Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A második fecske

Szerző: Máriáss Márta

2004. május 25.

Forrás: HáziPatika.com

Az első hazai kísérleti köldökzsinórvér-bank után 2004. május 18-án újabb hazai, már szakhatósági engedéllyel is rendelkező intézmény kezdte meg szövetbanki tevékenységét, amely minden érdeklődő szülőpárt tárt karokkal vár.

Köldökzsinórvér-bank Miskolcon és Budapesten

A Borsod-Abaúj-Zemplén-Megyei Kórház és a Krio Intézet közös vállalkozásának létrehozóit a budapesti Országos Gyógyintézeti Központban (OGYK)működő köldökzsinórvér-bankkal lényegében azonos filozófiára épülő, mégis eltérő meggondolás vezette arra, hogy üzleti vállalkozásban működtessék a második magyar köldökzsinór-bankot.
Az OGyK-ban az önzetlenséget és a véradás önkéntességéhez hasonló, minden rászoruló számára elérhető rendszer fontosságát hangsúlyozták, továbbá azt, hogy nincs még rá garancia, hogy a köldökzsinórvér szükség esetén valóban be tudja váltani a szülők hozzá fűzött reményét. E második bank szakemberei viszont abban bíznak, hogy az üzletből befolyó pénz egy előre meghatározott hányadát kutatási és fejlesztési célokra elkülönítve hamarabb lehet megteremteni egy jól működő, mindenki számára elérhető köldökzsinórvér-bank létrehozásának feltételeit. Szándékaik nem a bizonytalan jövőn alapulnak; három sikeres műtét áll mögöttük.
Tény, hogy eddig még nem tudunk róla, hogy bárhol is saját köldökzsinórvért transzplantáltak volna. Igaz az is, hogy a nem akkreditált körülmények közül származó szövetek esetében az orvos a beteg érdekeit és a forrás biztonságát nézve megtagadhatja a felhasználást. A Borsod-Abaúj-Zemplén-Megyei Kórházban azonban három eredményes beültetés zajlott általuk levett köldökzsinór-vérrel - számolt be róla örömmel Dr. Nagy Kálmán a kórház Gyermekhematológia és Csontvelő-transzplantációs osztályának főorvosa.

Testvérének hozott köldökzsinórvért

Az egyik idült fehérvérűségben szenvedő kisfiúnál 8 éves korában került sor testvére köldökzsinórvérének beültetésére. Ezt a kistestvért azért is várták annyira, mert remélték, hogy olyan köldökzsinórvért hoz magával, ami megmentheti bátyja életét. Mindenki örömére így történt. Másik két kis beteg számára az USA-ból, illetve Belgiumból érkezett beültethető köldökzsinórvér, melynek sejtjei sikeresen megtapadtak, és a gyerekek immár gyógyultnak tekinthetők, több éve tünetmentesek.
Miskolcon tehát helyben vannak azok a szakemberek, akik ha egy mód van rá, és orvosilag is lehetséges, vállalják az általuk levett köldökzsinórvér felhasználását.

A kezdetek

A Budapesten működő OGYK köldökzsinórvér-bank egyelőre korlátozott számban, csak meghatározott kórházban levett köldökzsinórvért tárol, miután a szülők beleegyezésüket adták, hogy lemondanak az értékes szövetről. Céljuk az, hogy a kísérleti üzemmód végével akkreditált szövetbankként a nemzetközi regiszterhez kapcsolódhassanak. A miskolci és budapesti telephellyel működő szövetbankban ugyanolyan kezdetek előzik meg a májusi kapunyitást. Az OGYK-val szinte egy időben nyújtották be engedélykérelmüket 50 kísérleti minta lefagyasztására az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz, amit az mindkét esetben el is fogadott. Ebben a tekintetben tehát a két intézmény működése nem különbözik. Miután azonban a 60/2003. (X. 20.) EszCsM. rendelet megteremtette a bank egészségügyi szolgáltatásként való működtetéséhez szükséges törvényi kereteket, megtették a lépéseket az ÁNTSz-engedély beszerzéséhez is. Az engedélyezés sikerrel zárult.

Üzlet...?

A lehetőség adott minden babát váró anyának, hogy a 30-32. terhességi héten elmenjen a miskolci kórházba vagy a budapesti Krio Intézetbe, megbeszélje, hol és hogyan kell szülnie, alávesse magát néhány vizsgálatnak, amelyeket célszerű a szülésig elvégeztetni. A citomegalovírus, HIV, hepatitis C vírus és szifilisz-vizsgálat nem jelent különös megterhelést az anya szervezete számára. Amennyiben egészséges gyermeknek adott életet, és a köldökzsinórvért megfelelően sikerült levenni, szerződést kötnek vele, illetve a gyermek apjával - mert a gyerek 18 éves koráig ők rendelkeznek a köldökzsinór fölött -, hogy azt tárolják a gyermek számára.
A szabályos és biztonságos tárolás díja 100000 forint alatt van, amit nem kell egy összegben kifizetni, csupán időarányosan. Ez évente 12-15000 forint körüli összeg. Az év lejártával újra eldönthető, fenn akaják-e tartani a tárolást, és meghosszabbítják-e a szerződést.
A szülő a szövetnek a gyermekbe történő beültetéshez szükséges valamennyi adatról okmányt kap. Ha szükség van rá, és a vérminta erre alkalmas - azaz nemcsak az autogén beültetéshez szükséges adatok vannak meg róla - , a szülő természetesen dönthet úgy, hogy a gyermek testvérének vagy valaki másnak kínálja fel a drága szövetet, de ezt nem kérik tőle, hiszen ő fizet tárolásáért.
Hogy mi kerül a tárolásan ennyibe? A szaktudás és az infrastruktúra. Hogy némi képünk legyen, mi is történik a levett köldökzsinórvérrel, Dr. Nagy Kálmán vázolta a szigorú protokollban rögzített folyamatot. A megfelelő steril zsákba levett vért 48 órán belül kell eljuttatni a valamelyik intézeti telephelyre, ez idő alatt szigorúan 4 és 20 °C között kell tárolni. A folyékony nitrogénbe történő lefagyasztást -192 °C fokig számítógépes program vezérli. A folyamatos hűtés áramellátása többszörösen biztosított, teljes áramkiesés esetén is még 72 órán őrzi a tartály az előírt hőmérsékletet.

...vagy jótékonyság?

A pénzért nyújtott szolgáltatás mellett 50 kísérleti céllal levett, önkéntesen felajánlott vérmintát is feldolgoznak és tárolnak. Erre a nemzetközi akkreditációhoz van szükség, amely a közcélokat szolgáló bank megteremtésének feltétele. Sokkal drágább ugyanis a köldökzsinórvér szabályos feldolgozása, bevizsgálása, amennyiben biztosítani akarják a gyakorlatban sokkal nagyobb valószínűséggel előforduló, idegen szervezetbe való beültetés lehetőségét is. A szöveti összeférhetetlenséget meghatározó HLA-fehérjék bevizsgálása, az úgynevezett HLA-tipizálás vérmintánként mintegy 200 ezer forintba kerül, amit egyelőre csak a kísérleti 50 minta számára tudnak biztosítani. A szándék azonban az, hogy mihamarabb minél több önkéntesen felajánlott vérmintával csatlakozhassanak a nemzetközi regiszterhez.

Miért kell magyar köldökzsinórvér-bank?

Biológiai és anyagi okok egyaránt azt sürgetik, hogy legyen az országnak saját, lehetőleg sok önkéntes donor mintájával rendelkező köldökzsinórvér-bankja.
A megfelelő külföldi őssejtek - függetlenül attól, hogy a betegnek egy fillérjébe sem kerülnek - a társadalombiztosítás kasszájából műtétenként 9500-10000 Eurót vonnak el. Ugyanakkor lehet, hogy a pénz a legkisebb probléma. Az életmentés alapfeltétele a megfelelő típusú, beültethető őssejt. Hiába vagyunk kicsi ország, a magyar populáció genetikai sajátosságai miatt sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy közülünk akad megfelelő donor beteg honfitársunk számára, mint annak, hogy a mégoly hatalmas nemzetközi regiszterből. A magyarországi roma populáció esetében pedig ez még inkább így van.
A köldökzsinórvér-tárolás hasznának ékes bizonyítéka lehet a szülők számára a testvérének életet hozó baba esete, nagyobb azonban a valószínűsége, hogy teljesen idegen lesz az, aki valóban rászorul a köldökzsinór-vérre. A szakemberek szerint - bár a pontos számon még vitatkoznak - 1:200000-hez annak a valószínűsége, hogy az embernek magának lesz szüksége eltárolt őssejtjeire, és hogy azok valóban alkalmasak és elegendőek is lesznek az életmentő beavatkozás elvégzésére.
Dr. Nagy Kálmán végezetül elmondta, a csontvelő-átültetések nagy része - 90%-a (!) -Magyarországon német donorok önzetlen felajánlása nyomán jöhet létre. Az a vágya, hogy hazánkban is kialakuljon az "Adni jó!"-szemlélet. Minden eszközt megragadnak ahhoz, hogy a kísérleti mintákon túl önzetlenül felajánlott mintákat is bevizsgálhassák, és szabályosan tárolhassák.

Hozzászólások

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések