlelhetjük a méhszáj felpuhulását, megrövidülését, kinyílását. Amennyiben a külső méhszáj zárt, úgy telt hólyag mellett ultrahangvizsgálattal ellenőrizhetjük a nyakcsatorna és a belső méhszáj állapotát. De a legfontosabb: időben gondolni a méhszáj-elégtelenség kialakulásának lehetőségére, és a következmények megelőzése céljából időben beavatkozni.

A megoldás: művi zárás műtéttel (francia elnevezése: cerclage). A műtétet végezhetjük profilaktikusan (megelőző módon), illetve terápiásan (a kialakult kórállapot kezelése céljából). A terápiás műtétek hatékonysága lényegesen rosszabb a profilaktikus beavatkozásnál.

A műtét többnyire altatásban történik. Utána kímélet, pihenés, ágynyugalom indokolt. Ennek szigorúságát és tartamát a beavatkozás jellege (profilaktikus vagy terápiás) határozza meg. A fonalat optimális esetben csak a 37. terhességi héten távolítjuk el, ám ha beindul a méhtevékenység és a fonal feszülni kezd (szinte bevágja a méhszáj állományát), annak eltávolítása mindenképpen indokolt.

Remény a várandósnak

A műtét szövődményei között elsősorban a – már jelentősen kinyílt méhszáj esetén végzett beavatkozás esetén előforduló – burokrepedést említhetjük.

A méhszáj zárását megelőzően, illetve azt követően fokozott figyelemmel kell lennünka hüvely fertőzéseire. A felszálló fertőzés a bezárt nyakcsatorna feletti területen gyulladást okozhat, így a burok idő előtti megrepedéséhez vezethet.

A méhszájzáró műtétek szükséges gyakoriságát illetően szemléletváltozásnak lehetünk tanúi: korábban az oly gyakran végzett beavatkozásokat napjainkban már viszonylag ritkán végzik. Ugyanakkor a megfelelő időben és technikával végzett operációk reményt jelenthetnek azon nőknek, akiknek korábbi terhessége sikertelenül – középidős vetéléssel – végződött.

Ezek is érdekelhetnek:

A méhszáj-összevarrás sikere a fonálon múlik?

Nem kívánt terhességek

Terhességi bajok

Forrás: Anyák Lapja